Csillagászat és űrkutatás

LOL. Hamar beértél.

Nekem meg 5 perces expókkal kellett dideregni. 5°C volt már akkor mikor a kép készült:

Jobb (nem facsebookos) minõségben:
Link

Állatövi fényt+(talán*) tûzgömböcskét fotóztam az imént.
(*Nem figyeltem oda a gépemre, a motorommal babráltam)
Link

Néztem itt Link , hogy észlelték-e mások is, de "csak" egy ilyet találtam: Link (bal alsó sarok).
Persze elég valószínû, hogy észlelték, csak még nem írták meg; március van, megjöttek a tavaszi tûzgömbök.

Ja, véletlenül a szomszédlánnyal néztetek az égre....

Tényleg csodás lehetett.

Szomszédlánnyal teljesen laikusként néztünk tegnap valamikor 20:20 és 20:50 között az égre, amikor hatalmas hullócsillagot láttunk. Több mp-en keresztül látszott a csík az égen, a keleti égbolton kezdõdött és egészen nyugaton ért vége.
Sosem láttam ilyen szép hullócsillagot, elképesztõ volt.

Egy 30 ezres kompaktal: Link Link (16mp, f3.2, ISO 100)

Az általad beszúrt kép, avagy a képed annyira csodás, hogy megfesteni is érdemes lenne.

Jóféle lett, tényleg látszik a zöld. [moderálva-helyesírás]
Hajrá!

Aztán, ha jössz velem Zselicbe, akkor a te géped is rárögzítjük az EQ állványra. Majd csapkodhatod fel a 3perces ISO800-as Tejutakat.

Csak szerencsém volt. Köszi, pajti!

Jah, és neked is gratula az állatövidhez!

Köszönöm.

Bizony, kivételesen tiszta volt az égbolt. Még városból is ordított az égbolt.
Késõn értünk ki, de biztos bitangnagy állatövi fény lehetett. Ha képen látszik az ellenfény, akkor el sem tudom képzelni milyen állatövi lehetett. Talán újságolvasós.


Dév! Gratula a fogáshoz.
Csak vaktában lõtted, vagy direkt sorozatot, hogy majd belepottyan?

Tegnap éjszakai tûzgömböcském, ÉK felé húzott el, gyönyörû zöld színe volt.

Akkor ez nagy fogás volt. Gratulálok. Nem is hallottam még állatövi ellenfényrõl még a Nolitól sem. Mindig ujjongott, ha állatövi fényt fotózott, de ellenfényt nem említett. (Persze nem voltam mindig itt a fórumban.) Egyszer én is elmennék egy ilyen fényszenny mentes túrára. Nekem már az is határtalan boldogság, ha egyáltalán derült az éjszaka, de tegnap különösen fényesen ragyogtak a csillagok. A vasúti pályák mellett lévõ igen erõs reflektorok (és elég magasan is vannak Link ) tisztán látszott a Skorpió. Az idén most láttam elõször.

Nahm, örülök hogy segíthettem. Nincsmit.

Voltunk kint tegnap Zselicben:

Eléggé kalandos és peches helyzet volt, de többel jöttünk el, mint amennyivel odamentünk.
Link

Ami a legnagyobb érték: Állatövi ellenfény! Azért egy olyat lefotózni... nemgondoltam volna. Teljesen meglepett!

Érdemes a kisfilmet megnézni a becsapódásról! Link

Nagyon szép! Én 5.30-kor kezdtem figyelni, nagyon jól néztek ki így együtt.

Köszi! Legalább megtudtam, hogy mit fényképeztem reggel!

Hú, de közel!
Ilyen közel 1980 szeptemberében voltak (az'szem 5-én). Éppen kiskatonaként szívtam a nyúldombon, volt alkalmam az egészet végignézni fényes nappal.

Vénusz-Hold-Rafy együttállás.

Ma hajnali Vénusz-Hold együttállás

Link

Jupiter és holdjai: Link

Köszönöm, nagyon hasznos ez az infó.

Többek között itt lehet követni: Link
Érdemes regisztrálni és az észlelõhely koordinátáit megadni még több és pontosabb infóért.

Az imént, kb 18.02-05h-között haladt át a nemzetközi ûrállomás felettünk?? Nagyon fényes volt, dny-ék-irányt tartott,majd gyorsan eltûnt még jóval a horizont elõtt. Jól láthattam, vagy más volt? Hol lehet ennek utánanézni. Elõre is köszönöm, ha valaki válaszol.

Én a függönyökre gondolok. 6400-as ISO-val kimutatható égboltelszínezõdés nálam nem Sarki fény.


Téli csillagképek: rendkívül rossz facebookos minõségben:

Usrinnal beszélgettem, azt mondta, Kp=6 már elég szokott lenni nálunk is a látványhoz. Ehhez talán elég egy (esetleg kettõ, vagy pontos találat kell, ami most nem teljesen volt meg). A Kp=8-9-hez már kell néhány.
Most is a reggeli idõpont volt a legnagyobb baj, ha jól emlékszem.

*alsó (vagy felsõ) konjunkció!

Finom Vénuszsarló

Több egymás utáni X fler, vagy M8-9-es fler kell ahhoz hogy nálunk is látszódjon valami + megfelelõ idõben jöjjön + megfelelõ égbolt mellett.


Tegnap a Vénuszt fotóztam. Nehéz volt a vonuló felhõk miatt de meglett:

- elülsõ konjukcióban van a nappal úgy 5°-ra északra és 1-2°-ra jobbra. Nagyobb látcsõvel már látni lehet, ugyanakkor a napot mindenképp takarjátok ki épülettel, ha esetleg próbálkoztok vele. Élõben szebb a látványa.

Volt két napkitörés, egy M7.2-es, és egy X1.2-es, melyek a Föld mágneses terét reggel érték el (nekünk elég rossz idõpontban). Azóta pont frissült az elõrejelzés itt: Link , de az elõzõben olyanok voltak, hogy "viharos erejû" mágneses viharok lehetnek. De az utóbbi fél órában sok riasztást visszavettek, sok azonban maradt. (Nem néztem át részletesen, csak a színkódokat Link .)

Még egy dolog: sokszor volt szó a jelenlegi ciklus eddigi és várható napfoltszám-menetérõl. Most így állunk: Link , bejött a kettõs csúcs, amit a társaság egyik része sokat emlegetett.

Fetcroll:
A címe "A Hold az Eridanusban"? Engem legalábbis elsõre becsapott.

Én meg ilyenekkel szórakázok a derült éjszakákon. (ami sajnos nagyritkán fordul csak elõ mostanában) Link

Mire jó a köd? Még november 17-i ködös délelõttön lõttem ezt a képet: Link
Elvileg szabad szemmel is láthatók voltak a foltok.

Itt is szép volt. Ráadásul egy pici pára is volt az égen, mindkettõnek volt halvány udvara.
Sajnos mire hazaértem lenyugodtak, így fotó nincs róla.

Értem. Hát, kár érte. Köszi a választ!

Ámulatba ejtõ most a Vénusz&Hold párosítás.

Köszi a lezáró cikket az Isonról.

Látták Miskolcon is.
Link

A Naphoz közeledve kiszórt anyagból származó meteorok esélye tényleg felmerült, de a kutatók mostanra egyöntetûen elvetették. (Errõl az MCSE levelezõlistáján olvastam.) Az okok azok, amiket az általad idézett cikk is leír: a Föld az ISON pályasíkján áthalad, de a pályavonaltól túl messze lesz. Hogy egy törmelékszemcse elérhesse a Földet, ahhoz erõsen le kell térnie eredeti pályájáról, ehhez pedig legalább 1 km/s kezdõsebességgel kellett volna kidobódnia a magból, ami nem reális. Ráadásul a csóva eleve nem volt túl acélos, amikor az ISON még földtávolságban ill. azon túl járt a Naptól.

Ezt egy kicsit kiegészíteném.
Az ekliptika két döféspontjánál az üstökös a Földpályán belül volt, ezért az apró porszemekbõl álló csóva, ami ugye a Naptól kifelé van, átvágta a Földpályát is, amikor az üstökös átment az ekliptikán. A két döféspont esetében a második nem játszik, akkor ugyanis a Nap mellett zúgott el, az ott kiszabadult por, teljesen szét fog oszlani. Az elsõnél azonban a csóva még "egyben volt", ezért az ott lévõ porfelhõ nem oszlik szét annyira. Ez a porfelhõ az üstököspálya síkjában az üstököspályán kívül jelen lesz. A Föld ezen a síkon, vagyis a porfelhõn jan. 14-15-én fog átmenni. Ezen a két napon tehát jó esély van arra, hogy meteorokat lássunk, mely egy új meteorzápor lehet. Már van neve is (igaz, nem a nevezéktan szabályai alapján adták): "Isonidák". (Gondolom, ha kiderül, hogy hol lesz a radiánsa, adnak neki rendes nevet is.)

Hogy mennyire igaz az, amit mondok, azt egyelõre még magam sem tudom , de kiderül pl. ebbõl: Link Link

Fényszegény nappalok? Napkelte negyed 10 táján van, ettõl a reggeleink olyanok, mint amikor anno nulladik órára kellett menni. Délután semmi extra, ugyanakkor megy le a Nap, mint Magyarország ÉK-i csücskében. Ha "zöldfény" alatt a sarki fényt érted, az innen 1000 km-re északra számít gyakorinak, de még ott sem minden éjjel van.

Köszönöm, akkor a gravitáció és Kepler...
Pedig jó lenne egy szilveszteri tûzgömb, bola erre felé, ne csak a kutyákat kergetné meg a mû petárda, és a durranás.

Különben hogy vagytok a fény szegény nappalokkal? vagy esetleg a "zöldfény" beborít egész éjjel? (napfolt max.)

Szép napokat kívánok!

Nem. Nincsenek már ott százméteres darabok, de ha lennének, azok sem tudnának a Kepler-törvényekre fittyet hányva leugrálni a Nap körüli pályájukról. (Amin most épp a bolygók pályasíkjától "felfelé", azaz észak felé menne az üstökös, a Földtõl több tízmillió km-re elhaladva.)

Annyi igaz, hogy a szétdarabolódás, párolgás során fellépnek nem-gravitációs erõk, de ezek csak hajszálnyi pályaváltozást tudnak okozni. A gravitáció nagyobb úr.

Szervusz Usrin!
Az Ison üstökösre visszatérve; lehet hogy a mag szétoszlása a napközelben okozhat olyan pálya módosítást , hogy bizonyos darabjai (egészben 4-5 km.) utána akár 50-100-500 méteres)) megsült kõzetei a tömeg-sebesség módosulása okán, esetleg közel kerülhetnek a Föld pályához, légköréhez?
Elég morbid kérdés, de lehet benne valami. Netán egy kiadós meteor- bola -tûzgömb, ne agyisten termetes meteor szikla csapódna a Föld légkörébe, mint az oroszoknál.?

Köszi szépen!

Ha nem bírod a korán kelést, akkor este, napnyugta után az ÉNy-i horizont közelében találod. Este sokáig nem lehet látni, mert 20 óra körül lenyugszik. Majd hajnal 1 körül kel fel ismét, ekkor már az ÉK-i égbolton. Ekkor tovább meg lehet figyelni, mert ugye tovább van sötét. Egyelõre. Mert ugye viszonylag gyorsan halad az égen és egyre közelebb kerül a Naphoz, így egyre jobban lemegy a horizont alá. Asszem dec. 22-én lesz perihéliumban.
Jelenleg a fényessége 4-5 magnitúdó között van, de ahogy közeledik a Naphoz (bár távolodik a Földtõl) talán még pár tizedet fog fényesedni.

Itt van egy térkép, ahol be van jelölve merre fog haladni a következõ napokban: Link

Szépek!

Tudnál róla linkelni valami információs anyagot? Merre és mikor látható, hogyan alakul a fényessége, stb.?

Eddigi Lovejoy termésem (remélem még nincs vége ):
2013.11.27 - Link
2013.11.28 - Link
2013.12.02 - Link
2013.12.02 - Link

Az üstökösök a Földtõl sok millió kilométerre lévõ égitestek, ezért nem "haladnak" szemmel láthatóan az égen. (A Föld forgása miatt a többi égitesthez hasonlóan felkelnek és lenyugszanak, ill. a Nap körüli keringésük miatt pár nap alatt láthatóan arrébb kerülnek a csillagokhoz képest.) Úgyhogy ez kizárható.

Amit te leírtál, az ugyanúgy meteor (a Föld légkörébe érve felizzó és elpárolgó kõzet- vagy vasdarabka), mint a "hullócsillagok". A különbség annyi, hogy a darabka nagyobb (nem milliméteres, hanem mondjuk centiméteres), ezért fényesebben és valamivel hosszabban világít. Ezeket hívják tûzgömbnek.

Simán lehetett egy tûzgömb.

Nemrég meséltem Domnak, hogy ma délután 16:35, 16:40 körül láttam valami fura fénycsíkot az égen. Üstökösre gyanakodtam, mert nem klasszikus hullócsillag volt, hanem egy nagyobb "valami", egy fénycsík haladt nagy sebességgel Kelet-Nyugat irányba, kb 3 másodpercig láttam, majd "villant", vagy "szikrázott" egyet, és eltûnt. Tuti nem hullócsillag volt, nem is tûzijáték.

Tegnap este elfelejtettem beírni:
tegnap 16:06-kor az Alkotmány/Sziluska utcából KDK felé (kb. 115-120° irányába) a horizonton fényes tûzgömböt láttam. "Átlósan" jobbra lefelé hullott mintegy 6-8° magasságból és a horizontot elérve még fényesedett. Mindezt még világos égen, napnyugta után nem sokkal, a keleti horizont épphogy egy kicsit elkezdett sötétedni.