Csillagászat és űrkutatás
Én azt csodálom, hogy egy olyan vallásos országban, mint az usa, még egyáltalán létezik ûrkutatás... Ne feledjük, adófizetõk adják össze rá a pénzt, akiknek mindössze 14%-a nem tartja magát egy egyházhoz tartozónak sem (ebbõl még lehet egyéb vallási eszmével azonosuló). Vagyis a lakosság 86%-a abban hisz valamilyen formában, hogy a világ nem csak fizikai világ, hanem egy felsõbb hatalom alkotta valami. Nehéz egy ilyen közegben pénzt gyûjteni olyan kutatásokra, amelyek a tömegek elképzeléseivel ellentétes ideákat vizsgálnak...
Én is erre gondoltam, de sajnos nem látunk a dolog mélyére, pedig kíváncsi lennék, hogy tervezték-e egyáltalán a tartósabb üzemeltetést, és ez megért volna-e annyi plusz költséget amit az elvárton felüli adatok jelenthetnek. A szomorú az, hogy itt is a spórolás megy, meg az egymás melletti elbeszélés (különbözõ mértékegységek használata valamelyik elõzõ misszió során). Ez nekem olyan "Tesco gazdaságos" butaságnak tûnik, egy ilyen költségvetésû ágazat, mint az ûrkutatás, aminek az anyagi háttere benne van a top 5-ben miért spórol filléreket alkatrészeken, anyagokon, technológiákon. Egyszerûen érthetetlen...
Szerintem egy extra hideget túlélõ (téli hónapok alatt fûtetlen) elektromos berendezés különleges összetételû, a tartós hidegben sem elfáradó anyagokból kell álljon. Mivel földi viszonyok közt nem nagy szükség van ilyesmire, valószínû elképesztõ drága anyagokról van szó, amelyek megõrzik a fizikai tulajdonságaikat, nem repedeznek el, stb.
Szerintem félreértettél, vagy én Téged.
Én a következõ "nyárra" gondoltam, akkor hasonló viszonyok mellett kellene teljesíteni a napelemeknek. Télre megáll minden, majd ha megfelelõ nagyságú áram jutna sok sok hónap múlva a napelemekbõl a rendszerbe, akkor idõszakosan (amikor elegendõ ez az energia) egy alap rutin kalibrációs program futtatása után (ami automatizált, és nem kíván külsõ beavatkozást) azok a dolgok beindíthatóak lennének, amelyek nem kívánnak nagyobb állandó energiát (elõzõ hozzászólásokban írtam melyekre gondolok). Az áteresztõ üzemmód csak megfelelõ energiatartományokban táplálná a rendszert, ennél kisebb és nagyobb (bár ez szûrõkkel lecsökkenthetõ) energiaszinteknél bizonyos funkciók automatikusan ki és bekapcsolódnának. A minimumhatár elérésénél a rendszer a leállás elõtt újra "parkolópályára" tenné a mûszereket, bizonyos értékes adatokat esetleg nem felejtõ memóriára írná, aztán leállna. Amikor megint megfelelõ az energiaszint, akkor kezdené elõröl. Mindez tartalék energia felhasználása nélkül is mûködhet. Természetesen elképzelhetõ, hogy ez túl sci-fis, bár az önszabályozó rendszerek nem napjaink találmányai, és az is lehet, hogy a -100 °C alatti hõmérséklet teljesen tönkreteszi a mûszereket (bár -80-ban még vígan mûködik), de szerintem ezt is ki kellene bírnia. Kérdés persze mire tervezték, ha itt is bejön a képbe a takarékosság, spórolás, akkor akár egyetlen gyenge kondenzátor miatt az egész project besülne. Szerintem nem is akarták tovább használni ezt a rendszert, csak erre a "nyárra". Pedig érdemes lenne...
