Bioszféra

A tevés nem téves?

Nano Jó is volt az.

A hivatalos, "konzervatív" várakozások nincsenek ellentétben a tapasztaltakkal. Íme egy - bár nem a legjobb felbontású - térkép. Link Látható, hogy térségedben 100-120°C körüli hõmérséklet van 2000 méter mélységben. Azaz éppen a tapasztalt. Propagálás off.
Amúgy hogyhogy ráengedik a falura? Én úgy tudom, hogy a magas oldottanyag tartalma miatt a termálvíz veszélyes hulladéknak minõsül.

Belló:
A találkozó után tényleg ledeöntött a lábamról valami norwalk-típusú vírus. Ennek voltam a posztszimptómás szakaszában az elmúlt 9 hónapban Sajnáltam is azt a jó savanyát...

Ismerem a tevés történetet...

Itt le tudtak menni augusztus végére 2300m körüli mélységre (az elsõ kísérleti kút fúrótornyát el is vitték a héten) és 120°C körüli hõmérséklet mellett a vízhozam 5000l/min.
Eme üdvözítõ technológia itt csak kárhozatot ad, augusztus óta már nem az idõjárás adja a belvizet, a felelõtlen vízelvezetés (a próbaüzem fölös vize), egyenesen a falura, több száz m3 naponta...
Itt egy 3MW-os erõmû van tervezve a kúthoz.

A Bükkalja kiemelten jó terület, a több mint biztató fúrások bizony felülmúlják a hivatalos, konzervatív várakozásokat (ezt propagálod Te is).

Ez így van ahogy mondod (hogy lenne másként ). Én is valahová a Dél-Alföldre hallottam a tervezett erõmûvet. Talán Szentes-Csongrád környékére. Bár az kicsit arrébb esik a Makói-ároktól, de a környék számtalan szénhidrogén kutató próbafúrása nagyon jó mintavételezést adott a geotermikus viszonyainkról. Csakúgy, mint a zalai szénhidrogén esetében. Az a terület legalább ilyen adottságokkal rendelkezik (magas geotermikus gradiens, jó kõzettani adottságok), ha nem jobbakkal. Ha összegezni akarnánk, akkor azt mondhatnánk, hogy erõmû telepítésére közel féltucat hely lenne alkalmas hazánkban, fûtési célra felhasznált melegvíz kinyerésére pedig gyakorlatilag az ország 2/3-a.
Egyébként üdvözöllek ismét köztünk. Remélem nem a savanyított karfiol és az apró dinnye feküdte meg a gyomrodat...

Geotermikus erõmû telepítésére hazánk igen kis része alkalmas. Ugyanis a víz hõmérsékletének minimum 150°C-nak kell lennie, hogy gazdaságos legyen. Ez pedig kevés helyen fordul elõ az országban. Ilyen pl a Makói-árok. De itt meg van kb 7-8 kilométernyi neogén és negyedidõszaki üledék. Ráadásul igen körültekintõen kell meghatározni a vizt tartalmazó és az azt kölülvevõ rétegek fizikai kémiai stb tulajdonságait, mert sok buktató van. Példának okáért a Basel geothermal project egy "hozománya" Link (azóta be is zárták az erõmûvet). Persze üvegházak, lakóházak, közintézmények stb fûtésére alkalmas. Én a Hódmezõvásárhelyi Geotermikus Közmûrendszerrõl hallottam, ahol még a járdák sózását is kiváltották az alattuk futó csõrendszerrel, melyben az épp visszasajtolásra igyekvõ víz fut.

Akelának (és persze mindenkinek, akit érdekel): Link

Az biztos!
Nem is tudják sokan, kishazánk õshonos növényfajai között rengeteg (ilyen-olyan szempontból) értékes növény van.
Ezeket talán (!) mostanában kezdik újra felfedezni..

Duna Autonómia: Kerekek és lépések
Most megy! Ebben a részben lesz Mogyoróska (1990.)

Link !!! LAM, Milán! MInden OK már?

És a bikkmakk

Meg szerintem a mérsékeltövi skálának sincs egy jó része a lehetõségekhez mérten "kihasználva". Pl. som, homoktövis, mogyoró, stb...

Nézzétek el ma bolond a kedvem, a gyönyörû idõ teszi, talán halálomat érzem (két napja takarítás közben hirtelen leesett vérnyomásom 72/48-ra pulzus 81. Korty kávé, pár perces fekvés után után rendbe jöttem de ki tudja, a sorszámot elvesztettem öt éve így kivárom mikor szólítanak)
Noli a kenguru nem is rossz ötlet - nem kóstoltam állítólag jó a húsa
Azonkívül gondozást nem igényel szinte. Igénytelen jószág, amit jellemez hogy üres az erszénye mégis folyton ugrál és ha teheti a farkára támaszkodik (ha a mondás fiatal legénykékre alkalmazott elsõ részét is csatolnám már vaskosan egyértelmû lenne és érthetõen kimoderálnák)
Ebben a pillanatban egy parányinál is parányibb zöld pókocska landolt a laptopon. Hihetetlen jó idõ van, madarak csivitelnek, rovarok zümmögnek, derült (kissé párásfehér) kék ég enyhe ÉNy szellõ, napon ülve szinte perszelõ meleg amibõl éjszakára is akkumulálni kellene a hajnali 1°C-ot kiegészíteni. Aki teheti javaslom menjen ki a szabadba
Ui. fórumozó medikusoknak: valamiért lehajoltam a padlóig, hirtelen felegyenesedve jött három vörös ködhullám, semmit nem láttam de talpon maradtam. Megráztam magam és leültem vérnyomást vérni, azt hittem stroke vagy vérnyomásugrás. Hát nem nõtt, leesett mint Surdának a filmben Korty kávé két perces fekvés (nem tudtam tovább rühellem a fekvést) teljesen rendbehozott, vérnyomásom 120/80, pulzusom 72 lett. Bocs a személyes elemekért, Bioszférában tán még elfér.

Nem Szentesen? Nekem az rémlik.
Egyetértek. Hogy nyereséges lenne egy ilyen vállalkozás, az erõsen kétséges..
De ez már inkább az eggyel fentebbi fórumba lenne való.

Na ez szép, majd megnézem, sokszor járok arrafelé. Biztos a volt katonai terület miatt lehet olyan jó ott a talaj....Elég durva dolgokat tároltak ott anno. Végül is életem legnagyobb szedreit is a nyugat Mecsekben ettem a volt uránbányától 500 méterre.

A geotermikus energiára sokan úgy tekintenek hazánkban, hogy egy alternatív energiaforrás, ami rendelkezésre áll (Európában kiemelkedõnek mondható hazánk adottsága, bár nem Izlandi jelentõségû, de mindenképpen számottevõ), de nem jött még el az ideje, hogy kiaknázzuk. Talán geotermikus erõmûvekben nem is kell egyelõre gondolkodni (bár a Dél-Alföldre terveznek ilyet is, nem is kísérleti méretben, hanem több 10 MW teljesítményût, ami elláthat néhány települést), de a forró, felszín alatti vizeket már több helyen hasznosítják fûtésre. Békésben vagy Csongrádban (most nem jut eszembe a település neve, de ha kell utánanézek) több hektáros fóliaház "tengert" fûtenek ezzel, Szegeden pedig a távfûtési rendszert táplálja. Ez utóbbi nem igazán ismert dolog, talán még a helybélieknek sem.
Lehet túl "földtanos" lett a hozzászólás (folytathatjuk is ott a diskurzust, ha van rá igény), de mindenképpen jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy ilyen lehetõségek is szóba kerülhetnek a hosszú távon gazdaságosságra törekvõ fóliaházaknál, üvegházaknál. Az ilyen egzotikus, délszaki növényeket nagy mennyiségben termelõ ültetvény mindenesetre nagy beruházást igényel és a nyereségességet, fenntarthatóságot vizsgálva kétes eredményt szülhet. Én azért kíváncsian várom a fejleményeket.

Állítólag a titánt a ruszkik nyerték ki belõle és a hasznot is õk zsebelték be, több milliárd dollárnyi kárt okozva ezzel hazánknak, s ezt a szerzõdést Apró A. írta alá. Persze abban az érában sokat tenni nem tudtunk, bár az is írva van egy cikkben, hogy mi ajánlottuk ezt fel nagy szorgalommal nyalás gyanánt.

Egyébként úgy néz ki (KÖFE mérés), hogy a vörösiszappal érintett területen folydogáló lúgos vízfolyások, s az alján lévõ iszap nem tartalmaz határérték feletti nehézfémeket. Már csak maga az iszap összetétele a kérdéses, meg hát a kioldódási lehetõségek prognosztizálása. Ha kiderül, hogy az iszap nem is olyan veszélyes nehézfémek szempontjából, az nagyon sokat jelentene, hiszen az elkövetkezendõ évtizedek életminõsége múlhat ezen. Persze kérdés, hogy a vasoxid belélegzése mennyire káros, mert az nyilván van benne legalább 40 %.

Hát igen, az Egyenlítõn 12/12 van. Igazíts ki Noli, úgy tûnik azért Hari említette izlandi üvegház esetében rosszabb a nappal/éjszaka arány mint nálunk. Arrafelé nyári napforduló körül nincs éjszaka, télen nagyon is van, mégis megoldották a fényigényt. Megfelelõ összetételû mesterséges fény is létezik (pld. ûrhajók tervezett zöldség-búza ellátását nem lehetne megvalósítani nélküle)
Lélekszámot tekintve a lakosok száma alig éri el Debrecenét Izlandon. A banánt nem exportálják, juthat elég üvegházi banán egy nagyobb magyar várossal egyenlõ helyi igényekre úgy, hogy nem költenek importálására Pld. Hévíz és más nagyobb hozamú termálfürdõk legalább helyi banánigényüket megoldhatják izlandi példát követve kis igyekvéssel Hévforrás helyett talán még napkollektor is alkalmazható fûtésre, napelem a mesterséges fény akkuinak táplálásához... mondjam még vagy inkább üljek le mert leverek valamit inkább rágyújtok és nézem a gyönyörû kék eget.
Juteszembe rovarászok mezõgazdászok! pár perce elugrottam a kisboltba kávét venni. Útközben szinte minden 2-3 méteren úttesten "átkelõ" szemlátomást a víkendkertek felé igyekvõ hernyókat kerülgettem a bringával. Az egyik fajta átlagban 2-3 centi és vékony fekete, lepillantva simának és "tüskésnek" tûnt. A másik fajta 4-5 cm és barna kövér és szõrös. Valami kártevõk lehetnek? Az út mentén húzódó szántót tegnap tárcsázta fel gazdája.
Ui: Noli igazán nem kötexem csak a korrózió felvetését nem érzem pontosan - mint problémás de kezelhetõ, avagy gátló tényezõként említed. Gátló tényezõként említve agg Vejnemöjnen módjára ráfelelik - Izlandon is korrodálódnak a csövek

Így van.

Strucc: két baj van vele
1, iszonyú kényesek a csibék és nagy az elhullás
2, rémesen buta állat, de emellett nagyon erõs, ez megnehezíti a vele való foglalkozást
A környezetemben több embert is ismerek, aki anyagilag sokat bukott struccal. Ennek persze oka az is, hogy pilótajátékszerûen (beszálló vett x csibét, aztán hajrá) kötötték a szerzõdéseket a leendõ tenyésztõkkel, de pl. nem vették át a vágóállatot, ha meg mégis, akkor a tenyésztõnek kellett a 150-200 km-re lévõ struccvágóhídra elszállítania az élõ madarakat, amivel azonnal veszteséges lett a dolog. Amúgy meg azon kívül, hogy egy alkalommal valaki megkóstolja a húsát, ami iszonyú drága (borjú árban van kb.), sose lesz piaca igazán. Ennyi erõvel kengurut is lehetne itthon tenyészteni.

A mi geotermikus energiánk nagy része hévízben van, amelyeknél csak a csövek korróziója az egyetlen hátulütõ. Ezzel kiválóan lehet fûteni melegházat, de nem csupán hõ, hanem fény is kell a növénynek. Persze, ez is pótolható illetve idõzítéssel megoldható, ám egy olyan növénynél, ami egyenlõ nappal / éjszaka arányra állt be, nem tudom, mennyire jól lehet mesterségesen pótolni a hiányzó fénymennyiséget.

Én meg már régebben gondoltam, hogy a lovas járõrök mintájára a Kiskunsági Nemzeti Park homokján elõbb-utóbb kétpúpú tevés járõrök fognak majd poroszkálni. De úgy látszik, más még nem gondolt erre
Igaz, hogy ami nem sivatag, azt ne akarjuk sivatagként feltüntetni, de a kétpúpú tevének viszont volt nálunk, magyaroknál hagyománya és ilyen szempontból szerintem, mint bemutatandó régi háziállat vagy mint "közlekedési eszköz", fõleg a turizmusban van létjogosultsága. Nem is beszélve a szõrébõl készült tárgyakról.
Ráadásul a mély homokon szerintem jobban lehetne vele járõrözni, mint a lóval. Persze, kell a ló is

Kicsit ragozom a hazai tequliatenyésztés tervét
A kék agavét kedvtelésbõl itthon is tartják ld. Növénykatalógus ajánlása Link Jogosítványunk is van, õ jártas az ilyen növények gondozásában, én értek a vegyészethez (Snowhunter és alkimisták, melyik vegyész nem tud pálinkát, bármilyen szeszpárlatot fõzni?) Miért ne indulnánk vele EU pályázaton Ha mégis bedöglene, majd megmagyarázzuk ahogy sokan teszik...
Ismételten közlöm Copyright jogaimat fenntartom, ötletgazda jogaimhoz ragaszkodom
Ui: ha bedöglik is vannak bevált hazai trükkök, etilalkohol némi megfelelõ aromával pótolhatja a "tequila élményt"

Floo finoman és visszafogottan fogalmazol
"Már van a birtokukban öt kis narancsfa, 4 citromfa, 4 avokádófa, 2 datolyapálma és egy ananászbokor." Én bizony el is nevettem magam. Életem folyamán több ismerõsöm akadt akik ennél többet is tartottak hobbiként lakásban ház körül üvegházban. Ha biztató példának szánták bion bion gyengécske. Sõt paranoid gyanakvásommal tréfás átverést sejtek, HACSAK nem valami születõ szélhámosság az állami dotáció miatti pártalapításokhoz hasonlóan.
Tényleg: van egy hobbikaktusz kedvelõ régi barátnõm. Szabaddá tették a pálinkafõzést. Ráveszem terjesszünk be EU pályázatot tequila alapanyag, agavépálinka készítéshez kék agavé (Agave tequilana) farm létesítésére Ha soraimat olvasva valaki elõbb megvalósítaná, elõre jelzem mint ötletgazda jogaimhoz ragaszkodva tisztességes 4% részesedést kérek a nyereségbõl
Ui: 4% indoklása: egyes nagyon régi házak homlokzatán néha még látni egy horgonyt és a "4" számot. Azokban az idõkben a horgony kereskedõre utalt, a négyes szám pedig az akkoriban tisztességesnek tartott 4% kereskedõi haszonra... ez utóbbi, ahogy elnézem az inflációval manapság 40%-ra ugrott

A utolsó sor egyébként kissé kisstílûnek tûnik, olyan, mintha egy dél-amerikai drogbáró azzal kérkedne, hogy van egy Algopyrinje

Hari miért is ne lenne üvegházuk, hiszen nekik van elegendõ és könnyen kinyerhetõ geotermikus energiájuk fûtéséhez.
Majd ha nálunk is bekapcsol valamelyik szunnyadó vulkán, rentábilisabb lehet a banántenyésztés
Hévizünk nekünk is van sok helyen (itt Kevin is találtak) talán esély lehet ilyesmire, de emlékeztek a gazdára akit pár éve megbüntettek mert egy hévízforrás elfolyó vizével fûtötte melegházát?

Gogo Ismered a történetet vagy a népdal jutott eszedbe?
Az anekdota közlõje szerint, az aki 1945-ben "észlelte" a tevével szántogató gazdát ugyanerre a dalra fakadt ugyanígy korrigált szöveggel
A csillagnézõ éjszaka után várom hogy végre kiszuszogjon a kávé, közben kicsit elgondolkodtam a kedves népdal szövegén. "Szeretnék szántani hat ökröt hajtani" sor szerint rózsáját kívánja ugyan de esetleg rejtve utalhat arra is hogy szeretne szántani, HA lenne földje. Lefõtt a kávé megyek a teraszra kávé+pipa+szép õszi reggel, de a rejtett gondolatokról eszembe jutott egy másik anekdota, még leírom
Hideg téli vadászaton kérdik a hajtót melyiket akarja, szalonnát enni vagy a tûznél melegedni? Válasz: "Szalonnát pirítani".
Sziasztok, jó napot jó kedvet Mindenkinek (

Izlandon üvegházakban termesztenek -többek között- banánt.

Nekem meg az jutott eszembe, hogy ahol megpróbálták termeszteni a magyar narancsot Tihany-Sajkodban, ott még a fügébõl sem lett semmi, szóval nem biztos, hogy a sikeres magyar narancsprogram nem csak azért bukott meg, mert nem megfelelõ a klíma, hanem mert ne megfelelõ kezekben volt. Persze szabad ég alatt így is úgyis kizárt!

Ezt most írták egy másik fórumban:

"Igen, csak üvegházban mûkszik.

Úgy lesz versenyképes, hogy nem kell utaztatni, hûteni, meg nem kellenek érlelõkamrák sem

Ugyanis az afrikai stb. banán zölden jön, és itthon érlelik be mesterségesen, és az érlelõüzemek is költségesek, ami látszik az áron."

Szóval jól gondoltam, hogy amit ráköltenek az üvegházra, megspórolják a fent leírt módon.
A strucc nem annyira halott dolog, többfelé van a környékünkön strucc, több családot is tudok, ahol tenyésztik.

Floo Ezért kapcsoltam a struccal és tevével, mert mindkettõ megél nálunk (a honfoglalók valóban hoztak tevét, ami pár száz év után eltûnt; a török uralom után se maradtak vissza legelészõ tevecsordák) de nem igazán terjedt el a gazdaságokban. Természetesen megfelelõ üvegházban mégoly egzotikus trópusi növények megélnek akár a világûrben is, csupán a ráfordítás/megtérülés költségarány kérdéses, mely versenyképessé teszi. Elolvastam a cikket, ki tudja miért azonnal bekattant A tanú c. film egy jelenete: "Mi ez? – kérdi Bástya elvtárs csodálkozva, meglehetõsen fancsali képpel. Pelikán Virág elvtárs megerõsítésére megismétli: Narancs. Ez az új magyar narancs. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk."
Gondold el, a banán sikeres honosításával és tömeges exportálásával minden tekintetben megfelelnénk a banánköztársaság jelzõnek Az is lehet hogy valakik jó elõre a globális felmelegedésre számolnak, ami egyre közeleg. Egy hátulütõje lehet hogy a veszélyes banánPÓK is meghonosodhat

"Érdekes kísérlet, sikerülhet is"

Hát tényleg érdekes, mert sikerül is termõre fogni, akkor felmerül a kérdés, hogyan lesznek versenyképesek a piacon?
Ugyanis a trópusi országokban szabad ég alatt kevés költséggel tudnak banánt termeszteni, míg ehhez Magyarországon üvegház kell, ami nagyon megemelné a termelési költséget, így az olcsó afrikai vagy dél-amerikai banánnal nem lenne versenyképes.
Bár, mivel a banánt teljesen zölden, vagy féléretten szedik le az ültetvényekben, majd késõbb utóérik, és így jön be a magyar üzletekbe, a banánfáról éretten leszedett banán a boltihoz képest sokkal finomabb.
Aki már kóstolta, azt mondta, amit a boltokban eszünk banánt, az nem is banán ahhoz képest.
Tehát, ha sikerül termõre fogni, és éretten leszedve eljuttatni a magyar üzletláncokba, akkor egy finomabb banánunk biztosan lehet.
A trópusi ültetvényeken a szállítási távolságok miatt szedik le éretlenül.
Bár, a mai világban Brazíliából egy szállítmányt hajóval Európába eljuttatni nem nagy idõ.
Hogy sikeres legyen, le kell nyomnia a konkurenciát, ami csak úgy lehet, ha vagy olcsóbb, vagy csak kevéssel drágább, de jobb.
Bár lehet, amennyivel drágább itt üvegházazni, annyival drágább Brazíliából ideszállítani.
Csak nem egy csomó támogatást akarnak

Szeretnék szántani, 6 tevét hajtani...

Még mozog a természet. Asztalra felkúszott (SztJános bogár)lárva és pihenõ szitakötõ

Nagyobbak - Szitakötõ: Link Lárva: Link [(+)] kurzor nagyít] A szitakötõ pihent csak "néztük" egymást, a lárva élénken mozgolódott a délelõtti ruházatot átforrósító napsütésben.

Szívós telep, 10 éve láttam utoljára. Üdvözlöm õket

A honfoglalókkal bejött tevék ivadékai századokig szántogattak a Duna-Tisza közén. Feljegyezték hogy III. Béla királyunk három gyönyörû tevét ajándékozott a keresztes hadaknak. Az anekdotikus eset Zuglóban 1945 tavaszán megtörtént. A harcok alatt elkódorgott tevét befogadta a gazda. Átalakított kötõfékkel eke elé fogva szántott a "Gyüte Sárga" engedelmesen a Rákos patak mentén. Talán érdemes lenne kísérletezni, szívós és igénytelen jószág a teve, húsa teje, szõre, ürüléke hasznosítható. Azzal kell beérni ami jut, kinek teve kinek Audi.

Igen talált. az õzlábat fent egy szikla mögötti tisztásról szedtem a szikla D-DK felé nézett, és Ny irányban több kis kiemelkedés sorakozott elõtte, mögötte, pöffi nem volt csak nagyon öreg, illetve áltriflát néztem néha annak, ezen kívül a farkastinorú hemzsegett

Ma készült: Zoltán tó Fejér-megye

Link

Mondhatjuk úgy is hogy ezentúl banánköztársaság leszünk Európa hátsó udvarából?
Érdekes kísérlet, sikerülhet is, élni kell valamibõl. Vajon a strucctenyésztés hol tart... A gondolat mentén haladva, a honfoglaló magyarok tevét is hoztak. (Azt is olvastam hogy 1945-ben akadt aki elszabadult cirkuszi vagy állatkerti tevével szántott, nem éppen John Deer traktor de "mûködik") A teve igénytelen, sokféleképp hasznosítható, ürülékébõl (esetleg vörösiszappal keverve) még házat is lehet építeni. A következõ lépcsõ a tevetenyésztés lehet?

Hogyan lapátoljuk vissza a sz@rt a tehénbe: Link

Szerencsétlen kis állatok,értük is a szívem szakad meg.
Borzalmas,sõt kimondhatatlanul hatalmas katasztrófa ez az ott élõknek,mind embernek mind állatnak!
Egyhamar nem fogja ezt az ország kiheverni..

Az emberi tragédiák mellett az állatokkal is nagyon elbánt a vörös áradat.
Megrázó képek: Link (forrás: origo)

Olvasom a kommenteket, nincs mit hozzátennem, csak tovább sorolhatnám az eseteket, elemzéseket. Snowhunter engedelmeddel idézem egy mondatod mely megragadta figyelmemet. Kulcsmondat, egyetlen sorba sûrítve kifejezi a jelenséget mely a világon mindenütt, minden korban és rendszerben törvényszerûen jelen volt-van-lesz:
"[i]Egyszerûen az ipar lobbija és hatalmi kapcsolódási pontjai miatt sokkal inkább fittyet hányhat a környezetvédelmi normákra és etikára.[i]"

Legjobb tudomásom szerint ez ugyanaz a kohósalak, amibõl a gát áll tulajdonképpen. Szerintem az már a tározó magasításának eredménye, hogy ismét szép szürke a teteje.

He-he, nem fél Ajkát, csak úgy az 1/20-át, ahol a tározók vannak a timföldgyár mellett. Bár azok már elég szépen be vannak nõve növényekkel bokrokkal.

Sõt, elárulom neked, hogy a tározóhoz felvivõ út aljában csak egy árva sorompó áll, amit ugye bárki kikerülhet, ha nem kocsival megy. Nem gyakori, hogy hívatlanul járkáltak oda emberek, mert azért féltek tõle már korábban is. Most viszont már tuti nem jutsz fel. Én hétfõn tervezem meglátogatni a tározó környezetét. Hát meglátjuk meddig jutok. Kitekerek, csinálok pár fényképet.

Arról van valami tippetek, hogy a gát tetején lévõ szürke cucc az micsoda? Beton? Egy 2010 júniusi felvételen Link az északi gát (ami részben leomlott) szép zöld, tiszta fû. Az aktuális légifelvételeken Link meg szép fényes szürke és sima.

Az a gond, hogy a fémkinyerési technológiák még iszonyatosan drágák és csak igen kevés helyen alkalmazzák õket. Az egyik alapvetõ és elterjedt újrahasznosítási mód a kiszáradt vörösiszap építõipari töltõanyagként, téglaalapanyagként, útépési töltõanyagként való alkalmazása; a fémkinyerési technológia megfizethetõsége esetén pedig az egészet ki lehet ásni újra - ha szükség van azokra a nehézfémekre, félfémekre és egyéb nemfémes összetevõkre.


Szerk.: szívesen, Boszi

Köszönöm szépen, Nyuli! Értem már a dolgot, jó, hogy ezt leírtad.
Tehát egyrészt a lúgot még használni szeretnék (ezért nem semlegesítik), másrészt szükség is van rá az iszap tetején, amíg végleg be nem fedik földdel a tározót.

Én már csak azt nem értem, hogy az iszapban lévõ ritkafémeket valahogy elvileg majd ki akarják nyerni, de ha az iszapot lefedik, erre hogy a fenében akarnak sort keríteni?

A középdunántúli bauxitban lévõ titán volt az, ami miatt nekünk ezzel egyáltalán foglalkoznunk kellett, nem az alumínium volt a lényeg, hanem a titán, ami a haditechnikában iszonyúan fontos (repülõgép- és rakétagyártás) fém, s ezen bauxit eléggé nagy mennyiségben tartalmazta. Ha az iszaptározókban X ezer tonna titán van még, ezt elõbb-utóbb valaki ki fogja szedni belõle, ma még erre állítólag nincs megfelelõ technológia, de a fémínség pár évtizeden belül rávezet valami megoldásra majd. Akkor mi lesz, lebontják fél Ajkát?