Bioszféra

Ha már a _hullás_ megindult, az más, de ha csak a színesedésnél tartunk, ott direkt jó a melegebb idõ. A már nem keringõ nedvû levelek naná, hogy könnyebben szakadnak el a növénytõl, ha az a kevéske nedv is kipárolog belõlük egy meleg napon (itt ugye konkrétan sejtszintû kapcsolatok bomlanak fel). A hideg a fagy okán éri el ugyanezt, még sokkkal gyorsabban, s akár színesedni se nagyon kezdett növényekkel.

Hamarosan kiderül, kora este ér ide vele a kolléganõm. :-)

Na végre jut idõm reagálni meg eszembe is jutott!
Azt figyeltem meg, hogy ha van egy hidegebb idõ októberben, akkor az elkezdõdött a levélhullás a hideg hatására megáll, majd a visszatérõ jóidõ, a meleg hatására felgyorsul.
A meleg, a magas hõmérséklet egy bizonyos szintig gyorsítja a növényi folyamatokat, tavasszal is és õsszel is.
A hideg beköszönte õsszel elindítja a lombhullási folyamatot hormonálisan, viszont ha bejön egy meleg idõszak a lombhullás közben, az nagyon fel tudja gyorsítani.
Erre gondoltam.

Persze, ez késõ õszi-kora téli gomba. Magam is terveztem, hogy kimegyek a hansági rétekre körülnézni, de egyelõre nem jött össze. Állítólag igen finom gomba, de még nem kóstoltam.

Ma hajnalban jutott eszembe hasonló gondolatsor, ám szakdogám témája kapcsán.
Azon mûvészek közül, akik élõ növényeket "használnak fel" gondolataik, eszméik kifejezésére, vannak hasonló gondolkodásúak. Van aki kutatóbiológusként olyan fallal körülzárt kertet hozott létre (Sanctuarium), ahol szabadon nõhetnek emberi beavatkozás nélkül a növények. Ott aztán van gyom is. Van, aki kertépítõként hozta létre ökokatedrálisát: Link "Az ökokatedrális a természettel összhangban cselekvõ emberi energia teremtõ erejét mutatja..." Van aki az ember elõtti, eredeti állapotot igyekezett helyrehozni: "dekulturálás és renaturálás" Stb.
Nagyon érdekes mûvek ezek..
(Nem kávé-pipa -by Akela) filómat befejezve, dolgozom tovább..

Ej de szépek!

indexes gombászfórumba linkelték:
Link
Érdemes végignézni, brutális jó képek! Gombák, virágok (sok vad orchidea), némi rovarka. Sírok, olyan jók!

Annak tûnik.
Szerintem úgy került oda, ahogy az uramék kertjébe a ma már nagyra nõtt tiszafácska. Madárpostával. :-)

De jó kis zöldtetõ.

Egy kérdésem lenne, ez repce? Link
Mert nekem annak tûnik, de fogalmam sincs, hogyan került az egyik melléképületünk tetejére.

Olyan lakott nálam is, hosszúkásabb a teste és halványabb a színe.

Köszi, igyekszik az ember
Tudtam, hogy megismered...
Esetleg még ez: Szobai ugrópók (Euophrys lanigera) nem lehet?

Remekül használod ki a lehetõségeket, iszonyú szép képek megint!!!

Ó, de kis aranyos Jó képek!

Pont ez a dolog az, ami miatt sokan megkérdõjelezik a "népi" megfigyeléseket.
A legáltalánosabb, hogy az extrém esetekre emlékezünk s belõlük extrapolálunk. Ez igaz arra is, amit az állatokról látunk, tudunk. De alapvetõen NINCS adat a normál idõre vonatkozó visekledésrõl, cska az extrémrõl. Myloh remekül csinálja, mert minde évben feljegyez, csak így lehet. Bár valószínû egy emberültú mág így is túl rövid idõ...
Az is hihetetlen, hogy a mai vándormadarak a jégkor vége óta járják csak a mai utakat. Ez geológiai értelemben pillanat. Emberi léptékkel se sok, evolúciósan megint csak pillanat. És mûködik, átadódik nemzedékenként.

