Időjárási visszatekintő

23 mm volt tegnap Kékesen, a havi szumma csaknem 150 mm
2009.10.01-tõl máig 1476 mm

Augusztusban a zala megyei iklódbördõcén esett a legtöbb csapadék több mint 180mm.

Tegnap reggelig a szeptember 125 mm Kékesen, így már átlépte az 1100 mm-t. Ehhez esett még tegnap 1-2 mm.

A 2010. január-augusztus nyolchavi csapadékösszeg 407 mm (Kapuvár) és 989 mm (Kékestetõ) között alakult.

Tehát olyan 1100 mm körül járhat már kékes jelenleg..

Forrás:

Link

Az elmúlt két napon a Mátrában 50-100, a Bükk magasabb régióiban 40-60 mm esõ hullott. A 2010. évi csapadék ezeken a területeken átlépte az 1100 mm-t, a 2009.10.01-tõl ma reggelig hullott pedig 1420-1460 mm.
Nem naptári évben ugyan, de "veszélybe" került az 1937-es Kõszeg-Stájerházaknál mért 1510 mm.

A 4 állomásból Szombathely biztosan jól levinné az átlagot, ott az idén mindenbõl kimaradtak, szerencséjükre.
De egyébként jó az ötlet.
A 4 állomásos is jó, de biztosan össze lehet gyûjteni többet is.
3,5 hónap múlva sok mindent megtudunk.

Nagyon könnyen lehet országos átlagot számolni,hisz az OMSZ havi összesítõje tartalmaz napi (!) országos csapadékátlag diagramot.Akkor országos is lehet (ha nincs,akkor a napiakat kell átlagolni) csak nem tudom hány állomás adatából készül.
Augusztusban az OMSZ szerint 64,5 mm volt a legnagyobb napi csapadékadat (Pápa-Nyárád, itt ugyanakkor csak 26 mm esett,de Marcalgergelyi-Nemesszalók térsége állítólag sokkal többet kapott).
Most ennél sokkal nagyobb értékek alakultak ki és nem zivatarból.Így az egyébként csapadékos augusztust országosan akár felülmúlhatja a szeptember,hisz pl. aug.legnagyobb csapadéka 182,2 mm (OMSZ Iklódbördõce) és a legkisebb (Pécs-Pogány 34,5 mm) is közel van már 11-én a leküzdéshez.
Saját mérésem Cseszneken szintén rekordgyanús, az 1901 óta legmagasabb 963 mm-es éves adat veszélyben.2005-ben alig 10 mm-el maradtam el tõle,míg az idén az átlagos elsõ negyedév után döbbenetes sor jött.Április óta: 119, 252, 202, 85, 130 mm és a szeptember is 30 körül jár már,bár kimaradtunk a nagy esõkbõl.Már most 930 mm felett járok és közel az abszolút rekord (kb.30 mm kell) most szeptember elején.. [esõ] .

Debrecenben 1850 óta a legcsapadékosabb évek:
1. 1915-ben 876 mm,
2. 1897-ban 862 mm,
3. 1879-ben 828 mm
4. 1882-ben 822 mm
5. 1980-ben 812 mm
6. 1860-ban 809 mm
(Érdekességképp láthatjuk, hogy 1980 utáni adatok nem szepelnek a legcsapadékosabb évek között)

csapadék hullott, idén január 1.-tõl - augusztus 31.-ig 8.-ig 722 mm eddig.

Ha megnézzük az azonos idõszakot, azaz augusztus végét akkor baromi érdekes adatokat kapunk. Nos Figyelem !
Debrecenben adott év január 1 és augusztus 31 közötti csapadékösszegei 1850.-tõl a következõek dobogó szerint:

1. 1970-ben 636 mm,
2. 1855-ban 618 mm,
3. 1915-ben 609 mm
4. 1980-ben 595 mm
5. 1965-ben 574 mm
6. 1878-ban 574 mm

Konklúzió :
Debrecenben gyakorlatilag 150 éves adatsort vizsgálva január 1 és augusztus 31.-e között 85 mm-el több volt idén a csapadék mint a legmagasabb 8 havi összegek esetében bármelyik más évben. Az eddigi évek között is sokkal kisebb különbség volt, az eddigi elsõ és 2. év között mindössze 18 mm. Megdöbbentõ különbségek !!

Igen, így van.
Többször elõfordult már télen, hogy nálunk 20-30cm hó volt,
miközben Körmenden 1-2cm, Szombathelyen pedig egyáltalán nem volt hó.
Ezekben az esetekben kivétel nélkül mediciklon volt a "ludas".
Ma egyébként Oberwart(Felsõõr)felé a 76-s úton haladva éppen a megye-
határon volt a a csapadék határa, Zalában még vizes, Vasban pedig száraz volt az úttest.
Oberwartban gyakorlatilag napos délután volt,20fok mellett.

Egyébként, ha a bulvármeteon túli dolgokra is kíváncsiak vagyunk (tényleg soha nem fordult még elõ ilyen év országos viszonylatban 60-80-100 éve?), akkor érdemes lehet megvizsgálni ezt az évet, a következõ szempontból(ezt egy kolléga javaslota, teljesen logikus):

Csak azokat az állomásokat kell vizsgálni, amelyek már léteztek pl. 60-80-100 éve is(vagy csak "kicsit" módosult a helyük) és ennek/ezek fényében kell értékelnünk az idei évet csapadékösszeg szempontjából. Pl. az itt Link szereplõ 4 álllomást ha megnézzük és átlagoljuk az adott éves csapi mennyiségüket és majd év végén összevetjük ezen állomások éves összegének átlagát akkor az a legkorektebb eljárás lenne. Nyílván minél több állomást veszünk annál közelebb jutunk a valósághoz, ill. a megfelelõ összehasonlításhoz. Sztem készülnek majd efféle elmezések a jövõ év elején.

Persze, tiszta sor, én is így gondoltam.
Nem is tudom, hogyan lehet országos összes csapadékátlagot számolni!?
Szerintem ez az adat, ha van ilyen, elég jó eséllyel megdõlhet.

Én nem ismerem ezt az adatot, de biztos(feltételezem) van, hisz éves országos átlag szokott lenni.
Persze amikor rekordokról beszélünk, én soha nem felejtem el, h ez egy amolyan "meteobulvár", ami sokakat érdekel (pl. engem is), de koránt sem egyértelmû az adatok (fõleg a múlt század eleji) összehasonlíthatósága, egyedisége. Számtalan probléma van, ami úgymond "bulvárosítja" a kérdést, állomásszám növekedése, állomás megszûnése adott helyen, másik helyen indulása...ezt csak azért írom, mert ha van pl. a múlt század elejérõl ilyen adat, akkor az valószínû, h kevésbé írja le az akkori valóságot, mint az ami pl. az elmúlt 40-50 évbõl származik. Nem mindegy, h az országos átlagot 100-200 állomásból, vagy 600-800-ból számoljuk. Ettõl függetlenül, a rekord, az rekord, csak jó ha ezeket mindig mögé gondoljuk.

Vagy pedig fogja magát, szeptember végén eláll az esõ, és szárazság lesz egészen Karácsonyig.

Én az összes országosra gondoltam.
Nem úgy, hogy egy ponton megdõl a rekord, meg mondjuk hogy adott térségben sok esik, hanem az egész ország összes csapadékának mennyi a rekordja?
Mert a kõszegi rekord úgy is összejöhet, hogy közben Szegeden kiég a fû.
De ha az idén nem is dõl meg az 1510 mm-es rekord, az országos összes csapadék megdõlhet.
Ha egyáltalán van ilyen adat.

Zabaron az elmúlt 5 napban 54 mm csapadék hullott, a szeptemberi szumma 57 mm. Az éves csapadékösszeg ma reggelig 704 mm.

Szerda reggel óta 97 mm csapadék hullott. A talaj egészen folyóssá vált, a paradicsomok össze vissza dõltek karóval együtt, széthasadoztak a termések.

Szeptemberi csapadék ma reggelig 78,5mm.

A hónap eddig 99,5 mm az éves 904.5 mm [esõ] mindez 137 nap alatt.

Egy éves csapadékrekordot már átéltünk:
Legkisebb évi csapadékösszeg: 203 mm Szeged 2000.
Hihetetlennek tûnik ez az érték, az idei esztendõbõl visszatekintve.
Ha úgy hozza a sors, pont 10 évre rá, lenne a másik véglet...
Legnagyobb évi csapadékösszeg: 1??? mm ? 2010

Pedig épp most kellene lenni a legnagyobb kiszárad határnak, az ország nagy részén az elmult napok csapadéka a radikálisan csökkenõ párolgás miatt már a jövõ év tavaszára megy...azaz a jövõ ravasszal nagy eséllyel jelentõs belvizek lehetnek (80%-ot adok most rá)

66 mm a hónap itt, a ciklon pedig 24 mm. Nálunk nem mondhatjuk azt sosem, hogy mostmár elég, mivel itt váratlanul képesek nagyon száraz, aszályos periódusok is kialakulni és akkor nagyon jól jön a tartalék. Jellemzõ, hogy térségünkben a viszonylag sok csapadék ellenére sem meghatározó belvíz még mostanában sem. Van hely az esõnek, jöhet bármikor, bármennyi.

Az elmult évek sem voltak extrém szárazak, így összességében a hosszútávú adatsorokat is valószínûleg módosítani fogja...azaz a jelenlegi csökkenõ cspadéktrend lehet hogy stagnálni fog az újabb statisztikai adatokat belevéve. Az biztos hogy én ilyen csapadékos évre nem emlékszem az alföldön. És ami furcsa az idei évben...rengeteg a beragadó mediterrán jellegû ciklonok még a nyáron is amikor nem jellemzõek. Ha pedig novembertõl felerõsödne a ciklonaktivitás (ha nem áll be a zonalitás) akkor az ország jó részén esélyes a 1000 mm/év. Hiszen most még az év több mint negyede elõttünk áll. Sok helyen az 1000 mm-hez hiányzó 100-150-200 mm még átlagos csapadék mellett is összejöhet 3,5 hónap alatt. Az elõrejelzések alapján szeptemberben is lehet még meglepetés csapadékügyileg:
Link

Ez az ÉNy-i csapadékhiány a mediciklonoknál tipikus, az Alpokalja nem egyszer kimarad emiatt a nagy havazásokból. Az persze nem mindennapi, hogy annyi mediciklonunk legyen, hogy az egész éves összegben is érvényesüljön ez a sajátosság.

Néhány hegyi állomás az Északi-középhegységben már ez elõtt a ciklon elõtt 1000 mm körül vagy fölötte járt. Jelenleg úgy vélem, h arra van nagyobb esély, h megdõljön(60%), mint arra, h nem(40%). Szélsõséges esetben akár már novemberben a rekord közelében lehet egy-egy állomás. Mindettõl függetlenül, az már majdnem biztosnak tûnik, h országos átlagban az elmúlt 60-70 év legcsapadékosabb éve lesz az idei. [esõ]

Itt Zalaegerszegen nincs csapadékhiány, fõleg a múlt hónapi több mint 200mm-nek köszönhetõen.
Az év 700mm felett van, tehát már most meg van a sokévi átlag
A talaj telített vízzel rendesen.
Viszont az valóban szembetûnõ, hogy tõlem ny-ény-ra, amúgy országos viszonylatban csapadékos helyeknek számító területeken mennyivel kevesebb csapadék hullott,hullik az ország többi részeihez képest.
Most is mintha falba ütközne a csapadék alig 20km-re tõlem ny-ra.
Ez a szituáció már nem elõször fordul elõ az idén.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64916 - 2010-09-11 11:29:46)

Kõszeg-Stájerházak, 1937-ben. Ugyanitt állt be 10 évvel késõbb az országos hóvastagság-rekord, 151 cm.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64915 - 2010-09-11 11:06:03)

1510mm

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64914 - 2010-09-11 11:04:27)

Mennyi az országos éves csapadékrekord?
Köszönöm!

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64913 - 2010-09-11 11:01:30)

Szerintem az 1937-es kõszegi 1510 mm csapadékrekord biztosan nem fog megdõlni. A legcsapadékosabb helyeket pl. Bakony, Mecsek lehet, hogy elérik az 1200-1300 mm. De Dél-Somogy is közel állhat hozzá.
[mod.]

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64910 - 2010-09-11 09:56:03)

Ha jól láttam 209 nap a rekord. Nálam már valahogy 150 nap körül lehet Utána néztem, nálam csak 130 nap, de pl. Zircnél már 173 nap, így az se kizárt, hogy megdöljön.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64909 - 2010-09-11 09:53:59)

Ha jól számoltam össze, itt eddig 132 csapadékos nap volt az évben. Ebbõl 8 szeptemberben, ami a hónapban eddig 109 mm csapadékot adott. 132 csapis nap soknak számít?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64908 - 2010-09-11 09:45:50)

10 perces legnagyobb csapadékösszeg:

64.2 mm Zirc 1915. május 24.



Hmm..hm... majd 400 mm/h intenzitás kellett ehhez az eredményhez 10 percen át..!!!

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64907 - 2010-09-11 09:44:57)

Az évi csapadékos napok számára is lehetne szerintem vadászni. Csak vegyük ezt a hónapot. Most van 11.-e, és eddig 9 nap volt csapadékos, a maival együtt.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64906 - 2010-09-11 09:16:34)

Kissé rendhagyó hosszútávú téma:
Nagy vadra vadászunk a következõ 3.5 hónapban:
Magyarországon a hivatalosan rendezett, ellenõrzött mérési adatbázisban ennél nagyobb évi csapadékösszeg eddig nem szerepelt: 1510 mm Kõszeg-Stájerházak 1937. Link
Bp-i évi csapi rekord pedig 987.5 szintén 1937-bõl.
A következõ 3.5 hónapban az elõbbire jó esély van, az utóbbi már necces. [esõ]

Kiskunhalason, annak ellenére, hogy nagyon jól teljesített az elmúlt 2 napban, de a maga 72.3 mm-ével már lemaradt a sorban.
Kékestetõ 110, de pl. Abony is bõven 100 mm felett produkált eddig...

Ahhoz képest, hogy az Alpokalja és a Zalai-dombság Magyarország legcsapadékosabb helye, idén szinte az kapta a legkevesebb csapadékot. Valószinûleg azért, mert ez egy igazi mediciklonos év, de egy atlanti ciklonos évben már más a helyzet.
[mod.]

A tegnapi hozam 21,7mm, az elmúlt négy napé 55,7mm...
A hónap 62,3mm, a 2010-es év már 871,6mm...

E havi csapadék már 54 mm, az évi 574 mm.
2009 évi csapadék 468 mm volt.

Rendben! Szívesen!

Szia!
A cikkben található kis táblázatok fölé mindenhova beírtam, hogy havi legmagasabb/legalacsonyabb hõmérséklet, így már egyértelmû, hogy a havi adatokról van szó.
Köszi, hogy jelezted.

A gépproblémáim után jó nagy késéssel tudtam feltölteni az augusztusi adatokat: Link és Link

Elöljáróban: A havi csapadék: 90,0mm, a havi közép t: 20,6°C.

A napi adatoknál (pl. a 06.12-i maximumnál) igazából a cikk írója felhasználhatta volna az adatodat (csak a havi összesítéseknél, közepeknél, abszolútoknál nem), de szerintem nem látta az adatodat, mivel valószínûleg a havi körképbõl dolgozott, ami így néz ki:
Link
Ha "végigszemezgeti" a maximum adatokat egyesével és legörget a táblázat aljára, megtalálja a te 35.8 C-os adatodat is, melyet a sorbarendezés nem tesz a helyére (a táblázat elejére), mivel csak a teljes hónapot töltõ észlelõket rendezi sorba és ez esetben látja, hogy "hopp" ez az adat magasabb, mint felsõ szám. Szóval ha az ember jobbról-balról, elölrõl-hátulról átnézi a rengeteg adatot, akkor megtalálja, de az egyszerû (kézenfekvõ) listázással nem.
Valószínûleg én sem, de más sem vette volna észre, hogy van a táblázat alján egy magasabb adat, mint a táblázat tetején. Ennyi történhetett, valószínûleg.

Szerk:
A csapadék adatok jól fognak jönni. Köszi.

Szia!
Értem a dolgot, csak azt nem értem, hogy 2 térképen adott napok (talán júni 12 és júli 17.) maximumai vannak feltüntetve, és ezek alatt a táblázatban nincs beleírva az én adatom. Lehet ezzel kapcsolatban írtad, hogy nincs meg a teljes havi adatsorom, ez esetben elbeszélünk egymás mellett.
Amúgy a júniusi mérések esetében azért nincs csapadék adatom, mivel a ws1600 szerintem rosszul mért, így jobbnak láttam nem beírni a táblázatba, nehogy galibákat okozzon a metnet térképeken. Azóta viszont szerencsére új mûszerem van, így minden hét szombati napján frissítem a heti adatokat, és csapadék adatokat is megadok.

Szia!
Igen, pontosan emiatt, amit említesz. Mivel a teljes havi csapadék adatsorod sajnálatos módon nincsen rögzítve, így a teljes havi, pontos mennyiségedet nem ismert. Tehát nincsen meg a június havi soltvadkerti csapadékmennyiség (csak pl. 23 nap adata).
Ez persze nem azt jelenti, hogy nem mérsz pontosan, csak egyszerûen nincs meg a június havi összcsapadék adatod. A táblázat pedig a havi összes csapadékot tartalmazza (az összes havi csapadék fogalom ezt takarja).

Szerk:
Most nézem csak, hogy nem is csapadékról beszélsz, hiszen azt nem is rögzítesz. De a középhõmérsékletre ugyanez vonatkozik. Minden napi adat szükséges a pontos középhõmérséklet, legmagasabb hõmérséklet, legalacsonyabb hõmérséklet ismeretéhez. A 23 napi adatból nem lehet eldönteni, hogy volt-e annál az értéknél magasabb, alacsonyabb stb... T., illetve mi azoknak a pontos közepe.

Kérdés, hogy az általam mért szintén rendkívül magas júiusi, illetve júliusi adatok miért nem lettek feltüntetve? Azért, mert nem mértem rendszeresen, az nem azt jelenti, hogy rosszul mértem. Csupám technikai gondjaim adódtak.

Árpádtetõ 29; mi a Donátusban 24.4et mértünk. Úgy kellett mint üveges tótnak a hanyattesés. A mairól végképp nem beszélve.

Valamit nagyon tudtok ti ott Pécsen, itt mindössze 8,0 mm esett azon a napon. Bár látom hogy a másik Pécsi észlelõnél is csak 9,8mm van berögzítve.

Mikor olvastam a csapadékösszegedet kicsit kinyíltak a szemeim.

A tegnap esti zivatarok is megérnek még egy néhány mondatos verifikációt: a tegnapi napot megelõzõ idõszakban hûvös, majdnemhogy hideg idõ volt errefelé, köszönhetõen többek között annak, hogy a nappali ború után mindig éjszakára derült ki, emiatt éjjel jobban lehûlt a levegõ, majd mielõtt a nap melegíteni tudott volna, reggel ismét beborult. Ez pár napig így ment, ennek lett a következménye, hogy a légkör alsó része eléggé áthûlt a Dunántúl nagyrészén.
Aztán a tegnapelõtti nap délután már magasködös idõ volt, mivel az alsó légrétegekben megülepedett hideglevegõ fölé a magasban melegebb érkezett, téli hidegpárnákat megszégyenítõ erõsségû magasköd jött létre, erre a keleties szél még rátett egy lapáttal.
Tegnapelõtt este Wetsommal telefonon próbáltuk kitalálni, felszakad-e a ködpárna, vagy nem. Utóbbi esetben a zivataresélyek csökkenés volt várható.
Aztán másnap, tehát tegnap hiába élénkült a délkeleti szél, a magasban hirtelen, erõteljes melegedés miatt nagyon makacsnak bizonyult a ködös légréteg, itt nálam egész nap nem szakadt fel, Wetsomnál Nagyatádon egyszer-egyszer elvékonyodott, de késõbb újra visszazáródott.
Emiatt csak mérsékelt zivatarok voltak, úgy gondoljuk, hogy ha ez a szitu egy hónappal korábban lett volna, vagy ha most elõtte nem hûl le annyira az alsó légréteg, nagyon heves zivatarok lettek volna, hisz Horvátországban, ahol 1,5 órára felszakadt a felhõzet, 1,5 óra besugárzás elég volt komolyabb cellák kialakulására.
Ha tegnap egész napos napsütés lett volna (csak a köd volt akadály ebben, mert a ködfelhõ felett nem volt sok felhõ), akkor el lehet képzelni, mit lett volna.
Errefelé az év legkomolyabb szupercellás helyzete!
Csak sajnos késõn jött, egész évben nem volt ennyire optimális szitu, amikor meg jött, a ködfelhõ megakadályozta a komolyabb cellák kialakulását.
Nem sûrûn fordul elõ, hogy sûrû ködbõl villámlik, legalább ezt is megélhettük.
Attila mesélte, hogy Nagykanizsán az elsõ zivatarlánc átvonulása után kitisztult a levegõ, örült is neki, hogy a radaron akkor már látható következõ láncolatból végre lehet majd látni valamit, erre pillanatok alatt a zivatar utáni kitisztult levegõ ismét beködölt.
Tehát még egy zivatar sem tudta átkeverni a levegõt.
Arra is gondoltunk, hogy talán, mivel az alsó légrétegeket hideglevegõ töltötte ki, a magasban meg jóval melegebb volt, ezért az elsõ zivatarlánc az esõvel együtt meleget kevert le, ami csak fokozta a ködhajlamot. Ezért zárult vissza a ködtakaró a két zivatarlánc között.
Érdekes helyzet volt.