Globális jelenségek

Alakulunk 0.048 a difi 2024-hez képest ...   Meglesz az X március vége előtt már?
Kérdezhetem akar azt is mi lesz hamarabb június előtt: fölé megyünk a 2024 szintjének az OISST szerint, vagy hamarabb darálja be a teszlás DO(d)GE-em az egész NOAA-t? 

Bocs ha hosszú lesz, de maga  a Supplementary anyag egészét is érdemes végig olvasni.

Ha mást nem is, de az alábbi linkről a hírlevelet olvassátok el, jó kis gyöngyszemek  vannak benne (lásd lejjebb is magyarul):
Link


Álljon alant (gugli segítségével) magyarul is ami a hírlevélben is benne van a supplementary 15-ik oldaláról:

"Tekintettel arra, hogy a publikációink nem értenek egyet az IPCC következtetéseivel, nem meglepő, hogy reakciókat váltanak ki a közösségi médiában. Általában nem válaszoltunk, mivel nagyon időigényes válaszolni és vitatkozni ha túlerővel állunk szemben – úgy tűnik, jobban kihasználhatjuk az időt, ha a következő publikációnkon dolgozunk, és ha indokolt, válaszokat is belefoglalunk, ahogy itt is tesszük.

Az első reakció az volt, hogy a globális felmelegedés nem gyorsult fel jelentős mértékben. Ez az a kérdés, ahol a legjobbnak tűnik, ha hagyjuk, hogy mások és a való világ adja meg a választ.

A második reakció az volt, hogy ha van gyorsulás, azt az IPCC által alkalmazott GCM-szimulációk rögzítik, ezért a felgyorsult globális felmelegedés nem támasztja alá azt az állításunkat, hogy az IPCC alábecsülte a hajó aeroszol kényszerítését. Ez a reakció feltárja azt a problémát, hogy a CMIP/IPCC modelleredményeket egy modellköddé összegyúrják, majd úgy kezelik a ködöt, mintha a valós világ valószínűségi eloszlása ​​vagy akár egy pontos eszköz lenne az éghajlatelemzésben. A probléma ebben az esetben az, hogy a modellködben lévő modellek közül sok nem alkalmazta az IPCC aeroszolos kényszerítést. Például a köd tartalmaz olyan GISS-modelleket, amelyek Susanne Bauer aeroszol modellezését alkalmazták, mind a Matrix, mind az OMA aeroszol modelljeivel. Az OMA modell még nagyobb aeroszolkényszer-változást mutat, mint az általunk alkalmazott aeroszolos forgatókönyv. A modellfuttatások olyan részhalmaza, amely csak az IPCC aeroszolkényszert alkalmazó részekből áll (nem prekurzor kibocsátás), valószínűleg csak csekély gyorsulást produkál (az elmúlt néhány évben az éves ÜHG-kényszer növekedése miatt, ami meghaladja az előző két évtizedét; lásd 15. ábra), ez sokkal kisebb lenne, mint a globális felmelegedés megfigyelt gyorsulása.

A harmadik reakció az volt, hogy a magas klímaérzékenységre vonatkozó becslésünk kiugró érték. Azonban számos közelmúltbeli klímaérzékenységi tanulmányban kulcsszerepet foglal magában egy „megjelenő korlát”. Kérdezhetitek, mi ez a megjelenő korlát? Az éghajlati érzékenység kialakuló korlátja abból a vágyból fakad, hogy a globális felmelegedés a megfigyelésekhez hasonló maradjon. Jelen tanulmányunk azt mutatja, hogy egy az egyhez kapcsolat van a 20. század végének aeroszol kényszerítés trendje és a megfigyelt felmelegedéshez szükséges klímaérzékenység között. Pontosítva, az IPCC aeroszol forgatókönyve esetében a megfigyelt felmelegedéshez szükséges éghajlati érzékenység közel 3 °C megduplázott CO2 esetén. Ha elfogadjuk az IPCC aeroszolos forgatókönyvét, akkor a kialakuló korlát az, hogy a klímaérzékenység nem lehet messze a 3°C-tól a megduplázott CO2 esetében. Így, tekintettel az egy az egyhez relációra, a kialakuló korlát a következő: „ha azt feltételezzük, hogy az éghajlati érzékenység közel 3 °C a kétszeres CO2 esetében, akkor azt találjuk, hogy az éghajlati érzékenység megközelíti a 3 °C-ot kétszeres CO2 esetén”. Nem sokan kérdőjelezik meg az IPCC aeroszolos forgatókönyvét, ami azt a látszólagos konszenzushoz vezet, hogy az érzékenység közel 3°C a megduplázódott CO2 esetében. Amint azonban a cikkből kiderül, van okunk azt hinni, hogy a valós aeroszol kényszerváltozás meghaladja az IPCC becslését.

A negyedik reakció, a New York Times-ban és máshol megjelent reakció az, hogy a jelenlegi gyors felmelegedés az összes CMIP/IPCC klímaszimuláció tartományába esik, így nincs jó okunk azt hinni, hogy valami az IPCC feltételezésein kívül esik. Ez az állítás jobban felhívja a figyelmet a CMIP/IPCC szimulációk által előállított nagy modelltartományra és arra a feltételezésre, hogy ez a valós világ valószínűségi függvénye. A probléma az, hogy a modelltartomány alma és narancs kombinációja, amint azt a fenti példa is mutatja, de van benne banán és füge is, mivel a modellekben számos feltételezés vagy kezelés található a különböző fizikai folyamatokkal kapcsolatban – és, hogy brutálisan őszinte legyek, néhány meglehetősen szörnyű modell. Egy tudósnak, aki segíteni akar a tudományos íróknak a helyzet megértésében, többet kell tennie, mint megjegyezni, hogy egyes modellek még a való világnál is szélsőségesebb választ adnak; hasznosabb lenne, ha a tudós megvizsgálná ezt a modellt, hogy megtudja, mi okozta a szélsőséges választ, és felmérné annak valószínűségét."

Friss ropogós Hansenék asztaláról:
Felgyorsult a globális felmelegedés: vajon az ENSZ és a közvélemény jól tájékozott-e?

Link

Érdemes meghallgatni a panel beszélgetést is:

Link

Indul a vérnarancs szezon..
ECM azert eléggé jól elkapta 2 hete ezt a +3C° anomáliát.. lesz itt +3.5C° is.. napiátlagokba ugye február lévén +0.97C°-t jönne globálba még rá 1850-1900 átlagától számolva (de gyanítom van az bőven 1 felett lévén itt csak NH-ról beszélünk)

Nem a zuhanás számít.... hanem a leérkezés..

Nem akarok nagyon politikába belemenni, de talán a Columbia Egyetem amerikai professzorának jobban elhiszed, mint nekem, hogy nagyon rosszul látjuk mi itt nyugaton Kínát. Vagy láttatja velünk a nyugati média. Link

Igen, szerintem egyértelműen ők diktálják most már a tempót, és őszintén szólva én úgy látom, hogy ez jót fog tenni az emberiségnek. Oké, hogy egy ilyen gát megépítése néhány évtizedig tartó környezeti kárt okoz, de a tájon okozott sebek idővel begyógyulnak. Az vízerőművel termelt áram végső soron a leginkább környezetbarát megoldás az adott helyzetben, főleg ha mW-ra vetítjük le a "károkat", akár CO2 kibocsátásról, akár másról van szó. Napelemparkok és szélerőművek is épülnek egyébként, ha neked azok szimpatikusabbak. 2050-et megcélozták karbonsemlegességnek, ami egy 1,4 milliárd lakosú országtól, ami kb. a világ termelési központja, igen szép eredmény lenne.

Látom neked rendesen be van csípődve Kína. Igaz, hogy ezzel a beruházással olyan lábnyomot tesznek le, hogy a helyiek 50 évig nyögni fogják, de mit számít ez a sárgáknak, úgyis rühellik a tibetieket. 

A megfigyeléseknek (jelenkori és paleoklímatológiai is) és azok értelmezésének sokkal nagyobb súllyal kellene jelen legyenek ha a földi klímánk változásait szeretnék egy picit is megérteni. Egy kaotikus rendszert lemodellezni ekkora időintervallumban csak nagyon nagy leegyszerűsítések révén lehet elérni.

Metánra vs. CO2: ha meg az egy éves melegítő potenciáljukat hasonlítjuk össze akkor 100 szoros felett van ezért nem lesz mindegy majd ha beindul a metán hidrátok nagy mennyiségű destabilizációja az ESAS-nál (East Siberian Arctic Shelf). A metán kb. 10 év alatt bomlik le a jelen körülmények között a légkörben szén-dioxiddá és vízzé.

A felhőzet megfigyelések vs. klímamodellekre pedig érdemes az alábbit legalább átfutni (de inkább elolvasni) szerintem, beleolvasni a peer-review-ba is  felettébb tanulságos 

Link

Wow, ennek a nyitógondolata nagyon jó, lefordíttattam magyarra:
"Ahogyan az ilyen médiakeltette hírverésnél gyakran lenni szokott, a háttérben nem sok tudományos alap húzódik meg, csupán a szokásos apró, fokozatos lépések az ismeretek bővítésének irányába. Ritka, hogy egyetlen tanulmány alapjaiban felforgatná a gondolkodásunkat, bár a médiabeszámolók sajnos gyakran ezt a benyomást keltik. A valódi tudomány inkább olyan, mint egy hatalmas kirakós játék, ahol minden új darabka egy kicsit hozzátesz az egészhez."
A média ugyan a fő ludas, de mi befogadók is: manapság már nem divat (előfordul ugyan) a drámai, eddigi tudásunkat alapjaiban megrengető publikáció, akkor sem, ha a média tálalásában így tűnik... Viszont felismerni a kirakót és a kicsi elemeket, amik ezek a publikációk, sokkal melósabb, mint átpörgetni egy szenzációs cikket.
Hozzáteszem, nem azt várnám el mindenkitől, hogy beleássa magát mindenbe, az túlzás lenne. Inkább az lenne egy álom- / ideális világ, ahol az emberek tudnák, hogy az összkép általában sokkal bonyolultabb.

Gelencsér András (légkörkémikus) : "A klimamodellek nem képesek lekövetni a változás dinamikáját".... "A fosszilisek égéstermékeinek kéntartalom csökkentésének a visszacsatolási hatása már érezhető"... "A metán húsz éves időtávon belül nyolcvanszor ÜH - hatásubb a CO2 - nál..." 

Link

Érdemes végignézni. Lehet a többség ismeri ezeket a trendeket, okokat, de jobb egy kutatótól hallani ezeket.

Adalék AMOC-hoz:

Link

Beleolvastam, nekem például nagyon furcsa az az állítása, hogy évente kevesebb, mint 9000 ember hal meg időjárási katasztrófák miatt. Gondolom, attól függ, hogy mit veszünk számításba.

Kínában épül egy brutális vízerőmű is. Link
Ja, hogy az EU miért csinálja ezt az öngyilkos energia- és iparpolitikát, azt fel nem foghatom.

Igen, CMIP6-ból kreáltak egy proxy-t amin meg is állja a helyét a cikkben 1990-ig, onnantól meg néhány magas ECS-el rendelkező modell esetében a kapott évtizedes AMOC anomália változékonysága nagyobb mint magán a modellen előállított AMOC anomália (meg is változtatták emiatt az eredeti címet, mondjuk nem arra amit javasoltak ). Kiváncsi lennék mekkora eltérések jönnének ki 2017 után.

Lehet az mondani, hogy rejtsük véka alá a magas ECS-el rendelkező modelleket. Akkor viszont az a kérdés számomra, hogy a valóságról szeretnénk többet megtudni.. vagy mi a cél?

Ez a kizárólag érzelmek korbácsolására szolgál, jó sok pénzt lehet ám keresni a politikai influenszerkedésen.

Tudnának erről mesélni a kedvenceim: a marhahúslobbit kiszolgáló "kutatóintézetek" is.

Lassítani? Még csak most lépünk igazán a gyorsulásba, öveket becsatolni!

