Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Ezek az állomások dombon vannak? Mert ha nem, akkor nem tartom szerencsésnek az összehasonlítást. Fagyzugok vannak Észak-Afrikában is.
Az olaszországi Emilia-Romagna tartományban egy amatõr állomás adatsora a Karácsony elõtti fagyoknál: Link
A mérõ kameráján látható a környezete Link , sûrûn lakott terület.
Ez egy másik Link
Ez meg egy 3. Link
-12-13 fokok sokfelé voltak arrafelé, de a mérõk környezete mind lakott terület, egyet találtam, ami nem településen van, hanem kicsit kijjebb, az a -13,3 fokos érték.
Ezek az értékek alacsonyabbak, mint a Dunántúl dombjainak jobb fekvésû részei.
A mérõ kameráján látható a környezete Link , sûrûn lakott terület.
Ez egy másik Link
Ez meg egy 3. Link
-12-13 fokok sokfelé voltak arrafelé, de a mérõk környezete mind lakott terület, egyet találtam, ami nem településen van, hanem kicsit kijjebb, az a -13,3 fokos érték.
Ezek az értékek alacsonyabbak, mint a Dunántúl dombjainak jobb fekvésû részei.
FIGYELEM!
Az éghajlati naplót töltõknek ismét figyelmébe ajánlom, hogy a 16-ára bejegyzett maximumhõmérséklet az ország DK felén még 15-e este állt be. A napló jól láthatóan sok helyen hibásan lett kitöltve.
A karácsonyi esetet sem javította még ki mindenki!
Kérek mindenkit, hogy tartsa be a napló kitöltésére vonatkozó szabályokat. Ezen szabályok sorozatos megsértése az adatbázisunk elértéktelenedéséhez fog vezetni.
Köszönettel: Cauchy
Hát ez érdekes!
Sármelléken kedden reggel 2 centi havat mértek Link . Én kedd délben haladtam el Sármelléktõl kb. 10 km-re, és valóban olyasmi körüli hó volt.
Másnap meglepve nézem, hogy Sármellék 0 centi havat ad Link , pedig kedd és szerda között 0,6 fok volt a legmelegebb, csapadék nem volt, tehát 2 centi összefagyott jeges hó nem valószínû, hogy teljesen elolvadt 0,6 fokon. Ha el is olvadt egy része, legalább folt kellett volna hogy maradjon.
Aztán a következõ napokon is 0 centi havat adtak Sármelléken Link
Erre ma reggelre meg folt lett Link , miközben nem volt hóesés.
Furcsa!
Sármelléken kedden reggel 2 centi havat mértek Link . Én kedd délben haladtam el Sármelléktõl kb. 10 km-re, és valóban olyasmi körüli hó volt.
Másnap meglepve nézem, hogy Sármellék 0 centi havat ad Link , pedig kedd és szerda között 0,6 fok volt a legmelegebb, csapadék nem volt, tehát 2 centi összefagyott jeges hó nem valószínû, hogy teljesen elolvadt 0,6 fokon. Ha el is olvadt egy része, legalább folt kellett volna hogy maradjon.
Aztán a következõ napokon is 0 centi havat adtak Sármelléken Link
Erre ma reggelre meg folt lett Link , miközben nem volt hóesés.
Furcsa!
Eltelt a fél január és a fél tél egyaránt.Elég felemásra sikeredett mindkettõ.A december a maga izgalmas idõjárásával eléggé ismert,és így folytatódott a január is az országban:bõ esõk,bel és árvíz keleten,országos havazás majd erõs enyhülés,olvadás,most anticiklon és lehûlés:volt megint minden.
Pápán -0,6 vagyis átlagos lett a középT,de a keleti területek kb.3 fokos anomáliája pozitívban elég furcsa fejlemény.A csapadék nálam 26,7 mm,kicsit több a szokásosnál,míg keleten ez is vagy 2-3-szoros átlagmeghaladást hozott.Tegnap gyökeres fordulat jött:keleten hidegebb lett mint nyugaton,vagyis talán visszaáll a normális kerékvágás.
A tél eddig a Dunántúli-khg-et(ott átlagos)kivéve 1-2 fokos pluszt mutat,a hátralévõ heteknek keménynek kell lenni,ha átlagos telet szeretnénk.Európában is átformálódott minden.Bejött a modelleknek az ÉK-i AC megerõsödés,de igen aktívak az ÉNY-i ciklonok is.Két nagy központ ütközõzónája lehetünk megint, 950 körüli brit ciklon és 1050 körüli orosz AC küzdelme érdekes lesz...
Már most a kettõ közt az Északi-tengeren vihar tombol 100 km-es déli széllel.A mediciklonok egyelõre igencsak eltûnõben vannak
.Itt Pápán nem volt ilyen napsütéses és meleg idõ jan.1 óta,míg az Alföldön keményen fagy és párás-ködös az idõ.Ebbõl hogyan jön a folytatás a jövõ héten(és a tél 2. felében)elég nagy talány 
.
Pápán -0,6 vagyis átlagos lett a középT,de a keleti területek kb.3 fokos anomáliája pozitívban elég furcsa fejlemény.A csapadék nálam 26,7 mm,kicsit több a szokásosnál,míg keleten ez is vagy 2-3-szoros átlagmeghaladást hozott.Tegnap gyökeres fordulat jött:keleten hidegebb lett mint nyugaton,vagyis talán visszaáll a normális kerékvágás.
A tél eddig a Dunántúli-khg-et(ott átlagos)kivéve 1-2 fokos pluszt mutat,a hátralévõ heteknek keménynek kell lenni,ha átlagos telet szeretnénk.Európában is átformálódott minden.Bejött a modelleknek az ÉK-i AC megerõsödés,de igen aktívak az ÉNY-i ciklonok is.Két nagy központ ütközõzónája lehetünk megint, 950 körüli brit ciklon és 1050 körüli orosz AC küzdelme érdekes lesz...
Már most a kettõ közt az Északi-tengeren vihar tombol 100 km-es déli széllel.A mediciklonok egyelõre igencsak eltûnõben vannak
.Itt Pápán nem volt ilyen napsütéses és meleg idõ jan.1 óta,míg az Alföldön keményen fagy és párás-ködös az idõ.Ebbõl hogyan jön a folytatás a jövõ héten(és a tél 2. felében)elég nagy talány .
Régebben kifejtettem,hogy számomra(négy évtized távlatából nézve)sokkal többnek tûnek az évente elõforduló szupercellák,tornádók,árvizek és aszályok stb.mint 3-4 évtizede.Ugyanakkor a telek(legallábbis itt felénk)határozottan enyhébbek,1987 óta "komoly" télre itt Ény-on nem emlékszem,max.néhány hetes"fellángolásra".A nyarakon meg a kánikulai és hõségnapok számának gyarapodását érzékelem(de én sem tudok elõkapni erre vonatkozó megcáfolhatatlan saját vagy nem saját statisztikát ).
Ugyanakkor nem látszik igazából még ebbõl,valami visszafordíthatatlan és végzetes katasztrófa,mint amit tegnap(csak rövid részletét láttam)egy m1-en adott esti film is sugallt.A globális felmelegedés témájából a média lerágott csontot csinált,és olyanok is errõl nyilatkoznak,akik talán azt sem tudják,hogy nyáron miért van melegebb,mint télen?Különösen a világtenger megáradása témakör bántja a csõröm,vagyis,hogy hamarosan a tengerparti települések végveszélybe kerülnek emiatt.Ha ez így lenne,akkor elsõként fél Hollandia víz alá kerülne,hisz a tenger szintje alatt van,de furcsa mód nem hallom,hogy az országot vízelárasztás fenyegetné.Már évtizedek óta azt hallom,hogy Velencének lõttek,mégis megvan.Akkor miért féltsünk más tengerpartokat,ahol korántsem ilyen akut a veszély?
Most úgy érzékelem,hogy(nem megkérdõjelezve a statisztikákat),hogy a napfolthiány megment minket valami további forrósodástól.Ugyanakkor,ha nem lenne melegebb az utóbbi évtized a szokásosnál,akkor most elég szigorú,akár az 1929,1942 vagy 1985-höz hasonló telek lennének.Meggyõzõdésem,hogy ha olyan komoly telek lennének Európában,az sokkal károsabb lenne számunkra,mint a mostani átlagos vagy annál melegebb telek.(Már kifejtettem egyszer,hogy egy mostani,az 1929 februárihoz hasonló idõjárás padlóra tenné az országot:energetikailag,egészségügyileg,közlekedést,mezõgazdaságot és ipari termelést illetõen egyaránt.Most a langyos idõ ellenére is összeomlott Budapest közlekedése,mi lenne fél méter hó és -10 fokos havi közép esetén?
)
).Ugyanakkor nem látszik igazából még ebbõl,valami visszafordíthatatlan és végzetes katasztrófa,mint amit tegnap(csak rövid részletét láttam)egy m1-en adott esti film is sugallt.A globális felmelegedés témájából a média lerágott csontot csinált,és olyanok is errõl nyilatkoznak,akik talán azt sem tudják,hogy nyáron miért van melegebb,mint télen?Különösen a világtenger megáradása témakör bántja a csõröm,vagyis,hogy hamarosan a tengerparti települések végveszélybe kerülnek emiatt.Ha ez így lenne,akkor elsõként fél Hollandia víz alá kerülne,hisz a tenger szintje alatt van,de furcsa mód nem hallom,hogy az országot vízelárasztás fenyegetné.Már évtizedek óta azt hallom,hogy Velencének lõttek,mégis megvan.Akkor miért féltsünk más tengerpartokat,ahol korántsem ilyen akut a veszély?
Most úgy érzékelem,hogy(nem megkérdõjelezve a statisztikákat),hogy a napfolthiány megment minket valami további forrósodástól.Ugyanakkor,ha nem lenne melegebb az utóbbi évtized a szokásosnál,akkor most elég szigorú,akár az 1929,1942 vagy 1985-höz hasonló telek lennének.Meggyõzõdésem,hogy ha olyan komoly telek lennének Európában,az sokkal károsabb lenne számunkra,mint a mostani átlagos vagy annál melegebb telek.(Már kifejtettem egyszer,hogy egy mostani,az 1929 februárihoz hasonló idõjárás padlóra tenné az országot:energetikailag,egészségügyileg,közlekedést,mezõgazdaságot és ipari termelést illetõen egyaránt.Most a langyos idõ ellenére is összeomlott Budapest közlekedése,mi lenne fél méter hó és -10 fokos havi közép esetén?
)
"ismerjük a bõ száz éve határozottan emelkedõ átlaghõmérsékletet mutató adatokat"
Elvileg Hidegség erre a mondatra tudna érdekeset reagálni, egy hete beszéltem vele telefonon, van egy több mint elgondolkodtató adatsora...igazán beírhatná már!
Hidegség ébresztõõõõ!!
Úgy gondolom egyébként, hogy mindenki annyira el van ájulva ettõl a néhány tizedes melegedéstõl meg a jéghegyektõl meg a sarkok jégviszonyaitól, és szinte minden a melegedés körül forog, hogy ezekrõl a szélsõségekrõl, idõjárási helyzetekrõl, ezek számának változásairól szinte alig hallani.
Elvileg Hidegség erre a mondatra tudna érdekeset reagálni, egy hete beszéltem vele telefonon, van egy több mint elgondolkodtató adatsora...igazán beírhatná már!
Hidegség ébresztõõõõ!!
Úgy gondolom egyébként, hogy mindenki annyira el van ájulva ettõl a néhány tizedes melegedéstõl meg a jéghegyektõl meg a sarkok jégviszonyaitól, és szinte minden a melegedés körül forog, hogy ezekrõl a szélsõségekrõl, idõjárási helyzetekrõl, ezek számának változásairól szinte alig hallani.
No igen mi is a szélsõség. Az a baj, hogy szélsõségrõl beszélnek amikor augusztus 20-án heves zivatart vonul végig a fõvároson...Mitõl is szélsõség? Mert több ezren voltak az utcán? Szélsõséges egy - egy téli meleg rekord, hivatkoznak olyan mérõállomásra ahol néhány évtizede, vagy csak néhány éve van mérés. Egy szó mint száz: Értelmezhetõ eredményt adhat e néhány évtizedes idõszak vizsgálata bármely elemeket kiemelve, elõtérbe tolva, és azt bizonyítékként kikiáltva, hogy lám - lám ez a globális felmelegedés következménye? Persze ismerjük a bõ száz éve határozottan emelkedõ átlaghõmérsékletet mutató adatokat, de ez változás adhat e alapot arra, hogy minden extrém jelenséget azonnal a "globális felmelegedés" számlájára írjunk, amikor csak az elmúlt ezer évben voltak ennél erõteljesebb, gyorsabb változások az éghajlatban. Gondolom már unalmas, de ismét csak a Réthly kötetekre tudok utalni, kevés elcseszett évet lehet benne találni amiben ne lehetne találni olyan "szélsõséges " eseményt, ami a médiakórus hisztériáját fel ne élesztené.
Már sokszor laírtam,de nem vesznek egyesek róla tudomást(és 50-100 évente elõforduló kiugró szélsõségeket szajkóznak ,ha valaki szóba hozza),hogy nem az a lényeg,hogy mekkora egy szélsõség(4,6 milliárd év alatt sok lehetett és elég nagyok is),hanem az,hogy mennyire gyakoriak.Sajnos olyan kimutatástról nem hallottam,amely csokorba szedné,hogy hány szélsõség van évente az utóbbi mondjuk 200 évben,mert elõször azt kéne eldönteni,mi a szélsõség?Úgy meg nehéz,hogy egyes vélekedések szerint ilyen nem létezik,hisz ha már egyszer elõfordult a történelemben(modjuk karácsonyi tornádó Budapesten),akkor az már nem szélsõség(ha minden Karácsonykor elõfordul akkor sem)...
Pontosan! Végre olvastam egy olyan mondatot ami már régóta fogalmazódik bennem. 
Ha így nézzük, gyakran nem átlagos idõjárás van, meg már magában az ÁTLAG szóban is benne van, hogy egy nagyobb tartomány középsõ értéke, bár ha nagyon szõrszálhasogatóak vagyunk, akkor egy csupa ugyanolyan számsornak is van átlaga, pl. 3,3,3 annak 3.
Ha így nézzük, gyakran nem átlagos idõjárás van, meg már magában az ÁTLAG szóban is benne van, hogy egy nagyobb tartomány középsõ értéke, bár ha nagyon szõrszálhasogatóak vagyunk, akkor egy csupa ugyanolyan számsornak is van átlaga, pl. 3,3,3 annak 3.
Persze, önmagában egy havi adat, vagy egy januári +17 fok nem jelent semmi rendkívülit. Viszont amennyiben ezen események sorozata áll fenn idõben és térben, akkor az már említést érdemel.
Krisztián összeállítása is mutatja, hogy tulajdonképpen mi is medencénkben valaminek az átlaga, a válasz: a szélsõségek statisztikai kiegyenlítése.
Szép összeállítás! Lehangoló a média által keltett , fel - fel lángoló hisztéria, minden kilengést az u.n. globális felmelegedés (?) számlájára írnak, holott ennél jóval szélsõségesebb idõszakok tettenérhetõk a kárpát medence éghajlatában. Bizonyos értelemben minél fejlettebb az infrastruktúránk, annál inkább ki vagyunk szolgáltatva az idõjárás extrémitásainak.Pl. az 1816 - os tipusu hóvihar most lényegesen több emberi, áldozatot szedne, mint akkoriban. Szinte látom az autópályákon betemetett kocsikat.
Bezzeg.És ez a sok szélsõség egyértelmûen mutatja az éghajlatváltozást!
Ja ezek a 40-es évek? Húha, akkor nem, mert ez csak a mára igaz..
Bírom ezeket az összeállításaidat.
Amikor az öregek mesélnek, hogy "bezzeg régen mekkora telek voltak"(By Cauchy), akkor az enyhe teleket mindig kihagyják, mert azok nem annyira emlékezetesek, mint amikor nagypapám mesélte, hogy úgy ment át a szomszéd utcába a nagymamámhoz udvarolni, hogy létrán mászott át a hófúvás emelte hófalon. Amikor meleg idõ volt télen, arról ugye nincs ilyen emlék.
Kár, hogy nincs idõgépünk.
Kár, hogy a GFS archívumban csak pont 1949-ig vannak meg a térképek, de az látszik, hogy ha nem volt brit anticiklon, akkor enyhe tél volt, mint pl. 48-ban.
Ha már szóba kerültek a régebbi idõk telei, illetve az extremitások mértéke, következzék hát ennek kapcsán egy kis múltidézés.
Én most az 1940-es éveket választottam ki.
Ennek a bõ évtizednek a híres-hírhedt teleit, amikor szélsõségesen hideg idõszakok fordultak elõ, mindenki jól ismeri már, sok szó esett róluk (ilyen volt pl. 1940, 1942, 1947). Igen ám, de mi a helyzet ugyanezen kor szélsõségesen enyhe idõszakaival? Mert hogy olyanok is voltak ekkor, és nem is egyszer.
Január lévén, ezúttal erre a hónapra koncentráltam.
Alább szerepelnek 1939, 1948 és 1949 januárjának bizonyos hazai állomásokra vonatkozó havi legmagasabb hõmérsékletei (zárójelben a hónap azon napja, amikor a maximum beállt).
1939
Szekszárd: 18,3 °C (18.)
Pécs (Pius-kollégium): 18,0 °C (19.)
Királyhalom: 17,9 °C (19.)
Baja: 17,6 °C (19.)
Kaposvár: 17,4 °C (19.)
Elõszállás: 17,2 °C (19.)
Hõgyész: 17,0 °C (19.)
Nagykõrös: 17,0 °C (19.)
Siklós: 17,0 °C (17.)
Pécs (Egyetem): 16,8 °C (19.)
Zalaegerszeg: 16,8 °C (17.)
Lenti: 16,8 °C (17.)
Kunszentmiklós: 16,7 °C (19.)
Kecskemét (Miklóstelep): 16,7 °C (19.)
Balatonarács: 16,6°C (19.)
Gyula: 16,6 °C (19.)
Gyoma: 16,5 °C (19.)
Békéscsaba: 16,4 °C (19.)
Szentlõrinc: 16,3 °C (17.)
Kalocsa: 16,4 °C (19.)
Tótkomlós: 16,1 °C (19.)
Szarvas: 16,0 °C (19.)
Cegléd: 16,0 °C (19.)
Hévízfürdõ: 16,0 °C (17.)
Ebben a hónapban az ország szinte egész területén a havi abszolút maximum-hõmérséklet 10 °C fölött alakult. Sõt, jókora területen 14-15 °C körüli vagy efölötti volt ez az érték.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 17., 18., 19., 20. Vagyis a hónap során valószínûleg néhány napon át uralkodott csak ilyen szélsõségesen enyhe idõjárás.
1948
Sopron (Egyetem): 17,0 °C (14.)
Siklós: 16,0 °C (13.)
Kaposvár: 15,0 °C (24.)
Hódmezõvásárhely: 14,8 °C (14.)
Mosonmagyaróvár: 14,8 °C (14.)
Szentlõrinc: 14,2 °C (13.)
Mohács: 14,1 °C (25.)
Budapest (Postaállomás): 14,0 °C (14.)
Miskolc: 14,0 °C (14.)
Kereken 50 állomáson alakult a havi maximum 12,0 °C fölött, de amint látható, az értékek többsége ezúttal 12 és 15 °C között szóródott.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 4., 7., 8., 12., 13., 14., 24., 25., 26., 27., 30. A maximumok eloszlása itt már sokkal érdekesebb képet mutat: ennek alapján tehát egy igen stabilan enyhe hónap lehetett az a január.
1949
Siklós: 17,3 °C (4.)
Hódmezõvásárhely: 16,6 °C (2.)
Pécs (Pius-kollégium): 16,5 °C (4.)
Királyhalom: 15,6 °C (4.)
Pécs (Repülõtér): 14,7 °C (4.)
Mohács: 14,6 °C (2.)
Szeged (Mezõgazdasági Intézet): 14,6 °C (4.)
Lenti: 14,5 °C (3.)
Mezõhegyes: 14,5 °C (3.)
Szeged (Egyetem): 14,2 °C (4.)
Békéscsaba: 14,2 °C (3.)
Csongrád: 14,0 °C (3.)
Pécs (Misinatetõ): 14,0 °C (4.)
39 állomáson volt 12,0 °C-ot elérõ vagy annál magasabb havi maximum. Ezek jó része ezúttal is 12 és 15 °C közé esik.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 1., 2., 3., 4., 6., 19., 20. Itt pedig a hónap eleje lehetett tehát igen enyhe, illetve egy-két napon még késõbb is visszatért a szokatlan meleg.
Érdekességképpen alább következzenek rendre a Budapestre vonatkozó január havi középhõmérsékletek, 1939 és 1949 között:
1939: +1,5 °C
1940: -7,0 °C
1941: -2,4 °C
1942: -8,7 °C
1943: -4,2 °C
1944: +2,9 °C
1945: -3,5 °C
1946: -2,8 °C
1947: -5,7 °C
1948: +4,2 °C
1949: +1,7 °C
Vagyis látható, hogy olyan igazi, hagyományos értelemben átlagosnak mondható január itt Budapesten nem is fordult elõ ebben a bõ évtizedben! Még a leginkább átlagos-közeli években is legalább 1-2 °C körüli pozitív vagy negatív anomália mutatkozott (1939 és 1949, illetve 1941 és 1946), de az idõszak nagy részében inkább szélsõségesen hideg vagy meleg januárok voltak. (Természetesen itt most csak egyetlen állomásról beszélünk.)
Ilyenek voltak tehát az 1940-es évek januárjai - mindennek nevezhetõk, csak éppen átlagosnak nem.
(forrás:
OMSZ évkönyvek,
www.met.hu)
Én most az 1940-es éveket választottam ki.
Ennek a bõ évtizednek a híres-hírhedt teleit, amikor szélsõségesen hideg idõszakok fordultak elõ, mindenki jól ismeri már, sok szó esett róluk (ilyen volt pl. 1940, 1942, 1947). Igen ám, de mi a helyzet ugyanezen kor szélsõségesen enyhe idõszakaival? Mert hogy olyanok is voltak ekkor, és nem is egyszer.
Január lévén, ezúttal erre a hónapra koncentráltam.
Alább szerepelnek 1939, 1948 és 1949 januárjának bizonyos hazai állomásokra vonatkozó havi legmagasabb hõmérsékletei (zárójelben a hónap azon napja, amikor a maximum beállt).
1939
Szekszárd: 18,3 °C (18.)
Pécs (Pius-kollégium): 18,0 °C (19.)
Királyhalom: 17,9 °C (19.)
Baja: 17,6 °C (19.)
Kaposvár: 17,4 °C (19.)
Elõszállás: 17,2 °C (19.)
Hõgyész: 17,0 °C (19.)
Nagykõrös: 17,0 °C (19.)
Siklós: 17,0 °C (17.)
Pécs (Egyetem): 16,8 °C (19.)
Zalaegerszeg: 16,8 °C (17.)
Lenti: 16,8 °C (17.)
Kunszentmiklós: 16,7 °C (19.)
Kecskemét (Miklóstelep): 16,7 °C (19.)
Balatonarács: 16,6°C (19.)
Gyula: 16,6 °C (19.)
Gyoma: 16,5 °C (19.)
Békéscsaba: 16,4 °C (19.)
Szentlõrinc: 16,3 °C (17.)
Kalocsa: 16,4 °C (19.)
Tótkomlós: 16,1 °C (19.)
Szarvas: 16,0 °C (19.)
Cegléd: 16,0 °C (19.)
Hévízfürdõ: 16,0 °C (17.)
Ebben a hónapban az ország szinte egész területén a havi abszolút maximum-hõmérséklet 10 °C fölött alakult. Sõt, jókora területen 14-15 °C körüli vagy efölötti volt ez az érték.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 17., 18., 19., 20. Vagyis a hónap során valószínûleg néhány napon át uralkodott csak ilyen szélsõségesen enyhe idõjárás.
1948
Sopron (Egyetem): 17,0 °C (14.)
Siklós: 16,0 °C (13.)
Kaposvár: 15,0 °C (24.)
Hódmezõvásárhely: 14,8 °C (14.)
Mosonmagyaróvár: 14,8 °C (14.)
Szentlõrinc: 14,2 °C (13.)
Mohács: 14,1 °C (25.)
Budapest (Postaállomás): 14,0 °C (14.)
Miskolc: 14,0 °C (14.)
Kereken 50 állomáson alakult a havi maximum 12,0 °C fölött, de amint látható, az értékek többsége ezúttal 12 és 15 °C között szóródott.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 4., 7., 8., 12., 13., 14., 24., 25., 26., 27., 30. A maximumok eloszlása itt már sokkal érdekesebb képet mutat: ennek alapján tehát egy igen stabilan enyhe hónap lehetett az a január.
1949
Siklós: 17,3 °C (4.)
Hódmezõvásárhely: 16,6 °C (2.)
Pécs (Pius-kollégium): 16,5 °C (4.)
Királyhalom: 15,6 °C (4.)
Pécs (Repülõtér): 14,7 °C (4.)
Mohács: 14,6 °C (2.)
Szeged (Mezõgazdasági Intézet): 14,6 °C (4.)
Lenti: 14,5 °C (3.)
Mezõhegyes: 14,5 °C (3.)
Szeged (Egyetem): 14,2 °C (4.)
Békéscsaba: 14,2 °C (3.)
Csongrád: 14,0 °C (3.)
Pécs (Misinatetõ): 14,0 °C (4.)
39 állomáson volt 12,0 °C-ot elérõ vagy annál magasabb havi maximum. Ezek jó része ezúttal is 12 és 15 °C közé esik.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 1., 2., 3., 4., 6., 19., 20. Itt pedig a hónap eleje lehetett tehát igen enyhe, illetve egy-két napon még késõbb is visszatért a szokatlan meleg.
Érdekességképpen alább következzenek rendre a Budapestre vonatkozó január havi középhõmérsékletek, 1939 és 1949 között:
1939: +1,5 °C
1940: -7,0 °C
1941: -2,4 °C
1942: -8,7 °C
1943: -4,2 °C
1944: +2,9 °C
1945: -3,5 °C
1946: -2,8 °C
1947: -5,7 °C
1948: +4,2 °C
1949: +1,7 °C
Vagyis látható, hogy olyan igazi, hagyományos értelemben átlagosnak mondható január itt Budapesten nem is fordult elõ ebben a bõ évtizedben! Még a leginkább átlagos-közeli években is legalább 1-2 °C körüli pozitív vagy negatív anomália mutatkozott (1939 és 1949, illetve 1941 és 1946), de az idõszak nagy részében inkább szélsõségesen hideg vagy meleg januárok voltak. (Természetesen itt most csak egyetlen állomásról beszélünk.)
Ilyenek voltak tehát az 1940-es évek januárjai - mindennek nevezhetõk, csak éppen átlagosnak nem.
(forrás:
OMSZ évkönyvek,
www.met.hu)
Én ezért cseréltem le az Avast-ot, mert az összes keresõvel átnáztük a teljes tartalmat, és nem talált semmit a szerveren, a tartalom nem sérült, és nem fertõzött! Ráadásul nem minden gépen csinálja, szerintem a rejtett gif-ek miatt nyafog.
A várakozásaimnak megfelelõen a környéken 2mm körüli, hóban érkezõ (ám 200m alatt nem megmaradó) csapadék jött le a tegnapi ciklonális visszapörgésbõl, nálam 1,9mm.
Amíg Miskolc belvárosi részén szinte egész nap szállingózott, gyengén esett a hó és nem maradt meg semmi, addig itt Komlóstetõn vékony lepel alakult ki délutánra/mostanra. A fákon, kocsikon 1 cm feletti a "hóréteg" vastagsága.
Nem is a vastagságán, hanem a táj hangulatán van most a lényeg. A szürkeségbõl kimenni pl. melóból hazafelé tökéletes kikapcsolódást nyújt.
Nem is a vastagságán, hanem a táj hangulatán van most a lényeg. A szürkeségbõl kimenni pl. melóból hazafelé tökéletes kikapcsolódást nyújt.