Én a következõ "nyárra" gondoltam, akkor hasonló viszonyok mellett kellene teljesíteni a napelemeknek. Télre megáll minden, majd ha megfelelõ nagyságú áram jutna sok sok hónap múlva a napelemekbõl a rendszerbe, akkor idõszakosan (amikor elegendõ ez az energia) egy alap rutin kalibrációs program futtatása után (ami automatizált, és nem kíván külsõ beavatkozást) azok a dolgok beindíthatóak lennének, amelyek nem kívánnak nagyobb állandó energiát (elõzõ hozzászólásokban írtam melyekre gondolok). Az áteresztõ üzemmód csak megfelelõ energiatartományokban táplálná a rendszert, ennél kisebb és nagyobb (bár ez szûrõkkel lecsökkenthetõ) energiaszinteknél bizonyos funkciók automatikusan ki és bekapcsolódnának. A minimumhatár elérésénél a rendszer a leállás elõtt újra "parkolópályára" tenné a mûszereket, bizonyos értékes adatokat esetleg nem felejtõ memóriára írná, aztán leállna. Amikor megint megfelelõ az energiaszint, akkor kezdené elõröl. Mindez tartalék energia felhasználása nélkül is mûködhet. Természetesen elképzelhetõ, hogy ez túl sci-fis, bár az önszabályozó rendszerek nem napjaink találmányai, és az is lehet, hogy a -100 °C alatti hõmérséklet teljesen tönkreteszi a mûszereket (bár -80-ban még vígan mûködik), de szerintem ezt is ki kellene bírnia. Kérdés persze mire tervezték, ha itt is bejön a képbe a takarékosság, spórolás, akkor akár egyetlen gyenge kondenzátor miatt az egész project besülne. Szerintem nem is akarták tovább használni ezt a rendszert, csak erre a "nyárra". Pedig érdemes lenne...
Nem a sarkvidéken mûködõ szondákról beszélsz. Ha egyszer lehûl a szonda, akkor nem fog külsõ segítség nélkül feléledni. A marsjárók maximum egy átlag hosszúságú éjszaka erejéig kell kibírják, míg a sarkvidéken egy éjszaka hosszú hónapokig tart, ugye. A napelemeknek lehet, nem elég az energiájuk, illetve gondolom, hogy a napelemek valami akksit kell töltsenek, ahonnan a folyamatos áramot kapja a szonda, az akksi meg már lehet, nem bírja a mínusz-sokat. Minden elektromossággal mûködõ készüléknek van egy optimális mûködési hõmérséklete, fõleg, ha erre is lett tervezve. Még egy mezei fényképezõgép is megpusztul, ha túl hidegben használod, sokkal de sokkal hamarabb lemerülnek az elemei (vagyis sokkal több energia kell az alacsony hõmérsékleten való mûködéshez - jelen esetben ez mondjuk -10°C, nem -100°C...) Valószínû, hogy a Phoenix napelemei nem is képesek akkora energiát elõállítani, amely ennyire hidegben képes volna ellátni a masinát. Mintha mosógépet akarnál egy ceruzaelemmel beindítani.
A hosszútávú szondák meg radioaktív hajtással mennek még mindig, nem napelemmel (a Naptól távol ez eléggé bonyolult is lenne).
A hosszútávú szondák meg radioaktív hajtással mennek még mindig, nem napelemmel (a Naptól távol ez eléggé bonyolult is lenne).
Jó hogy belinkelted; ide el is felejtettem belinkelni az ajánlómat! 
Az idei részleges napfogyatkozás idõpontja vészesen közel van, így emlékeztetõül egy kis összefoglaló (nehogy valaki elfelejtse ):
Link - Észlelési ajánlatok - Szabadszemes észlelési ajánlatok - Részleges napfogyatkozás 2008.08.01-jén
Vagy aki nem akar ennyit kattintgatni: Link
Mindenkinek jó észlelést kívánok!
Az idei részleges napfogyatkozás idõpontja vészesen közel van, így emlékeztetõül egy kis összefoglaló (nehogy valaki elfelejtse
):Link - Észlelési ajánlatok - Szabadszemes észlelési ajánlatok - Részleges napfogyatkozás 2008.08.01-jén
Vagy aki nem akar ennyit kattintgatni: Link
Mindenkinek jó észlelést kívánok!
Tudom, hogy viccnek szántad, én is annak az utolsó beírást (kíváncsi voltam a reakcióra 
).
Az eddigi marsjáró robotok hogy tudtak olyan sokáig mûködni, azoknak nem döglött le az akksijuk? A Sojourner is úgy tudom évekig képes lett volna szaladgálni a felszínen (lehet meg is tette), csak a Pathfinder küldetésének végén, amikor a fõ adóval elveszett a jel nem tudták tovább követni az útját.
).Az eddigi marsjáró robotok hogy tudtak olyan sokáig mûködni, azoknak nem döglött le az akksijuk? A Sojourner is úgy tudom évekig képes lett volna szaladgálni a felszínen (lehet meg is tette), csak a Pathfinder küldetésének végén, amikor a fõ adóval elveszett a jel nem tudták tovább követni az útját.
Dehogyis,csak viccelõdök!Nem rajtad,a NASA-n.Gondoltam,egy csipetnyi abszurditást elbír a dolog.Bocsánat.
Csak elképzelem a szondát,amint teljesen kimúlva porosodik egy Enerdzsájzer logo-val az oldalán
Csak elképzelem a szondát,amint teljesen kimúlva porosodik egy Enerdzsájzer logo-val az oldalán
Szólj már a NASA-nak!!Szerintem eszükbe se jutott a legegyszerûbb ötlet..mindig mindent túlbonyolítanak...
De lehet lepaktáltak az Enerdzsájzerrel,így aztán szóba se jöhet a napelem.Tudjátok,érdekkapcsolatok,millió dolláros üzlet,stb.
De lehet lepaktáltak az Enerdzsájzerrel,így aztán szóba se jöhet a napelem.Tudjátok,érdekkapcsolatok,millió dolláros üzlet,stb.
Nem mondtam... 
Szerintetek ez hülyeség? Nem hiszem, hogy az akkumulátorból több energiát nyerne ki a gépezet, mint amit a napelem szolgáltathatna neki, mert akkor fél óráig menne, 2 óráig töltené. Vagy eddig is így mûködött (kétlem...)?
De nem akarok itt offolni. Csak elgondolkodtam ezen, szerintem nem lehetetlen megoldani, sõt ez a kézenfekvõ.
Szerintetek ez hülyeség? Nem hiszem, hogy az akkumulátorból több energiát nyerne ki a gépezet, mint amit a napelem szolgáltathatna neki, mert akkor fél óráig menne, 2 óráig töltené. Vagy eddig is így mûködött (kétlem...)?De nem akarok itt offolni. Csak elgondolkodtam ezen, szerintem nem lehetetlen megoldani, sõt ez a kézenfekvõ.
De miért nem lehetséges? Amikor megfelelõ a napenergia, akkor simán elkezd "folyni" az áram, egy az akkumulátort megkerülõ elektronikán át. Olyan lenne, mint az elektromos hálózatról mûködõ számítógép szünetmentes táp nélkül, vagy egyszerûen "döglött" aksis szünetmentes táppal.
Szerintem olyan viszonyok után ami rá vár, nem hiszem hogy egy csepp szufla is marad benne. Ahhoz is energia kell hogy fogja a földi vezérlõ jelet. Ráadásul, gondolom nem mínusz százakárhány fok az optimális újraindítási hõmérsklet. Tehát lehet hogy tudna úgy mûködni, csak a felélesztés nem lehetséges. Aztán cáfoljon meg egy NASA mérnök, de gyorsan
Ezek a készülékek nem képesek "áteresztõ" módban mûködni? Értem ezen azt, hogy az akkumulátor ugyan lehet nem használható többet, de a napelemek, ha energiát tudnak elõállítani, akkor az alapfunkciók (vezérlés, kommunikáció, fényképezõ, meteorológiai mûszerek) megfelelõ fényviszonyok és beérkezõ napenergia esetén idõszakosan mûködhessenek?
Csak a hosszútávú szondák (pl. Galileo) tervezettnél sokkal tovább tartó mûködése azt engedi feltételezni, hogy talán lehetne tovább is használni a jószágot, s kár érte. Valahol torokszorító érzés tudni, hogy egyszer csak magára marad szegény kis szondácska egy barátságtalan bolygó sarkvidékén és lassan elfeledik õt, s õ meg csak ott áll a fagyott, poros talajon egymagában... :-(
Hát végülis majd' 1 év sötétség és -100°C alatti hõmérsékletek után nincs az az akksi ami felélesztené...
Hát ezaz! Addig hibernálás és tavasszal újraéled a hamvából, vagy végleg elhallgat? Nem néztem utána a terveknek
Mon Jul 21/01:42 AM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
ISS Mon Jul 21/09:20 PM 5 53 10 above SW 11 above ENE
ISS Mon Jul 21/10:55 PM 5 39 10 above W 10 above ENE
ISS Tue Jul 22/00:31 AM 2 34 10 above WNW 34 above N
ISS Tue Jul 22/09:44 PM 5 66 10 above WSW 12 above ENE
ISS Tue Jul 22/11:19 PM 4 32 10 above WNW 17 above NE
ISS Wed Jul 23/00:54 AM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
ISS Wed Jul 23/10:08 PM 5 40 10 above W 11 above ENE
ISS Wed Jul 23/11:43 PM 3 37 10 above WNW 36 above NNE
ISS Thu Jul 24/08:58 PM 6 64 10 above WSW 10 above ENE
ISS Thu Jul 24/10:36 PM 3 33 28 above NNW 10 above ENE
ISS Fri Jul 25/00:10 AM 1 24 10 above WNW 24 above NW
ISS Fri Jul 25/09:27 PM 3 38 36 above NW 11 above ENE
ISS Fri Jul 25/11:02 PM 2 38 22 above NW 29 above NE
ISS Sat Jul 26/00:36 AM < 1 10 10 above WNW 10 above WNW
ISS Sat Jul 26/09:54 PM 3 33 31 above NNW 10 above ENE
ISS Sat Jul 26/11:27 PM 2 49 10 above WNW 49 above NNW
ISS Sun Jul 27/10:20 PM 3 39 31 above NNW 17 above ENE
ISS Sun Jul 27/11:53 PM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
ISS Mon Jul 21/09:20 PM 5 53 10 above SW 11 above ENE
ISS Mon Jul 21/10:55 PM 5 39 10 above W 10 above ENE
ISS Tue Jul 22/00:31 AM 2 34 10 above WNW 34 above N
ISS Tue Jul 22/09:44 PM 5 66 10 above WSW 12 above ENE
ISS Tue Jul 22/11:19 PM 4 32 10 above WNW 17 above NE
ISS Wed Jul 23/00:54 AM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
ISS Wed Jul 23/10:08 PM 5 40 10 above W 11 above ENE
ISS Wed Jul 23/11:43 PM 3 37 10 above WNW 36 above NNE
ISS Thu Jul 24/08:58 PM 6 64 10 above WSW 10 above ENE
ISS Thu Jul 24/10:36 PM 3 33 28 above NNW 10 above ENE
ISS Fri Jul 25/00:10 AM 1 24 10 above WNW 24 above NW
ISS Fri Jul 25/09:27 PM 3 38 36 above NW 11 above ENE
ISS Fri Jul 25/11:02 PM 2 38 22 above NW 29 above NE
ISS Sat Jul 26/00:36 AM < 1 10 10 above WNW 10 above WNW
ISS Sat Jul 26/09:54 PM 3 33 31 above NNW 10 above ENE
ISS Sat Jul 26/11:27 PM 2 49 10 above WNW 49 above NNW
ISS Sun Jul 27/10:20 PM 3 39 31 above NNW 17 above ENE
ISS Sun Jul 27/11:53 PM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
Normális esetben én is szoktam integetni, sõt, volt, hogy a kollégáimmal együtt tettük...
Mai átrepülések érdeklõdés hiányában elmaradnak... Nálunk legalábbis. :-) Itt már vakuznak fentrõl. :-)
Erõl a képrõl jutott eszembe, volt egy olyan programon, amin látni lehett a mõholdakat, milyen pályán vannak éppen! Nagyon király volt, csak nem tudom hol van... A képe hasonlít a linkben szereplõhüz, csak egész képernyõs volt ha midnen igaz... 24 órára elõre is lehetett számolni a mûholdak pozícióját(vagyis hogy a Föld felett "hol megy el").
Épp az ISS-t akartam írni én is
Pár perce ment át felettünk. Link
Kár hogy nem figyeltem rá, mert most remek képet lehetett volna készíteni róla.
Pár perce ment át felettünk. Link
Kár hogy nem figyeltem rá, mert most remek képet lehetett volna készíteni róla.
Az este kétszer is átment felettem az ISS, ebbõl egyik alkalommal egy "szép" kövér Ac tömb mögött még volt egy -8-as Iridium is, amely azonban nem látszott át, csak a mûhold, amint kiért a felhõbõl, pedig de állat kép lett volna... Mindkét ojjektum látszik:
Link
Link
Link
Itt meg a veszprémi Vár a Göncöl alatt:
Link
Link
Link
Link
Itt meg a veszprémi Vár a Göncöl alatt:
Link
THE FOLLOWING ISS SIGHTINGS ARE POSSIBLE FROM WED JUL 16 TO MON JUL 28
SATELLITE LOCAL DURATION MAX ELEV APPROACH DEPARTURE
DATE/TIME (MIN) (DEG) (DEG-DIR) (DEG-DIR)
ISS Thu Jul 17/00:12 AM < 1 18 18 above ENE 12 above ENE
ISS Thu Jul 17/01:43 AM 5 32 12 above WNW 12 above ENE
ISS Thu Jul 17/03:18 AM 5 54 10 above WNW 12 above E
ISS Fri Jul 18/00:34 AM 3 39 39 above NNW 10 above ENE
ISS Fri Jul 18/02:06 AM 5 36 10 above WNW 10 above ENE
ISS Fri Jul 18/03:42 AM 6 72 10 above WNW 10 above ESE
ISS Fri Jul 18/09:45 PM 4 20 11 above S 10 above E
ISS Fri Jul 18/11:19 PM 5 67 10 above WSW 12 above ENE
ISS Sat Jul 19/00:55 AM 5 32 10 above WNW 12 above ENE
ISS Sat Jul 19/02:30 AM 5 54 10 above WNW 12 above E
ISS Sat Jul 19/04:05 AM 5 28 10 above W 10 above SSE
ISS Sat Jul 19/10:08 PM 5 52 10 above SW 11 above ENE
ISS Sat Jul 19/11:43 PM 5 39 10 above W 10 above ENE
ISS Sun Jul 20/01:19 AM 5 36 10 above WNW 10 above ENE
ISS Sun Jul 20/02:54 AM 6 71 10 above WNW 10 above ESE
ISS Sun Jul 20/04:31 AM 2 11 10 above WSW 10 above SSW
ISS Sun Jul 20/10:31 PM 5 66 10 above WSW 12 above ENE
ISS Mon Jul 21/00:07 AM 5 32 10 above WNW 14 above ENE
ISS Mon Jul 21/01:42 AM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
ISS Mon Jul 21/09:20 PM 5 53 10 above SW 11 above
SATELLITE LOCAL DURATION MAX ELEV APPROACH DEPARTURE
DATE/TIME (MIN) (DEG) (DEG-DIR) (DEG-DIR)
ISS Thu Jul 17/00:12 AM < 1 18 18 above ENE 12 above ENE
ISS Thu Jul 17/01:43 AM 5 32 12 above WNW 12 above ENE
ISS Thu Jul 17/03:18 AM 5 54 10 above WNW 12 above E
ISS Fri Jul 18/00:34 AM 3 39 39 above NNW 10 above ENE
ISS Fri Jul 18/02:06 AM 5 36 10 above WNW 10 above ENE
ISS Fri Jul 18/03:42 AM 6 72 10 above WNW 10 above ESE
ISS Fri Jul 18/09:45 PM 4 20 11 above S 10 above E
ISS Fri Jul 18/11:19 PM 5 67 10 above WSW 12 above ENE
ISS Sat Jul 19/00:55 AM 5 32 10 above WNW 12 above ENE
ISS Sat Jul 19/02:30 AM 5 54 10 above WNW 12 above E
ISS Sat Jul 19/04:05 AM 5 28 10 above W 10 above SSE
ISS Sat Jul 19/10:08 PM 5 52 10 above SW 11 above ENE
ISS Sat Jul 19/11:43 PM 5 39 10 above W 10 above ENE
ISS Sun Jul 20/01:19 AM 5 36 10 above WNW 10 above ENE
ISS Sun Jul 20/02:54 AM 6 71 10 above WNW 10 above ESE
ISS Sun Jul 20/04:31 AM 2 11 10 above WSW 10 above SSW
ISS Sun Jul 20/10:31 PM 5 66 10 above WSW 12 above ENE
ISS Mon Jul 21/00:07 AM 5 32 10 above WNW 14 above ENE
ISS Mon Jul 21/01:42 AM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
ISS Mon Jul 21/09:20 PM 5 53 10 above SW 11 above
Igen!Blue Man Group,teljesen hülyék és profik!..De ez már egy másik portál másik topicja
Blue Man Group,teljesen hülyék és profik!..De ez már egy másik portál másik topicja
Mindannyian ûrhajósok vagyunk,egy nagy intergalaktikus csillaghajón,melynek neve Föld.
...Hogy mi az élet értelme?: 42
...Hogy mi az élet értelme?: 42
Ha elég tuti lenne a becsapódás, akár minden magyarból lehetne ûrhajós. :-))
Üdv!
Az esetleges becsapódást megelõzõen még sok érdekes jelenséget láthatunk!
Készülnek megfigyelésre az augusztus o1-i NAPFOGYATKOZÁS eseményekor.
A Grönland térségbõl indul el a teljes árnyékkup,itt sajna nem a közeljövõben lesz teljes "napfogyás".
Kisebb programmal itt is készülnek eme jeles napra.
Bizakodom, fognak még születni magyar ûrhajósok!
Az esetleges becsapódást megelõzõen még sok érdekes jelenséget láthatunk!
Készülnek megfigyelésre az augusztus o1-i NAPFOGYATKOZÁS eseményekor.
A Grönland térségbõl indul el a teljes árnyékkup,itt sajna nem a közeljövõben lesz teljes "napfogyás".
Kisebb programmal itt is készülnek eme jeles napra.
Bizakodom, fognak még születni magyar ûrhajósok!
A témában elég kimerítõ Link e nagyszerû könyv, amelyet le se lehet tenni, végig csodás olvasmány!
Általánosságban elmondható, hogy a nagy kihalásokat nem egyetlen esemény "ihlette". Becsapdás + kitartó bazaltvulkanizmus egyidõben viszont valószínûsíthetõen már elegendõ volt. A könyvben részletesen le van írva!
Általánosságban elmondható, hogy a nagy kihalásokat nem egyetlen esemény "ihlette". Becsapdás + kitartó bazaltvulkanizmus egyidõben viszont valószínûsíthetõen már elegendõ volt. A könyvben részletesen le van írva!
Némi elmélkedés, némi valóságalap, kár hogy elég elavult a cikk, és hát ugye a média Link
Link
Jedno pivo
Komolyan több mint 200 hozzászólás kellett hogy ez a téma felvetõdjön?! Azt hittem benne lesz az elsõ 10-ben De szerencsére tévedtem. Azért várhattunk volna 20000-ig...
Komolyan több mint 200 hozzászólás kellett hogy ez a téma felvetõdjön?! Azt hittem benne lesz az elsõ 10-ben
De szerencsére tévedtem. Azért várhattunk volna 20000-ig...
Amíg Brúszvilisz él, nem hal meg a remény! :-)
Hülyeséget félretéve természetesen sokat agyalnak rajta, hogy mi módon lehet eltéríteni, akár nekiütköztetve valami járgányt, vagy robbanással, csak addig míg ezt nem nagyon próbálta ki senki, nem jó erre alapozni a jövõt.
Minden kis ütközés is befolyásolja a pályáját a kõnek, de anélkül, hogy pontos adataink lennének a kõ belsõ szerkezetérõl, tömegérõl, elég bonyolult volna találomra sikeresen kitéríteni. Ahogy egy üreges porcelántigrist szétzúzhatsz csúzlival, s egy tömör kõtigrist már nem...
Hülyeséget félretéve természetesen sokat agyalnak rajta, hogy mi módon lehet eltéríteni, akár nekiütköztetve valami járgányt, vagy robbanással, csak addig míg ezt nem nagyon próbálta ki senki, nem jó erre alapozni a jövõt.
Minden kis ütközés is befolyásolja a pályáját a kõnek, de anélkül, hogy pontos adataink lennének a kõ belsõ szerkezetérõl, tömegérõl, elég bonyolult volna találomra sikeresen kitéríteni. Ahogy egy üreges porcelántigrist szétzúzhatsz csúzlival, s egy tömör kõtigrist már nem...
Ugyan, sose késõ angolul tanulni, nem nehéz nyelv egyáltalán.
Oroszt én is tanultam, ált. 5-tõl érettségiig, de nem látszik meg rajtam... A szláv nyelvekért sose voltam oda... Bõven elég a túléléshez nélkülözhetetlen pár szó belõlük (Jedno pivo - s társai). No meg hát a nagy felfedezések se szlávul születnek, szóval, ha az ember képben akar lenni, kell az angol. Egy csomószor egyenesen zavar az is, ha magyarul olvasok valami tudományos hírt, sokszor tudni lehet, hogy félre van fordítva benne valami...
Egyébként pont azért írtam le pár sort magyararul is, mert emlékeztem, hogy Neked nem megy az angol. Arra viszont sajna nincs kapacitásom jelenleg, hogy mindet leírjam. Itt vannak a geológus, csillagász meg egyéb észlelõtársaink, akiknek úgyis megy fejbõl, s valamikor csak idetévednek õk is majd.
Oroszt én is tanultam, ált. 5-tõl érettségiig, de nem látszik meg rajtam... A szláv nyelvekért sose voltam oda... Bõven elég a túléléshez nélkülözhetetlen pár szó belõlük (Jedno pivo - s társai). No meg hát a nagy felfedezések se szlávul születnek, szóval, ha az ember képben akar lenni, kell az angol. Egy csomószor egyenesen zavar az is, ha magyarul olvasok valami tudományos hírt, sokszor tudni lehet, hogy félre van fordítva benne valami...
Egyébként pont azért írtam le pár sort magyararul is, mert emlékeztem, hogy Neked nem megy az angol. Arra viszont sajna nincs kapacitásom jelenleg, hogy mindet leírjam. Itt vannak a geológus, csillagász meg egyéb észlelõtársaink, akiknek úgyis megy fejbõl, s valamikor csak idetévednek õk is majd.
Valaki tudja, hogy mi az a méret, amit még viszonylag korán felfedezve az emberiség legjobb tudása és némi szerencse segítségével el tudna téríteni a Földünktõl, vagy kisebb darabokra zúzni? Itt most nem a bugyuta sci-fi filmekben kalkulált méretekre és hatásokra gondolok, hanem tudományosabban megvizsgált dolgokra. Biztos születtek már errõl elmélkedések.
Kár hogy angolul van, de azért köszönöm.
A következõ teendõm lesz megtanulni a nyelvet, bár késõbb születtem volna, nem kellett volna 10 év orosz
A háromnegyed mérföld az kb. 1,3 km-es objektumnak felel meg ha jól számolom, az viszont már derék darab.
A dínók kihalását (ha egyátalán aszteroida okozta) elõídézõ "szikla" állítólag 8-10 km-es volt, na egy ilyen pusztítását még elképzelni is szörnyûség bárhova is csapódik...
A következõ teendõm lesz megtanulni a nyelvet, bár késõbb születtem volna, nem kellett volna 10 év orosz
A háromnegyed mérföld az kb. 1,3 km-es objektumnak felel meg ha jól számolom, az viszont már derék darab.
A dínók kihalását (ha egyátalán aszteroida okozta) elõídézõ "szikla" állítólag 8-10 km-es volt, na egy ilyen pusztítását még elképzelni is szörnyûség bárhova is csapódik...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
MetNet | 2025-03-24 17:53
Szabályzat