Bioszféra
Ezt már én is megfigyeltem. Múlt évben is késõbb hullottak le, mint az elõzõ években (és ugye valamelyest hideg volt a tél) de ebben az évben már végképp.
Bár mostanában a beválási esélyük majdnem egyenlõ a nullával.

Bár mostanában a beválási esélyük majdnem egyenlõ a nullával.
Olyan sok van itt a ház elõtt, alig gyõztem válogatni. :-) Ki lehetett volna rakni belõle a fél utcát színesben. :-)))
Nekem ez nem így jön le. Abból a szögbõl, abban a sötétben nem lehet így videón rögzíteni a lyuk mélységét demonstráló dobást. Nem látni, hova esik. Ha ez lenne a célom, kötnék egy spárgát a botra, s úgy dobnám be, majd megjelölném azt a pontját, ahol a lyuk szélét éri a spárga, kihúzva a botot lemérném a hosszat. Szóval fura.
Demonstrálni akarta a lyuk mélységét. Õ nem is látta elõtte a macsekot, ha jól értem.
Köszi Gábrusz
Köszi Gábrusz

Sajnos a népi regulák mostanában semmit nem érnek, teljesen szokatlan idõpontban vannak szokatlan idõjárási események. Aki csak néhány, vagy 5-10 éve figyeli az idõjárást, azt is gondolhatná, hogy ezek a népi megfigyelések teljesen alaptalanok. Persze az is igaz, hogy mérget nem lehet rájuk venni, de alapjuk volt, csak véleményem szerint egy zonálisabb, nyugat-kelet irányítású, normális idõjárású évben mûködnek, ezekben a blockingos, összevissza tekergõ, hetekig egyhelyben álló valamik esetében teljesen hasznavehetetlenek.
A farokvégi gyûrûket tényleg látni, de amúgy meg nagyon gyors és csak egy csík a videón... Szegényem, jól megugrasztottad.
OK, írod, hogy nem ez volt a szándékod a bot bedobásával. Hanem akkor mi? És miért videóztad?????
OK, írod, hogy nem ez volt a szándékod a bot bedobásával. Hanem akkor mi? És miért videóztad?????
Nem, hanem az a bizonyos vadmacska. A felvétel kicsit fakított a színén. Ha idejében megállítod a mozit, nagyvonalakban kivehetõ a mintázata, a vége felé (amikor elhagyja a látóteret), lekerekedõ végû farkának a gyûrûit is láthatod. Egyébként kb. 4 méter mély volt az üreg, ezt a szintkülönbséget dolgozta le.
A népi regula azt mondja,ha sokáig fenn marad a fákon a levél,akkor hideg tél várható.
Nyami :-) Vad tesóját egy hete feleztem meg az urammal: Link (az egész volt vagy egy centis)
Érdekes, mert nálunk pl. csak a barack hullatja enyhén, ahogyan más években már szeptember végén szokta. A ringló, a szilva és a dió viszont már majdnem teljesen csupasz.
Az almának és a cseresznyének viszont eszében sincs sárgulni. Mintha késnének a növények. Igaz, múlt évben is késõn dobták le levelüket, de azért nem ilyenkor.
Az almának és a cseresznyének viszont eszében sincs sárgulni. Mintha késnének a növények. Igaz, múlt évben is késõn dobták le levelüket, de azért nem ilyenkor.
Nálunk elég változatos képet fest az udvar. Pont egy hónapra írtam, hogy virágzik az orgona, azóta ebben semmi változás nincs, továbbra is hozza a bokor teteje az új hajtásokat, virágokat.
A 3. szem eper is szépen megérett mára, meg is ettem.
10-én így nézett ki: Link Ma pedig: Link Emellett egy-két tõ továbbra is virágzik, termést hoz.
A fák többsége viszont már javában hullatja a levelet, sõt a ringló már teljesen kopasz.
Viszont ha jövõ hét végére tényleg megérkezik a modellek által várt hûvösebb, reggelenként már fagyos idõ, akkor szerintem végleg vége lesz az õszi "tavasznak".
A 3. szem eper is szépen megérett mára, meg is ettem.

A fák többsége viszont már javában hullatja a levelet, sõt a ringló már teljesen kopasz.
Viszont ha jövõ hét végére tényleg megérkezik a modellek által várt hûvösebb, reggelenként már fagyos idõ, akkor szerintem végleg vége lesz az õszi "tavasznak".
Kívül van a többrétegû üveg, a közé nem megy semmi, nem szökik a levegõ. Az ajtónak van egy belsõ mûanyag borítása, az ablak részen ezen a mûanyagon van a plexi. Tehát: Többrétegû üveg, plexi, kb. 10 centire az ajtó belsõ részén még egy plexi. Mivel vagy 20 centi vastag az ajtó, olyan, mintha egy csövön néznék kifelé. Úgyhogy semmi vész.
Hópihe: a fényképezõm kipurcant, ezért egy ideje nem fotózok.

Hópihe: a fényképezõm kipurcant, ezért egy ideje nem fotózok.

Csodás !
Rég láttalak , vagy csak azokat a fórumokat nem nézem , amelyikbe a képeidet teszed.

Rég láttalak , vagy csak azokat a fórumokat nem nézem , amelyikbe a képeidet teszed.
Érdekes dolog, amit fotóztál. Tutti a külsõ plexitõl tudott beköltözni a kétrétegû lezárás közé.
Azért meg említheted a mûszakiaknak, hogy nem zár rendesen a két réteg.
Épp tegnap volt egy film a GeogCanelen, amikor elszökött a levegõ a réseken.
Veled vagyunk, szép képeket továbbra is.
Azért meg említheted a mûszakiaknak, hogy nem zár rendesen a két réteg.
Épp tegnap volt egy film a GeogCanelen, amikor elszökött a levegõ a réseken.
Veled vagyunk, szép képeket továbbra is.

Sziasztok! Noli és Farkasalex segítségével szeretnék egy érdekes képet megmutatni nektek. Sajnos telefonnal készült, elnézést a minõségért.
A repülõ ajtaján van egy többrétegû üvegbõl, plexibõl készült kb. 15 cm átmérõjû kerek ablak. Sokszor rá szokott fagyni a pára felszállás közben, érdekes mintázatokkal, de fõként pöttyökkel. Valahogy bekerülhetett egy pókocska és a drága készített egy hálót a rétegek közé. Erre csapódhatott ki a pára, ami aztán megfagyott. Az amszterdami leszállás után kiolvadt, gyöngyös lett, majd felülrõl a fele el is tûnt. Hazafelé újból kirajzolódott, megfagyott. Ez a kép már a budapesti leszállás után készült: Link
A repülõ ajtaján van egy többrétegû üvegbõl, plexibõl készült kb. 15 cm átmérõjû kerek ablak. Sokszor rá szokott fagyni a pára felszállás közben, érdekes mintázatokkal, de fõként pöttyökkel. Valahogy bekerülhetett egy pókocska és a drága készített egy hálót a rétegek közé. Erre csapódhatott ki a pára, ami aztán megfagyott. Az amszterdami leszállás után kiolvadt, gyöngyös lett, majd felülrõl a fele el is tûnt. Hazafelé újból kirajzolódott, megfagyott. Ez a kép már a budapesti leszállás után készült: Link

A felsõ kettõn a legyecske egy Aciura coryli, fúrólégy-féle, magyar neve nincs tudtommal. Gyönyörûséges leányzó!!!
A második sor elsõ képén lévõ legyecske valami viráglégy (Anthomyiidae), talán Anthomyia pluvialis, de nem tuti a faj.
Az utolsó képen a poloska valamelyik Odontotarsus-faj lesz. Õket egészalakos-bikinis képrõl se könnyû elkülöníteni, így nem mennék bele semmilyen közelebbi névbe.
A második sor elsõ képén lévõ legyecske valami viráglégy (Anthomyiidae), talán Anthomyia pluvialis, de nem tuti a faj.
Az utolsó képen a poloska valamelyik Odontotarsus-faj lesz. Õket egészalakos-bikinis képrõl se könnyû elkülöníteni, így nem mennék bele semmilyen közelebbi névbe.
Néhány kép ma dél(utánról) szíves fórumkollegai meghatározásra
Ezt most csak úgy hevenyészve, a nagyobbakat és többit (kaszáspók és virágok) késõbb csatolom.

Ezt most csak úgy hevenyészve, a nagyobbakat és többit (kaszáspók és virágok) késõbb csatolom.
Bubu köszönöm, különösen a "MI" fogalmazást. Sokszor írtam, úgy érzem nekem több idõm van rá, helyettetek is csinálom - nektek, nekünk, a Bioszférának és MetNet-nek
.
Noli köszönöm a magyarázatot és a dicséretet is
Nem "utazom" a dicséretre, de nagyon serkent továbbiakra 
Godazolit látszik alátámasztani hogy a szúnyogevõ "szuperpók" új hálót feszített ugyanazon a helyen (yucca és eresz között, függõlegesen ("fõtartó" vezetõszálai függõlegesek) cca. 3m kifeszítési távval, "munkafelülete" két jó arasz) de tájolását megváltoztatta NY helyett D-i irányba tette (esetleg fordul a szél D felé?). Hálójában sok szárnyas levéltetû és szúnyog, "õ" pihen valahol. Idõs tapasztalt pók, a háló tájolásának elfordítása (ÉNY-NY-D) mellett érdekes hogy megtalálta azt a helyet ahol nem zavarja kutya vagy más. (elsõ próbálkozása a 7 lépés! fesztávú rézsút kifeszített vízszintes háló volt, azt az esõ és a kutya lerombolta) Sok bemutatható kép van még errõl a hálóról, szerkezeti "megoldásairól" és gazdájáról)
Fotóztam valami sárga rovart és egy kaszáspókot a yuccán, két érdekes legyecskét házfalon és medence szélén, virágokat a kocsibehajtónál lévõ bokron. A rózsalonc nem hajtott többet a pár napja lefotózott három virágnál, de azokat még õrzi. Sajnos lekéstem egy darázscsíkos légyszerû rovar (nyáron meglõttem közelrõl másutt) fotózásával, mely a kelyhében kutakodott de közelítésemre elröppent
Szitakötõket látok mindenfelé, de óvatosak, közelítésre elrebbennek. A rigók csapatokban pattognak mindenfelé, gondolom a fûnyírás után jönnek szedegetni. Õk csak szokásos erõs figyelmeztetõ csivitelésüket hallatják, ám kissé dagályosan mondva ezerszólamú csivitelés, fütty, burukkolás, károgás, vijjogás hallatszik mindenfelõl a barátságos napfényben (félárnyékban-szélárnyékban hagyott, direkt napfényt nem de tárgyakról szóródó hõt kapó hõmérõ 31°C-ot mutat)
Azért egyes fák kezdik már hullatni leveleiket, pld. a nyírfára emlékeztetõ, madarak kedvence legmagasabb "éneklõ fa" és fajtársai, továbbá gyümölcsfák.

Noli köszönöm a magyarázatot és a dicséretet is


Godazolit látszik alátámasztani hogy a szúnyogevõ "szuperpók" új hálót feszített ugyanazon a helyen (yucca és eresz között, függõlegesen ("fõtartó" vezetõszálai függõlegesek) cca. 3m kifeszítési távval, "munkafelülete" két jó arasz) de tájolását megváltoztatta NY helyett D-i irányba tette (esetleg fordul a szél D felé?). Hálójában sok szárnyas levéltetû és szúnyog, "õ" pihen valahol. Idõs tapasztalt pók, a háló tájolásának elfordítása (ÉNY-NY-D) mellett érdekes hogy megtalálta azt a helyet ahol nem zavarja kutya vagy más. (elsõ próbálkozása a 7 lépés! fesztávú rézsút kifeszített vízszintes háló volt, azt az esõ és a kutya lerombolta) Sok bemutatható kép van még errõl a hálóról, szerkezeti "megoldásairól" és gazdájáról)
Fotóztam valami sárga rovart és egy kaszáspókot a yuccán, két érdekes legyecskét házfalon és medence szélén, virágokat a kocsibehajtónál lévõ bokron. A rózsalonc nem hajtott többet a pár napja lefotózott három virágnál, de azokat még õrzi. Sajnos lekéstem egy darázscsíkos légyszerû rovar (nyáron meglõttem közelrõl másutt) fotózásával, mely a kelyhében kutakodott de közelítésemre elröppent


Iszonyú jók a makróid megint!
A bíboratka azonban bársonyatka névre hallgat (Trombidium holosericeum), lárvakorban a bõrbe kapaszkodva rág, elhalt hámsejteket és nyiroknedveket eszik. Persze nem ez a lényegi kaja, hanem elsõsorban más ízeltlábúak testébe kapaszkodva kajál (sáskák, szöcskék, pókok, stb. itt egy példa: Link Az imágó sokkal barátságosabb az emberrel. :-) A bársonyatka színét karotinoidok adják.
A bíbor festéket a bíborcsiga ((Murex brandaris) adta, a kárminvöröset meg a bíbortetû (Dactylopius coccus). Amikor Bizánc elestével megszûnt a bíborcsiga-forrás, akkor tértek át a papok is a vörösre a bíborszínûrõl, ekkor a csiga bíborja helyett a bíbortetû totál más árnyalatú vörösét használták. (Az Erdõ Péter abban a bíborszínben van, ami az eredeti, csiga általi szín volt: Link - Leó pápa és a bíborosai ezen a Raffaello festményen a bíbortetû kárminvörösében vannak: Link de ezen a 6.századi mozaikon is még a csiga által adott bíbor borítja Jézust Link szerintem tök egyértelmû még egy 16 színben látó férfi számára is a különbség :-))
A bíboratka azonban bársonyatka névre hallgat (Trombidium holosericeum), lárvakorban a bõrbe kapaszkodva rág, elhalt hámsejteket és nyiroknedveket eszik. Persze nem ez a lényegi kaja, hanem elsõsorban más ízeltlábúak testébe kapaszkodva kajál (sáskák, szöcskék, pókok, stb. itt egy példa: Link Az imágó sokkal barátságosabb az emberrel. :-) A bársonyatka színét karotinoidok adják.
A bíbor festéket a bíborcsiga ((Murex brandaris) adta, a kárminvöröset meg a bíbortetû (Dactylopius coccus). Amikor Bizánc elestével megszûnt a bíborcsiga-forrás, akkor tértek át a papok is a vörösre a bíborszínûrõl, ekkor a csiga bíborja helyett a bíbortetû totál más árnyalatú vörösét használták. (Az Erdõ Péter abban a bíborszínben van, ami az eredeti, csiga általi szín volt: Link - Leó pápa és a bíborosai ezen a Raffaello festményen a bíbortetû kárminvörösében vannak: Link de ezen a 6.századi mozaikon is még a csiga által adott bíbor borítja Jézust Link szerintem tök egyértelmû még egy 16 színben látó férfi számára is a különbség :-))
Lepkéket, szitakötõket kihagytam. Épp most libbent el köröttem rövid idõközben 5 szitakötõ, 2 kisebb barnás/bordó lepke és 2 sárgás káposztapille-szerû

Köszi Noli a kép utalásokat, és Akela hsz.-ét. Azért mi sem vagyunk lemaradva, szép mikróhoz közeli képeket tudsz megmutatni Akela.
Jó ez így is persze a túl közeli témákhoz már kell vmi.különleges fényforrás is, hogy úgy "átlátni" a szöveteken, meg miegymás, de ez a kutató tudomány terepe, de azért szép nézelõdni ezek közt is.

Jó ez így is persze a túl közeli témákhoz már kell vmi.különleges fényforrás is, hogy úgy "átlátni" a szöveteken, meg miegymás, de ez a kutató tudomány terepe, de azért szép nézelõdni ezek közt is.

Érdekes, mert nálam meg nagyon nem ilyen - egy-két növényt kivéve, akik amúgy is késõ õszig élnek. Szóval itt sok fa-bokor egyszerûen ledobálta a leveleit már, a gyepürózsákon egy szál levél nincs már, a kökényen alig, akác szinte tök kopasz, csertölgyek barnulnak rendesen. A lágyszárúakból néhány virágzik és zöldell még, a fû egyelõre OK, de az nálunk pusztán a rendszeres csapadék miatt van. Fenn a Bakonyban még sivárabb a növényzet, bár ott a fák fajuknak köszönhetõen még épebbek.
A kerti növények sokkal jobban bírják, büdöske, paprikavirág még javában nyílik, dáliák pompáznak, de ezeknél elsõsorban a fagy az, ami beteszi a kaput.
A kerti növények sokkal jobban bírják, büdöske, paprikavirág még javában nyílik, dáliák pompáznak, de ezeknél elsõsorban a fagy az, ami beteszi a kaput.
Hasonló jelenséget vélek felfedezni itt is a növényeken, de úgy látom a madár- és rovarvilágban is
Más fórumtárs õsz óta jelezte már, látott csapatban vándorló madarakat - nekem itt még nem tûnt fel csapatos vonulásuk (elég szembeötlõ látvány és hangoskodnak is). Sok a légy, szúnyog és darázs, felnõtt- és kölyökpók, hangya. A legyek és szúnyogok feltûnõ "bundát" viselnek "hátukon", ott szõrszálaik szemlátomást sûrûbbek, tömöttebbek mint nyáron (alkalomadtán hozok fotót errõl). Tavaszi/õszi legyeknél már régebben megfigyeltem ilyenkor "ködmönjüket".

Szép képek, érdemes megnézni másoknak is ajánlom. Noli köszi a csatolást
Némileg érintve érzem magam, elgondolkodtam hogy mi értelme az élõlényeket saját életterükben bemutató képeken túl a "testrész-tájanatómia" jellegû közelfotóknak, hiszen hasonló élességû képeket szabad kézbõl nem lehet csinálni mint õk mikroszkóp alatt. A "vadászatot" szüntelenül befolyásolják a bizonytalan hely- és fényviszonyok, korlátozzák a téma és kezem apró bemozdulásai melyek határt szabnak az élesítésnek és további nagyításának. Ha ilyet közzéteszek, inkább egy eseményt szeretnék bemutatni. Példa rá a gallyacskát cipelõ "hangya-Toldi" Link vagy ez a kép Link melyet befolyásolt a ragadozó és áldozat, a szellõ mozgatta levél és akaratlan sajátmozgásom (sportlövészek ismerik) négyféle mozgása továbbá az alkonyi csökkenõ fény. Rossz elmosódott kép, azzal áltatom magam, hogy kimerevítve tûélesen talán nem érezni a zsákmányolás-lecsapás pillanatát. Szerencsésebb volt a bíboratka-hangya csata elegendõ fényben Link vagy a házipókkal vívott csata után pihegõ álkaszás Link A minapi, szúnyogot bekebelezõ "szuperpók" képével Link bizonyos mértékig már csaltam is saját szabályaimhoz képest (de "picit se nagyítottam bele"). Jó helyen volt, állványról fotózhattam, de a lökéses szellõ belengette a hálót pókostól. Emiatt a pókhálót "kitámasztottam" egy papírcsíkkal a háló és obi között. Volt fény, relatíve fix rögzítés. Eredeti kivágaton látható, még így is bemozdult a kép az "étkezõ" pók sajátmozgása miatt. Nyugodt alanyokról mint pld. a konyhai polc alatt lappangó álkaszás Link sikerülhet a szabadkézi lövés is (egy csiga szemérõl nehezebb). Csatolásod csodaszép képei láttán felmerül a kérdés, minek csinálom kézbõl a "testközeli" makrót, miért nem szerzek egy jó mikroszkópot. Úgy vélem akkor elvész a "vadászat" izgalma
Nem a Fotóiskolába számon, amit jobbnak vélek bemutatom a Bioszférában az elismerés igénye nélkül
Sokadszorra hangsúlyozom, nem villogásból teszem, csupán hobbi. Hobbinak is ötletszerû pár perces elfoglaltság ha véletlen jó témát látok a kert körbejárásánál. Pályázat terheit nem veszem a nyakamba, versenyezni sem akarok, viszont úgy vélem ami nekem érdekes a fórumot is érdekelheti esetleg
Ui: az álkaszás lábán látható "repedést" még nem szakértette senki
"csontrepedés" vagy kezdõdõ vedlés jele (én vedlésre tippelek mert eldugott helyre húzódott, tapasztalom hogy a házipók mellett egymást is megeszik bár ilyen fotóm még nincs, de lesz... a "szúnyogevésre" is éveket vártam)
Még1X köszi a csatolást Noli, érdemes megnézni

Némileg érintve érzem magam, elgondolkodtam hogy mi értelme az élõlényeket saját életterükben bemutató képeken túl a "testrész-tájanatómia" jellegû közelfotóknak, hiszen hasonló élességû képeket szabad kézbõl nem lehet csinálni mint õk mikroszkóp alatt. A "vadászatot" szüntelenül befolyásolják a bizonytalan hely- és fényviszonyok, korlátozzák a téma és kezem apró bemozdulásai melyek határt szabnak az élesítésnek és további nagyításának. Ha ilyet közzéteszek, inkább egy eseményt szeretnék bemutatni. Példa rá a gallyacskát cipelõ "hangya-Toldi" Link vagy ez a kép Link melyet befolyásolt a ragadozó és áldozat, a szellõ mozgatta levél és akaratlan sajátmozgásom (sportlövészek ismerik) négyféle mozgása továbbá az alkonyi csökkenõ fény. Rossz elmosódott kép, azzal áltatom magam, hogy kimerevítve tûélesen talán nem érezni a zsákmányolás-lecsapás pillanatát. Szerencsésebb volt a bíboratka-hangya csata elegendõ fényben Link vagy a házipókkal vívott csata után pihegõ álkaszás Link A minapi, szúnyogot bekebelezõ "szuperpók" képével Link bizonyos mértékig már csaltam is saját szabályaimhoz képest (de "picit se nagyítottam bele"). Jó helyen volt, állványról fotózhattam, de a lökéses szellõ belengette a hálót pókostól. Emiatt a pókhálót "kitámasztottam" egy papírcsíkkal a háló és obi között. Volt fény, relatíve fix rögzítés. Eredeti kivágaton látható, még így is bemozdult a kép az "étkezõ" pók sajátmozgása miatt. Nyugodt alanyokról mint pld. a konyhai polc alatt lappangó álkaszás Link sikerülhet a szabadkézi lövés is (egy csiga szemérõl nehezebb). Csatolásod csodaszép képei láttán felmerül a kérdés, minek csinálom kézbõl a "testközeli" makrót, miért nem szerzek egy jó mikroszkópot. Úgy vélem akkor elvész a "vadászat" izgalma



Ui: az álkaszás lábán látható "repedést" még nem szakértette senki

Még1X köszi a csatolást Noli, érdemes megnézni

Nem tudom, hogy tényleg jól látom e, de valahogy úgy érzem, hogy a növények amennyire csak lehet halogatják/halogatták a téli álomba merülést. Mintha csak ki akarnák használni e napsütéses heteket a kifejezetten gyenge nyár után, hogy minél jobb kondiban szenderüljenek álomba. A citromfáim ahelyett, hogy érlelnék a gyümölcsöket új leveleket hoztak, a gránátalmák pedig csak most, egyik napról a másikra sárgultak meg. Utolsó, napfény-pezsgõfürdõs bulit tartanak!
Brutál gyönyörûek a gombákok, az áfonyáktól meg beindult a nyálelválasztásom! :-)))
Dinamikus eseménytelenség - Nyuli kifejezetten kifejezõ kifejezés, elismerésem

A biztonság pedig egyenlõ a dinamikus eseménytelenséggel
Azaz nagyon sok mindennek kell történnie ill. nagyon sok mindent kell tenni azért, hogy ne történjen semmi.

Középiskolám egyik biológiatanára szerint, az egyik Namény melletti erdõben és környékén lakik belõle néhány egyed. Persze ez még a kilencvenes évek végén volt. Ha jól tudom, a tanár részt vett a megfigyelésükben is. Gyerekkori cimborám egyik hajnali horgászata alkalmával látott egyet, amint egy frissen elpusztult békát vitt el mellõle (elmondása szerint kb 10 méterrõl) villámgyorsan. Én sajnos még nem láttam, pedig gyakran horgászok azon a környéken éjjel-nappal egyaránt.
Fatter: valószínûleg ezért nem láttam még egyet sem...
Fatter: valószínûleg ezért nem láttam még egyet sem...
Reggelente áttekintem a híreket, így Ajka híreit is. Amint az várható-sejthetõ volt, egyre ködösebb ki a felelõs a gát épségéért, már mutogatnak egymásra. Újfent kiderült, sok bába között elvész a gyerek. Se ingem se gatyám a MAL vezetése és nem politizálok most se fogok. DE ahogy én körüljárom a kertet és házat, rendszeresen ellenõrzöm állapotát, józan eszem azt súgja, lehet hogy megtették de ennek nyoma nincs - vélhetõen mert írásban is dokumentálni kellett volna a tározó egyre romló állapotát, nyoma marad. Józan eszem azt súgja õk is felmérték és tudtak róla, de azt is tudták hogy túl sok ráfordítást igényel a 25 éves tározók rendbehozatala - anyagilag megsínylette volna az üzem, annak pedig gazdaságosan ki kell termelni a profitot/adót/üzemi költségeket. [...]hajtották ameddig ment. Prekoncepció, de cinikus nyugalmat feltételezve még számíthattak is ilyen kavarodásra (az bizonyos hogy nem ostoba emberek), melyben a sokfelé oszló felelõsség között elvész személyes felelõsségük. Az élet megy tovább, ma már nem fenyeget olyan veszély hogy nekik dedikált saját személyi csákánnyal keressék tovább a bauxitot. Õk céljukat elérték, az egykori gyárigazgatók a 100 leggazdagabb magyar közé kerültek. Ha morálisan nagyon ellehetetlenülnek (a sok hasonszõrû között ez nem bizonyos, az "aljanép" meg nem számít) megtakarított filléreikkel megpattannak valami távoli helyre és élik a milliomosok szürke hétköznapjait.
Így kell ezt csinálni gyerekek
Most talán nem helyénvaló ugyan, de bolondos szóvicc ugrott be: gödörbõl töbörbe - töbörbõl gödörbe
(Kijutottak a gödörbõl - Túlélte a válságot a bauxitbányászat cikkrõl jutott eszembe) Nehéz helyzetben az ember dühöng vagy nevet. Dehát régi mondás: "S..rt se ér a harag hatalom nélkül", ideillik egy másik: "Sírva vigad a magyar". Jó napot jó kedvet Mindenkinek, gyönyörû tiszta kék ég van a Nap süt hétágra, szinte perzsel
Így kell ezt csinálni gyerekek

Most talán nem helyénvaló ugyan, de bolondos szóvicc ugrott be: gödörbõl töbörbe - töbörbõl gödörbe


Én ismertem valakit, akinek a kezét még az 1920-as években (akkor gyerekként) sz#&@rrá karmolta egy, amikor benyúlt az odúba, ahol a cicababáit tartotta a mama. Ez akkor a Balaton-felvidéken volt. Az illetõ azt hitte, mókus van az odúban, azért nyúlt bele...
Ma Gézaháza környékén jártam:
Link
Sajnos az annyira keresett (és biztos élõhelyre mentem) légyölõkkel nem találkoztam... A sok-sok szürke pereszkeféleség iszonyú erõs ánizsszagú (utálok mindent, ami ánizsos) volt, nem tudom, õ milyen pereszke? Nagyon szép sárga kénvirággombákkal futottam össze, egy tuskón meg voltak vöröses kénvirágok is.
Sajnos ennivaló csak 3 nagy õzláb volt. Gyûrûs tuskó sok volt, de 98%-ban iszonyúan elöregedve.
Link
Sajnos az annyira keresett (és biztos élõhelyre mentem) légyölõkkel nem találkoztam... A sok-sok szürke pereszkeféleség iszonyú erõs ánizsszagú (utálok mindent, ami ánizsos) volt, nem tudom, õ milyen pereszke? Nagyon szép sárga kénvirággombákkal futottam össze, egy tuskón meg voltak vöröses kénvirágok is.
Sajnos ennivaló csak 3 nagy õzláb volt. Gyûrûs tuskó sok volt, de 98%-ban iszonyúan elöregedve.
Geotermikus potenciálhoz tenném, a hivatkozott (1919-es) könyv kihangsúlyozza: "Feltûnõ artézi kútjaink magas hõmérséklete." Számadatok felsorolása után folytatja "Ha több ezerre menõ kút hõmérsékleti viszonyait tekintjük, azt látjuk hogy földmelegségi fokozatuk 18-22 m között váltakozik. Míg Közép-Európában a gradiens 30 m körül van, addig a Magyar-Alföld alatt a hõmérséklet már minden 20 m-re 1°C-al növekedik. Vagyis az Alföld talaja melegebb s kétségtelen hogy Alföldünk nagy hõmennyiséget rejt magában." Csatol egy térképet is a kutakról (és gázkutakról)
Teljes méretû fotokivágatban: Link (12 Mb! idõvel leveszem) Forrás: Schaffer - Általános geológia 1919
Csaknem száz éves adatok, de kiinduló támpontnak bizonyára jó. A felhasználást illetõen borulátó mert a kutak hozama folyamatosan csökkent már az õ idejében is. Pld. egy Szegeden fúrt, 217 m mélyrõl feltörõ 8m magasan felszökõ napi 400 m3 víz 1903-ban 7 m magasan 200 m3 volt, éppígy Szentesen, Karcagon. A túlságos megcsapolás következtében az alföldi víztartók hidrosztatikai nyomása 1872-tõl 25 év alatt 4 m-t süllyedt 102-rõl 98 m t.f. alá. Ugyanakkor int a talaj lehetséges "megzökkenésére" is (Noli lentebb hozott erre példákat más országokból)
Teljes méretû fotokivágatban: Link (12 Mb! idõvel leveszem) Forrás: Schaffer - Általános geológia 1919
Csaknem száz éves adatok, de kiinduló támpontnak bizonyára jó. A felhasználást illetõen borulátó mert a kutak hozama folyamatosan csökkent már az õ idejében is. Pld. egy Szegeden fúrt, 217 m mélyrõl feltörõ 8m magasan felszökõ napi 400 m3 víz 1903-ban 7 m magasan 200 m3 volt, éppígy Szentesen, Karcagon. A túlságos megcsapolás következtében az alföldi víztartók hidrosztatikai nyomása 1872-tõl 25 év alatt 4 m-t süllyedt 102-rõl 98 m t.f. alá. Ugyanakkor int a talaj lehetséges "megzökkenésére" is (Noli lentebb hozott erre példákat más országokból)
Usrin az idézet áttételesen Téged igazol - Hatalmas beauxit (aluminium ércz) telepeink vannak a Horvát Karszt, Dalmáczia és a Bihar-hegység kréta-korú mészkõfennsíkjain, ahonnét a (I.) világháború folyamán az ércz szállítását meg is kezdték. Bár nem emeli ki, de a kulcsszavak: "az ércz szállítását meg is kezdték" onnan, nyilván volt mit
