Bioszféra

Ez mai kép, tehát feltehetõleg még mindig így néz ki...

Hát reméljük azóta nem így néz ki, mert még a plussz mm-ek (csapadék) csak instabilabbá tehetik az egészet.. Bár nem tudom mennyi lötty van még a tározóban.

Hm, elég kétes állapotban lehetett a gát... Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#186696 - 2010-10-05 15:20:4

Semmi túlzás nem volt benne, sajnos
Link

Apa kezdõdik... "komoly öntartó hatása van" természetesen igaz, sivatagi napsütésben még a teveürülékbõl is építenek házat. Halk kérdés a leghátsó sorból: feláztatva is ellenõrizték öntartását? Sok folyadékot képes felvenni, természetesen egyre hígfolyósabb lesz. Csodálkoznak hogy a szilárdnak látszó homokvárat elmossa a dagály.

A cikkben több tévedés is van; a legnagyobb a vörösiszap besorolását illeti. Már a Bázeli Egyezmény is arra a döntésre jutott, hogy a vörösiszap csak akkor kerülhet a Zöld Listára GG110-es kóddal (valaha volt 2621 00), amennyiben az semlegesített és pH-értéke 11,5 alatti. Nos, a jelen iszap 13-as pH-jú... Ráadásul az európai rendeleteken alapuló nemzeti szabványok (így pl. az ÖNORM2100) 31608-as kulcs alatt 3 (három!!!) vörösiszapot különböztetnek meg: a sima vörösiszap és a megszilárdult, nem porladó vörösiszap nem veszélyes, de a kontaminált vörösiszap bizony, hogy az.

Yoda, én is Bhopalt akartam párhuzamba vonni.
Valami nagyon nem stimmel. Önvédelembõl vagy a pánik elkerülése miatt nem mondanak igazat a nyilatkozók vagy a doksik tévednek súlyosan.
2008. Mûszaki infrastruktúra a POP-ok ártalmatlanítására (Kelemen-Dr.Kovács-Lotz) leírják: "A veszélyes hulladék információ rendszer (HAWIS) adatbázisa szerint Magyarországon 2000-ben összesen 3393 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezett, ebbõl a vörösiszap mennyisége 835 ezer tonna. A keletkezett veszélyes hulladék döntõ többségét ásványi eredetû hulladék, valamint az erõmûvek füstgáztisztítási és égetési maradékai képezik... a lerakókban felhalmozott hulladék 7%-a (35 millió t) minõsül ma veszélyesnek, amelynek több mint 90 %-a a vörösiszap"
Forrás: kvvm.hu Link
Veszprém 2010-es anyag wasteproject.eu/hulladekgazdalkodas említi a vörösiszapról
"A timföldgyártás nagy mennyiségû mellékterméke, amely fõleg vas-, alumínium-, szilícium- és nátrium-oxidot tartalmaz. A vörösiszap környezetkárosító melléktermék, amelynek hasznosítása és elhelyezése még nem megoldott, és elhelyezés ill. tárolása komoly környezeti kockázattal jár.
A radioaktivitására is figyelni kell! (Radioökológiai aspektus)"
Forrás (PPT-HTML): Link
Könyveim szerint az átlagos vörösiszap összetétele:
aluminiumtrioxid 21,7% sziliciumoxid 7,2% vastrioxid 42,4% titándioxid 5,5% kalciumoxid 4,4% nátriumoxid 8,7% krómtrioxid 0,2% vanádiumoxid 0,1% ezt fûszerezi még néhány lelõhely szerint változó fémoxid. A tetején úszkál a veszteséggel odakerülõ NaOH azaz lúgos oldat.
Egyik se táplálékkiegészítõ embernek-állatnak és nem mûtrágya növényeknek
Tenni kellett valamit, hát gyorsan eltüntették, csatornába-földekre mosták ha nem is semlegesítve de legalább higítva, onnan mehet a dolgára. Közvetlen veszély elhárítva a késõbbiekre kitalálnak valamit ha tudnak, kellõen meg is magyarázzák mert a közvélemény megnyugtatása a legfontosabb. Ezt is túléljük mint a légköri atomrobbantásokat illetve Csernobilt. Hiroshimát-Nagasakit is sokan túlélték. Valaki mulasztott elbagatellizál/ta/ja. Ártalmatlannak mondják. Nem is lúg csupán NaOH oldat.... khmmm hát locsolja vele kiskertjét ha víz (akkor miért is járkáltak a mentõk potyára?). Rendben, ne keltsünk pánikot elég a meglévõ baj. De a tározó átszakadt, ezt megelõzhették volna. Valakik bizonyára látták a helyzet súlyosbodását, hiszen még nektek is szembeötlött a fotókról. A helyi középvezetõk és tapasztalt melósok tudhatták mivé fajulhat, vélhetõen jelezték is idejében, mert kötelességük. A vegyész folyamatosan "fél lábbal a börtönben fél lábbal a sírban egyensúlyoz", személyes halálán kívül katasztrófát is okozhat, mindenre mégoly apró dologra is oda kell figyelnie. Láthatták hogy a szerintük porzás elleni vízréteget (khmm talán lúgos vízréteg) gyarapítja az esõ. Egyúttal hígul a vörösiszap (eredetileg 50-55% víztartalommal amolyan gyurmaféle, idézem a nyilatkozót "agyagszerû, nagy tömbökbe összeállt, téglagyártáshoz is használható anyag"... vályogtéglának?) és bizony sárlavinaként ömlik a vidékre ha a tározó már nem bírja a nyomást. Jó láttátok a fotókon a felázást, idézem "A katasztrófát a cégvezetõ szerint az okozta, hogy az utóbbi idõszak esõzései miatt a 25 éve épült tározó külsõ fala, az agyagos talaj annyira felázott, hogy nem bírta a víz nyomását." Az ilyesmi nem történik meg figyelmeztetõ jelek nélkül, nem vették komolyan vagy nem volt pénz tervszerû megelõzõ karbantartásra. A talajba került anyag durva becslése: a víz fajsúlya 1 az aluminátlúgé 1,4 körül a sûrû vörösiszapé 2 körül mozoghat. Vegyünk 1,6 g/cm3 fajsúlyt 600000 tonna híg trutyira, az szumma cca. 1 millió tonna ömlött ki. A tankönyv igaznak tûnõ % arány állítását alapul véve, a kiömlött és talajba mosott anyag fõbb elemei 1 millió tonnában: 217000 tonna aluminiumtrioxid % 424000 tonna vastrioxid 5500 tonna titándioxid 8700 tonna nátriumoxid 200 tonna krómtrioxid 100 tonna vanádiumoxid (szóljatok ha 0-át tévesztettem). Soknak látszik? A levegõben is sok millió tonna szén lebeg CO2 alakban. Végül is ezek az anyagok csak visszakerültek a talajba ahol voltak, és nem is olyan nagy területen. Igaz megeshet, itt-ott az eredetinél jóval nagyobb koncentrációban került vissza, foltokban pár évig esetleg nem terem semmi, de a problémát gyorsan megoldották, higgadjon le mindenki. Megoldották?

Hú, ebbõl nagy szakmai viták lesznek még: Link
és természetesen az idõjárás a hibás ...

[javítottam a linket. - nyuli]

Ja és a diri még azt is mondta, hogy a teteje nem veszélyes, csak ami alatta van. Hát, nem egy környezetvédelmi szakember az biztos, de ilyen erõvel én is elmehetnék nyilatkozni a kvantumfizikáról.

Már csak arra lennék kiváncsi, hogy ezekbõl a salakokból állítottak elõ termékeket, vagy valami más melléktermékbõl, mert az sem mindegy. Félõ, hogy durvákat hazudik. Miért nem iszik belõle egy pikkolóval legalább? Biztos elmúlna a torokgyulladása.

A karsztvizeket is figyelni kéne erõsen ettõl kezdve.

Állítólag a Motim is rakott le brutál anyagokat a karsztra anno.

Több szervezet is gyûjt adományt a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak javára:

A Nemzeti Segélyvonal (az öt legnagyobb magyarországi segélyszervezet közös alapítványa): 1752-es telefonszámon (vonalas számról hívható).

*

A károsultak megsegítésére gyûjtés indult, a befizetéseket az OTP Banknál vezetett 11784009-20200673 számú számlára várják, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni, hogy "iszapkárosultak".

*

Magyar Református Szeretetszolgálat az adományokat a CIB Banknál vezetett, 10702019-85008889-51100005 számú számlájukra várja. A megjegyzés rovatban kérik feltüntetni, hogy „iszapkárosultak”.

*

A Katolikus Karitász a 12011148-00124534-00800007 számú bankszámlán várja a segíteni szándékozók adományait, a közlemény rovatba az "ISZAPÁR" megjegyzést kérik feltüntetni.