Amíg ilyen vélemények is vannak, addig szerintem csak erősen romlani fognak az esélyeink arra, hogy lassítani tudjunk a melegedésen, megállítani pedig képtelenség lesz. 
Link

Az USA és Kína is pragmatikusan áll a megújulókhoz. Azt nézik hogy a gazdaságukba hogyan illeszthető. Kína szenes erőmű építő bajnok,  pl a szerbeknek is csinálnak éppen. Saját magának is épít, és fog építeni, mert van szene. A szenes energiával készíti a napelem paneleket, értelemszerűen főleg a fejlett világ számára. Nincs kőolaja, földgáza, és van 70 százalékos részesedése a ritkaföldfémekben, a bányászattól a gyártásig a napelemes, elektromos autógyártás saját kézben. Hosszabb távon le akar válni a fosszilis importról, ennek pragmatikus módja a sallangoktól mentes elérhető áru elektromos autó. A teherszállításban hosszabb távon valami gázüzemanyagban gondolkodnak. Tényleg zseni. Zöldítenek is. Az USA az utóbbi húsz évben palagáz, palaolaj nagyhatalom lett. Ezt a stratégiai fegyverét kíméletlenül ki fogja használni, mindegy milyen kormány jön. Ő vált a legnagyobb kitermelővé. Ők is pragmatikusan állnak a zöldítéshez. Zöldítésnek fognak fel minden modernizálást pl a fosszilis elektromos áram terén is. Olcsó olajuk, gázuk van, a szén azért szorult vissza némileg, mert olcsó palagáz váltotta. Nagyon fontos mindkét országnál, hogy nem büntetésekkel, hanem pont fordítva, dotációval segítik a nagy ÜHG kibocsátású cégeiket a modernizálásban, átállásban. Az energiahordozókban, nyersanyagban szegény EU  a világ legmagasabb CO2 kvótájával jutalnazza az energiaigényes, nagy ÜHG kibocsájtó cégeit. Tízszer többet fizet egy EU - s cég mint Kínában, hatszor annyit mint az USA - ban (nem egy légkör van?). Miközben a mindenből importigényes EU gazdaságban alapból sokkal többe kerül az energia, és a nyersanyag.  Ezen kívül még más karbonadók is vannak, és lesznek a tervek szerint. A lakossági karbonadó (lakás, autó, kutya mérete, asszony ülőalkalmatosság térfogata...) is csak talonba van rakva, elő fogják venni. Őszintén remélem hogy nem lesz rá alkalmuk, igen időszerű lenne leváltani ezt az ideológiavezérelt, irreális célokat kitűző levitézlett EU vezetést. Konkrétan az elektromos áram terén hatalmas aránytalanságok alakultak ki az európai eszetlen "megujuló" arány miatt. Mivel ellátásbiztonságszintű elektromos áram tárolás nem létezik, az eddig zsinóráramra tervezett alaperőművektől várják a "megújulók" ingadozásainak a kiszabályozását. Ezek nem erre lettek tervezve, egy atomerőműnél komoly biztonsági kérdéseket vet fel egy ilyen üzem ha képes is rá valamennyire. A bezárt német atomerőmű tulajdonosok mondják az esetleges újraindítás kapcsán, hogy egy ilyen elektromos áram termelő rendszer struktúrára nem kívánnak visszatérni. Marad a szén, óriási CO2 kvóta árakat fizetve az EU - nak. A modern gázturbinák alkalmasak a "megujulók"  kiszabályozására, de az orosz gázról sikeres leválás ezt nem teszi lehetővé. Az LNG fogadó terminál tervek a következő öt évben az EU - s tíz százalékát képesek biztosítani. A kormánypropagabdában túlhájpolt Kazah gáz pár száz millió köbmétert tud. Csak a hazai igény több mint tízmilliárd. Az USA - n kívül más nem is hajlandó fejleszteni LNG küldést, mert az unió azt kommunikálja hogy nem kell foldgáz max húsz évig, mert jön a zöldhidrogén és más elektromos tárolási alternatívák. A termodinamika törvénye szerint 100 watt zöldhidrogénbe fektetett ebergiából 30 wattot lehet visszanyerni. Ez elméleti teljesítmény. Óriási akkutárolással beleszaladunk olyan árspirálba (ha megvalósítható egyáltalán) hogy már rég elvesztettük a versenyképes árakat. Az alapprobléma ott kezdődik hogy meglévő, hatékony technológiára lehet bármit is alapozni. Az USA - ban, Kínában miért nincsenek ilyen problémák? Lehet ezt ragozni, a modern civilizáció alapja az olcsó víz, és az olcsó energia. A fosszilis energia emelte ki az embert az eke szarvai közül . Valahol olvastam hogy egy fejlett világ polgára annyi energiát használ, mintha hetven rabszolgája lenne. Bármelyik római polgár megsüvegelné. Mehetünk a római kor 2:1 energiahatékonysága felé, (kinyert / befektetett) a "megujulók" 7/1 alatt vannak, a vízenergia, és a hőerőművek (szén, gáz, atom) 30/1 felett. Nem vagyok "megujuló" ellenes, biztosan helye van, és főleg lesz az energetika terén, mert egyszer elfogy a hatékonyan kitermelhető fosszilis, urán. Elnézést a hossz miatt. 

