Bioszféra

A bolyhos-boglyos és bozontos lemezest szeptembernek nagyon elején fotóztam. Ha lenne még eztán is fajtájából az erdõnek azon szegletében, melyre lépteim vezetnek, sajnálat ide, vagy oda, biz' isten feldöntöm egy alulnézet kedvéért.

Nem te mutattál hasonló mézgaszerû "trutyis" fát egyszer..?

Mindenképpen epeízû tinóru az "önmagából kifordult." De a lemezes gombából többet kéne látni...

Õ Link nem csöves volt, hanem lemezes.. hogy bonyolítsuk a dolgot.
Ez pedig egészen "kifordult önmagából": Link Hozzáérve szinte ömlött belõle a nedvesség az ujjaimra.

Bár az is lehet a 2. egy sima barna tinóru...

Az elsõre nem is mondanék fajt, az valamilyen xerocomus (nemezestinóru) faj lesz. A második legyen tehén fenyõtinóru, a harmadik meg epeízû tinóru kell hogy legyen azzal a randa mintázattal a tönkjén.

Nem fotóztam le, mert nem akartam "kidönteni". Olyankor rendszerint megtapogatom az "alját". Õ csöves volt, finom puha, bársonyos tapintású.
Meghatározod...? A többit is, ugye?

Link Ennek az "aljáról" termõrétegérõl nincs fotó?

Tartogattam még pár szépséget az õrségi erdõk mélyérõl:
Link
Link
Link
Link Légyölõ galóca

Ó, ti Gombászok! De jó, hogy van fejetek, amihö kapkodni tudtok, no meg aztán van is benne tudomány..
Köszönöm néktek kobakotok dicsõ tartalmának a tudatlan magamfajtával való megosztását. Vagytok itt páran, akiktõl érdemes tanulni..

Ó nem, ez merõ véletlen, hogy rátaláltam, másodsorban pedig járnak ide hozzáértõbb gombászok is..
Astral véleményét osztom, szerintem is ugyanaz lesz, fiatal állapotban.

Szerintem ugyanaz, ez Link például nagyon hasonlít. Bár Nyctalis parasitica is lehet. És most kapok a fejemhõ! Hát ez a kettõ Rimóczi Gombaválogató 2-jében benne van! Óóóóóóóó.....

Köszönöm, tudtam, hogy te fogod hozni egyszer a megoldást.
A másik Link is élõsdi, de vajon ugyanaz a faj egy korábbi (késõbbi) állapotában? (Nekem úgy tûnik, túlságosan különböznek ahhoz, hogy egy tõrõl fakadóak legyenek.)
Mondd csak, miért nincsenek benne egyetlen gombahatározóban sem?

De jó!

Lõttem pár újabb képet. Ezek között 7 normál lépés (cca. 5 m) fesztávú pókhálót fotóztam tulajdonosával. A háló remekmû. Két-két összefutó szál rögzíti. Az egyik pár "huzalvég" a sövény elõtt lévõ földközeli levelekre tapasztva, a másik pár cca. 7 m távolságban cca. 2m szintkülönbséggel a háztetõ sarkára illetve egy yuccára. Csodálható a kis (maga nemében "kapitális" példány, 1 ujjszéles test 3 ujjszéles~5 cm lábkörfogat) jószág ügyessége. A háló tájolása ÉK-DNY gondolom, mert így a kert nyíltabb felületére néz. Más tájolással a ház és a sövény közé ékelõdne, a kisebb rovarokat sodró széljárás árnyékolt lesz illetve örvénylene. A pók mintázata nagyon szép (van áttekintõ fotó). Sajnos a közelképek nem sikerültek mert a legenyhébb szellõ is himbálta a hálót, vele a pókot (talán majd éjjel szélcsend lesz) Érdekesség hogy a két fõszálat átlós rögzítésekkel is összefogta. A rögzítõszálak feszessége eltér. Felerõsödõ szellõben láttam, ha a teherviselõ felsõ szál kritikus feszüléshez közeledik a szél miatt, elkezd "rásegíteni" az átlós szál, majd a csatlakozó lazább második. Ösztönös tudás vagy véletlen a szélnyomás kompenzálása sorban belépõ rugózó tagokkal Kisebb fesztávú hálóknál ez nem szembeötlõ. Ahogy a hangyák "nehéz" földmunkáit (gúla formában felhalmozott sárgolyókból "pilon", a kocsimosón létrehozott esõvízterelõ gátak, "árterek") ugyanúgy a pókok "könnyûszerkezetes" építkezését is csodálom. A háló "munkafelülete" sokszögû, sajnos a ház fehér hátterébe olvadnak rögzítési pontjai. A kis ösztönlény áthidalt 7 lépés távolságot, 2m szintkülönbséget. Fotóztam rögzített szálvégrõl induló, testével-váltakozva összefogott lábaival határozott irányba cikk-cakkban vitorlázó pókot, láttam a teljes teraszt áthidaló szálat, postást bosszantó óriáshálót, de újra és újra elképeszt ügyességük

No épp a múltkor jutott eszembe, hogy ezt se tudjuk meg soha.

Megtudtam véletlenül, mi ez Link a furcsa élõsdi szerzet.
Porzó élõsdigomba Link
A hétvégén gombásztalálkozó volt Sopronban, a gyûjtött gombák egy részét kolléganõm behozta a tanszéki kiállításra, és közötte volt ez a faj is.

Szabadonállóak a lemezek vagy hozzánõttek a tönkhöz?

Ha fenyõerdõ széle, akkor valószínûleg tényleg v.t. rizike az elsõ, de azért azt vidd el megnézetni.
---
Délelõtt voltam terepgyakorlaton a Répce-sík cseri erdeiben, bizony ott is iszonyú sok gyilkos galóca jön elõ.. A hallgatók jól megszedték magukat tölgyfa-érdestinóruval, galambicákkal, kissé ázott õzlábakkal (de már voltak friss dobverõk is), és néhány bronzos vargánya is akadt.
Ma tökéletes gombanövesztõ idõ volt, holnap megpróbálok feljutni a hegyvidékre néhány órára..

Vastag a húsa nagyon, a csengettyûé szerintem ennyire nem.

Tényleg hasonlít a csengettyûkre, de a tönk közepén látható vélummaradványok alapján inkább pókhálósnak gondolnám továbbra is. Ilyen a Pluteusoknak egyáltalán nincs.

1-2 Mind a kettõt erdei fenyõ fenyvesben találtam, a z 1. típust a szélen ott ahol már némi napot is kap, a 2-est pedig az erdõ mélyén.
Ami érdekes, hogy az 1-es amelyik nem az ízletes az zöldül, annak vannak a kalapján zöldes foltok, míg a 2-es nem! Az 1 es jóillatú, a 2 es jellegtelen.
Ráadásul a
Link
inkább a 2-esre hasonlít (szerintem) . úgy látom a 2 faj együtt fordul elõ, mert össze vissza keverik.

a Pókhálósgomba és a többi pedig fiatal tölgyesbõl származik a pereszke vsz nem jó itt a gyûrû többnyire kihalt rönköt vett körül.
6 os mégis fülõke, de annak hatalmas volt.

Volt 3 hatalmas õzláb is, a gyg t meg kaszálni lehetett volna

Köszi

Mert az szerintem egy csengettyûgomba. Az elsõ egy elázott vörösödõtejû rizikecsoport valószínûleg, ahogy mondtad. Ez Link könnyen lehet fakógomba is tényleg.

Link Erre mondtad?

Várom a te határozásodat.

Pókhálós? Hol?

Nem ettük meg
Igazat megvallva, bizonytalan voltam, valóban az-e amit mondtál most lehetõségem nyílt több képet is megnézni róla, és tényleg az.

Szerintem finom gomba, ízlett? Tudtommal felétek nincs vörösfenyõ, így nem lehet Suillus grevillei, csak a granulatus.

Üdv.
Az elsõ gombád nem ízletes rizike (annak sárgarépaszínû tejnedve van), hanem talán vörösödõtejû rizike (Lactarius semisanguifluus), de a kalap- és lemezszín elég furcsa, talán nem is rizike? Nem látok fenyõtûket körülötte, milyen termõhelyen volt? Mindenképpen nézesd meg.
A 2. biztosan jó, ehetõ gomba, ízletes rizikének tûnik.
A 3. pókhálós, fajt nehéz lenne mondani, én nem enném meg.
A 4. egyszerûbb, bársonyos fapereszke (Tricholomopsis rutilans), nem ehetõ.
5. akár valamelyik pereszke is lehet, nézesd meg.
6. Bársonyostönkû gyökeresfülõke (Xerula radicata), nem ehetõ.

Gombafanokat kérdeznék, (mielõtt degeszreszedem magam)

Ezt vsz. nagyon jól ismeritek, valószínûleg az ízletes rizikére bukkantam:
Link

legalábbis a zöld foltos sávos kalap erre utal azonban a hús vöröses, a nedve is, nem narancs legfeljebb vérnarancs, nagyon lassan váltott zöldbe a tört rész, , és nem annyira bõséges mint például ennél:

Link
A hasonlóság miatt zavarba jöttem, netán ez is ehetõ? mintha egyes oldalakon inkább ennek a fotóját és a leírását látnám ízletes rizike név alatt. Az egész gomba élénk narancsárga, narancssárga nedve narancssárgára festette még a tárolóedényét is, nekem annyira nem volt szimpi, mint a fenti bár emez kevésbé volt kukacos,talán épp ezért...

Ezenkívül egy szép barna nagygomba talán pókhálós?
Link
Link
akkor ez is jó lehet...

Ezek meghatározásával viszont komolyabb bajban vagyok, csak kíváncsiságból kérdezném:

Link (jó sárga a lemeze)

Link
Link boszorkánygyûrû jellemzõ! talán vmi fakógomba?

Link
fülõkének kicsit nagy lenne: 15 centi magas, 6 centis kalappal

persze ettõl függõen megnézetem egy szakival, csak az eleve rosszat nem cipelném oda...

A segítséget köszönöm.

Nem tudom micsoda. Nem jártam vörösfenyvesben, ezek a példányok egy duglászfenyõ alatt voltak, de van a közelben több duglász is. Egy vörösfenyõnk van, az alatt is találtam néhányat.
Úgy látszik, ez a csapadékos hûvös idõ "hozott elõ" olyan gombákat is, melyeket még nem láttam errefelé (legalábbis nem emlékszem)..

Á, ezek szerint vörösfenyvesben jártál? Vagy ez szemcsésnyelû lenne?

Én is rendeteg ilyet láttam a Bakonyban most szombaton. (sárgagyûrûst)

Link

Arra is gondoltam hogy a "repedés" kezdõdõ vedlés jele az álkaszásnál.
A "dagi" muslicaféle is követi számos rovar szokását, megfigyeltem hogy sok esetben elhagyott pókháló alá bújva pihennek legyek-szúnyogok. Okosak
Az viszont a mai napig nem megy a fejembe miért repült rá a szúnyog a kaszáspókra? (Korábban feltettem a képet, melyen a szúnyog lábait nyugtatta a kaszáspók lábain (mintegy lefogva, egyik se mozdult csak nézték egymást)

PÓK és muslica-téma
Emlegettem kedvenc "életrevaló" zugpókomat. Hoztam fotóját, melyen nem sok látszik, de az igen hogy a most kb. 5-6 mm-es testméretével képes volt bepréselni magát a gyufaszál széles fugahézagba a padló és szegélycsempe közé, csupán lábai látszanak Link Közelben hever "kinõtt kezeslábasa" lazán elhajítva Link
A konyhában is leltem két témát. Az egyik egy polc alatt lappangó álkaszás. Sok képet csináltam már róluk, õ se más de érdekes fehér sávot látok lábtövénél mely nekem repedésnek tûnik mint pld. a repedt csont. Link Rámontíroztam "hátulnézetét", egyik forgóját zoomolva és persze a "repedést". Ez utóbbit a szakértõk majd eldöntik ha lesz rá idejük és kedvük
A falon leltem ezt a muslicaszerû és méretû, hozzájuk képest "dagi" szárnyast. Link Mérete "muslicatartomány", de testarányai és szárnyalakja eltér. Sajnos nem fértem hozzá mert egy kusza pókháló alá húzódva pihent és egy idõ után elrepült a további fotózás elõl

Köszi! Tényleg érdekes volt.

Szürke tölcsérgomba szerintem, fantasztikus illata van.

Már aki.
Egyébként szomorú a helyzet. Brutális mozgalmat kéne hirdetni az Auchan ellen. De ha most a többi multinak van esze, most elõveszik a környezetvédelmi kártáyt, hogy beezeg mi környezetvédõk vagyunk, nem úgy mint az a galád Auchan. Ha már a környékbeli állandó Auchan vásárlók 30 %-a átpártol máshova, veszteséges lesz a "lápi" Auchan és az a legnagyobb pofon nekik, ha anyagilag szívják meg és látják majd a kimutatást, hogy na ez az áruház nem megy, persze attól még a láp megsemmisül..

Kis reggeli kávépipa filó Még annyit, hogy a fájdalom mértéke a pókcsípés területén attól is függhet hogy milyen vastag elhalt (kérgesedett) rétegbe hatol illetve vékonyabb bõrfelületen mekkora az idegvégzõdések sûrûsége.
Bolondozva - ha akupunktúrás pontot talál el, talán még gyógyíthat is Akupunktúrás méhcsípéssel próbálkoztak, a pókcsípést nem ellenõrizték Tovább bolondozva: kis járulékos gamma-besugárzás segítségével esetleg erõsebb hatás jelentkezik ld. Spiderman/Pókember mesefilmet
Komolyra fordítva a szót, a pókok hazánkban nem olyan veszélyesek. Természetben természetes (LENNE) hogy az ember megnézi hová nyúl, hová lép vagy ül, belenéz zárt cipõjébe. Ha nem nézi meg úgy jár mint én, megcsípi pók, hangya, darázs. 50 éve hangyafészekbe ültem óvatlanul, rögvest felugrottam, de ilyenkor gyorsak és mindenhová befurakodnak, bizony még gatyámat is le kellett dobnom 20 éve hangyafészekbe léptem nyírhatatlan magas füvet kaszálva, mire észrevettem nyüzsögtek tornacipõmben a vöröshangyák, jól összemartak, az egyik elfeketült heg ma is látszik lábfejemen. Kellemetlen, de nem okozott gondot, óvatosságból mégis kaptam tetanuszt mert az orvos szerint "hullaméreg" is lehet rágóikon tekintve hogy dögöt is esznek. Említett "lesántító" darázscsípésemnél kapott tetanuszhoz hasonló magyarázatot fûztek, megfûszerezve hogy mûtétet emlegettek mert akár lábam is elveszthetem (eldöntöttem hogy csak azért sem és önkényesen ecetes borogatást alkalmaztam, ami szerencsémre talpraállított de rosszul is végzõdhetett volna). Hihetõ a darazsak dögevése is. Láttam hogy rántotthúsból testméretükkel megegyezõ darabokat kanyarítottak ki és elvitték fészkükbe; a dög miért lenne kivétel? A hangyák döglakmározása természetes látvány. 45 éve erdõben darázsfészekre léptem, összecsipkedtek és sokáig üldöztek Folyománya egy kis esti hõemelkedéses borzongás volt, de másnapra elmúlt. Andalító idilli képet nyújt a természet üde zöldje, de jó ha az ember körülnéz és pld. ne dobja magát lazán a napozóágyba. Ezért kaptam darázsszúrást tavalyelõtt Tavaly a kertkapu zárnyelv-résébe költöztek darazsak. Békén hagytam õket, de egy alkalommal kapunyitás közben elõrajzottak és összecsipdesték kézfejem. A szúrások feldagadtak, de kisebbek voltak mint egy szúnyogcsípés duzzanata és hamarébb is elmúltak. Az ártatlannak látszó olykor betegség-hordozó szúnyogok (akár a kullancsok) veszélyesebbek lehetnek. Összegezve, félni NEM kell de zöld környezetben nem árt körülnézni mert egy allergiás sokk már nem játék ahogy a Lyme-kór és tetanusz sem (lehetnek még veszett állatok, róka, kóbor kutya, oltatlanul kijáró házimacska mind veszélyforrás). Még tüskés növények ejtette sebnél sem árt a védõoltás mert hiába mossuk ki a szúrást, nem tudhatjuk milyen mélyre hatolt a szennyezõdés. Tudomásul kell venni hogy a Természet nem értünk van, csupán "megtûrt vendégek" vagyunk a Természetben, tehát ajánlatos figyelmesen és a körülményekhez alkalmazkodva viselkedni akár egy vendégségben különben kidobnak Szükséges az óvatosság de nem fajuljon fóbiává Záradékul: a felsorolt veszélyforrások között a hazánkban õshonos pókok csípése a legkisebb veszély
Jó napot jó kedvet mindenkinek

Nade Noli hásze ne velem zörögj A saját 1975-ös esetem tünetei és lefolyása szinte pontosan megegyezik az indexesével, annyi különbséggel hogy én nem borogattam csupán egyszerûen lemostam, aztán többé nem törõdtem vele, de nyoma máig megmaradt (már gondoltam hogy felteszem fotóját de minek). Az utólagos fajhatározás nehézségét illetõen megértelek, esetemben ha akartam volna se állapíthattam meg milyen faj harapott belém mert elkenõdött masszává torzult kézfejem nyomására, haláltusájában marhatott. Az idézet forrását csupán azért csatoltam hogy megerõsítsem, nem olyan húha veszélyes a pókmarás (leszámítva talán az allergiás sokkot) amit inkább nevezzünk csípésnek. Tapasztalatból mondom a darázscsípés gorombább érzés, a pókcsípés érzete közelebb áll a hangyáéhoz; akkor én szálkának éreztem

Persze, de míg egy felnõtt lány pokoli lehet simán egy centivel nagyobb a felnõtt fiú szongáriainál, s nem egyértelmû sok esetben a nem meghatározása elsõ blikkre, addig felesleges a méreten beszélgetni. No meg attól is függ, mennyi idõs a pók, hisz ivarérettség elõtt állóknál megint nincs értelme méretrõl beszélni, mert pl. nagyon sokban függ a táplálék mennyiségétõl, hogy milyen gyorsan növekszik, s mekkorára. Nézz meg pár sima koronás keresztest, még náluk is van sok különbség az egyéni méretben, fajon, korcsoporton belül is.
Ráadásnak eddig életemben csak egy emberrel találkoztam, aki NEM FELÜL-becsülte egy pók méretét (lásd még: arachnofóbia :-))

Örülök, ha engem kérdezel, s igyekszem is megfelelni az elvárásoknak, tudásom javát adva.

Ok, a 2cm már túlzás volt, de Link itt Te is azt írod, hogy kb. 1cm-rel kisebb a pokoli cselõpók teste. Ez pedig a ~4cm körüli méretnél nem elhanyagolható különbség. De nehogy kötekedésnek vedd, ha pókról van szó, Te vagy az elsõ akihez fordulok a kérdésemmel

Ismét nem átallom megjegyezni, hogy amennyiben nem pókászt, vagy pókászatban járatos személyt mar meg a pók, nem lehet a fajt beazonosítottnak tekinteni, ha csak meg nem fogták s meg nem vizsgálták utólag. Az orvosok, akik a marások nyomával találkoznak, az esetek legkisebb részében rendelkeznek olyan információkkal, hogy a marást mi csinálta! Indexes fórumos fotós kolléga DIREKT megmaratta magát egy C. punctorium-mal (más pókkal is próbálkozott), idézem a tapasztalatait:
"Nem nagyon kellett bíztatni, hogy marjon meg. Rátettem a bõrömre és bele is kapott egybõl. Elég agresszívan viselkedett.
Ami a sebet illeti kb 3 nap volt , mire elhalványodott a duzzanatos csípés helye, de a csáprágók helye még látható volt egy hét múlva is. A vizesruha jót tett neki. A fájdalom mellett igazából mást nem éreztem. A seb helye viszont égett rendesen.
Még egyszer nem ismétlem meg az tuti. "
Szóval ez volt hazánk egyetlen veszélyes marású pókja. Nyilvánvaló egy kisgyereket elvisz orvoshoz az ember, de épeszû felnõtt, ha csak nem valami különösen érzékeny ponton marják meg, nem megy orvoshoz vele. Egy biztos, nincs a mérgében neurotoxin és nem okoz szövetelhalást sem, megfelelõ enzim híján.

Nem, a méretben nincs akkora különbség, hogy ez határozóbélyeg lenne. Terepi határozásra a térdízület alja az egy mérvadó bélyeg. Mikroszkóppal persze más a szitu.

Meg a mérete, de az nem derül ki a képrõl. (a szongáriai nagyobb 1-2cm-rel)

Kiegészítve még, póknál ügyelni kell hogy ne akadj "botlódrótjába" Számtalan láthatatlan vékony szál húzódik a hálót alkotó "fõfonalak" környezetében. Ha ezt megmozdítod rögtön elpucol vagy a hálót vadul rázva fotózhatatlanul gyors körkörös mozgásba kezd testével (fõleg az álkaszások). Elõzetesen körbe szoktam nézni a hálót hogy tudjam merrõl közelítsek. A közelítésnél szemének lehetséges látóterét is figyelembe kell venni, én úgy tapasztalom (rovaroknál is) hogy vannak szögek melyek felõl közelítve azonnal menekülni kezd. Mikro-makróban az "in situ vadászatot" kedvelem, a mesterséges helyben marasztást, mikroszkópot nem. Többnyire 90°-ban oldalról kezdem a fotózást és lassan haladok az "eleje" vagy a kívánt testrész felé, zsákmányát közelítõ macska ütemében. Az elsõ riadtságra utaló mozdulatnál mozdulatlanul várok míg megnyugszik. Hosszabb ideig várva az ember megfeszült izomzata remegni kezd, ilyenkor már csak két remegés között a sorozatlövés segíthet. Ha az óvatos közelítés zavarja õket, csupán hátat fordítanak. Ezt póknál, pici és nagy rovarnál egyaránt tapasztaltam, gondolom jelzik hogy nem harcolnak, de nem is kívánnak foglalkozni velem A minap lõttem ilyen sorozatot, a pók néhány fotó után elfordult és fonószemölcsét mutatta (valamikor hozom a képeket).
Pókmarásokhoz: "CSEPLÁK GYÖRGY praxisaiból kisszámú baleset közös vonásaként megemlítette, hogy szinte kivétel nélkül a Chiracanthium punctorium nevõ dajkapókfajtól származtak a marások, de a búvárpók és a szongáriai cselıpók marása is veszélyes lehet. A leggyakoribb esetben az apró termetû, lakásokban elõforduló pók a takarító vagy éppen zárt papucsba bebújó embert marja meg. A marás eredménye rendkívül fájdalmas lehet, duzzanat kialakulásával és akár hetekig tartó bırpírral is járhat. Ezen kívül gyulladások is felléphetnek, fennáll az elfertõzõdés veszélye, de téves érzetek is kialakulhatnak. Esetleg fajspecifikus ellenméreg alkalmazása is indokolt lehet." Forrás: Link
Nem olyan húha a pókmarás, emlegettem kézfejemen ma is látható 1975-ös pókmarásom (kézfejemmel nyomtam szét véletlen a komát) némi bõrpír és kis duzzanat után pár nap alatt elmúlt. A szúrás is csak egy apró szálka bõrbe fúródására emlékeztetett bár annál némileg élesebb érzés.

10 db vargánya, 3 db õzláb és két nagyobb körte méretû pöfeteg a mai zsákmány.
Sajnos vagy 15-20 tányér méretû vargányát kellett otthagynom, mivel már el voltak öregedve, de legalább a spórájukat elpotyogtathatják most.

A térde alja? Ennyi különbözteti meg a pokoli cselõpóktól? Hát ez böszme.

Gábrusz: Glider találta, nem én.

Nem, itt nem a magyar természetvédelem tart, hanem MI MAGUNK.
Kik is szavaztak azokra a korrupt politikusokra, akik aláírják az ilyen "beruházásokhoz" szükséges engedélyeket????
Szerintem mi.
Kik is vásárolnak ezeknél a multiknál????
Mi.
Kik nevetik ki a természetvédõket, amikor valami "gaz" vagy "dög" védelmében szót emelnek?
Mi.