Meteorológiai esélylatolgatások

November második felétõl már nem a 2007-es év az, amit alúl lehet múlni, hanem a legutóbbi El Niño-s év a 2006-os: Link Kíváncsian várom, hogy idén mit hoz a "gyermek"!

És az északi sark leköltözik hozzánk he-he.

Érdekes szituáció annyi biztos, de egyelõre nem úgy néz ki, hogy bármiféle visszacsatolás beindult volna, sem a hideg-felhalmozódás sem a jégképzõdés tekintetében nem látok a tél szempontjából pozitív változásokat. Egyelõre a hidegmagok tõlünk távol helyezkednek el amíg ez így marad, szerintem addig nem lesz téli idõ. Remélem november végére beáll valamiféle fordulat.

Igazából nem is neked volt címezve mondandóm, hiszen olvastam a múltkori várakozásod.

Jelentõsebben nagyobb a hófelhalmozósás 2009-ben.Fõleg a nagy Szibériai területen:Link
Ami érdekes lehet(lehet csak nekem),de mintha az USA-ra késnének vagy elmaradnának mostanság a hidegleszakadások.Hiszen ilyenkor más éveken a modelleken már kemény télbetörések látszottak,amik aztán rendre be is jöttek ott.Illetve így november elején már komoly havakról jöttek a hírek onnan.Valamilyen hatással ez lehet ránk nézve,vagy valami következménye...
Mert kisebb jégborítottságnál is megvoltak máskor a nagy hidegleszakadások Amerikára.
Persze elkésve ott sincs még semmi a tél szempontjából.

Óhh! Ne érts félre!
Én csupán arra kívántam reagálni, hogy, amit Szibéria felvetett, abból nem feltétlen kellett volna Szabolcsnak arra a következtetésre jutni, hogy nemlesz hó és hideg ezentúl. Érted?!
Egyébként én, az elõttünk álló télre vonatkozó gondolataimat már eme fórumban korábban kifejtettem, olvashatod is lejjebb és ezt tartom is egyelõre. Miért ne tenném?

A hidegmagok helyzete és a jégborítottság között bizonyára van összefüggés. Nagyon jó volt Szibéria linkje! De ez csak a mérleg egyik serpenyõje. A számunkra kedvezõtlennek tûnõ hidegmag pozíciók az áramlási viszonyokra akár ellentétes hatással is lehetnek. Hiszen a sarkvidéki anticiklonok pozícióját, erejét és tartósságát is nagyban befolyásolja a jegesedés. Ezek pozíciója pedig ugyancsak nagyban befolyásolja a sarkkör alatti ciklongenezis helyeit, erejüket, pozíciójukat, melyek pedig már akár közvetve, akár közvetlenül, de beleszólnak az idõjárásunkba! (nem is kicsit)
Közben persze "vigyázó szemeinket" a Kelet-európai-síkságról (sõt a Skandináv-félszigetrõl) sem szabad levennünk! (hóborítottság, kialakuló hidegmagok, megerõsödõ anticiklonok) Az elõrejelzéseket elnézegetve a 60. széllességi körtõl északra ezeken a területeken a következõ 1 hétben (viszonylag jelentõs) hófelhalmozódást tapasztalhatunk ...

Elõször is a 62423-as hozzászólásomban sajnos lemaradt egy rész:

"Pedig az 1920-as, 1930-as években a mostanihoz hasonló, vagy inkább annál gyorsabb melegedés zajlódott le."... az északi-sarkvidéki térségben!

Másodszor :
"Gyakorlatilag nem érdemes ezen lovagolni, hogy 100 év vagy 50 év.."

De bizony érdemes, mert nem csak trendek léteznek a világon, hanem vannak kvázi-periódikus oszcillációs folyamatok, amelyek változékonysága nagyságrendileg azonos nem egy esetben a trendszerû változások nagyságrendjével.

"a lényeg hogy a legalacsonyabb volt a 2007-es év a mérések óta és most ez alá mentünk 2009-ben."

Az 1960-as évek vége/1970-es évek eleje óta (ha jól tudom azóta vannak megfelelõ mûholdas mérések, amelyek kiterjednek teljes egészében az Arktiszra) 2007-es szeptemberi érték volt a legalacsonyabb valóban.

A 2007-es szeptemberi érték alá azonban nem mentünk 2009 szeptemberében!!! Még ki is hangsúlyoztad, hogy szeptember..., de most november van, már pár millió km2-nyi tengeri jéggel több van a szokásos õsz elejei minimumhoz képest.
Link

Svadasz nemrégiben részletezett kutatási eredményeket, melyben fontosabb tényezõként lett megemlítve az északkelet-európai és szibériai hóborítás a sarki jégborításnál.
Maga a sarki jégborítás: Link
A különbség minimális.

Ettõl függetelnül valóban szerény a jégállapot, ám ebbõl egyedül ilyen vagy oylan telet jövendölni hasra ütés, tavaly kezdtem megérteni, hogy a jégborítás afféle összekötõ kapocs, nem fõ befolyásoló tényezõ.

Ne keressük már a kákán is a csomót!

"...igazad van, felejtsük el ,hogy látunk még valaha a Kárpát-medencében nagy havat, hideget..."
Én csak erre szerettem volna kicsit reflektálni. Azt hiszem ez a mondat sem a következõ pár hétre gondolt.

A kulcsszó: mért

Vitathatatlan: A kiterjedt jéggel borított területek egy ponton túl éghajlatmódosító tényezõk. És fordítva, ha egy kiterjedt jégmezõ megszûnik, akkor az éghajlatot módosító hatása is megszûnik. Azon már lehet vitatkozni, hogy mi az a vastagság/kiterjedés, amely valóban idõjárás-módosító éghajlatbefolyásoló tényezõ.

Szerintem Szibéria nem ezt mondta.
Hanem: "a jég kiterjedése az elkövetkezõ hetek nagy hidegbetöréseit meghatározza/befolyásolja" és "a sokak által felvázolt novemberi hideg téli idõ idealisztikus, vágyálom".

A mostani jégkiterjedésbõl nem következtetett õ sem a januári-februári idõjárásra.

Szerintem Szibéria nem ezt mondta.
Õ csupán egy fontos dologra hívta fel a figyelmet, ami vitathatatlan. És ez bizony befolyásolhatja a telet. Tetszik-e vagy sem...

Ok, igazad van, felejtsük el ,hogy látunk még valaha a Kárpát-medencében nagy havat, hideget!-téma részemrõl lezárva-bocs az offért

Õszintén sajnálom, hogy a tényekkel nem értesz egyet. Ez ellen már nem lehet érvelni. Ha azt mondja valaki, hogy a fû zöld és másvalaki azt írja, hogy ezzel nem ért egyet ez ellen nemlehet vitába bocsátkozni.
Ezek szerint igazad lehet hogy nyáron ugyanolyan nagy hidegmagok vannak a sarki terület felett mint télen és nyáron ugyanolyan erõs hidegbetöréseket okoz, mint télen, ugyanis hidegbetrörés mértéke független attól, hogy 15 mó km-es jégtakarõ felõl, vagy 10 mó km-es tenger felõl jön-e. Ez gyakorlatilag lényegtelen. És teljesen mindegy hogy az általad említett ÉK-EU-i hidegmag a befagyott Barends-teger felõl, vagy a jégmentes Barent tenger felõl jön-e. Ha ez így van akkor teljesen lényegtelen a sarki jég kiterjedésével foglalkozni, hiszen ha esetleg 100 év mulva nem lesz jég ugyanilyen hideg betörések érkeznek majd a Jeges-tenger felõl, hiszen a jégnek semmi köze nincs a hidegmagokhoz.
Egyértelmûen látszik, hogy a hidegmagok elhelyezkedése:
Link
teljesen független a jég és a hótakaró jelenlegi helyzetésétõl:
Link
Ha ez így van, akkor a tengerjég kiterjedésével kapcsolatos írásaimat kérlek tekinsd tárgytalannak.
Abban is igazad lehet, hogy tök mindegy hogy most milyen nagy a jég kiterjedése, hiszen az évben csak a szeptemberi hónap 2 hetében lényeges amikor a minimumot eléri...gyakorlatilag a többi idõszakban lényegtelen a kiterjedése és a növekedés vagy csökkenés üteme. Így ezzel sem szabad foglalkozni.

Ezzel ismételten nem értek egyet:
1, A jégkiterjedés nem az õsz eleji minimumérték elérésekor ment a 2007-es szint alá, hanem a növekedési fázisban...ami nagyon nem mindegy.
2, A nagy hidegbetörések egy jó része, közel teljesen független a jégkiterjedéstõl (Szibériai Ac,Ék-Eu-i hidegmag,stb)

Illetve azok a mérések, amik vannak, vajon mennyire megbízhatóak?

Már csak az a kérdés, hogy mióta vannak mérések!

A WMO által kiadott 2007-es jelentés:

"A tengerjég átlagos kiterjedése szeptemberben 4,28 millió km volt, ami a legalacsonyabb, valaha mért szeptemberi érték.
Az olvadási idõszak végén a tengerjég kiterjedése 39 %-kal az 1979-2000-es átlag és 23 %-kal az elõzõ, 2005-ös szélsõérték alatt volt.
A szeptemberi tengerjég csökkenése 1979 óta közelítõleg 10%/évtized, azaz 72 000 km évente."

Gyakorlatilag nem érdemes ezen lovagolni, hogy 100 év vagy 50 év a lényeg hogy a legalacsonyabb volt a 2007-es év a mérések óta és most ez alá mentünk 2009-ben. Ezek tények bármogyan is magyarázzuk. És igenis a jég kiterjedése az elkövetkezõ hetek nagy kidegbetöréseit meghatározza/befolyásolja teljesen mindegy hogy honnan nézzük.

Üdv mindenkinek! Elõször szólok e fórumban. Talán érdekesnek találjátok, amit igyekszem röviden leirni. Szerintem számolnunk kell az esetleges El Nino-hatással (tapasztalatom arra mutat, hogy ilyenkor a tél Európa-szerte enyhe, a Kárpát-medencében viszonylag száraz, az elkövetkezõ nyár pedig igen száraz és igen meleg). A www.weather.unisys.com/surface/sst.html honlapján jól látszik, hogy az egyenlitõ vizének melegedésén kivül még van valami, ami figyelemre méltó, éspedig az a 30 fok fölötti hõmérsékletû viztömeg, amely Pápua-Új-Ginea partjait jó ideje elhagyta, s közelit a Humbold-tengerhez (általában azonban nem éri el Ausztrália nyugati partjait). A német szövetségi kormány által 1991-ben Bonn-ban kiadott kétkötetes könyv boritóján szerepel az El Ninónak tulajdonitott, emlitett "forró", elég nagy területû vizrégió.(A kötet cime "Protecting the Earth", alcim: A Status Report with Recommendations for a New Energy Policy". A szöveg tehát angol nyelven iródott. Attila.

Pedig az 1920-as, 1930-as években a mostanihoz hasonló, vagy inkább annál gyorsabb melegedés zajlódott le. Ezért kérdeztem rá a minimum 100 éves kijelentésedre többek között. Legfeljebb az elmúlt 50-60 évre vonatkozóan feltételezhetõ, hogy helytálló az, amit írtál. (De még ezt sem lehet 100 %-osan kijelenteni.)

Túldramatizáljátok a jégborítás novemberi jelentõségét. Hiszen Novemberben van az az idõszak, amikor az utóbbi évek jégborítási görbéi a legjobban összetartanak. Miközben szerintem az augusztus-szeptember-október idõszak az, amelynek jelentõsége lehet.

Egy hét múlva is akörül fog meanderezni, az viszont már ez elmúlt évek átlagát jelenti majd (hiszen most zárul az olló, ld. a cikket).
A következõ napok anticiklonális idõjárása egyébként táptalaj lehet, az elõzõ idõszak ciklonális aktivitásával ellentétben.

A jégborítottság egyébként tegnap(11.07) sajnos már tényleg a 2007-es idõszaki borítás alá került (40 e km2-rel) ez nem sok de mégis csak egy lélektani határ a 2007-es szörnyûséget alulmúlni [esõ]

Igen, de átlagosan több volt a jéggel fedett terület az idén, mint 2007-ben.

Hosszabb adatsoraim nincsennek, azonban mivel gyakorlatilag 2007-ben volt a legkisebb az elmult néhány évtizedben ehhez tudom mérni.
Ha megnézzük a 80-es évek elejei jégborítottságit vagy 70-es évek végét, gondolom te sem gondolod azt, hogy az akkori szinthet képest még a mostani alá ment volna akkor a jégborítottság pl a 20-30-40-50-60-as években ilyen idõszakban.
A csökkenõ tendencia annyira erõs hogy ez aligha lehetett korábban nagyobb....de abba is hagyom mert ez már nem hosszútávú esélylatolgatás.

Akkor sem értem, miért vitatkoznak itt egyesek, mikozben teljesen átlagos idõjárás várhato a következõ 1 honapban...nem lesz kimagasloan se meleg, se hideg. Az, hogy egyesek szinte beléeroszakoják a modellekbe egy sarki hidegbetorést-az csak egy vizio. Egyátalán nem kétségbe ejtõ a mostani helyzet és nem kell már most temetni a telet (hisz´ még 1 honap van hátra)

Bizony nincs nagy különbség a mostani vagy a 2002-es borítást illetõen, azt hiszem egy olyan télbe minden tél szeretõ beleegyezne. Persze a 2006-os is hasonló volt és emlékszünk mi is következett utána:-) Szóval itt is maradjuk az objektív szemléletnél, ilyen helyzetekben továbbra is a megfelelõ áramlás dominál, ami elhozhatja hozzánk a kemény telet, vagy akár a rekord enyhe telet is.

Ami viszont az alacsony jégborítást valószínû, hogy befolyásolja az igen nagy ciklontevékenység, ezáltal, ahogy Svadász is említette az elmúlt 43 évbõl a 6.legnagyobb hófelhalmozódás van idén.
Ez egy pozitív visszacsatolás is lehet, misszerint a vastaggab hófelszín felett létrejõvõ hidegmagok tartósabb is lehetnek, és ezáltal sokkal nagyobb lehet a hûtõhatás iylen helyzetekben, majd a a tél folyamán kialakult anticiklonos helyzet az északi térségben. Nem hiába süllyedt most már nagy területen -30 fok alá Szibériában a hõmérséklet és az elsõ -40 alatti értékek elõfordultak, mintegy fél hónappal korábban mint az átlag.

Én továbbra sem mondok semmit a telet illetõen nem lehet tudni, hogy mi lesz, ezek a hatások éppúgy lehetnek hazánk idõjárására, mint ahogy a enyhe délnyugati irányítás is.

A jégborítás ügyében úgy látom nem tudsz objektív maradni.
Újra belinkelem ezt a diagramot, a zéró, nem zéró: Link

Egy elmúlt tíz napos idõszak: Link és Link

A jégborításról szóló cikket olvasd el néhányszor, abban részleteztem, miért csalóka a 2007-es õszi folyamathoz mérni a dolgokat.

"3. Ahogy említették a jégsapka elérte abszolut minimumát - az elmult min. 100 évben még soha nem volt ilyen kicsi területû a jégcsapka november elején."

Ezt mibõl gondolod/tudod, hogy minimum az elmúlt 100 évben nem volt soha ilyen kicsi?!?!?!?

1. Mibõl gondolod, hogy November 20-a után már egyre jobban fog lehûlni 850-en 0°C alá??

Mert úgy szokott??

Link

2." Én viszont valoszinünek tartom, hogy december elején már télies ido fog uralkodni errefele. "
Mi alapján???
Ez az egész csak maszatolás.

Nekem bizonyíték kell, nem ígéret!!

A fáklyán pedig szépen látszik, hogy fokozatosan, de egyértelmuen hûlni fog majd a levegõ november végéig teljesen normális ütemben. November 20-a után már egyre jobban fog lehûlni 850-en 0°C alá. A tél nem nagyon szokott megjönni tartosan novemberben! én viszont valoszinünek tartom, hogy december elején már télies ido fog uralkodni errefele.
Egy szo mint száz, a következõ 1 honapban telejesen normális, átlagos idõre ill. hõmérsékletekre számítok... A tél úgyis csak december elején fog elkezdõdni és addigra Europa éghajlata is már teljesen más felállásban lesz...

Az az igazság, hogy akármelyik modellt nézem, sehol sem látszik az általad várt lehûlés 14-e után. 20-a után lehet egy esetleges komolyabb lehûlés a sarkkör környékén Észak-Európában, de ez leghamarabb november utolsó napjaiban éreztethetné nálunk a hatását. De egyelõre ugyanennyi esélye van annak is, hogy 20-a körül nyugat-délnyugat felõl enyhe levegõ érkezik majd, akár 10-15 fokos csúcsértékekkel. Pl. a GFS fûfutása is ezt várja most, ezért mondták páran, hogy nincs értelme azt nézni, hisz mindig mást mutat ilyen nagy távban.

Megpróbálom elmondani.

Mondjuk 72 óránál már mind több futásnál látható a tendencia, ezt mutatja is az átlggörbe "belengése", míg mondjuk 200 óránál az egyik futás felfelé, másik lefelé szór, ezért gyakorlatilag -ilyen idõtávolban- a futások megjelenítése jó eséllyel szélsõségtõl mentes, átlagos idõt sejtet, holott ez egyáltalán nem lesz így feltétlenül.
Nem tudom, érthetõ-e, mit szerettem volna mondani, most ennyire futotta tõlem. Ha nem világos, akkor holnap megpróbálok finomítani rajta.

Most viszont, jó éjszakát!

December második felében kellene visszatérni erre a kérdésre majd.
Akkor már több minden kiderülhet a tél további részét illetõen.
Ott már el szokott dõlni a tél sorsa általában.De addig még nem.