Nem Európán fog múlni ez a dolog se kibocsátási, se megoldási szempontból. Nekünk marad a "hősködés", hogy majd mi irányt mutatunk, megmentjük a bolygót. Közben meg senkik vagyunk mostanra. Trump azt hiszi, hogy versenyelőnyhöz juthat Kínával szemben, ha szarik a CO2-re, de egyrészt szerintem már elkésett, másrészt meg Kína pont hogy rengeteget fektet megújulókba, szerintem zseniális, amit csinálnak minden téren. Persze ők sem fogják megmenteni a bolygót, mert a világ népessége nő, a fogyasztás nő, ergo az energiafelhasználás is nő. Szóval ha nem sikerül gyorsan feltalálni valami csoda energiaforrást, akkor tök fölösleges reménykedni.

No hát akkor mégsem gyengült az észak-atlanti cirkuláció az elmúlt évtizedekben, most éppen ezt olvashatjuk legújabban.
Link

Azóta minden évben nő a fosszilis energia felhasználás, az elektromos áram felhasználás, bónusznak a szénfelhasználás is. Azt gondolhatnánk hogy persze, Kína, India, meg az USA. Nem egészen! 2024, A németek 180 millió tonna, Lengyelek 120 millió tonna szenes CO2 kibocsátás, a magyar 3 millió tonna (Mátrai erőmű lignit). Európában egyedül szén van komoly mennyiségben, mint fosszilis. Jó lenne a rentábilis, környezetkímélő módját megtalani az energetikai felhasználásának, mert az ellátásbiztonsagszintű nap, szél energiatárolás nem látszik Az atomerőműveket túltolni se biztos hogy szerencsés, főleg a kis moduláris erőműveket, aminek a biztonsági szintje kérdéseket vet fel a mai drónhánorús időkben. Minden tekintetben kiszolgáltatott Európa, legyen az napelem, urán, gáz, nyersanyagok. 

Pedig általában nem hagyja ki az ilyen ziccereket, minden egyes hidegleszakadásnál mond valami ilyesmit. Lehet, hogy most csak azért hagyta ki, mert fél LA lángol. 

Mint a Holnaputánban, amikor a Global Warming Conference Új-Delhiben épp havazásban történik  (itt, a klip végén: Link )

A sors fura fintora, hogy pont az ő beiktatása alatt tört az USA-ra a sarkvidék. Lehet, hogy azóta is röhög a markában, hogy "Na ugye, én megmondtam. Milyen klímaváltozás?" 

Nyugalom. Szerintem az USA jelenlegi időjárása a gyakorlatban is igazolja, hogy globális felmelegedés csak  demokrata kormányzat alatt van.

Na, Trump ki is lép a párizsi klíma egyezményből. Ahogy az angol mondja: we are cooked. Hamarosan nem csak átvitt értelemben.
Mondjuk nem mintha azt gondolnám, hogy az egyezmény garancia lett volna bármire is. 

Ezt még itt hagyom mellé. 2012-ben ~3.5 mrd m3-el magasabban kezdtünk.

A permanens magas SST hatása szerintem itt mutatkozik meg, végtére is ha ránézünk az SST-re akkor 2020-tól van egy erős trigger valahol mindig. 2023-ig pedig az ENSO régió segíthetett fékezni szerintem. Ráadásul az piszkosul nem mindegy globális EEI szempontból, hogy az eleve stabilan magas hőmérsékletű trópusokra dob még rá egy-egy Niño esemény (az ENSO régió), vagy a pólusokhoz közelebb megemelkedett ÜHG szintek mellett.

Hát ha így megyünk tovább, hamar kiderül majd, hogy az ECS jóval magasabb lehet, mint azt még most is sugallják az IPCC riportok alapján.

Hát igen, ennek az El Nino-nak csakúgy, mint az eleje, most már nyilvánvalóan az utána jövő Nina időszak sem úgy hat a globális hőmérsékletekre, mint az elvárható... (trend eltávolításával kapott ERA5 adatok a Berkeley Earth munkatársától)

Hát ez nagyon kemény.

És akkor beköszön a Boldog Újév 
No lefordulunk 20 mrd m3 előtt? Gyanítom, hogy nagy az esélye.

Így nehéz lesz hízlalni a jeget:

Messze van meg minden, de én csak tavaly februárban láttam utoljara +2,8C° 2t anomáliákat az előrékben is akár:

Ez hasonló téma, és szerintem az egyik legfontosabb tanulmány, ami eddig 2023 kapcsán kijött: Link Link

Ezzel már csak 0.15 fok melegedés marad arra, ami a belső változékonyságot, Hunga Tonga esetleges melegítő hatását (itt eltérő elemzések születtek, hogy hűtött vagy melegített, szerintem melegíthetett is simán egy picit, de az albedo csökkenésnél jóval kevésbé) jelentené. Az is látszik, hogy a 15-ös El Nino után a trópusokon csökkent az alacsony felhők mennyisége, majd ez valóban pont 2020-ban tevődött át a mérsékelt övbe. Ez megmagyarázza azt, hogy a gyorsulásnak tűnő esemény kezdete időben miért esik egybe pont azzal az extrém Nino-val. Viszont nyitva hagyja a kérdést, hogy mi lehet a fő ok, a (hajós) kéncsökkentés, vagy az addigi felmelegedés miatti alacsony felhő-visszacsatolás, esetleg belső változékonyság.

Azzal egyetértek, hogy túl sok mindennek klappolnia kéne ahhoz, hogy biztosan 2023 alá essünk, többek között, hogy nagyjából semleges maradjon az ENSO év végéig. Plusz a többi SST minden túl meleg régióban csökkenjen, és kiegészítve az előző hsz-emet, a felhők mennyisége is érzékelhetően nőjön.

Abban is más volt az elmúlt két év, hogy a statisztikai módszerrel az ENSO-t, napciklusokat kiszűrő algoritmus 24-ben már csökkenő átlagot ad az előző évhez képest, nem úgy, mint a többi El Nino-t záró évben (1998, 2010, 2016). Szépen látszik a "hiátus" vagyis a mostani, trend felettit megelőző trend alatti melegedés is, ami a két nagy ENSO+ között jellemző volt a század elején.

Végül, hogy legyen egy műholdas zónás anomáliabecslés is, az UAH-nál nagyobb melegedést mutató RSS adatokból:

Megenném a kalapom örömömben ha lemennék 2023 alá bármiféle jelentős vulkáni vagy egyéb váratlan esemény nélkül. A személyes véleményem az, hogy ezek az előrék amiket kiadtak a hoping/praying/wishful-thinking kategóriába tartoznak. Ha ENSO beindul felfelé aug/szept. körül újra akkor még rá is verhetünk szerintem 2024-re is akár erre én nagyobb esélyt gondolok, mint arra hogy 2023 alá megyünk ERA5-ben.

Az alábbi ábra eléggé beszédes és nagyon kiváncsi lennék, hogy néz ki ugyanez 2024-ig bezárólag. Többek között a kénmentesítés is ezért jelent problémát, mert ha a TCC nem csökkent volna azokon a területeken ahol a legnagyobb a hajó forgalom, akkor nem lenne ekkora a hatása sem.

Link

Ráadásul a szerző egy videóban azt mondta még most jön majd ki egy másik cikke amiben már kiszámolta, hogy ez a cloud response nagyobb évtizedes besugárzási nyereséget eredményezett az elmúlt 4 évtized alatt mint amit a növekvő ÜHG-k összesen: 0.37W/m2 vs. 0.3W/m2

Ha a Nino utáni 2017-ből indulok ki, akkor könnyen lehetünk 2023 felett is valóban. Ráadásul magasról indulunk, és még tart a naptevékenységi maximum is.

Itt a globális SST helyzet lehet az egyik döntő tényező, a következő pár hónapra a modellek a trópusi és északi Atlantin lassú csökkenéssel számolnak, viszont az Észak-Csendes-óceánon bizonyos előrékben semmi csökkenés sincs. A Nino régiók pedig mostanában már hozhatják is a minimumukat.

Mindenesetre a becsléseket készítő intézetek valamivel nagyobb esélyt adnak egy 23 alatti évnek.

Hú ez kemény csak így ránézni is. Volt hova menjen az a sok víz 

2025-re mire számítasz? Én személy szerint az év átlagában 2023 feletti értékre számítok. 

Ez elég érdekes, bár itt nyilván hangyányi eltérésekről beszélünk, de a JRA-3Q-ban 2024-ben 3 hónap is nagyobb, 2 pedig ugyanakkora anomáliát hozott, mint a december.
Az UAH műholdas adatbázisban pedig december hozta a legkisebb eltérést az év során.  Egyébként ott menet közben történt egy visszamenőleges változás a felhasznált műholdakban, ami kicsit csökkentette az anomáliákat.

De az éves rangsor így is ilyen:

A magyar tél kedvelőknek pedig nem sok jóval kecsegtet a Arctic Amplification az alábbi cikk alapján. Persze csak ha jól értelmeztem amit eddig olvastam  (még nem olvastam végig teljesen) .

Habár a jelek abba az irányba mutatnak, hogy a hidegbetörések száma nem feltétlen fog csökkenni (sőt egyre gyakorabban délebbre is juthanak mint AA nélkül) de lokálisan tőlünk keletre és Észak-Amerika kerülhet a hideg célpontjába többször ahogy én értelmezem. A felvázolt SSW szituációkban például a mi régiónk 3-ból kétszer a meleg oldalra kerül. A kinyújtott Polar Vortex (strecthed SPV) esetén pedig északabbra jut a meleg sok esetben pl.  Skandinávia északi részéig.

Link

Copernicus adatai alapján kerekítve +1,6C (pontosabban: +1.5992C) anomáliával zár a teljes naptári 2024 év ami az IPCC által használt 1850-1900-hoz viszonyított értéket illeti.

Ha a valódi iparosodás előtti (~1750-1800) átlagtól való eltérésre vagyunk kíváncsiak: akkor az már +1,7C-nél tart.

Amúgy az idei február (+1,77) után december hónap lett a 2-ik legnagyobb pozitív anomáliás (+1,69) hónap 2024-ben.

Így óév búcsúzóul még pá-pá Thwaites is...

Azért 3-10mm per hó SLR 2025-től akár az nem lesz piskóta..

Link

Igen, láttam, elég meredek.   Nem is fejeződhetne be másképp ez az év. Mondjuk annyira nem váratlan, más Nino-t záró években is az év vége inkább felfelé ível az északi félteke telének nagyobb változékonysága közben.

És tényleg kitarthat Újévig, az amcsi vad (16+-os T850) anomáliák 10 napig ott vannak a modelleken. 

Boldog Karácsonyt és Új Évet kíván a teljes NH 

Jelentem így nincs veszve még teljesen a +1.6C sem 2024-re, legkésőbb 2 héten belül kiderül majd jelentkezem..
Kis érdekesség: hozzávetőlegesen pont dec. 24-25-én kerülhetünk +1.6 anomália alá ami a 365 napos gördülő átlagot illeti 





A RONI-t, OLR-t és a Walkert együtt nézve pedig az látszik, hogy egy erős atmoszférikus Niña signal mellett a RONI is csak egy gyenge Niña SST-re elég.

Most a RONI alja -0.8 lehet (SON-ra ez az érték), ha lekövetjük a 2016 utáni mintázatot (akkor is SON volt az alja)

SOI & OLR:

RONI:

Érdemes ezt elolvasni:

Link

Úgy értettem globálisan nálunk tért el leginkább negatívba a területi átlagtól az idei november: ha úgy tetszik a klímánkban mi kaptuk az elpár (sic!) szerepét

A CPC enso forecast is épp esedékes volt mára,
csak emlékeztető az októberiben adták 60%-ra a NINA kialakulását SON-ra, amiből aztán lett egy neturaliña -0.2

Megy a tili-toli, de JAS már 20% feletti NIÑO. Közben a PDO meg a pincében a fortyogó ÉNY-i SST miatt..

Pontosan, 2011 november ugye Közép- és Délkelet-Európában valamivel hidegebb volt, de lássuk a globális külöbséget:



Viszont az északi félteke végre érdemben visszaesett 3 hónap után. Hogy hol tanyázunk jövőre, jó kérdés, tavasz végétől a semleges állapotnak akár újra a Nino felőli oldalára kerülhetünk.

Az mindenkinek megvan, hogy országokat nézve kis hazánk volt a leginkább negatív anomáliás az idei november hónapot nézve?

A tél fanoknak még megmarad a fantáziálás az AMOC mihamarabbi leállásáról  mondjuk a hólapátolás lesz akkor a legkisebb gondja a többségnek .

Amúgy csak felfelé.. 2024 teljes éve Copernicus-t nézve szerintem 1.595 körül várható, Berkeley pedig 1.6 felett zárhat véleményem szerint.

Jelentés egy lavinás oldalról az előző télről (23/24): Link
Néhány érdekes megállapítás:
A legmelegebb tél Tirol völgyeiben a mérések kezdete óta (257 év)
A második legmelegebb tél a tiroli hegyekben
Eleinte északon sok volt a csapadék, aztán viszont meleg és szárazabb lett a tél nagy része
A völgyekben nagyon kevés hó volt idén, a hegyekben átlagos, néhol átlag feletti
Sok volt a lavinaveszélyes helyzet, főleg a Gleitschneelawine ("alaplavina"), amikor sarastul talajig visszamenve csúszik le a hótakaró. Ez az egyik legpusztítóbb fajta tud lenni (ellenben a tábla- és porhólavinákkal), Tirolban 8an haltak meg lavinákban (ez kevesebb, mint az átlagos, ami 11)
Április elején extrém meleg levegő érkezett, ez olvadást hozott még a legmagasabb régiókban is

Saját téli tapasztalataim a hegyekben: pöpec idő volt november végén és december elején, hamar sok hó érkezett. Aztán kis olvadás után karácsony előtt ismét havas volt a hegyekben, és január első fele se panaszkodhat: még síkvidéken is téli mesevilág volt majdnem 2 hétig!
Utána viszont véget ért a tél. Január végén Schladmingban esőben síeltünk (volt vizes havas nap is), valamint február, március és április eleje is extrém meleg volt, igaz, időnként több csapadékkal, ami viszont csak 2000m felett halmozta a havat, alatta késő tavaszias viszonyok voltak. Április elején 1750m-ig túráztam pólóban, melegben, és csak egész fent voltak kitartó olvadozó hófoltok.
Április második felére visszanézett még a tél, síkvidéki havas esőkkel, vizes havakkal, a hegyekben vaskos szép hótakaróval, de ezek a friss, alap nélküli havak tavasszal már ott is rövid életűek, az első melegben eltűnnek. Itt egy szép április 20-ai kép:

Ezzel véget is ért az egyébként máskor júniusig is el-elhúzódó olvadozós szezon a hegyekben, és jöhetett a sok-sok nyári rekord- (meleg, száraz stb.) időszak.

Most ismét később jött az őszi hó, de mostanra azért már hó alatt vannak a hegyek, a hétvégéről egy fotó:



Szerencsére szinte mindegy, hogy mennyire gyatra is lesz az átlagoshoz képest a szezon, ha hajlandó vagyok kicsit menni utána, akkor nulla izgalommal egy szezon se megy ki odafönt a hegyekben

Fogtam a fejem ezen a dumán amit a Copernicus posztolt a napokban, hogy csak majdnem veszik biztosra, hogy 1.5 felett zárunk 2024-re...
Biztos vagyok benne, hogy ERA5 alapján az 1850-1900 -as átlag felett: 1.55-1.61 között lesz a teljes 2024. Már ahhoz is, hogy 1.55 alá menjen az éves átlag, valami olyasminek kellene történnie ami 1980 óta példa nélküli (az utolsó két hónap nov & dec anomáliája 3 tized fokkal alacsonyabb legyen mint az azt megelőző 2 szep&okt). A year to date anomália jelenleg 1.5913C... Copernicus csökkenést vár év végéig... hát lehet lejövünk 1.58/1.57-ig 

Ami érdekes most, és már téma volt, az a globális hőmérséklet változásának iránya a legutóbbi nagyobb El Nino események végén. Más az idei év, csakúgy mint a tavalyi korai felfutás. Viszont idén a Nino3.4 régió lassabban hűl.