Az összes hal kipusztulhatott a Marcal felsõ folyásán

A Vas megyei Mersevátnál próbálják semlegesíteni a Torna-patakba, majd a Marcalba került vörösiszap-szennyezõdést. A vörosiszap már a Marcal folyóban van, gipszel és savasító anyagokkal próbálják semlegesíteni a szennyezést. A cél, hogy annyira felhígítsák a szennyezést, hogy az a Rábába, a Mosoni-Dunába érve ne okozzon súlyos környezetkárosodást. Az alacsony vízállás miatt a vörösiszap áramlása lelassult, körülbelül harminc óra múlva éri el Gyõrben a Mosoni-Dunát. A cél, hogy mielõbb 10 alá csökkentsék pH-értékét, azaz enyhítsék lúgosságát, elkerülve ezzel az alsóbb szakaszon az élõvilág pusztulását. A szakemberek szerint a szennyezés kipusztította a Felsõ-Marcal teljes halálományát.

forrás index.hu [esõ] [esõ]

Ökológiai katasztrófa történt!

Ja, ezek szerint egy kis "aszkorbinsav" ömlött csak ki... Hát persze mit mondana a diri: Link
És még hozzá teszi, hogy nem veszélyes, csak kicsit mar... Hát kész vagyok. Jó lehet, hogy elhamarkodott a természeti holocaust kiáltásunk, az tény, hogy ezekbõl az salakokból jut útalapba, egyéb építési anyagokba, tehát valószínûleg nem engednék, ha halálosan veszélyes lenne, persze elég, ha kicsit is veszélyes.

Tényleg meg kell várni a szakértõk állásfoglalását.

Sziasztok! Pár dolgot megpróbálok megosztani veletek mint, helybeli. Megpróbálok pár dologra reagálni kis szösszenetek formájában.

GOGO írta, hogy több vörösiszaptározó is van a környéken. Nos ez igaz, és tényleg befedték már földdel. Növényzet burjánzik rajta, bokrok, kisebb fák is megtalálhatóak rajta. Valaki belinkelte a térség felvételét. Ez nagyon jó és beszédes. Ha nézitek, láthatóak rajta a tározók csak kicsit a város felé kell görgetni. A Szent István utca és a Timföldgyár telepe között található, tehát szinte a város területén! De ez már "biztonságosan" semlegesítve van. Tizenévesként még pár haverommal voltunk arrafelé, de már akkor is le volt zárva. Ez a kilencvenes években volt. Ami átszakadt az viszont elég nagy területû. Ha nézitek a Google térképét lehet látni egy vékony szürke sávot. Ezt sejti mindenki, hogy ez a gát. Ennek a keleti felén a város felé van egy focipálya. Na én a mai napig is itt futballozok ezen a pályán hétrõl-hétre. Kb 100 méterre van tõlünk a gát! A domborzati viszonyok miatt azonban erre nem tudott folyni a trutyi. Igazából a vörös és a mellette levõ kék tározó az aktív. Mellette van három parcella ami már szintén elföldelt, és növényzet van rajta. Egyenlõre ennyit tudok veletek megosztani, mert sietek, de délután még pár dolgot fogok írni többekközött csapadékról stb. Egyébként az elõzõ hozzászólók tökéletesen leírták a szakmai részét a katasztrófának. Sajnos ne kellett volna.

Igen ez egy dilemma. Az elõnyöket jól látod, részben eltûnik a felszínrõl a szennyezõanyag, így a kontakt hatások mérséklõdnek. Egy kiadós esõ "csodákra" képes. Mondok példát helybõl. Szerintem el tudjátok képzelni, hogy hogyan néz ki a Gemenc egy árvíz után. Mindent vastagon borít az iszap. Az elsõ esõ azonban mindent eltûntet, volt iszap, nincs iszap.
Igazából az a baj, hogy ez az eset példa nélküli. Tudjuk mi a teendõ, ha felborul egy kamion és szétfolyik néhány m3 szennyezõanyag. Azt is tudjuk -sajnos- mi történik, ha egy ciános iszap a folyóba ömlik. De ez most egy nagyon összetett havária. Szennyezõdött a felszín, különbözõ mûvelési ágú területek, folyó, település, talajvíz. Mindegyiknél különbözõ a szükséges beavatkozások mértéke és típusa:
szántóföld: talajcsere
település: mosás, mosás, mosás
folyó: pH-beállítás, semlegesítés, megkötés
talajvíz: tippem sincs
erdõ: esélytelen
Az is gondot jelent, hogy a szennyezõanyag is rohadt módon komplex. Csak a nem toxikus összetevõkbõl is többféle van. A toxikusokból meg depláne. Lúg, nehézfémek, radon... Mindegyikre más lehetõségek adódnak. És azt sem szabad elfelejteni, hogy nem egy laborban vagyunk...ne ártsunk többet, mint amennyi hasznot sikerül elérnünk.
Csúnya sebhelye lesz szép országunknak az bizonyos.
szerk: amúgy okl. környezetmérnök volnék, nem csak a levegõbe beszélek. Ez az eset a magyar Bhopal. Csak szerencsére jóval kevesebb áldozattal...

