Bioszféra

Így van.

Strucc: két baj van vele
1, iszonyú kényesek a csibék és nagy az elhullás
2, rémesen buta állat, de emellett nagyon erõs, ez megnehezíti a vele való foglalkozást
A környezetemben több embert is ismerek, aki anyagilag sokat bukott struccal. Ennek persze oka az is, hogy pilótajátékszerûen (beszálló vett x csibét, aztán hajrá) kötötték a szerzõdéseket a leendõ tenyésztõkkel, de pl. nem vették át a vágóállatot, ha meg mégis, akkor a tenyésztõnek kellett a 150-200 km-re lévõ struccvágóhídra elszállítania az élõ madarakat, amivel azonnal veszteséges lett a dolog. Amúgy meg azon kívül, hogy egy alkalommal valaki megkóstolja a húsát, ami iszonyú drága (borjú árban van kb.), sose lesz piaca igazán. Ennyi erõvel kengurut is lehetne itthon tenyészteni.

A mi geotermikus energiánk nagy része hévízben van, amelyeknél csak a csövek korróziója az egyetlen hátulütõ. Ezzel kiválóan lehet fûteni melegházat, de nem csupán hõ, hanem fény is kell a növénynek. Persze, ez is pótolható illetve idõzítéssel megoldható, ám egy olyan növénynél, ami egyenlõ nappal / éjszaka arányra állt be, nem tudom, mennyire jól lehet mesterségesen pótolni a hiányzó fénymennyiséget.

Én meg már régebben gondoltam, hogy a lovas járõrök mintájára a Kiskunsági Nemzeti Park homokján elõbb-utóbb kétpúpú tevés járõrök fognak majd poroszkálni. De úgy látszik, más még nem gondolt erre
Igaz, hogy ami nem sivatag, azt ne akarjuk sivatagként feltüntetni, de a kétpúpú tevének viszont volt nálunk, magyaroknál hagyománya és ilyen szempontból szerintem, mint bemutatandó régi háziállat vagy mint "közlekedési eszköz", fõleg a turizmusban van létjogosultsága. Nem is beszélve a szõrébõl készült tárgyakról.
Ráadásul a mély homokon szerintem jobban lehetne vele járõrözni, mint a lóval. Persze, kell a ló is

Kicsit ragozom a hazai tequliatenyésztés tervét
A kék agavét kedvtelésbõl itthon is tartják ld. Növénykatalógus ajánlása Link Jogosítványunk is van, õ jártas az ilyen növények gondozásában, én értek a vegyészethez (Snowhunter és alkimisták, melyik vegyész nem tud pálinkát, bármilyen szeszpárlatot fõzni?) Miért ne indulnánk vele EU pályázaton Ha mégis bedöglene, majd megmagyarázzuk ahogy sokan teszik...
Ismételten közlöm Copyright jogaimat fenntartom, ötletgazda jogaimhoz ragaszkodom
Ui: ha bedöglik is vannak bevált hazai trükkök, etilalkohol némi megfelelõ aromával pótolhatja a "tequila élményt"

Floo finoman és visszafogottan fogalmazol
"Már van a birtokukban öt kis narancsfa, 4 citromfa, 4 avokádófa, 2 datolyapálma és egy ananászbokor." Én bizony el is nevettem magam. Életem folyamán több ismerõsöm akadt akik ennél többet is tartottak hobbiként lakásban ház körül üvegházban. Ha biztató példának szánták bion bion gyengécske. Sõt paranoid gyanakvásommal tréfás átverést sejtek, HACSAK nem valami születõ szélhámosság az állami dotáció miatti pártalapításokhoz hasonlóan.
Tényleg: van egy hobbikaktusz kedvelõ régi barátnõm. Szabaddá tették a pálinkafõzést. Ráveszem terjesszünk be EU pályázatot tequila alapanyag, agavépálinka készítéshez kék agavé (Agave tequilana) farm létesítésére Ha soraimat olvasva valaki elõbb megvalósítaná, elõre jelzem mint ötletgazda jogaimhoz ragaszkodva tisztességes 4% részesedést kérek a nyereségbõl
Ui: 4% indoklása: egyes nagyon régi házak homlokzatán néha még látni egy horgonyt és a "4" számot. Azokban az idõkben a horgony kereskedõre utalt, a négyes szám pedig az akkoriban tisztességesnek tartott 4% kereskedõi haszonra... ez utóbbi, ahogy elnézem az inflációval manapság 40%-ra ugrott

A utolsó sor egyébként kissé kisstílûnek tûnik, olyan, mintha egy dél-amerikai drogbáró azzal kérkedne, hogy van egy Algopyrinje

Hari miért is ne lenne üvegházuk, hiszen nekik van elegendõ és könnyen kinyerhetõ geotermikus energiájuk fûtéséhez.
Majd ha nálunk is bekapcsol valamelyik szunnyadó vulkán, rentábilisabb lehet a banántenyésztés
Hévizünk nekünk is van sok helyen (itt Kevin is találtak) talán esély lehet ilyesmire, de emlékeztek a gazdára akit pár éve megbüntettek mert egy hévízforrás elfolyó vizével fûtötte melegházát?