Zsinórban harmadszor elõzõ esti érték az aktuális napi tmax, mutatja a jó magas értékekrõl való lassú, egyenletes lehûlést.
Ma hosszú órákon át havazott, ám csak reggel volt foltokban megmaradó hó, a több napja tartó fagynélküliség miatti meleg talajon.
Ma hosszú órákon át havazott, ám csak reggel volt foltokban megmaradó hó, a több napja tartó fagynélküliség miatti meleg talajon.
Ugyanolyan változatos telek voltak mint most, ugyanolyan szélsõségekkel, sõt azt kell mondjam az általában felölelt 1960 körül kezdõdõ átlaghoz képest jóval szélsõségesebb évtizedek elõfordultak, pro, és kontra! (+-) Most egy enyhébb periódus vette kezdetét az 50 -60 - as évek lehûlését követõen, azonban a "kisjégkorszak" (1600 - 1700 évek) idõintervallumábam is található bõven, enyhe, rendkívûl enyhe tél, csakúgy mint rendkívül hideg tél az azt megelõzõ enyhébb évszázadokból. A lehûlési szakaszokat sokszor nem is a téli hõmérséklet , de inkább a nyári félév drasztikus hõcsökkenése
jellemzi. Nekem az a meglátásom, hogy szélsõségektõl viszonylag mentes idõszakot élünk az elmúlt évtizedekben, az elmúlt évszázadok egy -egy idõszakaszához viszonyítva!
jellemzi. Nekem az a meglátásom, hogy szélsõségektõl viszonylag mentes idõszakot élünk az elmúlt évtizedekben, az elmúlt évszázadok egy -egy idõszakaszához viszonyítva!
jól megcsináltad
,de szerintem az se biztos ,hogy akkor hidegek voltak...valahol olvastam ,hogy 17. vagy 18.sz. elején volt egy olyan év ,amikor nyáron tél volt, télen pedig nyár na?
,de szerintem az se biztos ,hogy akkor hidegek voltak...valahol olvastam ,hogy 17. vagy 18.sz. elején volt egy olyan év ,amikor nyáron tél volt, télen pedig nyár na?
Hogyan is jellemezné az eddigi telet a középkorból egy korabeli összefoglaló? Megpróbálom megfogalmazni: "Állhatatlan egy tél, december közepéig lágyan viselte magát, utána voltak szigorú hidegek, de jó szánút egy pár napnál tovább nem lett,mert a havat mindig elmosta az esõ. Legtöbbször feneketlen sarak,sok esõ, sok hó, nagy áradások, sok helyen a föld árja is kiöntött (belvíz), január közepéig a föld fagya sem tartotta magát csak idõnként..."
Aki olvasott Réthlyt biztosan leesik... Remélem nem nyúltam darázsfészekbe, de inkább enyheségbe hajló csapadékos télre gondolnék e sorokat olvasva...
Aki olvasott Réthlyt biztosan leesik... Remélem nem nyúltam darázsfészekbe, de inkább enyheségbe hajló csapadékos télre gondolnék e sorokat olvasva...
Újszegeden az Atikövizig szerint a január eddig 50,3 mm-t produkált (tavaly 37,8 mm), ez az elmúlt 10 év második legcsapadékosabb januárja (a rekordot a 2003-as január tartja 63,3 mm-el).
Egyébként ugyanitt a tavalyi év csapadékösszege 553,8 mm, ami az utolsó 3 hónap miatt lett pont az átlagos. (javítsatok ki ha tévedek, de itt asszem 550 mm körül van)...
Egyébként ugyanitt a tavalyi év csapadékösszege 553,8 mm, ami az utolsó 3 hónap miatt lett pont az átlagos. (javítsatok ki ha tévedek, de itt asszem 550 mm körül van)...
Kettõspont után nem tettél szóközt! Ha S betû kerül közvetlen mellé, akkor jelenik meg.
jelenik meg. 
Érdekes, nálam februárban 16 napon volt hó, havas esõ, hózápor.11 napon volt hótakaró.
Legnagyobb hóvastagság 9 cm volt...
Májusban 5 zivataros nap volt nálam.
A június nálam a 2. legcsapadékosabb hónap volt.
Szeptemberben egyetlen zivataros nap volt a környéken.
Novemberben egyáltalán nem volt hó felénk.Egyedül 4.-én volt kevés havas esõ.
A többi kb. passzol.
Legnagyobb hóvastagság 9 cm volt...
Májusban 5 zivataros nap volt nálam.
A június nálam a 2. legcsapadékosabb hónap volt.
Szeptemberben egyetlen zivataros nap volt a környéken.
Novemberben egyáltalán nem volt hó felénk.Egyedül 4.-én volt kevés havas esõ.
A többi kb. passzol.
Idõjárási visszatekintõ 2009 Szalkszentmárton
Január:Igazi száraz téli idõ volt.Január 15-én Wenigzelben (Ausztria)korcsolyáztam,nagyon jó volt.Mikor visszatértem enyhe idõ volt
Februárzinte nem is havazott enyhe idõ volt.
Március:Március 13 jégesõ volt Szalkszentmártonon.És 25-én havazott!
Április:Enyhe hónap volt.
Május:Zivataros,enyhe volt
Júniuszáraz meleg idõ volt.
Július:20-30 fokos igazi nyári idõ volt,néha zivatarral. [esõ]
Augusztus:Megszületett a vihar.gportal!
Szeptember:Zivataros hónap volt.
Október:13-án elsõ havazás Kékestetõn volt.
November:Meleg,hideg,havas idõ volt.
December:17-19-én 15-20 cm hó ,December 25-én zivatar!!
A Szilveszter esõs volt [esõ]
Ez a miért van?
Január:Igazi száraz téli idõ volt.Január 15-én Wenigzelben (Ausztria)korcsolyáztam,nagyon jó volt.Mikor visszatértem enyhe idõ volt
Február
zinte nem is havazott enyhe idõ volt.Március:Március 13 jégesõ volt Szalkszentmártonon.És 25-én havazott!
Április:Enyhe hónap volt.
Május:Zivataros,enyhe volt
Június
záraz meleg idõ volt. Július:20-30 fokos igazi nyári idõ volt,néha zivatarral.
[esõ] Augusztus:Megszületett a vihar.gportal!
Szeptember:Zivataros hónap volt.
Október:13-án elsõ havazás Kékestetõn volt.
November:Meleg,hideg,havas idõ volt.
December:17-19-én 15-20 cm hó
,December 25-én zivatar!! A Szilveszter esõs volt [esõ]
Ez a
miért van?
Na, akkor én is csinálnék egy éves összefoglalást:
Január: Link Link
Február: Link Link Link Link
Március: Link Link
Április: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Május: Link Link Link
Június: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Július: Link Link
Augusztus: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Link Link
Szeptember: Link Link Link
Október: Link
November: Link Link Link
December: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Bocsi a hosszért!
Január: Link Link
Február: Link Link Link Link
Március: Link Link
Április: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Május: Link Link Link
Június: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Július: Link Link
Augusztus: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Link Link
Szeptember: Link Link Link
Október: Link
November: Link Link Link
December: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Bocsi a hosszért!
Tegnap késõ este kitettem a csapimérõmet, és reggelre 10 mm esõt találtam benne. Éjfél körül egy heves zápor vonult át felettem, szinte felhõszakadás-szerû intenzitással, de olyan 5-6 percnél nem tartott tovább.
A ma reggeli mérés eredménye 9,3mm, a cikloné már 21,4mm.
Így hónap termése immáron 30,3mm, csapadékos tehát a hónap és az év eleje.
Így hónap termése immáron 30,3mm, csapadékos tehát a hónap és az év eleje.
Hát igen, ha anticiklonális északnyugati fõn van, akkor itt nyugaton nagyon szépen be tud melegedni a levegõ. (Ezt tükrözi a sok Rábagyarmat.)
Az a 2004. február 5. felejthetetlen élmény, emlékszem pólóban mászkáltam kint, amire azóta sem volt példa, pedig voltak 15-17 fokok az utóbbi teleken is, de azok teljesen mások.
Azon a bizonyos februári napon a fõn miatt szinte egész nap sütött a Nap, a levegõ jó száraz volt (Szentgotthárdon 30 % körüli páratartalom volt), és 20 fokos maximumot mértem. Link
Az 1998-as enyheségre nem emlékszem, sajnos 6 évesen még nem figyeltem az idõjárást. Kár, pedig az durvább volt, mint a 2004-es, ahogy nézem akkor szinte egész hónapban tavaszias idõ volt. Link
Az a 2004. február 5. felejthetetlen élmény, emlékszem pólóban mászkáltam kint, amire azóta sem volt példa, pedig voltak 15-17 fokok az utóbbi teleken is, de azok teljesen mások.
Azon a bizonyos februári napon a fõn miatt szinte egész nap sütött a Nap, a levegõ jó száraz volt (Szentgotthárdon 30 % körüli páratartalom volt), és 20 fokos maximumot mértem.
LinkAz 1998-as enyheségre nem emlékszem, sajnos 6 évesen még nem figyeltem az idõjárást. Kár, pedig az durvább volt, mint a 2004-es, ahogy nézem akkor szinte egész hónapban tavaszias idõ volt. Link
"Álmodik a nyomor" jeligével extra-enyhe idõjárási helyzetek után kutattam az OMSZ szélsõséges hõmérsékleteit megtalálva: Link
2004. február 05-én voltak az igazán szép idõk: Link amikor tõlünk délnyugatra egy hatalmas anticiklon helyezkedett el... és peremén erõteljes északnyugati áramlás uralkodott... Link 12 fokos izoterma... óceáni eredetû légáramlatok....
Meg is volt az eredménye: Szentgotthárdon +22.5 fok....
1998. február 12-én ugyanez a helyzet: Link eredménye: Rábagyarmat +22.9 Februári "késõtavasz... "
Lássuk, hogy 1989. február 20-án mitõl volt +20.5 fok? Hát ettõl: Link ugyanaz...
1990. február 25-én ismét hasonló helyzet az elõzõ háromhoz képest: Link eredmény: +21.0 Szombathely....
Most nyilván mindenki sejti, hogy 2001. február 09-én milyen makroszinoptikus berendezkedéstõl lett +18.6 fok Baja Csávolyon.... HÁT nem attól, mint az elõzõ 4 esetben: Link végre valami változatosság ugye? Az óceáni eredetû levegõ nagyobb "hõséget" tud okozni, mint a teknõ elõoldal? Hmm...
Januárban is ugyanez a helyzet? Az elõforduló hõmérsékleti szélsõértékek nem szöktek olyan magasra, mint ahogy februárban ezek elõfordultak!
2005. sokak számára egy rémálom volt... itt egy helyzetkép január 08-ról : Link eredménye: +17.6 Máza
2008. január 20-án : Link eredmény: +17.5 Rábagyarmat
Na álljunk csak meg...! Ahogy böngészek a szélsõségesen enyhe értékek között..., több helyen feltünik Rábagyarmat neve például. Aztán ahogy utánajár az ember, észreveszi, hogy különbözõ makroszinoptikus helyzetekben más-más településeken mérik a rekordmeleg hõmérsékleteket... az országos csúcsokat.
01.20.
17.5 2008 Rábagyarmat
01.28.
18.9 2002 Rábagyarmat
02.10.
16.4 1998 Rábagyarmat
02.12.
22.9 1998 Rábagyarmat
De! Feltünõ módon Miskolcon sose dõlt meg az országos melegrekord...
Nagyjából le is van fedve, hogy milyen makroszinoptikus helyzetek járnak nálunk extra-enyhe idõvel..., természetesen a teljesség igénye nélkül..., mert nem néztem át minden lehetõséget. Elõoldali és zonalitás helyzetek mindenesetre viszik a pálmát. Én a tõlünk délnyugatra lévõ anticiklon peremén lévõ északnyugati áramlást is a zonalitáshoz sorolnám...
Nézzünk egy kis zimankót....:
1929-ben nem volt egyszerû az élet..., pár -30 fok alatti hõmérséklet befigyelt. Sajnos ehhez nem találok nyomási archívumot..., valaki linkelhetne, mert nagyon kíváncsi vagyok rá!
1954. január 28-án Nyíregyházán -27.6 fok volt... Link
1963. január 16-án Lentiben pedig -28.3 fok volt... Link (ez kicsit erõs...)
2003. január 12-én Zabaron -31.0 fok volt... Link
2006. január 26-án pedig Pátyodon volt -23.9 fok... Link
2005. február 07-én pedig -26.2 fok volt Milotán... Link
Érdekes módon ez a 3 évszám volt, amikor 2000+ esztendõben negatív csúcs született. Pozitív irányban viszont több precedens volt az utóbbi 10 évben, hogy egy régebbi melegrekordot megdöntöttünk...
Azért ha valaki törõdik vele... és átnyálazza az összes makroszinoptikus helyzetet..., akkor jó tapasztalattal fog rendelkezni, hogy milyen idõjárási helyzetben merre lesznek a legmagasabb Tmaxok..., mondhat akármit a modell...
2004. február 05-én voltak az igazán szép idõk: Link amikor tõlünk délnyugatra egy hatalmas anticiklon helyezkedett el... és peremén erõteljes északnyugati áramlás uralkodott... Link 12 fokos izoterma... óceáni eredetû légáramlatok....
Meg is volt az eredménye: Szentgotthárdon +22.5 fok....
1998. február 12-én ugyanez a helyzet: Link eredménye: Rábagyarmat +22.9
Februári "késõtavasz... "Lássuk, hogy 1989. február 20-án mitõl volt +20.5 fok? Hát ettõl: Link ugyanaz...
1990. február 25-én ismét hasonló helyzet az elõzõ háromhoz képest: Link eredmény: +21.0 Szombathely....
Most nyilván mindenki sejti, hogy 2001. február 09-én milyen makroszinoptikus berendezkedéstõl lett +18.6 fok Baja Csávolyon.... HÁT nem attól, mint az elõzõ 4 esetben: Link végre valami változatosság ugye? Az óceáni eredetû levegõ nagyobb "hõséget" tud okozni, mint a teknõ elõoldal? Hmm...
Januárban is ugyanez a helyzet? Az elõforduló hõmérsékleti szélsõértékek nem szöktek olyan magasra, mint ahogy februárban ezek elõfordultak!
2005. sokak számára egy rémálom volt... itt egy helyzetkép január 08-ról : Link eredménye: +17.6 Máza
2008. január 20-án : Link eredmény: +17.5 Rábagyarmat
Na álljunk csak meg...! Ahogy böngészek a szélsõségesen enyhe értékek között..., több helyen feltünik Rábagyarmat neve például. Aztán ahogy utánajár az ember, észreveszi, hogy különbözõ makroszinoptikus helyzetekben más-más településeken mérik a rekordmeleg hõmérsékleteket... az országos csúcsokat.
01.20.
17.5 2008 Rábagyarmat
01.28.
18.9 2002 Rábagyarmat
02.10.
16.4 1998 Rábagyarmat
02.12.
22.9 1998 Rábagyarmat
De! Feltünõ módon Miskolcon sose dõlt meg az országos melegrekord...
Nagyjából le is van fedve, hogy milyen makroszinoptikus helyzetek járnak nálunk extra-enyhe idõvel..., természetesen a teljesség igénye nélkül..., mert nem néztem át minden lehetõséget. Elõoldali és zonalitás helyzetek mindenesetre viszik a pálmát. Én a tõlünk délnyugatra lévõ anticiklon peremén lévõ északnyugati áramlást is a zonalitáshoz sorolnám...
Nézzünk egy kis zimankót....:
1929-ben nem volt egyszerû az élet..., pár -30 fok alatti hõmérséklet befigyelt. Sajnos ehhez nem találok nyomási archívumot..., valaki linkelhetne, mert nagyon kíváncsi vagyok rá!
1954. január 28-án Nyíregyházán -27.6 fok volt... Link
1963. január 16-án Lentiben pedig -28.3 fok volt... Link (ez kicsit erõs...)
2003. január 12-én Zabaron -31.0 fok volt... Link
2006. január 26-án pedig Pátyodon volt -23.9 fok... Link
2005. február 07-én pedig -26.2 fok volt Milotán... Link
Érdekes módon ez a 3 évszám volt, amikor 2000+ esztendõben negatív csúcs született. Pozitív irányban viszont több precedens volt az utóbbi 10 évben, hogy egy régebbi melegrekordot megdöntöttünk...
Azért ha valaki törõdik vele... és átnyálazza az összes makroszinoptikus helyzetet..., akkor jó tapasztalattal fog rendelkezni, hogy milyen idõjárási helyzetben merre lesznek a legmagasabb Tmaxok..., mondhat akármit a modell...
Ha hó nem is, ónos esõ annál inkább. Link Durva világ lehet ott fent.
Ma a Kõszegi-hegységben már nem igazán eshet/ett hó, hiszen a magasban is pozitív T-k uralkodnak tegnap este óta.
Kíváncsi lennék, hogy a Kõszegi hegyen hány m felett lehett hó... talán 500 felett majdnem végig hó esett... meg ott még ma is hó eshet. 40-50 cm hó, hmm
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat