Külföldi időjárási események
Már megszokhattuk a média túlkapásait, "jó" szögben készült csalóka feltételek, néhány erõsen megkérdõjelezhetõ idézet és állítás (11mm napi csapadékot rekordnak beállítani több mint vicc, napi 15-20mm hóban ott nem ritka, plusz csak az elmúlt 10évet nézve láttam már 70cm havat is az állomásra adva), és máris kész az etetõanyag.
Valóban sok a hó Moszkvában (ne feledjük iszonyatos nagy város, az állomásra leadott 67cm-es hétfõi csúcs csalóka lehet egy majd 100km-el arrébb lévõ városrészen nézve), ám nem rendkívüli.
Valóban sok a hó Moszkvában (ne feledjük iszonyatos nagy város, az állomásra leadott 67cm-es hétfõi csúcs csalóka lehet egy majd 100km-el arrébb lévõ városrészen nézve), ám nem rendkívüli.
Biztosan nagy hó van Moszkvában, de ha erre az élõ Webkamerára nézek, nehéz elhinni:Link
Gondolom ez a belváros lehet.
Gondolom ez a belváros lehet.
Na még egy, ez még szebb:
SPECI KAUS 152358Z 10010G23KT 060V130 1/4SM R17L/1200V3000FT +FC +TSRA FG BKN001 OVC007CB 17/16 A2995 RMK AO2 WSHFT 2340 GRE58 TORNADO NEAR AP W-N MOVG NE CONS LTGCGIC ALQDS VERY SEVERE TS ALQDS MOVG NE P0014
Tornádó + intenzív zivatar + köd kb. 400 méteres látással...
Ferihegyen mehetne az RMK BLACK.
SPECI KAUS 152358Z 10010G23KT 060V130 1/4SM R17L/1200V3000FT +FC +TSRA FG BKN001 OVC007CB 17/16 A2995 RMK AO2 WSHFT 2340 GRE58 TORNADO NEAR AP W-N MOVG NE CONS LTGCGIC ALQDS VERY SEVERE TS ALQDS MOVG NE P0014
Tornádó + intenzív zivatar + köd kb. 400 méteres látással...

Ferihegyen mehetne az RMK BLACK.

De szép táviratocska:
SPECI KAUS 160003Z 15013KT 1SM R17L/1800VP6000FT +FC +TSRA BR BKN001 OVC007CB 17/17 A2996 RMK AO2 WSHFT 2340 GRE2358 TORNADO NEAR AP-N MOVG NE CONS LTGCGIC ALQDS VERY SEVERE TS ALQDS MOVG NE P0025 $
Nyáron Ferihegy is bevállalhatna egy hasonlót.
SPECI KAUS 160003Z 15013KT 1SM R17L/1800VP6000FT +FC +TSRA BR BKN001 OVC007CB 17/17 A2996 RMK AO2 WSHFT 2340 GRE2358 TORNADO NEAR AP-N MOVG NE CONS LTGCGIC ALQDS VERY SEVERE TS ALQDS MOVG NE P0025 $


Nyáron Ferihegy is bevállalhatna egy hasonlót.

Lehet. Tipikus villámárvizes terület. Az éves csapadék nagy része általában pár nap alatt esik le. Pl 1988 március 30-31-én 204.8 mm esett, ami az éves átlag 80%-a (03.30-04.01 között 229,4 mm-t mértek). Ritka az olyan év, amikor nem kerül kiadásra flash flood alert.
Amikor Angliában: hideg,hó van, akkor itt enyhe a levegõ, ha itt hideg,hó van akkor ott enyhe a levegõ
Szerencsére nálunk többször volt hideg!

Most érdemes figyelni a D-DK finnországi webkamokat. Komoly havazás,hófúvás van-lesz arrafelé a következõ 24 órában.
Ez tényleg érdekes lesz.A ZAMG adatok alapján azt látom,hogy a briteknél havazik is,de nagyon hideg is van.-10 és -15 fok is elõfordul az országban,de még Írországban is fagyok vannak.Megkockáztatom,hogy hidegebb átlaguk lesz országosan,mint nekünk ezen a télen.
A Skandinávoknál,bár sok helyen havazik,mégis -32-36 fokkal is találkoztam(az orosz adatokat még nem frissítették),ugyanakkor a mediterrán országokba betört a meleg,13-16 fokok is vannak már reggel szerte a térségben.A kontraszt hatalmas még mindig.
A Skandinávoknál,bár sok helyen havazik,mégis -32-36 fokkal is találkoztam(az orosz adatokat még nem frissítették),ugyanakkor a mediterrán országokba betört a meleg,13-16 fokok is vannak már reggel szerte a térségben.A kontraszt hatalmas még mindig.
Azért majd kíváncsi leszek a Brit statisztikákra a héttel kapcsolatban. Kérlek juttasd már el hozzánk természetesen lefordítva magyarra!
Köszi !
Köszi !
A következõ napok izgalmasan alakulhatnak felétek és a brit térségben is egyaránt. Látványhavak és hózáporok is igen esélyesek több helyen
Hatalmas különbségek lehetnek, a tsz.feletti magasságot illetõen is.
Met4ever: ezek szerint havaznia kell nálad már, de lehet, hogy felétek van a választóvonal Link

Met4ever: ezek szerint havaznia kell nálad már, de lehet, hogy felétek van a választóvonal Link
Helyzetjelentes Del-Angliabol:
Reading eros eso, kicsit magasabban havas eso, 10-20 km-rel eszakabbra mar havazas, Wallingfordban epp orias pelyhekkel havazik, es olyan intenzitassal, hogy a fuvon is lepel kepzodott...
A heten egymast kovetik nyugatrol az eleg delies palyaju ciklonok, eselyt adva a vegyes halmazallapotra. Par fok hianyzik csak ahhoz, hogy sikvideken ezekbol tetemes horeteg alakuljon ki. Talan a hetvegere...
Reading eros eso, kicsit magasabban havas eso, 10-20 km-rel eszakabbra mar havazas, Wallingfordban epp orias pelyhekkel havazik, es olyan intenzitassal, hogy a fuvon is lepel kepzodott...
A heten egymast kovetik nyugatrol az eleg delies palyaju ciklonok, eselyt adva a vegyes halmazallapotra. Par fok hianyzik csak ahhoz, hogy sikvideken ezekbol tetemes horeteg alakuljon ki. Talan a hetvegere...
Talán a hegyek torlóhatása lehet az egyik ok, ill. az, hogy milyen irányból jön a csapadékrendszer. Ha a hegyekben esik, attól Funchalban süthet a Nap (és ez a leggyakoribb eset). Ha azonban itt is meg ot is zuhog (ráadásul az általad említett korábbi csapadék után az a kevés talaj tökéletesen telített és fellazult lehetett), akkor - ezek szerint - baj lehet.
Érdekesek nagyon ezek a torrens áradások. Hónap elején pl. volt 2 ilyen nap Madeirán:
Funchal 1: 02.02. 38 mm 02.03. 43 mm = 81 mm
Funchal 2: 02.02. 67 mm 02.03. 85 mm = 152 mm
Sõt, 1-én is esett 30, ill. 19 mm.
Mégsem hallottunk semmi hírt a pusztításról.
Aztán:
Funchal 1: 02.18. 26 mm 02.19. 59 mm = 85 mm
Funchal 2: 02.18. 32 mm 02.19. 17 mm = 49 mm
Ebbõl meg láttuk mi történt.
Funchal 1: 02.02. 38 mm 02.03. 43 mm = 81 mm
Funchal 2: 02.02. 67 mm 02.03. 85 mm = 152 mm
Sõt, 1-én is esett 30, ill. 19 mm.
Mégsem hallottunk semmi hírt a pusztításról.
Aztán:
Funchal 1: 02.18. 26 mm 02.19. 59 mm = 85 mm
Funchal 2: 02.18. 32 mm 02.19. 17 mm = 49 mm
Ebbõl meg láttuk mi történt.
Madeirával kapcsolatban mindenképpen említést érdemel, hogy ott gyakorlatilag nincs természetes akadálya a víznek. Ha a hegyekben esik az esõ, az nagyon hamar a vízgyüjtõ csatornákba, a levada -kba kerül, onnan pedig egyenes úton le a városokba (ez egyben Madeira ivóvízforrása is). Vízszintes terület Madeirán gyakorlatilag nincs. A termõföld ill. a talaj eróziója a hegyekben igen komoly, hiszen a korábban az egész szigetet beborító faállományt a portugál "felfedezõk" teljes egészében kitermelték ("madeira" jelentése portugálul fa), és cukornádat termesztettek...
Kanada jó részén is az átlagosnál enyhébb idõ volt az elmúlt hetekben - tudtommal- igaz nem néztem utána. Roppant érdekesek az összeállításaid!
Ma is nagy a T különbség Európában: Most Skandináviában -20 és -25 fokok is vannak,míg a törököknél és a spanyoloknál 24 fokot is mértek.A Balkán már kissé lehûlt 20 fok is alig fordul elõ.Egyre élesedik a T kontraszt Közép-Európában is: A Kárpátoktól északra egyre hidegebb halmozódik fel,a Balti-térség már határos a -20 fokokkal.Nálunk ill. a Kárpátoktól délre viszont nem lesz ritka a 10-15 fok meleg sem.Erre jön 2 nap múlva egy újabb ciklon... [esõ]


A Kanári-szigeteken hasonló történt még januárban.Akkor 270 mm csapadékról beszéltek,kiváncsi lennék a mostanira,de lehet,hogy az 1800 m magas hegyekben elmosta a mérõállomást is..
A WO-n még 17-18-án találatam kb. 80 mm esõt tengerparti Funchalból és Porto Santo-ból.Ettõl még nem lett volna ilyen áradat,hisz nem 1-2 óra alatt esett le.A hegyekben itt is sok eshetett.
Visszatérve a januári esetre,az a szubtrópusi vihar mint mediterrán ciklon elért minket is,ha jól emlékszem közrejátszott valamelyik (talán a 30-i) nagy havazásban.
Alighanem akár a norvég hidegek és havak,úgy ezek a jelenségek is a sajátos téli makrofelállásra vezethetõk vissza: Skandináviában keleties áramlások(kivéve legészak),melyek nagy hideget visznek az Északi-tengeren át a britek és Ibéria felé,ott keverednek az óceáni légtömegekkel és szünet nélküli ciklogenezis Európától délnyugatra az óceánon.Ezek pályája a Mediterráneumon át az Alpok és Balkán térsége felé vezet.48-72 óránként követik egymást a ciklonok.Most hagyott el az egyik bennünket,de holnap elér ide is a következõ(ez volt Madeirán?)felhõzete.

A WO-n még 17-18-án találatam kb. 80 mm esõt tengerparti Funchalból és Porto Santo-ból.Ettõl még nem lett volna ilyen áradat,hisz nem 1-2 óra alatt esett le.A hegyekben itt is sok eshetett.
Visszatérve a januári esetre,az a szubtrópusi vihar mint mediterrán ciklon elért minket is,ha jól emlékszem közrejátszott valamelyik (talán a 30-i) nagy havazásban.
Alighanem akár a norvég hidegek és havak,úgy ezek a jelenségek is a sajátos téli makrofelállásra vezethetõk vissza: Skandináviában keleties áramlások(kivéve legészak),melyek nagy hideget visznek az Északi-tengeren át a britek és Ibéria felé,ott keverednek az óceáni légtömegekkel és szünet nélküli ciklogenezis Európától délnyugatra az óceánon.Ezek pályája a Mediterráneumon át az Alpok és Balkán térsége felé vezet.48-72 óránként követik egymást a ciklonok.Most hagyott el az egyik bennünket,de holnap elér ide is a következõ(ez volt Madeirán?)felhõzete.
Lényegében ezek a települések/állomások fekszenek Európa leghidegebb térségében, ahol minden télen kialakulnak -45°C körüli fagyok. Ide sorolhatók még a következõ állomások: Uszty Usza, Uszty Chilma, de idõnként a szamojéd parti tundravidéken Narjan-Mar is.
Délebbre és nyugatabbra már ritkább az ilyen mérvû lehûlés, de pl. a Göteborggal vagy Rigával egy szélességen, az Ural nyugati elõterében egy védett medencében fekvõ Krasznufimszkben 1979. január 1-én -54.0°C-ot mértek (elõzõ nap regisztrálták a kontinens abszolút rekordját az alig 900km-re fekvõ Uszty Szugorban).
Délebbre és nyugatabbra már ritkább az ilyen mérvû lehûlés, de pl. a Göteborggal vagy Rigával egy szélességen, az Ural nyugati elõterében egy védett medencében fekvõ Krasznufimszkben 1979. január 1-én -54.0°C-ot mértek (elõzõ nap regisztrálták a kontinens abszolút rekordját az alig 900km-re fekvõ Uszty Szugorban).
Hûû nagyon szép adatok mindenkitõl, köszönet érte. :-)
Még néhány ma éjszakai mérés, nagyon kemény tél van még mindig a "kiszemelt" vidéken!
Hoseda Hard: -47,7°C
Vorkuta::-43,9°C
Pechora:-41,8°C
Petrun:-44,2°C,
Gondolom ezek még nem a végleges értékek, de így is látszik milyen hideg éjszakán van túl a térség.
Még néhány ma éjszakai mérés, nagyon kemény tél van még mindig a "kiszemelt" vidéken!
Hoseda Hard: -47,7°C
Vorkuta::-43,9°C
Pechora:-41,8°C
Petrun:-44,2°C,
Gondolom ezek még nem a végleges értékek, de így is látszik milyen hideg éjszakán van túl a térség.
Finnországban keményen fagyos idõ van.
Enontekiö : -33.1°C
Kilpisjärvi : -37.7°C
Kemijärvi : -36.3°C
Kittilä : -38.4°C
Kilpisjärvi : -37.8°C
Kuusamo: -35.5°C
Ezek az utolsó mérések adatai.
Akad egy -40 alatti Tmin is, Pudasjarvi -40.1°C.
Enontekiö : -33.1°C
Kilpisjärvi : -37.7°C
Kemijärvi : -36.3°C
Kittilä : -38.4°C
Kilpisjärvi : -37.8°C
Kuusamo: -35.5°C
Ezek az utolsó mérések adatai.

Akad egy -40 alatti Tmin is, Pudasjarvi -40.1°C.
Köszönöm, így már világosabb a helyzet! A következõ napokban még inkább átlag fölé erõsödhet az ottani jég, hiszen most is hemzsegnek Finnország- és Svédország-szerte a -20, -30°C körüli értékek.
Még egy bergeni rekord: 61 év óta a leghidegebb január volt az idei, -3,4°C-os középhõmérsékletével. Norvégia egészére, területi átlagban "csupán" a 9. leghidegebb január volt ez a mérések kezdete óta - köszönhetõen az északabbi területek enyheségének és a hideg "lábas" mivoltának, ami miatt a magasabb hegyekben sem volt igazán extrém hideg.
Az északi enyheség csúcspontjaként egyébként a Spitzbergákon, az északi szélesség 78°-án is túl január 18-án +5°C-os maximum mellett leesett 12 mm esõ, és elmosta az addigi 20 cm körüli hóréteget... történt mindez az elõzõekben említett Stavengertõl és Bergentõl 2000 km-re északra!
Az északi enyheség csúcspontjaként egyébként a Spitzbergákon, az északi szélesség 78°-án is túl január 18-án +5°C-os maximum mellett leesett 12 mm esõ, és elmosta az addigi 20 cm körüli hóréteget... történt mindez az elõzõekben említett Stavengertõl és Bergentõl 2000 km-re északra!
A Botteni-öböl és a Finn-öböl környékét nem mutatja pontosan a linked, mióta a szárazföldi hótakarót is megjelenítik rajta
Ezt szoktam figyelni, talán ez a legpontosabb: Link
Szépen az 1979-2000-es átlag feletti a jegesedés arrafelé.
Ezt szoktam figyelni, talán ez a legpontosabb: Link
Szépen az 1979-2000-es átlag feletti a jegesedés arrafelé.
A balkáni "hõségen" szerintem már nem lepõdik meg, aki hallotta a gödöllõi találkozón Jaurinum kiváló elõadását.

Tömören a lényeg: ezen országok több pontján a domborzat bármelyik évszakban hatékonyan rásegíthet a melegbeáramlásokra, magyar szemmel, vagy akár a földközi-tengeri partvidékhez viszonyítva is szélsõségesen magasnak tûnõ értékeket elõidézve.

Tömören a lényeg: ezen országok több pontján a domborzat bármelyik évszakban hatékonyan rásegíthet a melegbeáramlásokra, magyar szemmel, vagy akár a földközi-tengeri partvidékhez viszonyítva is szélsõségesen magasnak tûnõ értékeket elõidézve.
Meglepõ, hogy a hõmérsékleti adatok hiába tanúskodnak igazán hideg észak-európai télrõl, a jégborítás a Balti-tenger térségében ill. a Botteni-öbölben egyáltalán nem rendkívüli, különösen az 1980-as évek teleihez képest: Link (Ki lehet próbálni bármelyik évvel az összehasonlítást.) Vagy az archív jégborítási adatok lennének ennyire pontatlanok egy ilyen, teljesen szem elõtt lévõ területre?
Közben "kedvencemet", az óceáni éghajlatú norvég partvidéket is elérte a tél sokadik nagy hideghulláma, Bergenben már ma reggel is -9°C-ig hûlt a levegõ (összevetésként: az abszolút hidegrekordjuk sincs -15°C alatt), és a java még hátra van. Szintén beszédes, hogy Stavangerben (ahol a leghidegebb hónap középhõmérséklete is +1°C, és telente általában csak pár napra alakul ki vékony, rövid életû hóréteg) december 19. óta minden nap hótakarós, és december 12. óta összesen 5 napon nem volt fagy.
Hoppá, közben olvasom, hogy a hótakaró tartóssága Bergenben rekordot döntött, ott még soha nem észleltek egyfolytában 63 napig fennálló hóréteget: Link
Közben "kedvencemet", az óceáni éghajlatú norvég partvidéket is elérte a tél sokadik nagy hideghulláma, Bergenben már ma reggel is -9°C-ig hûlt a levegõ (összevetésként: az abszolút hidegrekordjuk sincs -15°C alatt), és a java még hátra van. Szintén beszédes, hogy Stavangerben (ahol a leghidegebb hónap középhõmérséklete is +1°C, és telente általában csak pár napra alakul ki vékony, rövid életû hóréteg) december 19. óta minden nap hótakarós, és december 12. óta összesen 5 napon nem volt fagy.
Hoppá, közben olvasom, hogy a hótakaró tartóssága Bergenben rekordot döntött, ott még soha nem észleltek egyfolytában 63 napig fennálló hóréteget: Link

A déli T adatokat a ZAMG alapján átfutva továbbra is tombol a szélsõség.A finneknél Kivo -30,3 fok,míg a görögöknél és törököknél 26,4 fok holtversenyben a csúcs.Az oroszoknál -29,2-t találtam csak.Meglepõ,hogy Bulgáriában 20,8 , a szerbeknél és románoknál 18 fokok fordulnak elõ.
Szentpéterváron 2 évvel a rekordmeleg tél után jött egy kemény, a régi orosz teleket idézõ évszak:
2007/2008 tele: +0.8 / -1.7 / -0.2
2009/2010 tele: -5.1 / -12.1 / ? (egyelõre -10°C körül áll)
2007/2008 tele: +0.8 / -1.7 / -0.2
2009/2010 tele: -5.1 / -12.1 / ? (egyelõre -10°C körül áll)
Szuper összegzés, köszönet érte:-)
Bizony ezen a télen nagyon komoly negatív értékek születtek.
És még London Dublin, Budapest és még Madrid, Párizs, Brüsszel, Amszterdam és egyéb fõváros is negatív anomáliával zártak, talán csak a délkeleti részeken volt enyhébb az idõ, de ebben sem vagyok biztos, mindenesetre globálisan kontinens szerte ez volt a jellemzõ.
Adaz: Köszönöm a kiegészítést, igen hasonlóan gondolkodtunk ez ügyben:-)
Bizony ezen a télen nagyon komoly negatív értékek születtek.
És még London Dublin, Budapest és még Madrid, Párizs, Brüsszel, Amszterdam és egyéb fõváros is negatív anomáliával zártak, talán csak a délkeleti részeken volt enyhébb az idõ, de ebben sem vagyok biztos, mindenesetre globálisan kontinens szerte ez volt a jellemzõ.
Adaz: Köszönöm a kiegészítést, igen hasonlóan gondolkodtunk ez ügyben:-)