Bioszféra

Érdemes a társalgóban elolvasni Taki legutóbbi írását.. Döbbenet..
És hõsies kitartásról tett tanúbizonyságot..
Táj-természet-és ember.. Sorsuk mindig is össze fog fonódni..

Én is pont ezt akartam kérdezni, illetve ezen témakörben értetlenségemet kifejezni.

És mi lesz a Somlói borvidékkel??? Merthogy 10-20 évig külföldön, de még itthon sem nagyon fogják venni, az biztos.

Biztos, hogy a talajvízben megjelennek majd, akár nagy dózisban is, a toxikus fémionok és a fluorid(lsd. Várpalota-Inota és környékének ökológiáját).Sõt az is erõs vakítás, hogy a rétegvizeket nem érheti el.Agresszív nehézfémionok - ebben bõven akad - lazán vándorolnak át vastag agyagrétegeken is.Nitrit és a vízzáró rétegek viszonya analógia gondolom nem ismeretlen elõtted sem,mint jó gazdász elõtt agroökológiából.(Az is tény, viszont, hogy lazán isszuk x száz méterrõl az ismert értékes ásványvizeket, ugyanakkor szabvány fémion-tartalom mérést ezekre a komponensekre egyetlen hazai ásványvíz márka végez.Ki lehet matekolni mit jelent ez pl. tíz év fogyasztás során egy ki nem ürülõ elem esetében.Még sem aggódik senki.Pl. mangán-oxidok.)A most lokálisan jelentkezõ magas ph. a talaj kémhatását lokálisan biztos gallyra vágja egy jó idõre a szennyezés nyomvonalán, de a talajvíztömeg nagyságtól függõen ugrásszerû léptékben csökken majd attól távolodva.A ph. kevésbé jelent távolabb gondot.A toxikus mérgezés mértéke,a folyómedrek kontaminált rétegeinek vastagságától, ökológiai aktivitásától és a mögötte lévõ támaszkodó talajvíz közötti kapcsolattól is függ.Az idei évben biztosan magasan van a nívó és nagyobb a víztömeg is.Ha az adott folyószakaszokon több a valódi élõmedres szakasz akkor jó esély van a szennyezés csökkenésére mire a Duna vízrendszerbe érne.(Közvetlenül a zagy szerintem már nem éri el.)Hogy mekkora lesz az élõvizek toxin terhelése azt szakember legyen a talpán, aki konkrét adatok nélkül megmondja.Ahhoz mérések,adatok etc. etc kellene és folyamatos monitoring.Gondolom a vízügy és a zöld hatóság vagy mi most csak nem üldögél majd a hátsó felén.Mindenesetre érdemes lesz figyelni legalább a halakat, mivel kiváló indikátorok.A Széki-erdõ és a láprétek esetében a környék felszíni vízkormányzása és a talajvíz helyi viszonyai (talajvíz áramlás stb.) lesz a döntõ.Északi fele elég távol van,hogy jelentõsen csökkenhessen a terhelés.Nálam csak megérzés - ehhez szakember kellene - de inkább esélyesebb északi-déli komponensû vízmozgás, mint sem fordítva.Ám ehhez vízföldtani térkép kell.A helyi rétegtani viszonyok döntõek ebben. Ennek ellenére nõhet-nõni fog(?) a fluroid és a fémion szint.Ezt ott kellene mérõ-kutazni figyelni felszínen és felszín alatt.Az elõnyösnek tûnik, hogy a láprétek többsége erdõkkel mozaikolt. A gyökérzóna mikrobiológiai adottságai, vízmegkötõ képessége,a talaj kolloidális viszonyai, a növényzet toxin-eliminációs képessége mind-mind befolyásoló tényezõ.Sok az adathiány ökológiai oldalról innen messzirõl, de gondolom lesznek majd erre rámoccanó zöld projektek."Széki-erdõ és a devecseri zagytározó szakadás ökológiai hatásai" TÁMOP xyzck2012 EU-s pénz és lehet monitorozni.Én reménykedem az erdõ "erejében"..így nagyobb az esély,hogy átvészelik a magas TV értékû specialista fajok is...
Valamikor nagyon régen írtam azt a földrajzi nevet egy priviben,hogy Ajkarendek..egy köpésre van onnan ..de jókora dombvonulat tetején..szerencsére..

Õszintén szólva, a hangodat én inkább õzbak riasztásának vélem, aminek egy elnyújtott változata egyszer engem már egyszer becsapott. Épp akkoriban járt mifelénk az a hír, hogy valakitõl elszökött egy puma, amit láttak a Zemplénben, úgyhogy sejtheted, hogy én meg mire gondoltam.
Amiket viszont nemrég hallottam, abból a mély hang nem volt ennyire ugatósan harsogó, inkább erõs morgásszerû volt. De most jut eszembe: nem lehet, hogy az õznek épp ez a "célja", vagyis hogy egy félelmetes ragadozó állat benyomását keltse a hangjával és ezért néha még megpróbálkozik az utánzással is?
Íme, két õzbak-ugatás, amit találtam:
Link
Link
Tulajdonképpen egy nagyon pici esélyt adok annak is, hogy az általam hallott két hangot esetleg két állat hallatta, mondjuk egy bagoly meg egy õz. Csakhogy mindkét hang egyben nagyon macskaszerû is volt...

A világunk teli van ilyen idõzített bombákkal, csak idõ kérdése, melyik mikor és hol robban. A közvetlen felelõsök mellett ne feledkezzünk meg minden, modern, civilizált életet élõ ember egyéni felelõsségérõl sem, ha az ipar okozta természetkárosításról szó esik. Felelek érte én is, te is, õ is, iszonyú sokan. Miért is? Szerintem aki idejár ebbe a fórumba, az mind jól tudja a választ.

Elképesztõ, hogy egy ilyen esemény bekövetkezhetett. Persze az idei csapadékos év mögé majd szépen elbújnak a felelõsök, hiszen a Természet a felelõs...
A helyiek élete egy pillanat akatt ment tönkre, hiszen a büdös életben sem fog senki ott házat venni. Így õk vagy ott ragadnak, vagy 0-ról kezdik. Termõföldjük nem lesz, állandó stresszben lesznek, hogy éppen milyen betegség támadja majd õket a katasztrófa nyomán.
A Természeti károkról már írtatok. A szava is elakad az embernek...

Hallatlan, látatlan ! ; Akkor tájt mi kiáltottunk megálljt a romániai aranybánya ellen. Na tessék itt is milyen trutymó van! Elképesztõ.

A természetre nézve bizonyára felmérhetetlen kár lesz. A természet károsodásai mellett mikor lesz ott újra növénymûvelésre állattartásra alkalmas a talaj? Az esõ majd elmossa nehézfémestõl lúgostól? Persze lemossa a talajvízbe, majd még messzebb is nagy baj lesz. Csernobilnál is azért készült erõltetett gyorsasággal a szétolvadt reaktor betonszarkofágja mert féltek hogy eléri a talajvizet a sugárzó anyag és ott már szabadon megy amerre akar.
Egy tanulmány (geografus.elte.hu/web/tananyag Viczián-Juhász) nagyon komoly problémákat jelzett az Almásfüzitõn elhelyezett 12 millió tonna vörösiszapról Almásfüzitõn
- élõ és elhagyott folyó- és patakmedrek (talajvízáramlás)
- vörösiszapos fakadóforrások a gátak dunai oldalán
- gátrogyások
Vörösiszap-tározók szennyezõ hatása
- magas Na koncenráció
- magas fajlagos elektromos vezetõképesség
- magas fluoridkoncentráció
- lúgos pH
- toxikus fémek jelenléte
Forrás (PPT anyag HTML-ben): Link
Egyszerûen nem tudom elhinni hogy Ajkán nem sejtették a közelgõ katasztrófát. Vegyészként sokat felejtettem, mégis nehezen tudom elképzelni az erõsen lúgos vörösiszap semlegesítését, ekkora területen a természetes és megmûvelt földek gyors és alapos megtisztítását hogy ne érje el a mélyebb talajvizeket. Kíváncsi vagyok az almásfüzítõi 12 millió tonna vörösiszap vajon most hogy áll? Amúgy nem értéktelen a vörösiszap, felhasználható ferrotitán (titán) elõállításához (az aluminátlúgból vanádium és foszforvegyületek nyerhetõk ki). Csak éppen a tárolása... addig nincs baj amíg nincs baj. Nem volt rá pénz, hát majd most lesz az adófizetõk pénzébõl
Most olvasom LAM kommentjét, érthetõ és felfogható. Csupán egy kérdés merült fel bennem: az erdõ hogy vészeli át azt hogy "pufferelõ szûrõként fog mûködni a TT területén"? Rendben, a talaj szemcséi nagy felülettel rendelkeznek, jelentõs mennyiségû oldott anyagot képesek megkötni, ezzel az oldatkoncentráció növekedését fékezi, puffereli. A pufferelõ hatás elõsegíti hogy a talajban viszonylag állandó viszonyok uralkodjanak, élõlények növények, mikroszervezetek számára megfelelõ életközeget nyújtson. De félek, ez a hatás kimeríthetõ hiszen nem rozsdás vashordó mállott szét hanem egy tározó...

Igen, lehet, hogy elsõre nagyon borúsan láttam a képet, talán nem lesz olyan katasztrofális, mint amire gondoltam, és nem semmisül meg az erdõ.. A Torna-Marcal-Rába vízi útvonalon azonban eljut a Dunába, a mélybe leszivárogva pedig a talajvízbe, mely nyilván óriási károkat fog okozni, nem csak a most elöntött részeken.
Ezek szerint te is jól ismered a környéket. Magam csak párszor (talán háromszor) voltam az erdõ láposodó részein, és ámultam-bámultam a fajközösség láttán. Idéntõl pedig egy újabb (fokozottan védett) lápi specialista ismert a területrõl..

Engem lehet,hogy személy szerint is érinteni fog a dolog.Ha a szennyezõdés tényleg eljut a Marcalig,akkor bizony a Rábán át leballag a Mosoni-Dunába.A házam 100m-re van a dunaparttól,és néha lejárok horgászni.Nem tudom,mennyire hígul fel ez a szörnyûség,míg ideér,de ha nem eléggé,annak halpusztulás lehet az eredménye.Azt pedig nagyon nem szeretném.Más: nekem mindjárt a tiszai ciánszennyezés jutott eszembe a hír olvastán.Annak idején el tudom képzelni,sokan voltak,akik elégtétellel nyugtázták magukban: ilyen csak tõlünk keletre történhet meg.S lám,ez lett a vége...

Én egészen azt se értem, hogy egy ilyen tározót miért a talajszint FÖLÉ kell emelni, miért nem lehet inkább bemélyíteni, kellõen védõ záróréteggel alulról védeni s inkább arra törekedni, hogy sose érje el a kiömlésveszélyes magasságot. Ha felfelé építik, azzal azonnal megvan a veszély, hogy elõbb-utóbb szétjön a gát. Egy mélyített tározó esetében ez nem állhat fenn.

Kolontáron már nagynyomású vízzel mossák, takaírtják az utcákról az iszapot, Tüskeváron pedig átvágnak egy gátat, így a víz lemossa a szennyezõdést a faluról, ez így a környezõ szántókra folyik, de legalább az embereket nem veszélyezteti tovább.

Azért elnézve a másik tározó helyzetét csak remélni tudom, hogy a kiömlött víz nem lágyítja fel a talajt, és annak a tározónak a gátja, ill. az alatta lévõ talaj hordozóképes marad. A gátfalra azért borzasztó nyomás nehezedik...

A Levegõ Munkacsoport szakértõje is talajcserét említ:
Link

A teljes Széki-erdõ - vagy 300 hektár - Noszlop-Gyepes-Devecser között terül el.A 8-as úttól (és az útkoronától!)északra fekszik.A tározóktól pedig inkább északnyugat felé.A fõút mentén közvetlenül ültetvényes nyárasok vannak zömmel (most van épp fajcsere tölgyre, több helyen).Az értékesebb társulások és maga a TT nagy része is északnyugatra húzódik, a Gyepes-Noszlop közti út irányában.Nem tartom valószínûnek, hogy a Széki-erdõt nagyobb kiterjedésben elérje és fõleg elöntse a zagyár (már csak topográfia miatt sem).Károsítás inkább a devecser felõli, már agrárterületekkel, vadföldekkel stb. erõsebben mozaikolt délnyugati sarkában lehet, ha átjut az idõszakos vízmosás átereszeken, a 8-as túloldalára is.A kékperjés láprétek ráadásul szigetszerûen fragmentáltak a keretezõ erdõtagok óvó ölelésében.A talajvíz és a benne oldott szennyezõ anyagok vándorlása persze egy másik oldal,de ahhoz részletes hidrogeológiai térképek, térinfós modellezés kellene a talajvíz mozgásáról. Mindenesetre az erdõ ebben az esetben is pufferelõ szûrõként fog mûködni a TT területén.

Durva. Nem semmi, meddig elment az ár, és lehet, hogy még most sem állt meg teljesen.
Talán az az egy szerencse, hogy inkább hosszirányban folyt, nem terült szét, így talán kisebb területet érintett a pusztítás. Az persze rendkívül sajnálatos, hogy emiatt több települést is érintett útja során.

A tározó sarkánál tört át a trutyi...Hátborzongató,undorító,iszonyatos!Lehetséges,a Magyarországon valaha elõfordult legnagyobb környezeti katasztrófák egyikének vagyunk tanúi.

Még helyszíni amatõr videók:
Link
Link
Link
Link
Link
Link

A zagyár erejére jellemzõ, hogy másfél kilométer hosszan totálisan elmosta a vasúti sínt, így napokig nem lesz erre vonatkölekedés sem, mert egy az egyben újra kell építeni a pályát (Szombathely-Budapest vonal). A másik kérdés, hogy a nehézfémes iszap eltakarítása után lesz-e pl. talajcsere, mert ugye az kellene ahhoz, hogy itt az elkövetkezõ évtizedekben bármilyen mezõgazdasági terményt lehessen termelni...

Ahogy Nyuli is írta a gátszakadás nem egyik pillanatról a másikra történik, elõjelei vannak: csúszások, repedések, szivárgások. Ezt észre kellett vegyék, és szinte 100%-ban biztos vagyok benne, hogy el akarták tusolni a dolgot, pedig lehetett volna mentesíteni.

Ettõl még komolyabb következmények is lesznek a jövõben. Ne felejtsük el, hogy ez az anyag bekerül a földbe, a talajvízbe, a kutakba, ami vizét használhatatlanná teszi bármiféle felhasználásra. Ez nem fog pár év alatt kitisztulni.
A késõbbiek során a nedvességet elissza a föld, elpárolog, és a nehézfémekkel teli port hordja majd a szél a talajról, aminek ki lesznek téve az emberek a környéken. A nehézfémek belélegzése hosszútávon súlyos betegségeket okozhatnak. Tartok tõle, sokan el fogják hagyni azt a területet.
Felmérhetetlen katasztrófa ez Magyarországnak.

Légifelvétel a helyszínrõl az RTL-rõl:
Link

Ékes példa a mai kirabolt cégek milyenségére:
- minél inkább visszaszorítani a kiadásokat;
- eddig sem szakadt át a gát, most sem fog;
- ha valami történik, úgy sem tudjuk kifizetni a kárt, max. csõdbe visszük a céget;
- le merném fogadni, hogy a nagy vezetõk nem nyugati irányban (Devecser felé esõ területen) laknak;
- az állam majd úgy is kártalanít mindenkit. Több éves pereskedés lesz nyilván.

De sajnos szerintem nagyon sokan ilyen cégnél dolgozunk, de mi csak mondjuk, mit hogyan kéne, de hát a pénz, pénz... Szomorú ez a kép.

Ha még tovább tud folyni az iszap, lassan eléri a Marcalt. Nagyon nem kéne... :-((

Link
Kolontártól keletre látható az iszaptározó, tõle északra pedig a Széki-erdõ.. Pár órája tértem haza egy 5 napos túráról, melyen a Kisalföld megannyi természeti szépségeivel ismerkedtünk, próbálom magamban minél tovább éltetni a szerzett élményeket, s akkor talán csillapodik a fájdalom..

...én nem is csináltam semmit
Ettõl függetlenül igazad van Egy gát nem egy perc alatt szakad át. Voltak rendszeres ellenõrzések? Nem papíron, ténylegesen. Tudtak róla, hogy esetleg töredezett, repedezett a gát? Tudtak róla, hogy jelentõs esõ esetén baj lehet a gáttal? Ezernyi kérdés...

Hát ez nagyon komoly!Érdekes,pont a napokban diskuráltunk a természetrongálásról.

[esõ] ...

Devecseri Széki-erdõ.. A Dunántúl egyik legcsodálatosabb élõhely-együttese..volt..? Ugyan nem mondták be a hírekben (még), de szinte biztos, hogy eljutott oda is, hiszen mélyfekvésû, vizenyõs területen van.

Két halott, tucatnyi sérült És az iszap elérte a Somló Tájvédelmi Körzetet is.

Bassus nem rég jártam arra és éppen megjegyeztem, hogy Ajka környéke milyen csodálatos már rögtön a gyárteleptõl nem messze is, na ez most már nem lesz igaz egy darabig. Ú de sajnálom az ott élõ élõlényeket, legyen az ember, állat, növény, gomba

Én csak annyit hallottam, hogy egész délután járnak a mentõk, szirénázás megy most is folyamatosan. :-((((
Attól tartok, ha megtalálta az utat a kis láprétekhez, akkor a kivételes növényvilágnak ott mindenkorra vége. Nem tudom pontosan, hogy mely területekre jutott el a zagyár, de most a legfontosabb az emberek mentése.

Nincsenek jó hírek; nehézfémekel teli mérgezõ iszap hatalmas területen Évekre (évtizedekre?) tönkre van téve a környék [esõ]

Ma kora délután egy ajkai iszaptározó gátszakadása miatt hatalmas mennyiségû vörös iszap öntötte el a környéket:
Link
Link
Link
Részletes hírek a veszprémi Napló oldalán:
Link
Skyshooter fórumtársunk a helyszínen van, remélem, tõle tudunk meg majd jobb híreket is.
Az érintett terület többek közt az a régió, ahol Vasuta Gábor természetfotós is él és varázslatos kis világot bemutató képei jó részét készíti, így a környezeti kár mértékérõl is lehetnek elképzeléseink. :-(((

Reggel hiányoltam a "házirigót" hát valahonnan elõkerült Ezekben a percekben bõsz csiviteléssel röpködve ûzi el a "betolakodókat" területérõl.

Ribizlibokor... "rózsabokorban gyöttem én a világra, nem dajkált az édesanyám hiába"
A témához kapcsolódó cikk Link reménykednek mert "a szalamandra "csodája" szövetspecifikus, ami valamivel közelebb esik az emlõsöknél végbemenõ folyamatokhoz" de ellenpontozzák is "igen hosszú utat kell bejárni, hogy a szalamandrához hasonlóan az embereknek is visszanõhessenek az elvesztett végtagjaik, talán soha nem is jutunk el a végére"
Két további érdekes, más témájú cikket találtam
1. Baktériumoktól hemzsegnek a cigaretták "Egy-egy cigarettában több száz baktérium faj lakozik, köztük olyanok amik tüdõ- és vérfertõzésekhez társíthatók" a szívósabbja bejuthat a dohányos szervezetébe Link
2. Beszéltünk a placebo-ról és a gyógyulásba vetett hiten alapuló öngyógyításról. Érdekes ellentéte a "nocebo-hatás" mely lényegében megátkozás, a "megátkozott" minden ok nélkül elpusztul (a középkorban sok boszorkányt égettek meg emiatt) mert az "áldozat" egy számára szuggesztív személy szavait komolyan vette Link Megemlítik hogy hasonló veszélyt jelent az orvosi félrediagnosztizálás is - nagy felelõsség nyugszik az orvosok vállán mert nem tudni miként reagál a bennük bízó beteg.
Ennek távoli példája a horoszkóp. Szkeptikus vagyok, de évekkel ezelõtt tréfából készítettem egy horoszkópot feleségem barátnõjének (aki csillagászkodik ért hozzá ha akar) mert sokáig nyegtetett érte. Sajnos egy éven belüli halált ígért a horoszkóp. A csinos értelmes életerõs hölgy végig követte, finomítani se tudtam. Akkor õ maga is nevetett rajta, de hónapokkal késõbb õszinte meglepetésemre elkezdett rágódni korai halálán, az "önmegvalósító jóslat" jelei mutatkoztak, elkedvetlenedett betegeskedni kezdett. Hiába mondtam neki hogy botorság, hirtelen fellépõ betegeskedését is közeledõ halála jelének vélte. Szerencsére simán "túlélte" halála idõpontját. Ha véletlen meghal, az isten se mossa le hogy igaza volt a horoszkópnak, pedig csak õszintén hitt benne. Nagyobbat ugorva, nemcsak az orvosok felelõsek azért mit mondanak a betegnek, a társadalmi vezetõk felelõssége még súlyosabb ha meggondolatlan (vagy nagyon is meggondoltan számító) kijelentéseket tesznek. Emberek felett befolyást szerzett embereknek hisznek az emberek (valahol mélyen a szülõ-gyerek viszonyban gyökeredzhet). Vudu varázsló-orvos-politikus, egyaránt az emberekben élõ reményt "kapcsolgatják" pozitív-negatív állásba ígérgetéssel és ijesztgetéssel. Alkalmazott lélektan, köztudott a remény éltet de még ügyesen fogalmazott hamis remény is átsegíthet krízishelyzeten

Nem csodálom Hari, kellemes látvány amikor tele van virággal (Egy ilyen fotó van valahol)
A tegnapi, koratavaszt idézõ hangulat némi délutáni borult szomorkodás után ma reggel is folytatódik. Enyhe szellõ, madarak csivitelnek mindenfelé, gerlék riogatják egymást és a napok óta nem látott rigók pattognak sokfelé. Igaz én a bõrdzsekiben és terepruha alá melegítõt vettem, úgy üldögélek a teraszon, de a levegõ tiszta és friss, 9°C-os nem érezni hûvösnek remény van rá hogy a Nap is kisüt

Hm, az apám a rókagombás helyét csak a végrendeletében hagyja rám. Sajnos csak annyit tudok mondani, hogy a Déli-Bakony déli oldalán lévõ bokros mezõkön. De pl. CSatárhegyen is találtunk egy csomót.

Hallgasd meg kérlek az ígért hanganyagot, szerintem a minõség jó (ahhoz képest, amilyen eredetileg). Az a magas hang (ölyvszerû),az nincs ebben, de attól még nekem hiúzgyanús a felvétel. Fõleg talán a legvégén lévõ hangokat figyeld. Továbbá 14 mp-nél van egy elefántszerû hang is, az is érdekes, érdekelne, mi a véleményed/tek arról, az mi lehet. Még az is lehet, hogy pont a fényképezõm mikrofonja elõtt elrepült valami rovar, vagy sok babot ettem.

Link

Itt is vannak továbbra is, bár nem akkora mennyiségben.

Tudom,megbocsájthatatlan,pimasz indiszkréció -de hol vannak azok a helyek?

Mi is iszonyú sok õzlábat találtunk a helyeinken.

Igen, de az "erõmûvi vágás" nagyon nagy tétel, emellett teljesen egyetértek az általad leírtakkal. Azért vannak néhol jó példák településeken (pl. faültetés, persze kampánycéllal egy kis ingyen pörivel...)

Õzlábgomba rengeteg volt s lesz (fõleg ahol a héten normális esõk lesznek). Most épp szünet van, de most is lehet szedni azért. Ezek szerint nem olyan tuti a hely. A rizikéknek nagyon jó ez a hûvös idõ, idén tényleg hatalmas mennyiség van.

Érdekes ez a mostani év gombászati szempontból.A nyáron a galambgomba fajok hihetetlen dömpingjét lehetett tapasztalni.A koraõszi õzlábgomba szezon viszont úgy látszik,gyengére sikerül.Voltak olyan évek a közelmúltban,hogy rengeteget lehetett szedni ezekbõl a gombákból.Most a "tuti" helyeken,például az Északi-Bakonyban is csak egyet-egyet találni,holott volt esõ -több mint elég.Viszont a gönyûi erdõben a rizike-korszak jött el.Azelõtt ritkaságszámba ment itt a rizike,mutatóba volt csak.Most iszonyú sok van,közöttük óriás példányok.Azon gondolkodom,csupán ennek az évnek a rendkívüli idõjárása az ok,vagy más tényezõk is szerepet játszanak a fajösszetétel ilyen változásaiban.S ha igen,mik lehetnek ezek a tényezõk?

Sajnos az ember is képes igen gyorsan növeszteni dolgokat, csak ez nálunk nem új láb vagy kéz, hanem valamely daganat. :-((
Épp az a baj a növesztéses kísérletekkel, hogy gyakorlatilag az a folyamat kellene lejátszódjék, ami egy hipergyors rák esetén, s ennek a beavatkozásnak, ha biológiailag végrehajtható is, megvan az a hátulütõje, hogy nem csak a kért testrész kezd nõni, illetve ha megnõtt, mivel lehet a növést leállítani. Úgyhogy egyelõre iszonyú messzi vagyunk még a megoldástól. A pókok és pár egyéb jószág esetében viszont az van, hogy õk a vedlésekkor olyan komplex biokémiai folyamatokat játszanak le, amikre mi képtelenek vagyunk. Persze, van, aki próbál ilyen kutatásokkal foglalkozni, de szerintem ennek a megvalósíthatósága kb. annyi, mintha valaki normál fogamzással és terhességgel kihordana egy egészsésges ribizlibokrot.

Rózsaloncnak tûnik, nagyimnak van ilyen rózsaszínû fajta. Nekünk piros van. Egyik kedvenc cserjém.

Pókismerõknek bizonyára nem meglepetés: a pici pókok gyorsan gyarapodnak. Mindegyik saját kis hálójában mozgolódik, tegnap óta kétszer akkora lett úgy testük mint lábkörfogatuk, lábaik is megvastagodtak. Színezetük elsötétedett, a tegnap még világoszöldnek látszóké is. Nem is lenne rossz az embernek - elvesztett végtagot kinöveszteni (vannak már kísérletek, de igen lassú a "növesztés") és növekedését a kispókokéhoz hasonlóan felgyorsítani
Sokat elleshetünk a rovarvilágból, nemrég olvastam hogy csótányagyakból nagyhatású antibiotikumokat lehet kinyerni, készülnek nagyüzemi elõállítására. Egy év biztonsági tesztelés után piacra dobják Forrás: Link (Medipress-tõl átvett anyag)

De a kocsma bezzeg hangos munkálkodik a cimbalmos...

Virágkocsmában virágporos légy duhajkodik behintve virágporszemcsékkel
Gábrusz köszönöm a csatolást. Érdekes olvasmány, ajánlom másnak is

Link
Itt olvasható a következõ:
"A bükkmakkból (Fagus silvatica) a székelyek olajat sajtolnak. Különösen ízletesnek tartják a bükkmakk olajában megsütött mogyorós pelét (Glis glis). A székelyek olajsajtolója két felfüggesztett kalapáccsal mûködik. Ilyen – tökmag- és viaszprésnek is használt – sajtolójuk van a románoknak, szlovákoknak, kárpátukránoknak, lengyeleknek, bolgároknak. Szûk gabonatermés idején a bükkmakkot megpörkölték és liszttel összekeverve kenyeret sütöttek belõle. A pörkölt bükkmakk a székely és palóc pásztorok kedvenc csemegéje. A székelyeknél az asszonyok õsszel kisebb csoportokban járják az erdõt és összegyûjtik a bükkmakkot. Ez a munka náluk éppen olyan elmaradhatatlan, mint a szántás vagy a vetés. A magyal tölgy (Quercus ilex) makkját a pásztorok forró hamuban pörkölték meg."

Az egyik kiterjedt bokor virágot hozott, igaz összesen egyet:

Ui: kedvenc "szuperpókom" kapitális hálójával újra megjelent a régi helyén. A vakondok is mozgolódnak, egy másik bokor is virágzásba fogott, az aljnövényzet tele van kis virágokkal amerre a szem ellát

Gábrusz egy pillanatra a tölgyfa makkjával kevertem Aztán beugrott hogy bükkfán terem a bikkmakk. Úgy tudom a tölgymakk is ehetõ, sütve akár õrölve kenyérnek is. A tatárjárás idején tölgykérget is sütöttek kenyérbe. Megerõsítésére idézek:
"...elõdeink sokszor rákényszerültek úgynevezett ínségkenyerek sütésére is. Ezért például a tatárjárást követõen a kenyér lisztjéhez porított tölgykérget adtak; késõbb a rossz termésû idõszakokban pedig a nád-, a gyékény-, a sásgyökér- és a kukoricacsutka-õrlemény mellett elõfordult, hogy fûrészporral pótolták a hiányzó liszt mennyiségét - olvasható a Magyar Dietetikusok Szövetségének Táplálkozás és Tudomány hírlevelében." Forrás: HáziPatika Link
Móra Ferenc is említ ilyesmit Egy régi magyar stafétafutóról c. novellájában, de nem tudni hogy bükk avagy tölgy: "Soponyánál sütik a makkot a Jellasics eltévedt horvátjai, ha Perczelnek hírt lehetne róla adni, a tarisznyájába tehetné az egész társaságot". Forrás: Link

Valami enyhülés közeledhet, ha nem tévednek az állatok. Tegnap délután két bordó-barna-fekete mintás pillangó csapongott az erkély elõtt. A mellvéden lévõ mûholdas antennán gombostûfejnyi sötéten pigmentált és világoszöld kispókok forgolódnak serénykednek. Egyikõjük apró szárnyast lakomázott éppen. Velük kapcsolatban érdekes hogy két hosszú "mellsõ lábuk" még rövid (teherviselõ lábaik hosszával azonos) talán le is fotózom