Bioszféra

Például szülõfalum. [esõ] Anyám gyerekkorában (60-70-es évek) még 300-400 fõ között volt a lakosságszám. Általános iskolás koromban kb. 250-260 körül, most nagyjából 170-180...ebbõl 15 év alatti gyermek 10 fõ, +1 hamarosan érkezik. Tehát 6 % körüli az arány. Az országos valahol 15-20 % között lehet. Rengeteg egyedül élõ özvegy...üresen álló házak...pár évente jön egy-két bevándorló, eddig többnyire normálisak érkeztek, szerencsére.

Sajnos sokfelé vannak az országban olyan települések, ahol iszapömlés nélkül is 20-30 év múlva nem fog lakni senki, mivel ha kihalnak az idõsek, üresen maradnak a házak.
Hasonló kísértetfalvak lesznek majd.

Még mielõtt valaki azt hinné, hogy elbagatellizálom a dolgot: nem, errõl szó sincs. De vegyük észre, hogy kisebb és kevésbé látványos formában folyamatosan zajlik a környezetszennyezés és a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Nem 1 hónap múlva fogjuk megtudni, hogy milyen hatásai voltak ennek a katasztrófának, majd évek, évtizedek múlva lehet összegezni. Szerintem a szakértõk sem nagyon vannak tisztában a helyzettel, lévén máshol még nem történt hasonló havária ebben a kategóriában.

Kolontárt szerintem lehet törölni a térképekrõl...aki teheti az oda már nem megy vissza. 800 fõs település, tehát nem nagy, gondolom ott is megvannak a jellemzõ népesedési problémák, úgymint elöregedés, fiatalok elvándorlása, stb. Az ingatlanok 1000 évre elõre eladhatatlanná váltak, az egészséges élet lehetõségei jelentõsen (nullára?) csökkentek. Az öregek és a szegények vissza fognak költözni, de a többiek már nem. Esetleg mennek majd az illegális lakásfoglalók...szóval pár évtized múlva jó eséllyel már csak egy kísértetfalu lesz belõle.

Itt a Belvárosban is van annyi. 10 perc séta bármelyik budapesti forgalmas út mellett felér egy vegyi katasztrófával.

A Noé állatotthon önkéntesei is eljutottak a katasztrófaterületre és nekiláttak a háziállatok mentésének, ellátásának. Szívszorító képsorok a munkájukról:
Link

És a radioaktív por?

Igen a cég kijelölte az egyik üresen álló kazettáját, hogy oda vigyék a szemetet. Még nem tudom melyikbe mert van pár a környéken.

Viszont a Marcalban, Rábában elpusztult haltetemek(és egyéb állatok) messze elúsznak majd a Dunán is... Gondolom csemegéznek majd belõlük(tetemekbõl) az ott élõ állatok is.
Nem volt szép látvány egyébként, a Marcal partján fekvõ elpusztult szarvas sem (M1 híradó). Szegény állat mit szenvedhetett amikor belekortyolt a 12-es ph-jú vízbe. Ugyanis ennyire tudták levinni a sósavas, és gipszes kezelés után. (szintén M1 híradó)

Ááá, a Duna hatalmas vízmennyisége mellett eltörpül ez a szennyezés. A folyó átlagos vízhozama Budapestnél 2350 m3/s. A kifolyt 1 millió m3-nek már csak a töredéke jut el a Dunáig, de még ha az összes odaérne: a folyó 7 perc alatt szállít ennyi folyadékot átlagos idõszakban.

Esetlegesen mekkora hatáskörben lehet egészségkárosító ez a kiszáradt, majd szálló porban jelentkezõ szutyok? Folyóvizeinkbe bekerülve akár az egész MO.-i Duna vonalán szennyezheti csapvizeinket?
Üdv!

Noli, ha nem gond, beteszem a fejlécbe az új információt.

Valóban,a google-on megnéztem (rájöttem,hogy lehet aránymértéke is esetleg),valóban két oldala megvan 500 m is,de nem négyzet így is akár 15-20 ha is lehet.Ha csak 2 m zagy folyt le róla,akkor is stimmel a 7-800 ezer m3,ha több,akkor akár 1 millió is.Nem gondoltam ekkorának,de akkor az amerikai 500 ezer nem is volt olyan sok,ha nem írták el...
Persze ott szûk,erõsebben lejtõ hegyi völgy volt,ami a pusztítást felerõsíthette(500 ház összedõlt).

Nem véletlenül ûrtartalmat adtam, a méreteket illetõen csak becsléseket olvastam.
A magassága inkább 25m körüli, az alakja pedig nem négyzet ( Link ), így ne 500X500m-el számolj!

Ez mikori adat?
Csak mert ha az alapterülete ~2500000m2, és magassága ~30-35m, de több helyen közelít az 50m-hez, akkor inkább 10millió m3 lehet az. Bár a lényegen ez mit sem változtat...

Egy kisebb összefoglaló készült el a héten történt vegyi katasztrófáról. Amit Dávid (Zivipötty) írt meg. Link
Köszönjük a cikket!
Kellemes estét kívánok mindenkinek!

Tetejérõl nincs képed?

Aki tárgyi adománnyal szeretné segíteni a kolontári katasztrófa áldozatait, a következõket adja:
Tartós alapvetõ élelmiszer (liszt, olaj, rizs stb.), konzerv, tisztálkodószerek, gumicsizma, gumikesztyû, védõszemüveg, vödör, lapát, pelenka, WC papír, papírzsebkendõ, egészségügyi betét. (Szerencsére ruhát, takarót elég sokat tudtak már szállítani az érintetteknek, arra pillanatnyilag nincs szükség, mert nem tudják hol tárolni.) Ezeket a korábban már említett gyûjtõpontokon lehet leadni, illetve el lehet vinni az érintett településekre is:

A magánszemélyek adományait Kolontáron a kultúrházban Soháné Csóka Zita koordinálja, címe: Arany János u. 2., telefonszáma: 06-20-3902-382.
Devecserben Hegedüs Árpádné, a Közös Fenntartású Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetõje végzi a szervezést a régi mûvelõdési házban, címe: Damjanich u. 7., telefonszáma: 06-30-207-1850.

Egy sokkal kellemesebb téma: a hétvégi mátrai túránk képei: Link Kérlek segítsetek a gomba meghatározásában. Köszi elõre is.

Így van, jóval nagyobb.
A zagytározórendszer kazettái összesen 30millióm3 térfogatot képviselnek, ebbõl csak a most katasztrófát okozó X.sz. kazetta 4millió 200ezer m3.

Link Bakonyi szerint a katasztrófa meg sem történhetett... nem is történt meg...
"Alaptalan volt a pánik, mert fõleg a víz távozott." ???
Nem ártana, ha jól kialudná magát, mert egyre nagyobb marhaságokat mond.

Az ajkai tározó jóval nagyobb az általad becsültnél, durván 500x500 m kiterjedésû (pl. a maps.google.com-on látható). Így már stimmel a kifolyt mennyiség számítása...

Ez a film jutott eszembe a cégvezetõnek vagy kinek a megnyilatkozásaiból: Link

Valami nem stimmel a számokkal: az 1972-es USA iszapömlésrõl a cikk félmilliárd litert ír: ez 500.000 m3.Az 500 házat elvitt,125 halott.Most 7-800.000 m3-rõl írnak Ajkánál ami elszabadult.Ha a tároó 200mx200m=40000m2 kiterjedésû és a tetejérõl 2-3 m trutyi folyt el,az csak 100.000 m3.Ha mind a 20-30 m-nyi iszap elfolyt volna,az 1 millió m3.Nem hiszem,hogy 4-5 hektárnál sokkal nagyobb lenne a tározó,de ha 10 ha és 5 m iszap folyt róla el,még az is csak annyi,mint az amerikai félmillió,nem több.
Vagyis szerintem az elfolyt mennyiségnek lehet,hogy többszörösét emlegetik nálunk,mintha az összes iszap kiürült volna a tározóból.

Mi úgy tanultuk, hogy

a bõrre letörlés után bõ víz meg híg (talán fél %-os) ecetsav megy,

a szembõl pedig törölgetés nélkül bõ vízzel és 2 %-os bórSAVval mossul ki a lúgot.

Tápcsatornába kerülve sok víz meg étolaj az ajánlott, esetleg még híg ecetsav.





Sav ellen: a bõrön törölgetés, bõ víz, szódabikarbóna,
a szembe bõ víz és bórAX,
a tápcsatornába bõ víz és tej (szódabikarbóna ide tilos, mert kipukkaszt!!).

A katasztrófával kapcsolatban nekem a legsúlyosabb aggodalmam az, hogy nem hallottam még, hogy kijelölték-e és elõkészítették-e a kifolyt iszap új tárolóhelyét. Már igencsak itt lenne az ideje elkezdeni elszállítani a kiszabadult vörös szörnyeteget. Mindemellett a karitatív tevékenységet meg a nyomozást sem szabad elhanyagolni, de a jövõnk szempontjából szerintem ez a legfontosabb.
Bár igaz, trutyiban nem könnyû terepet elõkészíteni

Errõl nekem az jutott eszembe, amit 80 éve Cholnoky még tudott a városunkról - melyik utcában folyik patak, hol vannak források. A 20 évvel ezelõtti építkezésekkor a tudás már nem volt meg, így lett egy rakás folyamatosan vizesedõ épület. (Az egykori patakot föld alá terelték - na nem annyira patak volt ez, inkább erecske, ami esõzés idején kisebb patakká nõtt s a Sédbe folyt.) A Színház felújításakor az egykori Püspökkert forrásairól úgy tûnik, senki se tudott, s egy pinceszerûen lemélyített részleget építettek, ahol még az építés közben több beázás és "talajvízbetörés" volt... Közben meg ugyanennek a városnak ugyanaz az önkormányzata támogatta annak a Cholnoky monográfiának a kiadását, amelyben ezen régi veszprémi vizekrõl is szó volt......... Szóval mi lesz 30 év múlva az ajkai "erdõk" területén? Mi lesz, ha valakinek eszébe jut oda építkezni? OK, Ajka nem igazán földrengésveszélyes terület, de ha mégis, akkor ennek a mélyben lévõ zselatin-állagú valaminek a viselkedése mondjuk könnyen elõrelátható. :-( Saját munkám során többször találkozom olyannal, hogy egy-egy kábel nem ott megy, ahol a tervrajzok jelzik, így pl. 80 cm helyett csak 35 cm mélyen vannak, vagy egyszerûen nem is az a nyomvonal, holott ezek néhány éves dokumentumokban szerepelnek. Hogy várhatjuk el akkor, hogy egy több évtizedes munkának precíz nyomai maradnak - fõleg egy olyan korszakból, amikor a "sógorság-komaság" döntõ volt az engedélyezésekkor.

Történeti háttér... Akármi elõzte meg, ez sem más mint egy ingatlan megvétele. Amikor megveszik, attól kezdve a vevõ húzza hasznait és viseli terheit. Ez utóbbit tisztelet a kivételnek elhanyagolják a gyorsan meggazdagodni vágyó nemegyszer igazgatóból/felszámoló biztosból tulajdonossá vedlett privatizációs lovagok vagy költségeit megpróbálják átjátszani az adófizetõkre. Furcsa hogy nem egy, az "átkosban" veszteséges gyár (melyek apáink pénzén és verítékén épültek a háborús romokból) miután privatizálták a milliárdos nyugati kölcsönökbõl nyugati gépekkel korszerûsített üzemet/gyárat (húsz éve szinte osztogatták egymás között) hirtelen mûködõképessé válik. Megtáltosodnak ha a saját érdekükrõl van szó? Mivel manapság konzervatívnak mutatkoznak, akkoriban csendes ellenállóként elõbb padlóra küldték, majd rendszer/köpönyeg/váltás után megvették a (pártmegbízással) addig vezetett egységet miközben már akkor is milliókat húztak fizetésben és kiváltságokkal? Csepel, Dunai Vasmû, Ganz Mávag, Láng Gépgyár, Magyar Hajó- és Daru(Kazán)gyár, Diósgyõr megszûnt vagy árnyéka régi önmagának; bányák, könnyûipar, mezõgazdaság, cukoripar. A gépekhez még annyit, a ruszkik minden mozdíthatót elvittek háborús jóvátételbe, az akkor korszerû német francia angol szerszámgépeket is. Amikor Rákosiék szállást csináltak nekik, megszálltak és nagylelkûen hoztak helyükbe rossz hatásfokú környezetszennyezõ energiazabáló ruszki gépeket. Cserébe nekik kellett dolgoznunk és tapsolni az õ ideológiájuknak. Az elavult gépeket szükségszerûen korszerû nyugatiakra kellett cserélni, természetesen hitelbe. Akkor kezdtünk eladósodni. A gépek nem termelték ki saját árukat nem tudták fenntartani a "legvidámabb barakk" látszatát. A szovjet tönkrement a fegyverkezési verseny és világhatalmi törekvései miatt, bábállamait magával rántva. Gazdátlanná válva visszatértünk "jó öreg gazdáinkhoz" de fityiszt kaptunk nem Marshall segélyt, az adósságok maradtak. Magunk urai lettünk(?) más ideológiának tapsolhatunk, mégis úgy jártunk mint a szegény ember aki hiteleit csak újabb hitelekbõl tudja fizetni. Felemelkedésünkre annyi a remény, mint aki saját hajánál fogva próbálja kirángatni magát a mocsárból. Elég természeti csapás érte hazánkat, még súlyosbítják gondatlanságból üzemi katasztrófával is. Rég "megbûnhõdte már e nép a múltat s jövendõt".

Hírek:
Link
Link

Ezt ilyen volumenben még soha nem csinálták, így tapasztalat nincs efelõl.
Megfelelõ mennyiségben alkalmazva a víztömeg hígulásával együtt a Rába már 10 alatti PH-val megúszhatja, a Duna torkolata pedig bõven 9 alattival.

Hol tart a szennyezõdés?
A gipszes megoldás komolyan megoldja a problémát, vagy csak részlegesen?

Pár mondatban légyszíves írjatok róla, mert nincs idõm utánaolvasni a híreknek, és ma sem lesz holnap sem!
Köszönöm!

Huhh...
Ellenben ez súlyos vegyi katasztrófa is egyben.

Íme egy hasonló katasztrófa az USA-ból 1972-bõl!
Link

Néhány szemléltetõ kép:
Eredeti:
Link
Link
Link

Rekultivált:
Link
Link

Nagyon tanulságos (bizony jó lenne olvasni, bennem eme szörnyû esemény ébresztette fel a már szunnyadó vegyészt).
Ellenben ez a profitorientált kifordult világunkban megengedetlen, hiszen az áhított profitot csökkenti a néhány tíz millió forintos erdészeti költség megfizetése (ami egyébként hihetetlenül fontos tud lenni), így csak mutatóban valósul(t) meg eme hatékony felszíni kezelés...

Nem lehet elfelejteni Ajka szocialista nehézipari fellegvár történeti hátterét sem.A város környezetkémiai helyzete bõven a 60-as évekre datálódik vissza.Az alábbi Erdészeti Lapok cikket ennek fényében is érdemes elolvasni.Érdekes háttéradatokkal szolgál több tekintetben Pl. egy 1986-ban készült tanulmányra hivatkozva (jó lenne olvasni az eredetit) 2-2000 tonna összmennyiségre teszi az ajkai zagyiszapokban az urán és a tórium mennyiségét...
Link

Azzal kezdtem annak idején,hogy nem vették egyesek (kik,ki tudja?) a lapot az 1300 mm-nyi esõ egy év alatti lehullása kapcsán. Én Pápán,Ajkától délre igaz,hogy csak 933-at mértem egy év alatt, de Cseszneken 1253-at,Zircen viszont 1400 is esett.Ajkán,a Kab hegy lábánál is eshetett jócskán 1000 felett,akár 1200-1300 mm is.Magát,a töltés összeomlását azáltal okozta az idõjárás(bár ezt cáfolják,és csak személyi felelõsséget emlegetnek),hogy átlagos csapadék mellett ez nem fordulhatott volna elõ: a belvizes átázott altalajon a 30 m magas,meredek töltés nem bírta a nyomást.Arról nem beszélt eddig senki,hogy a méterekre elrobogó gyorsvonatok még egy kis rázkódást is jelentettek,mint apró földrengések ! De már a Bakonyban(Kõris-hegy) az utóbbi négy év mindegyikén 1000 mm felett is volt a csapadék,vagyis átlag felett van 4 éve ! Kummulálódott a dolog,és az agyagos altalajon idõzített bomba volt az egész, a robbanását a szeptemberi sok esõ okozta. Ugyanakkor valóban nem az idõjárás a felelõs, hisz amikor ilyesmit építenek, az altalaj, az esetleges sok csapadék okán más technológiát, erõsebb gátat vagy máshova helyezést kellett volna választani. Ehelyett magasítottak (költségkímélés=nagyobb profit) és az idõjárásra fittyet hányva töltögették. Ugyanakkor hallottam,hogy ez a technológia közel sem jelent 13 Ph-s trutyitavat a tározó tetején sokszázezer m3-es mennyiségben.A lúgot visszanyerik és újra hasznosítják,és helyesen nyilatkozták,hogy csak enyhén lúgos,kevésbé káros ez a zacc.Csakhogy õk nem tartották be az elõírásokat,és a tankönyvekben leírtak ellenére erõsen fellúgozták az iszap tetejét.Így lett a katsztrófa sokkal súlyosabb.Nem csak az iszap jelent bajt(az is persze éppen elég),az maga nem is ömlött volna rá a településekre (olyan sûrû), hanem az erõsen lúgos híg lötty volt a baj,aminek ott szerintem semmi keresnivalója nem volt.Itt viszont orbitális a felelõssége valakinek !

Hú, meg milyen pereskedések lesznek, meg egymásra mutogatás. A székesfehérvári KTVF elõször a hulladék tulajdonosának fogja a bírsághatározatot kiküldeni, az meg nyilván nem fog fellebbezés nélkül engedelmeskedni. Meg gondolom még a somlói borosgazdák is kártalanítást fognak követelni teljesen jogosan, nameg a közelebb élõk. Persze a lényeg, hogy az egészségét mindenki õrizze meg.

Én most már nagyon kiváncsi lennék, hogy az iszap nehézfémtartalma mennyi! Nem a biztonsági adatlapon lévõre vagyok kiváncsi, hanem a most terepen mértre. Mert az elkövetkezendõ években ez okozhatja a fõ problémát. Valaki hallott valamit a híradásokban errõl, vagy még vizsgálják?

Valaki nem tudja veletlenul, hogy hol tart a szennyezodes a Marcalon? mikor, es milyen hatassal erheti el a Rabat?
Bocs az ekezetekert, mobil...

A felelõsség kettõs, elsõsorban az üzemeltetõé, másodsorban a gátmagasítást és ezt újra és újra engedélyezõ hatóságoké, hiszen sajnos a gyakorlat is mutatja, a hatóságokat a komoly profitot produkáló cégek drótokon tudják rángatni (saját tapasztalat...).

A szigetelés alulról kötelezõ, a monitoring rendszer fenntartásával együtt.
Ami valóban szörnyû, az évenkénti több tíz milliárdos üzlet mellett eltörpül a borzasztó mennyiségben képzõdõ veszélyes hulladék kezelési színvonala, ami szinte felháborítóan "egyszerû".
Csupán néhány országban (elsõsorban nem kontinensünkön) vannak szigorított szabályozások rá, sajnos több milliárd m3 vagy t trutyi van "kõkorszaki-balta" jelleggel tárolva, csak kontinensünkön.

A veszprémi egyetem környezettudományi intézetétõl voltak mérni tegnap a környéken. A Torna "már csak" 11,3 pH-val folyik, a Marcalban tegnap még közel 13 volt a pH.... A rádióban most beszélgetnek, hangtárban ( Link ) érdemes visszahallgatni, reggel 7 elõtt pár perccel beszélgettek a fenti intézet vezetõjével.

A felelõsség mindig azon van, aki az adott folyamatot végzi, még az engedélytõl függetlenül is. Az ártalmatlanságra tett utalás nagy hiba volt.Itt nem szubjektív vétkességi felelõsségrõl van szó, maga a folyamat profit érdekében való mûködtetése teremti meg a veszélyhelyzetet és azért való felelõsséget is. A veszélyes üzem üzemben tartójának a felelõssége objektív. Az esõ ellen lehet tenni. Az engedélyektõl függetlenül is folyamatosan ellenõrzök és még további biztonsági lépcsõket építek be, ha kell. A volt engedélyem nem elég. Ez olyan mintha a sofõr azt mondaná, hogy pedig kaptam anno jogsit, tehát nem felelek a balesetért. Emberileg pedig azért, mert tudom, hogyha megtörténik, akkor ez lehet belõle. Alig van mentesítõ ok, pl. nagy erejû földrengés, meteorbecsapódás, háborús bombázás, ami szóba jöhetne, nemigen volt itt ilyen, de persze mondhatjuk, hogy várjuk meg a vizsgálatok végét. Talán annyit, hogy a munkáltató felel elsõdlegesen az alkalmazottja magatartásáért is. A cég tehát felel mindenképp. A felelõsség cégen belüli leosztása természetesen nehéz kérdés, de az már inkább csak maszatolás meg kommunikáció lesz, hogy végül ki viszi el a balhét személyében. Persze elmehetünk egész az államig is, mert felelõsség ott is lehet, azaz miért nem veszi észre a hibát, ha van. Sõt magam is ittam már dobozos sört, és van alumínium a házamban, szóval mit is lehetne erre mondani....?

Más, jobban ide kapcsolódó kérdés: Úgy tudom, hogy ezeknek a tározóknak a medre is speciális szigetelést kap, máskülönben fennállna talajba szivárgás veszélye. Azzal hogy a gát megbomlott, nem bomlott meg a talapzat is esetleg? Beszélt errõl valaki? Vizsgálta ezt valaki? Az egy dolog, hogy a trutyi alja sûrû, de azért nem kéne érintkezzen a talajjal.
Megint másik dolog, hogy teljesen normális az, ha x százezer m3 Ph13 körüli trutyi csak úgy ott áll a szabadban egy tóban, fedetlenül, sima földgátakkal? Tudatlan állampolgárként most szembesülök azzal, hogy ez nálunk, de lehet, hogy a világban is simán bevett normális dolog??? Lehet, hogyha szakmabeli lennék, azt mondanám, hogy nincs ebben semmi, de laikusként az eszem megáll [esõ]

Találtam egy érdekes cikket, lényegében ide is vág (3. oldal lap aljától: "A gyógyító kertek" címmel) Link

Köszi, holnap reagálok, most már elálmosodtam. Jó éjt!

Természetesen nem minõsíthetem az igazgatót, én csak a nyilatkozatáról írtam, amit írtam...
1300mm biztosan nem eset ott. De tényleg sok volt. Ettõl azonban nem szakadhatna át! EZ nem egy átlagos folyótöltés... Az agyagos talajról tudtak akkor is, amikor tervezték... Rengeteg a kérdés, remélem mindenre fény derül majd, és meglesznek a felelõsök. Bár ez a károsultakon vajmi keveset segít, nektek érintetteknek kevés vigasz lesz. Kitartást!
Egyébként a mai esõ mennyiben segíthetett?

Tehát akkor csak az iszap 4%-a ment el. (Egyébként szerintem is több, látni a felvételeken.)

Az hogy milyen vezetõ ebbe beleszólásunk nincs, egyébként nekem sem szimpatikus az ürge. Hiába azért tudni kell megválogatni a szavakat ilyen helyzetben. Ettõl függetlenül én sem vagyok meggyõzõdve róla hogy egy személyben õ a felelõs érte. Itt akár nagyon sok ember felelõssége merülhet fel rosszabb esetben. Amikor ezeket a tározokat megépítették(nálunk van több is közvetlen Ajka szélén is!) egyféle koncepció alapján építették fel õket, nem csak itt hanem az ország más pontjain is anno 25-30 éve. Tehát a felelõsség ott kezdõdik. Aztán az elmúlt 20 év kormányainak felelõs minisztériumai minden évben megadták az engedélyt a mûködéshez, és a bõvítéshez is. Merthogy a környezetvédelmi tárcák szakembereinek volt a feladata. Ismétlem a mûködési engedélyt minden kormány felelõs szerveitõl megkapta a tározó, és a timföldgyár is. Akkor ki is a felelõs? Talán idevehetjük az idõszak minisztereit és miniszterelnökeit is, mert ebbõl ez következik. Ezt nálunk már régen a rendszerváltás után le kellett volna állítani, elföldelni, befüvesíteni a területet. Tehát ennyit az engedélyekrõl. Másrészt azért ne legyen kétséged a természet ereje felõl. Igen ha 2-szeres csapadékmennyiség leesik, akár ilyen problémát is okozhat. Valaki már írta itt, hogy 600 helyett 1300 mm környékén járunk itt.Én pedig másik fórumban írtam, hogy a gát több pontján is a lábazat vízben áll. Ezt többször saját szememmel láttam az elmúlt hónapok folyamán amikor pont azon az úton mentem Devecser felé meccsekre. Sajnos elég szép kis agyagos réteg húzódik a talajban. Idõ kérdése volt mikor fog megcsúszni az agyagon a gát. A gát nagyrésze egyébként 20-30 méteres, némely ponton magasabb ennél, többekközött pont Kolontár felõli oldalán. Sajnos nem fogjuk tudni megállapítani melyik év lehetett az a pont ,amikor vagy be kellett volna zárni az egészet, vagy felismerni, hogy az évtizedek nyomot hagytak rajta, és akkor felújítani az egész gátrendszert. Mi attól félünk, hogy ha por formályában elkezd szállni, akkor a gyakori frontok elõtti DNY-i szelek telibekapják Ajkát is, hacsak tavaszig nem takarítják el az egészet.

Nem egészen. A tározóban sûrû vörösiszap volt, felette híg, nátronlúgos víz. A tározóból ez utóbbi folyt el, de természetesen sok vörösiszapot kavart fel és vitt magával. A vörösiszap 4%-a ment el (szerintem több) és 96%-a ott maradt, a nátronlúgos víz egésze elment.

A tározó 96 %-a ott maradt! Nem is kell mondanom, mekkora mennyiség ez.

Nem tudom, reméljük kiderül, hogy mi volt a gond, mert véletlenek ugye nincsenek.

Elõször is a cég ott hibázott, hogy van egy ilyen vezetõje. Aki látván a hatalmas károkozást emberéletben (szó szerint), természetben ilyet mer nyilatkozni. Ártalmatlan anyag... pff. Mire, kire ártalmatlan? Aki, ami nincs a közelében arra biztosan. Több mint 100-an vannak, voltak miatta kórházban, olyan sérüléseket szerezve, hogy néhányuknál komoly plasztikai mûtétre lesz szükség. A teljes halállományt, és mondhatni élõvilágot kipusztítja a Marcal folyó érintett szakaszán, az érintett sok négyzetkilométernyi szárazföldi területet ne is említsük...
Azt pedig nem gondolom, hogy egy ekkora monstrum gátrendszernek ilyen kárt kell szenvednie, ha egy adott évben a szokásos csapadék másfélszerese-kétszerese hullik... Ez vicc, Óriási tervezési hiba, ha így van.
Egyátalán hogyan kaphat engedélyt egy 30-50m!!! magas gátrendszer közé zárt veszélyesanyag tároló??? Tehát a méretei: 500x600méter, 30-50m-es magassággal.

Most értem haza, és megnéztem egy-két videot, többet között azt, amin a cégvezér nyilatkozik.
Most megkövezhettek, de azért van olyan gondolatom is, hogy nem biztos, hogy a cég hibázott. Nem szeretném védeni õket, mert tudom mi megy a mai világban, de mi van, ha tényleg nem történt mulasztás? Ha a rengeteg esõ miatt megcsúszott a talaj, vagy bármi olyan történt, amit elõre tényleg nem lehetett látni?! Mert szó se róla, lehet olyan is, hogy az az ember aki bejárja a "portát", az akkor napközben lusta volt rá, vagy az is lehet, hogy lefizették az ellenõröket, stb stb. Egy szóval sok variáció van a cég felelõsségére, de mi van ha az a maradék 5-10% jön be, hogy nincs felelõs? Aztán itt sokan meg már embereket akasztanának. Bár ezt is meg lehet érteni, nálunk eddig kevés dolognak volt köüvetkezménye.
nehéz ügy ez, mert akinek az élete munkáját elvitte ez a lötty, azt vigasztalni nem sok mindennel lehet.