Bioszféra
Az elütések betûtöbbletek miatt elnézést, hirtelenjében írtam le gondolataim.
Pld. taktizás = TAKTIKÁZÁS
Pld. taktizás = TAKTIKÁZÁS
Lentebb leírtam véleményem az emberi tragédiákról és a természeti katasztrófákról, csak sejthetõ de nem tudható természeti következményekrõl. Lassan abbamarad a "sopánkodás", szép lassan kellemetlen emlékké halványul. Már most is mutatkoznak jelei hogy eltussolják a dolgot amennyire csak lehet - pedig MIKOR HA NEM MOST hívják fel az átlagember figyelmét is a környezet megóvásának szükségére???
Egyszerû hétköznapokon SENKI NEM FIGYEL a Természetért "jajongókra", jobb esetben ha véletlen odafigyelnek, mindent túllihegõ ráérõ hóbortos bolondoknak tartják õket
Lentebb többféle számítást csináltam a kiömlött 6-700000 m3 anyagra vonatkozóan. 1,6 fajsúllyal 1 millió tonnára becsültem tömegét.
Laikusok is tudják ha EGY veszélyes hulladékot szállító kamion felborul, lezárják a környéket tele van vele a média. Egyetlen kamion miatt. Egy átlagos kamion 10 tonna terhet visz, van amelyik 20 tonnát, a normás vasúti vagonok is 20 tonnát. Osszuk egy a kiömlött szennyezõ anyag tömegét 20 tonnánként. Eredemény: 50000 azaz ÖTVENEZER kamion vagy vagon. Nem egyetlen, 50000. Ezt egyszerûbb emberek is megértik, "erre varrjanak gombot" próbálják elmismásolni a magyarázkodók. A semmibõl meggazdagott példaképnek állított elit, anyagi bázisával ügyvédekkel, politikai taktizással mindenbõl kimossa magát...
Megértem a kormány és fórumok moderátoraqinak a "szilencium" igyekezetét, nagyon komoly politikai és gazdasági érdekek forognak kockán, minden meggondolatlan szó számít.
De a politikai gazdasági manõverek nem teszik jóvá a természeti katasztrófát és százak talán örökre szétroncsolt sorsát.
Megismétlem nem egyetlen, ötvenezer kamion "borult fel" és ömlött ki a talajra veszélyes szállítmánya.
Ha tévedtem, nyugodtan igazítsatok ki.
Szerencsére itt gyönyörû õszi idõ van, derült ég, verõfény a Nap szinte éget. A csendes szellõben csivitelés mindenfelé, az imént libbent el pár lepke köröttem. Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Vajon a katasztrófát átélt/túlélt embereknek milyen reggele van?
Egyszerû hétköznapokon SENKI NEM FIGYEL a Természetért "jajongókra", jobb esetben ha véletlen odafigyelnek, mindent túllihegõ ráérõ hóbortos bolondoknak tartják õket
Lentebb többféle számítást csináltam a kiömlött 6-700000 m3 anyagra vonatkozóan. 1,6 fajsúllyal 1 millió tonnára becsültem tömegét.
Laikusok is tudják ha EGY veszélyes hulladékot szállító kamion felborul, lezárják a környéket tele van vele a média. Egyetlen kamion miatt. Egy átlagos kamion 10 tonna terhet visz, van amelyik 20 tonnát, a normás vasúti vagonok is 20 tonnát. Osszuk egy a kiömlött szennyezõ anyag tömegét 20 tonnánként. Eredemény: 50000 azaz ÖTVENEZER kamion vagy vagon. Nem egyetlen, 50000. Ezt egyszerûbb emberek is megértik, "erre varrjanak gombot" próbálják elmismásolni a magyarázkodók. A semmibõl meggazdagott példaképnek állított elit, anyagi bázisával ügyvédekkel, politikai taktizással mindenbõl kimossa magát...
Megértem a kormány és fórumok moderátoraqinak a "szilencium" igyekezetét, nagyon komoly politikai és gazdasági érdekek forognak kockán, minden meggondolatlan szó számít.
De a politikai gazdasági manõverek nem teszik jóvá a természeti katasztrófát és százak talán örökre szétroncsolt sorsát.
Megismétlem nem egyetlen, ötvenezer kamion "borult fel" és ömlött ki a talajra veszélyes szállítmánya.
Ha tévedtem, nyugodtan igazítsatok ki.
Szerencsére itt gyönyörû õszi idõ van, derült ég, verõfény a Nap szinte éget. A csendes szellõben csivitelés mindenfelé, az imént libbent el pár lepke köröttem. Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Vajon a katasztrófát átélt/túlélt embereknek milyen reggele van?
Vasuta Gábor szívszorító megemlékezése az iszapkatasztrófáról: Link
"Gyerekek, asszonyok, lábasjószágok és a macska. Az autó, az ingóságok és az elöntött maradékok guberálása. Ez a mentési sorrend. De ki menti meg azt a negyven négyzetkilométert, ami gyakorlatilag eltûnt Magyarország területébõl és helyét marsbéli táj foglalta el? Egészen biztosan senki sem, mert egy patak, egy láprét és egy erdõ menthetetlen.
Nem lehet talajcserét végezni negyven négyzetkilométeren és újra kezdeni mindent, mert az élet a talajból építkezik. A Tüskevári-erdõ az apácatornai és kisberzsenyi ex lege védett lápréteken ahol orchideagumók és tavaszi virágok hagymáinak ezrei készültek a téli nyugalomra, majd a tavaszi feltámadásra, az 13-as pH-jú nátriumhidroxid öntött el mindent, ami még egy aránylag reakcióképtelen, kõzetformába zárt fémmel is reagálni tudott. Sokan használják ezt a bizonyos pH szót, anélkül hogy tudnák igazi jelentését, tehát: a lúgkoncentrációt egy tízes alapú logaritmus skálán mérik hetestõl felfelé ahol egy szám emelkedése tízszeres koncentrációemelkedést jelent, azaz ha kiszámoljuk az ujjunkon, egymilliószor töményebb oldatot kapunk a semlegesnél itt Ajka környékén.
Ez az elmélet. A valóság pedig az, hogy minden hal, kétéltû elpusztul.
A valóság továbbá az, hogy ha egy vízimadár leszáll az iszapba, lemállik a bõr a lábáról.
A nem veszélyes hulladék azt jelenti, hogy egész ökoszisztémák tûnnek el, amelyek az élet sokféleségének rendszerei és helyüket mindent kibíró és lebíró gyomok foglalják el. Legeltetni, növényt termeszteni, horgászni, vagy csak kifeküdni egy vasárnap délután a Torna-patak partjára, hallgatni a nádi madarak énekét, többé nem lehet. Ha valami nem talál élõhelyet és élelmet, ha közvetlenül ö maga nem is pusztul el, elvándorol, és hiánya már most fáj.
Tudom lesz majd kárpótlás, az ott élõ emberek kapnak majd egy új házat, ahová semmi emlék nem köti majd õket és kapnak pénzt is-pár százezer forint gyorssegélynek hívott alamizsnát. De õk már tudják, amit egy emberi mohóság által kiirtott természeti nép mondott búcsúzóul: ha majd kivágjuk az utolsó fát, kifogjuk az utolsó halat és felperzseljük az utolsó legelõt is, rájövünk majd, hogy a pénzt nem lehet megenni."
"Gyerekek, asszonyok, lábasjószágok és a macska. Az autó, az ingóságok és az elöntött maradékok guberálása. Ez a mentési sorrend. De ki menti meg azt a negyven négyzetkilométert, ami gyakorlatilag eltûnt Magyarország területébõl és helyét marsbéli táj foglalta el? Egészen biztosan senki sem, mert egy patak, egy láprét és egy erdõ menthetetlen.
Nem lehet talajcserét végezni negyven négyzetkilométeren és újra kezdeni mindent, mert az élet a talajból építkezik. A Tüskevári-erdõ az apácatornai és kisberzsenyi ex lege védett lápréteken ahol orchideagumók és tavaszi virágok hagymáinak ezrei készültek a téli nyugalomra, majd a tavaszi feltámadásra, az 13-as pH-jú nátriumhidroxid öntött el mindent, ami még egy aránylag reakcióképtelen, kõzetformába zárt fémmel is reagálni tudott. Sokan használják ezt a bizonyos pH szót, anélkül hogy tudnák igazi jelentését, tehát: a lúgkoncentrációt egy tízes alapú logaritmus skálán mérik hetestõl felfelé ahol egy szám emelkedése tízszeres koncentrációemelkedést jelent, azaz ha kiszámoljuk az ujjunkon, egymilliószor töményebb oldatot kapunk a semlegesnél itt Ajka környékén.
Ez az elmélet. A valóság pedig az, hogy minden hal, kétéltû elpusztul.
A valóság továbbá az, hogy ha egy vízimadár leszáll az iszapba, lemállik a bõr a lábáról.
A nem veszélyes hulladék azt jelenti, hogy egész ökoszisztémák tûnnek el, amelyek az élet sokféleségének rendszerei és helyüket mindent kibíró és lebíró gyomok foglalják el. Legeltetni, növényt termeszteni, horgászni, vagy csak kifeküdni egy vasárnap délután a Torna-patak partjára, hallgatni a nádi madarak énekét, többé nem lehet. Ha valami nem talál élõhelyet és élelmet, ha közvetlenül ö maga nem is pusztul el, elvándorol, és hiánya már most fáj.
Tudom lesz majd kárpótlás, az ott élõ emberek kapnak majd egy új házat, ahová semmi emlék nem köti majd õket és kapnak pénzt is-pár százezer forint gyorssegélynek hívott alamizsnát. De õk már tudják, amit egy emberi mohóság által kiirtott természeti nép mondott búcsúzóul: ha majd kivágjuk az utolsó fát, kifogjuk az utolsó halat és felperzseljük az utolsó legelõt is, rájövünk majd, hogy a pénzt nem lehet megenni."
A gyöngyösi Károly Róbert Fõiskola fogja végezni a vörösiszap okozta károk légi felmérését: Link
Hari múltkori gyönyörû képei után kedvet kaptam én is egy kis õszi természetfotózáshoz ma délután. Link
Valamikor sokat gombáztunk a családdal Szárligeten. Volt egy nagy eldugott õzláb és pöffeteg lelõhelyünk, tudtok róla? Az õzláb telep egy szembeötlõ jellegzetes formájú DK felé kiugró szikla mögötti tisztáson; a pöffetegek az erdõ Ny-i lejtõs oldalán. A 90-es években jártam ott utoljára. Nem mintha mostanában mégegyszer odamennék valaha, de érdekel hogy megvan-e még Nem túlzok, futball-labda méretû pöffeteget és hihetetlen mennyiségû õzlábat találtunk, napokig ettük "két pofára", õzlábkalapot rántva még én is, pedig nem kedvelem a gombát gyerekkori mérgezésem óta
(Az ellenségemnek se kívánom. Vidéken nyaraltam egy tanyán, orvos több óra járásra. A helyi kölkek nyersen ették a csirkegombát vagy mit. Én is szedtem-ettem, sikerült valami mást is ami hasonlított rá. Röviddel utána összeestem, órákig eszméletlen voltam, azt hitték meghalok. Amikor magamhoz tértem "mindent kijött" de sokáig mintha késsel hasogatták volna gyomrom. Azóta lehetõleg kerülöm a gomba minden fajtáját, akkor ettem csak ha az asszony rám parancsolt
Kis színes I.: a teherautós krumpli-hagyma árusok újabban shiitakét is kínálnak a szokásos zsákolással. Anno exnejem vett több ilyen zsákos telepet is, pincében tartottuk. Egy-egy zsákot meglepõen sokáig szüretelhettünk. Megéri annak aki szereti, most gondolkodóba estem, anno nagyon finom kajákat csinált exem belõle
Kis színes II.: a "nagyút" ritkás forgalmú ezért az autósok nemegyszer száguldanak pedig kanyar bukkanó van pár, gyakorta kiránduló iskolás bringások is. A minap mellettem szembetalálkozott két száguldó, kitértek. Sokáig vezettem, láttam mi várható és lehúzódtam az útról mégis alig pár centin múlt hogy még fórumozhatok. Az egyik kritikus helyen felszereltek egy sebességjelzõ digitális táblát (LASSÍTS felirat is villog) Azóta messzirõl lassítanak. Nem nagy dolog de nyugodtabb az ember
Nem túlzok, futball-labda méretû pöffeteget és hihetetlen mennyiségû õzlábat találtunk, napokig ettük "két pofára", õzlábkalapot rántva még én is, pedig nem kedvelem a gombát gyerekkori mérgezésem óta (Az ellenségemnek se kívánom. Vidéken nyaraltam egy tanyán, orvos több óra járásra. A helyi kölkek nyersen ették a csirkegombát vagy mit. Én is szedtem-ettem, sikerült valami mást is ami hasonlított rá. Röviddel utána összeestem, órákig eszméletlen voltam, azt hitték meghalok. Amikor magamhoz tértem "mindent kijött" de sokáig mintha késsel hasogatták volna gyomrom. Azóta lehetõleg kerülöm a gomba minden fajtáját, akkor ettem csak ha az asszony rám parancsolt
Kis színes I.: a teherautós krumpli-hagyma árusok újabban shiitakét is kínálnak a szokásos zsákolással. Anno exnejem vett több ilyen zsákos telepet is, pincében tartottuk. Egy-egy zsákot meglepõen sokáig szüretelhettünk. Megéri annak aki szereti, most gondolkodóba estem, anno nagyon finom kajákat csinált exem belõle
Kis színes II.: a "nagyút" ritkás forgalmú ezért az autósok nemegyszer száguldanak pedig kanyar bukkanó van pár, gyakorta kiránduló iskolás bringások is. A minap mellettem szembetalálkozott két száguldó, kitértek. Sokáig vezettem, láttam mi várható és lehúzódtam az útról mégis alig pár centin múlt hogy még fórumozhatok. Az egyik kritikus helyen felszereltek egy sebességjelzõ digitális táblát (LASSÍTS felirat is villog) Azóta messzirõl lassítanak. Nem nagy dolog de nyugodtabb az ember
Hangulatos képek. A szõlõsorból lõtt kép kifejezetten.
Nincs is jobb, mint egy zalai zöldveltelini,vagy rizlingszilváni laza fröccs miután ott egy dombhátra feltekerünk bacajjal....
Nincs is jobb, mint egy zalai zöldveltelini,vagy rizlingszilváni laza fröccs miután ott egy dombhátra feltekerünk bacajjal....
Szerintem rozsdasárga tõkegomba, de még az is lehet, hogy tüskés tõkegomba, csak az sötétebb elvileg, úgyhogy maradok az elsõnél.
Gombák újra:
Terjedelmes 18 cm-s ordas (Szárliget)
Link
Tuskógomba telep:
Link
Szárliget látkép este:
Link
Légyölõ galócák (Galyatetõ)
Link
Link
Fenyõ tuskóján (meghatározandó) (Galyatetõ)
Link
Megjegyzem idén okt. 4 én 15:30 körül a Galyatetõn sikerült megpillantanom az elsõ hópelyheket ( 1 centis csillag formájú) a szélvédõn egy zápor elõhírnökeként, utána aprószemû jeges esõbe ment át.
Terjedelmes 18 cm-s ordas (Szárliget)
Link
Tuskógomba telep:
Link
Szárliget látkép este:
Link
Légyölõ galócák (Galyatetõ)
Link
Link
Fenyõ tuskóján (meghatározandó) (Galyatetõ)
Link
Megjegyzem idén okt. 4 én 15:30 körül a Galyatetõn sikerült megpillantanom az elsõ hópelyheket ( 1 centis csillag formájú) a szélvédõn egy zápor elõhírnökeként, utána aprószemû jeges esõbe ment át.
FIGYELEM!!!
"Csalók gyûjtenek a Magyar Vöröskereszt nevében. Három honlapon: Voroskereszt.Com, HungarianRedcross.Com, MagyarVoroskereszt.Com a szervezet nevével visszaélve gyûjtenek a vörösiszap-katasztrófa károsultjai számára. A Magyar Vöröskereszt ezúton szeretné felhívni mindenki figyelmét, hogy csak a saját honlapján a www.voroskereszt.hu oldalon szereplõ információk a valósak. A szervezet az ügyben megtette a megfelelõ jogi lépéseket.
A Magyar Vöröskereszt ezúton szeretné felhívni mindenki figyelmét, hogy csak a saját oldalán a www.voroskereszt.hu-n szereplõ információk valósak! A Magyar Vöröskereszt országos gyûjtést csak a K&H Bank 10405004-00026547-00000000 számlaszámán, illetve a minden hálózatból elérhetõ 1749-es segélyvonalon indított a vörösiszap-katasztrófa károsultjai számára. Az interneten keringõ levélben és az illegális honlapon szereplõ, a Magyar Vöröskeresztre hivatkozó gyûjtés keretében utalt adományok nem a szervezethez és a károsultakhoz jutnak el! A levélben a Magyar Vöröskereszt neve és emblémája mellett a Magyar Televízió és a Magyar Rádió nevével is visszaélnek az illegális site készítõi. A két médiumot szervezetünk már értesítette. A Magyar Vöröskereszt az ügyben megtette a megfelelõ jogi lépéseket!"
Forrás: www.voroskereszt.hu
"Csalók gyûjtenek a Magyar Vöröskereszt nevében. Három honlapon: Voroskereszt.Com, HungarianRedcross.Com, MagyarVoroskereszt.Com a szervezet nevével visszaélve gyûjtenek a vörösiszap-katasztrófa károsultjai számára. A Magyar Vöröskereszt ezúton szeretné felhívni mindenki figyelmét, hogy csak a saját honlapján a www.voroskereszt.hu oldalon szereplõ információk a valósak. A szervezet az ügyben megtette a megfelelõ jogi lépéseket.
A Magyar Vöröskereszt ezúton szeretné felhívni mindenki figyelmét, hogy csak a saját oldalán a www.voroskereszt.hu-n szereplõ információk valósak! A Magyar Vöröskereszt országos gyûjtést csak a K&H Bank 10405004-00026547-00000000 számlaszámán, illetve a minden hálózatból elérhetõ 1749-es segélyvonalon indított a vörösiszap-katasztrófa károsultjai számára. Az interneten keringõ levélben és az illegális honlapon szereplõ, a Magyar Vöröskeresztre hivatkozó gyûjtés keretében utalt adományok nem a szervezethez és a károsultakhoz jutnak el! A levélben a Magyar Vöröskereszt neve és emblémája mellett a Magyar Televízió és a Magyar Rádió nevével is visszaélnek az illegális site készítõi. A két médiumot szervezetünk már értesítette. A Magyar Vöröskereszt az ügyben megtette a megfelelõ jogi lépéseket!"
Forrás: www.voroskereszt.hu
A Marcalt az elmúlt évtizedek során több trauma is érte, de mindig viszonylag hamar regenerálódott.
Az elsõ az 1960-as évek második felében történt folyószabályozás volt, ami az ország egyik legjobb csukás vízének számító Marcalt néhány évre teljesen tönkretette. Hogy milyen kiváló csukás víz volt a Marcal, példaként megemlítem, hogy középiskolás diákként az 1996-os tavaszi szünetben - még a szabályozás elõtt - volt olyan horgászatom, amikor egy nap alatt több mint 100 db csukát fogtam benne villantóval és szalonnabõr csíkkal mártogatva. Az 1970-es évek elejére, közepére a folyó teljesen regenerálódott annyi különbséggel, hogy a csuka helyett az áramlást kedvelõ halfajok szaporodtak el, mint pl. a márna, a jászkeszeg, a paduc, a domolykó és a szilvaorrú keszeg. Azért a csendesebb részeken csuka is maradt... A vízminõség ekkor kitûnõ volt, mert a nyírádi mélymûvelésû bauxitbányából kiszivattyúzott karsztvizet a Melegvíz patakon és a Marcalon keresztül vezették el. Ezért is kellett szabályozni, mert a régi meder nem bírta elvezetni a karsztvizet. A folyó vize ekkor kékeszöld színû és kristálytiszta volt, mint egy akváriumban úgy lehetett a halakat megfigyelni benne.
A második traumát az ajkai timföldgyár okozta, amikor 1989. végén tömény nátronlug került a Torna patakba és azon keresztül a Marcalba. Mindkét vízbõl kipusztult minden élet.
Mire a víz regenerálódott volna, az 1990-es évek elején jött a harmadik trauma, mert a bauxitbányászat leépítésével a karsztvíz kitermelés is megszünt és a folyó vízhozama nagyon lecsökkent, a felsõ szakaszon szinte víz sem maradt a szabályzáskor megnövelt keresztmetszetû mederben. A folyó ekkor ugyanolyan berki jellegûvé vált, mint amilyen a szabályozás elõtt volt. Eltûntek belõle az áramláskedvelõ halfajok és ismét a csendesebb vizeket kedvelõ fajok - ponty, kárász, csuka - vették át az uralmat és nagyon elszaporodtak a vizinövények is, jó búvó és ívóhelyet adva a halaknak. A folyó rövid idõn belül ismét viszonylag haldús vízzé vált.
Ebben a helyzetben érte a folyót a negyedik trauma, a mostani vörösiszap katasztrófa, aminek következtében 1989-hez hasonlóan minden élet kipusztult a vízbõl. 1989-ben a folyó érintetlen felsõ szakaszáról származó halak elég gyorsan benépesítették a havaria sújtotta alsó részeket, csak remélni lehet, hogy ez most is így történik majd.
Az elsõ az 1960-as évek második felében történt folyószabályozás volt, ami az ország egyik legjobb csukás vízének számító Marcalt néhány évre teljesen tönkretette. Hogy milyen kiváló csukás víz volt a Marcal, példaként megemlítem, hogy középiskolás diákként az 1996-os tavaszi szünetben - még a szabályozás elõtt - volt olyan horgászatom, amikor egy nap alatt több mint 100 db csukát fogtam benne villantóval és szalonnabõr csíkkal mártogatva. Az 1970-es évek elejére, közepére a folyó teljesen regenerálódott annyi különbséggel, hogy a csuka helyett az áramlást kedvelõ halfajok szaporodtak el, mint pl. a márna, a jászkeszeg, a paduc, a domolykó és a szilvaorrú keszeg. Azért a csendesebb részeken csuka is maradt... A vízminõség ekkor kitûnõ volt, mert a nyírádi mélymûvelésû bauxitbányából kiszivattyúzott karsztvizet a Melegvíz patakon és a Marcalon keresztül vezették el. Ezért is kellett szabályozni, mert a régi meder nem bírta elvezetni a karsztvizet. A folyó vize ekkor kékeszöld színû és kristálytiszta volt, mint egy akváriumban úgy lehetett a halakat megfigyelni benne.
A második traumát az ajkai timföldgyár okozta, amikor 1989. végén tömény nátronlug került a Torna patakba és azon keresztül a Marcalba. Mindkét vízbõl kipusztult minden élet.
Mire a víz regenerálódott volna, az 1990-es évek elején jött a harmadik trauma, mert a bauxitbányászat leépítésével a karsztvíz kitermelés is megszünt és a folyó vízhozama nagyon lecsökkent, a felsõ szakaszon szinte víz sem maradt a szabályzáskor megnövelt keresztmetszetû mederben. A folyó ekkor ugyanolyan berki jellegûvé vált, mint amilyen a szabályozás elõtt volt. Eltûntek belõle az áramláskedvelõ halfajok és ismét a csendesebb vizeket kedvelõ fajok - ponty, kárász, csuka - vették át az uralmat és nagyon elszaporodtak a vizinövények is, jó búvó és ívóhelyet adva a halaknak. A folyó rövid idõn belül ismét viszonylag haldús vízzé vált.
Ebben a helyzetben érte a folyót a negyedik trauma, a mostani vörösiszap katasztrófa, aminek következtében 1989-hez hasonlóan minden élet kipusztult a vízbõl. 1989-ben a folyó érintetlen felsõ szakaszáról származó halak elég gyorsan benépesítették a havaria sújtotta alsó részeket, csak remélni lehet, hogy ez most is így történik majd.
Azt gondolom most nagyon ideillenek a sorok:
"Õrzõk, vigyázzatok a strázsán. Az Élet él és élni akar..."
(Ady Endre - Intés az õrzõkhöz)
"Õrzõk, vigyázzatok a strázsán. Az Élet él és élni akar..."
(Ady Endre - Intés az õrzõkhöz)
A folyók jellegükbõl adódóan nagyon gyorsan regenerálódnak, öntisztulásuk és ökoszisztéma-megújulásuk szinte a leggyorsabb, az összes szárazföldi és állóvízi ökoszisztémát körökkel megelõzik ebben.
A halak nagyon érzékeny élõlények, nem véletlen van ráírva a permetezõszerekre, hogy halakra, méhekre különösen veszélyes! A Marcal sajnos teljesen kipusztult, de ugyanakkor nem szabad a természet és az élõvilág megújuló erejét lebecsülni. A tiszai ciánszennyezés nyomán a pesszimistább verziók évtizedes helyreállást jósoltak. A Tisza élõvilága azonban a vártál jóval hamarabb regenálódott. Valamelyik tavaszi NG számban volt egy cikk a Mt. St. Helens vulkánról, az a környék is hamarabb állt talpra, mit azt bárki gondolta volna.
Meg a 9,3 pH-s ásványvíz keveredik bennünk, nevezetesen a gyomorsavval, s máris csökken a mix pH-ja.
Nem 8,3 az a víz? Én kicsit sokallom a 9.3-at, de attól még lehet mondjuk.
Egyébként meg lehet, hogy a halaknak a 9 is durva, nekünk meg nem.
Nem tudom a konkrét választ, esetleg más. LAM talán jobban vágja a témát.
Egyébként meg lehet, hogy a halaknak a 9 is durva, nekünk meg nem.
Nem tudom a konkrét választ, esetleg más. LAM talán jobban vágja a témát.
Eddig meg nem erõsített osztrák hírügynökségi jelentés szerint egy eddig sértetlen tározót veszélyeztetettnek minõsítettek.
Más az,ha abból naponta megiszol fél litert,és más,ha az élõlények ilyen közegben élnek!
Az osztrák híradó épp most mutatott friss felvételeket, a Rába gyõri torkolatáról, és sajnos ott már van enyhe halpusztulás. Azonban - környezetvédelmi szakértõk szerint - a Duna vízhozama elegendõ lehet a "katyvasz" megfelelõ higítására, így "csupán" enyhén megnõtt pH-val lehet/kell számolni. A Marcal ellenben kihalt...
Egy kérdésem lenne...
Gyõrnél a Rába lúgossága 9,65-ös ph-val tetõzött. Ez milyen hatással lehetett az itteni vízi élõvilágra? Gondolok itt pl. a helyiek, és túristák által is oly kedvelt hatalmas vadkacsa(százával vannak jelen), és hattyúállományra, halakra. Nekünk is sokszori program volt a gyerkõccel a vadkacsa etetés... Gyõr a vizek városa. Nem szeretném, ha a vizek elé halott jelzõt kellene biggyeszteni, mint a Marcal partján élõknek. Bocs, ha túlzok!...
Sipi!
Na ez is egy érdekes dolog... Bár azt is hozzáteszem, hogy nagy mennyiségben öntik a savat a vízbe, amit ugye nem tudnak megfelelõ mértékben elkeverni... Így az is elõfordulhat, hogy az amúgy lúgos vízben, savas szakaszok vannak.
Gyõrnél a Rába lúgossága 9,65-ös ph-val tetõzött. Ez milyen hatással lehetett az itteni vízi élõvilágra? Gondolok itt pl. a helyiek, és túristák által is oly kedvelt hatalmas vadkacsa(százával vannak jelen), és hattyúállományra, halakra. Nekünk is sokszori program volt a gyerkõccel a vadkacsa etetés... Gyõr a vizek városa. Nem szeretném, ha a vizek elé halott jelzõt kellene biggyeszteni, mint a Marcal partján élõknek. Bocs, ha túlzok!...
Sipi!
Na ez is egy érdekes dolog... Bár azt is hozzáteszem, hogy nagy mennyiségben öntik a savat a vízbe, amit ugye nem tudnak megfelelõ mértékben elkeverni... Így az is elõfordulhat, hogy az amúgy lúgos vízben, savas szakaszok vannak.
Az ásványvizek, és PH értékrõl jut eszembe hogy a boltokban kapható lúgos ásványvíz 9,3 PH értékkel. Én magam is ittam már ilyet. Elgondolkodtató, hogy egy ilyen PH értékû természetes vízben elpusztulnak a halak. Kissé összezavarodtam most
Hát igen, ezt sejtettük:
Link
(Most nagyon tudnék kérdezni valamit úgy félig kacsintósan, de nem teszem, mert letiltanak) Mindenesetre szimbolikus jelentése is lehetne ennek az iszapömlésnek, fõleg ha egy bizonyos tulajdonságára gondolunk...
Egyébként meg a képeket nézve, amiket beküldtetek, nem is lehet szavakat találni Szívszorító
Link
(Most nagyon tudnék kérdezni valamit úgy félig kacsintósan, de nem teszem, mert letiltanak) Mindenesetre szimbolikus jelentése is lehetne ennek az iszapömlésnek, fõleg ha egy bizonyos tulajdonságára gondolunk...
Egyébként meg a képeket nézve, amiket beküldtetek, nem is lehet szavakat találni
Szívszorító
Ehetõ, de 30 perc fõzés után.
Az állathangról annyit, hogy köszi, hogy meghallgattad. Sajnálom, hogy nem hiúz, én egyébként még vaddisznóra is gondoltam, de valahogy az állathangokkal nem nagyon foglalkoztam eddig, és nem értek annyira hozzá, max. pár énekesmadarat ismerek fel és tudok utánozni.
Köszi, Üdv
Az állathangról annyit, hogy köszi, hogy meghallgattad. Sajnálom, hogy nem hiúz, én egyébként még vaddisznóra is gondoltam, de valahogy az állathangokkal nem nagyon foglalkoztam eddig, és nem értek annyira hozzá, max. pár énekesmadarat ismerek fel és tudok utánozni.
Köszi, Üdv
Lehet, hogy ki moderáltok. Kár.
Fel vagyok háborodva, nem a disznóól klímájával kapcsolatban EU.
Na most gyorsan el kell kapni azon KFt-zászló alá bújt újsütetû "vállalkozókat" akik idáig süllyesztették- magasították a természet gátjait!
Ezeknek csak a napi-heti-havi haszon lesõ monitor görbék írtak le valós dolgokat, de a környezettel éppen hogy nem törõdtek. Meg az ott élõ alapfaunáktól kezdve az emberig! Meg aztán a fõ irányvonal vezérelte õket; gyorsan megszedni magunkat, eladni a nemzetközi piacon a gyorsan megtermelt dolgot, aztán huss, el Magyarországból, Haiti valamelyik szigetére..
Megértem a miniszter elnök szavait, itt nem természeti katasztrófa volt, hanem emberi "gondatlan mulasztás". Legyen ez momemtum, akár csernobili eset után, itt Európában.
Ezt szerintem nem lehet újjáépíteni, el kell telni vagy tíz évnek, talán akkor.
A hajléktalan családoknak pedig télire befogadó telepeket, tavasszal pedig az elképzelt új lakóhelyhez meg sok támogatást kívánok!
Fel vagyok háborodva, nem a disznóól klímájával kapcsolatban EU.
Na most gyorsan el kell kapni azon KFt-zászló alá bújt újsütetû "vállalkozókat" akik idáig süllyesztették- magasították a természet gátjait!
Ezeknek csak a napi-heti-havi haszon lesõ monitor görbék írtak le valós dolgokat, de a környezettel éppen hogy nem törõdtek. Meg az ott élõ alapfaunáktól kezdve az emberig! Meg aztán a fõ irányvonal vezérelte õket; gyorsan megszedni magunkat, eladni a nemzetközi piacon a gyorsan megtermelt dolgot, aztán huss, el Magyarországból, Haiti valamelyik szigetére..
Megértem a miniszter elnök szavait, itt nem természeti katasztrófa volt, hanem emberi "gondatlan mulasztás". Legyen ez momemtum, akár csernobili eset után, itt Európában.
Ezt szerintem nem lehet újjáépíteni, el kell telni vagy tíz évnek, talán akkor.
A hajléktalan családoknak pedig télire befogadó telepeket, tavasszal pedig az elképzelt új lakóhelyhez meg sok támogatást kívánok!
Én is szívesen láttam volna a gomba kalapját felülrõl. De így is nagyon valószínûnek tartom, hogy tuskógomba, potxpinka, ami ehetõ.
Nálunk most igen nagy dömpingje van
Fasírtnak a legjobb
Nálunk most igen nagy dömpingje van
Fasírtnak a legjobb
Egy kis pozitívum máról:
Link
A képen egy Hogna radiata (réti farkaspók) mama látható, a hátán a nemrég kikelt babáival. Jó már valami ÚJ ÉLETET is látni!
Link
A képen egy Hogna radiata (réti farkaspók) mama látható, a hátán a nemrég kikelt babáival. Jó már valami ÚJ ÉLETET is látni!
Sajnos,a legújabb hírek szerint a Dunában is halpusztulást észleltek. A Rába-torkolatnál 9,1-es pH-t mérnek,ahhoz,hogy megmeneküljön a halállomány,8 alattira kellene ezt csökkenteni.
Mondjuk Mohácsnál, vagy Bajánál kéne mintavételezni pár napon keresztül, hogy felmutassuk az itteni eredményeket. Ha Romániából többet mérnek valamibõl, nálunk meg minden rendben lesz, meg tudjuk védeni magunkat. Biztos mérnek egyébként nálunk már most is és akkor kiderül milyen a víz minõsége. Én mondjuk csodálkoznék, ha a Dunának nagy kára származna ebbõl a szennyezésbõl, de ezt csak óvatosan jegyzem meg....
Na az ilyen kijelentéseken az eszem megáll! 
Link
Õ követeli a kártérítést??
Milyen káruk van nekik ebbõl a katasztrófából??
Arra bezzeg nincs esze a parlamentjüknek,hogy megkérdezze:hé magyarok nem kell segítség a mentésben?
De a pénzt már most követelik....szánalmas népség!!!
Bezzeg a Tiszai ciánkatasztrófakor behúzták fülüket farkukat úgy hallgattak.
Link
Õ követeli a kártérítést??
Milyen káruk van nekik ebbõl a katasztrófából??
Arra bezzeg nincs esze a parlamentjüknek,hogy megkérdezze:hé magyarok nem kell segítség a mentésben?
De a pénzt már most követelik....szánalmas népség!!!
Bezzeg a Tiszai ciánkatasztrófakor behúzták fülüket farkukat úgy hallgattak.
Igen, sajna mostanában szinte csak ásványvizek (néha egy kis borocskával és ezért is írtam a félig meddig kérdésnek szánt ásványvizekkel is kapcsolatos aggodalmaimat is. És köszi a választ. Na meg a flurid (asszem a Margitszigetibe annyi van, hogy rá is van írva, hogy nehéz fizikai munkát végzõk kérjék ki orvosaik tanácsát).
Na a másik témával kapcsolatban én bulvárban nem olvastam ilyenrõl, hanem szakmabéli rokonom mondta, aki laborban is dolgozott, de lehet, hogy õ magát csak a vizet vizsgálta (és nehézfémbe határérték alatt volt természetesen bõven - ezért is írtam, hogy minimális mértékben, de jelen vannak - én már csak kulmináltam, hogy honnan származhat.
Azért én feltenném a kérdést, hogy védõréteg ide-oda, tudjuk, hogy még a vízzáró réteg sem 100%-osan vízzáró és a kötésben lévõ nehézfémek is hihetetlen lassan, de vándorolnak, max még nem érték el a parti szûrésû kutakat, csak évezredek múlva. Vagy ez így abszolúte nem igaz?, azért én elolvasnék erre vonatkozó kutatást. Nyilván a helyben lévõ elemek is tudnak bajt okozni, lásd arzén, és nem a folyómederben lévõ problémákra kell koncentrálni a parti szûrésû kutak esetében, a halakkal úgy is több bekerül a szervezetünkbe...?
Ajkát illetõen én is azt írtam még pár napja, hogy várjuk meg a szakértõk vizsgálatait, s lõn az egyik havernõm már ma ki is ment egy hatóságtól, kiváncsian várom az eredményt.
Közben két ember (haverom Devecserben élõ ismerõsei) Budapesten vannak bõrátültetésen, a lábszárukról lemaródott a bõr
és ezért is írtam a félig meddig kérdésnek szánt ásványvizekkel is kapcsolatos aggodalmaimat is. És köszi a választ. Na meg a flurid (asszem a Margitszigetibe annyi van, hogy rá is van írva, hogy nehéz fizikai munkát végzõk kérjék ki orvosaik tanácsát).Na a másik témával kapcsolatban én bulvárban nem olvastam ilyenrõl, hanem szakmabéli rokonom mondta, aki laborban is dolgozott, de lehet, hogy õ magát csak a vizet vizsgálta (és nehézfémbe határérték alatt volt természetesen bõven - ezért is írtam, hogy minimális mértékben, de jelen vannak - én már csak kulmináltam, hogy honnan származhat.
Azért én feltenném a kérdést, hogy védõréteg ide-oda, tudjuk, hogy még a vízzáró réteg sem 100%-osan vízzáró és a kötésben lévõ nehézfémek is hihetetlen lassan, de vándorolnak, max még nem érték el a parti szûrésû kutakat, csak évezredek múlva. Vagy ez így abszolúte nem igaz?, azért én elolvasnék erre vonatkozó kutatást. Nyilván a helyben lévõ elemek is tudnak bajt okozni, lásd arzén, és nem a folyómederben lévõ problémákra kell koncentrálni a parti szûrésû kutak esetében, a halakkal úgy is több bekerül a szervezetünkbe...?
Ajkát illetõen én is azt írtam még pár napja, hogy várjuk meg a szakértõk vizsgálatait, s lõn az egyik havernõm már ma ki is ment egy hatóságtól, kiváncsian várom az eredményt.
Közben két ember (haverom Devecserben élõ ismerõsei) Budapesten vannak bõrátültetésen, a lábszárukról lemaródott a bõr
Ez azért Te is tudod biztosan, hogy elég bulváros csúsztatás így és kevés köze van az egzakt tudományos (környezetföldtani,környezetkémiai stb.) tényekhez....a pesti oldal parti szûrésû vizei európai szinten is hatalmas értékû, majd minden mérendõ környezetkémiai komponensre kifogástalan minõségû ivóvíz.(Nem véletlenül õrzik fegyveres járõrök.)Fél Nyugat-Európa összetenné a kezét, ha a fõvárosaiban ilyen vizet "csapolhatna".Nem akarok - mert se idõm, se energiám - a kolloidkémiai háttérbe nagyon belemélyedni, de kicsit megteszem, mert a fórumokat böngészve így is elég sok félinfó kering Ajka kapcsán.(Helyenként dühöngeni lehetne a sötét korlátoltság és tudatlanság kapcsán, de ez is a tudomány és az azt képviselõk hibája.Régen kommunikálni kellene és közérthetõen.)Szóval legalább itt ne legyen ez...
Azt biztos tudod, hogy a parti szûrésû víz az egy furcsa kettõs valami.Felszíni víz is, meg nem is.Konkrétan az adott folyóból jön, mégis a tározó kavicsrétege alapján, felszínalatti víznek számít.Épp ebbõl eredõen a mechanikai,vegyi(szerves-szervetlen) szennyezés veszélye sokszor a háttérbõl sokkal nagyobb, mint az adott folyó felõl.A létrejöveteléhez is adott üledékföldtani és hidrológiai körülmények kellenek.Szemcseméret,üledékszemcsék kristályszerkezete illetve ami nélkül nincs, az a folyómeder falán kialakult érintkezési réteg.Nem más ez,egyszerûsítve, mint egy rothadó szerves mederiszap, mely erõsen kolmatált és reduktív.Kicsit még ennél is bonyolultabb a kép, mert még élõ és elhalt szervezetek is részt vesznek benne, ráadásul bediffundál az anyag egy része a víztartó rétegbe is és maguk a kutak szívása nyomán kialakuló depresszió is besegít ebbe a folyamatba.Ami tény,hogy a vízben lebegõ hordalékanyag, mederfenékiszap(nevezzük így), a szerves élõlények együttese, egy aktív szûrõfelület, ami a beszivárgó vízmennyiséget nagyon lassú szûréssel engedi át a kavicstestbe, ahol már nagy részt csak hidraulikus mozgást végez.(De ez meg már veretes hidrogeológia.)A dolog sava-borsa abban van, hogy ez a pár centis, de nagy ellenálló képességû kolmatált réteg,javarészt agyagásványokból áll.Pl. montmorillonit, ami egy fajta szilikát, szilicum-oxid.Ezeknek a felülete negatív töltésû és kiváló szorpciós (oldatban lévõ anyag kiválása adott felületre) tulajdonságokkal bír.Mivel a vízmolekula dípólusmomentuma nagy, így egyszerûsítve a vízmolekula befordul ellentétes töltésre(+) és hidrátburkot alkotva valami iszonyat tapadónyomással (5 GPa!!!) feltapad a szilikát felületre.Mivel a dipólussággal a vízmolekula kifele megint negatív töltésû, így újabb hidrátréteg tapadhat meg.Itt már kisebb a tapadás ereje persze.Ennek köszönhetõen - nem mélyedve el a rendszer kationos hidrogénkötéseinek agylágyító kolloidkémiájába, a toxikus fémiont(!!!) is(!!) megköti a hidrátburkok zónáiban.És ez a lényegek lényege!Gyakorlatilag ha van élõ, kolmatált réteggel rendelkezõ mederágy, az még a fémeket is redukálva adszorbeálja.De a szerves oldószerektõl a olajszármazékokon át, éppen ennek az iszonyat kolloid tapadási erõnek és a leírt folyamatnak köszönhetõen, majd minden szennyezõ komponenst.Egy hátránya van, hogy a DO érték (oldott oxigén) nagyon alacsony a parti szûrésû vízben, az pedig azért élõszervezetnek nem olyan jó.De a vízkezelés során ez módosítható.
Na épp ezért, amíg ezt a réteget egy tömeggyilkos szintû barom nem sérti meg (lsd. kotróhajó Horánynál annó), addig a kavicstestben tározódó víz kitûnõ ivóvízbázis.És nagyságrendekkel jobb, mint a sokkal inkább sérülékeny karsztvizek.De az már másik fejezet.
Végén egy jó tanács.. ...jól válogasd meg az ásványvizezést is, mert az épp félt fém-ion tartalom ezekben magas lehet és nem mérik(!),nem beszélve a 400-500-800 mgr-os hidrogénkarbonát mennyiségrõl (jó érpálya és vese kövezés)és egyéb nyalánkságokról (kútfejmélyítés után bekerülõ nitrit-nitrát)...
Azt biztos tudod, hogy a parti szûrésû víz az egy furcsa kettõs valami.Felszíni víz is, meg nem is.Konkrétan az adott folyóból jön, mégis a tározó kavicsrétege alapján, felszínalatti víznek számít.Épp ebbõl eredõen a mechanikai,vegyi(szerves-szervetlen) szennyezés veszélye sokszor a háttérbõl sokkal nagyobb, mint az adott folyó felõl.A létrejöveteléhez is adott üledékföldtani és hidrológiai körülmények kellenek.Szemcseméret,üledékszemcsék kristályszerkezete illetve ami nélkül nincs, az a folyómeder falán kialakult érintkezési réteg.Nem más ez,egyszerûsítve, mint egy rothadó szerves mederiszap, mely erõsen kolmatált és reduktív.Kicsit még ennél is bonyolultabb a kép, mert még élõ és elhalt szervezetek is részt vesznek benne, ráadásul bediffundál az anyag egy része a víztartó rétegbe is és maguk a kutak szívása nyomán kialakuló depresszió is besegít ebbe a folyamatba.Ami tény,hogy a vízben lebegõ hordalékanyag, mederfenékiszap(nevezzük így), a szerves élõlények együttese, egy aktív szûrõfelület, ami a beszivárgó vízmennyiséget nagyon lassú szûréssel engedi át a kavicstestbe, ahol már nagy részt csak hidraulikus mozgást végez.(De ez meg már veretes hidrogeológia.)A dolog sava-borsa abban van, hogy ez a pár centis, de nagy ellenálló képességû kolmatált réteg,javarészt agyagásványokból áll.Pl. montmorillonit, ami egy fajta szilikát, szilicum-oxid.Ezeknek a felülete negatív töltésû és kiváló szorpciós (oldatban lévõ anyag kiválása adott felületre) tulajdonságokkal bír.Mivel a vízmolekula dípólusmomentuma nagy, így egyszerûsítve a vízmolekula befordul ellentétes töltésre(+) és hidrátburkot alkotva valami iszonyat tapadónyomással (5 GPa!!!) feltapad a szilikát felületre.Mivel a dipólussággal a vízmolekula kifele megint negatív töltésû, így újabb hidrátréteg tapadhat meg.Itt már kisebb a tapadás ereje persze.Ennek köszönhetõen - nem mélyedve el a rendszer kationos hidrogénkötéseinek agylágyító kolloidkémiájába, a toxikus fémiont(!!!) is(!!) megköti a hidrátburkok zónáiban.És ez a lényegek lényege!Gyakorlatilag ha van élõ, kolmatált réteggel rendelkezõ mederágy, az még a fémeket is redukálva adszorbeálja.De a szerves oldószerektõl a olajszármazékokon át, éppen ennek az iszonyat kolloid tapadási erõnek és a leírt folyamatnak köszönhetõen, majd minden szennyezõ komponenst.Egy hátránya van, hogy a DO érték (oldott oxigén) nagyon alacsony a parti szûrésû vízben, az pedig azért élõszervezetnek nem olyan jó.De a vízkezelés során ez módosítható.
Na épp ezért, amíg ezt a réteget egy tömeggyilkos szintû barom nem sérti meg (lsd. kotróhajó Horánynál annó), addig a kavicstestben tározódó víz kitûnõ ivóvízbázis.És nagyságrendekkel jobb, mint a sokkal inkább sérülékeny karsztvizek.De az már másik fejezet.
Végén egy jó tanács..
...jól válogasd meg az ásványvizezést is, mert az épp félt fém-ion tartalom ezekben magas lehet és nem mérik(!),nem beszélve a 400-500-800 mgr-os hidrogénkarbonát mennyiségrõl (jó érpálya és vese kövezés)és egyéb nyalánkságokról (kútfejmélyítés után bekerülõ nitrit-nitrát)...
Igazad van JoeJack, kicsiben is zajlik a környezetszennyezés a nap minden percében ahol csak ember él. A szokásos emberi anyagcsere nem károsít ("csupán" biológiai veszély) de udvarra kilöttyentett zsíroldószeres mosogatás-mosás öblítõvize, egy nehézfémekkel mérgezõ anyagokkal dúsított kenõolaj elfolyatása már igen. Elég arra gondolni hogy nem akad olyan bolond aki meginná, akárcsak belekortyintana.
Tisztelem mindazon fórumkollegát aki széleskörû elméleti és gyakorlati tudását tapasztalatát olykor megcsillantja, de nem kérkedik vele, véleményüket mértékadónak tartom és elfogadom. Tudásuk birtokában képesek józanul mérlegelni a helyzetet. Talajpufferelés- igaz létezõ folyamat, de kitûnõ kapaszkodó a vétkeseknek. Én néha még azon is aggódom ha a kertben mosom le kocsimat, a tisztítószeres víz milyen károkat okozhat. Nem felejtem el (korábban említettem már) édesapám három kaukázusi fenyõt ültetett szentendrei telkén. Egy megmaradt, szereti helyét 38 év alatt annyira megnõtt kiterebélyesedett, hogy a Google felvételén is azonnal szembeötlik. Két társa azért pusztult el nagyon gyorsan még növendék korában, mert apám egyetlen alkalommal egy vödör ultrás mosogatóvizet öntött tövükbe. És ez csak ultrás mosogatólé volt nem 13 pH lúg. "Slaggal lemosható" hát ez cinikus vagy zavart elmeállapotú javaslat. Ilyenkor mindig kedvem lenne ráordítani a magyarázkodókra "NE MAGYARÁZZA MEG KATONA!" A témában járatlan emberek is látták a tározó repedéseit. Már az elsõ repedésnél az alapokat kellett volna erõsíteni, nemhogy a falakat magasítani. Az emlegetett laborvizsgálatok csak arra voltak jók hogy megnyugtassák lelkiismeretüket. Tudták õk hogy baj van a statikával, dehát sûrû a vörösiszap, nem folyik messze ha szétroppan a tározó. Csak éppen nagy mennyiségû esõvel nem számoltak, pedig ilyen esetben kötelezõ a biztonsági túlméretezés természeti csapásokra is számítva. (Legenyhébb példa - már egy antenna telepítésénél is orkánszerû szélnyomásra számolnak, aszerint méretezik, telepítik) A mostani esõzésekben a kutya edényében naponta 2-3 kg tömegû víz gyülemlett össze. Egy ekkora nyílt felületen sok tonna terhelte tovább a tározót és folyékonnyá tett szerencsére "csak" 1 millió tonna iszapot. Esõzésben megduzzadt patakok gátakat szakítanak át, ezért gondosan ellenõrzik a gátakat. A tározó falai is gátak, de a vörösiszap sûrû (amíg fel nem áztatja sok esõvíz) oda se neki pár világûrbõl is látható repedésnek. Arra gondolt valaki hogy a repedésekbe folyó kevés csapadék is MEGFAGY télen, tovább tágítva a repedéseket? Aki saját házán tapasztal süllyedést mozgást bizonyára tesz valamit ellene, de ha repedés jelenik meg a falon azonnal tesz valamit. Túl azon hogy a nyilatkozó nem utalt arra mi történhet a talajban - a nagy nyílt felületek mint úttest, házfal slaggal valóban lemoshatók. De kérdem, hogy mossák le "slaggal" az olykor élet munkájával keservesen szerzett, lúgtól elázott eszközöket? (PC, plazmatévé, berendezési tárgyak, a házbelsõk fotóin látszik. Bizonyára társul mellé sok udvaron károsodott kerti kapa, szerszámok, autó) Egy alapos slagolás a megbontott vasúti töltést is helyrehozza?
Minden tiszteletem a katonáké tûzoltóké akik a mérges kigõzölgésektõl terhes szennyezõdésben gázolva felszámolják a közvetlen veszélyt, megtisztítják legalább a látható környezetet. De ez is csak olyan mint a tûzoltás, oltás közben óhatatlanul megsemmisül minden ami útba akad. A tüzet lokalizálják, füstölgõ üszkös romok maradnak, de nem terjed tovább. Arra is ügyelnek, ne maradjon parázs mely újraélesztheti a tüzet. Nem tehetnek róla, hogy jelen esetben a tisztítással ("slagolással") talajba juttatott szennyezõdés évekig lappangó parázs lesz, mely sok kárt okoz még mire kialszik. Cinikusan lehet mondani, eredetileg is ott volt hát most visszakerült - azért hozzáteszem, sokkal kisebb területen sokkal nagyobb koncentrációban mint ahonnan eredetileg bányászták. A koncentrált szennyezõdés kémiai reakciókkal átalakítva semlegesíthetõ, leköthetõ. Viszont elgondolni is borzasztó hogy ezért sósavat öntenek a patakba. Nincs választás, a további lúgos szennyezõdést meg kell valahogy állítani, ami elfolyt már elfolyt. Felötlik a kutatóintézeti laboránsnõ esete. Cianidsó oldatot ivott és az odakészített sósav alapján is úgy vélhette majd a gyomrában HCN keletkezik. A sósav megivására természetesen nem maradt már ideje (a gyomorsav gyorsabban reakcióba lépett).
A baj megtörtént most próbálják menteni ami menthetõ. Régi mondás "s**rnak bajnak nincs gazdája", magyarázgatják mentegetõdznek csúsztatnak pedig nem olyan országban élünk ahol már egy sikkasztó fõosztályvezetõt is nyilvánosan lõnek tarkón. A majdan bûnbaknak megnevezett emberek megúszhatják pár évvel az "úri börtönben" békés növénytermesztéssel, kéthetente eltávval.
"Repül a nehéz kõ, ki tudja hol áll meg s kit hogyan talál meg" a közvetlen környezeti hatásokat láttuk. Vélekedünk de nem tudjuk mi következik még ezután. Helyreállítják amit ahogy lehet, aztán lassan elfelejtik. Three Mile Island, Csernobil, Bhopal tragédiája is kellemetlen emlékké halványult (sokról nem is tudunk) remélhetõen a szakemberek tanultak belõle.
A szörnyû halálban elpusztult halottak nem panaszkodnak, élet megy tovább. Temetnek, megtöltik a dögkutakat. Mi lesz az élõkkel?
A földönfutókká lett emberek között nem egy, vélhetõen újrakezdésre képtelen ember eltûnik majd a többi földönfutó között ételért-ágyért kicsinyke motyójáért küzdeni a hajléktalanszállón, jobb koldulási helyért verekedni. Ez már nem az õket odajuttatók gondja, a karitatív szervezetekre nehezedik (nem elég önként vállalt önzetlenségük, nemegyszer "rájuk is tolják"). A profitorientált biztosítók nem karitatív szervezetek, igyekeznek majd a legkisebb veszteséggel megúszni. Lesznek perek, szépen gyarapodik majd a sikerdíj is. Sok embernek látszó lény "keresni fog" mások tragédiáján, tegyék fejük alá koporsójukba...
Tisztelem mindazon fórumkollegát aki széleskörû elméleti és gyakorlati tudását tapasztalatát olykor megcsillantja, de nem kérkedik vele, véleményüket mértékadónak tartom és elfogadom. Tudásuk birtokában képesek józanul mérlegelni a helyzetet. Talajpufferelés- igaz létezõ folyamat, de kitûnõ kapaszkodó a vétkeseknek. Én néha még azon is aggódom ha a kertben mosom le kocsimat, a tisztítószeres víz milyen károkat okozhat. Nem felejtem el (korábban említettem már) édesapám három kaukázusi fenyõt ültetett szentendrei telkén. Egy megmaradt, szereti helyét 38 év alatt annyira megnõtt kiterebélyesedett, hogy a Google felvételén is azonnal szembeötlik. Két társa azért pusztult el nagyon gyorsan még növendék korában, mert apám egyetlen alkalommal egy vödör ultrás mosogatóvizet öntött tövükbe. És ez csak ultrás mosogatólé volt nem 13 pH lúg. "Slaggal lemosható" hát ez cinikus vagy zavart elmeállapotú javaslat. Ilyenkor mindig kedvem lenne ráordítani a magyarázkodókra "NE MAGYARÁZZA MEG KATONA!" A témában járatlan emberek is látták a tározó repedéseit. Már az elsõ repedésnél az alapokat kellett volna erõsíteni, nemhogy a falakat magasítani. Az emlegetett laborvizsgálatok csak arra voltak jók hogy megnyugtassák lelkiismeretüket. Tudták õk hogy baj van a statikával, dehát sûrû a vörösiszap, nem folyik messze ha szétroppan a tározó. Csak éppen nagy mennyiségû esõvel nem számoltak, pedig ilyen esetben kötelezõ a biztonsági túlméretezés természeti csapásokra is számítva. (Legenyhébb példa - már egy antenna telepítésénél is orkánszerû szélnyomásra számolnak, aszerint méretezik, telepítik) A mostani esõzésekben a kutya edényében naponta 2-3 kg tömegû víz gyülemlett össze. Egy ekkora nyílt felületen sok tonna terhelte tovább a tározót és folyékonnyá tett szerencsére "csak" 1 millió tonna iszapot. Esõzésben megduzzadt patakok gátakat szakítanak át, ezért gondosan ellenõrzik a gátakat. A tározó falai is gátak, de a vörösiszap sûrû (amíg fel nem áztatja sok esõvíz) oda se neki pár világûrbõl is látható repedésnek. Arra gondolt valaki hogy a repedésekbe folyó kevés csapadék is MEGFAGY télen, tovább tágítva a repedéseket? Aki saját házán tapasztal süllyedést mozgást bizonyára tesz valamit ellene, de ha repedés jelenik meg a falon azonnal tesz valamit. Túl azon hogy a nyilatkozó nem utalt arra mi történhet a talajban - a nagy nyílt felületek mint úttest, házfal slaggal valóban lemoshatók. De kérdem, hogy mossák le "slaggal" az olykor élet munkájával keservesen szerzett, lúgtól elázott eszközöket? (PC, plazmatévé, berendezési tárgyak, a házbelsõk fotóin látszik. Bizonyára társul mellé sok udvaron károsodott kerti kapa, szerszámok, autó) Egy alapos slagolás a megbontott vasúti töltést is helyrehozza?
Minden tiszteletem a katonáké tûzoltóké akik a mérges kigõzölgésektõl terhes szennyezõdésben gázolva felszámolják a közvetlen veszélyt, megtisztítják legalább a látható környezetet. De ez is csak olyan mint a tûzoltás, oltás közben óhatatlanul megsemmisül minden ami útba akad. A tüzet lokalizálják, füstölgõ üszkös romok maradnak, de nem terjed tovább. Arra is ügyelnek, ne maradjon parázs mely újraélesztheti a tüzet. Nem tehetnek róla, hogy jelen esetben a tisztítással ("slagolással") talajba juttatott szennyezõdés évekig lappangó parázs lesz, mely sok kárt okoz még mire kialszik. Cinikusan lehet mondani, eredetileg is ott volt hát most visszakerült - azért hozzáteszem, sokkal kisebb területen sokkal nagyobb koncentrációban mint ahonnan eredetileg bányászták. A koncentrált szennyezõdés kémiai reakciókkal átalakítva semlegesíthetõ, leköthetõ. Viszont elgondolni is borzasztó hogy ezért sósavat öntenek a patakba. Nincs választás, a további lúgos szennyezõdést meg kell valahogy állítani, ami elfolyt már elfolyt. Felötlik a kutatóintézeti laboránsnõ esete. Cianidsó oldatot ivott és az odakészített sósav alapján is úgy vélhette majd a gyomrában HCN keletkezik. A sósav megivására természetesen nem maradt már ideje (a gyomorsav gyorsabban reakcióba lépett).
A baj megtörtént most próbálják menteni ami menthetõ. Régi mondás "s**rnak bajnak nincs gazdája", magyarázgatják mentegetõdznek csúsztatnak pedig nem olyan országban élünk ahol már egy sikkasztó fõosztályvezetõt is nyilvánosan lõnek tarkón. A majdan bûnbaknak megnevezett emberek megúszhatják pár évvel az "úri börtönben" békés növénytermesztéssel, kéthetente eltávval.
"Repül a nehéz kõ, ki tudja hol áll meg s kit hogyan talál meg" a közvetlen környezeti hatásokat láttuk. Vélekedünk de nem tudjuk mi következik még ezután. Helyreállítják amit ahogy lehet, aztán lassan elfelejtik. Three Mile Island, Csernobil, Bhopal tragédiája is kellemetlen emlékké halványult (sokról nem is tudunk) remélhetõen a szakemberek tanultak belõle.
A szörnyû halálban elpusztult halottak nem panaszkodnak, élet megy tovább. Temetnek, megtöltik a dögkutakat. Mi lesz az élõkkel?
A földönfutókká lett emberek között nem egy, vélhetõen újrakezdésre képtelen ember eltûnik majd a többi földönfutó között ételért-ágyért kicsinyke motyójáért küzdeni a hajléktalanszállón, jobb koldulási helyért verekedni. Ez már nem az õket odajuttatók gondja, a karitatív szervezetekre nehezedik (nem elég önként vállalt önzetlenségük, nemegyszer "rájuk is tolják"). A profitorientált biztosítók nem karitatív szervezetek, igyekeznek majd a legkisebb veszteséggel megúszni. Lesznek perek, szépen gyarapodik majd a sikerdíj is. Sok embernek látszó lény "keresni fog" mások tragédiáján, tegyék fejük alá koporsójukba...
A csapvizeink, kiváltképpen a pesti oldalon, ahová nem kevernek karsztvizet tartalmaznak sajna jelenleg is min. mértékben nehézfémeket, ugyanis a Duna medrének aljában folyamatosan rakódik le a nehézfém pl. a Szlovák nehéziparnak, vagy a mûtrágya bemosódásnak is köszönhetõen. Ez még keveredik a klórral és nem éppen egészségesnek mondható fõként parti szûrésû csapvizet iszunk. Már aki persze, mert pl. én is inkább ásványvizezek, persze nehézfém szempontjából az sem biztos, hogy jobb.
Nagyon szép képek, meg persze a táj is. Én is már jól bejártam azt a környéket, csak azon a gerincen nem voltam még, ahol a várrom áll, pedig már 15 éve el akarok oda jutni..
A gomba szerintem gyûrûs tuskógomba, amit igen gyakran látni fõleg oktober-november hónapokban nem csak tuskón, de ezek, ha jól gondolom, egy mohaszõnyeggel benõtt fatörzsbõl nõttek ki.
A gomba szerintem gyûrûs tuskógomba, amit igen gyakran látni fõleg oktober-november hónapokban nem csak tuskón, de ezek, ha jól gondolom, egy mohaszõnyeggel benõtt fatörzsbõl nõttek ki.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat