Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Szép napot kivánok! 
A korábban fölöttünk húzódó sivatagi porfátyol maradványa, ami még nem ürült ki a levegõbõl. Annak jellegzetesen világosdrapp a szine.
Jelenleg megintcsak van fölöttünk sivatagi felhõ, aminek legékesebb bizonyitéka a nap körüli 20-30 szögfok átmérõjû fénykorong (magunk elé kitartott kézzel mérve - a másik kezünkkel eltakarva a napot - 20 fok egy arasszal egyenlõ).
A korábban fölöttünk húzódó sivatagi porfátyol maradványa, ami még nem ürült ki a levegõbõl. Annak jellegzetesen világosdrapp a szine. Jelenleg megintcsak van fölöttünk sivatagi felhõ, aminek legékesebb bizonyitéka a nap körüli 20-30 szögfok átmérõjû fénykorong (magunk elé kitartott kézzel mérve - a másik kezünkkel eltakarva a napot - 20 fok egy arasszal egyenlõ).
Szép napot Nektek!Kérdésem van:a péntek napközbeni záporok a D-Alföldön mit moshattak ki a levegõbõl?Minden olyan volt,mintha több hetes por lett volna megázva a tárgyakon.(Konkrétan Szegváron)köszi a választ elõre is.
Szia!
Köszönöm a válaszodat! Egyébként pár hónappal ezelõtt az OMSZ is publikált ezzel a felhõfajtával egy cikket, a pesti webkamerája késõ este rögzített egy képet, de sehol se találom.
Ne haragudj a kései válaszért, de csak mobilról tidok írni, laptopról valamiért nem tudok belépni.. Ezáltal a leveledre se tudok reagálni.
Üdv.!
Köszönöm a válaszodat! Egyébként pár hónappal ezelõtt az OMSZ is publikált ezzel a felhõfajtával egy cikket, a pesti webkamerája késõ este rögzített egy képet, de sehol se találom.
Ne haragudj a kései válaszért, de csak mobilról tidok írni, laptopról valamiért nem tudok belépni.. Ezáltal a leveledre se tudok reagálni.
Üdv.!
Szép napot kivánok! A felhõzet kettõs szintû középmagas gomolyrétegfelhõ (Altocumulus stratiformis duplicatus), amelynek az alsó rétege hullámos (undulatus) jelenséget mutat, s azok a hullámok az Altocumulus vonulási irányára rendszerint merõlegesen helyezkednek el, kialakulásukhoz domborzati hatások járultak hozzá.
Sziasztok!
A haverom fotózott egyet Bács megyében ma reggel, és ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy milyen felhõk ezek? Hogy jönnek létre?
A link: Link
A haverom fotózott egyet Bács megyében ma reggel, és ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy milyen felhõk ezek? Hogy jönnek létre?
A link: Link
Elsõ kérdésedre a válasz: nem biztos, hogy lesz, csak lehet. Ezért: Link
Sziasztok!
Lenne két kérdésem,az elsõ: Dráván miért lesz extrém nagy árvíz?
második: Vízvár lakói miért nem kell hogy rettegjenek az árvíztõl?
A megerõsítõ válaszokat köszönöm elõre is!
2 plusz pontért megy a harc..csak szeretnék biztosra menni!
Lenne két kérdésem,az elsõ: Dráván miért lesz extrém nagy árvíz?
második: Vízvár lakói miért nem kell hogy rettegjenek az árvíztõl?
A megerõsítõ válaszokat köszönöm elõre is!
2 plusz pontért megy a harc..csak szeretnék biztosra menni! 
A szupercella.hu-n látható SREH értékek mit jelentenek? Egyáltalán minek a rövidítése ez a szó? Az SC-k elõrejelzésére használják?
Szerintem sem véletlen. Kicsit agrometes hasonlata is van. Az angolok (és általában a kontinens is hasonlóan véli) ezt az idõszakot a kökény tavasz néven illetik. A február közepétõl (kisebb nagyobb megszakításokat leszámítva) tartó melegedési periódus ilyenkor kicsit megtorpan, némi visszaesés is mutatkozik. Az április második hetére, közepére esõ hûvösebb idõszak hozza meg rendszerint a kökény virágzását is. Az más dolog, hogy most a 2 hetes vegetációs "stop" a dolgokat kicsit megkavarja, de nagy általánosságban így szokott történni felénk is. Az oka (rendszeres visszatérõ volta miatt) bizonyosan magyarázható klimatológiailag, talán a kontinens felett megváltozó szinoptikus felállás körül kéne kapirgálni. Reméljük kapunk rá egy szakitól választ. 
Ez nekem is feltûnt már. Annyira véletlen nem lehet, Pécsnél még 110 éves átlagnál is kimutatható eltérésnek -0,48°C. Hogy emögött mi van, arra én is kiváncsi vagyok.
Az április második dekádjában bekövetkezõ hõmérsékleti átlagcsökkenés néhány keményebb hidegbetörés nyoma, vagy van valami háttérben megbúvó makro légkörzési összefüggés?
Az már forrás... noha nem tudom, hogy egy 1096-os "szegedi" árvíz mennyire szerepelne benne. Vagy egy török hódoltsági 1549-es.
Azt meg, hogy ma mit okozna, a vízhozamok és az akkori hidrológiai helyzet pontos ismerete nélkül nehéz megmondani. Lehet, hogy azóta volt már nagyobb vízhozamú árvíz, csak éppen levonult "gond nélkül"
Azt meg, hogy ma mit okozna, a vízhozamok és az akkori hidrológiai helyzet pontos ismerete nélkül nehéz megmondani. Lehet, hogy azóta volt már nagyobb vízhozamú árvíz, csak éppen levonult "gond nélkül"
Igen, Reizner János Szeged története címû monográfiájából, ami kb. 2400 oldal összesen 
És összefoglalja a településrõl szóló összes ismert forrást a középkortól kezdve.
És összefoglalja a településrõl szóló összes ismert forrást a középkortól kezdve.
A történeti visszaemlékezéseket olvasgatva, azt hiszem, hogy az utóbbi 500, hanem 1000 év legnagyobb árvize lehetett az 1712-es ezen a környéken, figyelembe véve, hogy ez még a szabályozás elõtti idõkben következett be, amikor sokszorta nagyobb volt még a Tisza ártere illetve maga a meder is 500 km-rel hosszabb volt, mint 1879-ben.
Vajon egy ilyen mérvû árvíz mit okozna ma?
És mi történhetett a légkörben, hogy egy ilyen mérvû árvíz ki tudott alakulni?
Vajon egy ilyen mérvû árvíz mit okozna ma?
És mi történhetett a légkörben, hogy egy ilyen mérvû árvíz ki tudott alakulni?
Csak ezért kérdezem:
" Míg a haditanács e tervekkel foglalkozott, azalatt, nevezetesen az 1712. évben Szeged egy megrendítõ szerencsétlenségnek, egy nagy katasztrófának lett színhelye. A Tisza oly magasra duzzadt, hogy az egész várost elborította s a házakat romba döntötte.
A csapást már elõre is csodás és tüneményszerû jelenségek sejtették. Mert 1711-ben "Szegednél a Tisza vize minden látható és tapasztalható ok nélkül elenyészék, annyira, hogy a számtalan halak a Tisza száraz fenekén künn maradván, nem gyõzték az emberek kifogdosni. Ugyanott közel a mezõben nagy öreg saskeselyûk sereggel gyûlvén össze, a barmokat kergették és ölték, úgy az embereket is, sõt a falukba is minden tartózkodás nélkül bementenek a házakra sereggel, úgy kergették az embereket; a sáskák hasonlóképen ellepték a fõldet és minden zöldséget megemésztettek" (1).
De még ugyanazon év õszén a Tisza annyira feláradt, hogy falvakat söpört el és az emberek százszámra vesztek el (2). Szeged már ekkor válságos napokat élt. A magas vízállás a télen nem sülyedt s a tavaszi áradat katasztrófát szült. A lakosság védekezett, töltekezett egész a megszakadásig, de hasztalan. A duzzadó hullámok gátat törtek s alsó- és felsõvárost elborították. Voltak ugyan téglafalazattal készült házak is, de ezek ép úgy, mint a vályogházak, sorra omlottak. Az áradat még a nemrég épített pestis-kórházat (lazaretum) is elsodorta.
Július végén tért vissza az ár medrébe (6). De alighogy kiszikkadt a talaj, mindent felemésztõ sáskacsapatok lepték el a környéket. Augusztusban pedig oly orkán kerekedett, hogy a nép az utolsó ítélet napját vélte elérkezettnek (1).
Ily rettenetes pusztulás érte Szegedet az 1712. évi árvíz alkalmából s a szörnyû csapást a nép csak évek hosszú során heverte ki. Mindenki azt hitte, hogy Szeged végkép elpusztult és soha fel nem támad többé. Híre is volt, hogy a várost máshova telepítik, majd meg arról volt szó, hogy az új erõdöt a Maros-torokban a két víz szögletében emelik fel (4)."
" Míg a haditanács e tervekkel foglalkozott, azalatt, nevezetesen az 1712. évben Szeged egy megrendítõ szerencsétlenségnek, egy nagy katasztrófának lett színhelye. A Tisza oly magasra duzzadt, hogy az egész várost elborította s a házakat romba döntötte.
A csapást már elõre is csodás és tüneményszerû jelenségek sejtették. Mert 1711-ben "Szegednél a Tisza vize minden látható és tapasztalható ok nélkül elenyészék, annyira, hogy a számtalan halak a Tisza száraz fenekén künn maradván, nem gyõzték az emberek kifogdosni. Ugyanott közel a mezõben nagy öreg saskeselyûk sereggel gyûlvén össze, a barmokat kergették és ölték, úgy az embereket is, sõt a falukba is minden tartózkodás nélkül bementenek a házakra sereggel, úgy kergették az embereket; a sáskák hasonlóképen ellepték a fõldet és minden zöldséget megemésztettek" (1).
De még ugyanazon év õszén a Tisza annyira feláradt, hogy falvakat söpört el és az emberek százszámra vesztek el (2). Szeged már ekkor válságos napokat élt. A magas vízállás a télen nem sülyedt s a tavaszi áradat katasztrófát szült. A lakosság védekezett, töltekezett egész a megszakadásig, de hasztalan. A duzzadó hullámok gátat törtek s alsó- és felsõvárost elborították. Voltak ugyan téglafalazattal készült házak is, de ezek ép úgy, mint a vályogházak, sorra omlottak. Az áradat még a nemrég épített pestis-kórházat (lazaretum) is elsodorta.
Július végén tért vissza az ár medrébe (6). De alighogy kiszikkadt a talaj, mindent felemésztõ sáskacsapatok lepték el a környéket. Augusztusban pedig oly orkán kerekedett, hogy a nép az utolsó ítélet napját vélte elérkezettnek (1).
Ily rettenetes pusztulás érte Szegedet az 1712. évi árvíz alkalmából s a szörnyû csapást a nép csak évek hosszú során heverte ki. Mindenki azt hitte, hogy Szeged végkép elpusztult és soha fel nem támad többé. Híre is volt, hogy a várost máshova telepítik, majd meg arról volt szó, hogy az új erõdöt a Maros-torokban a két víz szögletében emelik fel (4)."
1711 semmi extra; nem különösebben erõs tél (Sopronban jan 2-án esett az elsõ hó), csapadékos és száraz idõszakok/helyek, a Tiszán Szegednél nyáron alacsony vízállás, szokásos késõ õsz. Pestis, marhadög, sáskajárás. Termés átlagos, vagy annál gyengébb.
1712 elején januárban nyugaton hideg idõ, februárban nagy pesti árvíz, tavasszal és nyár elején országszerte árvizek (Szegeden is májusban árvíz), nyár meleg, de nem száraz, õsz ismét árvizes.
Dióhéjban.
1712 elején januárban nyugaton hideg idõ, februárban nagy pesti árvíz, tavasszal és nyár elején országszerte árvizek (Szegeden is májusban árvíz), nyár meleg, de nem száraz, õsz ismét árvizes.
Dióhéjban.
Ezt most tõlem kérdezed, vagy magadtól?
Tegnap kerestem meg ezt a linket épp, kíváncsi voltam, hogy a tél folyamán, hogy is alakult a NAO index.
Tegnap kerestem meg ezt a linket épp, kíváncsi voltam, hogy a tél folyamán, hogy is alakult a NAO index.
Két H. H. Lamb publikációt vadászok:
Climatic change within historical time as seen in circulation maps and diagrams (1961)
és
On the nature of certain climatic epochs which differed from the modern (1900-1939) normal (1963)
Valakinek nincs meg?
Krisz, kösz!
Climatic change within historical time as seen in circulation maps and diagrams (1961)
és
On the nature of certain climatic epochs which differed from the modern (1900-1939) normal (1963)
Valakinek nincs meg?
Krisz, kösz!
Még valami: a most közeledõ ciklont az elõzõ hozzászólásomnak megfelelõen mediterrán ciklonnak tekintem, (számitásaim szerint) ez lesz a 14. (tizennegyedik).
Szép napot kivánok! Lehet, hogy a számadat eltérhet a szakmeteorológusokétól. Ha igen, akkor azért, mert én azokat a ciklonokat számitom mediterrán ciklonoknak, amelyek a Földközi-tenger fölött keletkeznek, de oda sorolom azokat is, amelyek a mediterráneumban fejlõdnek ki, erõsödnek meg vagy születnek újjá, mindezek még nem rendelkeznek mélyebb nyomáscentrummal. (Ezt a vizsgálatot 1978. szeptember 10-e óta végzem.) Azok a ciklonok, amelyek az óceánról vagy a poláris térségbõl érkeznek ide, de itt ragadnak és forognak jó ideig szinte egy helyben, s ezek a frontrendszerek már eleve mély depresszióval jönnek a Földközi-tenger térségébe, nem tekintem mediterrán ciklonoknak.
A számadat pedig a következõ: a Kárpát-medencébe január eleje óta 13 (tizenhárom) mediterrán ciklont jegyeztem fel (a mostani a tizenharmadik), illetve vizsgáltam meg felhõmorfológiai és mikroklimatológiai szempontból.
A jelzett idõpont óta 2851. darab ciklont/frontrendszer analizáltam.
Lehet, hogy a számadat eltérhet a szakmeteorológusokétól. Ha igen, akkor azért, mert én azokat a ciklonokat számitom mediterrán ciklonoknak, amelyek a Földközi-tenger fölött keletkeznek, de oda sorolom azokat is, amelyek a mediterráneumban fejlõdnek ki, erõsödnek meg vagy születnek újjá, mindezek még nem rendelkeznek mélyebb nyomáscentrummal. (Ezt a vizsgálatot 1978. szeptember 10-e óta végzem.) Azok a ciklonok, amelyek az óceánról vagy a poláris térségbõl érkeznek ide, de itt ragadnak és forognak jó ideig szinte egy helyben, s ezek a frontrendszerek már eleve mély depresszióval jönnek a Földközi-tenger térségébe, nem tekintem mediterrán ciklonoknak. A számadat pedig a következõ: a Kárpát-medencébe január eleje óta 13 (tizenhárom) mediterrán ciklont jegyeztem fel (a mostani a tizenharmadik), illetve vizsgáltam meg felhõmorfológiai és mikroklimatológiai szempontból.
A jelzett idõpont óta 2851. darab ciklont/frontrendszer analizáltam.
A Ferrel-formula csak síkvidéken, tavaktól távol használható (akkor sem mindig, csak konvektív felhõzet esetén), azaz nálad sajnos ez sem mûködik.
Sziasztok! Egyik meteorológiai oldal hõmérséklet és páratartalom szerint kiszámítja a felhõalapot és szeretném megkérdezni hogy ez minden esetben valós akár milyen felhõfajta van az égen? Bejelentettem 1.5°C, 91% Rh-t és 150 méteres felhõalapot számolt. Valós lenne ez? Köszi a segítséget
Köszi a segítséget 
Sziasztok!
Valaki meg tudná nekem mondani esetleg, hogy január elsejétõl a mai napi összesen hány mediterrán ciklon vonult át az országunk felett?
Valaki meg tudná nekem mondani esetleg, hogy január elsejétõl a mai napi összesen hány mediterrán ciklon vonult át az országunk felett?
Valaki tud olyan oldalt, ahol norvégiai városok aktuális T adatait lehet nyomon követni? Engem speciel Bergen érdekelne. A met.no oldalon nem igazán tudok eligazodni.
Tengerszinti légnyomást egyikhez sem, mûszerszintit OMSZ-hoz kellene, reggel 9-kor
AAXX 26081 12851 46/// /0301 11083 21091 38847 42670 57001 555 10094=
azaz 884,7 hPa volt.
400 (vagy 500?) méter felett nem redukálnak tengerszintre légnyomást, azaz te sem adhatod meg, mert túl nagy hibával terhelt.
Zoli:
AAXX 26081 12851 46/// /0301 11083 21091 38847 42670 57001 555 10094=
azaz 884,7 hPa volt.
400 (vagy 500?) méter felett nem redukálnak tengerszintre légnyomást, azaz te sem adhatod meg, mert túl nagy hibával terhelt.
Zoli:
Igazából egyikhez sem. Mint ahogy Jani írta (és már n+1-szer elmondtuk) abban a magasságban nem szabad tengerszintre átszámított légnyomást megadni az észlelésben, mert sosem lesz pontos.
Alternatív verzióként kalibrálj úgy, hogy ne lógj ki "sorból", neked tájékoztatóul jó lesz de ne írd be az észleléshez...
Alternatív verzióként kalibrálj úgy, hogy ne lógj ki "sorból", neked tájékoztatóul jó lesz de ne írd be az észleléshez...
Kékestetõrõl nem illik átszámolni tengerszintre a légnyomást, túl magasan van. Az OMSZ sem veszi komolyan azt az adatot, csak megjeleníti.
Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy Kékestetõn hogy lehet magasabb mindig a tengerszintre átszámított légnyomás? Mert én az OMSZ szerint kalibrálom a mûszeremet és a konkurens oldalon jelentik az észlelésemet, mert szerintük hibás. Az õ automatájuk ami Kékesen van 1005hPa-t regisztrál. De én hivatalos oldalról kalibráltam és jelentik. Köszi segítséget!
Köszi a választ Neked is, és 21es-nek is.
A linket átbogarászom, szerintem menni fog.
A linket átbogarászom, szerintem menni fog.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat