Bioszféra

Olvasom a kommenteket, nincs mit hozzátennem, csak tovább sorolhatnám az eseteket, elemzéseket. Snowhunter engedelmeddel idézem egy mondatod mely megragadta figyelmemet. Kulcsmondat, egyetlen sorba sûrítve kifejezi a jelenséget mely a világon mindenütt, minden korban és rendszerben törvényszerûen jelen volt-van-lesz:
"[i]Egyszerûen az ipar lobbija és hatalmi kapcsolódási pontjai miatt sokkal inkább fittyet hányhat a környezetvédelmi normákra és etikára.[i]"

Legjobb tudomásom szerint ez ugyanaz a kohósalak, amibõl a gát áll tulajdonképpen. Szerintem az már a tározó magasításának eredménye, hogy ismét szép szürke a teteje.

He-he, nem fél Ajkát, csak úgy az 1/20-át, ahol a tározók vannak a timföldgyár mellett. Bár azok már elég szépen be vannak nõve növényekkel bokrokkal.

Sõt, elárulom neked, hogy a tározóhoz felvivõ út aljában csak egy árva sorompó áll, amit ugye bárki kikerülhet, ha nem kocsival megy. Nem gyakori, hogy hívatlanul járkáltak oda emberek, mert azért féltek tõle már korábban is. Most viszont már tuti nem jutsz fel. Én hétfõn tervezem meglátogatni a tározó környezetét. Hát meglátjuk meddig jutok. Kitekerek, csinálok pár fényképet.

Arról van valami tippetek, hogy a gát tetején lévõ szürke cucc az micsoda? Beton? Egy 2010 júniusi felvételen Link az északi gát (ami részben leomlott) szép zöld, tiszta fû. Az aktuális légifelvételeken Link meg szép fényes szürke és sima.

Az a gond, hogy a fémkinyerési technológiák még iszonyatosan drágák és csak igen kevés helyen alkalmazzák õket. Az egyik alapvetõ és elterjedt újrahasznosítási mód a kiszáradt vörösiszap építõipari töltõanyagként, téglaalapanyagként, útépési töltõanyagként való alkalmazása; a fémkinyerési technológia megfizethetõsége esetén pedig az egészet ki lehet ásni újra - ha szükség van azokra a nehézfémekre, félfémekre és egyéb nemfémes összetevõkre.


Szerk.: szívesen, Boszi

Köszönöm szépen, Nyuli! Értem már a dolgot, jó, hogy ezt leírtad.
Tehát egyrészt a lúgot még használni szeretnék (ezért nem semlegesítik), másrészt szükség is van rá az iszap tetején, amíg végleg be nem fedik földdel a tározót.

Én már csak azt nem értem, hogy az iszapban lévõ ritkafémeket valahogy elvileg majd ki akarják nyerni, de ha az iszapot lefedik, erre hogy a fenében akarnak sort keríteni?

A középdunántúli bauxitban lévõ titán volt az, ami miatt nekünk ezzel egyáltalán foglalkoznunk kellett, nem az alumínium volt a lényeg, hanem a titán, ami a haditechnikában iszonyúan fontos (repülõgép- és rakétagyártás) fém, s ezen bauxit eléggé nagy mennyiségben tartalmazta. Ha az iszaptározókban X ezer tonna titán van még, ezt elõbb-utóbb valaki ki fogja szedni belõle, ma még erre állítólag nincs megfelelõ technológia, de a fémínség pár évtizeden belül rávezet valami megoldásra majd. Akkor mi lesz, lebontják fél Ajkát?

Boszika, amellett, hogy jogos mindenki haragja , egy kis magyarázat a vörösiszaphoz: A Bayer-technológia lényege (ahogy már írva lett) az (mindenütt így csinálják), hogy az alumínium kinyerése után az egész iszapot szigetelt tárolókba szivattyúzzák, ahol a különféle szedimentek leülepedése közben az iszap tetején lassanként megjelenik a nátronlúg, pusztán a nehézségi törvény okán. A technológia elméletileg úgy van beállítva, hogy ez a nátronlúg recirkuláció és elõkésztítés után visszakerül a gyártási folyamatba - ezért nincs elõzetes semlegesítés (és sok korábbi képen látszanak különféle hajlékony csövek, amik - gondolom - a nátronlúg lefölözésére szolgáltak). A nátronlúg jelenléte ráadásul fontos is, hiszen a nehézfém-kötések csak ebben a bázikus közegben maradnak víz által oldhatatlanok, így nem történik meg a kimosódásuk sem. Azaz ezért marad a tetején mindig folyadék. Amikor az elméletileg visszanyerhetõ lúgmennyiség kitermelésre kerül, az egészet befedik földdel és növényeket telepítenek rá. A gyökérzet megfogja a földet, így nem lép fel talajerózió, azaz a nehézfémek a földben maradnak, a szigetelt tározó az egyéb utakon való kilépést akadályozza meg.

Szebb képek; Egy kis látvány a pár napos napos napokból..
Öszi képek, rózsa ellenfényben:
Link
Futó-tearózsa, harvadós-lecsós:
Link
És amire egész nyáron vágytunk, napfény, kék égbolt:
Link

Hát akkor én nem is tudom, mi az a nyugis bioszféra, amit el szeretnénk képzelni.
Borzasztó tonnák, ph-k, savak-lúgok harca ez az egész Magyarország?
Lehangoló, de nem fordítanák fejet, hanem igenis harcolni, felemelni a fejeket a környezeti ártalmak ellen.
Volt már az idén ebbõl ízelítõ, az árvizek,és most a következmény,-át lazult-ázott gátak miatti szakadás.

Boszi; asszem elkaptad a fonalat, én is azt kérdezném az (I)lletékesektõl, miért is nem lehetett volna azonnal semlegesíteni az iszapot, lehetõleg esetleg a felére, 8,5-9,5 közé, hogy már a tározóban is hígulhatott volna.

Más: volna valaki, aki leírná, mi a lényege az alumínium gyártásnak, mert olvastam olyan elektrolízises, vagy más módszert? ( a timföldet vasúton szállítottuk a Szu- Tavarisoknak, onnét hova került?

Igen, magam is erre gondoltam. Mármint, hogy lehetni lehet a lúgot rögtön a tározóban semlegesíteni, vagy legalábbis csökkenteni a ph-ját, de ez nem cél (hiszen így is "eláll").
Ha csak ezt a lépést megtették volna, már talán ezzel is lehetett volna ezt a borzalmas nagy kárt mérsékelni (legalább a lúg nem mart volna halálra embert, állatot, növényt).
------------
A másik téma, amin szintén elgondolkodtam, bár a szakemberek bizonyára ezt is megvizsgálják majd (hiszen sokkal okosabbak, mint én) az az iszap beeresztésének helye. Elõvettem a gimis fizikában tanult dolgokat és még egy kérdés merült fel bennem. Maga az iszap egy sûrû anyag, mely különbözõ fajsúlyú részecskékbõl, összetevõkbõl áll. A gátszakadás éppen a beengedés ellenoldalán történt. Nos, ha egy folyós masszát egy téglalpa alakú tároló egyik sarkán beengedünk, akkor a nehezebb részek (szemcsék) a beengedés közelében lesüllyednek, majd a tározó közepe fele haladva következnek a könnyebb vegyületek és végül az átellenes oldalra már csak a víz (lúg) jut el. Igy nem egy homogén, mindenhol egyforma sûrûségû anyagot kapunk, hanem a beengedés oldalán sûrû, az alapra/falakra nagyobb nyomás kifejtõ massza, míg az átellenes oldalon egy folyósabb, az alapra/falakra kisebb nyomást kifejtõ folyadék található. Ha nem egyenletes a terhelés, az mind az alapra, mind a falakra nézve más-más nyomást gyakorol és ezáltal lehetséges elcsúszás/megbillenés/csavarodás. Ez olyan mint amikor az asztal szélére helyezem a ruhával teli kosarat és az lebillen az asztalról mert a lelógó része (mert ott több ruha van) nehezebb, mint az asztalon támaszkodó fele. Ha több helyrõl (mondjuk a négy sarokról) engedem be a masszát, esetleg egy csõvezeték segítségével középen, akkor sokkal egyenletesebb lesz a massza eloszlása a tározóban.
Mindegy is, csak úgy elgondolkodtam.....

Egyszerûen az ipar lobbija és hatalmi kapcsolódási pontjai miatt sokkal inkább fittyet hányhat a környezetvédelmi normákra és etikára.
A technológia - feltárás - erõs lúgosítással jár, a melléktermék (fõként vörös iszap) önmagában is erõsen lúgos, plusz a feltáráshoz használt és körfolyamatszerûen visszavezetett NaOH-nál fellépõ (oldódási) lúgvesztéság a vörös-iszappal távozik, biztosítva az extrém-lúgosságot.
Ezt az iszonyatos mennyiségek miatt szintén iszonyatos mennyiségû savval lehet a veszélyes hulladéki szintet képezõ Ph 11,5 felé elmozdítani, itt lép be az iszonyatos profit-éhség és az elsõ mondatban leírt tényezõ-együttes.

Nálunk (olefingyár) óránként 3-4tonna tömény (13 körüli Ph-jú) fáradt-lúg képzõdik (ez ugye napi 80t körüli mennyiség...) , ezt kötelezõ nekünk 6-9 Ph között semlegesíteni (ráadásul még a technológiába illesztve), nem kis mennyiségû kénsavval.

Szép estét Mindenkinek!
Egy dolgot szeretnék még megtudni (itt vannak szép számmal szakemberek is) az ajkai tározóval kapcsolatban.
Miért volt fontos, hogy magában a tározóba ilyen nagyon erõs lúg legyen? Miért nem lehetett annak erõsségét már a tározóban magában savval semlegesíteni vagy legalább gyengíteni a ph-ját? Ezt a magas ph szintet a technológia miatt kellett tartani vagy egyszerûen csak nem akartak savra/semlegesítõ szerre pénzt költeni? Számomra az is furcsa, hogy nyitott levegõn, szabad ég alatt ilyen erõs lúgot lehet/szabad tárolni.
Abba bármi, bármikor beleeshet (ember, állat, madár) stb... és sajnos ezek szerint ki is ömölhet.
Szerk:
Magam is gyárban dolgozom, ezért tudom, hogy az erõs lúgokat zárt edényben, elzárva, óvatosan kell kezelni. Az ilyen technológiával épült tározó esetében viszont teljesen nyitott lúg tárolásról van szó.

Voltunk ma gombászni:
Link
Kb 3 kbg rizike, fél kiló júdásfüle meg kb 6 kiló zsenge gyûrûs tuskó van, pár szem fenyõpereszkével. A képeken meg mindenféle gomba-aprónép is akad.

A fej félrefordítása nem minden esetben a közöny jele, hanem a tehetetlenségé.
"Egy fecske nem csinál nyarat"
Úgy emlékszem John Milton (1608–1674) írta: "A nagy vagyonok tulajdonosait tisztelik vagyonukért ám a vagyonok eredetét sose firtatják, mert a nagy vagyonok eredete mindig sötét homályba vész".

Ezzel az a baj, hogy kissé demagóg. Nem pénz, sokkal inkább lelkiismereti kérdés, ki, mivel, hogy segít. Sem neked, sem nekem, sem másnak nincs joga egyes emberek pénztárcájában turkálni. Aki tud, ad, aki tudna, de nem akar, ne is tükörbe kell néznie reggelente. Ezen az alapon sok mindenkit számon lehet kérni, miért nem ad, vagy nem ad többet.
Szeretném, ha a gazdagok közé tartoznék, valószínû, adnék. De lehet, pont ezért nem vagyok köztük. A fene tudja. Bõvel elég, ha az egyes ember, te, meg én úgy kezd reggel borotválkozni, "hogy megtettem minden tõlem telhetõt".
Ez sokkal fontosabb, mint azt nézni, kinek, mi van, mibõl, mikor, hogyan szerezte.
A fõ probléma pedig ott van, hogy az adományok ideje még nem jött el.
Most sokkal fontosabb az életmentés és a még nagyobb baj megelõzése.
Azt pedig nem tudhatjuk, hogy akinek van, adott-e már? Mert az ias lehet, hogy igen.

Egy kis számolás(remélem nem rontom el): a 3 fõokos vagyonáról írtam,hogy 56 milliárdra teszik.Ennek zöme bányákból,gyárakból,gépekbõl áll,de csak mondjuk 10% lehet,ami értékpapírokban,részvényekben,bankokban pihen.Ez 10% hozam melett 560 millió forint évente,naponta 1,5 millió.Hétfõ óta az aprópénzük már vagy 10 milliót kamatozott.Kiosztottak az 500 károsult családnak 100 ezer Ft-ot,ez 50 millió.Mire kiosztották, 20%-át már meg is keresték alig egy hét alatt(persze dolgozniuk nem kellett hozzá,mások kitermelték nekik a kamatokat).

Csak az a baj, hogy mindenki nagyon szépen elképzel egy szebb,környezetbarátibb,emberibb stb. világot,az iskolában sulykolják a gyerekekbe a környezetvédelmet,a gyerekeim iskoláiban mindenféle gyûjtéseket szerveznek, hogy a gyerekek is segítsenek a rászorulókon.Holott a károkozók napi költése több,mint az egy nap alatt összegyûjtött adomány.Ha baj van, akor szegény adj adományt, legyél önkéntes, vedd ki te is a részed a bajból, legyél szolidáris. De akinek naponta milliókkal nõ a vagyona az meg sunyít,max. alamizsnát osztogat. Szerintem óriási tévedés, hogy a világot a magánérdek,a profitéhség meg a zabálássá fokozott fogyasztás és ennek orrba-szájba történõ reklámozása elõbbre viszi. Ez valóban az emberiség sokkal nagyobb arányú technikai fejlõdéséhez vezetett, de a környezetünk brutális elpusztítása árán. Ha nem tesz ellene senki, akkor lassan minden hónapban rendezhetünk adománygyûjtést,segélykoncertet hol a vizek megmentéséért,hol a járványok áldozataiért,hol természeti csapások károsultjaiért,hol vegyi,hol biológiai,hol akármilyen katasztrófák,tûzvészek,sárlavinák,balesetek emberi vagy állati vagy növényi áldozataiért. A luxuszabálás párhuzamosan folyik az alamizsnagyûjtéssel és mindenki bölcsen csak annyit mond: "ez a világ sora,nincs mit tenni,félrefordítom a fejem..."

Jobb klikk, tulajdonságok, majd a linket másoljátok be. Nekem így mûködött.

Taki azért igazad is volt. Lényegében ugyanazt mondjuk csak ki így ki úgy DE kényes helyzet van, a hangulat feszült a világ is ide figyel most, igazad van jól meg kell gondolni mit írunk vagy mondunk.
Sajnos a bauxitbányászat-feldolgozás károsítja a természetet de ugyanakkor szinte egyetlen vagyonunk, a világ egyik legnagyobb bauxitvagyonát birtokoljuk, valamibõl élni kell. De autós hasonlattal ez nem jelentheti azt hogy rosszul karbantartott közveszélyes kocsival közlekedjünk mert bár nincs más, de nagyon szükséges közlekedéshez szállításhoz.
Hangsúlyozom, az aluminium gyártása kell és szükséges továbbra is. Nem állhat környezetvédelmi parkokból hazánk mert gombászásból, horgászásból nem él meg az ország teljes lakossága néhány szerencsés ember kivételével. Az ipari-vegyipari tevékenység szükséges rossz. Környezetbe illeszkedõ jól kiválasztott helyeken, megfelelõ karbantartással. Rendbe kellene tenni amit az elõzõ rendszerbõl örököltünk. Ami elavult, lecserélni vagy megfelelõen javítani. MEGELÕZÉS MEGELÕZÉS MEGELÕZÉS.

Többek között a katasztrófához vezetõ elõzményekrõl okokról. Érdekes dolog a tározó 25 éves korára hivatkozni. Amikor megvették, tudhatták mit vesznek. Megismétlem, ha valaki megvesz valamit, attól kezdve õ húzza hasznait és viseli terheit. Leszámítva a magasítást, különösebbet mégsem tehettek hiszen a világûrbõl is látható repedések vannak a 2008-as felvételen. Megismétlem, az esõvíz ránehezedõ terhelése mellett bármilyen repedést a beszivárgó víz is minden télen tovább tágítja ha megfagy. A tárolt anyag akár a gyurma vagy agyag önmagában nem folyik szét. DE felette maró folyadék és az esõzések felgyülemlett víztömege, ezt már nem viselte el tovább a tározó. Az elsõdleges felelõsség itt van. Szakemberek, nem laikusok üzemeltették nem vakok tudatlanok. Ha egy autós féke elromlik és ezért tömegkarambolt idéz elõ, lényegtelen hogy elhanyagolta vagy nem volt pénze javíttatni. Miért közlekedett vele? Reménykedett, hátha nem lesz baj. A sérült emberek és eszközök mentése, következmények felszámolása más dolog, de jó ügyvéddel meg lehet úszni a halálos gázolást. Ez analóg helyzet Ajkával. Egy rozzant kocsi is kocsi szükséghelyzetben, de nem lehet vele közveszélyes állapotban közlekedni. A tározó is rozzant volt, mi történt a karbantatásával? Amikor megvették tudták, erre utal hogy legutóbb pld. 25 éves korára hivatkoztak.

Értem már és elnézést a kritikusnak hangozható stilisztikáért. Bizony, ez még a szocialista ipar hozadéka. Ajkán százezer tonna számra állították elõ a timföldet, majd vonaton kivitték a Szovjetúnióba, mert ott volt sok és olcsó áram elõállítani belõle az alumíniumot. Nálunk maradt a zagy, az iszap, mely veszélyességét nem látta át senki. Volt munka, felépült Ajka, a környezõ falvakból is elszipkázták az addig mezõgazdasággal foglalkozó embereket és két legyet ütöttünk egycsapásra, sõt többet.
A bauxitbányászattal elsõ körben belerúgtunk a természetbe (Fenyõfõi-õsfenyves majdnem teljes elpusztítása, a bakonyi bauxitbányák karsztvíz kitermelésének eredményeként a vízbázis 96%-os tönkretétele, pl. a tapolcai Tavas-barlang több éves teljes kiszáradása, a bányászattal közvetlen okozott környezeti szennyezés, mint vörös utak szerte a Bakonyban, Nyirád, Halimba, Városlõd, Kislõd, Bakonyszentlászló és még sorolhatnám) Mellé építettek a timföldgyár miatt egy erõmûvet, mely szürke pernyéje évtizedekig borította Ajka környékét, hiszen a bakonyi barnaszénbõl pernye, salak, meddõ igen, energia alig volt kinyerhetõ. Ebbõl a sok melléktermékbõl megépítették a zagytározók falait, számítva, úgyis összecementálódik idõvel. Aztán elkezdték beletölteni a vörösiszapot. Elõtte azonban az erõmûvi és a timföldgyári hulladékot is hatalmas szivattyúházakban kristálytiszta halimbai karsztvízzel keverték, hogy az így megfelelõen viszkóz trutymót csõvezetéken több kilométerre az üzemtõl ki tudják szállítani. Amikor a bányákat elkezdték bezárni, felszereltek mindenféle filtert az ajkai hõerõmûre, elkezdték bakonyi fával fûteni az erõmûvet, keverve rossz minõségû lignittel. Ennek salakjából, pernyéjébõl tovább építették a kazetták falait, a cementálódás reménye nélkül, azt csak a saját tömege tartotta össze. Szóval valahogy így néz ki a mostani helyzet elõzménye, az emberiség mindent elkövet, hogy kinyírja saját magát és vele a környezetét, mely élni hagyja. Kérdés, meddig?

Gondolom a mismásolás arra utal, hogy nem nyilatkoznak az okról (egyik fél természeti,a másik ipari katasztrófáról beszél aztán slussz,csend) ill. sokat sejtetõen azt mondják, hogy már tudják, csak s vizsgálat lezártáig ( minden katasztrófavizsgálat hónapokig, évekig szokott tartani) nem árulják el. Valójában arról van szó,hogy a kóceráj három fõura (vagyonukat összesen 56 milliárd forintra értékelik,holott 10 millióért juttatták kezükre pl.ezt a timföldgyárat) idõt fog kapni, hogy mindenét elmenekítse, és mire lezárul az ügy még egy kocsijuk és házuk sem lesz. Holott az egész 40 km2-es területet városostól,hidastól,autóstól,erdõstõl,állatállományostól mellényzsebbõl szõröstül-bõröstül meg tudnák vásárolni. Meg tudná valaki mondani, hogy ezeknek az iparbáróknak mi az öröme abból, hogy a népet nyúzva gyûjtögetik a milliárdokat tucatszámra ? Persze ez nem csak rájuk, hanem itthoni és külföldi haverjaikra is értem. Amikor a nyomor egyenes arányban nõ a Föld népességével, akkor miért kell a Földet magát és az azon lévõ létesítményeket, amit az emberiség alkotott egy százezredrésznek adni, hogy az mindennel visszaélve tönkretegyen mindent ?

Taki, hozzám hasonló helyen élõ átlagos ember szinte fel se fogja a valóságot, melyet csak képes beszámolókban láthat már amennyiben érdekli. Aki a Megasztárt lesi esténként nemigen hatja meg a híradó pár perces riportja, már amennyiben nem kapcsol el a híradóról máshová. A szépen gyarapodó MetNEt tagság közelebb áll mindehhez, talán jobban is átérzi, de a közönyösek tömegéhez mérten elenyészõ. Húszezer érdeklõdõ ember akkor sem számít sokat, ha ismerõseit pontosan tájékoztatja, eközben a tájékoztatás is torzul, színezõdik Nem a MetNet fórumok kommentjeirõl írtam. Mindent lehet pótolni persze. Már annak aki újra tudja kezdeni életét a semmibõl, különösen a mai nehézségek között. Akinek hitelbõl épített házát, hitelre vett javait mosta el az iszapár az hogyan kezd újra? Kétszerannyit dolgozik érte? Egy nap 24 órából áll és pihenni is kell.
Mismásolás alatt az 1987-es minták elemzését, "slagolást" és hasonló tájékoztatást értem. Igazán szükséges lenne egy objektív, korrekt mindenki által érthetõ és elfogadható rövid ismertetõ összegzés a történtekrõl, várható következményekrõl és az érintett emberek sorsáról. Addig csak vélemények és indulatok kavarognak.

És ki tudja még, hol a vége...Kolontárt kiürítették, mert tovább romlott a gát állapota...újabb elöntés fenyeget... Link

Igazából nem értem, amit az imént írtál. Mindenki tisztában van a környezeti katasztrófa tényével. Hol látsz itt mis-másolást, elhallgatást? Azzal is tisztában van mindenki, hogy az iszap által elöntött területek, mintegy "50.000-kamionnyi" menthetetlen. Hosszú-hosszú idõre tönkre ment, megmérgezõdött.
Tegnap késõ estig takarítottuk devecseri barátom házát, mellyel nagyjából végeztünk is. Mindent kipucoltunk, de a vörös szín maradt. A parkettán, a járólapok fugáiban, a falon, mindenhol. pedig a végén tiszta vizet mostunk fel mindenhonnan. A kert, az udvar vörös latyak. Ahonnan fellapátoltuk és úgy gondoltuk kész, fél óra múlva ismét volt pár cm réteg. Kíváncsiságból kifordítottam egy ásónyi gyeptéglát. megmértem: 8 cm mélyen vörös a föld, amirõl írnak, hogy 2-3cm talajcsere, ez butaság. Talán erre gondoltál? Véleményem szerint a vagyoni dolgokat elõbb-utóbb lehet pótolni, lesz ház, kocsi, bútor, minden, ami kell, hiszen most is ömlenek az adományok a térségbe, már az a gond, hogy nem tudják hol tárolni. De mi lesz a környezettel, a földdel, a patakokkal, a szántókkal, a legelõkkel, az erdõkkel és a kertekkel? Mindent, de mindent átitatott a vörösiszap, az egész térséget legjobb lenne kiüríteni és körbe keríteni. Amit a médiában látni, az csak a jéghegy csúcsa, õk azt mutatják, mellyel nézettséget lehet növelni, érthetõ, ebbõl élnek. Ettõl azonban sokkal súlyosabb helyzet, szó szerint egy halott 40 négyzetkilométernyi területe van Magyarországnak. [esõ]

Az elütések betûtöbbletek miatt elnézést, hirtelenjében írtam le gondolataim.
Pld. taktizás = TAKTIKÁZÁS

Lentebb leírtam véleményem az emberi tragédiákról és a természeti katasztrófákról, csak sejthetõ de nem tudható természeti következményekrõl. Lassan abbamarad a "sopánkodás", szép lassan kellemetlen emlékké halványul. Már most is mutatkoznak jelei hogy eltussolják a dolgot amennyire csak lehet - pedig MIKOR HA NEM MOST hívják fel az átlagember figyelmét is a környezet megóvásának szükségére???
Egyszerû hétköznapokon SENKI NEM FIGYEL a Természetért "jajongókra", jobb esetben ha véletlen odafigyelnek, mindent túllihegõ ráérõ hóbortos bolondoknak tartják õket
Lentebb többféle számítást csináltam a kiömlött 6-700000 m3 anyagra vonatkozóan. 1,6 fajsúllyal 1 millió tonnára becsültem tömegét.
Laikusok is tudják ha EGY veszélyes hulladékot szállító kamion felborul, lezárják a környéket tele van vele a média. Egyetlen kamion miatt. Egy átlagos kamion 10 tonna terhet visz, van amelyik 20 tonnát, a normás vasúti vagonok is 20 tonnát. Osszuk egy a kiömlött szennyezõ anyag tömegét 20 tonnánként. Eredemény: 50000 azaz ÖTVENEZER kamion vagy vagon. Nem egyetlen, 50000. Ezt egyszerûbb emberek is megértik, "erre varrjanak gombot" próbálják elmismásolni a magyarázkodók. A semmibõl meggazdagott példaképnek állított elit, anyagi bázisával ügyvédekkel, politikai taktizással mindenbõl kimossa magát...
Megértem a kormány és fórumok moderátoraqinak a "szilencium" igyekezetét, nagyon komoly politikai és gazdasági érdekek forognak kockán, minden meggondolatlan szó számít.
De a politikai gazdasági manõverek nem teszik jóvá a természeti katasztrófát és százak talán örökre szétroncsolt sorsát.
Megismétlem nem egyetlen, ötvenezer kamion "borult fel" és ömlött ki a talajra veszélyes szállítmánya.
Ha tévedtem, nyugodtan igazítsatok ki.
Szerencsére itt gyönyörû õszi idõ van, derült ég, verõfény a Nap szinte éget. A csendes szellõben csivitelés mindenfelé, az imént libbent el pár lepke köröttem. Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Vajon a katasztrófát átélt/túlélt embereknek milyen reggele van?

Vasuta Gábor szívszorító megemlékezése az iszapkatasztrófáról: Link

"Gyerekek, asszonyok, lábasjószágok és a macska. Az autó, az ingóságok és az elöntött maradékok guberálása. Ez a mentési sorrend. De ki menti meg azt a negyven négyzetkilométert, ami gyakorlatilag eltûnt Magyarország területébõl és helyét marsbéli táj foglalta el? Egészen biztosan senki sem, mert egy patak, egy láprét és egy erdõ menthetetlen.


Nem lehet talajcserét végezni negyven négyzetkilométeren és újra kezdeni mindent, mert az élet a talajból építkezik. A Tüskevári-erdõ az apácatornai és kisberzsenyi ex lege védett lápréteken ahol orchideagumók és tavaszi virágok hagymáinak ezrei készültek a téli nyugalomra, majd a tavaszi feltámadásra, az 13-as pH-jú nátriumhidroxid öntött el mindent, ami még egy aránylag reakcióképtelen, kõzetformába zárt fémmel is reagálni tudott. Sokan használják ezt a bizonyos pH szót, anélkül hogy tudnák igazi jelentését, tehát: a lúgkoncentrációt egy tízes alapú logaritmus skálán mérik hetestõl felfelé ahol egy szám emelkedése tízszeres koncentrációemelkedést jelent, azaz ha kiszámoljuk az ujjunkon, egymilliószor töményebb oldatot kapunk a semlegesnél itt Ajka környékén.


Ez az elmélet. A valóság pedig az, hogy minden hal, kétéltû elpusztul.

A valóság továbbá az, hogy ha egy vízimadár leszáll az iszapba, lemállik a bõr a lábáról.
A nem veszélyes hulladék azt jelenti, hogy egész ökoszisztémák tûnnek el, amelyek az élet sokféleségének rendszerei és helyüket mindent kibíró és lebíró gyomok foglalják el. Legeltetni, növényt termeszteni, horgászni, vagy csak kifeküdni egy vasárnap délután a Torna-patak partjára, hallgatni a nádi madarak énekét, többé nem lehet. Ha valami nem talál élõhelyet és élelmet, ha közvetlenül ö maga nem is pusztul el, elvándorol, és hiánya már most fáj.


Tudom lesz majd kárpótlás, az ott élõ emberek kapnak majd egy új házat, ahová semmi emlék nem köti majd õket és kapnak pénzt is-pár százezer forint gyorssegélynek hívott alamizsnát. De õk már tudják, amit egy emberi mohóság által kiirtott természeti nép mondott búcsúzóul: ha majd kivágjuk az utolsó fát, kifogjuk az utolsó halat és felperzseljük az utolsó legelõt is, rájövünk majd, hogy a pénzt nem lehet megenni."

Mai fogás Link

Szerencsére nálam bejött az összes

Szépek, ZöldVillám GRAT

A gyöngyösi Károly Róbert Fõiskola fogja végezni a vörösiszap okozta károk légi felmérését: Link

Hari múltkori gyönyörû képei után kedvet kaptam én is egy kis õszi természetfotózáshoz ma délután. Link

Nekem is...

Nekem Forbidden 403-at adnak a linkek :-(

Ezek is afféle fosztogatók....
[mod.]

Valamikor sokat gombáztunk a családdal Szárligeten. Volt egy nagy eldugott õzláb és pöffeteg lelõhelyünk, tudtok róla? Az õzláb telep egy szembeötlõ jellegzetes formájú DK felé kiugró szikla mögötti tisztáson; a pöffetegek az erdõ Ny-i lejtõs oldalán. A 90-es években jártam ott utoljára. Nem mintha mostanában mégegyszer odamennék valaha, de érdekel hogy megvan-e még Nem túlzok, futball-labda méretû pöffeteget és hihetetlen mennyiségû õzlábat találtunk, napokig ettük "két pofára", õzlábkalapot rántva még én is, pedig nem kedvelem a gombát gyerekkori mérgezésem óta
(Az ellenségemnek se kívánom. Vidéken nyaraltam egy tanyán, orvos több óra járásra. A helyi kölkek nyersen ették a csirkegombát vagy mit. Én is szedtem-ettem, sikerült valami mást is ami hasonlított rá. Röviddel utána összeestem, órákig eszméletlen voltam, azt hitték meghalok. Amikor magamhoz tértem "mindent kijött" de sokáig mintha késsel hasogatták volna gyomrom. Azóta lehetõleg kerülöm a gomba minden fajtáját, akkor ettem csak ha az asszony rám parancsolt
Kis színes I.: a teherautós krumpli-hagyma árusok újabban shiitakét is kínálnak a szokásos zsákolással. Anno exnejem vett több ilyen zsákos telepet is, pincében tartottuk. Egy-egy zsákot meglepõen sokáig szüretelhettünk. Megéri annak aki szereti, most gondolkodóba estem, anno nagyon finom kajákat csinált exem belõle
Kis színes II.: a "nagyút" ritkás forgalmú ezért az autósok nemegyszer száguldanak pedig kanyar bukkanó van pár, gyakorta kiránduló iskolás bringások is. A minap mellettem szembetalálkozott két száguldó, kitértek. Sokáig vezettem, láttam mi várható és lehúzódtam az útról mégis alig pár centin múlt hogy még fórumozhatok. Az egyik kritikus helyen felszereltek egy sebességjelzõ digitális táblát (LASSÍTS felirat is villog) Azóta messzirõl lassítanak. Nem nagy dolog de nyugodtabb az ember

Hangulatos képek. A szõlõsorból lõtt kép kifejezetten.
Nincs is jobb, mint egy zalai zöldveltelini,vagy rizlingszilváni laza fröccs miután ott egy dombhátra feltekerünk bacajjal....

Szerintem rozsdasárga tõkegomba, de még az is lehet, hogy tüskés tõkegomba, csak az sötétebb elvileg, úgyhogy maradok az elsõnél.

[érthetõ a felháborodásod, de a szöveget inkább töröltem. - mod.]

Gombák újra:

Terjedelmes 18 cm-s ordas (Szárliget)
Link

Tuskógomba telep:
Link

Szárliget látkép este:
Link

Légyölõ galócák (Galyatetõ)
Link
Link

Fenyõ tuskóján (meghatározandó) (Galyatetõ)
Link

Megjegyzem idén okt. 4 én 15:30 körül a Galyatetõn sikerült megpillantanom az elsõ hópelyheket ( 1 centis csillag formájú) a szélvédõn egy zápor elõhírnökeként, utána aprószemû jeges esõbe ment át.

FIGYELEM!!!

"Csalók gyûjtenek a Magyar Vöröskereszt nevében. Három honlapon: Voroskereszt.Com, HungarianRedcross.Com, MagyarVoroskereszt.Com a szervezet nevével visszaélve gyûjtenek a vörösiszap-katasztrófa károsultjai számára. A Magyar Vöröskereszt ezúton szeretné felhívni mindenki figyelmét, hogy csak a saját honlapján a www.voroskereszt.hu oldalon szereplõ információk a valósak. A szervezet az ügyben megtette a megfelelõ jogi lépéseket.

A Magyar Vöröskereszt ezúton szeretné felhívni mindenki figyelmét, hogy csak a saját oldalán a www.voroskereszt.hu-n szereplõ információk valósak! A Magyar Vöröskereszt országos gyûjtést csak a K&H Bank 10405004-00026547-00000000 számlaszámán, illetve a minden hálózatból elérhetõ 1749-es segélyvonalon indított a vörösiszap-katasztrófa károsultjai számára. Az interneten keringõ levélben és az illegális honlapon szereplõ, a Magyar Vöröskeresztre hivatkozó gyûjtés keretében utalt adományok nem a szervezethez és a károsultakhoz jutnak el! A levélben a Magyar Vöröskereszt neve és emblémája mellett a Magyar Televízió és a Magyar Rádió nevével is visszaélnek az illegális site készítõi. A két médiumot szervezetünk már értesítette. A Magyar Vöröskereszt az ügyben megtette a megfelelõ jogi lépéseket!"

Forrás: www.voroskereszt.hu

Kinyílt

A Marcalt az elmúlt évtizedek során több trauma is érte, de mindig viszonylag hamar regenerálódott.
Az elsõ az 1960-as évek második felében történt folyószabályozás volt, ami az ország egyik legjobb csukás vízének számító Marcalt néhány évre teljesen tönkretette. Hogy milyen kiváló csukás víz volt a Marcal, példaként megemlítem, hogy középiskolás diákként az 1996-os tavaszi szünetben - még a szabályozás elõtt - volt olyan horgászatom, amikor egy nap alatt több mint 100 db csukát fogtam benne villantóval és szalonnabõr csíkkal mártogatva. Az 1970-es évek elejére, közepére a folyó teljesen regenerálódott annyi különbséggel, hogy a csuka helyett az áramlást kedvelõ halfajok szaporodtak el, mint pl. a márna, a jászkeszeg, a paduc, a domolykó és a szilvaorrú keszeg. Azért a csendesebb részeken csuka is maradt... A vízminõség ekkor kitûnõ volt, mert a nyírádi mélymûvelésû bauxitbányából kiszivattyúzott karsztvizet a Melegvíz patakon és a Marcalon keresztül vezették el. Ezért is kellett szabályozni, mert a régi meder nem bírta elvezetni a karsztvizet. A folyó vize ekkor kékeszöld színû és kristálytiszta volt, mint egy akváriumban úgy lehetett a halakat megfigyelni benne.
A második traumát az ajkai timföldgyár okozta, amikor 1989. végén tömény nátronlug került a Torna patakba és azon keresztül a Marcalba. Mindkét vízbõl kipusztult minden élet.
Mire a víz regenerálódott volna, az 1990-es évek elején jött a harmadik trauma, mert a bauxitbányászat leépítésével a karsztvíz kitermelés is megszünt és a folyó vízhozama nagyon lecsökkent, a felsõ szakaszon szinte víz sem maradt a szabályzáskor megnövelt keresztmetszetû mederben. A folyó ekkor ugyanolyan berki jellegûvé vált, mint amilyen a szabályozás elõtt volt. Eltûntek belõle az áramláskedvelõ halfajok és ismét a csendesebb vizeket kedvelõ fajok - ponty, kárász, csuka - vették át az uralmat és nagyon elszaporodtak a vizinövények is, jó búvó és ívóhelyet adva a halaknak. A folyó rövid idõn belül ismét viszonylag haldús vízzé vált.
Ebben a helyzetben érte a folyót a negyedik trauma, a mostani vörösiszap katasztrófa, aminek következtében 1989-hez hasonlóan minden élet kipusztult a vízbõl. 1989-ben a folyó érintetlen felsõ szakaszáról származó halak elég gyorsan benépesítették a havaria sújtotta alsó részeket, csak remélni lehet, hogy ez most is így történik majd.

Azt gondolom most nagyon ideillenek a sorok:
"Õrzõk, vigyázzatok a strázsán. Az Élet él és élni akar..."
(Ady Endre - Intés az õrzõkhöz)

A folyók jellegükbõl adódóan nagyon gyorsan regenerálódnak, öntisztulásuk és ökoszisztéma-megújulásuk szinte a leggyorsabb, az összes szárazföldi és állóvízi ökoszisztémát körökkel megelõzik ebben.