Gyanúm szerint rozsdás ugrópók, de még utánanézek, õ fiatal (gyerek) ez sok póknál más mintával jár, mint a felnõtteké. Brutális jó képek!!!!!

Azon gondolkoztam ma, hogy amennyiben Myloh által az Ipoly Erdészetnél végzett megfigyelések igazak, mármint hogy az állatok már õsszel, mondjuk szeptemberben tudják, milyen tél lesz mondjuk januárban, akkor milyen paraméterek, vagy milyen információk által tudják?
Illetve nem is tudják valószínû, hanem ösztönösen esznek többet, nem tudatosan.
De mi a fenét "mérnek" és mivel, mi az a paraméter, amibõl a szervezetük több zsírt, nagyobb bundát növeszt?
Ha ez valóban létezik, azért az nagyon durva dolog lenne, mert akkor van valami, amit mi nem érzékelünk, van valami olyan légköri vagy bármilyen összetevõ, ami jelzi, de mi nem tudjuk mérni vagy érzékelni.
Igaz, a városi ember már messze nem természetközeli, de lehet, hogy anno az õsember is "érezte"?

Egy könnyû feladat a pókszakiknak:
Link ki õ?

Ha nem megy hátulról, itt van elölrõl, csak nekem pózolva.
Link

Vagy másik nézetbõl: Link

Egy igazi kis ugróbajnok volt... ~4mm-es méretben
A család elég érdekesen nézett rám, ahogy kergetõztem vele a szõnyegen. Mit ne mondjak, megszenvedtem ezért a 3 képért

Gyönyörûek!
....
Noli, a tieidre nem is találok szavakat!

Egy mai madaras: Link
+: Link

Lujó, köszönöm! Nálunk - eddig - korábban abbamaradt. Mondjuk azt nem tudom, hol szedték.

A lilatönkûnek most lenne az igazi szezonja (okt. elejétõl a csonttá fagyásig). Sajnos felénk az idén teljesen kimaradt (több mázsa helyett kb. egy kilót szedtem), folyamatosan szárító, szeles volt az idõ. Majd jövõre... Legtökéletesebb rá az igazi taknyos, nyirkos, ködös idõ, éjszaka 1 - 2 fok C. A tetthelyen 4 - 5 napi ismétléssel kell körbejárnom, naponta 30 - 40 kg eredménnyel. Gyakran annyi terem, hogy nem gyõzöm szedni, egy - egy területet ki kell hagynom, ami aztán leöregszik. Csak addig jó ízû, amíg fiatal. Ez és a tejpereszke maradt, ami viszonylag stabilan terem a környékbeli legelõlön.

A lilatönkû pereszke felénk (Békés megye - szikes legelõk) addig terem, amíg egy rendes fagy meg nem állítja. Szedtem igen nagy mennyiséget december közepén is.

Astral, elképzelhetõ, hogy valaki találjon ilyenkor még lilatönkû pereszkét??? Kolléganõm hívott, hogy kaptak jó 2 kilónyit, frissen szedve...

A prof még a megközelíthetetlen-lehetetlent is megkörnyékezte a közös felismerés reményében..

Igen, ígérem. Bár ha még Smotlachy prof sem ismerte fel, nem fogok felsikítani én sem..

Köszönöm szépen.
A tipp is lényegesen több a semminél, amire az én laikus fejembõl futja. Nálam csupán halvány ködök bukolják a valamikori növénytani ismeretfoszlányokat, melyek pár évtized távlatából integetnek..

Egy "sikítva-határozás" erejéig visszatérsz majd erre a témára, ugye, amikor a könyveid kéznél lesznek?

Na akkor egy kis nedves élõvilág:
Link
Sok virággal, pár pókkal, stb.

A növényvilág lakóiról sem tudok mindent, a gombákról pedig pláne nem.. Meglévõ ismereteimet autodidakta módon szereztem, ami nem minden esetben jelent elõnyt. Mondjuk egy ilyen képrõl-határozásnál nem jönne rosszul egy kicsivel mélyebb rendszertani tudás, mert így csak egy halovány tippre futja, miszerint egy lenne a rengeteg pereszkefaj közül. Nincsenek nálam a könyveim sem, amikbõl esetenként egészen eredményesen lehet "sikítva-határozni".

Kis hõtechnikai OFF: megdöbbentõ pár méter szintkülönbségen a hõmérsékletkülönbség, persze a meleg levegõ felfelé száll és megreked a jó szigetelt tetõtérben, a hideg lent marad. Most mértem az emeleti "mindíg hideg É-i szárnyat" ott 12°C van, míg a földszinten még most is +9°C. Az alvószobám tartja a +15°C-t, az emeleti dolgozószobám 14°C-os. A meleg levegõ nem süllyed, a hideg "nem jön fel" nem mellesleg a parkettás padló sem "sugározza" a hideget mint lent a kerámiaburkolat. Nem nagy csoda, anno a gázszámla (cirkofûtés) miatt az 5m belmagasságú pesti lakásban lemértem hogy fejmagasságban 21°C mellett a mennyezeten 47°C volt, tehát 3m szintkülönbségen 26°C az eltérés ezzel kitûnõ padlófûtést biztosítva a felettem lakónak a 47 fokos levegõvel. Magas szobában ezt átkeverni segíthet egy spontán cirkulációt segítõ légkollektor, csak sajnos (még) drága és házbelsõben elég sajátos látvány lenne. Pesten kipróbáltam a mennyezet alá szerelt ventillátort, valamit segít az átkeverésben de állandóan por lebeg a fûtés miatt kiszáradó levegõben (bár ezen segít egy párásító). Itt viszont örülök hogy a meleg levegõ összegyûlik az emeleten. Jó ez így, ahogy korábban írtam "természetes légkondi" - nyáron lent vagyok a rekkenõ hõségben is (leereszett redõnyök mellett) max. 26°C-ra felmelegedõ hûvös alsó szinten, télen az emeletre húzódom a meleg levegõ után, a hõveszteség fékezésére napnyugtával leeresztem a redõnyöket, nappal is csak félig húzom fel ha nem süt a Nap) Szomszédomék a múlt nyáron légkondit szereltettek fel, de szinte annyiba került mûködtetése mint egy téli fûtésszezon fûtésköltsége. (Azt vélem olcsóbb a redõnyöket leereszteni ajtót-ablakot bezárni hogy ne jöjjön be a meleg - az igaz sajnos, napsütötte panelben kevés, ott kell a klíma)

Hát nem azt olvastam, hogy "csupakabrások"??

Voltak csukarablások?

Talán ide illik a legjobban: tegnap kora délelõtt, mivel még sok idõm volt a szalagavatói próbáig, tettem egy kört a szombathelyi Csónakázótó körül. A lombok ugyan már lehullottak, de még így is szép látványban volt részem.
Képek: Link

Ha alulról is ellát, akkor OK. :-)

Most voltam Látóhegyen. 50m alatti LT, így nagyon mélyen nem mertem bemenni az erdõbe, de a szélén összeszedtem egy holnap reggeli gombás tojásnak való fenyõpereszkét. Némelyik alig egy centis baba volt. Itt a lakótelepen a ház elõtti gyöpön meg egy szép friss gyapjas tintát találtam, õ is megy a holnapi reggelibe. Az uram örül. :-)

Semmin sincs okom meglepõdni. A szakember más szemmel nézi a világot mint a laikus.
--------
Egy hete hoztam pár képet a "Bioszférába", közöttük egy lucosban talált, érdekesen szép gombát is. Link Link
Mivel még nem kaptam válszt a kérdésemre (kérésemre), így most hozzád fordulok, kérlek, határozd meg! (Ki más tudná, ha te nem, aki a növényvilág lakóiról mindent tudsz.. )

