Időjárási visszatekintő

A leghidegebb március a mûszeres megfigyelések történetében az 1785. évi, közel -3 fokos országos középhõmérséklettel!!

Bécsben és Budán is -2.5°c körüli havi átlagot mértek, Miskolcon Benkõ Sámuel (orvos) megfigyelései szerint -5.2°c volt a havi átlag.

Szerk.: az 1987-es tudomásom szerint a 3-4. leghidegebb március 1753 óta.

Bizony talán a leghidegebb március egyike volt, hanem pont a leghidegebb, de az elsõk között az biztos. Azt hiszem Budapest is -0,8 fokos átlaggal zárt.
Azóta is rengeteg hidegrekord van abból az évbõl márciusban mind országosan mind fõvárosi viszonylatban is. A napi maximum értékek is nagyon alacsonyak voltak fõként a hónap elején.
Bizony az általad írt pápai érték a 8-án esedékes országos hidegrekord is egyben.
Tessék megnézni a 850hPa-on elhelyezkedõ értékeket, hmm azt hiszem senki nem kívánja ezt:-)
Link
Link

Meg kell hagyni,hideg van: tegnap -7,8 ma -6 fokos Tmin-em lett.
Felvetõdött bennem 1987 márciusa és megnyugodtam.Néhány akkori pápai paraméter:
Havi átlag: -0,5
Havi max. átlag: 3,9
Havi min átlag: -4,2
Abszolút min: -19,5 fok 8-án
Abszolút max: 17,5 fok 25-én
Fagyos nap: 20
Zord nap: 11
Téli nap: 11
Havazásos nap: 7
Napi átlag 8-án: -11,3
Napi átlag 15-én: -5,3
Napi max 3-án : -6,2
Napi max 14-én: -0,3

Az éjszakai-reggeli havazás termése 0,9mm csapadék és 1cm hó.

Annyi biztos, hogy 1954/1955 tele nagyon kemény volt erõs hideggel és sok hóval. Én magam nem sokra emlékszem (féléves voltam), de szüleim igen, és arra is, hogy késõ tavasszal télikabátot hordtak. Nem a divat, hanem a szokatlan hideg miatt. Az akkoriban készült fényképek is bizonyitják ezt.

Ó igazad van, ha lett volna -6 fok valahol, akkor az lenne a rekord.
1955 május 31-én -0.7 fok volt Miskolcon.
Meg abból a zöld pacniból gondoltam, hogy az lehetett a tettes Link
Nézegetve a rekordokat, a lenti állomás jó kis fagyzugban lehetett, tart jónéhány hidegrekordot.

Egész júniusban nem szerepel a napi minumumrekordok között azon évtized egy éve sem. Leghidegebb 1977 Alcsútdoboz -0,9°C. Még három negatív érték szerepel (ezek közül egy Kékestetõ) A többi mind Debrecen-Pallag 1918. Kemény egy június lehetett. 3 egymást követõ napont volt 0 vagy az alatt.

Az 1950-es években június elején nagyon hideg volt, többfelé fagyott el a kukorica meg minden, állítólag Siklóson -6 fokot mértek.
Tud valaki errõl valamit?
Nézegetem vissza, 1955 június elsején Miskolcon 0 fok volt.

A tegnap esti hóesés eredménye ma reggel. Északi kitettségben még estére is maradt belõle:
Link

-6 fok volt reggel, hihetetlen. A talaj még most is fagyott.

Igen-igen, ez lesz az, köszönöm!

Csak a 2007-es évrõl nem hiszem, hogy volt iylen.
Az abszolút lista azonban látható, a 2007-es év tarolása miatt ott a 24-es listán, két kivétellel azon a nyáron mért értékek szerepelnek.
Íme (a bal oldali kell neked): Link

Szia!

Régen a honlapodon szerepeltek a 2007-es nyár abszolút Tmaxai városnevekkel és dátumokkal. Most eszembe jutott, hogy megnézzem õket, de nem találom. Elérhetõek még valahol, vagy törölted õket?
Köszi!

Ez nagyon jó, köszi!
Majd igyekszem kiegészíteni a hiányzó részeket.

"Régi évkönyvek, havijelentések, napijelentések, klímakönyvek..."
Igen, én is bele tudok fúródni ezekbe úgy, hogy közben elfelejtek ebédelni, majd észrevétlenül rám zárják a könyvtárkaput..

(Paluinak is)
Elõkotortam a jegyzeteim, melybõl néhány részlet kiderült.
1. Az Eötvös-parkban 1945-ig folytak mérések (nem tudni, hogy a kezdetekkor, 1885-ben is ott volt-e már az állomás), ezután a város déli részére telepítették át a mûszereket (kérdés, hova..), majd 1964 decemberében megszûnt ez az "éghajlatkutató állomás".
2. A "szabadhegyi állomás" 6 évig, 1938-1944-ig mûködött mint csapadékmérõ állomás, de ezek szerint hõmérsékletet is mértek. Tengerszint feletti magassága 121m (a szabadegyi Kakashegy 130-133m magas, az emlegetett "lapos" (most Adyváros lakótelepe áll itt) pedig 113-115m-en fekszik, vagyis az állomás domblejtõn állhatott. Ha ez így volt, akkor tényleg "érdekes" a -31.1°C, a lapályon -35°C is lehetett..?
3. A reptéren 1950-tõl mûködött szinoptikus fõállomás, majd ezt a 60-as évek végén költöztették Likócsra, ennek mûszereit pedig a közelmúltban (2007. jún. 1-én) Pérre, azóta Likócs automata állomásként üzemel.
4. Csapadékmérések folytak továbbá az Ipartelepeken (ma Gyárváros, Kandó Kálmán út környéke) 1934-1944 között.

Régi évkönyvek, havijelentések, napijelentések, klímakönyvek... Sõt, adott esetben még egy-egy cikkben is lehet egészen véletlenül utalást találni ilyesmire.

A második kérdésre sajnos nem tudok érdemben válaszolni, nem nagyon hallottam még errõl.

Nem tudom, hogy honnan sikerül elõbányászni az akkori meteorológiai állomás adatait, de annyit tudok, hogy abban az idõszakban BODÓCS ISTVÁN volt a gyõri meteorológiai állomás vezetõje. Tényleg nagyon kíváncsi lettem, hogy hol is volt a pontos helye. Esetleg megpróbálhatok majd fényképet is csinálni a területrõl, ha meglesz a hely
Még egy kérdés, lehet tudod a választ. A gyõrõtt nemrégiben létrehozott új Regionális Komplex Hulladékkezelõ Központ, Sashegyen rendelkezik Meteorológiai állomással. Ezek a mért adatok saját felhasználásra vannak csupán, vagy közkincset is szolgálnak majd?

2010.február, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +1,6 °C (+0,7 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: -1,2 °C (+1,4 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +4,5 °C (-0,9 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 75,2 mm (312%-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1008,1 hPa
Napsütéses órák száma: 34,8 h (SYNOP) (-60,7 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 1,2 h
Uralkodó szélirány: É

Szélsõértékek:
Tmin: -12,7 °C (4.) külterület: -14,7 C°
Tmax: +12,7 °C (19.)
Legnagyobb napi hõingás: 12,9 °C (3.)
Pmin: 989,9 hPa (20.)
Pmax: 1026,7 hPa (4.)
Szélseb. max: 33,1 km/h (27.)
Széllökés max: 54,0 km/h (27.)
Legnagyobb napi csapadék: 13,7 mm (20.)
Legnagyobb hóréteg: 16 cm (7.)

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 16
Jelentõs csapadékú napok: 8
Zivataros napok: 0
Fagyos napok: 15
Téli napok: 5
Zord napok: 2 (külterület: 4)
Havas napok: 5
Hótakarós napok: 17
Ködös napok: 8

Februárban folytatódott az igazi téli idõ. A hó közepéig többször havazott mediterrán ciklonokból, mely nem csak a környékünkön hanem országszerte okoztak kiadós havazást. A hõmérsékletek is az átlag alatt alakultak ezen idõszakban, több alkalommal volt -10 fok alatti Tmin, különösen külterületen. A havi középhõmérséklet viszont meghaladta a sokéves átlagot, köszönhetõen a hó második felében bekövetkezõ enyhülésnek. A Dunántúlon viszont ekkor volt zordabb tél, nagy hófúvásokkal egy újabb medinek köszönhetõen. Térségünkben ez a ciklon kiadós esõzést hozott. A csapadék mennyisége háromszorosa volt a sokéves átlagnak. A nap viszont keveset sütött, jócskán elmaradt az átlag óráktól.

Köszi, én is valami hasonlóra gondoltam, így jól lehetne kb. rekonstruálni, hogy mégis hol helyezkednek/helyezkedtek el egymáshoz képest az állomások.

Jaurinum: igen, ezen én is csodálkoztam. Anélkül hogy ismerném az állomások elhelyezkedését, környezetét, elsõ olvasatra valóban furcsa volt, hogy az az állomás, amelynek a nevében "hegy" szerepel, majdnem 6 egész fokkal hidegebbet mért ugyanazon a napon - de hát ezek szerint valóban nem hegyen volt, sõt...

De majd hamarosan hozom a koordinátákat is, ahogy ígértem, és akkor az már egészen pontos képet fog adni!

Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#104916 - 2010-03-03 20:19:43)

Saját archívumomból:

1993. március 28-29-én egy DK felõl fölénk helyezõdõ med. ciklon okozott kiadós havazást a hegyekben és a Dunántúlon.

Érdemes belekukkantani az akkori (március 29.) hójelentésbe:

Zirc: 50 cm
Bánkút: 50 cm
Árpádtetõ: 25 cm
Kékestetõ: 28 cm

De 1995. április 11-14. sem volt gyenge. Fölénk beragadó hidegcsepp, állandó heves hózáporokkal, Jászberényben is 2 cm-es összefüggõ hóréteg volt 12-én reggel, amely elõzõ este esett és a vizes hó mindenre, a virágzó fákra is ráfagyott. Az 1995. április 14-i hazai hóadatok:

Bánkút: 35 cm (!)
Kékestetõ: 27 cm.

Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#104915 - 2010-03-03 19:22:23)

Egy kis adalék a tavaszi havazásokhoz: a minap az évkönyvekben lapozgatva egy igen érdekes helyzetet találtam. 1913. április közepén egészen ritkán elõforduló télies idõ uralkodott a Kárpát-medencében, legalábbis annak északnyugati felén. Azok után, hogy márciusban pl. Budapesten egyetlen hótakarós nap sem volt abban az évben, és a hónap során tartósan 10 fok, sokszor 15 fok fölötti napi maximumokat jegyeztek fel (sõt nem egyszer 20 foknál is melegebb volt!!!), áprilisra pár napra visszatért a tél: a fõvárosban 13-án reggel 7 cm, 14-én reggel 12(!) cm vastag hótakarót jegyeztek föl, és még a következõ 2 napon reggel is 6-6 cm-t mértek. 4 napon is fagypont alá süllyedt a hõmérséklet ebben az idõszakban, a napi maximum pedig egymást követõ 6 alkalommal maradt 10 fok alatt, a mélypontja 15-én volt, akkor mindössze +3,5 (!) fok volt az aznapi csúcsérték.
De ezek csak a fõváros adatai, a Dunántúlon és a Felvidéken ennél sokkal durvább helyzet alakult ki: még síkvidéken is nem egy helyen 20 cm körüli vagy fölötti hótakarót regisztráltak - Pápán például 29 cm-t is mértek, de a Felvidéken nem volt ritka a 30-40 cm sem ebben a néhány napban. És közben "természetesen" erõs-viharos szél is tetézte a nem mindennapos körülményeket.

Ez tehát egy igen extrém példa a késõi havazásra, de egyébként is, ahogy a régmúlt idõk anyagát nézegettem, azt vettem észre, hogy a múlt század elején nagy átlagban gyakoribbak voltak a márciusi, áprilisi havas (nem is annyira a hótakarós!) napok, mint manapság.

Csak, hogy könnyebb legyen elképzelni, hogy hol történtek ezek a mérések. Link (Sajnos a Szabadhegyi "állomás" pontos helyét én sem ismerem...)

Ó, köszönöm e becses adatokat.
Az Eötvös-park a Belvárosban, magas iskolaépületek (és a börtön) között van, akkoriban parkosították, és ültették be fákkal, nyilván ezért vált alkalmatlanná meteorológiai mérésekre (ki hinné ma már, hogy egykor a parkkal szemben a Meller Ignácz-féle olajgyár kéményei füstölögtek..).
A szabadhegyi állomás elhelyezkedése is érdekes lehetett (nem ismerem a helyét), mert maga a városrész egy teraszos kiemelkedésen települt, hõmérsékleti viszonyai nem szélsõségesek, fekvése miatt nem hajlamos erõs lehûlésre. Régen viszont a Nádorváros és Szabadhegy között lakatlan, mocsaras mélyedés húzódott (a Jáki lapos, mely egy középkori, elhagyott Rába-meder), ha itt volt az állomás, bizony mérhettek extrém fagyokat is. A 2 minimumérték közötti különbség mindenesetre ez utóbbit feltételezi.

Cirfandli!
Lász!
Valóban, valami nem okés, egy csomó adat nem stimmol.
Hm-hm!

Itt, a hajdúvárosban: - decemberben 43,7 mm csapadék hullott,
- januárban 78,0 mm
- februárban 47,3 mm
A hóréteg vastagságának összmennyisége a három téli hónapban 43 cm. Kemény tél volt, az 1976-os (1975/1976), 1980-as, 1985-ös, 1986-ös, 1987-es, 1996-os 2004-es telekhez mérhetõ (utóbbi többek számára emlékezetesebb, akkor itt 36 cm volt a hóréteg összvastagsága).

Nálam az 1983-as évi csapadékösszeg Pécsen 444 mm, valami ott nem stimmel szerintem

Kiszámoltam, 63,6°C az abszolút évi hõingás (csak az elmúlt tíz éven belüli hideg- és meleg-rekordból), igazi kontinentális hatás, he-he!

Ilyen nincs ezek biztosan hibás adatok, a legkevesebb csapadék mennyiség 2000-ben Szegeden hullott 203mm, még egy Hortobágyon mért adat van a második helyen 277mm ha jól emlékszem valamikor az 50-es évekbõl. Ennél alacsonyabb értékek nem fordultak elõ, vagy ha elõfordultak is azt nem jegyezték fel, a 2000-ben mért szegedi mennyiségnél maximum néhány milliméterrel lehet kevesebb egy éveben nálunk, de az tényleg nagyon az alsó határa ezeknek az értékeknek.

Hát, nem tudom honnan ezek az adatok; itt: Link Szegedre 1983-ra 347.4 mm-ert ad az OMSZ; noha Pécs nincs nekik, nekem van abból az évbõl egy 548 mm-es értékem.
Ugyanitt a legkisebb évi csapadékösszeg 2000-ben mérve, pont Szegeden 2003 mm.
( Link )
Az 1983 stimmel:
Évi csapadékos napok számának minimuma (>=0,1 mm):
49 nap Balmazújváros 1983.

Szombathely:

hótakarós: 45 nap
összes lehullott hó: 42 cm
max hóvastagság: 16 cm.

Siófokon:

- 54 hótakarós nap (+ 11 hófoltos)
- 116 cm lehullott hó
- 34 cm a legnagyobb hóvastagság

(a városban még mindig több helyen látható -helyenként nem is kicsi- hókupac)

Cegléd hóviszonyai így alakultak a télen:

Hótakarós napok: 46
Lehullott hó: 72 cm
Legnagyobb hóvastagság: 19 cm (dec. 20-án).
2003 óta a mostani volt a leghavasabb tél.

Akkor íme a február:

Sopron-Kurucdomb:
középhõmérséklet: 0,8
maximum: 14,4
minimum: -6.4
csapadék: 18,0mm

Fertõrákos:
középhõmérsélklet: 1,0
maximum: 15,6
minimum: -8,4
csapadék: 12,9 mm

Február átlagos csapadéka Sopronban 26,1mm a középhõmérséklet 1,3, ennél kicsit hidegebb volt most, köszönhetõen a hónap elsõ felépen fellépett hideg, havas idõnek. A legenyhébb február 1998-ban 6,3 fokos középhõmérséklettel, akkor 2 napon is 20 fok fölötti maximumot mértünk. Szintén enyhe volt 1966 (6,3), 1990 (5,7) és 2007 (5.4). A leghidegebb február 1929-ben volt : -10,1 fokos havi középhõmérséklettel. Legutóbb igen kemény február 1986-ban volt, -5,3 fokos középpel.


Tél:

A három téli hónap átlagos középhõmérséklete 0,6 fok, az idei szezonban -0,1 fok lett a tél középhõmérsléklete, ezzel 1900. óta a 42. leghidegebb tél lett, így mondhatjuk, hogy egy igazi tél van mögöttünk.

A leghidegebb tél -5,4 fokos értékkel az 1928/29-es volt, a legmelegebb 4,6 fokkal a 2006/07-es volt, amikor a tél végig egyenletesen enyhe volt.
Hasonló tél -a hõmérséklet tekintetében- 2004/05-ben volt utoljára.

Az elmúlt 5 tél középhõmérséklete:

2009/10 -0,1 fok
2008/09 0,6 fok
2007/08 2,5 fok
2006/07 4,6 fok
2005/06 -1,0 fok

Még annyit, hogy majd mindenképpen megkeresem ezen állomások pontos koordinátáit, magasságát stb., hogy lehessen viszonyítani a mai állomásokhoz, hogy mégis hol, milyen környezetben helyezkedtek el.

Illetve majd elõkerítem a fennállásuk idejét is. De azt határozottan tudom, hogy nem szimpla csapadékmérõ állomások voltak ezek, mivel az évkönyvekben részletesen fel vannak tüntetve az adataik. (Az lehet, hogy akkori szóhasználattal élve, nem elsõ-, hanem másod- vagy harmadrendû állomások voltak. Ezek a kategóriák a mérési programbeli különbségekre utalnak. Például légnyomást csak az elsõrendûek mértek, ha jól tudom.)

Most kapásból, komolyabb keresgélés nélkül a szintúgy híres 1942-t tudom beírni, de lehet, hogy ezzel már meg is van az abszolút hidegrekordunk!

Tehát 1942. január 24-i minimum-hõmérsékletek:
Gyõr, Eötvös-park: -25,6 °C
Gyõr, Szabadhegy: -31,1 °C

Ez a korábban általam leírt rekord kapcsán még pár gondolat:
A csapadékos napok (min. 1 mm) legalacsonyabb évi száma: 42 nap, 1983, Csörnyeföld

Abban az évben Csörnyeföldön 247 mm csapadék hullott.
Szegeden 185 mm.
Pécsen 154 mm.

Tehát Szegeden 62, Pécsen 93 mm-el több csapadék mellett volt Csörnyeföldön alacsonyabb a csapadékos napok száma, mint az ország szárazabb területein.
Ez tökéletesen megerõsíti a tanulmányom Link 143. oldalán leírtakat.

Szemléletes mindkét rangsorban egy-egy évszak tarolása, a hidegrekordok esetében a 2002/2003-as tél öt, a melegrekordok esetében a 2007-es nyár hét (!) értékkel tölti meg tízes listát.

Cb-s szép jó napot mindenkinek! A képeim között lavirozva megtaláltam a feleségem által a Barcelona - Budapest repülõúton néhány éve készült csodálatos légi felvételeket és gondoltam megosztok veletek is néhány remek fotót:

1. Link
2. Link
3. Link

Az elsõ 3 kép még Barcelona mellett készült a "földön", a panzió ablakából sasolva a közelgõ vihart.

Útban Bp. felé. Ezek ugyan nem konkrétan idõjárás témájú képek, de kár lett volna kihagyni. Ez valahol a francia riviéra, talán Monaco környékén:

4. Link

Ez pedig az olasz Alpok felett készülhetett:

5. Link

6. Link

Ez itt már tutira az Alpok térsége! Itt már dolgozott a konvekció. Pár 10 km-el arrébb aztán lencsevégre akadt ez a gyönyörûség:

7. Link

Teljes szépségében:

8. Link

A monstrum lábánál is dolgozott a feláramlás:

9. Link

A szétterülõ üllõ és a konvekció határa:

10. Link

Végül néhány Altocumulus(?), valószinüleg már Magyarország felett:

11. Link

A hatalmas Cb feltehetõen az osztrák Alpok felett tornyosult... Szivesen elidõztem volna alatta!

.

Elkészültem Mályi hõmérsékleti tízes toplistáival, a honlapom érdekességei között megtalálható, íme: Link

Itt Mályiban eme számhármas:
- 51 hótakarós nap
- 88cm leesett hó
- 30cm-es legvastagabb hótakaró

Inenn az adatok: Link

Az utolsó összelapátolt hókupac nálunk épp most délelõtt olvadt el, az utcába még van néhány.

Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#104897 - 2010-03-02 09:22:13)

A 2009/2010-es téli szezon rövid (hó központú) statisztikája Jászberényben:

- 44 hótakarós nap
- 94 cm megmaradó hó esett összesen
- 25 cm-es legvastagabb hótakaró

(Egy összelapátolt kupac maradványa még mindig kitart a garázsnál, napon).

Ugyanezek az adatok máshol hogyan néznek ki, ha nem vagyok tolakodó?

Visszanézegettem a fórum hõskorát, mivel néhány érdekes dolgot szeretnék közzétenni óriásivá duzzadó adathalmazomból.
Az abszolút tmin toplista elkészítése elõtt a -20°C alatti adatokat szemeztem ki, hogy megnézzem az idei téli -21,8°C hol is szerepel, bizony-bizony a harmadik helyen.
Íme egy kis elõzetes (az elsõ három):
1: -24,7°C 2003.01.12.
2: -23,5°C 2002.12.26.
3: -21,8°C 2008.12.21.

Ha már 1963 szóba került: Link
A részletes kronológiai áttekintõt végül nem közöltem, de az adatok, újságcikkek megvannak jegyzeteimben. Arra emlékszem a cikkekbõl, hogy a farkasokra több országban vérdíjat tûztek ki, mert a hó fogságában rekedt falusi lakosságra rátámadtak, és embereket is felfaltak.

Nincsenek elõttem a feljegyzéseim jelenleg, de azt tudom, hogy az elsõ hivatalos állomás az egykori reptéri volt, melyet azután a szomszédba, Likócsra telepítettek. Az Eötvös-parkban és Szabadhegyen nem ismerek régi "idõjárásjelzõ állomást". Az akkoriban igen bõ csapadékmérõ-hálózat részeiként biztosan végeztek még több helyütt is megfigyeléseket, akár hõméréskletméréseket is.
Megköszönném, ha utánanéznél a históriáskönyvekben. Igen, 1929 februárja bizonyára hozott keményebb fagyokat is, Óváron -28.5°C is volt, de gyõri hivatalos adatról nincs információm sajnos - ezért tekintem az 1963-as -24.8°C-ot városi hidegrekordnak.

Tegnap este 8 óra körül megszórta az érkezõ zivatar Zalaszentgróttól É-ra nézõ a tájat jéggel.
Türjén még reggel is volt az udvarokban az égi áldásból.
Volt köztük dió nagyságú is...

Szekszárdon az idei tél, a viszonylag "enyhe" decembernek köszönhetõen 0,3°C-os pozitív anomáliát hozott. Azért kijelenthetjük egy átlagos hõmérsékletû telet hagytunk magunk mögött. Február pár tizedes negatív anomáliája a hónap végi felmelegedés ellenére összejött. A téli csapadék messze átlag feletti, 219,2mm. Február is kitett magáért, 2,5 szerese hullott, mint a sokéves átlag, ami a tavaly februári mennyiségnél is bõ 30mm több. Ennek nagy része hóban jött. Az éves csapadékmennyiség február végéig már 155mm felett van, ez az átlagosnak már több, mit a duplája, tavaly de 2008-ban is csak május közepére jött össze ekkora mennyiség!
A téli de a februári napsütéses órák száma is átlagosnak mondható.
Részletek: Link
Néhány összehasonlító grafikonnal: Link Link
Februári havas képek: Link

Szombaton Pátyon jártam, beugrottam Stormhunterhez, és elmentünk megnézni a felcsúti omsz állomást.
A hõmérsékleteibõl Link (-18 Bp-tõl nyugatra) Link Link Link Link Link Link sejteni lehetett, hogy fagyzugban kell keresni az állomást.
Az Alcsútdoboz-Szúnyogpuszta-Szár vonalon húzódó északnyugat-délkelet irányú völgyet gondoltam, hogy ott lehet a mérõ, mivel az egy fagyzug, illetve valamikor a múlt évben egy 111 km/h-s zivatarhoz köthetõ széllökést mért az állomás, ehhez pedig egy északnyugat felõl nyitott szélcsatorna kell.
A Szúnyogpuszta környékét néztük át elsõnek, de ott nem találtuk. A faluban érdeklõdtünk, de senki sem tudott róla, hogy lenne. Egy hölgy úgy próbált segíteni, hogy aszongya: "Ott fent lehet a Pistinél a tetõn!"
Mondom neki, hogy az nem valószínû, mert völgyben kell lennie. "De-de, mer a Pisti szokott valamit mérni."
Tudtuk, hogy völgyben kell lennie, úgyhogy ezt a vonalat hagytuk is.
Próbáltuk a polgármestert elérni, de még a házát sem sikerült megtalálni.
Aztán odakeveredtünk az említett völgy keleti felére, egy földút, épp fel akartuk adni ismét a keresést, amikor megpillantottuk az árbócot Link
Két mérgesnek tûnõ kutya õrizte, de kijött a tulaj, pár percet beszélgettünk Link
A mérõ nem a völgy legalján van, nincs telepítve a Google Earth, így nem tudom megnézni, mennyivel van a völgy aljának szintje felett, de lehetne még fokozni a hidegét Link Link
Ami még érdekes, hogy egy északnyugat-délkelet irányú völgyben van, ami ebben a térségben az uralkodó Link , mégis nagyon hidegeket mér derült éjszakákon.
Végül megnéztem, tényleg 2 méteren van-e a mérõ Link , bár a kép alapján sok mindent nem láthattam

2010. február Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) +1,0°C (30 éves átlag +1,5°C)
max. 11,8°C (23-án), min. -15,4°C (3-án).

Csapadék: 66,7 mm (átlag 30 mm, tavaly 31,3 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 11,3 mm (20-án).
Hótakarós napok száma: 19
Legnagyobb hóvastagság: 18 cm (8-án)
További adatok: Link

Tavaly október óta tart az átlagosnál csapadékosabb idõjárás, ez a sorozat februárban sem szakadt meg, több mint az átlag kétszerese hullott le. Legutóbb 2004-ben (61 mm), elõtte 1999-ben (78 mm) volt hasonlóan csapadékos a február.
A három téli hónap összege is kiemelkedõen magas, 182 mm. Az elmúlt 20 évben csak 1996-ban volt ezt megközelítõ mennyiség, de akkor is „csupán” 164 mm. Az elmúlt 80 év 4. legcsapadékosabb tele van mögöttünk, íme a rangsor:
1. 1976/77 219 mm
2. 1969/70 199 mm
3. 1935/36 199 mm
4. 2009/10 182 mm
5. 1950/51 166 mm
Ez alapján tehát nem is csoda, hogy igen komoly belvízhelyzet van Cegléd környékén. A Gerje patak, ami szeptemberben néhány hétre még ki is száradt, most annyira megáradt, hogy a múlt héten meg kellett erõsíteni a gátat, mert kiöntéssel fenyegetett.