Bioszféra

Mai tájképek Link Link Link Link
Lehet, tényleg igaz, hogy itt Link késõn tavaszodik Link Link ?

A halak nagyon érzékeny élõlények, nem véletlen van ráírva a permetezõszerekre, hogy halakra, méhekre különösen veszélyes! A Marcal sajnos teljesen kipusztult, de ugyanakkor nem szabad a természet és az élõvilág megújuló erejét lebecsülni. A tiszai ciánszennyezés nyomán a pesszimistább verziók évtizedes helyreállást jósoltak. A Tisza élõvilága azonban a vártál jóval hamarabb regenálódott. Valamelyik tavaszi NG számban volt egy cikk a Mt. St. Helens vulkánról, az a környék is hamarabb állt talpra, mit azt bárki gondolta volna.

Meg a 9,3 pH-s ásványvíz keveredik bennünk, nevezetesen a gyomorsavval, s máris csökken a mix pH-ja.

Nem 8,3 az a víz? Én kicsit sokallom a 9.3-at, de attól még lehet mondjuk.

Egyébként meg lehet, hogy a halaknak a 9 is durva, nekünk meg nem.

Nem tudom a konkrét választ, esetleg más. LAM talán jobban vágja a témát.

Eddig meg nem erõsített osztrák hírügynökségi jelentés szerint egy eddig sértetlen tározót veszélyeztetettnek minõsítettek.

Más az,ha abból naponta megiszol fél litert,és más,ha az élõlények ilyen közegben élnek!

Az osztrák híradó épp most mutatott friss felvételeket, a Rába gyõri torkolatáról, és sajnos ott már van enyhe halpusztulás. Azonban - környezetvédelmi szakértõk szerint - a Duna vízhozama elegendõ lehet a "katyvasz" megfelelõ higítására, így "csupán" enyhén megnõtt pH-val lehet/kell számolni. A Marcal ellenben kihalt...

Érdekes: Link

Egy kérdésem lenne...
Gyõrnél a Rába lúgossága 9,65-ös ph-val tetõzött. Ez milyen hatással lehetett az itteni vízi élõvilágra? Gondolok itt pl. a helyiek, és túristák által is oly kedvelt hatalmas vadkacsa(százával vannak jelen), és hattyúállományra, halakra. Nekünk is sokszori program volt a gyerkõccel a vadkacsa etetés... Gyõr a vizek városa. Nem szeretném, ha a vizek elé halott jelzõt kellene biggyeszteni, mint a Marcal partján élõknek. Bocs, ha túlzok!...

Sipi!
Na ez is egy érdekes dolog... Bár azt is hozzáteszem, hogy nagy mennyiségben öntik a savat a vízbe, amit ugye nem tudnak megfelelõ mértékben elkeverni... Így az is elõfordulhat, hogy az amúgy lúgos vízben, savas szakaszok vannak.

Az ásványvizek, és PH értékrõl jut eszembe hogy a boltokban kapható lúgos ásványvíz 9,3 PH értékkel. Én magam is ittam már ilyet. Elgondolkodtató, hogy egy ilyen PH értékû természetes vízben elpusztulnak a halak. Kissé összezavarodtam most

Link

Hát igen, ezt sejtettük:
Link

(Most nagyon tudnék kérdezni valamit úgy félig kacsintósan, de nem teszem, mert letiltanak) Mindenesetre szimbolikus jelentése is lehetne ennek az iszapömlésnek, fõleg ha egy bizonyos tulajdonságára gondolunk...

Egyébként meg a képeket nézve, amiket beküldtetek, nem is lehet szavakat találni Szívszorító

Ehetõ, de 30 perc fõzés után.

Az állathangról annyit, hogy köszi, hogy meghallgattad. Sajnálom, hogy nem hiúz, én egyébként még vaddisznóra is gondoltam, de valahogy az állathangokkal nem nagyon foglalkoztam eddig, és nem értek annyira hozzá, max. pár énekesmadarat ismerek fel és tudok utánozni.

Köszi, Üdv

Lehet, hogy ki moderáltok. Kár.

Fel vagyok háborodva, nem a disznóól klímájával kapcsolatban EU.

Na most gyorsan el kell kapni azon KFt-zászló alá bújt újsütetû "vállalkozókat" akik idáig süllyesztették- magasították a természet gátjait!
Ezeknek csak a napi-heti-havi haszon lesõ monitor görbék írtak le valós dolgokat, de a környezettel éppen hogy nem törõdtek. Meg az ott élõ alapfaunáktól kezdve az emberig! Meg aztán a fõ irányvonal vezérelte õket; gyorsan megszedni magunkat, eladni a nemzetközi piacon a gyorsan megtermelt dolgot, aztán huss, el Magyarországból, Haiti valamelyik szigetére..



Megértem a miniszter elnök szavait, itt nem természeti katasztrófa volt, hanem emberi "gondatlan mulasztás". Legyen ez momemtum, akár csernobili eset után, itt Európában.
Ezt szerintem nem lehet újjáépíteni, el kell telni vagy tíz évnek, talán akkor.
A hajléktalan családoknak pedig télire befogadó telepeket, tavasszal pedig az elképzelt új lakóhelyhez meg sok támogatást kívánok!

Én is szívesen láttam volna a gomba kalapját felülrõl. De így is nagyon valószínûnek tartom, hogy tuskógomba, potxpinka, ami ehetõ.
Nálunk most igen nagy dömpingje van
Fasírtnak a legjobb

Egy kis pozitívum máról:
Link
A képen egy Hogna radiata (réti farkaspók) mama látható, a hátán a nemrég kikelt babáival. Jó már valami ÚJ ÉLETET is látni!

Igen. Én nagyon ritkán találkozom velük.

Sajnos,a legújabb hírek szerint a Dunában is halpusztulást észleltek. A Rába-torkolatnál 9,1-es pH-t mérnek,ahhoz,hogy megmeneküljön a halállomány,8 alattira kellene ezt csökkenteni.

"The Big Picture" képválogatása a magyarországi vörösiszap-katasztrófáról.
Link

Lilapereszke Link Link Link Link ?

Mondjuk Mohácsnál, vagy Bajánál kéne mintavételezni pár napon keresztül, hogy felmutassuk az itteni eredményeket. Ha Romániából többet mérnek valamibõl, nálunk meg minden rendben lesz, meg tudjuk védeni magunkat. Biztos mérnek egyébként nálunk már most is és akkor kiderül milyen a víz minõsége. Én mondjuk csodálkoznék, ha a Dunának nagy kára származna ebbõl a szennyezésbõl, de ezt csak óvatosan jegyzem meg....

Na az ilyen kijelentéseken az eszem megáll!
Link

Õ követeli a kártérítést??
Milyen káruk van nekik ebbõl a katasztrófából??
Arra bezzeg nincs esze a parlamentjüknek,hogy megkérdezze:hé magyarok nem kell segítség a mentésben?
De a pénzt már most követelik....szánalmas népség!!!
Bezzeg a Tiszai ciánkatasztrófakor behúzták fülüket farkukat úgy hallgattak.

Igen, sajna mostanában szinte csak ásványvizek (néha egy kis borocskával és ezért is írtam a félig meddig kérdésnek szánt ásványvizekkel is kapcsolatos aggodalmaimat is. És köszi a választ. Na meg a flurid (asszem a Margitszigetibe annyi van, hogy rá is van írva, hogy nehéz fizikai munkát végzõk kérjék ki orvosaik tanácsát).

Na a másik témával kapcsolatban én bulvárban nem olvastam ilyenrõl, hanem szakmabéli rokonom mondta, aki laborban is dolgozott, de lehet, hogy õ magát csak a vizet vizsgálta (és nehézfémbe határérték alatt volt természetesen bõven - ezért is írtam, hogy minimális mértékben, de jelen vannak - én már csak kulmináltam, hogy honnan származhat.
Azért én feltenném a kérdést, hogy védõréteg ide-oda, tudjuk, hogy még a vízzáró réteg sem 100%-osan vízzáró és a kötésben lévõ nehézfémek is hihetetlen lassan, de vándorolnak, max még nem érték el a parti szûrésû kutakat, csak évezredek múlva. Vagy ez így abszolúte nem igaz?, azért én elolvasnék erre vonatkozó kutatást. Nyilván a helyben lévõ elemek is tudnak bajt okozni, lásd arzén, és nem a folyómederben lévõ problémákra kell koncentrálni a parti szûrésû kutak esetében, a halakkal úgy is több bekerül a szervezetünkbe...?

Ajkát illetõen én is azt írtam még pár napja, hogy várjuk meg a szakértõk vizsgálatait, s lõn az egyik havernõm már ma ki is ment egy hatóságtól, kiváncsian várom az eredményt.

Közben két ember (haverom Devecserben élõ ismerõsei) Budapesten vannak bõrátültetésen, a lábszárukról lemaródott a bõr

Ez azért Te is tudod biztosan, hogy elég bulváros csúsztatás így és kevés köze van az egzakt tudományos (környezetföldtani,környezetkémiai stb.) tényekhez....a pesti oldal parti szûrésû vizei európai szinten is hatalmas értékû, majd minden mérendõ környezetkémiai komponensre kifogástalan minõségû ivóvíz.(Nem véletlenül õrzik fegyveres járõrök.)Fél Nyugat-Európa összetenné a kezét, ha a fõvárosaiban ilyen vizet "csapolhatna".Nem akarok - mert se idõm, se energiám - a kolloidkémiai háttérbe nagyon belemélyedni, de kicsit megteszem, mert a fórumokat böngészve így is elég sok félinfó kering Ajka kapcsán.(Helyenként dühöngeni lehetne a sötét korlátoltság és tudatlanság kapcsán, de ez is a tudomány és az azt képviselõk hibája.Régen kommunikálni kellene és közérthetõen.)Szóval legalább itt ne legyen ez...
Azt biztos tudod, hogy a parti szûrésû víz az egy furcsa kettõs valami.Felszíni víz is, meg nem is.Konkrétan az adott folyóból jön, mégis a tározó kavicsrétege alapján, felszínalatti víznek számít.Épp ebbõl eredõen a mechanikai,vegyi(szerves-szervetlen) szennyezés veszélye sokszor a háttérbõl sokkal nagyobb, mint az adott folyó felõl.A létrejöveteléhez is adott üledékföldtani és hidrológiai körülmények kellenek.Szemcseméret,üledékszemcsék kristályszerkezete illetve ami nélkül nincs, az a folyómeder falán kialakult érintkezési réteg.Nem más ez,egyszerûsítve, mint egy rothadó szerves mederiszap, mely erõsen kolmatált és reduktív.Kicsit még ennél is bonyolultabb a kép, mert még élõ és elhalt szervezetek is részt vesznek benne, ráadásul bediffundál az anyag egy része a víztartó rétegbe is és maguk a kutak szívása nyomán kialakuló depresszió is besegít ebbe a folyamatba.Ami tény,hogy a vízben lebegõ hordalékanyag, mederfenékiszap(nevezzük így), a szerves élõlények együttese, egy aktív szûrõfelület, ami a beszivárgó vízmennyiséget nagyon lassú szûréssel engedi át a kavicstestbe, ahol már nagy részt csak hidraulikus mozgást végez.(De ez meg már veretes hidrogeológia.)A dolog sava-borsa abban van, hogy ez a pár centis, de nagy ellenálló képességû kolmatált réteg,javarészt agyagásványokból áll.Pl. montmorillonit, ami egy fajta szilikát, szilicum-oxid.Ezeknek a felülete negatív töltésû és kiváló szorpciós (oldatban lévõ anyag kiválása adott felületre) tulajdonságokkal bír.Mivel a vízmolekula dípólusmomentuma nagy, így egyszerûsítve a vízmolekula befordul ellentétes töltésre(+) és hidrátburkot alkotva valami iszonyat tapadónyomással (5 GPa!!!) feltapad a szilikát felületre.Mivel a dipólussággal a vízmolekula kifele megint negatív töltésû, így újabb hidrátréteg tapadhat meg.Itt már kisebb a tapadás ereje persze.Ennek köszönhetõen - nem mélyedve el a rendszer kationos hidrogénkötéseinek agylágyító kolloidkémiájába, a toxikus fémiont(!!!) is(!!) megköti a hidrátburkok zónáiban.És ez a lényegek lényege!Gyakorlatilag ha van élõ, kolmatált réteggel rendelkezõ mederágy, az még a fémeket is redukálva adszorbeálja.De a szerves oldószerektõl a olajszármazékokon át, éppen ennek az iszonyat kolloid tapadási erõnek és a leírt folyamatnak köszönhetõen, majd minden szennyezõ komponenst.Egy hátránya van, hogy a DO érték (oldott oxigén) nagyon alacsony a parti szûrésû vízben, az pedig azért élõszervezetnek nem olyan jó.De a vízkezelés során ez módosítható.
Na épp ezért, amíg ezt a réteget egy tömeggyilkos szintû barom nem sérti meg (lsd. kotróhajó Horánynál annó), addig a kavicstestben tározódó víz kitûnõ ivóvízbázis.És nagyságrendekkel jobb, mint a sokkal inkább sérülékeny karsztvizek.De az már másik fejezet.
Végén egy jó tanács.. ...jól válogasd meg az ásványvizezést is, mert az épp félt fém-ion tartalom ezekben magas lehet és nem mérik(!),nem beszélve a 400-500-800 mgr-os hidrogénkarbonát mennyiségrõl (jó érpálya és vese kövezés)és egyéb nyalánkságokról (kútfejmélyítés után bekerülõ nitrit-nitrát)...

Igazad van JoeJack, kicsiben is zajlik a környezetszennyezés a nap minden percében ahol csak ember él. A szokásos emberi anyagcsere nem károsít ("csupán" biológiai veszély) de udvarra kilöttyentett zsíroldószeres mosogatás-mosás öblítõvize, egy nehézfémekkel mérgezõ anyagokkal dúsított kenõolaj elfolyatása már igen. Elég arra gondolni hogy nem akad olyan bolond aki meginná, akárcsak belekortyintana.
Tisztelem mindazon fórumkollegát aki széleskörû elméleti és gyakorlati tudását tapasztalatát olykor megcsillantja, de nem kérkedik vele, véleményüket mértékadónak tartom és elfogadom. Tudásuk birtokában képesek józanul mérlegelni a helyzetet. Talajpufferelés- igaz létezõ folyamat, de kitûnõ kapaszkodó a vétkeseknek. Én néha még azon is aggódom ha a kertben mosom le kocsimat, a tisztítószeres víz milyen károkat okozhat. Nem felejtem el (korábban említettem már) édesapám három kaukázusi fenyõt ültetett szentendrei telkén. Egy megmaradt, szereti helyét 38 év alatt annyira megnõtt kiterebélyesedett, hogy a Google felvételén is azonnal szembeötlik. Két társa azért pusztult el nagyon gyorsan még növendék korában, mert apám egyetlen alkalommal egy vödör ultrás mosogatóvizet öntött tövükbe. És ez csak ultrás mosogatólé volt nem 13 pH lúg. "Slaggal lemosható" hát ez cinikus vagy zavart elmeállapotú javaslat. Ilyenkor mindig kedvem lenne ráordítani a magyarázkodókra "NE MAGYARÁZZA MEG KATONA!" A témában járatlan emberek is látták a tározó repedéseit. Már az elsõ repedésnél az alapokat kellett volna erõsíteni, nemhogy a falakat magasítani. Az emlegetett laborvizsgálatok csak arra voltak jók hogy megnyugtassák lelkiismeretüket. Tudták õk hogy baj van a statikával, dehát sûrû a vörösiszap, nem folyik messze ha szétroppan a tározó. Csak éppen nagy mennyiségû esõvel nem számoltak, pedig ilyen esetben kötelezõ a biztonsági túlméretezés természeti csapásokra is számítva. (Legenyhébb példa - már egy antenna telepítésénél is orkánszerû szélnyomásra számolnak, aszerint méretezik, telepítik) A mostani esõzésekben a kutya edényében naponta 2-3 kg tömegû víz gyülemlett össze. Egy ekkora nyílt felületen sok tonna terhelte tovább a tározót és folyékonnyá tett szerencsére "csak" 1 millió tonna iszapot. Esõzésben megduzzadt patakok gátakat szakítanak át, ezért gondosan ellenõrzik a gátakat. A tározó falai is gátak, de a vörösiszap sûrû (amíg fel nem áztatja sok esõvíz) oda se neki pár világûrbõl is látható repedésnek. Arra gondolt valaki hogy a repedésekbe folyó kevés csapadék is MEGFAGY télen, tovább tágítva a repedéseket? Aki saját házán tapasztal süllyedést mozgást bizonyára tesz valamit ellene, de ha repedés jelenik meg a falon azonnal tesz valamit. Túl azon hogy a nyilatkozó nem utalt arra mi történhet a talajban - a nagy nyílt felületek mint úttest, házfal slaggal valóban lemoshatók. De kérdem, hogy mossák le "slaggal" az olykor élet munkájával keservesen szerzett, lúgtól elázott eszközöket? (PC, plazmatévé, berendezési tárgyak, a házbelsõk fotóin látszik. Bizonyára társul mellé sok udvaron károsodott kerti kapa, szerszámok, autó) Egy alapos slagolás a megbontott vasúti töltést is helyrehozza?
Minden tiszteletem a katonáké tûzoltóké akik a mérges kigõzölgésektõl terhes szennyezõdésben gázolva felszámolják a közvetlen veszélyt, megtisztítják legalább a látható környezetet. De ez is csak olyan mint a tûzoltás, oltás közben óhatatlanul megsemmisül minden ami útba akad. A tüzet lokalizálják, füstölgõ üszkös romok maradnak, de nem terjed tovább. Arra is ügyelnek, ne maradjon parázs mely újraélesztheti a tüzet. Nem tehetnek róla, hogy jelen esetben a tisztítással ("slagolással") talajba juttatott szennyezõdés évekig lappangó parázs lesz, mely sok kárt okoz még mire kialszik. Cinikusan lehet mondani, eredetileg is ott volt hát most visszakerült - azért hozzáteszem, sokkal kisebb területen sokkal nagyobb koncentrációban mint ahonnan eredetileg bányászták. A koncentrált szennyezõdés kémiai reakciókkal átalakítva semlegesíthetõ, leköthetõ. Viszont elgondolni is borzasztó hogy ezért sósavat öntenek a patakba. Nincs választás, a további lúgos szennyezõdést meg kell valahogy állítani, ami elfolyt már elfolyt. Felötlik a kutatóintézeti laboránsnõ esete. Cianidsó oldatot ivott és az odakészített sósav alapján is úgy vélhette majd a gyomrában HCN keletkezik. A sósav megivására természetesen nem maradt már ideje (a gyomorsav gyorsabban reakcióba lépett).
A baj megtörtént most próbálják menteni ami menthetõ. Régi mondás "s**rnak bajnak nincs gazdája", magyarázgatják mentegetõdznek csúsztatnak pedig nem olyan országban élünk ahol már egy sikkasztó fõosztályvezetõt is nyilvánosan lõnek tarkón. A majdan bûnbaknak megnevezett emberek megúszhatják pár évvel az "úri börtönben" békés növénytermesztéssel, kéthetente eltávval.
"Repül a nehéz kõ, ki tudja hol áll meg s kit hogyan talál meg" a közvetlen környezeti hatásokat láttuk. Vélekedünk de nem tudjuk mi következik még ezután. Helyreállítják amit ahogy lehet, aztán lassan elfelejtik. Three Mile Island, Csernobil, Bhopal tragédiája is kellemetlen emlékké halványult (sokról nem is tudunk) remélhetõen a szakemberek tanultak belõle.
A szörnyû halálban elpusztult halottak nem panaszkodnak, élet megy tovább. Temetnek, megtöltik a dögkutakat. Mi lesz az élõkkel?
A földönfutókká lett emberek között nem egy, vélhetõen újrakezdésre képtelen ember eltûnik majd a többi földönfutó között ételért-ágyért kicsinyke motyójáért küzdeni a hajléktalanszállón, jobb koldulási helyért verekedni. Ez már nem az õket odajuttatók gondja, a karitatív szervezetekre nehezedik (nem elég önként vállalt önzetlenségük, nemegyszer "rájuk is tolják"). A profitorientált biztosítók nem karitatív szervezetek, igyekeznek majd a legkisebb veszteséggel megúszni. Lesznek perek, szépen gyarapodik majd a sikerdíj is. Sok embernek látszó lény "keresni fog" mások tragédiáján, tegyék fejük alá koporsójukba...

A csapvizeink, kiváltképpen a pesti oldalon, ahová nem kevernek karsztvizet tartalmaznak sajna jelenleg is min. mértékben nehézfémeket, ugyanis a Duna medrének aljában folyamatosan rakódik le a nehézfém pl. a Szlovák nehéziparnak, vagy a mûtrágya bemosódásnak is köszönhetõen. Ez még keveredik a klórral és nem éppen egészségesnek mondható fõként parti szûrésû csapvizet iszunk. Már aki persze, mert pl. én is inkább ásványvizezek, persze nehézfém szempontjából az sem biztos, hogy jobb.

Nagyon szép képek, meg persze a táj is. Én is már jól bejártam azt a környéket, csak azon a gerincen nem voltam még, ahol a várrom áll, pedig már 15 éve el akarok oda jutni..
A gomba szerintem gyûrûs tuskógomba, amit igen gyakran látni fõleg oktober-november hónapokban nem csak tuskón, de ezek, ha jól gondolom, egy mohaszõnyeggel benõtt fatörzsbõl nõttek ki.

Például szülõfalum. [esõ] Anyám gyerekkorában (60-70-es évek) még 300-400 fõ között volt a lakosságszám. Általános iskolás koromban kb. 250-260 körül, most nagyjából 170-180...ebbõl 15 év alatti gyermek 10 fõ, +1 hamarosan érkezik. Tehát 6 % körüli az arány. Az országos valahol 15-20 % között lehet. Rengeteg egyedül élõ özvegy...üresen álló házak...pár évente jön egy-két bevándorló, eddig többnyire normálisak érkeztek, szerencsére.

Sajnos sokfelé vannak az országban olyan települések, ahol iszapömlés nélkül is 20-30 év múlva nem fog lakni senki, mivel ha kihalnak az idõsek, üresen maradnak a házak.
Hasonló kísértetfalvak lesznek majd.

Még mielõtt valaki azt hinné, hogy elbagatellizálom a dolgot: nem, errõl szó sincs. De vegyük észre, hogy kisebb és kevésbé látványos formában folyamatosan zajlik a környezetszennyezés és a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Nem 1 hónap múlva fogjuk megtudni, hogy milyen hatásai voltak ennek a katasztrófának, majd évek, évtizedek múlva lehet összegezni. Szerintem a szakértõk sem nagyon vannak tisztában a helyzettel, lévén máshol még nem történt hasonló havária ebben a kategóriában.

Kolontárt szerintem lehet törölni a térképekrõl...aki teheti az oda már nem megy vissza. 800 fõs település, tehát nem nagy, gondolom ott is megvannak a jellemzõ népesedési problémák, úgymint elöregedés, fiatalok elvándorlása, stb. Az ingatlanok 1000 évre elõre eladhatatlanná váltak, az egészséges élet lehetõségei jelentõsen (nullára?) csökkentek. Az öregek és a szegények vissza fognak költözni, de a többiek már nem. Esetleg mennek majd az illegális lakásfoglalók...szóval pár évtized múlva jó eséllyel már csak egy kísértetfalu lesz belõle.

Itt a Belvárosban is van annyi. 10 perc séta bármelyik budapesti forgalmas út mellett felér egy vegyi katasztrófával.

A Noé állatotthon önkéntesei is eljutottak a katasztrófaterületre és nekiláttak a háziállatok mentésének, ellátásának. Szívszorító képsorok a munkájukról:
Link

És a radioaktív por?

Igen a cég kijelölte az egyik üresen álló kazettáját, hogy oda vigyék a szemetet. Még nem tudom melyikbe mert van pár a környéken.

Viszont a Marcalban, Rábában elpusztult haltetemek(és egyéb állatok) messze elúsznak majd a Dunán is... Gondolom csemegéznek majd belõlük(tetemekbõl) az ott élõ állatok is.
Nem volt szép látvány egyébként, a Marcal partján fekvõ elpusztult szarvas sem (M1 híradó). Szegény állat mit szenvedhetett amikor belekortyolt a 12-es ph-jú vízbe. Ugyanis ennyire tudták levinni a sósavas, és gipszes kezelés után. (szintén M1 híradó)

Ááá, a Duna hatalmas vízmennyisége mellett eltörpül ez a szennyezés. A folyó átlagos vízhozama Budapestnél 2350 m3/s. A kifolyt 1 millió m3-nek már csak a töredéke jut el a Dunáig, de még ha az összes odaérne: a folyó 7 perc alatt szállít ennyi folyadékot átlagos idõszakban.

Esetlegesen mekkora hatáskörben lehet egészségkárosító ez a kiszáradt, majd szálló porban jelentkezõ szutyok? Folyóvizeinkbe bekerülve akár az egész MO.-i Duna vonalán szennyezheti csapvizeinket?
Üdv!

Noli, ha nem gond, beteszem a fejlécbe az új információt.

Valóban,a google-on megnéztem (rájöttem,hogy lehet aránymértéke is esetleg),valóban két oldala megvan 500 m is,de nem négyzet így is akár 15-20 ha is lehet.Ha csak 2 m zagy folyt le róla,akkor is stimmel a 7-800 ezer m3,ha több,akkor akár 1 millió is.Nem gondoltam ekkorának,de akkor az amerikai 500 ezer nem is volt olyan sok,ha nem írták el...
Persze ott szûk,erõsebben lejtõ hegyi völgy volt,ami a pusztítást felerõsíthette(500 ház összedõlt).

Nem véletlenül ûrtartalmat adtam, a méreteket illetõen csak becsléseket olvastam.
A magassága inkább 25m körüli, az alakja pedig nem négyzet ( Link ), így ne 500X500m-el számolj!

Ez mikori adat?
Csak mert ha az alapterülete ~2500000m2, és magassága ~30-35m, de több helyen közelít az 50m-hez, akkor inkább 10millió m3 lehet az. Bár a lényegen ez mit sem változtat...

Egy kisebb összefoglaló készült el a héten történt vegyi katasztrófáról. Amit Dávid (Zivipötty) írt meg. Link
Köszönjük a cikket!
Kellemes estét kívánok mindenkinek!

Tetejérõl nincs képed?

Aki tárgyi adománnyal szeretné segíteni a kolontári katasztrófa áldozatait, a következõket adja:
Tartós alapvetõ élelmiszer (liszt, olaj, rizs stb.), konzerv, tisztálkodószerek, gumicsizma, gumikesztyû, védõszemüveg, vödör, lapát, pelenka, WC papír, papírzsebkendõ, egészségügyi betét. (Szerencsére ruhát, takarót elég sokat tudtak már szállítani az érintetteknek, arra pillanatnyilag nincs szükség, mert nem tudják hol tárolni.) Ezeket a korábban már említett gyûjtõpontokon lehet leadni, illetve el lehet vinni az érintett településekre is:

A magánszemélyek adományait Kolontáron a kultúrházban Soháné Csóka Zita koordinálja, címe: Arany János u. 2., telefonszáma: 06-20-3902-382.
Devecserben Hegedüs Árpádné, a Közös Fenntartású Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetõje végzi a szervezést a régi mûvelõdési házban, címe: Damjanich u. 7., telefonszáma: 06-30-207-1850.

Egy sokkal kellemesebb téma: a hétvégi mátrai túránk képei: Link Kérlek segítsetek a gomba meghatározásában. Köszi elõre is.

Így van, jóval nagyobb.
A zagytározórendszer kazettái összesen 30millióm3 térfogatot képviselnek, ebbõl csak a most katasztrófát okozó X.sz. kazetta 4millió 200ezer m3.

Link Bakonyi szerint a katasztrófa meg sem történhetett... nem is történt meg...
"Alaptalan volt a pánik, mert fõleg a víz távozott." ???
Nem ártana, ha jól kialudná magát, mert egyre nagyobb marhaságokat mond.

Az ajkai tározó jóval nagyobb az általad becsültnél, durván 500x500 m kiterjedésû (pl. a maps.google.com-on látható). Így már stimmel a kifolyt mennyiség számítása...

Ez a film jutott eszembe a cégvezetõnek vagy kinek a megnyilatkozásaiból: Link

Valami nem stimmel a számokkal: az 1972-es USA iszapömlésrõl a cikk félmilliárd litert ír: ez 500.000 m3.Az 500 házat elvitt,125 halott.Most 7-800.000 m3-rõl írnak Ajkánál ami elszabadult.Ha a tároó 200mx200m=40000m2 kiterjedésû és a tetejérõl 2-3 m trutyi folyt el,az csak 100.000 m3.Ha mind a 20-30 m-nyi iszap elfolyt volna,az 1 millió m3.Nem hiszem,hogy 4-5 hektárnál sokkal nagyobb lenne a tározó,de ha 10 ha és 5 m iszap folyt róla el,még az is csak annyi,mint az amerikai félmillió,nem több.
Vagyis szerintem az elfolyt mennyiségnek lehet,hogy többszörösét emlegetik nálunk,mintha az összes iszap kiürült volna a tározóból.