Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
A június azért a csapadékszegény május után kitesz magáért Vasban is, nálam is már közel a 100 mm. Ezzel az éves csapadék nálam 303,5 mm, ami mellesleg az éghajlati naplóban a folyamatosan feltöltött adatú helyek közül az utolsó...
De még így is kb. 50 mm-rel több az 5 és fél havi csapadékmennyiség, mint az 1961-1990-es átlag.
De még így is kb. 50 mm-rel több az 5 és fél havi csapadékmennyiség, mint az 1961-1990-es átlag.
Arra alapoztam,hogy Csesznek térségében közel sem volt hasonló,pl. 1937-ben 929 mm esett,ami 100 év alatt 5.helyre talán jó.Akkor a legnagyobb havi szumma márciusban volt 180 mm-rel,2. szeptember 122-vel.Ha az ország egyik legcsapadékosabb területén semmi különös nem volt,nem tekintettem komoly évnek.Ez hiba volt,hisz ezek szerint más országrészekben tényleg sok esett akkor...
(egyébként a legtöbb 109 év alatt arrafelé csak 965 mm,de a magasrégióban ennél sokkal több ,akár 1200-1300 is lehet.Most ott fél év alatt már legalább 800 mm eshetett)
(egyébként a legtöbb 109 év alatt arrafelé csak 965 mm,de a magasrégióban ennél sokkal több ,akár 1200-1300 is lehet.Most ott fél év alatt már legalább 800 mm eshetett)
Azért ezt így nem merném kijelenteni, hogy soha, sehol nem mértek ennyit...
Egyrészt nagyon sok adat nincsen még feldolgozva a régebbi mérések közül.
Másrészt pedig, szerintem, ha nagyon kutakodnánk, tudnánk találni még ilyen szélsõséges értékeket is. Én pl. nagyon szívesen megnézném a híres 1937-es évet, amelyik az elmúlt évszázadban minden bizonnyal a legcsapadékosabb év volt hazánkban, országos területi átlagban (ekkorról származik az abszolút éves maximum is, 1510 mm Kõszegen, de pl. Budapesten is ebben az évben az egészen elképesztõ 988 mm-t mértek).
Tehát ebben az évben Budán március-április-május hónapokban 382 mm esett, még a júniust is hozzávéve pedig 474 mm. Na már most ha még itt is, a nem túlságosan hegyvidéki területen ilyesmi fordult elõ, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy az ismert magasabban fekvõ, frekventált részeken helyenként akár meg is lehetett az a 600-700...
Amint lesz idõm, majd utánanézek, ígérem.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a mostani csapadékmennyiség nem szélsõséges, de egyáltalán nem biztos, hogy egyedülálló jelenség lenne, sõt: ha kimutatnánk, hogy ezek szerint "csak" nagyjából 70 év a visszatérési periódusa, akkor az még nem is olyan nagy idõ klimatológiai léptékben...
Egyrészt nagyon sok adat nincsen még feldolgozva a régebbi mérések közül.
Másrészt pedig, szerintem, ha nagyon kutakodnánk, tudnánk találni még ilyen szélsõséges értékeket is. Én pl. nagyon szívesen megnézném a híres 1937-es évet, amelyik az elmúlt évszázadban minden bizonnyal a legcsapadékosabb év volt hazánkban, országos területi átlagban (ekkorról származik az abszolút éves maximum is, 1510 mm Kõszegen, de pl. Budapesten is ebben az évben az egészen elképesztõ 988 mm-t mértek).
Tehát ebben az évben Budán március-április-május hónapokban 382 mm esett, még a júniust is hozzávéve pedig 474 mm. Na már most ha még itt is, a nem túlságosan hegyvidéki területen ilyesmi fordult elõ, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy az ismert magasabban fekvõ, frekventált részeken helyenként akár meg is lehetett az a 600-700...
Amint lesz idõm, majd utánanézek, ígérem.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a mostani csapadékmennyiség nem szélsõséges, de egyáltalán nem biztos, hogy egyedülálló jelenség lenne, sõt: ha kimutatnánk, hogy ezek szerint "csak" nagyjából 70 év a visszatérési periódusa, akkor az még nem is olyan nagy idõ klimatológiai léptékben...

Nálam is megvan az 510 mm,de ápr.1. óta !
Mivel többeknek szól,leírnám ide : nem azt fejtegettem,hogy a mostani 6-700 mm-es(nem egyenlõ 500-zal) 3 havi csapadékmennyiség gyakori,hanem,hogy soha nem mértek nem csak a Bakonyban,máshol sem ennyit az országban.Ez nem cáfolható azzal,hogy már elõfordult máskor is havi 300 mm.(nem is írtam,hogy ilyen nem volt)Másrészt szélsõségek gyakorisága(ezt írtam) azt jelenti ,hogy hóvihar,tornádó,felhõszakadás,árvíz,orkán,jégverés,földcsuszamlás,torrens ár,gátszakadás,rekord meleg,aszály,tartós téli hideg,tavaszi fagykár,rekordhideg,szupercella,hagy havazás,ónos esõ,belvíz,erdõtarolás stb.stb. sûrûn váltakoznak.Mint az oviban le kell mindent írnom,mert egyesek nem tudják,vagy szándékosan nem akarják megérteni.
Persze nem sorolom fel (olvassa végig az idei metnetet,ha ezekrõl nem hallott),hogy ezek közül mennyi volt az idén .
Mivel többeknek szól,leírnám ide : nem azt fejtegettem,hogy a mostani 6-700 mm-es(nem egyenlõ 500-zal) 3 havi csapadékmennyiség gyakori,hanem,hogy soha nem mértek nem csak a Bakonyban,máshol sem ennyit az országban.Ez nem cáfolható azzal,hogy már elõfordult máskor is havi 300 mm.(nem is írtam,hogy ilyen nem volt)Másrészt szélsõségek gyakorisága(ezt írtam) azt jelenti ,hogy hóvihar,tornádó,felhõszakadás,árvíz,orkán,jégverés,földcsuszamlás,torrens ár,gátszakadás,rekord meleg,aszály,tartós téli hideg,tavaszi fagykár,rekordhideg,szupercella,hagy havazás,ónos esõ,belvíz,erdõtarolás stb.stb. sûrûn váltakoznak.Mint az oviban le kell mindent írnom,mert egyesek nem tudják,vagy szándékosan nem akarják megérteni.
Persze nem sorolom fel (olvassa végig az idei metnetet,ha ezekrõl nem hallott),hogy ezek közül mennyi volt az idén .
Érdekesen alakul eddig a hónap idõjárása. Az elsõ 5 napon leesett 47 mm esõ, majd egy 9 napos száraz, meleg idõszak következett. Aztán az elmúlt 5 napban megint esett 63 mm (+ fél mm ma eddig).
Zivatar elég késõn, 14-én volt elõször (éjjel és hajnalban még csak száraz, majd délután rendes is), majd egy pár dörgéses kiadós záporesõ volt 16-án kora reggel, valamint egy gyenge zivatar tegnap is elõfordult, így a szumma eddig 3 zivataros nap.
A havi középhõmérséklet a múlt heti meleg miatt kb. 2 fokkal magasabb az átlagosnál, de most már csökken.
Zivatar elég késõn, 14-én volt elõször (éjjel és hajnalban még csak száraz, majd délután rendes is), majd egy pár dörgéses kiadós záporesõ volt 16-án kora reggel, valamint egy gyenge zivatar tegnap is elõfordult, így a szumma eddig 3 zivataros nap.
A havi középhõmérséklet a múlt heti meleg miatt kb. 2 fokkal magasabb az átlagosnál, de most már csökken.
Tegnap 18,5mm esett. A hónap már 79,5mm-en áll, az év pedig 495,5mm.
Az elkövetkezõ napok várható esõzései után pedig meglesz fél év alatt az egész éves várható mennyiség.
Kemény.
Az elkövetkezõ napok várható esõzései után pedig meglesz fél év alatt az egész éves várható mennyiség.
Kemény.
Én pedig """csak""" 109,3mm-nél járok itt Gyõr-Ménfõcsanakon júniusban. Szintén 250mm feletti május után, így nem csoda, hogy már az átlagos éves csapadék felett, 560mm-nél tart az év. Nem tudom mit lehet erre írni. Csupa közhelyet maximum, aminek már semmi hatása nincs az emberekre. Pedig ez a mennyiség itt minden képzeletet felülmúl. Nem "erre lett kitalálva" az itteni talaj. Ez nem kicsit meg is látszik most.
Hú, gyerekek tegnap mi volt itt Angyalföldön. Iszonyat látványos felhõvel érkezett az SL, volt itt rotáló felhõalaptól kezdve tubakezdeményekig minden, sikerült kifogni a squall line legintenzívebb részét, fülsüketítõ lilás lecsapókkal, ködszerû felhõszakadással, erõs szélrohamokkal. A vihar zöldes-barnás felhõvel érkezett és még 11 óra után is esett. Iszonyú mennyiségû csapadék esett, a parkokban még mindig áll a víz a füvön, pesti tartózkodásom legdurvább vihara volt. Nem mellesleg ez a hét már 112mm-nél jár, ilyet sem éltem még meg. Érdemjegy: csillagos 5-ös.
Igen, ez a 20 mm-es többlet a zivataroknak köszönhetõ, amik a hónapban engem szemeltek ki.

A hónap 73,9mm jár és még hol a vége!? Az év 428,8mm hozott eddig és még a fél év sem telt el. Sajnos a maradék málna és a többi gyümölcs is lassan de biztsoan lerohadt a fákról, ha ez így megy tovább! Igazán jöhetne 3 hét száraz idõ jó magas hõmérsékletekkel!
Mi is már 510 mm-nél tartunk az évben. 2008-ban 535, 2009-ben pedig 561 mm csapadék hullott összesen. Jó eséllyel mindkét évet lefölözzük már júniusban, ami azért nem lenne kis teljesítmény. Ha csak nem jön az év hátralévõ részében tartós szárazság a 800mm is könnyedén összejöhet év végére, amire ezen a környéken nem nagyon volt még példa.
Beírhatnám ide az általam említett 1778-as év után következõ 1779 összes szélsõségérõl szóló bejegyzést, de nincs türelmem 5-10 oldalt begépelni...
Egy rövid összefoglaló a csapadékkal kapcsolatos szélsõségekrõl (1779):
- az év elsõ 6 hónapja rendkívül aszályos volt, kutak száradtak ki, a haszonállatok tömegével pusztultak el, májusra Komáromban a Duna vízszintje annyira alacsony volt, hogy szárazra került több horgony, amely régebben az 1600-as évek török hajóhídját rögzítette a folyó fenekéhez.
-júniusban több helyrõl számolnak be károkozó heves zivatarokról és jégesõrõl
-augusztus elejére a 6 hónapos aszályt követõen annyi esõ esett, hogy többfelé alakult ki az országban árvízhelyzet. Sopronban és környékén házakat vittek el megáradó patakok, Trencsént pedig az áradó Vág öntötte el. Erdélybõl is áradásokról számolnak be.
-az õsz meleg volt és száraz, a tartós jó idõ következtében másodvirágzásnak indult a szõlõ, a rózsa és még egyes gyümölcsfák is
-novemberben ismét nagy mennyiségû esõ esett
1780, 1781, 1782, sõt - lényegében egyik év sem volt mentes a szélsõségektõl.
Egy rövid összefoglaló a csapadékkal kapcsolatos szélsõségekrõl (1779):
- az év elsõ 6 hónapja rendkívül aszályos volt, kutak száradtak ki, a haszonállatok tömegével pusztultak el, májusra Komáromban a Duna vízszintje annyira alacsony volt, hogy szárazra került több horgony, amely régebben az 1600-as évek török hajóhídját rögzítette a folyó fenekéhez.
-júniusban több helyrõl számolnak be károkozó heves zivatarokról és jégesõrõl
-augusztus elejére a 6 hónapos aszályt követõen annyi esõ esett, hogy többfelé alakult ki az országban árvízhelyzet. Sopronban és környékén házakat vittek el megáradó patakok, Trencsént pedig az áradó Vág öntötte el. Erdélybõl is áradásokról számolnak be.
-az õsz meleg volt és száraz, a tartós jó idõ következtében másodvirágzásnak indult a szõlõ, a rózsa és még egyes gyümölcsfák is
-novemberben ismét nagy mennyiségû esõ esett
1780, 1781, 1782, sõt - lényegében egyik év sem volt mentes a szélsõségektõl.
Nálam ugyanez (ma reggelig) 514,2mm, ez a kilencedik éve tartó méréseim abszolút csúcstartója, az elsõ hat hónapos adatok 2006-os csúcsát is 128,1mm-el veri.
Ez Miskolcon (hivatalos állomás) 493mm, ez 1901 óta a legmagasabb érték, még az 1999 elsõ hat havi összegét (466mm) is felülmúlja.
Ez Miskolcon (hivatalos állomás) 493mm, ez 1901 óta a legmagasabb érték, még az 1999 elsõ hat havi összegét (466mm) is felülmúlja.
Zalaegerszegen tavaly június 18-ig 365 mm, míg az idén 366 mm csapadék hullott, tehát a két év eddig nagyjából egyformán teljesített. Ám amíg tavaly a legcsapadékosabb helyek egyike voltam ezzel az értékkel, addig az idén Zalaegerszeg a legszárazabb helyek közé tartozik az országban. A nagyjából egyforma értékek micsoda különbséget takarnak...
Szokásod szerint elveted idõnként sulykot, most is.
A Magas-Bakony többször produkált 500mm körüli három havi csapadékösszegeket 1970-ig, pl. 1897, 1903, 1926, 1955, 1957, 1959, 1965,
A 600mm nem jött össze az elmúlt 100évben ez igaz (a 300mm feletti hónapok azonban sorjáznak), ám ebbõl gyakoriságot kihozni...
Egyébként a 400mm feletti téli hozam legalább ilyen rendkívüli, ez bizony nem is olyan ritkán elõfordult múltban is, mindenféle gyakoriság eltolódás nélkül.
Ha már felhoztad, a Szinva se most produkálta a legnagyobb árvizét...
A Magas-Bakony többször produkált 500mm körüli három havi csapadékösszegeket 1970-ig, pl. 1897, 1903, 1926, 1955, 1957, 1959, 1965,
A 600mm nem jött össze az elmúlt 100évben ez igaz (a 300mm feletti hónapok azonban sorjáznak), ám ebbõl gyakoriságot kihozni...
Egyébként a 400mm feletti téli hozam legalább ilyen rendkívüli, ez bizony nem is olyan ritkán elõfordult múltban is, mindenféle gyakoriság eltolódás nélkül.
Ha már felhoztad, a Szinva se most produkálta a legnagyobb árvizét...
Éppen most tagadtad,nézz alaposan utána !Én utánanéztem és már leírtam,hogy a Magas-Bakonyban ápr.1 óta több mint 600 mm csapadék hullott,és a 20. században nyoma sincs még hasonlónak sem !
Lehet,hogy a régmúltban minden évben vot szélsõség.Most az a baj,hogy havonta van !
Lehet,hogy a régmúltban minden évben vot szélsõség.Most az a baj,hogy havonta van !
A régmúltban egyáltalán nem elszórtan fordultak elõ szélsõségek, hanem lényegében ÁLLANDÓAN. Minden évre jut számos ilyen bejegyzés, csak bele kell nézni a Réthly kötetekbe.
Érdekes annak feltételezése, hogy több évnyi régi adatok és feljegyzések közötti kutatgatás után ragadok ki egyedülálló eseteket...
Másrészt senki sem tagadja már (talán metnetesek sem),hogy ilyen katasztrófálisan csapadékos idõjárás,mint ami kb. 5 hete tombol hazánkban,nagyítóval sem található a múltban.
Senki nem tagad semmit, azonban csak a 20. században számos ilyen szinten csapadékos tavaszi és kora nyári idõszakot lehet találni.
Érdekes annak feltételezése, hogy több évnyi régi adatok és feljegyzések közötti kutatgatás után ragadok ki egyedülálló eseteket...
Másrészt senki sem tagadja már (talán metnetesek sem),hogy ilyen katasztrófálisan csapadékos idõjárás,mint ami kb. 5 hete tombol hazánkban,nagyítóval sem található a múltban.
Senki nem tagad semmit, azonban csak a 20. században számos ilyen szinten csapadékos tavaszi és kora nyári idõszakot lehet találni.
Sajnos azzal,ha egy-két régi szélsõség felemlegetésével akarjuk napjaink már már megszokott szélsõségeit bagatellizálni,akkor mi is nevetségessé válunk (mint azok,akik minden zivatart bõdületesnek és sohanemlátottnak állítanak be).
Sokszor leírtam (de hiába),hogy a szélsõségek gyakorisága számít.
Másrészt senki sem tagadja már (talán metnetesek sem),hogy ilyen katasztrófálisan csapadékos idõjárás,mint ami kb. 5 hete tombol hazánkban,nagyítóval sem található a múltban.Amit 3 hete írtam,hogy 100 milliárdra teszem a vagyonkárt(mezõgazdaság nélkül) már sajtóhírek is igazolják.Ha ezek a mostani áradások (pl.Szinva) 200 éve lettek volna,lehet,hogy sokkal több lett volna az áldozat.A múltban sem kerülték a patakpartokat a falvak telepítõi.A felhõszakadások akkor is sok kárral és áldozattal jártak,nem szerettek kilométereket gyalogolni a közösség legfontosabb kincséhez, a vízhez...
Sokszor leírtam (de hiába),hogy a szélsõségek gyakorisága számít.
Másrészt senki sem tagadja már (talán metnetesek sem),hogy ilyen katasztrófálisan csapadékos idõjárás,mint ami kb. 5 hete tombol hazánkban,nagyítóval sem található a múltban.Amit 3 hete írtam,hogy 100 milliárdra teszem a vagyonkárt(mezõgazdaság nélkül) már sajtóhírek is igazolják.Ha ezek a mostani áradások (pl.Szinva) 200 éve lettek volna,lehet,hogy sokkal több lett volna az áldozat.A múltban sem kerülték a patakpartokat a falvak telepítõi.A felhõszakadások akkor is sok kárral és áldozattal jártak,nem szerettek kilométereket gyalogolni a közösség legfontosabb kincséhez, a vízhez...
És esetleg más linket tudnátok ahol ilyen régi idõjárási eseményekrõl írnak?Köszi!

Ejha, ez a bejegyzés nem semmi:
1778. június 29, Miskolc
"Délután 4 órakor borzalmas felhõszakadás volt sok jéggel, ami a szõlõkben és különösen a város északi részén rendkívüli károkat okozott. Emberemlékezet óta nem volt ilyen erõs zivatar. A víz a Pece és Szinva patakját annyira megárasztotta, hogy házakat sodort el, és egyes házak fõfalaik bedõlése miatt lakhatatlanná váltak. A rohanó ár sok berendezést, állatot s bizonnyal néhány embert is magával ragadott, köztük egy gyermekágyas anyát a bölcsõben lévõ gyermekével együtt vitt az ár."
Egyes környezetvédõk eközben már egyértelmûen összefüggésbe hozták az idei árvizeket az örök mumus klímaváltozással.
1778. június 29, Miskolc
"Délután 4 órakor borzalmas felhõszakadás volt sok jéggel, ami a szõlõkben és különösen a város északi részén rendkívüli károkat okozott. Emberemlékezet óta nem volt ilyen erõs zivatar. A víz a Pece és Szinva patakját annyira megárasztotta, hogy házakat sodort el, és egyes házak fõfalaik bedõlése miatt lakhatatlanná váltak. A rohanó ár sok berendezést, állatot s bizonnyal néhány embert is magával ragadott, köztük egy gyermekágyas anyát a bölcsõben lévõ gyermekével együtt vitt az ár."
Egyes környezetvédõk eközben már egyértelmûen összefüggésbe hozták az idei árvizeket az örök mumus klímaváltozással.
Nekem is vannak kedvenceim Réthéy köteteibõl, pl itt van a következõ évkezdet:
1777/78 tél és tavasz:
"Lágy, esõs, sáros tél. Ezen a télen egy hétig vló hidegnél és hónál több nem volt. Január 22-én nagy villámlások, tsattogások, Pál napkor (jan. 25.) a gyermekek a vízben fürödtek, és oly meleg járt, mint egyébkor májusban. 1778. február 8-án az állóvizek befagytak úgy, hogy nádat lehetett vágni 5 nap. Mátyás napkor (feb. 24.) a bibiczeknek anyányi csirkéik voltak, a spárga annyira megnõtt, hogy enni lehetett. Martius 2-án virágzott a cseresznyefa. Áprilisben a sárga répa már ollyan nagy volt, hogy piaczra lehetett hordani. Április 24-e körül a kertekben és szilvásokban kaszáltak. Május elején érett cseresznyét lehetett enni. Ámbár ezek mind így folytak le, de Martius 25-27 napjain ember magasságnyi havak estek, és olly fergeteges szélvész lett, hogy a legerõsebb bikák is megfagytak."
(a legutóbbi mondat véleményem szerint hófúvásokra céloz az "embermagasságnyi" kifejezéssel).
1777/78 tél és tavasz:
"Lágy, esõs, sáros tél. Ezen a télen egy hétig vló hidegnél és hónál több nem volt. Január 22-én nagy villámlások, tsattogások, Pál napkor (jan. 25.) a gyermekek a vízben fürödtek, és oly meleg járt, mint egyébkor májusban. 1778. február 8-án az állóvizek befagytak úgy, hogy nádat lehetett vágni 5 nap. Mátyás napkor (feb. 24.) a bibiczeknek anyányi csirkéik voltak, a spárga annyira megnõtt, hogy enni lehetett. Martius 2-án virágzott a cseresznyefa. Áprilisben a sárga répa már ollyan nagy volt, hogy piaczra lehetett hordani. Április 24-e körül a kertekben és szilvásokban kaszáltak. Május elején érett cseresznyét lehetett enni. Ámbár ezek mind így folytak le, de Martius 25-27 napjain ember magasságnyi havak estek, és olly fergeteges szélvész lett, hogy a legerõsebb bikák is megfagytak."
(a legutóbbi mondat véleményem szerint hófúvásokra céloz az "embermagasságnyi" kifejezéssel).
Tipikus medi: nyugaton hideg oldal, hó, keleten meleg, labilis levegõ és zivatarok.
Szemelvények
Magyarország 1896
"1869 május 1-én elfagyott az alföldön a kukorica, bab, tökvetésvelök az akácfák hajtásai. Korán és keményen állt be a tél, Keszthelyen október 18.-án egész nap havazott, de Kolzsvár és Torda fölött egyanezen hónap 21.-én rettenetes nyári zivatar vonult el villámlással és menydörgéssel. Budán a hegyeket csak november 14.-én lepte el a hó. Felhõszakadás, dörgés és villámlás dühöngött Eszéken karácsony napján. Már délelött dörgött, de éjjel kitört a zivatar; villámlás; villámlást; dörgés dörgést ért"
Réthly Antal
Idõjárási események és Elemi Csapások Magyarországon 1801-1900-ig (531.-oldal)
Magyarország 1896
"1869 május 1-én elfagyott az alföldön a kukorica, bab, tökvetésvelök az akácfák hajtásai. Korán és keményen állt be a tél, Keszthelyen október 18.-án egész nap havazott, de Kolzsvár és Torda fölött egyanezen hónap 21.-én rettenetes nyári zivatar vonult el villámlással és menydörgéssel. Budán a hegyeket csak november 14.-én lepte el a hó. Felhõszakadás, dörgés és villámlás dühöngött Eszéken karácsony napján. Már délelött dörgött, de éjjel kitört a zivatar; villámlás; villámlást; dörgés dörgést ért"
Réthly Antal
Idõjárási események és Elemi Csapások Magyarországon 1801-1900-ig (531.-oldal)
2009-es évben június 16-ig a zivatarok száma 10 db. Ebbõl 1 száraz zivatar.
Január: -
Február: -
Március: 1
Április: 1 zivatar; 1 száraz zivatar
Május: 5
Június: 2
2010-es évben június 16-ig a zivatarok száma 10 db. Ebbõl 1 száraz zivatar.
Január: -
Február: -
Március: -
Április: 1
Május: 6 zivatar; 1 száraz zivatar
Június: 2
Õszintén szólva most meglepõdtem. Mivel ilyen összehasonlítást még nem végeztem a zivataros napokkal. 2009-ben még négy zivataros nap volt a hónap végén. A kérdés, talán lesz még négy zivatar júniusban és egyformán alakul a zivatarok száma 2010-es év elsõ felében?! Majd kiderül.
A csapadékmennyiség ettõl érdekesebbnek bizonyul a két év elsõ felének összehasonlításában. Június 16-ig.
2009
01 37,6mm
02 19,5mm
03 19,0mm
04 10,0mm
05 29,5mm
06 20,0mm
össz: 135,6mm
2010
01 16,5mm
02 52,5mm
03 14,0mm
04 42,0mm
05 217 mm
06 13,0mm
össz: 355,0mm
Január: -
Február: -
Március: 1
Április: 1 zivatar; 1 száraz zivatar
Május: 5
Június: 2
2010-es évben június 16-ig a zivatarok száma 10 db. Ebbõl 1 száraz zivatar.
Január: -
Február: -
Március: -
Április: 1
Május: 6 zivatar; 1 száraz zivatar
Június: 2
Õszintén szólva most meglepõdtem. Mivel ilyen összehasonlítást még nem végeztem a zivataros napokkal. 2009-ben még négy zivataros nap volt a hónap végén. A kérdés, talán lesz még négy zivatar júniusban és egyformán alakul a zivatarok száma 2010-es év elsõ felében?! Majd kiderül.

A csapadékmennyiség ettõl érdekesebbnek bizonyul a két év elsõ felének összehasonlításában. Június 16-ig.
2009
01 37,6mm
02 19,5mm
03 19,0mm
04 10,0mm
05 29,5mm
06 20,0mm
össz: 135,6mm
2010
01 16,5mm
02 52,5mm
03 14,0mm
04 42,0mm
05 217 mm
06 13,0mm
össz: 355,0mm
Június elsõ fele 49,8 mm csapadékot adott, kerek 20°C-os középhõmérséklettel. 2010-ben eddig 466 mm csapadék hullott Mezõtárkányban.
Volt ilyen évem nekem is,most már visszasírom.Évtizednyi kímélõ üzemmód után kapott Pápa is egy termetes SC-t,elõtte és utána is volt orkán,belvíz,árvíz és jég egyaránt,most is ömlik,de szerencsére szél és jég nélkül.Szeretném,hogy 10 évig maximum aszálykár legyen (az legalább nem viszi szét meg el a házakat,utakat,erdõket).
Tegnap Körösszakálon a Körkövizig gátõrháznál 78,3 mm, a Tikövizig gátõrházánál 71,3 mm esett.
Tegnap 24,9 mm esett 1 óra alatt a zivatarból. Volt egy pár szem jég is, cseresznye nagyságú.
Zabaron a június 87 mm-nél tart. Vasárnap 12 mm, tegnap 13 mm csapadék hullott záporokból, zivatarokból.
Tegnap 6 mm esõ hullott, és az otthonomnál dió nagyságú jég is volt benne állítólag. Még tõle 3km-re, ahol dolgozok, még jeget sem nagyon lehetett látni.
Még mindig van a hósúvadásból Ómassán.
Link
Link
Sajnos "rohamosan" fogy, így a nyarat már nem bírja ki. Ez legalábbis biztosan nem.
Pedig, ha egy kicsit hûvösebb, és száraz periódus jönne....
De, ahogy a cirkuszban mondják, "van másik" ami még nagyobb, és még szebb. Csak azért már 700 m felé kell menni a Bükkben is, ez meg itt lent az ómassai völgyben egészen kuriózum a maga 500 m körüli magasságával.
Link
Link
Sajnos "rohamosan" fogy, így a nyarat már nem bírja ki. Ez legalábbis biztosan nem.
Pedig, ha egy kicsit hûvösebb, és száraz periódus jönne....
De, ahogy a cirkuszban mondják, "van másik" ami még nagyobb, és még szebb. Csak azért már 700 m felé kell menni a Bükkben is, ez meg itt lent az ómassai völgyben egészen kuriózum a maga 500 m körüli magasságával.