Bioszféra
Eszembe sem jutott megkóstolni, pláne miután az a fehér tejszerû nedv kifolyt belõle.Köszönöm a tájékoztatást!

Narancseper, Maclura pomifera, elég gyakori parkfa. Ne kóstold meg, ehetetlenül rossz ízû.
Klassz. Ez nem Csanakhegy? Lehet, hogy éppen ismerem a lovat is, hallgatott a Maja névre?
Elküldöd google-n a helyet? Én erre gondolok: Link

Elküldöd google-n a helyet? Én erre gondolok: Link
Attól függ, hogy a szitakötõ milyen csoportba tartozik. A rendes nagy szitakötõk elpusztulnak õsszel, de a kis tûvékony légivadászok közül van, aki kitelel. Alapértelmezetten 1-1 szitakötõ kifejletten 2-3 hónapot él. Ha meg az lenne a kérdés, hogy melyik hónaptól meddig lehet találkozni velük, akkor az április már tuti, és pl. két hete még volt.
Tudna valaki abban segíteni, hogy a szitakötõk általában mettõl-meddig élnek az év folyamán?
Elõre is köszi!
Elõre is köszi!
Hogy a börzsönyi muflonok is tõlük tanultak, az hétszentség. A héten is olyan képtelen helyen futottam össze velük, hogy rájuk sem emeltem a fegyvert, mert ha ott elejtettem volna valamelyiküket, leadtam volna a rendszámot, mire felhúzom...

Így fogod Te is hajtani majd a muflon husit, ha áll majd a Rose dam.


Eszméletlen édes kis kolibri! Nem tudom, hogy került a sráchoz a fióka, de szemmel láthatóan arra tanítgatta, hogy miként tud majd odakinn boldogulni. Cinkénél kisebb madár nem volt még a kezemben, de az is iszonyú törékenynek tûnt, nem tudom, meg mernék-e fogni egy kolibrit. Akkora, mint egy lepke. :-) Köszi szépen, hogy megmutattad a videót!
Amennyiben ezt az autógyárak alkalmazottaira érted és a munkát nemes egyszerûséggel "taposásnak" nevezed, már nem kérdés a kérdés.

Én is több fel-le "létrázó" szúnyogfelhõt láttam ma. Délután figyeltem fel rájuk, szintén ott táncoltak, ahová a késõ õszi nap sugarai még elértek. Próbaként a kezemet átlegyeztem az egyik "felhõn", néhány példányt eltaláltam, azok kiszédültek a bolyból, néhány pedig a légmozgás hatására elsodródott, a többi meg járta tovább különös táncát, mintha mi se történt volna. Az "eltérített" példányok is hamar visszaálltak a korábbi helyükre és tovább "létráztak".
Több ezren voltak, hetek óta nyomukat sem láttam (ekkora tömegben meg talán még soha itt a belvárosban), mit csináltak igazából?
Több ezren voltak, hetek óta nyomukat sem láttam (ekkora tömegben meg talán még soha itt a belvárosban), mit csináltak igazából?

Két érdekes dolgot láttam ma
Az erkélyen üldögéltem, néztem a lenyugvó Napot. Felfigyeltem hogy szúnyogok felhõje táncol kaotikus kavarodásban, de nem jöttek a közelembe hanem igyekeztek a napfényben maradni amíg odasütött a Nap. Napnyugta után az utolsó fénysugarak eltûnésével a szúnyogfelhõ "meglódult" felém és kerülgetni kezdtek, be kellett jönnöm miattuk.
Eközben szokatlan "társastáncot" figyeltem meg - két szúnyog szemtõl szembe szabályosan összefogódzkodva repült, elég sokáig mert többször is látóterembe kerültek. A szipókájuk és lábaik összeértek, fura hasonlattal mintha "csókolództak" volna akár a gerlék. Sajnos kevés fény volt nem tudtam használható képet csinálni a kettõsrõl. Hogy összeakadtak vagy "összeharaptak" (a szipóka végén van a szúnyog kétfelé nyíló "alsó állkapcsa") vagy mi történt, egyszerûen nem tudom. Többször láttam legyeket-szitakötõket "kutyamód összetapadva" repülni, de az egyfajta párzási násztáncnak tûnt. Hogy a szúnyogok mitõl repültek így szemtõl szembe "csókolódzásszerûen összeragadva" semmi elképzelésem. Pontosan olyan elképesztõ látvány volt mint amikor a házfalon egy kaszáspók és egy szúnyog nézett "farkasszemet" úgy hogy a szunyi a kaszás lábán nyugtatta lábait (azt két éve fotóztam, fel is tettem a fórumra, ha lesz stabil villanyom most már felteszem a Képtárba is) A másik érdekesség egy cinke meglepõen "bizalmaskodó" viselkedése volt, talán hamit várt?

Eközben szokatlan "társastáncot" figyeltem meg - két szúnyog szemtõl szembe szabályosan összefogódzkodva repült, elég sokáig mert többször is látóterembe kerültek. A szipókájuk és lábaik összeértek, fura hasonlattal mintha "csókolództak" volna akár a gerlék. Sajnos kevés fény volt nem tudtam használható képet csinálni a kettõsrõl. Hogy összeakadtak vagy "összeharaptak" (a szipóka végén van a szúnyog kétfelé nyíló "alsó állkapcsa") vagy mi történt, egyszerûen nem tudom. Többször láttam legyeket-szitakötõket "kutyamód összetapadva" repülni, de az egyfajta párzási násztáncnak tûnt. Hogy a szúnyogok mitõl repültek így szemtõl szembe "csókolódzásszerûen összeragadva" semmi elképzelésem. Pontosan olyan elképesztõ látvány volt mint amikor a házfalon egy kaszáspók és egy szúnyog nézett "farkasszemet" úgy hogy a szunyi a kaszás lábán nyugtatta lábait (azt két éve fotóztam, fel is tettem a fórumra, ha lesz stabil villanyom most már felteszem a Képtárba is) A másik érdekesség egy cinke meglepõen "bizalmaskodó" viselkedése volt, talán hamit várt?
Biztos elõtte a birkák taposták, és ezért alakult ki a szik. Aztán a kocsik..
Igen, lehet így fogalmazni. De táji szinten nagyjából folyamatosan megvolt ez a különös mikrodomborzat: most nem a marhák, juhok taposása okozza a nyílt talajfelszínek, terepszint-különbségek létrejöttét, hanem a jármûvek. A sziki életközösségek igen érzékenyen reagálnak a legkisebb edafikus változásra is, így váltja egymást - gyakran néhány tíz centiméteren belül - a szikpadka, vakszik, szikér, szikespuszta. Mindnek megvan a jellegzetes vízháztartása, és ezzel együtt a flórája, faunája is.
Érdekes, hogy a padkákat nagy jármûvek (traktor, teherautó) mély keréknyomai alkották.. Antropogén tájformálás, amit a természet (õszirózsa) "kihasznált".. Bár lehet anélkül is elterjedt volna? Mindenesetre, a mesterséges pocsolyákban élõ moszatok biztosan nem..
Az nem is kék, hanem szürke.
Egyébként nem is volt hideg. A szemüveget mindig felveszem, ha "kint" járok.


Nagyszerû, igazi padkás szikes töredékek, amit szeret a sziki õszirózsa. A sárguló sziki mézpázsit és tarackos tippan csomói teszik tipikussá a társulás õszi képét. Az 1-es és 5-ös kép nagyon tetszik, különösen szép õszi hangulatfestõk. Az elsõnél mintha a felvonuló Sc-k kirakták volna az indexet, és miután elérték az Ac-k szintjét, bekanyarodtak. 
Látom, hideg volt reggel, kék kabát és szemüveg is kellett (16. kép).

Látom, hideg volt reggel, kék kabát és szemüveg is kellett (16. kép).

Hát ez......
Nem hinném,hogy túl sok ilyen kapcsolat alakul ki ilyen apró madárka
és ember között.
Link



Nem hinném,hogy túl sok ilyen kapcsolat alakul ki ilyen apró madárka

Link
Nagyszerû. 
Bele is olvastam, ez kiegészítésre szorul: "A poroszkálás a tevékre, az ugrás a kutyákra jellemzõ; a vadászleopárdok a forgóvágtát veszik igénybe a legnagyobb sebességû haladáshoz. A lovak a sokoldalúbb négylábúak közé tartoznak, használják a sétát, az ügetést, a keresztvágtát és a könnyû vágtát, a körülményektõl függõen."
És poroszkálni is tud némelyik fajta, pl. az izlandi póni, vagy egyes amerikai fajták (missouri fox trotter). Ráadásul többféle jármód is létezik, és van amelyik csak egy lófajta jellemzõje.
Link

Bele is olvastam, ez kiegészítésre szorul: "A poroszkálás a tevékre, az ugrás a kutyákra jellemzõ; a vadászleopárdok a forgóvágtát veszik igénybe a legnagyobb sebességû haladáshoz. A lovak a sokoldalúbb négylábúak közé tartoznak, használják a sétát, az ügetést, a keresztvágtát és a könnyû vágtát, a körülményektõl függõen."
És poroszkálni is tud némelyik fajta, pl. az izlandi póni, vagy egyes amerikai fajták (missouri fox trotter). Ráadásul többféle jármód is létezik, és van amelyik csak egy lófajta jellemzõje.
Link
Két érdekes cikk a pókiszonyról
"A fóbia kialakulásának kulcsa éppen ez az elvárt tévhit vélik a kutatók. Mobbs szerint az emberek a tanulási folyamat segítségével alakíthatják ki fóbiájukat." Link
"A kutatók ebbõl azt a következtetést vonták le, hogy nincs bennünk velünk született félelem a pókoktól (ezt támasztja alá a második csoport viselkedése), viszont a lányok sokkal gyorsabban tanulják meg, hogy a pókoktól félni kell, mint a fiúk (ezt pedig az elsõ)." Link
Úgy tûnik nem pókiszonnyal születünk hanem "ránevelnek" bennünket
Lehet hogy feltûnt a "hiányom" és még pár napig nem jövök, mert napok óta nincs villanyom. Csak holnap jönnek a szerelõk. Jóindulatú szomszédom ugyan önként azonnal adott áramot kerti kábelen erre az idõszakra, de minimálisan használom, nem élek vissza jóindulatával.
Viszont most már komolyan felmértem a napelemes-akkus energiaellátás kialakítását "vésztartaléknak vészhelyzetre" mert ilyenkor érzi az ember mennyire fontos a villany. Életünk részévé vált, nem mellesleg az Internet (és Metnet) is
Mivel a programozható elektromos Ozirisz fûtésem most nem mûködik (más nincs bár a biokandallón elgondolkodtam), a zárt ablakokon elhúzott függönyök mellett beözönlõ napfény "napkollektor-hatását" most is (ahogy már korábban is) megfigyeltem, a házbelsõ alaphõmérsékletét téli idõszakban külsõ hõmérséklettõl függetlenül felhõtlen napsütésben cca. +2°C-al megemeli reggeltõl délutánig ezért a napelemes vészhelyzeti áramellátás mellett a nap- és légkollektoron is újra elgondolkodtam mert a házbelsõben "mínuszos idõkben" is mûködik a "naphõ-ablakcsapda", csak a kollektorban keringetett hõ/felvevõ/tároló anyag ne fagyjon meg
Fiaim lelkesen biztatnak
Juteszembe, több idõm lett a fényképezésre és a gépet jószomszédom jóvoltából fel tudom tölteni. Ha megint lesz áramom, hozom a képeket, meglepõen élénk még a rovarvilág, fõleg legyek és szitakötõk
A madárvilágban két szokatlan dolgot láttam. A vándormadarak É-D helyett kivétel nélkül K felõl egyenesen Ny-ra repülnek. A sas nem jött vissza, de a "helyén" tegnap itt termikelt egy sólyom testméretû ragadozó. Tegnapelõtt viszont az utca felett suhant el hangtalanul és gyorsan egy ragadozónak tûnõ testû kányaméretû madár. Nagyon alacsonyan, derékmagasságban repült egy nyíltabb mezõs térség felé (talán pocok-egérvadászatra). Fácánra jellemzõ szárnysurrogást nem hallottam, a szétrebbenõ gerlék jobban tudhatták mi volt mert hanyatt-homlok menekültek a legközelebbi fa lombjai közé. A feketerigók is kötekedõk lettek (haragos-harsányan csivitelnek).
Zárszóként megemlítem hogy harlekint mostanában nem látok, de "normális" katicát naponta többet is
Jó napot, jó kedvet mindenkinek

"A fóbia kialakulásának kulcsa éppen ez az elvárt tévhit vélik a kutatók. Mobbs szerint az emberek a tanulási folyamat segítségével alakíthatják ki fóbiájukat." Link
"A kutatók ebbõl azt a következtetést vonták le, hogy nincs bennünk velünk született félelem a pókoktól (ezt támasztja alá a második csoport viselkedése), viszont a lányok sokkal gyorsabban tanulják meg, hogy a pókoktól félni kell, mint a fiúk (ezt pedig az elsõ)." Link
Úgy tûnik nem pókiszonnyal születünk hanem "ránevelnek" bennünket

Lehet hogy feltûnt a "hiányom" és még pár napig nem jövök, mert napok óta nincs villanyom. Csak holnap jönnek a szerelõk. Jóindulatú szomszédom ugyan önként azonnal adott áramot kerti kábelen erre az idõszakra, de minimálisan használom, nem élek vissza jóindulatával.
Viszont most már komolyan felmértem a napelemes-akkus energiaellátás kialakítását "vésztartaléknak vészhelyzetre" mert ilyenkor érzi az ember mennyire fontos a villany. Életünk részévé vált, nem mellesleg az Internet (és Metnet) is

Fiaim lelkesen biztatnak

Juteszembe, több idõm lett a fényképezésre és a gépet jószomszédom jóvoltából fel tudom tölteni. Ha megint lesz áramom, hozom a képeket, meglepõen élénk még a rovarvilág, fõleg legyek és szitakötõk

Zárszóként megemlítem hogy harlekint mostanában nem látok, de "normális" katicát naponta többet is


Köszönöm. 
Noli, ilyen hatása van, ha egyedül bóklászik az ember, és hosszú órákon át nem találkozik egy fajtársával sem.. A kis világok, és még apróbb születései ekkor tárulkoznak elénk..

Noli, ilyen hatása van, ha egyedül bóklászik az ember, és hosszú órákon át nem találkozik egy fajtársával sem.. A kis világok, és még apróbb születései ekkor tárulkoznak elénk..
Talán mert tényleg késik.
Pillanatnyilag kései laskagomba a hivatalos magyar neve.

Hát csak most volt energiám megnézni ûket, csak egy országos cimbarátom szavajárása jut eszembe: patent...
Hát laska itt is, hazafelé jövet láttam vagy 60 kilót a nyárfákon. Holnap megnézem õket közelebbrõl, többségük öreg szerintem. A májusi ciklon "jótékony" hatása, hogy a nyárfáink az idén tele vannak velük meg déli tõkegombával.
Itt is október elején lehetett utoljára vargányákat találni, pedig az utóbbi években sokszor még november elején sõt közepén is volt belõlük szépen. De nem akarok panaszkodni, mert a korai eltûnésük ellenére az idei volt az utóbbi évtizedek egyik legjobb vargányás idénye, mert itt a környéken gyakorlatilag május 10-tõl október elejéig - egy júliusi bõ 2 hetes idõszakot leszámítva - folyamatosan termettek a klf. vargányák.
Ha nincs vargánya a késõi laskagomba is jó, mert az viszont van.
Ha nincs vargánya a késõi laskagomba is jó, mert az viszont van.
Néhány sokorói fényképet hoztam a hétvégérõl.
Kajárpéci hangulatképek: Link Link Link Link Harangozóhegy Link Õszi zsendülés Link Barnazöld sejtelem Link
Csak a Dunántúli-középhegységben él a bozontos csukóka: Link Link
Bókoló gyûrûvirág lehajtott feje: Link
Ritka erdõlakó lény az erdei pereszlény Link
Bangótölcsér Link
Mohok Link Link Link
Kajárpéci hangulatképek: Link Link Link Link Harangozóhegy Link Õszi zsendülés Link Barnazöld sejtelem Link
Csak a Dunántúli-középhegységben él a bozontos csukóka: Link Link
Bókoló gyûrûvirág lehajtott feje: Link
Ritka erdõlakó lény az erdei pereszlény Link
Bangótölcsér Link
Mohok Link Link Link
Vannak fotók, az õszirózsáról sajna csak egy homályos fotó van, de majd visszamegyek a helyszínre ma vagy holnap jó képért.
Nem messze az arborétumtól (a nyáras melletti legelõn, ahol láttunk héjakútmácsonyát, nem tudom emlékszel-e), találtunk szikfoltokat és sziki õszirózsát. Nem túl nagyok, de vannak szép számmal. Még virít némelyik, de már több a pelyhes termés.