Délutántól valószínûleg a Dunántúlon is csapadékhullás kezdõdik. Arra lennék kíváncsi, hogy ez milyen irányban befolyásolja a Devecser környékén történteket? Jó, hogy esik az esõ, mert hígítja, lemossa a szennyezõdést? Vagy rossz, mert így még gyorsabban a talajba, felszín alatti vizekbe jut? Bár inkább az elõbbire gondolok, a településeket is "mossák", az esõ ebben csak segít.

Gerecse: közelebb van. A Dunának van egy mellékága ott, az csak 700 méterre van a tározótól. 2 kép: Link Link

És az a baj, hogy nem kell sokat keresgélni a hazai mûholdképeken hasonló vagy sokkal hatalmasabb környezeti sebek, veszélyes létesítmények után.

Sajnos több vörösiszap tározó is van a környéken, de ezek már földdel vannak lefedve sõt növényzet van a tetejükön. A Széki erdõt szerintem nem érte el, mert elsõsorban a Torna patak völgyében tarolt az áradat. Egyébként 1989-ben nátronlug került a patakba, akkor a Torna patakból és a Marcal nagy részébõl minden élet kipusztult. Ez az eset jóval súlyosabb, mert most lakóterületek és mg-i területek is tönkrementek. Éljen a felelõtlen privatizáció...

Tökéletesen igazad van LAM, mást nem tehetünk mint várunk - mi lesz, mit tesznek és csak remélhetjük hogy kellõ körültekintéssel, nem kapkodva de GYORSAN teszik...
Elõvettem egyik régi tankönyvemet, végigolvastam a bauxit feldolgozását. Az aluminium elõállítása viszonylag tiszta. A timföldet megolvasztott kriolitban (ami Na3AlF6 fluorvegyület) oldják és 950°C-on egyenárammal bontják. A timföld elõállításához a bauxit fajtájától (aluminiumoxid tartalmától és kristályszerkezetétõl) függõen savas vagy lúgos eljárásnak vetik alá a bauxitot. Lúgos eljárásnál nátriumalumináttá alakítják és ezt oldják ki a szennyezések mellõl. Savasnál feloldják a bauxitot és oldatból különítik el a timföldet. Többféle lúgos eljárás van.
A Le Chetalier (pirogén) eljárásnál a bauxitot nátriumkarbonáttal (szóda) olvasztják össze Al2O3+Na2CO3=2NaAlO2+CO2 A bauxit-szóda keverék kis klinkergolyócskák formáját ölti, melyet megõrölnek kilúgoznak. Az aluminátot vízzel kioldják és szûrik -itt ekkor keletkezik a vörösziszap- majd az oldatból széndioxid bevezetéssel [2naalo2+co2+h2o] és kikeveréssel választják ki a timföldhidrátot.
A legelterjedtebb Bayer eljárásban nátronlúggal oldják a bauxitot Al2O3+2NaOH -> 2NaAlO2+H2O -> Al2O3+2NaOH. A vörösiszap a lúgból ülepedik ki többszintes tartályokban, keveréssel.
Egy átlagos vörösiszap összetétele:
aluminiumtrioxid 21,7% sziliciumoxid 7,2% vastrioxid 42,4% titándioxid 5,5% kalciumoxid 4,4%
nátriumoxid 8,7% krómtrioxid 0,2% vanádiumoxid 0,1%
Emellett tartalmaz változó mennyiségben foszfort és vanádiumvegyületeket továbbá mindazon egyéb fémoxidokat melyek a bauxitban voltak és az oldás során csapadékban maradtak. Hogy milyen fémoxidok, a lelõhelytõl függnek, átlagos összetételt megadni nem lehet mert telepenként változó. Lényeg hogy bekerülnek a vörösiszapba. A vörösiszappal távozó nátronlúg veszteség attól függ mekkora volt a bauxit kovasav tartalma. A timföldgyártásban a lug állandó körforgásban van, a bauxitból kioldják a timföldet leválasztják a timföldhidrátot és a lugot visszavezetik. Ennek során a járulékos vegyületek erõsen felszaporodnak a lugban mert nehéz tõlük megtisztítani. Foszfát, vanádium- króm- cinkvegyületek, szulfátok, kloridok, fluorid a nátronlúgveszteséggel átkerülnek a többi finomság mellé a vörösiszapba.
Nedvességtartalma 50-55% körül mozog ezért kevésbé folyik úgy mint most, esõvel felhigítva [esõ]

Felhívás!
Link

Jól mondod,a bajban minden népnek/nemzetnek/embercsoportnak össze kell fognia!
Ez itt most nem a politikusokról,vitákról hanem az összefogásról szól.
Isten áldja azokat akik most ott segítenek a bajbajutottaknak!!

A levegõben szálló pornál szerintem a radonszennyezés a para.

Két tározó van, igen. Link
Helyi infók szerint a másik tározóban sokkal sûrûbb, nem ilyen kifolyásra képes a zagy. Pár éve ennek, a most átszakadt tározónak a gátját magasították (hogy több zagy férjen el benne), a másikhoz tudtommal nem nyúltak.

Most felröppent egy hír a szlovák hírtévétõl, hogy a kiömlött tározo mellett van egy másik is és e kettõ tározonak egyik fala közös. Vagyis félõ, hogy nyomás hiányában a másik is kiönt.
Egyátalán van másik tározó? Van igazságalapja a hírnek?

A vízbázist és a felszín alatti vizeket illetõen talán ez egy viszonylag jól ismert régiónak számít, hisz a bányászat miatt régóta figyelték a vízjárást. Ez persze nem jelent sokat, de annyit biztosan, hogy lehessen tudni, merre szivároghat, mit kell figyelni majd.

Az almásfüzitõi tározót - miután évekig vörös volt a környék a szél által szállított iszapból lett portól - lefedték talajjal. Így már a szél nem viszi, de a víz?
Létesítettek egy új tározót Neszmély és Süttõ között talán a 80-as évek közepén. Büszkén hirdették, hogy Közép-Európa legnagyobb völgyzáró gátja épül a Gerecsében. Néhány év múlva leállt az almásfüzitõi timföldgyár termelése, így nem tudom milyen szerv felel a völgyben elhelyezett vörösiszapért. A völgy a Duna felé rendelkezik lefolyással, a gát a folyótól nincs messzebb, mint 1-1,5 km.
Természetesen most az elsõ az emberek mentése, majd a környék valamelyest való helyreállítása, ha ez lehetséges. Hogy mikorra áll vissza az eredeti állapot? Elég erre egy emberöltõ?
Mindenesetre most nyilvánvalóvá vált, hogy ezeket a tározókat állandóan figyelni kell, ha takarja valami az iszapot, ha nem.

Hm, ha az iszap kiszárad és a levegõbe is jut a nehézfémekbõl, ezt meg fogod tudni magyarázni az ott élõ szülõknek is, hogy nem azért jár kisegítõbe a gyereke mert az ólom és társai kicsinálták?

A talajvíz ugye nem csak egy korlátozott területen van, folyik erre-arra. Sajnos a potenciális szennyezõdés (vizek) nagyobb területet érint, mint ahova konkrétan kiömlött az iszap.

Bizony! Óránként bemondják a rádiókban a friss hireket, fejleményeket a katasztrófáról. Folyamatosan megy a szlovák hírtévében is az élõ közvetítés.
Bajban azért mégiscsak mi vagyunk a legnagyobb barátok!

Holnap írok pár gondolatot a helyi körülményekrõl ide. Ajkai vagyok ,és mélyen megrázott ez a katasztrófa. Most megyek aludni, majd holnap...jó éjt..

Iszonyatos katasztrófa! Szegény ott élõ/élt emberek! A felsõ balatoni borvidéknek is annyi? A talajvízben ha ez szétterjed kampec a Theodora-ásványvíznek(Kékkút ugye)is? Ez utóbbit csak azért gondolom, mert azt mondják, hogy a Dunába is eljut akkor lemehet egészen a Balatonig is nem!(nap mint nap ezt a márkát iszom akkor már lehet nem sokáig) Jó ég mi lesz itt! [esõ]
Emlékeztek még a Pásztói tározó fenyegetésére hát most megtörtént csak máshol!

Ilyen írások is vannak egyes fórumokon:
"2 halált hoztak nyilvánosságra és két eltûntet... Én kapásból, 4 személyes ismerõs halottat tudok...-.-" "sajtó".....^.- (21:43)"

Itt vannak északi szomszédaink is segíteni,szép dolog tõlük!

Jelenleg már a helyszínen vannak a segélyszervezetek is: a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is segítséget nyújt a lakóknak. 50 tábori ágyat, ugyanennyi takarót, háromszáz konzervet, egy mikrobusznyi ásványvizet és ötven tagú csapatot küldött a településekre. Munkatársaik a helyszínen próbálják felmérni a lakosok szükségleteit, és azonnali gyorssegélyben részesítik õket.
A térségbe szlovákiai mentõk is bekapcsolódtak, a Lévához közeli Ágónyírbõl (Nyrovce) a Slovakia speciális kutyás mentõszolgálat három mentõje és két emberkeresésre kiképzett kutyája indult útnak Magyarországra - közölte Berek Sándor, a Slovakia mentõszolgálat igazgatója.

"Magyarországi kollégáink a segítségünket kérték, mert több ember eltûnt" - mondta Berek a Naplónak.

"Kiképzett kutyáink a szagok alapján képesek élõ és halott emberek kinyomozására, megkeresésére" - fejtette ki az igazgató. Elmondása szerint mintegy 5-6 magyarországi település van veszélyben. Berek azt mondta: embereik a helyszínre érkezés után azonnal munkához látnak."

Ilyen egy adatlap:
Link

Ez egy nagyon bonyolult biokémiai-mikrobiológiai-ökológiai-földtani-anyagforgalmi stb. kérdés.Az összetettségérõl, sokágúságáról, a feed-back hatásokról a Dávidnak írt válaszkomment-ben olvashatsz érintõlegesen.Ha csak elméletben boncolgatnánk is, napestig tartana és helyszín adottságainak,viszonyainak,állapotjellemzõinek egzakt, pontos és racionális ismerete és valós adatok nélkül csak lamentálgatunk a monitor elõtt.Azzal pedig sokra nem megyünk.Az illetékes szakemberek feladata,a megfelelõ eszközök (és reméljük tudás) birtokában, hogy felvegyék a kesztyût és nekilássanak átlátni a helyzetet és helyén értékelni a katasztrófa hatásainak minden egyes várható komponensét.És mindent megtenni azért,hogy mind emberben,mint a Természetben a lehetõ legkevesebb kár essék.Igazából engem most a hosszútávú humán behatások rémítenek és az a terhelés, amit éppen most szenvednek el az ott lévõk-lakók a kényszerû kármentés során..a fluorid és a fém-toxinok nem játék..neked nem kell mondani..a lúgmarás meggyógyul-gyógyítható..de pl. egy stroncium-gallium szennyezés a sejtekben...mindezt azért, hogy pl. a számítógépeinkben minél gyorsabb szupravezetõk zakatoljanak..

Nehéz felmérni egy ilyen esemény hatását a környezetre. Sok minden függ a szennyezõ anyag összetételétõl, mennyiségétõl és a szennyezés területétõl. Az biztos, hogy ez nem 8 napon belül gyógyuló seb...
A talajcserét emlegetni szerintem kissé képmutató dolog. Matek: 600.000 m3 vörösiszap után hány m3 talajt kellene kicserélni?

Köszi; akkor viszont a víz jelenléte "normális" állapot lehet... hm.

2008 okt. 5. a Google Earth szerint. maps.google.com is ugyanazon képet adja. Így napra pontosan 2 éves felvétel.

Mennyi idõre tenné ill. hát teszi terméketlenné a talajt ez az iszap?
Egyébként ne haragudjon meg rám a világ, de ahogy ismerem a magyarországi feleõtlenséget a felsõbb szerveknél, nem csodálom, hogy ez Magyarországon történt meg.
Most én is benagyítottam a gátat a szatelitképen, hát mi ne mondjak, mintha én is egy "vonalat" látnék.
Nyuli: nem mintha ez mentség lenne a felelõsökre tekintve. Akkor pedig el kellett volna vezetni azt a vizet, feltölteni a helyet, ahol (gondolom) évekig állt a víz.

A térképet kinagyítva az is látszik, hogy a gátszakadáshoz közeli helyen, ill. a gátfallal párhuzamosan nagy mennyiségben víz (belvíz?) található. Nem tudom, milyen idõs a térkép, de ennyi sok víz nem tesz jót a gátnak, a gátláb szinte vízben állt.

Attól tartok,hogy ekkora ökológiai katasztrófa még nem volt nálunk.Szerintem az idei árvizek,vagy a hírhedt ciánszennyezés csak múló rosszullét ehhez képest.Alighanem az ország hidrológiai történetét át kell írni, mert itt olyan dolgok vannak, melyet eddig elképzelni sem tudtunk.Csak annyi esõ kellett ennek megismeréséhez,amennyi száz év alatt egy évben sem esett.Szerintem jobb lesz, ha nekiállnak az ország összes folyójának,tavának,gátjának áttanulmányozásának : abból a szempontból,hogy mi a teendõ,ha a szokásos esõmennyiség duplája,esetleg triplája esik... [esõ]
Más: teljesen kinagyítottam a gátszakadás helyét a GOOGLE térképen, és a csúcson repedésre emlékeztetõ vonalat látok...

És alatta van a karszt, oda is beszivároghat, karsztvíz, azt megy a Balatonba is (persze addig nagyon felhígulhat, de a nehézfém (Cd, Pb, Hg)az nehézfém. Persze kérdés, mennyi van benne és mik?

Érdemes a társalgóban elolvasni Taki legutóbbi írását.. Döbbenet..
És hõsies kitartásról tett tanúbizonyságot..
Táj-természet-és ember.. Sorsuk mindig is össze fog fonódni..

Én is pont ezt akartam kérdezni, illetve ezen témakörben értetlenségemet kifejezni.

És mi lesz a Somlói borvidékkel??? Merthogy 10-20 évig külföldön, de még itthon sem nagyon fogják venni, az biztos.

Biztos, hogy a talajvízben megjelennek majd, akár nagy dózisban is, a toxikus fémionok és a fluorid(lsd. Várpalota-Inota és környékének ökológiáját).Sõt az is erõs vakítás, hogy a rétegvizeket nem érheti el.Agresszív nehézfémionok - ebben bõven akad - lazán vándorolnak át vastag agyagrétegeken is.Nitrit és a vízzáró rétegek viszonya analógia gondolom nem ismeretlen elõtted sem,mint jó gazdász elõtt agroökológiából.(Az is tény, viszont, hogy lazán isszuk x száz méterrõl az ismert értékes ásványvizeket, ugyanakkor szabvány fémion-tartalom mérést ezekre a komponensekre egyetlen hazai ásványvíz márka végez.Ki lehet matekolni mit jelent ez pl. tíz év fogyasztás során egy ki nem ürülõ elem esetében.Még sem aggódik senki.Pl. mangán-oxidok.)A most lokálisan jelentkezõ magas ph. a talaj kémhatását lokálisan biztos gallyra vágja egy jó idõre a szennyezés nyomvonalán, de a talajvíztömeg nagyságtól függõen ugrásszerû léptékben csökken majd attól távolodva.A ph. kevésbé jelent távolabb gondot.A toxikus mérgezés mértéke,a folyómedrek kontaminált rétegeinek vastagságától, ökológiai aktivitásától és a mögötte lévõ támaszkodó talajvíz közötti kapcsolattól is függ.Az idei évben biztosan magasan van a nívó és nagyobb a víztömeg is.Ha az adott folyószakaszokon több a valódi élõmedres szakasz akkor jó esély van a szennyezés csökkenésére mire a Duna vízrendszerbe érne.(Közvetlenül a zagy szerintem már nem éri el.)Hogy mekkora lesz az élõvizek toxin terhelése azt szakember legyen a talpán, aki konkrét adatok nélkül megmondja.Ahhoz mérések,adatok etc. etc kellene és folyamatos monitoring.Gondolom a vízügy és a zöld hatóság vagy mi most csak nem üldögél majd a hátsó felén.Mindenesetre érdemes lesz figyelni legalább a halakat, mivel kiváló indikátorok.A Széki-erdõ és a láprétek esetében a környék felszíni vízkormányzása és a talajvíz helyi viszonyai (talajvíz áramlás stb.) lesz a döntõ.Északi fele elég távol van,hogy jelentõsen csökkenhessen a terhelés.Nálam csak megérzés - ehhez szakember kellene - de inkább esélyesebb északi-déli komponensû vízmozgás, mint sem fordítva.Ám ehhez vízföldtani térkép kell.A helyi rétegtani viszonyok döntõek ebben. Ennek ellenére nõhet-nõni fog(?) a fluroid és a fémion szint.Ezt ott kellene mérõ-kutazni figyelni felszínen és felszín alatt.Az elõnyösnek tûnik, hogy a láprétek többsége erdõkkel mozaikolt. A gyökérzóna mikrobiológiai adottságai, vízmegkötõ képessége,a talaj kolloidális viszonyai, a növényzet toxin-eliminációs képessége mind-mind befolyásoló tényezõ.Sok az adathiány ökológiai oldalról innen messzirõl, de gondolom lesznek majd erre rámoccanó zöld projektek."Széki-erdõ és a devecseri zagytározó szakadás ökológiai hatásai" TÁMOP xyzck2012 EU-s pénz és lehet monitorozni.Én reménykedem az erdõ "erejében"..így nagyobb az esély,hogy átvészelik a magas TV értékû specialista fajok is...
Valamikor nagyon régen írtam azt a földrajzi nevet egy priviben,hogy Ajkarendek..egy köpésre van onnan ..de jókora dombvonulat tetején..szerencsére..

Õszintén szólva, a hangodat én inkább õzbak riasztásának vélem, aminek egy elnyújtott változata egyszer engem már egyszer becsapott. Épp akkoriban járt mifelénk az a hír, hogy valakitõl elszökött egy puma, amit láttak a Zemplénben, úgyhogy sejtheted, hogy én meg mire gondoltam.
Amiket viszont nemrég hallottam, abból a mély hang nem volt ennyire ugatósan harsogó, inkább erõs morgásszerû volt. De most jut eszembe: nem lehet, hogy az õznek épp ez a "célja", vagyis hogy egy félelmetes ragadozó állat benyomását keltse a hangjával és ezért néha még megpróbálkozik az utánzással is?
Íme, két õzbak-ugatás, amit találtam:
Link
Link
Tulajdonképpen egy nagyon pici esélyt adok annak is, hogy az általam hallott két hangot esetleg két állat hallatta, mondjuk egy bagoly meg egy õz. Csakhogy mindkét hang egyben nagyon macskaszerû is volt...

A világunk teli van ilyen idõzített bombákkal, csak idõ kérdése, melyik mikor és hol robban. A közvetlen felelõsök mellett ne feledkezzünk meg minden, modern, civilizált életet élõ ember egyéni felelõsségérõl sem, ha az ipar okozta természetkárosításról szó esik. Felelek érte én is, te is, õ is, iszonyú sokan. Miért is? Szerintem aki idejár ebbe a fórumba, az mind jól tudja a választ.

Elképesztõ, hogy egy ilyen esemény bekövetkezhetett. Persze az idei csapadékos év mögé majd szépen elbújnak a felelõsök, hiszen a Természet a felelõs...
A helyiek élete egy pillanat akatt ment tönkre, hiszen a büdös életben sem fog senki ott házat venni. Így õk vagy ott ragadnak, vagy 0-ról kezdik. Termõföldjük nem lesz, állandó stresszben lesznek, hogy éppen milyen betegség támadja majd õket a katasztrófa nyomán.
A Természeti károkról már írtatok. A szava is elakad az embernek...

Hallatlan, látatlan ! ; Akkor tájt mi kiáltottunk megálljt a romániai aranybánya ellen. Na tessék itt is milyen trutymó van! Elképesztõ.

A természetre nézve bizonyára felmérhetetlen kár lesz. A természet károsodásai mellett mikor lesz ott újra növénymûvelésre állattartásra alkalmas a talaj? Az esõ majd elmossa nehézfémestõl lúgostól? Persze lemossa a talajvízbe, majd még messzebb is nagy baj lesz. Csernobilnál is azért készült erõltetett gyorsasággal a szétolvadt reaktor betonszarkofágja mert féltek hogy eléri a talajvizet a sugárzó anyag és ott már szabadon megy amerre akar.
Egy tanulmány (geografus.elte.hu/web/tananyag Viczián-Juhász) nagyon komoly problémákat jelzett az Almásfüzitõn elhelyezett 12 millió tonna vörösiszapról Almásfüzitõn
- élõ és elhagyott folyó- és patakmedrek (talajvízáramlás)
- vörösiszapos fakadóforrások a gátak dunai oldalán
- gátrogyások
Vörösiszap-tározók szennyezõ hatása
- magas Na koncenráció
- magas fajlagos elektromos vezetõképesség
- magas fluoridkoncentráció
- lúgos pH
- toxikus fémek jelenléte
Forrás (PPT anyag HTML-ben): Link
Egyszerûen nem tudom elhinni hogy Ajkán nem sejtették a közelgõ katasztrófát. Vegyészként sokat felejtettem, mégis nehezen tudom elképzelni az erõsen lúgos vörösiszap semlegesítését, ekkora területen a természetes és megmûvelt földek gyors és alapos megtisztítását hogy ne érje el a mélyebb talajvizeket. Kíváncsi vagyok az almásfüzítõi 12 millió tonna vörösiszap vajon most hogy áll? Amúgy nem értéktelen a vörösiszap, felhasználható ferrotitán (titán) elõállításához (az aluminátlúgból vanádium és foszforvegyületek nyerhetõk ki). Csak éppen a tárolása... addig nincs baj amíg nincs baj. Nem volt rá pénz, hát majd most lesz az adófizetõk pénzébõl
Most olvasom LAM kommentjét, érthetõ és felfogható. Csupán egy kérdés merült fel bennem: az erdõ hogy vészeli át azt hogy "pufferelõ szûrõként fog mûködni a TT területén"? Rendben, a talaj szemcséi nagy felülettel rendelkeznek, jelentõs mennyiségû oldott anyagot képesek megkötni, ezzel az oldatkoncentráció növekedését fékezi, puffereli. A pufferelõ hatás elõsegíti hogy a talajban viszonylag állandó viszonyok uralkodjanak, élõlények növények, mikroszervezetek számára megfelelõ életközeget nyújtson. De félek, ez a hatás kimeríthetõ hiszen nem rozsdás vashordó mállott szét hanem egy tározó...