Időjárási visszatekintő

A Bocskai István fejedelem által 1606-ban 300 hajdú betelepitésével alapitott Nagyszalontán a távozó mediterráni ciklonból 9,7 mm-nyi esõ esett. A felhõörvény ittléte alatt a létezõ tiz felhõfajból - a Stratus és a Cumulus kivételével - nyolcat (!) figyeltem meg. Volt halókomplexum a CS-on, gyönge zivatar, most élénk északi szél fúj - eseményekben bõvelkedett az idõjárás.

A becsehelyi majorban 26 mm-t mértek.

Ciklon kp környékén nem szokott sok esni.

Nálam is összesen 1,2mm lett a ciklon termése, pedig alsó hangon is ennek legalább a tízszeresét vártam.

Napi jelentés a tegnapi napról: Link

Mint tegnap írtam, hogy itt sokáig nem volt esõ, az jól látszik a jelentésben. Árpádtetõ 14 mm, nálam Pécs-Belváros 11,6 mm, míg a várostól délre Pogány mindössze csapadéknyom, de Sellyén is csak 4 mm esett! Ez alapján nem teljesen igaz, amit Pitom mondott a déli jelentésben, hogy Jósvafõ környékén esett a legkevesebb esõ.

A ciklon nálam 13,2 mm-t hozott, az április eddig 15 mm-nél tart.

Ez egyébként nálunk is megvan: Link

A radarképek nem mérvadóak sajnos, kellene már a DK-i radar. Ha jól emlékszem nem volt túl nagy nyírás, így az is lehet, hogy egy rövid életû multicellás falfelhõt örökített meg Zhajnal. Mindenesetre jól néz ki.

A ciklon csapadéka reggelig 6,7mm, ezzel mutatkozott be az április.

Múlt hét szerdai kép Link Újvidék és Szeged között Óbecsérõl.
Szerintem szupercella.

Pontosan 10 éve 2000 április 4-én este erõs hidegfront érkezett, pompás villámparádéval fûszerezve. 38 mm-t mértem anno, e-körül kaptak a környékbeli mérõhelyek is: Link . Ezzel a bõséges esõvel le is zárult az érdemleges csapadékhullás abban az évben, kemény aszály következett. Szegeden 202 mm lett az éves összeg.

2010. március Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 6,7°C (30 éves átlag 5,9°C)
max. 21,6°C (26-án), min. -6,3°C (8-án).

Csapadék: 12,7 mm (átlag 29 mm, tavaly 27,3 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 5,2 mm (11-én).
Hótakarós napok száma: 3
Legnagyobb hóvastagság: 2 cm (12., 16-án)

Az átlagosnál kissé melegebb és jóval szárazabb hónap van mögöttünk. A tél végére kialakult komoly belvízhelyzet megszüntetése szempontjából mindenképpen kedvezõ volt a csapadékszegény, gyakran szeles jellegû idõjárás. 2003 óta nem volt ennyire száraz a március (akkor viszont csupán 4 mm volt a havi összeg).
Részletes adataim: Link

Bükk
1996.szeptember 5; 800 m felett megmaradó hóréteg volt. vastagsága: 2-3 cm.

2009. május 30. havasesõ; végén gyenge havazás; de lepelnél többre nem futotta. Szintén 800 m felett volt csak.

Szerintem az eltérõ talajtípusok, a növényzettel való borítottság, és a völgyek / mélyedések bizonyos irányból való nyitottsága bõven meg tudja magyarázni ezeket a pár fokos különbségeket. Persze nem tudom, hogy az általad említett példákat ezek mennyire magyarázhatják.

Most lehet hogy butaságot kérdezek: Nincs a szakirodalomban valamiféle fagyzug-hõmérséklet elõrejelzõ modell? A fagyzug (adott részén) elért minimum hõmérséklet számos körülmény függvénye (az induló hõmérséklet, felhõzet, páratartalom, az éjjel hosszúsága mellett a magasság, mélység, nyitottság, talajtípus, növényzet, hóborítottság, stb. stb.) Nem lehet ezt úgy "közelítõleg" beparaméterezni, hogy egy-egy adott pontra (pl. egy fagyzugban) meg lehessen mondjuk este 8-kor mondani hozzávetõlegesen, hogy hány fok lesz reggel 6-kor? (A páratartalom-hõmérsékletbõl kiinduló ismert függvényeken túl kérdezem...) Nyilván ez nagyon bonyolult lenne, és nem feltétlenül van gyakorlati haszna egy ponton túl, de érdekes lenne. (Mert ugye jön egy fuvallat magasabb páratartalommal és hõmérséklettel, és borul az egész.) Szóval csak "modell szintjén" kérdezem...

Márciusi csapadékadatok a megyébõl:

Gyõr: 21,7 mm
Pér: 13,6 mm
Sopron: 17,9 mm
Fertõrákos: 11 mm

forrás: Kisalföld napilap (Az újság forrása az OMSZ)

Nálam Gyõrújbaráthegyen 28,4 mm lett. (A hónap utolsó 2 napján érkezett hf. jótékony hatása miatt lett nálam magasabb érték a hivatalos Gyõrinél.)

További metnetes adatok:

Gyõr - Nádorváros (kertész): 25,8 mm
Gyõr - Kisbácsa (Flurries) : 22,6 mm

Kissé megkésve, de a márciusi adatok:

T min.: -4,0 °C (6.)
T max.: 22,0 °C (26.)
T min. átlag: 3,68 °C.
T max. átlag: 11,59 °C.
T átlag: 7,51 °C.
Legalacsonyabb napi T átlag: -0,8 °C (8.)
Legmagasabb napi T átlag: 16,2 °C (30.)
Csapadék: 13 mm.
Csapadékos nap: 6 db.
Fagyos nap: 6 db.
Hótakarós nap: 2 db. + 3 hófoltos nap.
Lesett hómennyiség: 5 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 4 cm. (11.)
Hóeséses nap: 5 db.
Ködös nap: 2 db.

Azért, ha úgy nézzük hosszúra nyúlik ez a tél.
Esett a hó október 14-én este, november 3-án reggel, december, január, február és március hónapokban hótakarós napok is voltak, és most április 2-án éjszaka is esett a hó (igaz, csak a hegyvidéki részen, Muckon).
Ez zsinórban hét olyan hónap, amikor volt hóesés.
Híradásokból emlékszem olyanra, hogy május elsõ felében elõfordult, hogy volt több centis hótakaró a Bükkben és a Mátrában. Olyanra emlékszik valaki,hogy szeptemberben lett volna hó (legalább 1 cm-es hótakaró) valahol az ország területén belül?

A nagykanizsai állomás áprilisi legalacsonyabb minimumait bogarásztam ki:
1973 -2 fok
1974 -1
1975 -1
1976 -2
1977 -2
1978 -1
1979 -3(!)
1980 -3(!)
1981 -3(!)
1982 -2
1983 -1
1984 -2
1985 -2
1986 -4(!)
1987 -0
1988 -4(!)
1989 +1
1990 -1
1991 -4(!)
1992 -2
1993 -2
1994 -4(!)
1995 -1
1996 -1
1997 -7(!)
1998 -2
1999 -1
2000 -3(!)
2001 -5(!)
2002 -6(!)
2003 -6(!)
2004 0
2005 -3(!)
2006 -4(!)
2007 -1
2008 -2
2009 +2

A -3 fokokat és az annál hidegebbeket felkiáltójellel jelöltem meg.
37 év alatt 4 év volt, hogy a kanizsai állomáson nem volt áprilisban fagy. A többi 33-ban igen.
Durva az a 2000 után lévõ sorozat.
Érdekességképpen: a szlovén-magyar határ túloldalán lévõ Podgradje település dombi mérõhelyén Link a 1970-2000-ig tartó 30 éves idõszakban mért legalacsonyabb hõmérséklet -2,5 fok.

A jan.-feb.-márc. trió országszerte benne van a 4 legszárazabb hónap között. Budapesten pl. éppen a legszárazabb.

90 mm?!
És Szeged környékén mennyi?

A sokéves átlag arrafelé 90 mm körüli, úgyhogy tevéket azért még ne rendeljetek.


Szegeden pontosan 83 mm.

Nagyon száraz kezdet volt ez, itt még a 100 mm-t sem érte el a csapadék ez alatt a 3 hónap alatt.

Március átlag alatti csapadékmennyiséggel és +1,4°C-os hõmérsékleti anomáliával zárt Szekszárdon.
A csapadék még az ezt megelõzõ évek hasonló idõszakához képest is kevesebb volt, éves szinten mégis jól állunk hiszen mintegy 70mm-el esett eddig több az átlagosnál. A csapadék zöme hóban hullott.
A napsütéses órák száma márciusban kevéssel az átlag alatt alakult.
Részletek: Link a lap alján érdekes összehasonlító grafikonokkal: Link és itt is néhány éves visszatekintõ összehasonlítás a lap alján: Link

Mindenkinek további szép napot, lássuk mit hoz április!

A márciusi csapadék eléggé kevés lett Gyõrújbaráton.
Összesen 28,4 mm-t mértem, ebbõl a hónap utolsó két napján (30-31.) érkezett hidegfrontból esett 12,1 mm.
Éves csapadék eddig: 104,4 mm

Nagyatád márciusban:

Havi középhõmérséklet: 6.7 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 2.3 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 11.1 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: -7 °C
Havi legmagasabb hõmérséklet: 22 °C .
Legnagyobb napi hõingás: 16 °C
Havi összes csapadék: 31.0 mm
Legcsapadékosabb nap: 14.0 mm
Csapadékos napok száma: 11
Jelentõs csapadékú napok száma: 2
Zivataros napok száma: 2
Fagyos napok száma: 9
Téli napok száma: 1
Ködös napok száma: 2
Legnagyobb hóvastagság: 14 cm
Hótakarós napok száma: 3

Itt tájékoztatok mindenkit, hogy a mai naptól lehetõség nyílt Egerben, a Kertész úton, az iskola területén csapadék mérésére. Ezután a visszatekintõben idõrõl-idõre jelzem a mért mennyiségeket. Ma reggel 2,5 mm-t mértem. [esõ]

Március hónap csapadéka Újszegeden 21 mm (atikövizig), ennél kevesebb csapadék csak a 1999, 2002, 2003, 2009-es években hullott.
Készítettem magamnak egy táblázatot az elmúlt 10 év adataiból, ahol érdekességként említendõ hogy a jelzett években az év elsõ két hónapjában az átlagosnál több csapadék hullott, míg márciusban "pihentetésképpen" az átlagnál kevesebb (továbbá azokban az években, ahol az átlagosnál csapadékosabb volt a március, ott szárazabb volt az év elsõ két hónapja).
Továbbá az említett években a folytatásban az április ismét jóval csapadékosabb volt az átlagnál (és a jelenlegi prognozist nézve, ez a 2010-es évre is valószínûsíthetõ).

Nálam az 1999-es év az "etalon"; ahol a viszonylag csapadékos január, és februárt (20 és 86mm), egy szárazabb március (12 mm) követte, ill. hogy a további hónapok (04: 66,4mm; 05: 90,3mm) csapadékosabbak voltak.
Nem törvényszerû a csapadékos folytatás (pl. a tavalyi év elsõ negyedéve mindennél szárazabb volt), de szerintem az adatokból nagyjából lehet következtetni.
Mindenesetre az év eddig 153,3 mm, ami továbbra is 10 éves rekord Újszegeden, az atikövizig mérõhelyén... [esõ]

A február és március hónap napi átlag hõmérsékleti grafikonja kísértetiesén hasonlít egymásra. Mindkét hónap elsõ felében (16-áig)az átlagosnál jóval hidegebb idõ, utána pedig egy-két nap átmenettel az átlagosnál jóval melegebb idõ volt. Így mindkét hónap nagyjából átlagos középhõmérséklettel zárt.
Az április is hasonlóan hûvös idõvel kezdõdik, mint az elõzõ hónapok. Reggel itt csípõs idõ volt talajmenti faggyal.

Íme a statisztikák: Link és Link

Szalánta: 2010-Március

Havi középhõmérséklet: 6.9 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 2.9 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 10.9 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: -5.2 °C 6.
Havi legmagasabb hõmérséklet: 21.5 °C 26.
Legnagyobb napi hõingás: 16 °C 29.
Havi összes csapadék: 42.2 mm
Legcsapadékosabb nap: 11.9 mm 10.
Csapadékos napok száma: 13
Jelentõs csapadékú napok száma: 3
Zivataros napok száma: 1
Forró napok száma: 0
Hõségnapok száma: 0
Nyári napok száma: 0
Fagyos napok száma: 10
Téli napok száma: 1
Zord napok száma: 0
Ködös napok száma: 0
Legnagyobb hóvastagság: 20 cm
Hótakarós napok száma: 3

Tegnapi napon hullott még 5mm csapadék, így a Március sem lett olyan csapadékszegény

Éves csapadékmennyiség az elsõ 3 hónap után 174,3mm

Nálam január és február sokkal csapadékosabb volt mint 2009-ben, március viszont csúnyán alul teljesített.

Itt 146,8 mm az évi,kb május közepén van átlagban 146 mm évi csapadék mennyiség.Ha egész áprilisban nem esne esõ, akkor is még több lenne az évi csapadék mennyiség, mint az átlag.

Az év elsõ 3 hónapjában Mezõtárkányban 167,6 mm (66,3; 74,8; 26,5) csapadék hullott. Ez elég tisztességes mennyiség, kíváncsi vagyok a folytatásra. [esõ]

Márciusi csapadék:16,9 mm
Éves csapadék:162,9 mm

A hónap középhõmérséklete:7,6 fok
A hónap csapadéka:30,3 mm

A tegnapi front 7.5mm esõt hozott, Márciusi mennyiség 23,3mm lett.

Maradt a havi csapadék 26,5 mm.

z elmúlt hónap az átlagnál kissé melegebb és lényegesen szárazabb volt Sopronban, de a megye más részein is.
A hónap hõmérsékleti szempontból elég élesen kettészakadt: a hónap elsõ felének középhõmérséklete februárinak felelt meg, többször havazott, míg a második fele már jóval enyhébb idõt hozott, sõt 21.-én már a 20 fokot is meghaladta a hõmérséklet, ekkor Sopronban 22.6 fokot, Fertõrákoson 22.0 fokot mértünk.

Az átlagos csapadék Sopronban az 1971-2000. idõszakban 38.3 mm, az átlaghõmérséklet 5.4 fok..

Következzenek az idei adatok:

Sopron:
Középhõmérséklet 6.1 fok
Maximum 22,6 fok
Minimum -7.3 fok
Rel.nedvesség 61%
Csapadék: 17,9mm
Szélmaximum 31,7 m/s

Fertõrákos:
Középhõmérséklet 6.1 fok
Maximum 22,0 fok
Minimum -8.0 fok
Rel.nedvesség 65%
Csapadék: 11.0mm
Szélmaximum 23,9 m/s

Napsütésben gazdag volt a hónap: Sopronban a napfénytartam 166,5 óra volt, ez több mint 50 órával több mint tavaly.

A tegnapi front 2.5 mm esõt hozott, a márciusi mennyiség 12,5 mm.

A márciusi középhõmérséklet 5,6°C lett, egy fokkal a sokévi átlag felett.
A havi csapadék 17,1mm, érdekessége, hogy csak az utolsó napi (tegnapi) 4,9mm esett nem hóban.

Amióta mérek,(október közepetõ óta) azóta 5 hónapból (októbert nem vettem bele) 4-bõl (!), 25-én volt az adott hónap legmagasabb napi középhõmérséklete.Nem tudom hogy lehet ez, de elégé furcsa (vagy inkább vicces)+Január legalacsonyabb napi középhõmérséklete is 25-re esett

Március középhõmérséklete Mezõtárkányban: 6,2°C, csapadék mennyisége (ha reggel 8-ig nem esik még), 26,5 mm. A hónap összességében az átlagnál melegebbnek adódott, köszönhetõen a 18-án kezdõdõ magas értékeknek, a csapadék mennyisége valamelyest átlag alatti lett.

5 mm esett az éjjel.

Nem történt meg a szégyen,nem lett egy számjegyû a márciusi csapadékom.A hajnali 3,7 mm esõvel 11 mm lett a március !
2000 óta nem volt jellemzõ a 30 mm alatti márciusi csapadék,a 11 évbõl csak egyszer volt a mostanin kívül: 2003-ban 7,1 mm esett.

Bocsánat a hosszú szövegért, de nem tudom szûkebbre venni, akit nem érdekel, ne olvassa el!
Kicsit fáradt vagyok, így a fogalmazás kissé pongyola, bocsánat érte!

Nagyon sokat filóztam egy ideje, hogy a fenébe lehet az, hogy nagyon sok derült éjszakán születtek olyan minimumhõmérsékletek, hogy pl. bajai omsz állomás -2,2 fok, a bátaapáti zárt völgy Link Link pedig ugyanekkor -0,6 fok. Tehát miért mér a síkvidéki bajai állomás derült éjjeleken gyakran alacsonyabb minimumot, mint a bátaapáti szûk völgy?
Az emlékezetes december 21-re virradó éjszakán is Baja -19,9 fok, Bátaapáti pedig -18,6 fok.
Pedig ha valaki megáll a bátaapáti állomás mellett, tuti azt mondja, hogy fagyzug, hisz olyan, mintha egy szûk, zárt sikátorban lenne az ember.
Mért nem mér akkor alacsonyabb minimumot, amikor a paksi vagy a bajai állomás ránézésre még annyira sem fagyzug, mégis ott rendszeresen hidegebb van?
A közelben azon az éjszakán Paks -23 fok, Kaposvár -23,2 fok, tehát Bátaapátiban is lehetett volna annyi. A síkvidéki Sellyén is -21 fok volt, miért volt egy szûk, zárt völgyben "csak" -18,6 fok?? Ami elsõ ránézésre fagyzugabb, mint a paksi, kaposvári, sellyei vagy bajai állomás.
2003 januárja legendásan hideg volt, a talán leghidegebb éjszakán, 13-án Sellyén -25,4 fok volt, Baján -26,6 fok, közben a bátaapáti völgyben meg "csak" -23,7 fok.

Arra gondoltam, hogy talán azért, amiért a szentgotthárdi állomás viselkedése is furcsa. Ott naplemente után nagyon gyorsan elkezd zuhanni a hõmérséklet, sokszor gyorsabb ütemben, mint a környék fagyzugaiban, aztán végül egyszer csak az éjszaka folyamán megáll, és nem süllyed tovább, míg a fagyzugok meg ekkor lekörözik, és tovább süllyednek.
Végül a minimum 1-2-3 fokkal magasabb lesz Szentgotthárdon. A szentgotthárdi állomás 310 méteres dombtetõn van, de egy erdei tisztás jellegû helyen, ahol naplemente után a magasság miatti, egyébként valamivel alacsonyabb hõmérsékletû nappali levegõ a tisztáson pikk-pakk elkezd kiülepedni, kifolyási lehetõség híján a hõmérséklet zuhan, de amint feltelik a tisztás, és elkezd kifolyni belõle a hideg, megmozdul a megülepedett hideglégtó, azonnal megáll a hõmérséklet zuhanása.
Ezért fordulhat elõ, hogy míg az abszolút minimumai egész tûrhetõek, a minimumátlaga a dombtetõi fekvése ellenére alacsony.
A bátaapáti állomás a Google Earth szerint 150 méteres magasságban van, viszont a völgy alja még lassan 20 métert esik. Nagyon gyakori látvány, hogy naplemente után a bátaapáti állomás kéklik a hõtérképen, aztán a végén sok esetben nem mér olyan elrettentõ abszolút minimumokat.
A december 21-i -18,6 fokos minimum nem egy veszélyes érték a körös-körül mért -23 fokokhoz képest.
Ott is az a gyanúm, hogy mivel fagyzug, szûk völgy, ezért naplemente után elkezd zuhanni a hõmérséklet, majd ahogy telik fel a völgy, a hideg elkezd vándorolni lefelé az alacsonyabb magasság felé.
Arra is gondoltam, hogy beáll a köd éjjel a bátaapáti völgyben, ezért nem csökken tovább, de az említett éjszakákon nincs magas páratartalom a völgyben, pl. a december 21-i éjszakán 86 %-os értéknél állt be a -18,6 fokos minimum, és egész éjszaka ilyen körül volt a legalacsonyabb páratartalom.
Szóval elfolyik a völgy alsó fele felé a hideg, miután egy bizonyos szintet elér. Persze kérdéses, hogy az a 20 m-es szintkülönbség mit tud még produkálni, mennyivel lehet hidegebb a völgy alsóbbik felén!?
Erre tudok gondolni, a decemberi -18,6 fok a fenti képeken látható szûk völgyhöz képest nagyon enyhe érték.
Az is lehet, hogy nagyon szûk a völgy, így kisebb felületû helyekrõl gyûlik oda össze a hideg.
Fenesetudja!
Az éves minimumátlaga ettõl függetlenül nagyon alacsony, de a szélsõértékeknél nem produkál kiemelkedõen alacsony értékeket.
Az éves középhõmérséklete is alacsonyabb pl. az iklódbördõcei állomásnál, az abszolút minimumai viszont nem. Az ikódi állomás sokkal alacsonyabb minimumokat mér azonos légköri helyzetekben.
A most elmúlt tél december 21-i éjszakáján az iklódi mérõ -21 fokot mért, a bátaapáti pedig -18,6-ot. Mindezt úgy, hogy az iklód felett lévõ levegõ már melegebb volt, fent már döngetett a szél, illetve a csörnyeföldi -10,1 fokos érték is jelezte, hogy azon az éjszakán nem itt volt a leghidegebb.
Sokkal inkább Bátaapátiban lehetett volna, hiszen ott a környéken -23 fokokat mértek az állomások, tehát jobb feltételek voltak abban a térségben a nagyobb hideg kialakulásához.
Mégis "csak" -18,6 fokot mért a bátaapáti fagyzug, szemben az iklódi -21 fokkal.

Közben a melegebbre taksált Tolna megyében Bátaapáti éves középhõmérséklete közel azonos a nógrádi Szécsény éves középhõmérsékletével.
Ha levinnénk a szûk kanyargós völgy aljába a mérõt, valószínû a mostani szécsényi állomásnál is hidegebb lehetne.
Így, ahol most van a bátaapáti állomás, ott járva azt hinné az ember, na ez aztán a fagyzug.
Közben az alföldi jellegû sellyei állomásnak alacsonyabb abszolút minimumai vannak, mint a bátaapáti fagyzugnak.
Akkor most melyik fagyzug és melyik nem?

A kakucsi állomás szintén nagyon alacsony minimumokat mér, pedig aki már járt ott, láthatta, hogy semmi fagyzugos jellege nincs Link Link
Közben meg hideg, mint a fene.
Ráadásul úgy hideg derült éjszakákon, hogy nem is a kis gödör alján van, hanem az oldalában, a gödör alja a 2. képen látható víztorony töve mögött van.
Nem tûnik fagyzugnak, mégis fagyzugi hõmérsékleteket mér.

Szerintem a fagyzug fogalma: adott földrajzi területen azok a helyek, amik derült, inverziós éjszakákon a legalacsonyabb hõmérsékleti tartományt képviselik.
Ezek általában ugyanazok a helyek, tehát a legritkább esetben fordul elõ, hogy egy derült szélcsendes éjszakán a dombon és a völgyben ugyanolyan minimum születik, ez alól csak a szállított fagyos helyzetek a kivételek, amikor egy bizonyos magasságban még fúj a szél, de a talajközelben már leállt, így a dombon és a völgyben is lehet azonos a minimum, egy köztes részben pedig az enyhébb.
Pl.: december 21-én az iklódi állomás mért -21 fokot, a csörnyeföldi dombon pedig -10,1 fokos minimum volt.
Tegyük fel, az iklódi a legalacsonyabb, a csörnyeföldi a legmagasabb érték volt a térségben, ebben az esetben a -21 és -10 közti 11 fokos skálát kell felosztanunk. Egészen biztosan ki lehetne tizedre pontosan tapogatni minden hõmérsékleti értéket felfelé haladva a -21 fokos értéktõl.
Aztán, hogy volt-e még valahol (egészen biztosan volt) -21,8 fok vagy -22,2 fok, abból a szempontból szerintem az számít, hogy a legalacsonyabb tartományban vagyunk. Amibe akár a -20 fok is beleférhet. Hogy csak a -22,2 fok a fagyzugérték, vagy a -20,4 fok is, hááááát....talán részletkérdés, talán nem. Nemtudom!
Szerintem mindkettõ!

Van arra is példa, hogy a sellyei állomás derült éjszakán akár 5 fokkal is hidegebbet mér az iklódbördõceinél, mert elõbbi helyen totál leállt a légoszlop, utóbbinál pedig van légmozgás.
Úgy gondolom, különbséget kell tenni dombvidéki és síkvidéki fagyzug között, hiszen míg elõbbi esetben 40-60-80-100 méteres szintkülönbségû völgyek, addig a síkságon néhány méteres szintkülönbségû kis gödrök képesek ugyanazt a hõmérsékleti tartományt produkálni. A különbség talán annyi lehet, hogy az alföldi jellegû fagyzugokban sokkal meredekebben emelkedik a hõmérséklet, hiszen sekélyebb a hideg légréteg.
A kakucsi állomás sokkal magasabb középhõmérsékletet(átlagot) mér ugyanolyan minimum(átlag) és ugyanolyan maximum(átlag) esetében, mint egy dombvidéki völgy, ugyanis teljesen más a hõmérsékleti görbéje.
A dombvidéki fagyzugokban sokkal vastagabb a megülepedett hideg légréteg, mint az annak megfelelõ síkvidéki fagyzugokban, így a felkelõ nap és az induló nappali szél derült éjszakákat követõen sokkal gyorsabban keveri át a megülepedett hideg légréteget, ezáltal gyorsabban kijön a hõmérséklet a mélypontról. Ez számtanilag sokkal nagyobb értékeket jelent, így magasabb napi, illetve éves középhõmérsékleteket mérhetünk. Ezzel szemben a dombi fagyzugokban a "bedöglés" sokkal hosszabb idõtartamot fed le, nehezebben kecmereg ki a dombi fagyzug az éjszakai mélypontról.
Ha ellátogatunk a sellyei, paksi, bajai vagy kaposvári állomásra, egészen biztosan nem állítanánk olyan magabiztossággal, hogy fagyzug, mint a bátaapáti völgy esetében.
Pedig derült, szélcsendes, kiélezett szituációkban alacsonyabb értékeket mérhetünk az elõbbi helyeken.
Közben a középhõmérséklet tekintetében az elõbbi 4 állomás sokkal magasabb átlagot mér, mint a bátaapáti.

Szerintem például Somogy megye fagyzugaiban nem mérhetünk olyan éves minimumátlagot, mint amit a zabari állomás produkál, vagy azért nem, mert nincs olyan jellegû és akkora fagyzug, vagy azért sem, mert szerintem Zabar térségileg valamivel talán hidegebb(?) lehet, mint Somogy megye.
Sõt, a zabari állomás pedig nem tud olyan alacsony minimumátlagot mérni, mint a Bükk-fennsíkon egy töbör.
A Bükk-fennsíkon pedig olyat nem lehet mérni, mint egy 2000-3000 méteren lévõ alpesi völgyben.
Fagyzug az alpesi völgy is, a bükk-fennsíki töbör is, Zabar is, egy somogyi völgy is, a kakucsi állomás is.
Pedig micsoda különbség van az 5 helyszín között!

De okozója ugyanaz a konvektív objektum volt mindkét légköroptikai tüneménynek, bár ha a Te (általam teljesen elfogadható) gondolatmenetedet követem, a szubjektum bármely objektumot másként lát, érzékel, él meg...
Javaslat: nyithatunk egy filozófiai fórumot, így behozhatunk egy újabb társtudományt a MetNet berkeibe.

Minden ember másik szivárványt lát, még akkor is, ha egymástól 20 cm-re állnak.

Ugyanazt láttuk, csak Te a szivárvány másik oldali ívét fotóztad, nem is olyan távol egymástól, én Eger és Noszvaj között:
Link
Szép volt!