Bioszféra

Azért nem kell leszedni a fejemet!
Van indokom, de nem szeretném itt megosztani, maradjuk abban, ha CSAK rajtam múlt volna, már ivartalanítva lennének.

1000000%-ban egyetértek!
Akinek nem tetszik a szaga, menjen szinkronúszónak és hordjon orcsipeszt. :-)

Nekem csak egy kérdésem van: MIÉRT NINCSENEK IVARTALANÍTVA??????????????????????????????????????????????????????
???????????????????????????????????????????????????????????????????
???????????????????????????????????????????????????????????????????
???????????????

Találós kép-kérdés: Link
Milyen növény ez?

Eddigi életükhöz képest nem volt változás, és igen, találkoztak mindketten kankutyával!

Volt-e alkalmuk kan kutyával találkozni a tüzelés vége felé?
Fogantatás utáni idõszakban már lehetséges anyai jellegû fellépés, de ez nem jellemzõ. Esetleg történt valami változás az eddigi életükhöz képest?

Segítség kéne tapasztalt kutyatartóktól:
Két keverék kutyám (mindkettõ szuka), akik teljesen békésen megvoltak egymással eddig (4 éve), olyan szinten összeverekedtek, hogy alig tudtam szétszedni õket, vér is folyt, elég rossz volt nézni (majdnem szemsérülés lett a vége). Nem tudom mire vélni a jelenséget, illetve egy tippem van: nemrég tüzeltek, lehet az egyik (vagy mindkettõ?) kölykezni fog (még rövid idõ telt el, nem lehet megállapítani). Okozhat ez ilyen problémát? Ötlet? Tanács?

Mivel régi fokhagymaevõ vagyok hozzászólok Amíg dolgozni jártam ritkán tehettem, de szívmûtétem óta öt éve mindennap reggeli elõtt elrágcsálok méret szerint egy-két fej vörös-(vagy lila) hagymát kenyérrel, mellé "kísérõnek" savanyú káposztát. Minden étkezéshez aprítok 2~3 gerezd nyers fokhagymát (kb. napi 1 fej). Az olykor eltúlzott legendákkal szemben, áldásos hatásukat nem érzékelem DE - olyan érzésem van hogy "erõt adnak" fizikailag is, emellett rendre elkerülnek a vírusos betegségek és járványok (amit közösségi helyen bárhol elkaphatok, pld. orvosi rendelõ, üzletek, tömegközlekedés; sajna többször megesett hogy beteg eladó köhögött/tüsszentett rá ennivalómra csomagolás közben; neylonkesztyût sem húznak mindig az eladók). Emellett soha nem öltözöm túl, hideget és meleget ésszerû határokig tûrve (nem rohanok rögtön pulóverért vagy klimatizált helyre; melegben hideg vízzel öblítem fejem és víz alá tartom csuklómat, hidegben langyos vízzel melegítem fel átfagyott ujjaim, javaslom próbáljátok ki nálam bevált) nem fázok meg és nem kapok hõgutát (Egyéni véleményem hogy kis hidegtûrés még használ is, érezhetõen felpezsdül tõle a vérkeringés különösen ha mozog is közben az ember. Tapasztalom, télen elég a lábfejet, derekat és nyakat melegen tartani, ha fázik a lábfej az intõ jel vastagabb cipõre, dupla zoknira vagy "újságpapír-kapca" kell a cipõbe. Cipõnél télen a vastag talp a legfontosabb és soha ne ázzon át felsõrésze.) A napi fokhagyma-hagyma fogyasztás nyomán nem érzékelek "varázslatos" változást, de a szívmûtétem óta eltelt öt évben soha nem fáztam meg és nem kaptam vírusos nyavalyát
Fontosnak vélem még, hogy kenyeremet magam sütöm, nem a ki tudja hány kézen (köhögésen/tüsszentésen) átvándorolt bolti kenyeret eszem. Aki látott nagyvárosi pékáruszállítást (pld. Pesten) ismerheti a kenyereskosarak olykor elképesztõ útját. A zöld élelmet és nyers húsárút megmosom, kolbászfélék héját lefejtem de a kenyeret és kibontott/kimért sajtot és húskészítményeket nem lehet. Nem vagyok "kosz-fóbiás" tudom hogy nem védhetõ ki minden még kórházban sem. "Ellenkísérlet": szomszédaim gyakrabban betegednek meg "szezonbetegségekben", gyakran járnak orvoshoz. Gyakorlati ajánlásommal szemben epefájdalomra, gyomorégésre hivatkoznak. "Nem akarásnak nyögés a vége". Nekem is volt eleinte hasonló kellemetlenségem, meg lehet szokni (nem kell azonnal gyógyszerhez nyúlni, gyomorégést enyhíthet egy-két pohár hideg víz) illetve egy szelet sajt vagy pár kanálka tejföl/kefir kompenzálja (legalábbis nálam) A járulékos kellemetlen szájszaggal, bõrkigõzölgéssel nem lehet finnyás emberi közösségbe járni de megfõzve eltüntethetõ szaguk. Így viszont sokaknak gusztustalan és fõzés (hõkezelés) miatt elbomolhat pld. a C vitamin. Jobb nyersen enni õket. Tapasztalom hogy megéri, mert a betegségek HIÁNYA (hiányzik a fenének ) feltûnõ, nem a kialakult betegségben elvárt "csodatévõ" gyógyító hatás Ugyanakkor több napos kihagyásnál nemegyszer tapasztaltam hogy "leeresztek", kedvetlen leszek és elgyengülök, emellett "farkasétvágyam" is romlik melyet egyébként fékeznem kell (ma is baj nélkül megeszek egyedül egy kétszemélyes Zeusz tálat görögsalátával). Összegezve, a szívgyógyszerek életben tartanak, a hagyma-fokhagyma-savanyú káposzta biztosítja jó közérzetem jó étvágyam és ezzel állapotomhoz mért jó erõnlétemet, ajánlom másnak is aki teheti Jó napot, jó kedvet Mindenkinek

Én csak megerõsíteni tudlak. Valóban jók az említett növények! Gyûjtjük is õket.

Ha a köhögésed nem allergiás eredetû, hanem fertõzéses, akkor ne sajnáld a fokhagymát. Vírus- és baktériumölõ hatású (minden hagymaféle, de töménységében a fokhagyma vezet). A nyákoldó hatás nem valódi, cska a benne lévõ kénsav izgatja a nyálkahártyát és készteti többlettermelésre. Valódi nyákoldó hatással a következõk bírnak: kakukkfû, bodzavirág, akácvirág, hársvirág. A köhögés elleni legjobb gyógynövény azonban a lándzsás útifû. Legjobb, ha ilyet (felkészülten, ha már minden õsszel jön) mindig tartasz otthon, s amikor a tünetek még enyhék, akkor kezded kezelni.

A fokhagyma illóolajainak talán van némi nyákoldó,köptetõ hatása.Mindenesetre biztosabb hatású a gyógyszertárban kapható mucopront szirup.A helyedben én ehhez folyamodnék.Nem hurutos, "száraz" köhögés esetén kiváló a coderit tabletta, sajnos csak orvosi rendelvényre kapható.

Véleményt kérnék szépen...
Szokásos, õszi, gyakran fullasztó õszi köhögésen esek át.
A legújabb receptem a mézes fokhagyma.
2 kisebb, vagy egy nagyobb gerezd fokhagyma összezúzva, 2 teáskanál mézzel. Ez napi 3-5 alkalommal.
Az imént kipróbáltam. Semmi extra íz, bár a látvány nem túl bizalomgerjesztõ...
Persze lehet, hogy már megint csak nekem tûnik újnak ez a páros

Fotót kérek, majd mondom, ha valamelyik nem harlekin köztük.

Nálunk is bejöttek a lakásba, fõleg az ablakok közé a harlekinek.

Nem is tudom, mi lenne ha.. erre felé is behurcolnák.. Na én kiszállok, jó éjt, majd taglaljuk máskor.

Ausztrál denevér? Az egyetlen méhlepényes emlõs, amit nem az ember hurcolt be oda...

Bocs, ha nem votl egyértelmû, csak a harlekinnek van pajzs alakú foltja.

Nem kérek belõlük, inkább egy csapat ausztráliai denevért fánfûggõ alakban.(szerethetik a bogarakat)..

Hû, nekem sajnos () fel sem tûnt a piros-feketék közötti különbség, de így, hogy egymás mellé teszem õket, egyértelmûen látszik a mintázat közötti különbség. Köszönöm szépen, legközelebb nem leszek elhamarkodott. A beillesztett képeden akkor a pajzs alakú feketés folt az a harlekin, vagy épp, hogy õ nem harlekin??

Bubu, nem igazán szoktam hozzá, hogy egy csapat katicabogár mászkál rajtam, kissé abszurd élmény volt

Tudom én, hogy adsz neki enni, csak vicceltem. Az én állatom is rámozdul mindere, ami mozog, repül...

Számtalanszor elmondtuk már itt a fórumon, hogy kiirtják, kiszorítják a hazai fajokat. Te se örülnél, ha egy csapat angolai géppisztolyos kopogna be a lakásod ajtaján és a serdülõ lányodat kérnék...

Kornél! A beillesztett képen lévõ fekete az harlekin, de ez Link (õ a kétpettyes, az Adalia bipunctata egyik színváltozata *)
meg ez
Link (õ Exohomus quadripustulatus, pajzstetveket evõ bokorlakó faj)
nem harlekin. A többi, a pirosak mind harlekinek.
* A fekete alapon piros foltosaknál fontos határozóbélyeg, hogy a harlekinnek SOHA nem ér el a piros foltja a szárnyfedõ tor felõli széléhez. De kétséges esetben még megteheted, hogy megfordítod a bogarat, s a hasán lévõ barnás-okkeres alapszínben kirajzolódó feketés, pajzs alakú minta is egyértelmûsíti a fajt. Lásd:

Vagy fordulj hozzám bizalommal, s addig dobozold a bogarat.

Hello Coonti!

Mi az a félsz ezektõl a kis bogaraktól? Nem értem..

"Egyelõre az események hatása alatt állok, ráadásul rendesen féltem, mikor 3-4 katica a "semmibõl" a karomra, lábamra szállt"

Emlékszem képeidre, egészen horrorisztikus.
Íme a képeim, többnyire 3-4 féle harlekin mutatta meg magát (eleddig...), mutatóban néhány kép:

Link Link Link
A többi kép: Link , illetve Link

Vagy öregszem és tompul a figyelmem, vagy errefelé megritkultak mert itt idén alig láttam harlekin-katicát. Volt néhány, de korántsem annyi mint amikor elõször felbukkantak és mindenfelé ott voltak Negatívum hogy "igazi" katicafajt is alig láttam, csak javarészt kisebb termetû böde-féléket azokat viszont szép számmal. (Noli fényképes táblázatának köszönhetõen felismerem õket)

No, most gondold el, amikor tízezrével lepnek el egy betonkilátót ezek a rovarok.. Sötétszürke homályban lepergett elõttem a világ elõttünk álló utolsó 3 éve..
Nem is kell elképzelni, annak idején feltettem: Link Link

Fórumhelyszín: Békéscsaba!!
Sziasztok!
Látom, épp terítéken a katicatéma, így szeretném is gyorsan megosztani a legfrissebb élményeimet, egyelõre röviden, nemsokára képek is lesznek. Tavaly én voltam az egyik legszkeptikusabb a harlekinekkel szemben, azonban ma minden kétségem elszállt. Délelõtt hazatérvén a vásárlásból, a házunk falán, illetve a bejárati ajtón és az oszlopokon észrevettem 3-4 katicabogarat, egyik sem volt ismerõs, így gyanút fogtam. Kora délután ledõltem pihenni, majd 10 perce ért haza édesanyám, aki azzal fogadott, hogy mi ez a rengeteg katica? Mondom, én csak párat láttam még délelõtt... kimentem, és azt hittem, hogy káprázik a szemem: a délelõtti 3-4 katica helyett mintegy 30-40 katica fogadott, vegyesen a ház falán, ajtaján, csatornán, oszlopokon. Kimentem, megállapítottam, hogy egyértelmûen harlekinekrõl van szó (egészen csúnya példányok is elõfordultak), és én, aki eddig védte õket, kb. 20-30-at küldtem az örök harlekinmezõkre. Egyelõre az események hatása alatt állok, ráadásul rendesen féltem, mikor 3-4 katica a "semmibõl" a karomra, lábamra szállt
Képek nemsokára. Huhh...

Kalóz kap enni, de szinte semmi nem elég neki. Egyszer kíváncsiságból letettem elé egy frissen kibontott teljes - 1 kg 25 dekás konzervet, egyhuzamban kipiszkálta a felét. Órákig aludt utána, de felébredve újra enni kért A pókokat inkább vadászösztöne miatt abajgatja, említettem hogy minden számára elérhetõ óvatlan pókot leirtott. Élõ élettelen, bármi ami megmoccan zsákmány számára. Egyébként lerázhatatlanul ragaszkodó lett, mindenhová követ, ha teheti mászkál rajtam mint anyján a kölyökcica, néha már zavaró. Most is itt ül a lábamon, harsányan dorombol és nem zavarja hogy írás közben a könyökömmel lökdösöm Cira cica hozzá képest higgadt távolságtartó úrinõ, csak akkor keres meg ha enni kér

Sajnos sok kóbor és kinn élõ cica kap el mindenféle bõrfertõzést, gombásodást, amibõl csak spéci fürdetõkkel lehet (gyógyszer mellett) kivakarni õket. Van egy kedves ismerõsöm, aki maga is macskamentõ, hát, a kezei állandóan úgy néznek ki, mintha szederindából volna a kesztyûje... Akiket meg kiállításra hordanak, azokat a cicákat is kell fürdetni, fõleg a hosszú szõrûeket.
A Sámánnak nem kell fürdenie, ha belehemperedik a porba, egy nedves szivaccsal végigtörlöm a kabátját és már ragyog is. Az illata viszont ennek ellenére mindig tiszta, semmihez se hasonlítható üde cicaillat.
Egy kopasz cica haverunk viszont egyenesen imád fürdeni( Link ) - gondolom élvezi, hogy valami jó meleg veszi körül. :-))

Kíváncsi vagyok! Nekem egyre inkább az a gyanúm, hogy nem szeretik az esõt... A nagy tavaszi rajzás elõtt, amikor utolsó lárvastádiumban voltak, akkor jött a ciklon és alaposan kiirtotta õket szerintem. S mivel õk is elsõsorban fásszárúakon élnek, simán lemosta, eláztatta a következõ nemzedéket. A többi, máshol élõ katica meg kihúzta valahogy a rossz idõt. A nyáron a matricaria-k a Látóhegyen kilószám hordták a Hippodamia variegata-kat meg a hétpettyeseket is. De a többi falakó katicából is kevesebb van, mint tavaly. A kis Vibidia duodecimguttata-k egy éve hasonló tömegben voltak, mint a harlekinek, de idén keresni kell õket... Halyzia-t kettõt láttam idén összesen... Oenopia conglobata viszont nyár elején elég sok volt. Sajnos õket annyira nem ismerem, hogy tudjam, min is szeretnek élni.

Link

A tavaly kora õszi apokaliptikus élményem a nyúli kilátóban elborzasztó jövõképet festett elém, ám valóban, idén nem történt újabb robbanás, mint azt várni lehetett. Egy-egy példánnyal találkoztam idõnként, de tömeges elõfordulásukat nem tapasztaltam sehol. Vagy csak jókor voltam jó helyen..? Augusztusban jártam fent a kilátóban, kiváncsi vagyok, most is oda húzódtak-e telelni.. A hétvégén meglátom.

Maggot art, ez jó.
Mi is féregmûvészkedtünk az õsszel, amikor a Tanszéki Gombakiállítást rendeztük. Ugyanis a kitett kalaposok többségébõl a hétvégén távoztak a lakói, és a papírcédulákon, vászonterítõn cirkalmatos vargabetûket húztak maguk után saját, és az elfolyósodó gombák anyagaiból, majd gondoltak egyet, és bebábozódtak. Így aztán a hétfõn reggel a Tanszékre érkezõ elsõ látogatók spontán "maggot art" kiállítást is megcsodálhattak. Valószínûbb azonban, hogy mozgolódó gyomorral futva menekültek a helyszínrõl.

Varnyú koma szemmel láthatóan élvezi az önálló fürdõzés szépségeit. Ez a kismalac azonban elég kétségbeejtõen fest a kagylóban. Link
Öt évig voltak tengerimalacaink, de vizet hírbõl se láttak, mégis egészségesek maradtak. Macskát életemben kétszer fürdettem, annak is én magam láttam kárát, kézfejem úgy nézett ki, mintha rózsabokorban forgattam volna meg..

Varjú pajti fürdõzik: Link

:-)
Nem feltétlen muszáj felmászni a fára, ha van ága alacsonyan.
(Gyerekkoromban én a körtefát másztam meg mindig, amin keresztül a garázstetõre lehetett feljutni, onnan meg a Liget fáira volt remek kilátás illetve a Liget felõl álló akácfa virágát lehetett enni.)

Gyerekkoromban nagyon szerettem fára mászni. Az udvarban levõ ecetfa volt a kedvencem, levelei között jól el tudtam bújni, s egyben pompás megfigyelõhelynek is bizonyult, a szomszéd néni baromfiudvarának gyanútlan alanyait fentrõl jól szemmel tarthattam. Ma már inkább csak erdõszéli magaslesekre hajt fel a vágy, ám ott nem katicákkal találkozom.
Öreg (és igen termetes) gyümölcsfáinkra életveszélyes a mászás, némelyiket a nyári viharok tizedelik, ágaik, törzsük belül odvasak. Almafánkba pár éve vadméhek költöztek. Következõ tavaszon ettem életem legfinomabb lépesmézét..

A falakó katicák falun is fán laknak, hidd el. :-) Különösen azok, akik bizonyos növényfajra specializált tetveket vagy gombákat fogyasztanak... Meglepõdnél, hogy egy átlag fának micsoda ökoszisztémája van, hányféle és milyen mennyiségû pók vadászik a leveleken, ágakon, akiket sose veszel észre, ha nem keresed õket. Majd jövõre tedd meg! Sok kellemes csalódás fog érni!

A városlakó tehát nem látja a falakót.. látod, mennyivel jobb a falu-lakónak: a falusi katicák iszonyodnak a magasságtól, lejönnek a földszintre.

Ok, jó hallani! Szerencsére idén SOKKAL kevesebb harlekint láttam, mint tavaly, a májusi iszonyat csapadék után egyszerûen eltûntek. Tavaly ilyenkor százszámra leltem õket, idén októberben eddig 5 db-ot láttam.
Azért abban reménykedem, hogy ez a csapadékosság olyan dolog volt, ami visszavetette õket, talán, s a hazaiaknak e szempontból könnyebb dolguk volt, s talán tud valamit visszavenni a helyébõl az õshonos gárda. Hazai katicából volt azért nyáron is, most is, bár a fajbõség kicsit alatta marad a tavalyinak, de ez betudható annak is, hogy pl. lenyírták a lakótelepi fák alsó ágait, így sok falakót nem láthattam, mert 4-5 méter magasba nem látok fel. Ettõl még ott lehettek.

Igen, mindannyian. Így aztán megúszták..

Hétpettyesek voltak???

Ma volt a idei szezon utolsó fûnyírása. (nagy sóhaj..)
Mindenfelé rengeteg katicát láttam, fõként a kút napsütötte falán gyülekeztek, s itták magukba az utolsó napsugarak ízét.
A fagyos reggelek megtették a magukét,a trombitafolyondár és hatalmas körtefánk az összes levelét egyszerre dobta le. A vörösfenyõ már sárgult, a szomorúfûz még valamelyest tartja lombját.
A kerti tó mellett a györgyike virág föld alatti hagymái leveleket hajtottak. Nem tudja tán, milyen évszak közeleg?

:-) Kalóznak meg adj enni! :-)))))))

Olyat sokszor látok, hogy pár fõs libacsapat nem kötelékben repül, 7-8 állat nem vesz fel V alakot. Valószínû õk totál rövidtávú utazók. De ha megnézel egy sok tucat, esetleg száz feletti létszámú csapatot, akik tuti nagyobb távolságra mennek, mindig megvan a V, illetve a V szárain sokszor látni kisebb V alakú ékeket is.

Újabb érdekesség: az életrevaló házipók odahúzta zsákmányát közvetlen rejtekhelye elé és a repedésbõl félig kilógva-kinyúlkálva teszi a dolgát. Úgy tûnik megunhatta a macskaveszélyt és fedezékbe rohangálást Parányi ösztönlénytõl érdekes "megfontolt" óvintézkedésnek tûnõ viselkedés amivel egy sereg kellemetlenséget megelõzhet

Többek között ezért nem értettem a "különcködést" és feltûnõ zûrzavaros (emberi vitára emlékeztetõ) gágogást. Távcsõben szemlátomást is erõs fizikumú magányos lúd kiabált a vele egy magasságban egy irányban de tõle D irányban 30-50 m-re párhuzamosan repülõ elkülönült csapatnak, mely egyébként vezérmadár nélkül is V formát tartott és lármásan "egymás szavába gágogva" feleselt vissza neki. Emberi szemmel nézve nagyon olyan hatást keltett mintha vitatkoztak volna - a vezér hívta maga mögé õket, õk hívták a vezért a csapat élére. A teljes pályaíven felbukkanásuktól eltûnésükig folyamatosan lármáztak elkülönülve (a vezér helye végig üres volt a V szárai nem értek össze) Sok vándorcsapatot láttam már lemaradozókkal, de ilyen jelenetet még nem

A parancsmegtagadásból õk vesztenek többet, ugyanis a vezér "farvizén" (szárnycsapásai által keltett örvénysorokon) repülve a többi madár mérhetõen kisebb energiabefektetéssel tud repülni, a vezérmadarat ezárt is cserélik rendszeresen.

Noli szép fotók, érdemes megnézni, köszi a csatolást. A napokban csináltam pár hasonló darázsfotót lehet hogy most felteszem A kerti pókok elbújtak, az "életrevaló" házipók tegnap este fogott valami testméreténél kétszer nagyobb barna cincérfélét. Szépen eszegette amit eredménytelenül próbáltam fotózni. Ez a példány fajtársaihoz mérten kiemelkedõen óvatos (mióta Kalóz többször próbálta sikertelenül levadászni) most is hipp-hopp elsunnyogott a csemperésbe. Áldozatát lefotóztam de semmi érdekes rajta.

Ebben az idényben ma reggel láttam elõször vándormadarakat. Két lúdcsapat haladt el K-rõl Ny felé tartva. Az elsõ csapat rendezetten, a szokásos ("V" alak, élén a vezér) formációban haladt el csendben, alig néhány kiáltással. A második csapatban valahogy nem volt egyetértés, mert vezetõjük tõlük jóval északabbra repült egyedül, a csapat vele párhuzamosan de 30-50 méternyire délebbre "csúszva". A magányos vezérlúd igen lármázott mintha felzárkózásra sürgetne, a csapat szaporán feleselt, de nem zárkóztak a vezérlúd mögé. Emberi szemmel nézve nagyon úgy tûnt hogy "megtagadják a parancsot" és mivel ugatni nem tudnak, "jól legágogták" a vezért
Ma reggel megint felélénkültek a környéken fészkelõ madarak, mozgásuk élénk és erõsen zajonganak virradat óta.