Bioszféra

"A karsztost nem tárgyalja (csak a "terra rossa" szintig) bár megemlíti a lelõhelyet, ami történetesen karsztos vidéken van."

Nem véletlenül van ott, az az egyik legtipikusabb karsztbauxit.

OK Félreértettem, Te nem a jelenleg itthon elérhetõ bauxitvagyont mérlegelted hanem a világhoz viszonyítva értetted a "helyezés" megváltozását. Az említett könyv tényleg csak a laterites keletkezést magyarázza oldalakon át. A karsztost nem tárgyalja (csak a "terra rossa" szintig) bár megemlíti a lelõhelyet, ami történetesen karsztos vidéken van
Ui: a szerzõ még "beauxit" néven említi a bauxitot
CCA: Álatlános-Általános, Shaffer-Schaffer

Kis kacsintással Bioszféra téma is lehet tekintve hogy a fizikai, kémiai mállás mellett ott van az organikus mállás is. Az organikus mállás kõzetek élõ szervezetek élet- és rothadás folyamata következtében keletkezett szétbomlása. Idézek: "Az alsóbbrendû nitrifikáló baktériumok a levegõbõl széndioxidot és nitrogént vesznek fel, ammóniát és salétromsavat fejlesztenek. Ez a folyamat a csupasz sziklát megtámadja és olyan mállási réteggel födi be melyben humuszos anyagok vannak és ezáltal magasabb rendû növények részére elõkészíti a talajt. A kopasz sziklasávokon sokszor kékes vagy feketés függélyesen haladó "tintasávokat" látunk. Ezek fonalas vagy kovamoszatokból, továbbá egysejtû állatokból álló finoman összeszövõdött bevonatok. Ha nedvességet kapnak, kiválasztott savaikkal megtámadják a sziklákat s ezzel megindítják a mállási folyamatot. Az alsóbbrendû zuzmókat egyaránt megtalálhatjuk sima sziklákon, kvarcgörgeteken és a lávákon sõt még az ablaküvegen is melyeket e zuzmók kiválasztott savaikkal kimarnak elõkészítve további szétrombolásukat." Álatlános geológia Shaffer 1919. korai leírás, régies szöveg, de ez a folyamat lényegileg mai is létezik bizonyára, tehát elvileg elférhet a Bioszférában
Ui: a leomlott tározó falain sok helyen látható zöld folt, elméletileg ott is folyhat "organikus mállás" a fizikai és kémiai mállás mellett...

"Az 1973-as könyv alsó becslése 250 millió tonnára tette bauxitvagyonunkat, közlésed szerint ennek csupán 1-2%-a ami 3- jó esetben 5 millió tonna."

Félreérthettél, a 250 millió tonna nem volt egy grammal sem kevesebb. Csak a világban másutt annyi új készletet fedeztek fel azóta, hogy az összmennyiségnek ez ma már nem 25, hanem mondjuk csak 5 százaléka lenne - ha meglenne. De nincs meg, mert részben kitermelték, részben kiderült róla, hogy a karsztvízprobléma miatt elérhetetlen, szóval mára maradt (most csak hasraütéssel, nagyságrendileg!) 50-100 millió tonna, ami a világ 2010-ben ismert készleteinek legfeljebb 1-2%-át teszi ki.

"A karsztos vidékeket is tárgyalja, de ott nem említ "beauxitot"."

Dehogynem, pár sorral feljebb te is idézed, mit ír a horvát karszt bauxitkészleteirõl.

Legfeljebb akkor még nem választották külön a terminológiában a karsztbauxitokat.

A lényeg: a kb. 1980 elõtti viszonyok között valóban nagy kincsnek számított a magyarországi (akár "Kis-", akár "Nagy-"Magyarországról beszélünk) bauxit, tehát óriási hiba lenne bárkit pellengérre állítani, amiért belekezdtünk a kitermelésébe, feldolgozásába.

Köszönöm a geológus válaszát Usrin Ez is mutatja mennyire fontos a tapasztalt szakértõk elfogulatlan véleménye. Azért olykor az emberek érdekében egyeztetni kellene az álláspontokat, nemcsak az ipari-politikai lobbik pillanatnyi érdekei szerint nyilatkozni ki így-ki úgy. Jellemzõ példa a Föld nyersanyagkészleteinek becslése. Alig van energiahordozó és fontosabb ipari nyersanyag melyrõl ne folyna vita hogy rövidesen kimerül vagy évszázadokig elegendõ lehet és sok még a feltáratlan terület is. Változtak a kutatási módszerek, új felfedezések, mûszerek révén egyre finomodnak, mellette fejlõdik a technológia pld. olyan helyrõl is kinyernek olajat ahol régebbi módszerekkel gyakorlatilag kitermelhetetlen. Ennek nyomán az ismeretek is bõvültek, változtak. Az 1973-as könyv alsó becslése 250 millió tonnára tette bauxitvagyonunkat, közlésed szerint ennek csupán 1-2%-a ami 3- jó esetben 5 millió tonna, talán hiba volt erre timföldgyártást alapozni. Természetesen sok a változás érdemes egybevetni ezzel a könyvvel (1919).

Kiemelem az ajánlásból egy sort
"a természettudományi kutatás egyetlen forrása az elfogulatlan természetvizsgálat" igazat adok neki.
A szerzõ karsztbauxitot még nem említ csak lateritet, idézem: "A chemiai mállás nedves erdõtalajban kiváltképpen erõs, a kõzetet mélyrehatóan megváltoztatja, téglavörös tisztátalan agyag (agyagföldhidrát) képzõdik melyet lateritnek nevezünk. A laterit összetétele az alaphegység szerint különbözõ nevét is onnan kapja gránitlaterit, bazaltlaterit stb. A terra rossa részben a humuszos erdõtalajokhoz hasonló illuviális képzõdmény. Ehhez hasonló mállási termék a krétakorszakokból a beauxit. Hatalmas beauxit (aluminium ércz) telepeink vannak a Horvát Karszt, Dalmáczia és a Bihar-hegység kréta-korú mészkõfennsíkjain, ahonnét a (I.) világháború folyamán az ércz szállítását meg is kezdték." A ma ismert hazai (trianoni határok közé szorult) lelõhelyeinket még nem említi. Másutt, az akkor Szentkorona alá tartozó országok érctelepek geológiai/bányászati rajzokkal akkori ismert tényekkel alátámaszott ismertetésénél mintegy mellékesen megemlíti: "D) Telepszerû szintekben találjuk a Bihar-hegység beauxit érczeit melyek 50-55% Al2O3 tartalmukkal a magyar aluminium-ipar alapjául szolgálhatnak." SzolgálHATNAK. Feltételes mód. Erre timföldgyártást alapozni több mint érdekes, a szakértõk "tévedésében" jelentõsen közrejátszhatott az akkori rendszer "hurráoptimizmusa". A változásokra jellemzõ hogy ebben a könyvben az erdélyi gázkutak földgáztermelését még második helyre teszi:
1. Észak-Amerika 2. Erdély 3. Németország 4. Oroszország Még egy laikus is tudja hogy új lelõhelyek és kitermelési technológiák révén mára mennyire megváltoztak ezek a "helyezések". Akkoriban elsõdlegesen a "mutatókövek" alapján becsülték a nem látható mennyiséget, manapság nyilván más eljárások is segítik a becslést. A karsztos vidékeket is tárgyalja, de ott nem említ "beauxitot". Idézem "A dolinákat (töbröket) vagy karszttölcséreket szintén a mészkõ feloldásának tulajdoníthatjuk. A dolinák fenekét vörös föld, terra rossa takarja, mely nem más mint a mészkõ összehordott vas-zárványos agyagos oldási maradványa". Tempora mutantur... ha nem vigyázunk, túllép rajtunk az IDÕ. A teljes mondás magyarul "változnak az idõk s véle változunk mi is", érdemes követni ajánlását. Köszönöm véleményedet Usrin, úgy vélem Benned megbízhatunk

Ha a moderátorok jobbnak látják, szerintem ez a szál átkerülhet a Földtanba.

A kút hõmérsékletében bekövetkezõ változás (=csökkenés) veszélye miatt kell mindenféle geotermikus energiatermelés elõtt földtani modellt készíteni, és csak olyan helyen lehet ebbe belevágni, ahol a termelés nem "emészti fel" az energiaforrást. Nagyon fontos az is, hogy az egyes geotermikus kutak egymásra hatását elõre megvizsgáljuk, mert az egyik kút a másik elõl is "elszívhatja" a forró vizet, illetve elõfordulhat, hogy egy adott kõzettestben rendelkezésre álló teljesítmény egy termelõhelyet még elbír "megújuló" módon, kettõt már nem. Magyarországon ebbõl a szempontból viszonylag rendezett a helyzet, az engedélyezésnél erre odafigyelnek, de pl. a Floo által említett orchideás cég országában vannak negatív példák (nem konkrétan ez a vállalkozás)...

Nano, Noli: Közép-Európa geotermikus potenciáljában bõven van még mit megismerni, a mai tudásunk alapján nem jelenthetõ ki, hogy hány alkalmas hely van geotermikus erõmû számára, és pontosan hol vannak ezek. Ha már ennyit tudnánk, akkor a kollégáim jó részével együtt nekem sem kellene bejárnom dolgozni.


A problémákról röviden:

1. A Nano által linkelt (és más hasonló) hõmérséklet-térképek a kelleténél kevesebb adatból vannak megszerkesztve. A pontosításhoz vagy le kell fúrni még egy sor kutat (ez milliárdokba kerülne, tehát nem megy), vagy jobban megismerni az adathiányos területek földtanát, hogy az interpoláció ne "ész nélkül" történjen. (Példa: 10 met. állomás adataiból igen pontatlanul lehetne megszerkeszteni az ország mai T(min) térképét, de ha ismerjük a szélcsatornák, fagyzugok, miegymás elhelyezkedését, akkor már ebbõl is reális képet kaphatunk.)

2. A kinyerhetõ teljesítmény meghatározásához a hõmérséklet csak egy tényezõ a sok közül. Ha van egy 150 fokos kõzetet, de az anyaga rossz hõvezetõ és érdemi vízáramlás sincs benne, akkor az energiatermelés nyomán elkezd hûlni, és csodálkozhatunk, hogy az elvileg megújuló energia 1-2 év alatt kifogy. Ennél sokkal nagyobb teljesítményt nyerhetünk egy 120 fokos kõzetbõl, amin folyamatosan nagy mennyiségû forró víz áramlik keresztül. De hogy ilyet hol találunk, ahhoz meg kell ismerni a víz odalenti áramlási viszonyait, ahhoz viszont ismerni kell több km vastagságban a rétegzõdést, a rétegek anyagát, azok fizikai tulajdonságait, a törésvonalak helyzetét, stb., stb...

Szegénykéim :-((((

"Az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal nemzetközileg akkreditált laboratóriuma az iszapminták analízise után ma nyilvánosságra hozta az eredményeket: eszerint extrém magas arzén-, króm- és higanytartalommal bír az iszap, azaz kimondottan és akár évtizedekre kihatóan mérgezõ, az arzén pl. a határérték 25-szörösét éri el... (ugyanezeket az eredményeket megerõsítette a budapesti Bálint Laboratórium is). A Pannon Egyetem rektora azonban ma kijelentette, hogy NINCS megnövekedett arzén-, króm- és higanytartalma az iszapnak. Izé..."

Valószínûleg nem olyan titokzatos a dolog, mint elsõre látszik. Amit a nehézfémkoncentráció az iszapban sokszorosan meghalad, az az ivóvízre vonatkozó határérték. Ezt már a "nyers" bauxit is jócskán meghaladná, de mivel nem eszik, nem isszák, nem is viszonyítja senki ezekhez a korlátokhoz. A vörösiszapban az alumínium-oxid kivonása miatt nyilván tovább dúsulnak az egyéb fémek, tehát a bauxitra jellemzõnél nagyobb nehézfém-koncentráció várható. Ehhez képest nincs további többlet Kolontárnál (ezt közölte a Pannon Egyetem), de az ivóvíz-minõségtõl persze igen messze van (ezt állapította meg a két másik labor)...

Bauxit alapvetõen kétféle módon halmozódik fel: létezik a karsztbauxit, ami mészkõfelszínek karsztos üregeiben gyûlik össze (ez van nálunk), és a lateritbauxit, ami trópusi területeken helyben maradó, így egyenletesen vastag mállástermékként borítja be a felszínt. Az egyenletes vastagság miatt a lateritbauxitokat hatalmas külszíni fejtésekben, igen olcsón ki lehet termelni, úgy, mint nálunk Visontán és Bükkábrányban a lignitet. A karsztbauxitnál viszont meg kell keresni a kisebb-nagyobb egykori töbröket, rosszabb esetben szerteágazó üregrendszereket, amiket a bauxit kitöltött. Emiatt nem lehet "nagyban" termelni, hanem több kisebb, technika- és munkaerõigényes, gyakran mélymûvelésû bányára van szükség.

Ráadásul a lateritbauxitok mennyisége egy-egy elõfordulási területen eleve jóval nagyobb... az idézett 1973-as adatok távol állnak a mai valóságtól, a magyarországi készletek a világszerte ismert bauxitnak alig 1-2 százalékát tehetik ki. A 25-45 százalékos arány szerintem már a 70-es években is erõsen túlzó becslés volt, azóta pedig Magyarországon bõ évtizedig csúcsra futtatták a termelést (elfogyasztva a vagyon jó részét), Jamaicában, Brazíliában és Indiában pedig sorra jöttek az új felfedezések. Másrészt pont a 70-es, 80-as évek során derült ki, hogy a karsztvízszint alól nem bányászhatjuk ki a bauxitot, mert a vízkiemelés eredményeként elvész néhány megye ivóvize, a Hévízi-tó, a Balatont tápláló vizek egy része, stb... így szerintem a karsztvíz alatti bauxitvagyont idõközben ki is vették a számításból.

Ahogy a lentebb szólók is említették ma is csodaszép idõ volt, megcsináltam az idény utolsó fûnyírását. Nem múlt el a nap keserû látvány nélkül. Mióta itt lakom, hat éve nem láttam siklót, ma kettõt is, de halálra gázolva. Elugrottam pipadohányért, útközben az aszfaltos úton láttam õket, egymástól kb. 500 m távolságra az út jobb és baloldalán. A házamhoz közelebbi kígyótetemet lefotóztam. Akit riaszt, elnézést.

Nagyobbak(1024 p) csatolása
Egész alakos_ Balról: Link Jobbról: Link Dereka: Link
Közelebbi képek_ Szembõl: Link Balról: Link Dereka: Link
Kevés fény volt, automatára állítva némelyiket sikerült megrántanom, sorry

Igen õ az. Idén nyáron már a negyediket töltötte.

Jó fej!!! :-) Õ az a cicc, akinek a képe a képtárban is fenn van gyerekkorából? Nagyon csinos kabátja van! :-)

Nem csak a csuda tudja. A színeket a levelekben felhalmozódó cukrok okozzák, amik többen vannak, ha kedvezõ, napos idõszak elõzi meg a lombhullást. A konkrét fa-egyedre jellemzõ színt a talajkémia és a fa fajbéli sajátsága dönti el. Ha túl hirtelen lesz hideg, nyirkos õszi idõ, nem tudnak a cukrok átalakulni a megfelelõ színtestekké, így barnás-sárgás-zöldes anyag marad csak. A karotinoidok, antocianinok felhalmozódása akkor a legideálisabb, ha hûvös, de nem fagyos idõ van, sok napsütéssel. A csökkenõ napfénytartam miatt a levelek keringése lassan megáll, ekkor a benne lévõ cukrok, amik egyébként ugye a fát táplálnák, felhalmozódnak és a bomlásuk során keletkeznek a színeke adó összetevõk. A korán érkezõ hideg miatt viszont ennél korábban lehullanak, mert a fagy okán hirtelen szakad meg a nedvkeringés és esik le a levél - akár egyetlen éjjel alatt is egy egész fáról, láttam már ilyet.
Cikk róla: Link

Csakugyan pompás ez az idõjárás. A levegõ tele van "ökörnyállal". Egy termetes keresztespók ügyködött hálója készitésén bejárati kapunk fölött.
Aki teheti, minél többet tartózkodjék odakint. Én például kaszáltam a füvet az utcai front elõtti árok mentén. Jólesett!

Készítettem most már a macskám, Besi játékáról egy videót.
Bár már nem olyan lelkesen hozza vissza itt a "labdáját", hiszen ma sokat jétszott és kifáradt.
Link

Gyönyörû idén az õsz!Érdemes kimenni a természetbe nézelõdni.A fák lombja olyan szinpompás,amilyet rég láttam.(Csuda tudja,miért,vannak sokkal fakóbb évek is:volt,hogy majdnem zölden hullottak le a levelek)A sok esõ miatt rengeteg a gomba,sõt egyre több van.A balaton-felvidéki erdõkben valóságos gombaszõnyegeken lehet járni helyenként.Megjelent a sötét trombitagomba,mely jelentéktelen,sõt gyanús küllemû,csoportosan növõ gombácska.Valójában a sárga rókagomba rokona,nagyon jó ízû,aromás,ehetõ.Megfelelõ helyen szatyorszám lehet szedni.Ki kell használni a gombaszezonból még hátralevõ idõt.Sajnos már csak néhány hét van hátra,tapasztalatom szerint novemberben eléggé megritkul a gombaflóra.

A NASA mûholdképei az elöntött területrõl:
Link

Az hogy ellenõrizhetetlen dolgokat állítanak nem lep meg, mondhatnak bármit ha átlagember nem tudja ellenõrizni. De a behozott bauxitot valahogy nem értem. 1973-as könyvben még ez van leírva:
"A világ felkutatott bauxitvagyona 1 milliárd tonnára becsülhetõ. Európa áll elsõ helyen, majd Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália.
A világ legnagyobbra becsült bauxitvagyona a kb. 250-460 millió tonna magyarországi bauxit elõfordulás. Legfontosabb elõfordulások Gánt, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Bakonynána, Eplény, Herend, Halimba, Padrag, Szõc, Nyírád, Tárkány, Sümeg, Nagyharsány és Nézsa." Persze azóta eltelt majd negyven év. A fórum bauxitkutatói/geológusai mit tudnak, 1973 óta kibányásztuk és feldolgoztuk timföldnek bauxitvagyonunkat, vagy kitermelése nálunk már gazdaságtalan, olcsóbb venni? Bizonyára bezárták a gazdaságtalan bányákat és kímélik a környezetet. Támpontnak egy 2010.09.13-án kelt cikk: Kijutottak a gödörbõl - Túlélte a válságot a bauxitbányászat Link és a MAL honlapja: Link sok érdekes dolog olvasható de nem egyértelmû miért veszünk máshonnan ekkora bauxitvagyon mellett, ahogy az argentin cseresznye megvásárlása/importja is kisemberi ésszel érthetetlen volt anno. Gondolom geológus fórumtársaink eligazítanak mielõtt pálcát törünk felettük.

Sajnos vagyunk egy páran, akiknek a szakértõ szótól már felmegy a vérnyomása. Bármi történik (katasztrófa,baleset,bûntény stb.) állandóan azt halljuk, hogy a szakértõk így meg úgy, meg majd kiderül, csak várjunk (és legyünk hozzá elég hosszú életûek vagy döntsük el az egymás ellentéte szakértõi véleményekrõl mi, nem szakértõk, hogy melyik igaz).Elvileg a polgári, meg kapitalista, meg demokratikus, meg modern,meg fenetudja még milyen világban a szakértelem alapján lehet betölteni vezetõ állásokat, állami, politikai, gazdasági vagy magánszféra egyre megy. Meg is fizettetik az árát ,nekik 10-100-1000-szeres jövedelem kell, mert egy profi nem élhet átlagéletet. Még mielõtt megint megkapnám, hogy mások zsebében nem illik kotorászni (az enyémben sajnos mindig kotorásznak a profik), nem irigylem tõlük, ha tényleg megérdemelnék, nem is szólnék. De ha csak orbitális zagyvaságokat tudnak mondani, egy értelmes és pontos meghatározás vagy félmondat sem telik ki tõlük, akkor már a profiszakértõmilliárdoslobbistától elvenném az utolsó rangját és milliárdját is.
Olyan hírek is terjednek,hogy annyi az urán ebben a trutyiban,hogy máshol örülnének ilyen urántartalmú ércnek.Mások szerint csak abban vagyunk biztosak, hogy radioaktivitás nuku.De ki mérte meg az uránt benne ? És mikor ? Hogy 10 éve mi volt, az ma már nem mérvadó !
Azt is mondják,hogy évek óta mi bérben csináljuk a timföldet: behozzuk a bauxitot hozzá, aztán elviszik alumíniumot gyártani oda, ahol van elég energia.A trutymó meg itt marad,hisz itt nem számít a környezet(azért van a profi környezetvédelmi minisztérium,hogy jó pénzért mindent megengedjen ? ) De ki tudja, hogy a külhonból millió tonnaszám idehozott bauxitban mi mennyi ?

A képeiden látható tó a Pisztrángos-tó?
(33 éve táboroztunk ott, érettségi után.)

Egyértelmûen cinke.

Ez lesz: Link

A füzikének meg tán nem ilyen dallamos a csevegése.
Kíváncsian várom a madarászok véleményét!

Itt a csilpcsalpé: Link Más.
Az Akeláén én a "cipõ-cipõ" szócskát vélem feldedezni.

Cinkének lassú, füzikének picit gyors, de a dallamvezetés füzikés. Szerintem. De vannak itt madarász kollégák, akik tuti meg tudják mondani.

Köszönöm szépen, csodálatosak!

Azt esetleg gázálarcban lehetett volna... Nem tudom, hallottam én is, hogy van, aki megeszi, de nekem nem sok gusztusom lenne hozzá.

Nem cinke?

Dávid: aranyos ikrek.

Az õszi bakonyi témakínálat kimeríthetetlen.. A boszorkánytojást ti megeszitek?

Mesegomba habbal, csak neked.

Csilp-csalp füzike szerintem.

A Bakony a maga teljességében gyönyörû. Megyek még a héten felfelé. :-) Napról napra szebb minden. A Veszprém - Herend úton kétoldalt a piros és a narancs minden árnyalatában pompáznak a szömörcék, hasonló van még a 8-as fõút másik felén, Várpalota felé is. Aki arra jár, álljon meg valahol és csodálja, ilyen csak egyszer van egy évben!

Legnagyobb bánatomra nem találtam egy légyölõ galócát se, pedig életem egyetlen példányát, igaz, vagy 15 éve, Farkasgyepûnél láttam, buszablakból... Az erdõben száztonnaszám nõnek a gyûrûs tuskógombák. A hétvégi nekünk elég egy évre, mostanában nem szedek, majd csak muternak kell még hoznom. Õk ma rizikéztek a Balaton-felvidéken.

Köszönöm Lord, egészen felvidítottál. Bogyómászó Szenzorõr Pali (Palicorus inspectorus) emlékét nem elõször idézed meg, ha ezt õ tudná..

Gazdáját nem láttam, fotó nincs csak a hangját hoztam Link Mindent túlharsogott

De szépek!!

A "tengerszem" tó és környéke lenyûgözõen szép, a Bakony egyik legszebb része szerintem, nameg a Bakonybéltõl nyugatra, északnyugatra fekvõ 300-400 méteres dimbes-dombos, jórészt erdõs terület.

Farkasgyepû környéke ma:
Link
Egyelõre felirat nélkül.

Hamarosan... Gyönyörû az erdõ! Már kezd színesedni, én még a héten megyek fel majd, az uramnak viszont kész van a térde, így asszem, õt itthon hagyom.

Az egyik az igazat mondja a másik "hazabeszél" ahogy az ilyenkor szinte törvényszerû... [esõ] Õsrégi trükk, egy vélemény komolyságát az is megkérdõjelezheti ha konkrét cáfolat helyett csupán kétségbe vonják, az átlagember már a fejét kapkodja kinek is higgyjen. Véletlen kutakodás közben egy magyar közlönyben találtam olyan peres anyag ismertetését a neten, mely EGYETLEN SZÓ helyes értelmezésén vitatkozva évekig elhúzódó vitát eredményezett. Egy pályázat vesztese húzta ezzel az idõt ellenfele érdekmúlásáig. igaz egyik fél sem húzott hasznot belõle de a legalább a konkurrens ellehetetlenedett, az idõ múlt amíg végül már nem volt értelme az egésznek. Tanulságos anyag, a forrást nem közlöm mert ma is "nagy(?) nevek" érintettek benne... köll nekem és a MetNetnek rágalmazási per? Ez a vörösiszap sárdobálás hasonló formát öltött kezdettõl fogva. A végén már annyian annyiféle véleményt nyilvánítanak és lecáfolják a másikat, hogy senki nem ért semmit. Mint egy házastársi vitában, már nem is a vörösiszapról és a katasztrófa semlegesítésérõl fognak vitatkozni hanem arról kinek van igaza/nagyobb tudományos tekintélye és mindenki megunja csak a tragédiában közvetlenül érintettek nem, de akkor már rájuk alig figyelnek, legyek rossz jós. [esõ]
Nem vagyok "penge" csupán egy valaha vegyésznek indult ember aki a szoftverfejlesztés-honvédség-meteorológia felé kanyarodott, ismereteim korlátozottak. Vagy akkor voltak tudatlanok tanáraim és pontatlanok könyveim vagy akkorát fejlõdött volna a tudomány hogy semmi sem igaz mindabból? Akárhogy is, vannak alapigazságok amit lehet magyarázni így vagy úgy de a lényegen nem változtat. A lúgos zagy kiömlött és felmérhetetlen utóhatású komoly kárt okozott "szerencsére" csak 40 km-es körzetben. Egy pártatlan, abszolút semleges és lobbikban érdektelen nemzetközi vizsgálat kellene.
Ui: az ukrán kettõs vélemény eszembe juttatja hogy több politikusunknak komoly érdekeik vannak arrafelé... a vörösiszappal a "politikai zagy" és vele a zagyvaságok is kezdenek felkeveredni azt vélem nem ok nélkül

Jaaaaj!
Nem igazán egyeznek a vélemények.

Bármennyire is jó lenne csak szép dolgokról írni, vannak hírek, melyek mellett nem lehet szótlanul elmenni. Így pl. az iszap összetételével kapcsolatos hírek... Az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal nemzetközileg akkreditált laboratóriuma az iszapminták analízise után ma nyilvánosságra hozta az eredményeket: eszerint extrém magas arzén-, króm- és higanytartalommal bír az iszap, azaz kimondottan és akár évtizedekre kihatóan mérgezõ, az arzén pl. a határérték 25-szörösét éri el... (ugyanezeket az eredményeket megerõsítette a budapesti Bálint Laboratórium is). A Pannon Egyetem rektora azonban ma kijelentette, hogy NINCS megnövekedett arzén-, króm- és higanytartalma az iszapnak. Izé...

Más: Ukrán vélemények szerint az iszap összetétele inkább emlékeztet egy vegyifegyver-üzem hulladékára (õk aztán tudják, ugye...), mint a timföldgyártásból származó iszapra. Egy ukrán timföldgyár szóvivõje viszont kiemelte, hogy az iszappal nincs semmi gond, a kis lugosságát könnyen semlegesíteni lehet, maga az iszap pedig akár termõföldek trágyázására is használható...

MIVAAAAAAN?????

....
Örülök, hogy tetszett a link!

Jaurinum egykori szenzorfelügyelõjének emlékére, az unoka Link után ükunoka

Ma reggel bújt elõ a WS automata beltéri egysége mögül, ahogy az unoka tavaly a fax alól
Aki nem értené, Jaurinum pár éve közölt képet egy "szenzorfelügyelõnek kinevezett" és Pali nevet nyert mezei poloskáról (hátán fehér pöttyel) mely kihelyezett szenzoron pihent. Szemlátomást rokonai, utódai is vonzódnak a mûszerekhez

Azért eddig is jöttek szépségek is..

Köszi elõre is, már ideje, hogy annyi sok bánat, csalódás (és harag..) után ismét a természeti szépségek legyenek a fõ téma.

Kis színes. Kilós konzervtápot kap a két macska. Amikor egy kiürül, leteszem táljuk mellé mert Cira cica mancsával benyúlva szépen kitisztogatja, utána Kalóz belebújva fényesre tisztítja ami még marad. De szépen gyarapszik ma reggel már beszorult felsõtestével akár a meggondolatlan barlangász*. Hagytam, mert kíváncsi voltam "hogy oldja meg" az okos találékony süldõmacska (Nagyon értelmesnek ígérkezik. Viselkedésében sok a gépies ismétlõdõ elem, de olykor a "harmadik típusú találkozások" kapcsolatfelvételi kísérletei ugranak be amikor hosszan "szemezünk", látni vélem rajta az igyekezetet ahogy próbál megérteni. Cira cica Tomi kutya butább. Hajlandók hosszabb szemkontaktusra de csak a szokásos kutya-macska "információcsere" jeleit mutatják fajtájukra jellemzõ rutinviselkedéssel, tõlem "várják el" hogy megértsem õket. Kalóz cica szemében "csillog az értelem szikrája" szemlátomást õ is "meg akar érteni"). Részben a véletlen segített rajta. Hátsó lábaival dobozostól ide-oda curukkolt míg végül felakadt a hûtõ sarkán, azzal mintegy lehúzta magáról a dobozt. Szegény Kalóz kísérlet áldozata lett, melybõl kivágta magát, nem kellett segítenem (most itt dorombol). Régi szokásom emberek-állatok tekintetét figyelni, tapasztalatom szerint állatokra is igaz "a szem a lélek tükre", nagymértékben felismerhetõ természetes intelligenciájuk
"Üres tekintetû" embertõl állattól óvakodni kell.
------------
*Meggondolatlan barlangász Kis János esete tény, a mint azt a Magyar Hírmondó is közzé tette 1780-ban. E kéményseprõ bátoríttatva a rábeszélõk könnyelmû tanácsától s elcsábíttatva a található kincs fényétõl, vasmacskák s kötél segítségével leereszkedett a kincsekkel telinek vélt üregbe. Ott valahol úgy beszorult, hogy sehogysem mozoghatott. A segítségére menõknek, kik húzták fölfelé, azt kiáltotta volna: "Ne húzzatok, mert többen húznak lefelé!" A felesége hasztalan járt ki élelemmel hozzá, mert ô fejjel lefelé lévén, táplálékot sem vehetett magához. Étlen-szomjan hét napig kibírta s akkor meghalt. Könyvben olvastam régebben de a neten is sok forrás említi, az idézet forrása: Link
Bocs a filóért, jó napot jó kedvet Mindenkinek

Megyünk a Bakonyba, remélhetõleg estére néhány szép fotóval lephetem meg a fórumtársakat. :-)

Szerencsés vagy, hogy õk laknak Nálad a kertben. Szép a darázspókod! Nálunk már eltûnt mind a Látóhegyen,kb 2 hete láttam õket utoljára.

Hari köszönöm a csatolást nagyon érdekes a tájfilozófia, ha fiatalabb lennék én is próbálkoznék vele
A szemétlerakó helyén búzamezõt telepíteni érdekes ötlet, filozofikus képsor a kalászok a hátterében a WTC két néhai tornya, érzékelteti hogy a Természetben csak vendégek vagyunk (Agnes Denes
Wheatfield—A Confrontation (Búzamezõ—Ellentét), 1982 sorozat)
A matematikai jellegû ábrák elvontak, talán csak a "rétegízlésûeket" dobja fel de számtalan szerteágazó gondolat kiindulópontjai
Köszönöm Hari érdekes volt végig/nézni/olvasni THX
Ui: mindnyájan az "Empire Earth" nevû ûrhajón száguldunk a végtelen sötét hideg ûrben. Ha az ISS-rõl érkeznének hírek hogy a legénység rombolja szennyezi az ûrállomást igencsak megütköznénk rajta. Életet és otthont adó gigantikus ûrállomásunkat a Föld bolygót, teleszemeteljük kihasználjuk romboljuk