Csillagászat és űrkutatás

újabb" "Nagy Bumm" következne be
Vannak ilyen elméletek, amik a nagy bummok és reccsek periodikusságát is feltételezik. De ezeket senki nem tudja igazolni, még a fizika sem.

"A fekete lyukaknak nem "ugyanakorra" a gravitációs erejük?"
Nem. Ez a tömegüktõl függ. Nagyobb tömeg, nagyobb gravitáció.

szerintem az "erõsebbik" beszippantaná a "gyengébbiket",
Mind a kettõ hat a másikra is. Errõl szól a gravitáció törvénye is. Persze ha nagyon nagy a tömegkülönbség, akkor gyakorlatilag a nagyobb lyuk tömegközéppontjában van a közös is.

Húha, ez már félig kozmológia, ami nem épp az én asztalom, de azért megpróbálok válaszolni....

"...az egész univerzum egy fekete lyuk martaléka lesz..."
Ez nagyban függ attól, hogy az Univerzum tágulása hogyan folytatódik. Amennyiben marad a mostani gyorsuló ütem, akkor ez aligha valószínû. Ugyanis egy idõ után olyan híggá válik az egész, hogy elszigetelt fekete lyukak fognak inkább dominálni, és akkor is marad majd anyag/sugárzás a lyukak közti óriási térben. Akkor egyesülne az összes, ha a tágulás megállna, illetve összehúzódás kezdõdne.

"elképzelhetõ-e egy olyan végtelen tömegsürüség, amiben az egész világegyetem egy pontba koncentrálódik? "
Igen, volt is már ilyen állapotban. Ez volt a kozmikus idõskála 0 pontja. Van olyan elmélet, mely szerint lesz is még ilyen állapotban. Ez a Nagy Reccs (Big Crunch) elmélete, amikor a Világegyetem tágulása megáll és elkezdõdik az összehúzódás, majd ebbe az állapotba tér vissza. Ez azonban nem ugyan az, mint ha az összes fekete lyuk egyesülne, hiszen ekkor még a lyukon kívül létezik a tér-idõ háló, míg a Nagy Reccsben megszûnik minden. Itt azért megjegyzem, hogy egy "mezei" fekete lyuknak is végtelen a tömegsûrûsége, pontosabban fizikailag nincs értelmezve (a 0 térfogat miatt).

"Mi történik akkor?"
A "mi" a "töténik" és az "akkor" szavak is teljesen értelmüket vesztik, hiszen tér-idõ nélkül értelmezhetetlen a kérdés is. Tehát mondhatjuk azt is hogy semmi és minden

"Mi történik, ha két fekete lyuk vonzási közelségbe kerül egymással? A nagyobb tömegvonzású bekebelezi a kisebb tömegvonzásút?"
Egyesülnek. Egymást kebelezik be Gyártottak erre vonatkozólag modelleket, hogy mi történik olyankor. Nem tudok róla sokat, de annyi rémlik hogy nagy energia szabadul fel. Nyílván nem a lyukból, hanem a környezetbõl "kikényszerítve". Több ilyen jelöltet is találtak ütközésen átesett galaxisok központi vidékén. Ezzel (és neutroncsillagok egyesülésével) próbálták régebben megmagyarázni a gammafelvillanások óriási energiáját. Azóta elvetették.

Sok szó esik a fekete lyukakról Paul Davies Utolsó három perc c. könyvében. Igaz, nem egy mai gyerek ( 94-es ha jól tudom) de alapnak jó. Ja, és innen üzenem annak aki elvitte és elfeljtette visszahozni már egy pár éve, hogy megtalálom, akárki volt is az

kb 30 perce írtam már a jól összeszedett választ, erre lefrissített és eltûnt az egész. ebben az idõpontban kicsit érzékenyen érintett. ha elszáll a mérgem talán holnap (ma) újra nekifutok

ui; kérlek szedjétek ki a frissítõ scriptet mert megõrülök!!!!!!!!!!

Érdekes dolgok...
Egyébként szerintem ha az egész világegyetem egy pontba zsugorodna, akkor az óriási hõmérséklet és nyomás miatt egy "újabb" "Nagy Bumm" következne be.
A másikhoz nem tudok véleményt mondani. Vagyis... A fekete lyukaknak nem "ugyanakorra" a gravitációs erejük? Vagy egyik erõsebb, másik gyengébb(lehet hogy hülye kérdés, de nem igazán értek ehhez )? Mert ha az utóbbi akkor szerintem az "erõsebbik" beszippantaná a "gyengébbiket", viszont ha az elõbbi, akkor nem tudom.

Érdekes ez a fekete-lyuk téma, a napokban gondolkoztam épp róla. Ha azt vesszük alapul, hogy a fekete lyuk minden egyéb égitestet "magába szippant", azaz a roppant nagy tömegvonzása okán az történik vele, amit írtál, akkor elõbb-utóbb (inkább nagyon is utóbb ) az egész univerzum egy fekete lyuk martaléka lesz - hétköznapi logikával. Kérdés az, hogy elképzelhetõ-e egy olyan végtelen tömegsürüség, amiben az egész világegyetem egy pontba koncentrálódik? Mi történik akkor? Hiszen elvileg így minden atom egy idõben és egy helyen van jelen - ez lenne egy újabb Big Bang? És felmerült bennem egy másik kérdés is Mi történik, ha két fekete lyuk vonzási közelségbe kerül egymással? A nagyobb tömegvonzású bekebelezi a kisebb tömegvonzásút? Na jó, abbahagyom, pedig még tudnék kérdezõsködni Ajánlhatsz egy könyvet is, ha úgy egyszerübb a válasz

Á, midkettõtöknek kösz! Így mér érthetõbb.
Lottó? Valahol olvastam, hogy kisebb az esély nyerni a lottón mint hogy belédcsapjon a villám!

Én is nagyon szívesen mennék (harmadmagammal, úgysem találjátok ki, hogy kikkel ), de ehhez nálunk is egy lottónyeremény kellene.

Ha esetleg addig örökölnék, vagy nyer az uram a lottón, rám számíthatsz. Enélkül csak akkor nézek fogyit, ha az jön ide...

Ja igen, "kicsit" hülyén fogalmaztam Szóóval... Én tervezem hogy másodmagammal (úgysem talaljátok ki hogy kivel ) elutazom a Volcano-szigetek környékére. Az Északi Iwo-Jima sziget tûnik a legjobbnak. 6perc 30mp már nem gyenge... Ehhez keresek társakat mert minél többen vagyunk annál jobb. Szerintem kihagyhatatlan. Október óta folyik a gyûjtés

Mármint hogy ki tervezi kinek a másodmagával?

Ezt azért nem akartam már írni, így is sok és rágós volt egyszerre

Na várjá elmagyarázom
A Nap az év folyamán bejár egy utat az égbolton. Ez a látszólagos pálya az ekliptika. Ez egy szép szinuszhullám-szerû pálya. Télen ugye alcsonyan delel, nyáron pedig magasan. Link
Ez az egyik. A másik, hogy az égen ugyanúgy létezik egy koordináta-rendszer mint a Földön. Ha a földi rendszert "kivetíted az égre" akkor kapod az ekvatoriális koordináta-rendszert. Így értelem szerûen ebben is lesz hosszúság és szélesség csak nem így nevezik, hanem rektaszcenzió (RA vagy α ) és deklináció (D vagy δ ) Link , és persze lesz égi egyenlítõ is. Na most, az ekliptika ezt az egyenlítõt egy körbejárás alatt két helyen is metszi. Mind a két hely nevezetes pont; az egyik a tavaszpont (felszálló csomó) a másik az õszpont (leszálló csomó). A tavaszponton a Nap mindig úgy halad át (mivel tavasszal egyre jobban mászik fel az égen ) hogy "alulról", azaz negatív égi szélesség felõl. Az õszponton értelem szerûen a pozitív felõl. Ha megméred a két tavszponton való áthaladás között eltelt idõt, akkor éppen a tropikus évet kapod. Na?

Ha az elõzõek nem érthetõek, akkor méteres hosszúságú hsz. helyett inkább rövidítek: a tropikus év a két azonos (két tavaszi vagy két õszi) napéjegyenlõség között eltelt idõ. Kicsit képzavarnak tûnhet, de a napéjegyenlõséget órára, percre pontosan is lehet definiálni: ez az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye éppen merõleges a Föld és a Nap középpontját összekötõ egyenesre.

Ha nagyon szõrszálhasogatóak akarunk lenni, akkor hozzátehetjük, hogy a tropikus év kicsit (21 perccel) rövidebb, mint az az idõ, ami alatt a Nap pont egy teljes kört tesz meg a pályáján. Ugyanis a tavaszpont a Föld forgástengelyének elmozdulása (precesszió) miatt évrõl évre kissé eltolódik. Az mindenesetre igaz, hogy a mi naptárunk a tropikus évet használja, ami pontosan 365 nap 5 óra 48 perc. Hogy a 6 óra és az 5 óra 48 perc közti különbséget áthidaljuk, 400 évenként 3 szökõév kimarad. (A kerek százas, de 400-zal nem osztható évek, pl. 1900, 2100, 2200 nem szökõévek.)

Hú, hogy az a ..., lehet hogy nem kellett volna megkérdezni, mert nem igazán értem. Na nem baj. A fekete lyukról már egy kicsit érthetõbb a dolog. Legalábbis számomra.
Ja, és kösz!
szerk.: ha akarod részletezheted, szeretem az "ilyesmiket". Ha a többiek nem bánják akát méteres hosszúságú is lehet a hsz.

A tropikus év a Nap két, felszálló csomón (tavaszpont; a Nap látszó égi pályályának és az égi egyenlítõnek a metszéspontja, melyen a negatív ekvitoriális szélesség felõl halad át) való áthaladása között eltelt idõ. Ez 365 és 1/4 nap. Emiatt kell 4 "civil" év után egy szökõnapot beiktatni. Dióhéjban.

A fekete lyuk átmérõjén az eseményhorizontjának (az a felület, ahol a helyi nehézségi gorsulás megegyezik a fénysebességgel) átmérõjét értik. Szigorúan véve azonban nincs átmérõje, hanem egy pont. Ha a közelébe bármilyen test kerül, az az extrém árapály erõk miatt szétszakad, majd a lyuk körül pályára áll. Az ilyen feldarabolt és egyébb anyagokból áll a fekete lyukakat övezõ akréciós korong. A befelé spirálozó anyag a surlódás miatt melegszik, így az eseményhorizonthoz közeli forró cucc már röntgenben sugároz. Mogyoróhéjban Ha kell részletezhetem is

Ha már ide vetõdtem, én is kérdezek: nem tervezi valaki megtekinteni (a tervek szerint másod magammal) a 2009-es napfogyatkozást a Csendes-óceánon? Hmm? Nagy utazók? Kalandorok? Napfogyatkozás-fanok? Õrültek?

Egyelõre csak olvasgattam ezt a fórumot(azt a pár hozzászólást), de most én is "beszólok". Lenne egy kérdésem. Vagyis mindjárt kettõ... Miben különbözik a tropikus év a "földi" évtõl? Vagy nem is különbözik? A másik kérdésem pedig az, hogyha egy fekete lyuk közelébe egy igen nagy méretû bolygó vagy "valami más" kerülne, mi történhetne? Mert ugye a fekete lyukak csak pár km átmérõjûek(ha jól tudom ), bár a gravitációs erõ óriási...

THE FOLLOWING ISS SIGHTINGS ARE POSSIBLE FROM WED JUN 25 TO MON JUL 07
SATELLITE LOCAL DURATION MAX ELEV APPROACH DEPARTURE
DATE/TIME (MIN) (DEG) (DEG-DIR) (DEG-DIR)

ISS Thu Jul 03/04:06 AM 4 19 11 above S 10 above E
ISS Sat Jul 05/03:20 AM 3 19 15 above S 10 above E
ISS Sun Jul 06/03:42 AM 4 49 16 above SW 21 above E
ISS Mon Jul 07/02:33 AM 2 19 19 above SE 10 above E
ISS Mon Jul 07/04:05 AM 4 70 10 above WSW 39 above NE




ONLY DAYS WITH SIGHTING OPPORTUNITIES ARE LISTED


This data last updated on 26 Jun 2008 00:14:24 GMT

--------------------------------------------------------------------------------

Curator: Kim Dismukes | Responsible NASA Official: John Ira Petty | Updated: 04/24/2006
Web Accessibility and Policy Notices

Ez jó kép! Szegényke!

Az uram is látta, hogy igen veres, ez meg nagy szó (sokkal rosszabbul lát nálam, de a szemész szerint nem kell neki szemüveg, nem értem én ezt...). Szörnyû viszont visszaemlékezni arra, hogy mennyire erõteljes volt a Tejút gyerekkoromban még a belvárosból is a mostanihoz képest. A háztetõnkön szoktuk nézegetni faterral, és most egy belvárosi pontról jóformán csak a negatív magnis csillagokat lehet észrevenni. :-((

Szegény

Jó képek. Szépen látszik az Antares színén hogy nem mai gyerök már

Ezen meg még most is nevetek:

Köszi, ez igazán fórumba való volt!

Tegnap esti képek
Az alkonyi égen látható Oroszlán, a Szaturnusz meg a Mars:
Link
Felkelt Skorpió:
Link
ugyanõ kicsit magasabban:
Link
Link
A Kab-hegy az adótornyokkal:
Link
Ehhez a fényt a veszprémi Stop-Shop biztosította...
Felkelt a Jupiter, a fák mögött a Hold is igyekszik felfelé:
Link

Amíg nem szerveznek oda japán turistautat, addig nyugalmuk lesz tõlünk az ottaniaknak...

Ejha!

Hírek szerint galaxisunkban, 42 fényévre tõlünk egy mini-naprendszert fedeztek fel amerikai csillagászok. Érdekessége az, hogy a rendszer 3 Super-Earth bolygót is tartalmaz, melyek közül az egyiknek csak 4-szer nagyobb a tömege a Földénél, a nap pedig a mi Napunkhoz nagyon hasonló.

Szegény Mars tragédiája, hogy olyan alacsony a légnyomás, hogy folyékony víz szinte nem is lehet rajta, még azokon a területeken sem, ahol a hõmérséklet megfelelõ lenne (az egyenlítõ környékén). Azt hiszem néhány °C-os tartományban létezhet ott elvileg víz, valahol kicsivel a fagypont felett... [esõ]

Itt a NASA cikke: Link
Ma lesz a következõ sajtótájékoztató a haladásról (USA idõ szerint, ergo csak holnap olvashatjuk).

Mivel elszublimált ezért vízjég! Megvártam a bizonyítékot! Link

Tényleg érdekes. Nekem a belinkelt cikkbõl úgy tûnik, hogy a fizikai magyarázat még nincs meg, egyszerûen azt tapasztalták, hogy a közeli galaxisoknál olyan jó a korreláció, hogy ez már valószínûleg nem véletlen.

Persze lehet, hogy aki az "American Astrological Society"-ben tart elõadást (ld. a cikk utolsó mondata), azt kár a miértekrõl kérdezni.

[tudom, ez szokásos újságírói tévedés, de nem lehetett kihagyni.