Időjárási visszatekintő

Ma hajnalban sûrû köd volt a lakóhelyemen illetve Gyõr határában.
Az elõzõ napi zivatar nagyon benedvesítette a levegõt.

A májusi csapadék eddig (a mai záporral illetve zivatarral együtt) 192,1 mm.
Igen nagy mennyiség!
A nagy kérdés: elérjük-e a 200 mm-t?!

Javarészt visszatekintést tartalmazó anyagokkal, csemegeékkel, erõsen csökkentett üzemmódban újra üzemel a snowhunter-extra.hu (legyen helye a sok apró és vegyes érdekességnek): Link

Persze ez a 10-10 év nem bizonyít vagy cáfol semmit, de az biztos, amit írtál.

Kb fél hónappal van elõbb az 1. hõségnap ,mint 30 éve.

Nem-nem, most már a jégkorszakra fogják!
2003-ban meg május 6-án.
Igaz, 73-ban is.

Láthatóan korábban vannak az utolsó 10 évben a hõségnapok.

Az kemény ,hogy 78-ban augusztusban volt az elsõ hõség nap.Ha ilyen történne ,akkor biztos a globális felmelegedésre fognák

Nagykanizsa!
2000: 05.11.
2001: 05.29.
2002: -----
2003: 05.06.
2004: 06.09.
2005: 05.28.
2006: 06.18.
2007: 05.14.
2008: 05.27.
2009: 06.16.

Nézzünk korábbra:
1973: 05.06.
1974: 07.12.
1975: 06.15.
1976: 06.29.
1977: 06.09.
1978: 08.07.
1979: 05.20.
1980: 06.16. (ezen a napon születtem )
1981: 06.01.
1982: 06.06.

Hm-hm!

Az én adatbázisom még lényegesen rövidebb, de ami Kálozt illeti:
2008: május 28.
2009: május 11.
Idén még itt sem volt, eddig 27,4 a maximum, ami tegnap állt be.

Az elsõ hõségnapok Mályiban:
2003: 05.07.
2004: 07.09.
2005: 05.28.
2006: 06.17.
2007: 05.14.
2008: 06.22.
2009: 06.19.
2010. még nem volt

Valakinek (elsõsorban Jóska, lász, felhõcske, Bakonyvár, antibulvár, de végül is mindegy, hogy kinek) van információja arról, hogy az elõzõ néhány (akár 10) évben melyik napon lett meg az elsõ Tmax >= 30°C-os nap? Ha van, akkor nagyon kíváncsi lennék, akár az ország több pontjáról is

A mai 22 mm-nek köszönhetõen itt is átléptük a 150 mm-t havi szinten. És még nincs vége!

163,8 mm a hónap eddig, elképesztõen sok.

Leányfalun a szomszédunk házába éjjel becsapott a villám, az összes vezeték és elektromos berendezés kiégett, tönkrement, és elázott az egész lakás.

Éjszaka 11 órakor jött egy zápor,épp csak 1 dörgést hallottam,de 2 óra múlva nagy villámokkal és dörgésekkel intenzív esõ volt,aminek a végeredménye 14,7 mm lett,így túl léptük (6,3 mm-rel) a 100-at mi is.

Az éjszakai 4 mm-rel 144,3 mm a havi mennyiség.

Éjszaka erõs záporból, egy-két villámlással kísérve 9 mm esõ esett, így a hónap 78 mm.

Két csapadékmentes nap után éjszaka feltétlenül esnie kellett...
Nem esett sok, 3,0mm, ám ez is újra vízzel árasztotta el a porta mélyebb részeit.
A havi összeg már 179,9mm.

Mai max 26,1 fok.

Tegnap Dél-Baranyában, Villány környékén készült képeim zivatarban Link , jégesõben Link , folyóvá vált hegy útról Link , szivárványról Link és távoli zivatarfelhõrõl Link Link Link

Mai Tmax.: 25,0 °C, ezzel az év elsõ nyári napján vagyunk túl.

Egy két adat az 1863-as szárazságról:
Hónap Budap.Debr.Magyaróvár
jan. 50 mm, 29mm, 30mm
febr.02mm, 04mm, 03 mm
márc.38mm, 37mm, 28mm
ápr. 01 mm, 24mm, 41mm
máj.40 mm, 36mm, 33 mm
jún. 17mm, 25mm, 22 mm
júl. 27mm, 33mm, 26 mm
aug. 34mm, 56mm, 16 mm
szept.43mm, 33mm, 34 mm
okt. 08mm, 39mm, 14mm
nov. 59mm, 58mm, 40 mm
dec. 38mm, 46mm, 48 mm
Év : 357mm,420mm,335mm

Valóban a tavasz és nyár nagyon kevés csapadékot hozott,hisz 1-56 mm közt voltak csak a havi értékek.Persze azért volt csapadék,csak nagyon kevés.Érdekes,hogy Debrecenben 1862-ben ennél is kevesebb 416 mm esett(a havi csúcsérték 54 mm volt júniusban),míg Magyaróváron 1865-ben csak 317 mm esett(febr,ápr,szept,nov és dec 20 mm alatt volt,a csúcs 64 mm-el augusztus volt.)

A mostani vasi szárazság méltó folytatása a múlt századi vasi kiszáradásnak.Megnéztem az 1901-50-es szombathelyi átlagokat,bizony jócskán több esett mint 1961-90-ben:
Hónap 1961-90 ;1901-50
jan. : 29 mm ; 34 mm
febr.: 26 mm ; 36 mm
márc.: 34 mm ; 38 mm
ápr. : 40 mm ; 53 mm
május: 55 mm ; 68 mm

Öt hónap alatt 43 mm eltûnt,vagyis 1 hónapnyi megtakarítás !
Persze lehet,hogy valamelyik adatsor hiteltelen, vagy megváltozott arrafelé az idõjárás,éghajlat stb.?

100 éve még kerek 700 mm esett arrafelé évente !

Az elmúlt konvektív napok képekben: Link

Belvíz Szekszárd környékén: Link

Azért 30 mm nem olyan nagy eltérés, fõleg ha azt nézzük hogy az OMSZ napijelentései alapján a szombathelyi met. állomáson az évben május 23-ig 170 mm csapadék hullott!

De a többi nyugat dunántúli város sem áll túl jól országos viszonylatban, szintén a napijelentések alapján Sopron 178, Káld 204, Szentgotthárd 216, Zalaegerszeg 219 mm-t kapott eddig idén.

Elég "szélsõségesen" alakult a februári csapadék mennyiség Pécs területén:
Talán kissé nem hiteles:-) Esetleg valaki ránézhetne.
Link

Vépi átlagokat nem tudok, nem is kerestem, nem is találnék.
Január :45,0mm
Február :40,0mm
Március :33,0mm
Április :65,0mm
Május :36,0mm 23.-ig.

Így összes csapadék 219,0mm ez idõpontig.
Érdekes, a cirka 8km távolság ellenére a 32,5mm eltérés.

A májusi csapadék eddig 134,3 mm. Ma nem esett mérhetõ mennyiség.

Jó és hangulatos képek!
Ám a havat ilyenkor már nem illik megfogni!

Itt van 2 kép a tegnapi hólesrõl
Link
Link
A mínõségért bocsi.

Az elmúlt napok kisebb záporai ellenére a május még mindig az év relatíve legcsapadékszegényebb hónapja Szombathelyen.
Az elmúlt hónapok (idén hullott; 1961-1990 átlag; idei/átlag)
Január: 44,5 mm; 29 mm; (153 %)
Február: 33,5 mm; 26 mm; (129 %)
Március: 25 mm; 34 mm; (73 %)
Április: 52 mm; 40 mm; (130 %)
Május: 31,5 mm; 55 mm; (57 %).

Természetesen a május idõarányosan van értelmezve, tegnapig bezáróan.

Így idén eddig 186,5 mm csapadék hullott, a 184 mm-es áltaghoz képest, szinte pontosan megegyezik. Bár az 1971-2000-es átlag lehet mást mutatna, de arról sajnos nem találtam adatokat.

A tegnap esti zivatar 5mm-t hozott, így a hónap már 125mm-en áll!
Minden bizonnyal megdöntjük a 2007 óta mért havi maximális csapadékmennyiséget, ami 2008-ban és 2009-ben is egyaránt(!) 126,5mm volt és mindkettõ júniusban.
(megnéztem, hogy nem tévedtem-e, esetleg átmásoltam a 2008-as adatokat a 2009-es fülbe, de nem, teljesen mások a napi bontások, mindenesetre érdekes)
(esetleg környékbeliek informáljatok már, ha lehet, hogy nálatok mennyi volt ebben a bizonyos két évben júniusban)

Az év pedig már 325mm-en áll!

Így van.
Alapvetõen ezek figyelembevételével kel vizsgálni-véleményt alkotni-elítélni a dolgokat.

És akkoriban mennyivel kevesebb mérõ volt...
Ki tudja mennyi volt az abszolút maximum az országban...és persze "picivel" nagyobbak is voltunk.

Ez is igaz, annyit lehet tudni, amit egy 1910 természettudományi közlöny adott ki, miszerint 12állomás adatit megvizsgálva az 1856-1905 közötti évekre terjedõ 50éves idõszak messze legszárazabb éve volt 1863, az éves csapadék 26%-al volt kevesebb a fentebb említett 51éves átlagtól.

Ez egy 650mm körüli átlagot nézve 470mm körüli éves átlagot ad ki.
A január, március, április, november, december (azok voltak átlag körüliek) hónapokat levéve a maradvány 300mm körül van.
Ebbõl a május-augusztus összege 200mm körül lehetett.
Ez a legcsapadékosabb négy hónapra vajmi kevés és konvektív jelleggel bizony adhatott ki térségenként extrém értékeket.

Igen, ezekre gondoltam. És ráadásul ezek csak fõterminusi értékek, nem is abszolút szélsõhõmérsékletek. Jó, az is igaz, hogy tekintve az akkori mérési körülményeket, nincs is igazán értelme pontos tizedfokokról beszélni, de a rendkívüli forróság tényét ezek a számok tökéletesen bizonyítják.

Azok voltak, °C-fokban mérve, 1841. július 18.: Arad 44°C, Eger 41,5°C, Kecskemét 41°C, Hódmezõvásárhely 40°C Budapest 39°C.

Nem az kérdõjeles,hogy aszály volt,hanem az egy csepp esõ sem dolog.A leegyszerûsítések sokszor túlzásokhoz vezetnek.Tudtommal nem jegyeztek fel hazánkban még 2 hónapig tartó teljes csapadékmentességet sem,de a lényegen nem változtat persze az sem,hogyha fél év alatt egyszer-kétszer esett akár 20 mm.

Köszi! Ez nem jutott eszembe hirtelen.

1841-ben nem aszályra gondoltam, hanem csak forróságra. Azon a nyáron fordultak elõ minden bizonnyal (több leírás is utal rá, illetve a korabeli kezdetleges mérések is ezt erõsítik meg) Kárpát-medence szerte 42-45 fokos hõmérsékletek. Ha jól emlékszem, júliusban méghozzá.

Május 2.dekádja gyökeresen más idõt hozott(mint sok más hónapunkban)itt Pápán,mint az elsõ.A csapadék alig 9 mm volt az elsõben,míg a másodikban 104-et kaptunk.A középT másfél fok pozitívból egy fok negatívra változott(14,5 fok-ra csökkent)és 4 napig nem haladta meg a napi közép a 10 fokot.A 3.dekád bár záporokkal indult,de már kezd erõsebben melegedni és száradni az idõ,a közép T enyhén emelkedik,de messze elmaradunk az ország sok részén beköszöntött nyártól(még nem volt májusban nyári napunk !)Ugyanakkor az éjszakák nem voltak túl hidegek,eddig egyszer volt 7 fok alatt a minimum(5,7 fok).
Jelenleg 22 nap után 14,6 a közép és 115,6 mm a havi csapadék.
Nagyon magas már az éves csapadékápán 303,Cseszneken 438 mm(országos 6.hely,mert Zirc az elsõ,az égh.napló adatbázisában lévõ települések közül,csak az adata helyesen kb. 520 mm lehet,2.Miskolc,3. Pécs,4.Komló.5.Királyrét).

A XIX.sz. harmadik nagy "eseménye" Réthly megfogalmazásában az 1838-as nagy Duna-völgyi jeges ár volt.

Bakonyvár: Ezek nem mende-mondák, Réthly-kötetekbe csak a tudományosan (több adatból) megerõsített írások kerülhettek bele.
Azaz az ironikus lenézésük nem indokolt.
Az 1863-as rendkívüli aszály óriási mennyiségû írásos anyagot hagyott hátra, sok helyrõl megerõsítve a hónapokig tartó csapadékhiányt.

Torontál:
Jó felvetés, hiszen 1863 volt az iszonyatos aszályból, 1866 pedig a május végi katasztrofális, országos (sõt, kontinens méretû) fagyból adódó nagy ínség éve, úgy néz ki, három-három éves eltolás (elírás) jött létre.

Krisztián: Az 1841-es évben súlyos aszály nem volt.

Az 1863-as év egészen biztos, arról nagyon sokat lehet olvasni, valóban rettentõ aszály lehetett abban az évben.
Réthly is úgy említi, mint a XIX. század három legszélsõségesebb eseményének egyikét (az 1816-os gyilkos hóvihar volt a másik, a harmadik most hirtelen nem ugrik be, és a könyv sincs elõttem sajnos - talán az 1841-es forróság?).

Ez persze nem zátja ki, hogy 1866-ban is lehetett nagy aszály.

"1866-ban rettenetes aszály volt. Szent József ünnepétõl Kisasszony napjáig egy csepp esõ sem esett. Ez évben sem aratás, sem szüret nem volt. A kutak is mind kiapadtak. Akácfalevélen és kevés szalmán nyaraltak jószágaink."
Az évszám mennyire biztos? Én 1863-ról olvastam hasonlót: "1863-ban kora tavasztól késõ õszig hihetetlen aszály uralkodott s avarrá perzselte Alföldünket, meg a fél Dunántúlt. Nem volt semmi termés: se gabona, se krumpli, se takarmány. Nem volt tartalék sem az elõzõ évekbõl a már említett körülmények folytán."
(Szolnok története)

Óva intenék a messzemenõ következtetések levonásától.Ezek az idõs emberek meséi körébe tartoznak,persze minden mesének van valóságalapja.Hogy mennyi az kinyomozható,mert a XIX.sz-ban ismerték a hõmérõt,sõt csapadékot is mértek.Ma,amikor naponta milliárdokat költ a világ radarokra,mûholdakra vagy mérõállomások százezreire,mégsem tudjuk pl.,hogy mennyi esõ hullott tegnap (pl.egyesek elhitetik,hogy 100 mm-el kevesebb a valóságosnál és ez felkerül a világhálóra,térképre stb).Azt sem tudjuk eldönteni,hogy melegszik-e vagy hûl a Föld az utóbbi években,akkor higgyünk 200 éves népmesékben...?
(gondolom nem hiszi el senki,hogy márc.19-tõl szeptember 8-ig egy csepp esõ sem esett,de inkább nem sorolom)

Nagyon jó, hogy megosztottad velünk, köszönjük!
A hallhatatlan Réthly Antal kötetekben lévõ leírásokat szépen kiegészíti-megerõsíti.

Kérdés, hogy régen ennyi volt a szélsõség, vagy csak ezek voltak extrém esetek, a többi évben is volt, csak azok kisebbek?
Vagy a többi évben nem volt semmi, és csak a 90 év alatt ez a 9 szélsõség volt?
Lehet, akkor 10 évente volt egy nagyon durva szélsõség, most meg sokkal sûrûbben vannak, igaz emiatt nem annyira durvák. Bár éppen elegek ahhoz, hogy felfigyeljünk rájuk!

És még a globális felmelegedés miatt egyre több a heves vihar és a szélsõség is egyre több...jó viccakkor mit mondhattak 1861-ben?

Nincs , de nekem megfelelne egy 2004 június 11.-i is. Akkor volt itt utoljára nagy jég, az is Nyugatról jött, mint 1898-ban .

1898. június 28-ról nincs radarkép a községetek monográfiájának archívumában?
Nagyon jók ezek a leírások.

A községünk monográfiájában remek csemegékre akadtam, nem lesz rövid, de szerintem érdemes ide bemásolni:

1810. okt. 23-án községünkön óriási vihar vonult végig, a villám 18 helyen csapott le, s egyszerre 6 helyen égett. Közben a templom tornyába is becsapott, s a templom teteje is leégett.

1813-ban március 5-én igen nagy árvíz volt. Egy Kõmives József nevû férfi fogadott Besztercei Imrével, hogy õ átlábol a patakon, a pap föld irányában föl a dombra. Neki is indult, de partot nem ért, mert az ár elsodorta a kíváncsiskodók szeme láttára, és a vízbe veszett.

1861. évben, január és február havában oly gyenge volt az idõjárás, hogy a gyermekek széltében-hosszában fürödtek a Bér patakban. A fák és a bokrok is kizöldültek, a költözõ madarak visszajöttek. Az évben jó termés volt.

1866-ban rettenetes aszály volt. Szent József ünnepétõl Kisasszony napjáig egy csepp esõ sem esett. Ez évben sem aratás, sem szüret nem volt. A kutak is mind kiapadtak. Akácfalevélen és kevés szalmán nyaraltak jószágaink.

1869-ben az elvetett gabonák mind kifagytak, részint eddig nem látott férgek emésztették meg. Valóságos egyiptomi csapás sújtotta népünket.

1874. A múlt félévi szárazság jelen évben is tartott.

1875. A rendellenes, zivataros idõjárás különösen nyáron nagy károkat okozott a mezõkön és a réteken, borból semmi, gyümölcsbõl alig volt valami.

1881. Ez az esztendõ nevezetesen bõ és csaknem állandó esõzésrõl vannak feljegyzések, ami a növényzetre nagy befolyással volt és szomorú következményeket engedett sejtetni. Emiatt május 21-ig semmiféle körmenetet nem lehetett tartani. Víz mindenfelé. A rétek is víz alatt voltak, sõt, a mezõk is, a kertek zöldség helyett békákat termettek, a plébániakertnek is nagyobb fele víz alatt állott.

1898. Elközelgett június 28., a ránk annyira fatilis nap. Napkeltekor ki gondolta volna, mit hoz az a nap számunkra. Délután kavarognak a felhõk, elsötétedik és jégesõvel fenyeget. Villámok csapkodnak mindenfelõl, zeng az ég, napnyugta tájban pedig hatalmas esõ esik le. Gondoltuk, a veszély már elmúlt, s eltávozott messzire tõlünk, de éjjel fél tizenegykor újra kitört a vihar - hatalmasan a nyugati végbõl, hozva a borzalmas jégesõt, mely alig hagy meg valamit a vetésekbõl, különösen a már sárgára érett, kévékbe kötendõ gabonából. A jégnek oly sokasága hullott le, hogy még harmadik nap is találtatott árnyas helyeken diószem nagyságú jég darabokban. A gyümölcsfák legnagyobb része letarolva, gyümölcseitõl megfosztva, zöldülõ levelektõl menten siralmas látványt mutatnak a szemnek: vadak, madarak elpusztulva fekszenek, amelyekbõl azután hónapok nehéz keze-munkájával és verejtékével teremtett meg a falu dolgos népe. Másnap reggel kimenvén az emberek, hogy dolog után nézzenek, könnybeborult szemmel látták a pusztulást, mely munkájukat és megélhetésüket érte.
Forrás: Karácsonyi József; Heréd község monográfiája

De jó!