Holnap reggel lesz végre saját villanyom Ehhez kapcsolódóan, korábban említettem hogy a házbelsõben az összes hálós pókfaj eltûnt, a földszint pld. 9°C (itt fent a szobámban 15°C) lett ma reggelre mivel nem fûtök (a szomszéd áramával csak kávét fõzök, mikrót használok és 3 naponként a boyler hõveszteségét pótlom, a laptopot hajtom rövid ideig és 1W-os Edison-menetes LED-ekkel világítok, fényteljesítményük elégségesnek bizonyul olvasáshoz és szórt fénynek) de a pókok "hûlt helyét" illetve vadászkörzetüket két közepes termetû hím "gyalogpók" pásztázza rendszeresen "õrjáratozva". Lusta voltam lefotózni õket eddig, de nem késtem el vele, mert felbukkanásuk rendszeres ha közben meg nem eszik egymást.
A légy emésztésében abszolút laikus vagyok. Laikus véleményem hogy én hõszabályozási okot nem sejtek mögötte mert hat év óta rengeteg legyet láttam itt de "büfizést" még soha. (Talán elhiszitek hogy észrevettem volna, öndícséret büdös_ de még jó a szemem és a legapróbb, akár milliméteres változást és elmozdulást észrevettem mindenkor, ez a képességem egyenlõre még nem romlik. Ezért fotóztam pld. pár éve ezt a képsort mert az álkaszás feje elõtt véletlen megcsillant valami parányi de szokatlan csomó, azt hittem eszik.
Szembõl-alulról

(+) Link Felülrõl-jobbról

(+) Link )
Nyáron talán indokolt lehetne az efféle hõszabályozás, de sose vettem észre pedig több perces folyamat, a légy "le is ült potrohára" közben. Inkább emésztést sejtek a háttérben, egyfajta kérõdzésnek vélem, a gyomortartalom átforgatása. Felmelegítésre azért nem gondolok mert hõcseréhez rövid ideig cca. 1-2 másodpercig fújta fel a hólyagszerû dolgot aztán beszívta. Nyáron sose láttam efféle "lihegést". A hólyag jobban megnézve erezettnek tûnik, úgy vélem, nem oktalan feltételezés talán hogy a légy "tartozéka", bocs a kifejezésért talán egyfajta "hányózacskó" melyben átforgatja a nehezen emészthetõ részeket. Testtartása is érdekes, mert potrohán üldögélõ legyet én még nem láttam. A legyet nagyon lefoglalta a "büfizés" mert nem zavartatta magát, nem repült el csupán rovarszokás szerint "hátat fordított". Említettem többszöri makrós megfigyelésem, ha egy rovar/pók "nincs menetben" és stabilan áll, nem riad meg az obitól de nem is akar fotózkodni, nem menekül el csupán hátat fordít "hagyj békén" jelleggel - ezt kihasználva óvatosan meg is lehet õket "forgatni" több oldali fotózáshoz. Egy kivétel volt pár éve, a harcias 6-8 cm testméretû orrszarvú-bogár (Noli terminus) mely ráugrott az obira.
Tegnap fotóztam egy fehérpettyes "Pali szenzor-õr rokona" mezei poloskát is, hozom a képét

Bennem a kettõ együttesen él, a másik, nem racionális oldal idõnként talán a fotótémáimon visszaköszön, de valóban, biológus szemléletû vagyok (még ha papírom nincs is róla), akinek a herbarizálás a dokumentáláshoz szükséges feladat. De ízeltlábúakat már ~8 éve nem gyûjtök, csak fotózok. A hozzájuk való viszonyom (az ismeretbõvülés miatt) sokat változott az évek során, és groteszk módon, de ezért rendeztem tömeggyilkosságot tavaly a harlekinkaticák körében a nyúli kilátóban.. (no, ezt megint nem kellett volna leírnom ).

Volt az alján elég, ez maradhat. Olyan 3 méter magasan lehet.

Uhh!
Nem tudom, mert nem látni a képbõl, hogy milyen magasan van, de talán valami hosszú póznára erõsített késsel is le tudod szedni.

Egyik haverunk az útfenntartóknál kertész, tavaly volt a telephelyük udvarán egy rakat kivágott nyárfa, amit valamelyik közút mellett irtottak le, na õ tavaly arról vitt haza sok tucat kilót. Idén meg elszállították a fákat tõlük...

Olyan döglõdõ nyárfát találtam tegnap, hogy az hihetetlen. A laskás helyeim általában elárulom a falubélieknek -meg is van az eredménye-, de ez hétpecsétes titok marad. Igaz, hogy kell hozzá létra is, ha mind le akarom szedni ûket. Link

Persze, szerintem is szebb a csipkéspoloska mint a világ összes mûmellû-mûszájú luvnyája együtt. Csak az a baj, ha körülnézel, hogy az emberek pont fordítva gondolják, tisztelet a kivételnek.

Õ egy HIV vírus. Mégis gyönyörû.

Ugye, Noli, nem ugyanarról a szépségrõl gondolkodunk kétféleképpen?
A te csipkéspoloskád szépsége természetbõl fakadó szépség...
Ami miatt pedig minden mást a szõnyeg alá képes az emberek egyre növekvõ tömege söpörni, az erõsen mesterséges "szépség".

Az egész golyóbis minden élõlénye szép, amit viszont el lehet rontani, azt mi elrontjuk. Csak van, aki elveszi a mackóbelezõ hülyegyerektõl a játékot, mielõtt megint tönkretenne egyet, van, aki meg megsimogatja a fejét, hogy okos.... Átcipeljük õket innen oda, stb. Ismerõs téma, nem folytatom.
Sajnos a világ pont afelé megy, hogy csak a szépség számít, minden más besöpörve a szõnyeg alá. A maga nemében viszont a fejtetû is szép. Nem beszélve a vírusokról, amelyek a maguk matematikai szintû szabályosságukkal abszolút gyönyörûek. Mégis öljük õket...

Hálás köszönetem a gyümölcsért. A fügefától eltekintenék, mert - mint tél végén tisztáztuk - eléggé fagylefolyásos, fagyzugos az udvarunk, félõ, hogy a telet nem élné túl.
----------
Az én leanderemet fordítva rakták össze..

Ja, kedd! Én azt hittem, ma mondod.

Hogyne tennék belõle, sõt, akár meg növényt is kaphatsz az aszalódós fajtából, és akkor saját aszaltfügefád lesz.

Mennyi hülyeséget össze tudnak zagyválni Link

"Füge

(Ficus carica)

Néhány évtizede még csak a mecseki, Balaton-felvidéki, déli fekvésû kertek napos, védett zugaiban maradt meg az édes gyümölcsöt termõ mediterrán növény. Ma viszont a melegedõ klíma igazi nyertese, akár egy napos házfal is elegendõ meleget sugároz ahhoz, hogy termését rendszeresen beérlelje. Az elsõ 4-6 évben a tövét télen takarni kell, ez idõ alatt megedzõdik."

Noli!
Hát én nem tudom, de ez a kedd délutáni program:
MR1 Kossuth Rádió, 16:00 - 20:00
15:30 Közelrõl
16:00 Hírek
16:30 Hírek
17:00 Hírek
17:30 Krónika
18:00 Hírek

Nem õshonos, vagyis káros, mert elveszi az életteret az õshonostól, tehát irtásra született. Ezt a gondolatmenetet magáévá tudja tenni egy botanász, egy rovarász. Velük nem szállok vitába, pusztán abból a megfontolásból sem, mert képtelen vagyok ilyesféle racionális gondolkodásra. Nekem ami szép, az akkor is szép, ha a szakember más szempontból mást helyez elõtérbe.
Valószínûleg ezért lettem ecsetkoptató piktor..

Igen, de amit õ csinált, az õ korában szintén tiltott dolog volt...

Igen, ez kegyetlen megoldásnak tûnik, és ilyenkor gyakran a fõ szerepet az elsõdleges (természetes) érzelmi reakciók játsszák, s elítéltetik a kegyetlen rovarász. Konyhakerti növények levelét lelegelõ levélbogarakat, szárukat teleaknázó legyeket, hártyásszárnyúakat, pajor korukban szintén súlyos kártevõ cserebogarakat is szép számmal gyûjtöttem. Te õvelük mit szoktál csinálni, vagy pl. egy magába jókora epret tömõ csupaszcsigával..?

...és Leonardo da Vinci nélkül sem...