Külföldi időjárási események
"Tegnap Petrun is -50,9 fokot hozott, és ha jól látom Pechora -45,0 fokot mért."
Igen, ez éppen az alábbi megállapítást támasztja alá, vagyis "megfordultak" a hõmérsékleti viszonyok Hoseda-Hard és a többi környékbeli állomások között.
--
Úgy tûnik, Luxor trópusi esõerdei nem tudtak megfelelõen "gazdálkodni" az éppen egy hónapja rájuk zúdult 1mm-nyi esõvel, elmaradtak a további záporfelhõk. Most aztán várhatnak néhány évtizedig a következõ kósza esõfelhõre..
Igen, ez éppen az alábbi megállapítást támasztja alá, vagyis "megfordultak" a hõmérsékleti viszonyok Hoseda-Hard és a többi környékbeli állomások között.
--
Úgy tûnik, Luxor trópusi esõerdei nem tudtak megfelelõen "gazdálkodni" az éppen egy hónapja rájuk zúdult 1mm-nyi esõvel, elmaradtak a további záporfelhõk. Most aztán várhatnak néhány évtizedig a következõ kósza esõfelhõre..
Még nem tanulmányoztam a 2010 januári európai középhõmérsékleti anomália-térképeket (ha elkészítették már egyáltalán), de néhány város adatait megvizsgálva kiderül, hogy bizony igen hideg téli hónapon vagyunk túl - ezt Lász is kihangsúlyozta.
A legkomolyabb negatív anomália a Kelet-Európai-síkvidéken, a Baltikumban, a Német-Lengyel-alföldön és Dél-Skandináviában fordult elõ, itt többfelé az 5°C-ot is elérte vagy meg is haladta.
Németország keleti felében -4, -6°C-is januári átlagokat találunk (pl. Cottbus -5.2, Angermünde -5.8, Lipcse -4.8, Berlin -4.6), ezek is ~5°C-kal alacsonyabbak az átlagnál.
Nézzünk további példákat (város, sokévi átlag, 2010 januári átlag):
Jyväskylä (FIN) -10.0 / -15.8
Helsinki -6.8 / -12.4
Szentpétervár -7 / -12.1
Moszkva -7.5 / -14.5
Minszk -6.9 / -11.1
Bialystok (POL) -5.0 / -10.2
Varsó -3.0 / -8.0
Stockholm -2.8 / -7.0
Groningen (NED) +2.0 / -2.0
Érdekesség, hogy Észak-Skandináviában, Lappföldön nem volt az átlagosnál szigorúbb a január, sõt, 0, +1°C-kal enyhébb volt, mint az átlag. Gyakran a sarkkör környékén megszokott hõfokok uralkodtak a félsziget déli felében (emlékezzünk csak Röros mínusz negyvenjeire), míg az északi területekre a Norvég-tenger partján felsiklott Golf-áramlat segítségével behatoltak az óceáni légáramok.
A legkomolyabb negatív anomália a Kelet-Európai-síkvidéken, a Baltikumban, a Német-Lengyel-alföldön és Dél-Skandináviában fordult elõ, itt többfelé az 5°C-ot is elérte vagy meg is haladta.
Németország keleti felében -4, -6°C-is januári átlagokat találunk (pl. Cottbus -5.2, Angermünde -5.8, Lipcse -4.8, Berlin -4.6), ezek is ~5°C-kal alacsonyabbak az átlagnál.
Nézzünk további példákat (város, sokévi átlag, 2010 januári átlag):
Jyväskylä (FIN) -10.0 / -15.8
Helsinki -6.8 / -12.4
Szentpétervár -7 / -12.1
Moszkva -7.5 / -14.5
Minszk -6.9 / -11.1
Bialystok (POL) -5.0 / -10.2
Varsó -3.0 / -8.0
Stockholm -2.8 / -7.0
Groningen (NED) +2.0 / -2.0
Érdekesség, hogy Észak-Skandináviában, Lappföldön nem volt az átlagosnál szigorúbb a január, sõt, 0, +1°C-kal enyhébb volt, mint az átlag. Gyakran a sarkkör környékén megszokott hõfokok uralkodtak a félsziget déli felében (emlékezzünk csak Röros mínusz negyvenjeire), míg az északi területekre a Norvég-tenger partján felsiklott Golf-áramlat segítségével behatoltak az óceáni légáramok.
Tegnap Petrun is -50,9 fokot hozott, és ha jól látom Pechora -45,0 fokot mért.
Mindenesetre tegnap az egész északi féltekén az európai érték volt a leghidegebb:-) Csak azért nem az egész golyóbisunkon, mert két érték Antarktiszról beelõzte, egy -57,8, és egy -57,6 fok. Egyébként néztem, hogy ott is vannak szokatlanul erõs hidegmagok, pedig ott most nyár van és bizony ennek ellenére nagyon hideg van. Valószínû, hogy egy ilyen helyzetre faragott rá Robert Falcon Scott 1912 januárjában, õk pont az ilyen nyári kemény hidegeknek estek áldozatául. Roald Amundsen elõtte decemberében sikerrel járt, és õ volt az elsõ, és az expedíciója ezen a kemény helyen. Még egy jeges tragédia ezek után 1912 április 14 Titanic az Új-Fundland partjainál ütközött jéghegybe és sok ember halálát okozva ezzel. Egy Lengyel Árpád nevezetû orvos is segíttet a mentésben és a tûlelõk ellátásában.
No de ennyi jeges hír után szép és szokatlanul erõs melegedés van Egyiptom és a közel-keleti részeken, 30-38 fokokat mérve. ez még ott is nagyon magas érték fõként februárban. egyébként tegnap A királyok-völgyében Thébában ( Luxor) 37,0 fokot mértek, és már most is közel van a 35 fokhoz.
Mindenesetre tegnap az egész északi féltekén az európai érték volt a leghidegebb:-) Csak azért nem az egész golyóbisunkon, mert két érték Antarktiszról beelõzte, egy -57,8, és egy -57,6 fok. Egyébként néztem, hogy ott is vannak szokatlanul erõs hidegmagok, pedig ott most nyár van és bizony ennek ellenére nagyon hideg van. Valószínû, hogy egy ilyen helyzetre faragott rá Robert Falcon Scott 1912 januárjában, õk pont az ilyen nyári kemény hidegeknek estek áldozatául. Roald Amundsen elõtte decemberében sikerrel járt, és õ volt az elsõ, és az expedíciója ezen a kemény helyen. Még egy jeges tragédia ezek után 1912 április 14 Titanic az Új-Fundland partjainál ütközött jéghegybe és sok ember halálát okozva ezzel. Egy Lengyel Árpád nevezetû orvos is segíttet a mentésben és a tûlelõk ellátásában.
No de ennyi jeges hír után szép és szokatlanul erõs melegedés van Egyiptom és a közel-keleti részeken, 30-38 fokokat mérve. ez még ott is nagyon magas érték fõként februárban. egyébként tegnap A királyok-völgyében Thébában ( Luxor) 37,0 fokot mértek, és már most is közel van a 35 fokhoz.
Úgyszintén ebben látom az okokat, decemberben is hasonlókat pedzegettünk sokan még akkor, amikor december elején is enyhe, zonalitásos idõ volt. Mivel az összegzés nagyon gondolatébresztõ volt, az én amatõr szintemen még annyit, hogy a Barents tenger környékén is szinte folyamatos ciklontevékenység volt nov-dec-ben, és ahogy én láttam, novembertõl sorozatban ott törtek be a sarkköri területekre, illetve Szibériába az igen mély ciklonok, rengeteg havat okozva. A viharos tengerfelszín sem tudott befagyni, ami átmeneti jéggyarapodási anomáliát is okozott. A nagy léptékû légkörzés eme határozott iránya ugyanakkor megakadályozta azt is, hogy komoly hidegek szakadjanak le novemberben és december elején, egyszerûen nem volt blokk (novemberi meglepi havazások el is maradtak) Ugyanakkor Amerika sem jeleskedett túlságosan, a hófelhalmozódás miatt egyedül Eurázsiában az Urálon túl tudott komoly hidegmag bebetonozódni. A decemberre törvényszerûen gyengülõ zonalitás egyre kevésbé tudta megakadályozni december közepére a hidegleszakadást, és ez meg is történt. Az ebbõl adódó hirtelen kaotika tehetõ felelõssé a karácsony környéki anomáliákért, aminek elõoldal lett a vége nálunk, ám már látszott, hogy a jelentõs hófelhamozódás határa egyre délebbre tolódik Európában is. Ebben nyilván szerepe van annak is, hogy a hideg délebbre húzódásával Európában törvényszerûen mediterrán ciklonok keletkeznek. Ezek pedig tovább segítették a hógyarapodást Európa szerte, tehát a Barents tengeren keresztül novembertõl lezajló kvázi zonalitásos hóágyú szerepet a mediterrán ciklonok vették át Európában, míg a fenti térségben a hideg levegõ fokozatosan nyugalomba jutott giga AC-kat szülve (bizony volt 1075 hpa is!!!) Szóval szerintem ez a tél a negatív és pozitív visszacsatolások szép példája, illetve eme folyamatok kitûnõ csapadékgenerátornak is bizonyultak. Amennyiben saját szûkebb térségünkre tekintünk, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy a fenti folyamatok logikus eredményeként ez a mediterrán ciklonok tele lett nálunk. Namost ha ez a helyzet akkor itt nagyban érvényesülnek a térségi törvényszerûségek. Alapvetõen nálunk 50% elõoldal és 50% hátoldalból, ha kiindulunk és ezt tovább redukáljuk úgy hogy nyugat 60-65% hátoldal és kelet 35-40 % hátoldal, akkor máris megkapjuk a telünket. Tehát ez egy nagyon kemény tél volt, csak a helyi törvényszerûségeket nem lehet átlépni, amik egyre keletebbre egyre növelik az elõoldal és a vegyes vagy folyékony csapi esélyét. Így nagyjából meg is kaptuk a telünket. Ami azt illeti, egyre gyengülõ formában de jelen folyamatok még mindig érvényesülnek és ez mindaddig így alakul, amíg a besugárzás növekedése akkora hõkülönbséget nem okoz a tenger és a szárazföld között, hogy a nyugati áramlás veszi át újra a stafétabotot. Bocs a hosszért, hát ez ebbe a fórumba sikerült a kontextus megõrzése végett, de nem haragszom meg, ha át lesz helyezve. 
A -56.4°C Hoseda-Hardban valószínûleg helyi negatív hõmérsékleti rekordérték. A Nyenyec-és Komiföld határvidékén a lakatlan tundrán létesített állomásról származó nyilvános adatok meglehetõsen hiányosak, de ilyen elborzasztó értéket nem találtam közöttük.
"Érdekes" ellentét, hogy míg az utóbbi idõben az állomás rendszerint jónéhány (8-10) fokkal alacsonyabb értékeket mér, mint a Pecsora-medence térsége (Uszty-Usza, Pecsora, Petrun), addig korábban, a '60-as, '70-es években ez nem volt jellemzõ, sõt, az 1978. december 31-i kontinensrekord idején mintegy 16 fokkal enyhébb volt a levegõ hõmérséklete, mint Uszty Szugorban. Az okok kérdésesek, nem vagyok biztos benne, hogy csak a sarki légtömegek beáramlási irányában keresendõ.
Pl.
1973. 01.27. Pecsora Tmin. -53.0°C / Hoseda-Hard -44.0°C
1978. 12.30. Pecsora Tmin. -52.0°C / Hoseda-Hard -42.0°C
1979. 01.23. Pecsora Tmin. -50.0°C, Petrun -52.0°C / Hoseda-Hard -45.0°C
Annyi azonban kijelenthetõ, hogy az utóbbi évek leghidegebb hõmérséklete született meg Európában, és jó esély van rá, hogy ez a kontinens abszolút másodminimuma.
---
-40°C alá süllyedtek ma reggelre a idõjárási honlapok által is már Európa részének számított észak-orosz térségek is, így a Dvina-medence és Karélia egyes területei, a rekorder Sura -43.7°C-kal.
"Érdekes" ellentét, hogy míg az utóbbi idõben az állomás rendszerint jónéhány (8-10) fokkal alacsonyabb értékeket mér, mint a Pecsora-medence térsége (Uszty-Usza, Pecsora, Petrun), addig korábban, a '60-as, '70-es években ez nem volt jellemzõ, sõt, az 1978. december 31-i kontinensrekord idején mintegy 16 fokkal enyhébb volt a levegõ hõmérséklete, mint Uszty Szugorban. Az okok kérdésesek, nem vagyok biztos benne, hogy csak a sarki légtömegek beáramlási irányában keresendõ.
Pl.
1973. 01.27. Pecsora Tmin. -53.0°C / Hoseda-Hard -44.0°C
1978. 12.30. Pecsora Tmin. -52.0°C / Hoseda-Hard -42.0°C
1979. 01.23. Pecsora Tmin. -50.0°C, Petrun -52.0°C / Hoseda-Hard -45.0°C
Annyi azonban kijelenthetõ, hogy az utóbbi évek leghidegebb hõmérséklete született meg Európában, és jó esély van rá, hogy ez a kontinens abszolút másodminimuma.
---
-40°C alá süllyedtek ma reggelre a idõjárási honlapok által is már Európa részének számított észak-orosz térségek is, így a Dvina-medence és Karélia egyes területei, a rekorder Sura -43.7°C-kal.
Per pillanat a WZ hõtérképe( persze nem minden európai állomás fér rá) É-on mutat -40-et,a görögöknél +23-at ! És persze ennél nagyobb szélsõség is lehet.De még Moszkva környékén is 0 körüli,vagyis 40-50 fokos eltérés alig 1000 km-en ! Kérdés,hogy ez a hideg délre tud-e törni,jelen állás szerint nem nagyon,de én 5 napon túl nem nagyon nézegetem a modelleket.
Pápáról annyit,hogy a 63 cm lehullott hó,a magasabb T-közép és a 22 centis max. hóvastagság messze nem a leggyengébb eresztés az országban.Ennél sokkal rosszabbul járt az Alföld egy része és más nyugati tájak,közel harmada az országnak.
Ha a hófelhalmozódás korai volta a fõ oka a tél ilyetén alakulásának,akkor annak okát kéne nézni.A kevés hurrikán és hidegebb tengervíz egy jó magyarázat,de erre írtam,hogy évtizedenként elõfordul 1-2 ilyen eset (bár ez csak tipp),mégsem lesz ilyen nagy hó és hideg.
Pápáról annyit,hogy a 63 cm lehullott hó,a magasabb T-közép és a 22 centis max. hóvastagság messze nem a leggyengébb eresztés az országban.Ennél sokkal rosszabbul járt az Alföld egy része és más nyugati tájak,közel harmada az országnak.
Ha a hófelhalmozódás korai volta a fõ oka a tél ilyetén alakulásának,akkor annak okát kéne nézni.A kevés hurrikán és hidegebb tengervíz egy jó magyarázat,de erre írtam,hogy évtizedenként elõfordul 1-2 ilyen eset (bár ez csak tipp),mégsem lesz ilyen nagy hó és hideg.
Igen végül is sok minden együtt állt, de az igazi hidegbázis mégis csak vastag hótakaró fokozatos kialakulása segítette. Egyébként ma eddig a feltüntetett minimum Hoseda Hard -52,2 fok, Pechora -44,7 fok. Tehát európai negatív csúcs ne dõlt meg, de szép két érték született.
Az, hogy Pápa épp a pont nem havas részek közé tartozott az puszta véletlen éppúgy tartozhatott volna oda is mint Pl más tájegységünk, varosunk, településünk az országban.
Az is véletlen, hogy épp itt a mi környékünk kapta szinte a legtöbb havat ezen a télen, összességében kontinens szerte sok gondot okozott ez a tél és a sok csapadék, úgyhogy el lehet könyvelni, nagy léptékben, hogy igenis egy kemény téli idõszakon vagyunk túl, és az északi részek még csak ezután lesz túl rajta.
Az, hogy Pápa épp a pont nem havas részek közé tartozott az puszta véletlen éppúgy tartozhatott volna oda is mint Pl más tájegységünk, varosunk, településünk az országban.
Az is véletlen, hogy épp itt a mi környékünk kapta szinte a legtöbb havat ezen a télen, összességében kontinens szerte sok gondot okozott ez a tél és a sok csapadék, úgyhogy el lehet könyvelni, nagy léptékben, hogy igenis egy kemény téli idõszakon vagyunk túl, és az északi részek még csak ezután lesz túl rajta.
Írtam az égh.vált. fórumban is errõl, emlékeim nem csalnak,tehát Ázsiában(Pl.Kína) is nagy havak vannak a télen,Te is megerõsítetted,hogy nagyon havas ez a tél(Pápán csak átlag körüli 
)minden felé.De egyedül a hurrikánelmaradás és hidegebb tengeráramlás gondolom 5 évente elõfordul,még sem alakul ki ilyen tél.Persze jön a kisfiú,meg a napfoltok,meg a hórásegítés stb....
Vagyis sok tényzõ szerencsétlen együttállása kellett,és az energialobbi megint nagyot kaszál...
(én meg hitelt vegyek fel a horribilis gázszámla kifizetésére
)
Mindenesetre néha nem is bánom,hogy itt városunkban nincs olyan hideg idõ mint Budapesten,Helsinkiben vagy Berlinben ezen a télen
.
)minden felé.De egyedül a hurrikánelmaradás és hidegebb tengeráramlás gondolom 5 évente elõfordul,még sem alakul ki ilyen tél.Persze jön a kisfiú,meg a napfoltok,meg a hórásegítés stb....Vagyis sok tényzõ szerencsétlen együttállása kellett,és az energialobbi megint nagyot kaszál...
(én meg hitelt vegyek fel a horribilis gázszámla kifizetésére
)Mindenesetre néha nem is bánom,hogy itt városunkban nincs olyan hideg idõ mint Budapesten,Helsinkiben vagy Berlinben ezen a télen
.
Én ezt egy elég komoly, és komplex összetett dolognak látom, mármint a magyarázatát. Megpróbálom ezt felvázolni, remélem érthetõ lesz:-)
Kezdjük a hurikán szezonnal, nem is kell igazából sokat beszélni róla, hát szinte elmaradt, illetve nagyon gyenge volt tavaly. Ez miatt rendkívül sok energia marad "kihasználatlan" az óceánokban. Ennek lehet az egyik oka, hogy az Észak-Atlanti térségben szokatlanul erõs hideg áramlás uralkodott ami, az õsz folyamán elérte a 4-5 fokos negatív szintet. Viszont a felvett energia nem tudod hova szabadulni, így az áramláson keresztül, de már kissé túlhûlt állapotban életre Európa nyugati-északnyugati partjait.
Természetesen ahogy haladunk az õszbe egyre kisebb volt a besugárzás, és mintegy természetes módon az északi részek, ahogy szokták más években is, elkezdtek folyamatosan hûlni.
A cikloncsaládok szépen elérték az északi részeket és már amúgy is túlhûlt formában elkezdték a csapadékot ontani magukból és mivel a magasban és az alsóbb szinteken is hideg levegõ tartózkodott, ez a csapadék hó formájában hullott.
Emlékezzünk vissza az elsõ havak a Skandináv-félszigeten már szeptember közepén jelentkeztek és Lappföldön azóta szinte folyamatos és egyre vastagabb a hótakaró van.
A ciklonok nem álltak meg Európa kapuinál, hanem az áramlási rendszerükben tovább haladtak keleti irányba, és újabb csapadékot és havat adtak ki magukból. Ez bizony egy véget nem érõ egymást tovább generáló folyamata lett a télnek, és mintegy kvázi "zonalitás" továbbra is fennállt.
Ahogy múlt az idõ és egyre jobban belementünk a télbe, úgy szakadtak le a hidegmagok északról, persze itt megfelelõ nyomási elrendezõdés is kellett. Októberben értek el minket elõször, további immáron mediterrán és peremciklonokat generálva.
Közben a vastag hófelszín felett még hidegebbé vált a légoszlop, és szépen árasztott el Európát, Amerikát, Ázsiát, épp ahova letudott szakadni, és újabb és újabb ciklonokat generált ki ami szintén többnyire havazást okozott, emlékezzünk a Spanyol, Ír Angol havakra is. A tél közepére szinte soha nem látott hótakaró borította az északi félteket és még most is ez a jellemzõ. Ha jól emlékszem az idei a 6. leghavasabb tél, (de lehet, hogy már elõkelõbb helyen van ) az elmúlt 50 évet tekintve. Természeten közben a vastag hófelszín felett szépen azért erõs anticiklonok is kialakultak mintegy hozzá segítve a tartós hidegbázis megmaradást, és elõsegítve egy újabb ciklon megérkezésével havazást lehetõségét. Persze nem mellékesen az El-Nino folyamat is biztosan a segített, valamint a Napfolt tevékenység is, de ezekrõl a lehetõ legkevesebbet lehet csak tudni. És mostanra azt értük el, hogy további ciklonok alakulnak ki, ami már a tavasz közeledtével a déli területeken esõt okoz és már nálunk is, de ez így van rendjén. Szóval én így gondolom és mostanra elértük, hogy Európában nagyon régen nem látott minimum hõmérséklet jöjjön létre, ugye ma reggelre -56,4 fok, ami csak 1,7 fokra van a valaha mért kontinens minimum csúcstól.
Valamint nálunk is egy csapadékos havas tél volt ez miatt. Valahogy így látom a kialakult helyzetet, egyben persze szerencse is kell hozzá, de ha ennyi ciklon és ilyen nagy mennyiségû hideg áll rendelkezésre, ezért nagy valószínnûsséggel nálunk is havasnak kellett lennie a téli idõszaknak, és szépen ez kialakult:-)
Kezdjük a hurikán szezonnal, nem is kell igazából sokat beszélni róla, hát szinte elmaradt, illetve nagyon gyenge volt tavaly. Ez miatt rendkívül sok energia marad "kihasználatlan" az óceánokban. Ennek lehet az egyik oka, hogy az Észak-Atlanti térségben szokatlanul erõs hideg áramlás uralkodott ami, az õsz folyamán elérte a 4-5 fokos negatív szintet. Viszont a felvett energia nem tudod hova szabadulni, így az áramláson keresztül, de már kissé túlhûlt állapotban életre Európa nyugati-északnyugati partjait.
Természetesen ahogy haladunk az õszbe egyre kisebb volt a besugárzás, és mintegy természetes módon az északi részek, ahogy szokták más években is, elkezdtek folyamatosan hûlni.
A cikloncsaládok szépen elérték az északi részeket és már amúgy is túlhûlt formában elkezdték a csapadékot ontani magukból és mivel a magasban és az alsóbb szinteken is hideg levegõ tartózkodott, ez a csapadék hó formájában hullott.
Emlékezzünk vissza az elsõ havak a Skandináv-félszigeten már szeptember közepén jelentkeztek és Lappföldön azóta szinte folyamatos és egyre vastagabb a hótakaró van.
A ciklonok nem álltak meg Európa kapuinál, hanem az áramlási rendszerükben tovább haladtak keleti irányba, és újabb csapadékot és havat adtak ki magukból. Ez bizony egy véget nem érõ egymást tovább generáló folyamata lett a télnek, és mintegy kvázi "zonalitás" továbbra is fennállt.
Ahogy múlt az idõ és egyre jobban belementünk a télbe, úgy szakadtak le a hidegmagok északról, persze itt megfelelõ nyomási elrendezõdés is kellett. Októberben értek el minket elõször, további immáron mediterrán és peremciklonokat generálva.
Közben a vastag hófelszín felett még hidegebbé vált a légoszlop, és szépen árasztott el Európát, Amerikát, Ázsiát, épp ahova letudott szakadni, és újabb és újabb ciklonokat generált ki ami szintén többnyire havazást okozott, emlékezzünk a Spanyol, Ír Angol havakra is. A tél közepére szinte soha nem látott hótakaró borította az északi félteket és még most is ez a jellemzõ. Ha jól emlékszem az idei a 6. leghavasabb tél, (de lehet, hogy már elõkelõbb helyen van ) az elmúlt 50 évet tekintve. Természeten közben a vastag hófelszín felett szépen azért erõs anticiklonok is kialakultak mintegy hozzá segítve a tartós hidegbázis megmaradást, és elõsegítve egy újabb ciklon megérkezésével havazást lehetõségét. Persze nem mellékesen az El-Nino folyamat is biztosan a segített, valamint a Napfolt tevékenység is, de ezekrõl a lehetõ legkevesebbet lehet csak tudni. És mostanra azt értük el, hogy további ciklonok alakulnak ki, ami már a tavasz közeledtével a déli területeken esõt okoz és már nálunk is, de ez így van rendjén. Szóval én így gondolom és mostanra elértük, hogy Európában nagyon régen nem látott minimum hõmérséklet jöjjön létre, ugye ma reggelre -56,4 fok, ami csak 1,7 fokra van a valaha mért kontinens minimum csúcstól.
Valamint nálunk is egy csapadékos havas tél volt ez miatt. Valahogy így látom a kialakult helyzetet, egyben persze szerencse is kell hozzá, de ha ennyi ciklon és ilyen nagy mennyiségû hideg áll rendelkezésre, ezért nagy valószínnûsséggel nálunk is havasnak kellett lennie a téli idõszaknak, és szépen ez kialakult:-)
Komoly hideg !Nekem csak az tûnt fel,hogy a WZ térképén É-Oroszországban most -35 fokok vannak.A WO kontinensminimuma szintén az oroszoknál -38 fok volt,ezek szerint vannak még a látókörükben nem lévõ állomások.Ugyanakkor a kontinensmaximum (Palermo) ma elérte a 26 fokot,de jelenleg is van 20 fok DK-Európában.Vagyis jelenleg mintegy 55-65 fok a 2m T külömbség D és É-Eu. közt.Ugyanakkor a legnagyobb légnyomás ilyen hidegben is a Lappföldi 1020 hepa.Mindig azt hittem,hogy a hideg magas légnyomással jár,de ez a tél(ha nálunk nem is)a kontinensen sokfelé bebizonyította,hogy állandósult változékony és ciklonális idõjárás is járhat tartósan nagy hideggel.
Vajon mi lehet az oka,hogy Ázsiában,Amerikában és Európában is egyformán soha nem látott havakról beszélnek? Ha ez persze médiatúlzás is,de van benne valami.Amerikában persze két vélekedés látott napvilágot:
a)azt bizonyítja,hogy nincs globális felmelegedés
b)a globális felmelegedés(erõsebb tengerpárolgás) bizonyítéka
Vajon lesz még egy c):józan magyarázat ?
Ugyanakkor ez az éles hõmérsékleti kontraszt szerintem még nagyon sok furcsaságot hoz az elkövetkezõ napokban,hetekben.A változékonyság marad,nem mintha eddig unatkoztunk volna a télen,de még a legnagyobb dobások csak most jönnek ?
Vajon mi lehet az oka,hogy Ázsiában,Amerikában és Európában is egyformán soha nem látott havakról beszélnek? Ha ez persze médiatúlzás is,de van benne valami.Amerikában persze két vélekedés látott napvilágot:
a)azt bizonyítja,hogy nincs globális felmelegedés
b)a globális felmelegedés(erõsebb tengerpárolgás) bizonyítéka
Vajon lesz még egy c):józan magyarázat ?
Ugyanakkor ez az éles hõmérsékleti kontraszt szerintem még nagyon sok furcsaságot hoz az elkövetkezõ napokban,hetekben.A változékonyság marad,nem mintha eddig unatkoztunk volna a télen,de még a legnagyobb dobások csak most jönnek ?
Hopp-hopp, most már -55,6 fok-nál járunk, gyúrunk a kontinens abszolút minimumára a -58,1 fokra:-) Nagyon rég, talán az elmúlt 30 éveben sem volt ilyen alacsony érték Európában, egyébként 1978 december 31-én mérték a -58,1 fokot, Uszty-Szugorban.
Hát igen, ez a Lake effect snow.. Régóta szemezek már én is ezzel a térséggel, így télen, nem semmi lehetne átélni egy ilyen telet mondjuk valahol Buffalo környékén sem.
Oroszország európai részén a tél leghidegebb értéke van születõben, eddig Hoseda Hard -51,1°C-ot, tartott, a mostani kemény hidegmag hatására ez az érték már -53,2°C fok, a kontinens legalacsonyabb mért értéke ezen a télen eddig. Kíváncsi vagyok a minimumra.) Pechora is -39,7°C-nál tart az elõrejelzések szerint itt is -50 fok körüli értékre lehet számítani.
Ugyan átmenetileg de beköszöntött a tavasz Máltára. 23 fok van a szél gyenge és süt a nap. Hihetetlen hogy pont most fáztam meg 
Del-Anglia folott ciklonkozeppont vonul nyugatrol keletre, tobbfele esovel, kicsit eszakabbra havas esovel, fokent a magasabb helyeken hoval is.
Ejszaka atkerulunk a hatoldalra, ha a csapadek me'g kitart, akkor egyre tobbfele mehet at az eso hoba delen is (nyugatrol kelet fele'). Szep lenne me'g egy utolso csattano ettol a te'ltol itt is...
Ejszaka atkerulunk a hatoldalra, ha a csapadek me'g kitart, akkor egyre tobbfele mehet at az eso hoba delen is (nyugatrol kelet fele'). Szep lenne me'g egy utolso csattano ettol a te'ltol itt is...
Csak nehogy nálunk is legyenek hasonlók!
Van pár löszfal, ami nagyon átázott az utóbbi hónapokban.
Van pár löszfal, ami nagyon átázott az utóbbi hónapokban.
Hát fura és egyben hihetetlen idõ van itt 
Tegnap reggeltõl egészen 3 óráig esett az esõ 20 mm hagyott hátra, majd váltott hóba es estig összejött 5-6 cm hó 1-2 fokban és a vizes földre. Most reggelre meg jóval 10 cm feletti hó van és mesés a táj -1 fokban. Nem is akarok arra gondolni, hogy mennyi havunk lehetne ha tegnap nem esõ formában hullt volna alá a csapadék fél napon keresztül. 
Link Pár km re innen.
Tegnap reggeltõl egészen 3 óráig esett az esõ 20 mm hagyott hátra, majd váltott hóba es estig összejött 5-6 cm hó 1-2 fokban és a vizes földre. Most reggelre meg jóval 10 cm feletti hó van és mesés a táj -1 fokban. Nem is akarok arra gondolni, hogy mennyi havunk lehetne ha tegnap nem esõ formában hullt volna alá a csapadék fél napon keresztül. Link Pár km re innen.
Jééézuss...majdnem Mondtam valamit Hát ez kegyetlen azért már. Ilyet azért nem szeretnék ide, durva következményei lennének.
Hát ez kegyetlen azért már. Ilyet azért nem szeretnék ide, durva következményei lennének. 
Ha jól emlékszem, augusztus 11-én volt, amirõl beszélsz. Emlékszem én is, káosz volt a városban, az utcákon víz volt...
Ez a tömb csinálta az egészet: Link
Ez a tömb csinálta az egészet: Link
Csak most látom, hogy a mm-es oszlopban a számok mellett van van még egy nulla! Ezért tényleg brutális felhõszakadások lehetnek ott, ráadásul huzamosabb ideig! A legnagyobb intenzitású felhõszakadást tavaly nyáron éltem át, amikor itt nálunk 60 mm-t dobott le, alig egy óra alatt. 
Na én olyan intenzitású csapadékot se nagyon láttam. Gyakorlatilag az alig 50 m-re levõ dolgok teljesen eltûntek az esõfüggönyben és csak úgy hullámzott az egész. Valahol van videóm is róla...
Ezért tényleg brutális felhõszakadások lehetnek ott, ráadásul huzamosabb ideig! A legnagyobb intenzitású felhõszakadást tavaly nyáron éltem át, amikor itt nálunk 60 mm-t dobott le, alig egy óra alatt. Na én olyan intenzitású csapadékot se nagyon láttam. Gyakorlatilag az alig 50 m-re levõ dolgok teljesen eltûntek az esõfüggönyben és csak úgy hullámzott az egész. Valahol van videóm is róla... 
Miközben Nyugat Magyarországon ömlik a hó és fagy, addig szinte egész Romániában "kánikulai" meleg van! A legmelegebb Ny - ÉNy-on, és Erdélyben, illetve DK-en Dobrogea-ban van. Itt a környékemen is igen inztenziv a meleg:
- Nagyvárad: 8 fok
- Vaskó: (Vascau) 7 fok
- Gurahont: 9 fok!
De Erdélyben is tombol a meleg:
- Marosvásárhely: 8 fok
- Déva: 7 fok
- Beszterce: 6 fok
És a Fekete-tenger partján is 5-6 fok van. Érdekes viszont, hogy délen a Duna mentén és Moldvában (tartomány, nem az ország) elég hideg van. Mostmár jónéhány napja, sõt hete, igen meleg van itt a környékemen. Az elõoldal itt keményen befût mostanában, ami aztán itt is ragad...
A legmelegebb Ny - ÉNy-on, és Erdélyben, illetve DK-en Dobrogea-ban van. Itt a környékemen is igen inztenziv a meleg:- Nagyvárad: 8 fok
- Vaskó: (Vascau) 7 fok
- Gurahont: 9 fok!
De Erdélyben is tombol a meleg:
- Marosvásárhely: 8 fok
- Déva: 7 fok
- Beszterce: 6 fok
És a Fekete-tenger partján is 5-6 fok van. Érdekes viszont, hogy délen a Duna mentén és Moldvában (tartomány, nem az ország) elég hideg van. Mostmár jónéhány napja, sõt hete, igen meleg van itt a környékemen. Az elõoldal itt keményen befût mostanában, ami aztán itt is ragad...
Nagyon erõs vihar volt tegnap este és éjszaka itt Athénban. Erõs villámtevékenység sok közeli lecsapóval, viharos szél, jégesõ, sajnos jégméretet nemtudok, pedig úgy tûnt nem volt kicsi, kopogott rendesen és a környék fehérbe borult egy kis idõre. Maga a vihar egy óra hosszat tartott sokszor nagyon intenzív esõvel.
Link Washington és környéke egész szép havat kapott, ezt erõsítik meg a híradások is.
Ja, itt is lehûlt keményen, ma reggel 8kor -3 fok volt... és a hétvégén, jövõ héten itt is havazhat akár
Pedig már nem bánnám a tavaszt... mondjuk itt az sem egy nagy élmény
Pedig már nem bánnám a tavaszt... mondjuk itt az sem egy nagy élmény
Az uj angliai hidegbetores eredmenye az Oxford-Reading kozotti teruleten:
Hetfo: eso, majd havas eso, szitalas hoval, szemcses ho
Kedd: havas eso zaporok, hozaporok, hodara zaporok megmarado ho nelkul, T2m napkozben +3, +5 fok (T850: -8, -9 fok)
Szerda: kisse fagyos ejszaka utan napsutes, nagy labilitas, atrohano ho es hodara zaporok idonkent heves intenzitassal es metszo eszakkeleti szellel. A kisse alacsonyabb felszini T es a nagy intenzitas miatt mar rovid idoszakokra megmarado lepel...
A het tovabbi reszen akar meg megmarado ho is kialakulhat itt-ott, majd jovo heten egy eszakrol del fele "leereszkedo" ciklon okozhat akar nagyobb havat is....
Hetfo: eso, majd havas eso, szitalas hoval
, szemcses hoKedd: havas eso zaporok, hozaporok, hodara zaporok megmarado ho nelkul, T2m napkozben +3, +5 fok (T850: -8, -9 fok)
Szerda: kisse fagyos ejszaka utan napsutes, nagy labilitas, atrohano ho es hodara zaporok idonkent heves intenzitassal es metszo eszakkeleti szellel. A kisse alacsonyabb felszini T es a nagy intenzitas miatt mar rovid idoszakokra megmarado lepel...
A het tovabbi reszen akar meg megmarado ho is kialakulhat itt-ott, majd jovo heten egy eszakrol del fele "leereszkedo" ciklon okozhat akar nagyobb havat is....
a mostani havazás után lehet, hogy nálunk is szükség lesz ilyen mûveletek végrehajtására...
Most meg jön ez a nagy ciklon a hét második felére jelentõsen beenyhül, nagy víz lesz, fõleg hogy esõvel jön. Árvíz, belvíz Romániában, hétvégén meg lehet ez lesz a hírekben.
Pedig köztudott, hogy tudományos igényességgel 2-3 napnál tovább az idõjárást nemigen lehet elõrejelezni.
A most épülõfélben levõ újabb mediterráni ciklon nálunk csak tovább ronthatja az amúgy is súlyos helyzetet.
A most épülõfélben levõ újabb mediterráni ciklon nálunk csak tovább ronthatja az amúgy is súlyos helyzetet.
Csak tudnám, hogy mit okoskodtak õsszel a szakértõk, hogy tavaszias tél lesz kevés hóval. Ehelyett egész télen hó alatt volt dél-Románia. Keményebb mint itt....
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat