Csillagászat és űrkutatás

Ahogy nálunk most kinéz, nem lesz szükség szûrõre meg védõszemüvegre... :-(((
Abban bízom, hogy 11-re kicsit elvékonyodik ez a katyvasz...

Sajnos az indexet a Marsossal nem sikerült megelõzni, mivel aludtam, mikor megjött a NASA hírlevél. A Titán folyékony szénhidrogén tavától szóló már 30-án megjött, nem t'om, miért nem linkeltem be...

Megelõztél, he-he!
Akkor másik "holdhír": Link

Jah, részleges napfogyatkozás lesz ma: Link

Na végre bejött a NASA-nak:
Link
A TEGA kimutatta, hogy víz van az egyik talajmintában!
Ráadásnak szeptember végéig meghosszabbították a Phoenix küldetését. :-)

Noli,Te egy igazi ínyenc vagy!
Reggel jössz ilyen gombás-gniocchis receptel,most meg a Cb-üllõ mögött napfogyi....

Akkor fellövünk egy csapat pulit, hogy szétkergesse a barikat... :-)
Zárt felhõzet talán nem lesz (nálunk legalábbis úgy néz ki), meg talán még elég korán is lesz a fogyi, hogy északon is maradjanak elég nagy rések. Meg aztán milyen állat lenne már egy Cb üllõje mögött természetes szûréssel látható Markoláb-rágta Napot fényképezni!

Majd holnap kiderül.Lehet hogy egy kis bari az égen mindent keresztbe húz majd...

A közepére(szembõl) az van ráírva, hogy ECLIPSE SHADES, Jó kis szemüveg, és erre van ráírva a bizonyos szöveg, miszerint ne fényképezzünk e mögül.

Link
Link
Link

Amikor anno elõjött a téma, nekem volt szerencsém egy sercegõ-gágogó bolidához... Se elõtte, se utána nem történt ilyen velem.

Köszi,asszem 22-es van
Meg közben kiderült,hogy szem"üveg" is van Solar néven,mégg '99-bõl

A hegesztõszemüveg tökéletesen megfelel! A lényeg, hogy jól szûrjön, tehát 16-osnál erõsebb legyen!

Szép jó napot!

Közeledik a Perseidák meteorraj maximuma és felmerült bennem, hogy idén hallani is szeretném õket, nem csak látni.
Igen gyér ismereteim szerint ez két módon lehetséges:
1. Földi rádióadás észlelése
2. A meteorok által kibocsátott rádióadás "észlelése"

Az elsõ egyszerû: Keresel egy olyan helyet a rádión, ahol épp sistergésen kívül semmi sem hallható. A meteor érkezésekor az általa visszavert rádióhullámok hatására rövid idõre hallható lesz egy távoli rádióadó adása.

Engem inkább a második eset érdekel. Ez a téma már egyszer részben felmerült még az "Égrenézõ" fórumban.
Szóval hogyan hallhatjuk a meteorok hangját azon kívül, hogy körbeállítom magam hosszú hajú emberekkel...
Van valakinek ezirányú tapasztalata?

Nagyon szép!

Köszi Noli!
Gyönyörûek és most már tudom mirõl maradtam le...

Napfogyi:
Olyat lehet,hogy azt a hegesztõ üveget,amivel lehet nézni,az obi elé teszem?(tudom,hogy elé lehet rakni,de hogy a Napot is lehet vele fotózni...?)
:/

Kicsit tátott szájjal nézegettem. Gyönyörû!

Nekem mindig az a meglátásom, hogy hiába van kiváló gép, a kép nem bizti, hogy jó lesz, témától függetlenül! A természetfotózás semmivel nem könnyebb vagy nehezebb, mint az asztrofotózás! Sõt ha összeségében nézzük az asztrofotózás nehezebb is (pl. egy mély-ég objektumról - pl. galaxis - kell készíteni x-sok képet, azokat összegezni, amit ráadásul a feldolgozás során is el lehet rontani)! Állítom mindenféle elfogultság nélkül!
Pl. láttam EOS 1D Mark-al készült képet, ami nem volt különösebben jó, viszont láttam EOS 300-350-el készült képet, ami igencsak ütõs volt!
Tehát témától függetlenül nem mindegy a fotós hozzáértése (sem)!

Más az elméletem: 90% jó masina, 10% jó fotós. Ilyesminél legalábbis. A Controll féle természetfotóknál más az arány, ott 70% jó fotós, 30% jó masina a szükséges ráta.

Naa, ugyan! Ne szerénykedj! Hiába van ott, lehet szar fotót is csinálni róla! A jó fotóhoz jó fotós is kell!

Ugyan, az Égi Pék kisütötte, én csak meglestem a kiflicskét :-)
Na jó, korán kellett hozzá felkelni, de más érdemem nincs benne. :-)

Wow! Noli, ezek I. osztályú képek! Gratula!

Ilyen volt, amikor kibukkant a fák közt:
Link
Link
Link
Aztán mászott feljebb:
Link
ENNYIRE gyorsan:
Link (kicsit bemozdult az állvány... :-))
Rózsaszínben: Link
Link
A Hold az almatermésûek közé tartozó gyümölcs:
Link (almafa ágai közt)

És pár csillagocska (kicsit korábban a holdkelténél):
Link

Még láttam egy korai Perseidát is, nem volt nagyon fényes (bár kissé fátyolos és enyhén pirkadó ég alatt), de úgy 30 fok hosszan "hullott".

Aki kihagyta a mai holdkeltét, az nem tudja, mirõl maradt le... :-) Rakok majd képet hamarosan.

Nekem is ilyen van, lehet kapni egyben A4-es méretben is, de van, ahol tudsz kérni kisebb darabot is (kiszámolva, mekkorára van szükséged az obid elé), nem túl olcsó, szóval érdemes számolni.

"igazi tudományos kísérlet folyik a talajminta tapadására vonatkozóan" Hát ez óriási, most már nincs kérdésem, hogy miért nem akarják használni a következõ sarkvidéki nyár alkalmával a mûszereket.

Ok

Kell. Enélkül odakozmál még a csere chip is

Itt kapható például: Link , az itteni leírás alapján úgy tûnik, hogy ez távcsõ elõ való. Ha nincs távcsövem, csak rázoomolok a Napra ahogy tudok, akkor is kell ilyen?

Fényképezéshez spéci fóliát vegyél, kimondottan ilyen célra van, AstroSolar a neve. Nem olcsó dolog, de nem megy tönkre egy használattól, nekem is le van csomagolva a régi. :-)

Ezt fújom már október óta Szedjed össze magad, és csatlakozz a Nagy Napfogyatkozás-Nézõ Brigádhoz! (nézz vissza pár hsz-t)

"igazi tudományos kísérlet folyik a talajminta tapadására vonatkozóan... - Jó duma!

A fogyatkozást nézni biztos hogy fogom, a fényképezés már nem annyira biztos. Nekem még megvan a '99-es fogyatkozásra osztogatott szemüveg is. Az van ráírva hogy f.gépekhez ne használjuk. Valaki meg tudnál mondani hogy miért ne? Mert szeretnék fényképezni is.

Phoenix-hírek:
Link
Angolul nem tudóknak: újabb próbálkozás volt a TEGA mûszerbe juttatandó anyagmintával. Mindkét alkalommal a felkapart talajmintát az emelõlapát felmerte, ám a TEGA nyílása felett már nem tudta elejteni, mivel beletapadt a talajminta, így ismét csak egy túl kicsike adag minta hullhatott a TEGA kemencéjébe. A felfordított emelõlapátból rázással sem tudták a talajt kiszedni...

Szóval igazából csak azt nem képes megcsinálni a Phoenix, amire küldték... Szegény irányítók meg olyan dumákkal jönnek, hogy "igazi tudományos kísérlet folyik a talajminta tapadására vonatkozóan...

Most néztem, hogy a rohadt mázlista vágottszemûeknél jövõre (2009.07.22-én a reggeli/délelõtti órákban) is lesz egy teljes napfogyi, ami ráadásul az utóbbi idõk leghosszabb teljese lesz: 04:00 perces!!
Nálunk a 2081.09.03-ai lesz hosszabb (04:12 perces), de addig sajna utazni kell a teljes napfogyiért, illetve 2081-ben is az ország északi részében élõknek (ha megéljük)!

A NASA TV ismét élõben közvetíti a napfogyit. :-)

Én is nagyon bízom Norbiban, remélem be is jön neki!

Hú bammeg!
A kép jó, de amit sokan írnak... Siralmas!
Miközben olvastam a hsz.-kat vártam melyikben írja valaki, hogy UFO!

Az a ritka alkalom van, hogy örülök a hosszútávúban az elsejére adott derültségnek...

Hozzászólás gyöngyszem:"a hold nem ekkora nincs ekkora fénye és nem is "hajlik" ennyire"
ÚRISTEN
Csak azért, mert valaki tud írni, rögtök hülyeségeket kell írnia? ;-)

Kínában majd lehet hasonlóakat készíteni Link ( olvasandó a hozzászólások is! ) ! )

Ilyen erõvel hadiipar se legyen, az meg az alapvetõ emberi értékekkel is ellentét, nem csak "holmi" vallással. Mégis él és virul, köszöni szépen jól van. Talán ez a legnagyobb költségvetésû ágazat. De ez nagyon messze vezetne, nem idevaló a téma, ja és mellesleg az elõzõ hozzászólásodban igazad van...

Én azt csodálom, hogy egy olyan vallásos országban, mint az usa, még egyáltalán létezik ûrkutatás... Ne feledjük, adófizetõk adják össze rá a pénzt, akiknek mindössze 14%-a nem tartja magát egy egyházhoz tartozónak sem (ebbõl még lehet egyéb vallási eszmével azonosuló). Vagyis a lakosság 86%-a abban hisz valamilyen formában, hogy a világ nem csak fizikai világ, hanem egy felsõbb hatalom alkotta valami. Nehéz egy ilyen közegben pénzt gyûjteni olyan kutatásokra, amelyek a tömegek elképzeléseivel ellentétes ideákat vizsgálnak...

Én is erre gondoltam, de sajnos nem látunk a dolog mélyére, pedig kíváncsi lennék, hogy tervezték-e egyáltalán a tartósabb üzemeltetést, és ez megért volna-e annyi plusz költséget amit az elvárton felüli adatok jelenthetnek. A szomorú az, hogy itt is a spórolás megy, meg az egymás melletti elbeszélés (különbözõ mértékegységek használata valamelyik elõzõ misszió során). Ez nekem olyan "Tesco gazdaságos" butaságnak tûnik, egy ilyen költségvetésû ágazat, mint az ûrkutatás, aminek az anyagi háttere benne van a top 5-ben miért spórol filléreket alkatrészeken, anyagokon, technológiákon. Egyszerûen érthetetlen...

Szerintem egy extra hideget túlélõ (téli hónapok alatt fûtetlen) elektromos berendezés különleges összetételû, a tartós hidegben sem elfáradó anyagokból kell álljon. Mivel földi viszonyok közt nem nagy szükség van ilyesmire, valószínû elképesztõ drága anyagokról van szó, amelyek megõrzik a fizikai tulajdonságaikat, nem repedeznek el, stb.

Szerintem félreértettél, vagy én Téged.
Én a következõ "nyárra" gondoltam, akkor hasonló viszonyok mellett kellene teljesíteni a napelemeknek. Télre megáll minden, majd ha megfelelõ nagyságú áram jutna sok sok hónap múlva a napelemekbõl a rendszerbe, akkor idõszakosan (amikor elegendõ ez az energia) egy alap rutin kalibrációs program futtatása után (ami automatizált, és nem kíván külsõ beavatkozást) azok a dolgok beindíthatóak lennének, amelyek nem kívánnak nagyobb állandó energiát (elõzõ hozzászólásokban írtam melyekre gondolok). Az áteresztõ üzemmód csak megfelelõ energiatartományokban táplálná a rendszert, ennél kisebb és nagyobb (bár ez szûrõkkel lecsökkenthetõ) energiaszinteknél bizonyos funkciók automatikusan ki és bekapcsolódnának. A minimumhatár elérésénél a rendszer a leállás elõtt újra "parkolópályára" tenné a mûszereket, bizonyos értékes adatokat esetleg nem felejtõ memóriára írná, aztán leállna. Amikor megint megfelelõ az energiaszint, akkor kezdené elõröl. Mindez tartalék energia felhasználása nélkül is mûködhet. Természetesen elképzelhetõ, hogy ez túl sci-fis, bár az önszabályozó rendszerek nem napjaink találmányai, és az is lehet, hogy a -100 °C alatti hõmérséklet teljesen tönkreteszi a mûszereket (bár -80-ban még vígan mûködik), de szerintem ezt is ki kellene bírnia. Kérdés persze mire tervezték, ha itt is bejön a képbe a takarékosság, spórolás, akkor akár egyetlen gyenge kondenzátor miatt az egész project besülne. Szerintem nem is akarták tovább használni ezt a rendszert, csak erre a "nyárra". Pedig érdemes lenne...

Nem a sarkvidéken mûködõ szondákról beszélsz. Ha egyszer lehûl a szonda, akkor nem fog külsõ segítség nélkül feléledni. A marsjárók maximum egy átlag hosszúságú éjszaka erejéig kell kibírják, míg a sarkvidéken egy éjszaka hosszú hónapokig tart, ugye. A napelemeknek lehet, nem elég az energiájuk, illetve gondolom, hogy a napelemek valami akksit kell töltsenek, ahonnan a folyamatos áramot kapja a szonda, az akksi meg már lehet, nem bírja a mínusz-sokat. Minden elektromossággal mûködõ készüléknek van egy optimális mûködési hõmérséklete, fõleg, ha erre is lett tervezve. Még egy mezei fényképezõgép is megpusztul, ha túl hidegben használod, sokkal de sokkal hamarabb lemerülnek az elemei (vagyis sokkal több energia kell az alacsony hõmérsékleten való mûködéshez - jelen esetben ez mondjuk -10°C, nem -100°C...) Valószínû, hogy a Phoenix napelemei nem is képesek akkora energiát elõállítani, amely ennyire hidegben képes volna ellátni a masinát. Mintha mosógépet akarnál egy ceruzaelemmel beindítani.
A hosszútávú szondák meg radioaktív hajtással mennek még mindig, nem napelemmel (a Naptól távol ez eléggé bonyolult is lenne).

Érdekes lehet majd a Sat24 képein,többek közt

Jó hogy belinkelted; ide el is felejtettem belinkelni az ajánlómat!

Az idei részleges napfogyatkozás idõpontja vészesen közel van, így emlékeztetõül egy kis összefoglaló (nehogy valaki elfelejtse ):

Link - Észlelési ajánlatok - Szabadszemes észlelési ajánlatok - Részleges napfogyatkozás 2008.08.01-jén

Vagy aki nem akar ennyit kattintgatni: Link

Mindenkinek jó észlelést kívánok!

Augusztus 1-én (nálunk részleges) napfogyatkozás lesz.
Link