Gogo Ismered a történetet vagy a népdal jutott eszedbe?
Az anekdota közlõje szerint, az aki 1945-ben "észlelte" a tevével szántogató gazdát ugyanerre a dalra fakadt ugyanígy korrigált szöveggel
A csillagnézõ éjszaka után várom hogy végre kiszuszogjon a kávé, közben kicsit elgondolkodtam a kedves népdal szövegén. "Szeretnék szántani hat ökröt hajtani" sor szerint rózsáját kívánja ugyan de esetleg rejtve utalhat arra is hogy szeretne szántani, HA lenne földje. Lefõtt a kávé megyek a teraszra kávé+pipa+szép õszi reggel, de a rejtett gondolatokról eszembe jutott egy másik anekdota, még leírom
Hideg téli vadászaton kérdik a hajtót melyiket akarja, szalonnát enni vagy a tûznél melegedni? Válasz: "Szalonnát pirítani".
Sziasztok, jó napot jó kedvet Mindenkinek (

Izlandon üvegházakban termesztenek -többek között- banánt.

Nekem meg az jutott eszembe, hogy ahol megpróbálták termeszteni a magyar narancsot Tihany-Sajkodban, ott még a fügébõl sem lett semmi, szóval nem biztos, hogy a sikeres magyar narancsprogram nem csak azért bukott meg, mert nem megfelelõ a klíma, hanem mert ne megfelelõ kezekben volt. Persze szabad ég alatt így is úgyis kizárt!

Ezt most írták egy másik fórumban:

"Igen, csak üvegházban mûkszik.

Úgy lesz versenyképes, hogy nem kell utaztatni, hûteni, meg nem kellenek érlelõkamrák sem

Ugyanis az afrikai stb. banán zölden jön, és itthon érlelik be mesterségesen, és az érlelõüzemek is költségesek, ami látszik az áron."

Szóval jól gondoltam, hogy amit ráköltenek az üvegházra, megspórolják a fent leírt módon.
A strucc nem annyira halott dolog, többfelé van a környékünkön strucc, több családot is tudok, ahol tenyésztik.

Floo Ezért kapcsoltam a struccal és tevével, mert mindkettõ megél nálunk (a honfoglalók valóban hoztak tevét, ami pár száz év után eltûnt; a török uralom után se maradtak vissza legelészõ tevecsordák) de nem igazán terjedt el a gazdaságokban. Természetesen megfelelõ üvegházban mégoly egzotikus trópusi növények megélnek akár a világûrben is, csupán a ráfordítás/megtérülés költségarány kérdéses, mely versenyképessé teszi. Elolvastam a cikket, ki tudja miért azonnal bekattant A tanú c. film egy jelenete: "Mi ez? – kérdi Bástya elvtárs csodálkozva, meglehetõsen fancsali képpel. Pelikán Virág elvtárs megerõsítésére megismétli: Narancs. Ez az új magyar narancs. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk."
Gondold el, a banán sikeres honosításával és tömeges exportálásával minden tekintetben megfelelnénk a banánköztársaság jelzõnek Az is lehet hogy valakik jó elõre a globális felmelegedésre számolnak, ami egyre közeleg. Egy hátulütõje lehet hogy a veszélyes banánPÓK is meghonosodhat

"Érdekes kísérlet, sikerülhet is"

Hát tényleg érdekes, mert sikerül is termõre fogni, akkor felmerül a kérdés, hogyan lesznek versenyképesek a piacon?
Ugyanis a trópusi országokban szabad ég alatt kevés költséggel tudnak banánt termeszteni, míg ehhez Magyarországon üvegház kell, ami nagyon megemelné a termelési költséget, így az olcsó afrikai vagy dél-amerikai banánnal nem lenne versenyképes.
Bár, mivel a banánt teljesen zölden, vagy féléretten szedik le az ültetvényekben, majd késõbb utóérik, és így jön be a magyar üzletekbe, a banánfáról éretten leszedett banán a boltihoz képest sokkal finomabb.
Aki már kóstolta, azt mondta, amit a boltokban eszünk banánt, az nem is banán ahhoz képest.
Tehát, ha sikerül termõre fogni, és éretten leszedve eljuttatni a magyar üzletláncokba, akkor egy finomabb banánunk biztosan lehet.
A trópusi ültetvényeken a szállítási távolságok miatt szedik le éretlenül.
Bár, a mai világban Brazíliából egy szállítmányt hajóval Európába eljuttatni nem nagy idõ.
Hogy sikeres legyen, le kell nyomnia a konkurenciát, ami csak úgy lehet, ha vagy olcsóbb, vagy csak kevéssel drágább, de jobb.
Bár lehet, amennyivel drágább itt üvegházazni, annyival drágább Brazíliából ideszállítani.
Csak nem egy csomó támogatást akarnak

Szeretnék szántani, 6 tevét hajtani...

Még mozog a természet. Asztalra felkúszott (SztJános bogár)lárva és pihenõ szitakötõ

Nagyobbak - Szitakötõ: Link Lárva: Link [(+)] kurzor nagyít] A szitakötõ pihent csak "néztük" egymást, a lárva élénken mozgolódott a délelõtti ruházatot átforrósító napsütésben.

Szívós telep, 10 éve láttam utoljára. Üdvözlöm õket

A honfoglalókkal bejött tevék ivadékai századokig szántogattak a Duna-Tisza közén. Feljegyezték hogy III. Béla királyunk három gyönyörû tevét ajándékozott a keresztes hadaknak. Az anekdotikus eset Zuglóban 1945 tavaszán megtörtént. A harcok alatt elkódorgott tevét befogadta a gazda. Átalakított kötõfékkel eke elé fogva szántott a "Gyüte Sárga" engedelmesen a Rákos patak mentén. Talán érdemes lenne kísérletezni, szívós és igénytelen jószág a teve, húsa teje, szõre, ürüléke hasznosítható. Azzal kell beérni ami jut, kinek teve kinek Audi.

Igen talált. az õzlábat fent egy szikla mögötti tisztásról szedtem a szikla D-DK felé nézett, és Ny irányban több kis kiemelkedés sorakozott elõtte, mögötte, pöffi nem volt csak nagyon öreg, illetve áltriflát néztem néha annak, ezen kívül a farkastinorú hemzsegett

Ma készült: Zoltán tó Fejér-megye

Link

Mondhatjuk úgy is hogy ezentúl banánköztársaság leszünk Európa hátsó udvarából?
Érdekes kísérlet, sikerülhet is, élni kell valamibõl. Vajon a strucctenyésztés hol tart... A gondolat mentén haladva, a honfoglaló magyarok tevét is hoztak. (Azt is olvastam hogy 1945-ben akadt aki elszabadult cirkuszi vagy állatkerti tevével szántott, nem éppen John Deer traktor de "mûködik") A teve igénytelen, sokféleképp hasznosítható, ürülékébõl (esetleg vörösiszappal keverve) még házat is lehet építeni. A következõ lépcsõ a tevetenyésztés lehet?

Hogyan lapátoljuk vissza a sz@rt a tehénbe: Link

Szerencsétlen kis állatok,értük is a szívem szakad meg.
Borzalmas,sõt kimondhatatlanul hatalmas katasztrófa ez az ott élõknek,mind embernek mind állatnak!
Egyhamar nem fogja ezt az ország kiheverni..

Az emberi tragédiák mellett az állatokkal is nagyon elbánt a vörös áradat.
Megrázó képek: Link (forrás: origo)

Olvasom a kommenteket, nincs mit hozzátennem, csak tovább sorolhatnám az eseteket, elemzéseket. Snowhunter engedelmeddel idézem egy mondatod mely megragadta figyelmemet. Kulcsmondat, egyetlen sorba sûrítve kifejezi a jelenséget mely a világon mindenütt, minden korban és rendszerben törvényszerûen jelen volt-van-lesz:
"[i]Egyszerûen az ipar lobbija és hatalmi kapcsolódási pontjai miatt sokkal inkább fittyet hányhat a környezetvédelmi normákra és etikára.[i]"

Legjobb tudomásom szerint ez ugyanaz a kohósalak, amibõl a gát áll tulajdonképpen. Szerintem az már a tározó magasításának eredménye, hogy ismét szép szürke a teteje.

He-he, nem fél Ajkát, csak úgy az 1/20-át, ahol a tározók vannak a timföldgyár mellett. Bár azok már elég szépen be vannak nõve növényekkel bokrokkal.

Sõt, elárulom neked, hogy a tározóhoz felvivõ út aljában csak egy árva sorompó áll, amit ugye bárki kikerülhet, ha nem kocsival megy. Nem gyakori, hogy hívatlanul járkáltak oda emberek, mert azért féltek tõle már korábban is. Most viszont már tuti nem jutsz fel. Én hétfõn tervezem meglátogatni a tározó környezetét. Hát meglátjuk meddig jutok. Kitekerek, csinálok pár fényképet.

Arról van valami tippetek, hogy a gát tetején lévõ szürke cucc az micsoda? Beton? Egy 2010 júniusi felvételen Link az északi gát (ami részben leomlott) szép zöld, tiszta fû. Az aktuális légifelvételeken Link meg szép fényes szürke és sima.

Az a gond, hogy a fémkinyerési technológiák még iszonyatosan drágák és csak igen kevés helyen alkalmazzák õket. Az egyik alapvetõ és elterjedt újrahasznosítási mód a kiszáradt vörösiszap építõipari töltõanyagként, téglaalapanyagként, útépési töltõanyagként való alkalmazása; a fémkinyerési technológia megfizethetõsége esetén pedig az egészet ki lehet ásni újra - ha szükség van azokra a nehézfémekre, félfémekre és egyéb nemfémes összetevõkre.


Szerk.: szívesen, Boszi

Köszönöm szépen, Nyuli! Értem már a dolgot, jó, hogy ezt leírtad.
Tehát egyrészt a lúgot még használni szeretnék (ezért nem semlegesítik), másrészt szükség is van rá az iszap tetején, amíg végleg be nem fedik földdel a tározót.

Én már csak azt nem értem, hogy az iszapban lévõ ritkafémeket valahogy elvileg majd ki akarják nyerni, de ha az iszapot lefedik, erre hogy a fenében akarnak sort keríteni?

A középdunántúli bauxitban lévõ titán volt az, ami miatt nekünk ezzel egyáltalán foglalkoznunk kellett, nem az alumínium volt a lényeg, hanem a titán, ami a haditechnikában iszonyúan fontos (repülõgép- és rakétagyártás) fém, s ezen bauxit eléggé nagy mennyiségben tartalmazta. Ha az iszaptározókban X ezer tonna titán van még, ezt elõbb-utóbb valaki ki fogja szedni belõle, ma még erre állítólag nincs megfelelõ technológia, de a fémínség pár évtizeden belül rávezet valami megoldásra majd. Akkor mi lesz, lebontják fél Ajkát?

Boszika, amellett, hogy jogos mindenki haragja , egy kis magyarázat a vörösiszaphoz: A Bayer-technológia lényege (ahogy már írva lett) az (mindenütt így csinálják), hogy az alumínium kinyerése után az egész iszapot szigetelt tárolókba szivattyúzzák, ahol a különféle szedimentek leülepedése közben az iszap tetején lassanként megjelenik a nátronlúg, pusztán a nehézségi törvény okán. A technológia elméletileg úgy van beállítva, hogy ez a nátronlúg recirkuláció és elõkésztítés után visszakerül a gyártási folyamatba - ezért nincs elõzetes semlegesítés (és sok korábbi képen látszanak különféle hajlékony csövek, amik - gondolom - a nátronlúg lefölözésére szolgáltak). A nátronlúg jelenléte ráadásul fontos is, hiszen a nehézfém-kötések csak ebben a bázikus közegben maradnak víz által oldhatatlanok, így nem történik meg a kimosódásuk sem. Azaz ezért marad a tetején mindig folyadék. Amikor az elméletileg visszanyerhetõ lúgmennyiség kitermelésre kerül, az egészet befedik földdel és növényeket telepítenek rá. A gyökérzet megfogja a földet, így nem lép fel talajerózió, azaz a nehézfémek a földben maradnak, a szigetelt tározó az egyéb utakon való kilépést akadályozza meg.

Szebb képek; Egy kis látvány a pár napos napos napokból..
Öszi képek, rózsa ellenfényben:
Link
Futó-tearózsa, harvadós-lecsós:
Link
És amire egész nyáron vágytunk, napfény, kék égbolt:
Link

Hát akkor én nem is tudom, mi az a nyugis bioszféra, amit el szeretnénk képzelni.
Borzasztó tonnák, ph-k, savak-lúgok harca ez az egész Magyarország?
Lehangoló, de nem fordítanák fejet, hanem igenis harcolni, felemelni a fejeket a környezeti ártalmak ellen.
Volt már az idén ebbõl ízelítõ, az árvizek,és most a következmény,-át lazult-ázott gátak miatti szakadás.

Boszi; asszem elkaptad a fonalat, én is azt kérdezném az (I)lletékesektõl, miért is nem lehetett volna azonnal semlegesíteni az iszapot, lehetõleg esetleg a felére, 8,5-9,5 közé, hogy már a tározóban is hígulhatott volna.

Más: volna valaki, aki leírná, mi a lényege az alumínium gyártásnak, mert olvastam olyan elektrolízises, vagy más módszert? ( a timföldet vasúton szállítottuk a Szu- Tavarisoknak, onnét hova került?

Igen, magam is erre gondoltam. Mármint, hogy lehetni lehet a lúgot rögtön a tározóban semlegesíteni, vagy legalábbis csökkenteni a ph-ját, de ez nem cél (hiszen így is "eláll").
Ha csak ezt a lépést megtették volna, már talán ezzel is lehetett volna ezt a borzalmas nagy kárt mérsékelni (legalább a lúg nem mart volna halálra embert, állatot, növényt).
------------
A másik téma, amin szintén elgondolkodtam, bár a szakemberek bizonyára ezt is megvizsgálják majd (hiszen sokkal okosabbak, mint én) az az iszap beeresztésének helye. Elõvettem a gimis fizikában tanult dolgokat és még egy kérdés merült fel bennem. Maga az iszap egy sûrû anyag, mely különbözõ fajsúlyú részecskékbõl, összetevõkbõl áll. A gátszakadás éppen a beengedés ellenoldalán történt. Nos, ha egy folyós masszát egy téglalpa alakú tároló egyik sarkán beengedünk, akkor a nehezebb részek (szemcsék) a beengedés közelében lesüllyednek, majd a tározó közepe fele haladva következnek a könnyebb vegyületek és végül az átellenes oldalra már csak a víz (lúg) jut el. Igy nem egy homogén, mindenhol egyforma sûrûségû anyagot kapunk, hanem a beengedés oldalán sûrû, az alapra/falakra nagyobb nyomás kifejtõ massza, míg az átellenes oldalon egy folyósabb, az alapra/falakra kisebb nyomást kifejtõ folyadék található. Ha nem egyenletes a terhelés, az mind az alapra, mind a falakra nézve más-más nyomást gyakorol és ezáltal lehetséges elcsúszás/megbillenés/csavarodás. Ez olyan mint amikor az asztal szélére helyezem a ruhával teli kosarat és az lebillen az asztalról mert a lelógó része (mert ott több ruha van) nehezebb, mint az asztalon támaszkodó fele. Ha több helyrõl (mondjuk a négy sarokról) engedem be a masszát, esetleg egy csõvezeték segítségével középen, akkor sokkal egyenletesebb lesz a massza eloszlása a tározóban.
Mindegy is, csak úgy elgondolkodtam.....

Egyszerûen az ipar lobbija és hatalmi kapcsolódási pontjai miatt sokkal inkább fittyet hányhat a környezetvédelmi normákra és etikára.
A technológia - feltárás - erõs lúgosítással jár, a melléktermék (fõként vörös iszap) önmagában is erõsen lúgos, plusz a feltáráshoz használt és körfolyamatszerûen visszavezetett NaOH-nál fellépõ (oldódási) lúgvesztéság a vörös-iszappal távozik, biztosítva az extrém-lúgosságot.
Ezt az iszonyatos mennyiségek miatt szintén iszonyatos mennyiségû savval lehet a veszélyes hulladéki szintet képezõ Ph 11,5 felé elmozdítani, itt lép be az iszonyatos profit-éhség és az elsõ mondatban leírt tényezõ-együttes.

Nálunk (olefingyár) óránként 3-4tonna tömény (13 körüli Ph-jú) fáradt-lúg képzõdik (ez ugye napi 80t körüli mennyiség...) , ezt kötelezõ nekünk 6-9 Ph között semlegesíteni (ráadásul még a technológiába illesztve), nem kis mennyiségû kénsavval.

Szép estét Mindenkinek!
Egy dolgot szeretnék még megtudni (itt vannak szép számmal szakemberek is) az ajkai tározóval kapcsolatban.
Miért volt fontos, hogy magában a tározóba ilyen nagyon erõs lúg legyen? Miért nem lehetett annak erõsségét már a tározóban magában savval semlegesíteni vagy legalább gyengíteni a ph-ját? Ezt a magas ph szintet a technológia miatt kellett tartani vagy egyszerûen csak nem akartak savra/semlegesítõ szerre pénzt költeni? Számomra az is furcsa, hogy nyitott levegõn, szabad ég alatt ilyen erõs lúgot lehet/szabad tárolni.
Abba bármi, bármikor beleeshet (ember, állat, madár) stb... és sajnos ezek szerint ki is ömölhet.
Szerk:
Magam is gyárban dolgozom, ezért tudom, hogy az erõs lúgokat zárt edényben, elzárva, óvatosan kell kezelni. Az ilyen technológiával épült tározó esetében viszont teljesen nyitott lúg tárolásról van szó.

Voltunk ma gombászni:
Link
Kb 3 kbg rizike, fél kiló júdásfüle meg kb 6 kiló zsenge gyûrûs tuskó van, pár szem fenyõpereszkével. A képeken meg mindenféle gomba-aprónép is akad.

A fej félrefordítása nem minden esetben a közöny jele, hanem a tehetetlenségé.
"Egy fecske nem csinál nyarat"
Úgy emlékszem John Milton (1608–1674) írta: "A nagy vagyonok tulajdonosait tisztelik vagyonukért ám a vagyonok eredetét sose firtatják, mert a nagy vagyonok eredete mindig sötét homályba vész".

Ezzel az a baj, hogy kissé demagóg. Nem pénz, sokkal inkább lelkiismereti kérdés, ki, mivel, hogy segít. Sem neked, sem nekem, sem másnak nincs joga egyes emberek pénztárcájában turkálni. Aki tud, ad, aki tudna, de nem akar, ne is tükörbe kell néznie reggelente. Ezen az alapon sok mindenkit számon lehet kérni, miért nem ad, vagy nem ad többet.
Szeretném, ha a gazdagok közé tartoznék, valószínû, adnék. De lehet, pont ezért nem vagyok köztük. A fene tudja. Bõvel elég, ha az egyes ember, te, meg én úgy kezd reggel borotválkozni, "hogy megtettem minden tõlem telhetõt".
Ez sokkal fontosabb, mint azt nézni, kinek, mi van, mibõl, mikor, hogyan szerezte.
A fõ probléma pedig ott van, hogy az adományok ideje még nem jött el.
Most sokkal fontosabb az életmentés és a még nagyobb baj megelõzése.
Azt pedig nem tudhatjuk, hogy akinek van, adott-e már? Mert az ias lehet, hogy igen.

Egy kis számolás(remélem nem rontom el): a 3 fõokos vagyonáról írtam,hogy 56 milliárdra teszik.Ennek zöme bányákból,gyárakból,gépekbõl áll,de csak mondjuk 10% lehet,ami értékpapírokban,részvényekben,bankokban pihen.Ez 10% hozam melett 560 millió forint évente,naponta 1,5 millió.Hétfõ óta az aprópénzük már vagy 10 milliót kamatozott.Kiosztottak az 500 károsult családnak 100 ezer Ft-ot,ez 50 millió.Mire kiosztották, 20%-át már meg is keresték alig egy hét alatt(persze dolgozniuk nem kellett hozzá,mások kitermelték nekik a kamatokat).

Csak az a baj, hogy mindenki nagyon szépen elképzel egy szebb,környezetbarátibb,emberibb stb. világot,az iskolában sulykolják a gyerekekbe a környezetvédelmet,a gyerekeim iskoláiban mindenféle gyûjtéseket szerveznek, hogy a gyerekek is segítsenek a rászorulókon.Holott a károkozók napi költése több,mint az egy nap alatt összegyûjtött adomány.Ha baj van, akor szegény adj adományt, legyél önkéntes, vedd ki te is a részed a bajból, legyél szolidáris. De akinek naponta milliókkal nõ a vagyona az meg sunyít,max. alamizsnát osztogat. Szerintem óriási tévedés, hogy a világot a magánérdek,a profitéhség meg a zabálássá fokozott fogyasztás és ennek orrba-szájba történõ reklámozása elõbbre viszi. Ez valóban az emberiség sokkal nagyobb arányú technikai fejlõdéséhez vezetett, de a környezetünk brutális elpusztítása árán. Ha nem tesz ellene senki, akkor lassan minden hónapban rendezhetünk adománygyûjtést,segélykoncertet hol a vizek megmentéséért,hol a járványok áldozataiért,hol természeti csapások károsultjaiért,hol vegyi,hol biológiai,hol akármilyen katasztrófák,tûzvészek,sárlavinák,balesetek emberi vagy állati vagy növényi áldozataiért. A luxuszabálás párhuzamosan folyik az alamizsnagyûjtéssel és mindenki bölcsen csak annyit mond: "ez a világ sora,nincs mit tenni,félrefordítom a fejem..."

Jobb klikk, tulajdonságok, majd a linket másoljátok be. Nekem így mûködött.

Taki azért igazad is volt. Lényegében ugyanazt mondjuk csak ki így ki úgy DE kényes helyzet van, a hangulat feszült a világ is ide figyel most, igazad van jól meg kell gondolni mit írunk vagy mondunk.
Sajnos a bauxitbányászat-feldolgozás károsítja a természetet de ugyanakkor szinte egyetlen vagyonunk, a világ egyik legnagyobb bauxitvagyonát birtokoljuk, valamibõl élni kell. De autós hasonlattal ez nem jelentheti azt hogy rosszul karbantartott közveszélyes kocsival közlekedjünk mert bár nincs más, de nagyon szükséges közlekedéshez szállításhoz.
Hangsúlyozom, az aluminium gyártása kell és szükséges továbbra is. Nem állhat környezetvédelmi parkokból hazánk mert gombászásból, horgászásból nem él meg az ország teljes lakossága néhány szerencsés ember kivételével. Az ipari-vegyipari tevékenység szükséges rossz. Környezetbe illeszkedõ jól kiválasztott helyeken, megfelelõ karbantartással. Rendbe kellene tenni amit az elõzõ rendszerbõl örököltünk. Ami elavult, lecserélni vagy megfelelõen javítani. MEGELÕZÉS MEGELÕZÉS MEGELÕZÉS.

Többek között a katasztrófához vezetõ elõzményekrõl okokról. Érdekes dolog a tározó 25 éves korára hivatkozni. Amikor megvették, tudhatták mit vesznek. Megismétlem, ha valaki megvesz valamit, attól kezdve õ húzza hasznait és viseli terheit. Leszámítva a magasítást, különösebbet mégsem tehettek hiszen a világûrbõl is látható repedések vannak a 2008-as felvételen. Megismétlem, az esõvíz ránehezedõ terhelése mellett bármilyen repedést a beszivárgó víz is minden télen tovább tágítja ha megfagy. A tárolt anyag akár a gyurma vagy agyag önmagában nem folyik szét. DE felette maró folyadék és az esõzések felgyülemlett víztömege, ezt már nem viselte el tovább a tározó. Az elsõdleges felelõsség itt van. Szakemberek, nem laikusok üzemeltették nem vakok tudatlanok. Ha egy autós féke elromlik és ezért tömegkarambolt idéz elõ, lényegtelen hogy elhanyagolta vagy nem volt pénze javíttatni. Miért közlekedett vele? Reménykedett, hátha nem lesz baj. A sérült emberek és eszközök mentése, következmények felszámolása más dolog, de jó ügyvéddel meg lehet úszni a halálos gázolást. Ez analóg helyzet Ajkával. Egy rozzant kocsi is kocsi szükséghelyzetben, de nem lehet vele közveszélyes állapotban közlekedni. A tározó is rozzant volt, mi történt a karbantatásával? Amikor megvették tudták, erre utal hogy legutóbb pld. 25 éves korára hivatkoztak.

Értem már és elnézést a kritikusnak hangozható stilisztikáért. Bizony, ez még a szocialista ipar hozadéka. Ajkán százezer tonna számra állították elõ a timföldet, majd vonaton kivitték a Szovjetúnióba, mert ott volt sok és olcsó áram elõállítani belõle az alumíniumot. Nálunk maradt a zagy, az iszap, mely veszélyességét nem látta át senki. Volt munka, felépült Ajka, a környezõ falvakból is elszipkázták az addig mezõgazdasággal foglalkozó embereket és két legyet ütöttünk egycsapásra, sõt többet.
A bauxitbányászattal elsõ körben belerúgtunk a természetbe (Fenyõfõi-õsfenyves majdnem teljes elpusztítása, a bakonyi bauxitbányák karsztvíz kitermelésének eredményeként a vízbázis 96%-os tönkretétele, pl. a tapolcai Tavas-barlang több éves teljes kiszáradása, a bányászattal közvetlen okozott környezeti szennyezés, mint vörös utak szerte a Bakonyban, Nyirád, Halimba, Városlõd, Kislõd, Bakonyszentlászló és még sorolhatnám) Mellé építettek a timföldgyár miatt egy erõmûvet, mely szürke pernyéje évtizedekig borította Ajka környékét, hiszen a bakonyi barnaszénbõl pernye, salak, meddõ igen, energia alig volt kinyerhetõ. Ebbõl a sok melléktermékbõl megépítették a zagytározók falait, számítva, úgyis összecementálódik idõvel. Aztán elkezdték beletölteni a vörösiszapot. Elõtte azonban az erõmûvi és a timföldgyári hulladékot is hatalmas szivattyúházakban kristálytiszta halimbai karsztvízzel keverték, hogy az így megfelelõen viszkóz trutymót csõvezetéken több kilométerre az üzemtõl ki tudják szállítani. Amikor a bányákat elkezdték bezárni, felszereltek mindenféle filtert az ajkai hõerõmûre, elkezdték bakonyi fával fûteni az erõmûvet, keverve rossz minõségû lignittel. Ennek salakjából, pernyéjébõl tovább építették a kazetták falait, a cementálódás reménye nélkül, azt csak a saját tömege tartotta össze. Szóval valahogy így néz ki a mostani helyzet elõzménye, az emberiség mindent elkövet, hogy kinyírja saját magát és vele a környezetét, mely élni hagyja. Kérdés, meddig?

Gondolom a mismásolás arra utal, hogy nem nyilatkoznak az okról (egyik fél természeti,a másik ipari katasztrófáról beszél aztán slussz,csend) ill. sokat sejtetõen azt mondják, hogy már tudják, csak s vizsgálat lezártáig ( minden katasztrófavizsgálat hónapokig, évekig szokott tartani) nem árulják el. Valójában arról van szó,hogy a kóceráj három fõura (vagyonukat összesen 56 milliárd forintra értékelik,holott 10 millióért juttatták kezükre pl.ezt a timföldgyárat) idõt fog kapni, hogy mindenét elmenekítse, és mire lezárul az ügy még egy kocsijuk és házuk sem lesz. Holott az egész 40 km2-es területet városostól,hidastól,autóstól,erdõstõl,állatállományostól mellényzsebbõl szõröstül-bõröstül meg tudnák vásárolni. Meg tudná valaki mondani, hogy ezeknek az iparbáróknak mi az öröme abból, hogy a népet nyúzva gyûjtögetik a milliárdokat tucatszámra ? Persze ez nem csak rájuk, hanem itthoni és külföldi haverjaikra is értem. Amikor a nyomor egyenes arányban nõ a Föld népességével, akkor miért kell a Földet magát és az azon lévõ létesítményeket, amit az emberiség alkotott egy százezredrésznek adni, hogy az mindennel visszaélve tönkretegyen mindent ?

Taki, hozzám hasonló helyen élõ átlagos ember szinte fel se fogja a valóságot, melyet csak képes beszámolókban láthat már amennyiben érdekli. Aki a Megasztárt lesi esténként nemigen hatja meg a híradó pár perces riportja, már amennyiben nem kapcsol el a híradóról máshová. A szépen gyarapodó MetNEt tagság közelebb áll mindehhez, talán jobban is átérzi, de a közönyösek tömegéhez mérten elenyészõ. Húszezer érdeklõdõ ember akkor sem számít sokat, ha ismerõseit pontosan tájékoztatja, eközben a tájékoztatás is torzul, színezõdik Nem a MetNet fórumok kommentjeirõl írtam. Mindent lehet pótolni persze. Már annak aki újra tudja kezdeni életét a semmibõl, különösen a mai nehézségek között. Akinek hitelbõl épített házát, hitelre vett javait mosta el az iszapár az hogyan kezd újra? Kétszerannyit dolgozik érte? Egy nap 24 órából áll és pihenni is kell.
Mismásolás alatt az 1987-es minták elemzését, "slagolást" és hasonló tájékoztatást értem. Igazán szükséges lenne egy objektív, korrekt mindenki által érthetõ és elfogadható rövid ismertetõ összegzés a történtekrõl, várható következményekrõl és az érintett emberek sorsáról. Addig csak vélemények és indulatok kavarognak.

És ki tudja még, hol a vége...Kolontárt kiürítették, mert tovább romlott a gát állapota...újabb elöntés fenyeget... Link

Igazából nem értem, amit az imént írtál. Mindenki tisztában van a környezeti katasztrófa tényével. Hol látsz itt mis-másolást, elhallgatást? Azzal is tisztában van mindenki, hogy az iszap által elöntött területek, mintegy "50.000-kamionnyi" menthetetlen. Hosszú-hosszú idõre tönkre ment, megmérgezõdött.
Tegnap késõ estig takarítottuk devecseri barátom házát, mellyel nagyjából végeztünk is. Mindent kipucoltunk, de a vörös szín maradt. A parkettán, a járólapok fugáiban, a falon, mindenhol. pedig a végén tiszta vizet mostunk fel mindenhonnan. A kert, az udvar vörös latyak. Ahonnan fellapátoltuk és úgy gondoltuk kész, fél óra múlva ismét volt pár cm réteg. Kíváncsiságból kifordítottam egy ásónyi gyeptéglát. megmértem: 8 cm mélyen vörös a föld, amirõl írnak, hogy 2-3cm talajcsere, ez butaság. Talán erre gondoltál? Véleményem szerint a vagyoni dolgokat elõbb-utóbb lehet pótolni, lesz ház, kocsi, bútor, minden, ami kell, hiszen most is ömlenek az adományok a térségbe, már az a gond, hogy nem tudják hol tárolni. De mi lesz a környezettel, a földdel, a patakokkal, a szántókkal, a legelõkkel, az erdõkkel és a kertekkel? Mindent, de mindent átitatott a vörösiszap, az egész térséget legjobb lenne kiüríteni és körbe keríteni. Amit a médiában látni, az csak a jéghegy csúcsa, õk azt mutatják, mellyel nézettséget lehet növelni, érthetõ, ebbõl élnek. Ettõl azonban sokkal súlyosabb helyzet, szó szerint egy halott 40 négyzetkilométernyi területe van Magyarországnak. [esõ]