Agrometeorológia

Köszi a választ!
Ma voltam egy faiskolában, voltak kiwik is, kékkcímkések a fiúk, pirosak a lányok voltak...
Még egy értetlenkedõ kérdés:

- ha lugasban gondolkodom mekkora legyen a tõtávolság, illetve oldalirányban mennyi helyet kalkuláljak neki? Kicsi udvarom van...
Illetve a vízigényre nem írtál semmit...

Üdv:
]-

Még tavaly õsszel leesett talpak most ilyenek: Link

Tavasszal!
Pont most!

Tavasszal kell metszeni, vagy õsszel is lehet?

Bárhol veszel kivit, valamilyen úton-módon meg kell bizonyosodni, hogy a termõ tényleg termõ, a porzó tényleg porzó.
Párban kell õket ültetni, márminthogy kell fiú is és lány is, egy fiúhoz akár 2-3 lányt is lehet ültetni (szerencsés életforma ez a kivi )

Fagytûrés: -20 fok alatti értéket is bõven kibír, erre jó példa, hogy 2005. február 10-én Link a környéken -22-25 fokokat mértek az állomások, és a környék kivinövényei teljesen sértetlenül vészelték át Link Link . Az egyik becsehelyi több mint 20 éves kivi mellett lévõ Cardinal szõlõ kifagyott, a kivinek nem lett semmi baja.
Ezt pár napja írtam Link , az elfagyott cseresznyerügyektõl néhány méterre Link lévõ kivi rügye teljesen ép Link Link
A tavaszi fagy tehet benne kárt, mivel nagyon korán indul, de ez terméskiesést nem okoz, mert akkor az alvórügyekbõl még tud lenni bõséges termés.
Helyigény: elég nagy, rettentõ erõteljes a növekedése, lugasként kell kialakítani, vagy ha kevés a hely, kordonosra is lehet, de jobb a lugas Link Link
Fényigény: nem kimondottan fényigényes, mivel kúszónövény, árnyékos helyen is jól érzi magát
Metszés: mindig a már letermett vesszõket kell eltávolítani, és az adott évi termés mindig az elõzõ évi vesszõkön lesz. Sokan követik el a végzetes hibát, hogy tavasszal levagdossák az összes vesszõt, ezzel a termést is eltávolítva gyakorlatilag koratavasszal "leszüretelnek".
Elõre is szívesen!

Kérdezném, elsõsorban Flootól:

Az itt olvasottak alapján szívesen ültetnék kiwit. Láttam is kertkatalógusokban.
Amire fõleg válszt szeretnék:
-fagytûrés, helyigény, fényigény, vízigény, metszés.
Elõre is köszönet!

Jaj szegény Spanyolok.A narancs ültetvényekben mi a helyzet?Ez a növény most milyen vegetatív helyzetben van? Laikusként gondolom, hogy ez nem is lombhullató növény.

Itt Link ma reggel -6 fokos minimum volt: Gerona (129 m) -6°
Ilyen február után Link , ahol a maximumátlag közel 14 fokos volt, ez a -6 fok elvileg kinyírt mindent.
Sokfelé voltak -5-8 fokok Spanyolországban, ahol már biztosan kárt okoztak, nem is kicsit.

Ami nincs a helyén, az azért nincs, mert kis mozdításra kifordultak a helyükrõl, jelezve, hogy élettelenek.
A -16 fok még nem okoz bajt a csonthéjasoknak, szerencsétek volt, 60-70 km-re tõletek már Pakson -23 fok volt, az Alföld közepe és délkeleti fele szerencsésen megúszta.
A -23 fok már rendesen megtizedeli a cseresznye és barack termõrügyeit, sõt, ott már vesszõfagyás is kezdhet jelentkezni.

A szegény csercsi rügyek, ugye azokat ki is fordítottad, mert nincsenek a helyükön.Nálam idáig csak -16 fok volt,remélem nincs baj.
Nagyon kappa a borászati-szõlõs képek!

Köszönöm szépen a képeket és a részletes választ.

A Bussay-szõlészet Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link borairól lehet szó.

Dr. Bussay László kb. 10-15 éve alapította a szõlészetét, azóta a boraival hülyére veri Európát. Jártak nála Traminból borászok, a tramini nevû szõlõ hazájából, el voltak ájulva a traminijától.
A múlt évi vörösborával még nem indulhatott a versenyeken, mert még nem volt elegendõ korú az ültetvény, de az elõkóstolások után az ország vörösboros gazdái elkezdhetnek remegni.
Csörnyeföld már nem a Balaton-melléki, hanem a Bussay sikerei után lett külön Zalai borvidék része.

Ha húsz évvel ezelõtt valaki azt mondta volna a borászati szakma akkori legnagyobbjainak, hogy lesz majd egy Olyan, aki egy nevesincs zalai dombon ilyen példátlan borászati diadalokat fog aratni a következõ két évtizedben, azt kiröhögik.
Mint ahogy a Bussay-t is kiröhögték a pécsi borász kollégái, hogy Zalában akar Õ borászkodni?!

Egy évvel ezelõtt Zalai Hírlap interjút készített Bussay doktorral, abból az alkalomból, hogy, amint arról már tudósítottam, Zala megye díszpolgárává választották. Ebbõl szeretnék idézni itt néhány részletet:

"...1985-ben végez, s a baranyai nagyvárosban, a megyei kórház tüdõgyógyászati intézetében helyezkedik el. A városi élet azonban nem neki való, amint lehetõség adódik rá, annak levegõtlensége elõl kimenekül falura. A sors szeszélye folytán Zalába kerül...

...Aztán Csörnyeföldön, a Kövecs-hegyen megláttam egy akkor 25 éves fügefát, s az volt a legfõbb ok és akkor még hétpecsétes titok, ami miatt végül mellette döntöttem...

...hiszen itt egykor muravidéki horvátok termeltek szõlõt, ám 1948 után ott kellett hagyniuk a birtokaikat.... Valóságos dzsungel volt itt, de nagyon jó fekvésûnek ígérkeztek a területek...
...A pécsi orvosnak a falu apraja-nagyja segített. Közösen irtották az akácost, kalákában építették a régi pincét...

...Zala a második világháborút megelõzõ idõszakig borászati nagyhatalom volt... csak késõbb leírtak bennünket, annak ellenére is, hogy én egy évben itt háromszor szüretelek fügét...

...Dr. Bussay László eredményei egészen egyedülállóak. A megyei és borvidéki versenyeken eddig MINDEN ÉVBEN ARANYÉRMES. A Pannon bormustra élmezõnyében immár nyolcadik éve folyamatosan ott szerepelnek a pincészetébõl kikerült fehérborok, legutóbb három általa palackozott mintát (rajnai rizling, olaszrizling, furmint) választottak be a legjobb húsz közé, EZT AZ EREDMÉNYT EDDIG EGYETLEN HAZAI PINCÉSZET SEM ÉRTE EL. A 2007-es szüretelésû rajnai rizlingje a pontszámok alapján AZ ORSZÁG LEGJOBB FAJTABORA lett. A 2003-ban megrendezett Alpok-Adria versenyen öt ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és Olaszország) pincészetének borai közül az általa termelt és palackozott tramini kapta a NAGY CHAMPION díjat. A legrangosabb borászati szaklap, az angol Decanter magazin szavazásán az olasz és rajnai rizling házasításával létrehozott Esküvé nevû cuveéje EGYEDÜLI MAGYAR BORKÉNT bekerült A VILÁG LEGJOBB RIZLINGJEI közé..."

Közben volt egy kis idõm, és olvasgattam az interneten.

Csörnyeföld a Balaton-melléki borvidék része. Az érintett pincészetnél 10 hektron termesztenek szõlõt és évente 20 000 palack bort készítenek....

Szia Floo!
Csörnyeföld környékén mekkora mennyiségben termelnek szõlõt? Mióta készítenek palackozott minõségi borokat?Meglepõdve láttam egy itallapon a hétvégén, hogy borsos áron kínálnak csörnyeföldi borokat. A pincészet nevét nem tudom, hogy leírhatom-e.
Eddig azt gondoltam, hogy jól ismerem a magyar borokat és borvidékeket, de most elbizonytalanodtam...

Muraszemenyén december 20-21-ére virradóan -21 fok körüli minimum lehetett.
Egy családi ház udvarában a cseresznyefa virágrügyeinek jó része el van fagyva, pirossal az ép rügyeket, kékkel az elfagyottakat, illetve azok helyét karikáztam be Link Link Link Link
Közben a szõlõhegyen a fügének kutya baja Link Link Link Link
Ezért csodálatos dolog az inverzió.

Úgy van, a felhõzet is lényeges, Jósvafõ esetében is ki tudja mekkora befolyása volt a vizsgált idõszakban! Erre aligha kapunk már választ. Viszont az Avason épp az volt az egyik különlegessége a helyzetnek, hogy felhõzet növekedéssel és szél élénküléssel együtt süllyedt rekordmélyre a hõmérséklet.

A tanulság az lehet, hogy minden állomás egyedi - és itt nem csak a hegy- és dombvidékiekre gondolok - , általánosítani vagy a sok közül csupán egy-két tényezõt kiragadva értékelni pedig egyenesen vétek.
...spanyolviasz, stb....

kess:
Köszönjük szépen a térképeket!

Jajó, stimm.

Egyébként annál az éjszakánál még az is közrejátszott, hogy voltak kisebb-nagyobb körzetek ott északkeleten, ahol felhõs, vagy borult maradt az ég, így a rosszabb fekvésekben sem süllyedt le nagyon a hõmérséklet.
Pl. Kassán még hajnalban és délelõtt is havazott.
Kóvályogtak ott kisebb nagyobb felhõdarabok, ahol épp kiderült egy foltban, ott lement, ahol épp nem, ott nem.
Ez térségileg elõny volt azon az éjszakán, hogy beragadt a felhõzet, de éppen ezért erre az éjszakára alapozni ott adott fekvés inverziós pozícióját, nem lehet.

A yuki és az általad leírtak szépen nyomon követhetõk az akkori hõtérképeken.
Alig több, mint 1 óra leforgása alatt 3,7 fokot csökkent a hõmérséklet.
4 óra:Link
5 óra:Link

A Miskolctól é-ra lévõ lila folt egyébként az edelényi állomás helyét mutatja.
A miskolcitól ék-re lévõ világosabb kék pedig a baskói állomást, amely szintén -16 fok fölött maradt a Zempléni-hegységben ezen az éjjelen, hajnalon.
A mérõ a faluban van:
Link

Nem, nem. A szóban forgó esetben térségi nagyságrendû folyamatok voltak meghatározók, így ezen a skálán érdemes értelmezni õket. Ennek jegyében én sem kimodottan és kizárólag az avasi mérési pontra értettem az utolsó mondatom, hanem eggyel nagyobb léptékben a város térségére, a Bükk keleti lejtõire.
Ha megnézed, azért is szerepel ott a "Miskolcnál" szó és nem az "Avason".

Mármint miért dolgozik a a délkeleti szél a fagylefolyás ellen?
Gondolom az Avas, mivel vulkáni domb, 100 méterrel kiemelkedve a mélyebb fekvésekbõl hasonló fagylefolyással rendelkezik minden oldalra.
Vagy mire gondolsz?
Még a délkeleti szél fel is hozhatja a lakótelep hõjét: "Avas déli része (Avas-dél) a város legnagyobb lakótelepének ad otthont, a város népességének körülbelül 1/4-e lakik itt." "Ez utóbbi magába foglal egy lakótelepet is, amely egy forrás szerint 10 448 lakásával az ország legnagyobb lakótelepe."

Nem csak érdekes, hasznos is, és nem pusztán agrometeorológiai szempontból. Utolsó mondatod elsõ felével tudok nagyon egyetérteni, messze nem tudunk még eleget a tökéletes megértéshez. Viszont nagy munka az egész, rengeteg mérés, gyûjtõ- és elemzõmunka szükséges az elõrelépéshez, amiben sokat segítenének az építõ jellegû viták, eszmecserék. Még fontosabb, hogy leegyszerûsítés helyett inkább feltárjuk a problémák apró, eddig nem- vagy félreértett részleteit.

Továbblépve most már egy picit, a példádból azt emelném ki, mennyire lényeges az átlagos minimum és az eseti, adott esetben extrém minimum fogalmának elkülönítése, magyarán az események megfelelõ súllyal való kezelése az agroklimatológiában, amennyiben bármilyen objektív következtetést le szeretnénk vonni adott terület értékelése kapcsán. Aztán ott van az ezer meg egy helyi tényezõ, amelyek mindegyikét a lehetõségekhez mérten, kínos precizitással fel kell mérni az állomások pontos helyétõl a szélviszonyokig, és sorolhatnánk még. A találgatás nem biztos, hogy jó felé visz.

Csak hogy én is hozzak példát, a tõlem 2,5 km-re lévõ reptéri állomás és köztem a mindössze 10 m-nyi szintkülönbséggel együtt elõfordult már nem egyszer 2 fokos eltérés is és nem csak szélsõ értékben, ráadásul hol itt volt a hidegebb, hol pedig ott. Mint annyi más esetben, és igen sokszor a kései-korai fagyos szituációkban is (klasszikus példa 2007 májusa), itt is a szélviszonyok állnak a háttérben. Nem mellesleg az emlegetett avasi extrém minimum kialakulásában is ennek a tényezõnek volt kulcsszerepe, ahogy yuki írja is. Érdemes visszakeresni az akkori hõtérképeket, szépen látszik az alföldi eredetû hideg légtömeg mozgása a DK-i széllel. Ahogy egyébként a miskolci T-adatok szinkronja is a széladatokkal. (Jósvafõ esetében a domborzat eleve nem engedett volna meg ilyen mértékû szélhatást hasonló szélviszonyoknál.) A hideg légtömeg advekcióján kívül bennem felmerült még az is, hogy Miskolcnál a DK-i szél egyébként is épp a fagylefolyás ellen dolgozik.

Link
"Igazából érdekes ez a szél-téma, mert nem mindig úgy adódik, hogy a dombon minél jobban fúj a szél, annál enyhébb az éjszaka.
Erre nagyon jó példa a mostani tél országosan leghidegebb éjszakája, a december 21-ei, miután a genovait követõen kiderült.
Az elsõ éjszaka elõtt elállt a hó délután-este, majd késõ este kiderült az ég, Nagykanizsán -20, Iklódbördõcén -21,4 fok lett.
Ezen az éjszakán a csillagda -11,2 fokon zárt, ami több mint 10 fokkal magasabb érték, mint az iklódi.
Az éjszaka folyamán a csillagdánál alig-alig volt légmozgás, pont ezért nagyon erõs inverzió volt, mert a egész légoszlop teljesen állt.
Ekkor a csörnyeföldi mérõ -12,5 fokos minimumot mért.
Ezen két adatból jól látszik, hogy az elsõ éjszakán a magassággal felfelé haladva emelkedett a hõmérséklet, mivel gyakorlatilag nem volt szél.
A totál anticiklonos nyári éjszakákon is ez a helyzet, amikor áll felettünk a teljes légoszlop, akkor minél magasabb helyre megyünk az alsó 300-400 méteren, annál magasabb értéket mérhetünk. Ez a titka a pécsi Árpád-tetõ gyakran rekordokat döntögetõ nyári éjszakai hõmérsékleteinek.
Node, a december 20-ai éjszaka után jött a második, amikor az enyhülés elõtt és a ciklon után egy fél éjszakára az egész országban kiderült az ég, de délnyugat felõl már jött a felmentõsereg.
Csakhogy az induló déli széllel a csillagda magasságában, 310 méteren egy ideig az ittragadt hideglevegõ áramlott, ezáltal szállított faggyal hidegebb, -12,2 fok lett fent, mint elõtte éjszaka, amikor a teljes légoszlop állt.
Ezeken a szállított fagyos éjszakákon, amikor a hideglevegõ vagy még vagy már nincs nyugalomban, hanem áramlik, akkor egy bizonyos magasság felett a magassággal ismét csökken a hõmérséklet, ezért mérhette a csörnyeföldi 230 méteres magasságban lévõ mérõm azon az éjszakán az ország legenyhébb hõmérsékletét -10,1 fokkal."

Valószínûleg ugyanez a szállított fagy effektus volt a miskolci -19 fok esetében is. Az abszolút magasság miatt lett olyan hideg ott.
Jósvafõ nem indult be a szél az éjszaka és a reggel folyamán.

December 20-án éjfélig Jósvafõn és Miskolcon hasonló, -13-15 fokos értéket mértek. Jósvafõ egészen reggelig maradt ebben a tartományban. Miskolcon 5 óra környékén a felhõzet megnövekedése után (7 okta), mérsékeltté fokozódó DK-i szél mellett csökkent a hõmérséklet közel -19 fokig. Egy tisztességes helyen pl. egy alföldi állomáson a felhõzet és szélsebesség növekedése többfokos enyhülést okozott volna. Itt éppen fordítva. A szélirány arra utal, hogy az Alföldön kialakult hideg levegõ advekciója szerepet játszott Miskolc (Avas) rekordhidegében.

Szerintem is nagyon érdekes téma!
Bár 5 éve írom ezeket az összehasonlításokat, azóta 1000-szer lett unalmasnak és gumicsontnak minõsítve, de én nem tudok betelni vele.
Elegendõ információ birtokában rengeteg összefüggésre rá lehet jönni.
Csak a szintkülönbség nyilván nem elegendõ, ebben igazad van, de kell hozzá.
Adott térségekben vannak áramlási viszonyok, amik egy-egy tipikus helyzetben, egy kritikus éjszakán befolyásolják a hõmérsékleti viszonyokat. Például a felhõzet vagy a szél.
Vannak olyan helyzetek, amikor valahonnan nehezebben kotródik el a felhõzet, más helyzetben meg épp az a térség derül ki elõször.
Sajnos a meteorológiai állomásoknál a tszf. magasságot feltüntetik, de azt, hogy az mihez képest xy méter, arról nincs adat.
Pl. érdekes dolog az, hogy Bátaapáti fagyzugállomás Link minimumátlaga alacsonyabb mint a bajaié, közben a december 21-i éjszakán 1 vagy 1,5 fokkal magasabb értéket mért. És több korai, vagy kései fagynál, tehát kihegyezett szituációban magasabb minimumot mért, mint a bajai állomás.
A december 21-i éjszaka a kaposvári állomás -23,2 fokot, a paksi is -23 fokot mért, közben a bátaapáti szûk völgy ha jól emlékeszem "csak" -18-19 körül.
Közben meg a Pécs-pogányi domb 70-80 méteres fagylefolyással meg -16,4 fokot.
Tehát egy térségen belül volt egy domb és egy fagyzug között 2-2,5 fokos különbség.
Pedig elvileg a Bátaapátira azt mondanánk, hogy az valószínû hidegebbet mért. A kaposvári sem annyira durva hely, meg a paksi sem, viszont ilyen kiélezett helyzetekben le szokták pipálni a bátaapáti szûk völgyet.
Lehet, hogy azért, mert a bátaapáti szûk, zárt völgyben hamarabb beáll a köd.
De ez sem igaz feltétlenül, mert az õsszel, amikor mértem a szomszédos szûk völgyben Link , ahol a környéken legelõször jelenik meg a köd, akkor a nagykanizsai és iklódbördõcei állomásnál is 2-2,5 fokkal hidegebbet mértem.
Szóval tényleg nem egyszerû a helyzet, de sokat figyelve és méregetve, sokat tapasztalva ki lehet lesni az adott hely és adott térség "szokásait".
Millió ilyen példám van, amik azt sejtethetnék, hogy az egész hõmérséklet téma egy kiszámíthatatlan káosz.
Pedig lehet, hogy csak keveset tudunk a témáról, mivel ilyen szinten és ilyen részletességgel szerintem Magyarországon még senki sem foglalkozott vele.

Nagyon érdekes a téma!
De pont azért ilyen izgalmas, mert összetett, éppen ezért kár leegyszerûsíteni. Nagyon is van mit magyarázni a kialakuló minimumok mértékén, de a kialakulás módján is: a két terület fagylefolyás-dinamikáját tekintve eltérõ, illetve a támogató és ellene ható tényezõk volumene egész más nagyságrend...

Az igaz, hogy a szintkülönbség lehetõvé tesz ilyen kedvezõen magas minimumokat mindkét helyen, de ebbõl még nem következik, hogy minden esetben önmagában mentesít is az erõs fagyoktól. Pusztán a szintkülönbségre visszavezetni a lezajló folyamatokat durva leegyszerûsítése lenne a történetnek.

Az egész probléma megértéséhez a kesséhez hasonló komplex és elemzõ szemlélet közelebb visz...ehhez persze jobb összefüggéseiben értelmezni amit ír, mint egy fél gondolatot kiragadni és jól félreérteni. Már csak azért is mert egyébként ugyanazt magyarázzátok mindketten, csak a megközelítés más.

Az írásod elsõ felére csupán azért nem reagálnék, mert ez már 2-szer megtörtént, legutóbb kb. 2 órája.
A mondandó lényege pedig messze nem arról szólt, hogy hasonlítsuk össze a miskolcit a jósvafõivel és csodálkozzunk a -15,5 fokon. Viszont mivel hülyén érezném magam, ha ugyanazt kellene újra és újra elismételnem, ezért ezt most ki is hagynám.
Ez így nem konstruktív vita, sõt nem is vita, mivel te nem ellenkezel velem, csak másról beszélsz.

Ezt te írtad:
”A B-A-Z megyében lévõ jósvafõi állomás teljesen hõszennyezésmentes helyen csak -15,5 fokkal zárta a telet.
Kevesebb szintkülönbséggel és fagylefolyással. Ráadásul az egész egy völgykatlanban van,”

Kedves Kess! 100 m szintkülönbség és egyúttal fagylefolyás bõven elég a ”csak -15.5 fokhoz”. Nincs ezen mit magyarázni. Ahogyan az évtizedes absz. Tmin-en (-17.6 fok) sincs. Miskolcon akár több hó is lehetett, mint Jósvafõn. Inkább azt kellene kiemelni, hogy egy kedvezõ fagylefolyású 300 méteres dombszint alázta még Miskolcot is, pozitív értelemben.

Ezt most te írtad, vagy floo?
A 2 állomás között 400 km van, ezt bele szabad venni a számításba?

Jósvafõnél ezek szerint jó a 100 m, Lendvánál a 30 nem, a tarcali ellenében?
Térképen megnézve elég nyitottak azok a völgyek. A hideg levegõ gyorsan a sík területen találja magát.
Ha mutatnál egy fényképet róla, azt is örömmel venném, érdekelne az is, milyen árnyékoló volt rajta.
A lendvai -19,3-at azért összehasonlíthatod még a Muraszombaton mért -24,1-el is, vagy pl. Veliki Dolenci-vel is (308m) -17,4.
Ezek mind az elmúlt évtizedben születtek.

Egyébként korábban jó fekvésû, nagy szintkülönbséggel rendelkezõ dombokon mért értékek lettek összehasonlítva floo jóvoltából pl. a tarcalival. Nem is értem, hogy akkor miért nem szóltál.

Kedves kempeter!
Megpróbálok egy gyors választ összeeszkábálni, mert úgy látom pont a lényegen siklottál át.

Az lenne a furcsa, ha ilyen kedvezõ adottságú helyen egyáltalán -20 fok vagy az alatti Tmin alakulna ki!
1.
Senki nem beszélt arról, hogy -20, vagy az alatti minimumot kellett volna regisztrálnia.
Idézet a tegnapi levelembõl:
"Evidens, hogy van lefolyása és elegendõ szintkülönbsége, különben zabari hõmérsékleteket mért volna."
Ha völgytalpon lenne természetesen ugyanolyan hõmérsékleteket mért volna, mint a korábban említett 3 állomás a környékén, vagy akár még alacsonyabbat.
Hogy hogyan mûködik az inverzió, azzal egy met. fórumon azért a legtöbben azt hiszem, tisztában vannak.

2.
Igenis messze van pl. a miskolci állomás fekvésétõl, ami -18,7-et mért, ráadásul ultrahõszennyezésmentes a hely.
Ilyen Jósvafõ-féle helybõl 286 millió van -a sztereotípiáknak megfelelõen- az ország leghidegebbnek tartott részén.
Itt van egy béna ábra is pl.:
Link
Pedig ha abs. minimumról van szó, kicsit másképpen fest a dolog.
És ebbõl a -15,5-bõl azt hiszem, elég egyértelmûen következik, hogy lehetett volna -15 fölött is mérni.
De jöhettem volna a baskói állomással is.

Az, hogy te azt mondod, evidens, hogy ilyen fekvésben is csak ennyit mért (mert akár tetszik, akár nem, körbe van ölelve hegyekkel - nem egy tipikus dombtetõi állomás), akkor annak csak örülök, mivel nem rég már 3 állomás alapján -ami ettõl jóval alacsonyabb értéket regisztrált-, meg lett állapítva, hogyan is muzsikáltak északkeleten a dombok, a délnyugatiakkal ellentétben (arra dny-i szél erõs rásegítésével). És akkor senki nem írta rá, hogy de ez nem evidens..meg kicsit árnyaltabban fest a dolog, avagy csak nyissuk ki a szemünket és nézzük már meg a többi OMSZ állomás által mért értéket is.

3.
A szintkülönbségrõl meg annyit, hogy ez nem csak egy méterben kifejezhetõ fogalom.
Körülbelül 1872 dologtól függhet.
Az említett falu egy 3-400 méter széles keskeny völgyben van, ahová hatalmas területrõl folyik le a hideg levegõ, és mind egy helyre, így elég nyilvánvaló, hogy jóval hamarább telítõdik, mint ha egy nagy alföld terülne el az állomás elõtt.
Illetve ez az alacsonyabb tszf. (210 m) csak nagyon kis területre koncentrálódik.
De természetesen nagy jelentõsége van ennek a kis kivezetõ völgynek is.
Ilyen helyeknek eleve sajátos mikroklímája van.
Kicsit nézd még meg azért azokat a térképes kivágatokat.
És igen, az évtizedes abs. minimuma is igencsak jónak tekinthetõ a több száz km-re dny-ra lévõ, a köztudatban fél-mediterrán ország dombi mérõihez képest is.

Naigen!

A régi lendvai mérõrõl írtad korábban, hogy igaz, hogy 28 méterrel a sík felett van, de egy szûk völgyben, a szûk völgy alsó oldalában, a szûk völgy aljától néhány méterrel feljebb.
Tehát a fagylefolyását és az inverziós pozícióját meghatározni nagyon nehéz, mert a 28 méter a sík felett, de néhány méter a belsõ szûk völgy felett, majdnem az aljában elég nehezen tipizálható helyen van.
A tarcali viszont olyan helyen van, ami tökéletesen kiaknázza a 30 méteres fagylefolyás okozta hõmérsékleti elõnyt !
Link

Tehát a kettõt hasonlítani nem szerencsés egy az egyben.

Hajrá!
Biztosan vannak ott olyan fekvések, ahol túl is élne, pl. ahonnan a Kempéter által betett képet készítették.

Kedd reggelre Spanyolország ezen a térképen látható részére, Barcelona, Zaragoza környékére elég csúnya hideget vár Link , sõt, egész Spanyolország csúnyán fagyna Link
Az ECM sem aprózza el Link
Ott már jóideje 15 fok környéki és afeletti hõmérsékletek vannak, nagyon nagy kárt tudna csinálni.
A kajszi már gondolom virágzásban lehet ott.
Remélem nem jön be nekik.

Én a Zabar környéki dombokra is ültetnék fügét.

Fügevadászat Keszthelyen!
A keszthelyi állomás Link Link bõ -21 fokos értéket mért december 21-re virradóra, kíváncsi voltam, hogy a városi fügék hogy viselték.
A füge ugye fajtától, kortól, ágvastagságtól függõen -15 fok környékén sérül, megfagy, elfagy.
Ez a példány a belvárosban van, kicsit alacsonyabb fekvésben, mint a meteorológiai állomás Link
A rügyei majd mind sötétek, képtelen voltam eldönteni, hogy elfagytak-e, vagy csak ilyenek. Talán van köztük elfagyott csúcsrügy is, meg ép is Link Link Link
Nem tudom.
De szép vastag törzse van Link
Ez a szemben lévõ ház fügéje, a tulaj szerint mindkettõ ugyanaz a fajta Link Link
Ez a képeken látható állítólag 20 éves, és soha sem fagyott el.
Tudni kell, hogy Keszthely belvárosa nagyon õsi, ennek megfelelõen nagyon sûrûn van beépítve, egymás hegyén hátán vannak a házak, így a település hiába csak 20 000-es, a belvárosa elég jól be van építve, és a képekbõl kiindulva megfelelõ hõszennyezést biztosít a füge túléléséhez.
Bár a képeken szereplõ hajtások nem tûnnek épnek, mintha el lennének fagyva Link Link , de közben meg akkora fa mint a huzat, ha eddig nem fagyott el, pedig voltak nagy hidegek az elmúlt 15-20 évben, akkor ezt is túl kellett élnie. Aztán lehet, hogy a vékonyabb ágak és az ágvégek megfagytak, de a fának nem lesz baja.
A tulaj szerint apró lila gyümölcse van.
És jó vastag törzse Link
Egy pár utcával odébb, egy kicsit magasabb szinten egy jégfügére(azért jégfüge, mert a tapasztalatok szerint ellenállóbb, jobban bírja a hideget) bukkantam Link Link
A sarjak el vannak fagyva Link , viszont a már befásodott vastagabb gallyak csúcsrügyei épek Link
Lehet, hogy az elõzõ kettõ is jégfüge volt, vagy valami változata a jégfügének, nyáron érdemes lesz megnézni õket.
Ez egy hagyományos magyar fajta Link , fagyérzékenyebb, de mivel a város egy magasabb pontján van, kisebb nagyobb sérüléssel, de részben megúszta, vannak elfagyott Link és ép Link vesszõi is.
Ez a belvárosi egyetem közelében van, szintén magasabban, mint az elõzõek, veszettnagy példány Link Link
Keszthely és környéke elég jól áll fügeileg, de nem azért, mert kivételes a klímája, hanem mert üdülõövezet, így ott divat fügét és egyéb különleges növényt ültetni. Így van belõlük bõven.

Ilyen és ehhez hasonló kisebb-nagyobb (tárgyi)tévedések tudják becsapni az embert és megakadályozni abban, hogy reális képet fessen valamirõl.
Sorolhatnám a többi (tárgyi)tévedést, de aki tudja tudja, aki nem ammeg nem.

Fantasztikus elhelyezkedés !
Most látom elõször Zabart, és teljesen érthetõ a hideg oka.
Gyönyörû.

Elõször magamnak válaszolva…hááát…nem bõven 300 m felett van! Floo és Bellone, köszönöm Nektek! Kess, innentõl neked írom; Az állomás 100 méterrel van magasabban, mint a völgy, ami igencsak jó fagylefolyást feltételez! Az lenne a furcsa, ha ilyen kedvezõ adottságú helyen egyáltalán -20 fok vagy az alatti Tmin alakulna ki!
A következõ kép Zabarról készült: Link A kép készítésének helyén képzeld el a jósvafõi állomást! Odafent ”langymeleg”, odalent ”mínuszkétszáz”.

Ogimet szerint 305 méter magasan található. Ezt támasztja alá a Google Föld is és a Panoramio is. Íme: Link

Már bocsi, de most ez mire is akart válasz lenni?

Az állomás egy völgykatlanszerû képzõdményben van 300 m-en, de nem a völgy alján.
Evidens, hogy van lefolyása és elegendõ szintkülönbsége, különben zabari hõmérsékleteket mért volna.
Ez elég egyértelmû...
Természetesen utánanéztem az állomásnak, nem fejbõl írtam a dolgokat.

Csak a kedvedért pár kép a helyérõl. (sárga pötty)
A falu a 2.képen van lent a szûk völgyben, az van 210 m-en.

Link
Link
Link

Valahol a nyíl környékén van az állomás.
Link

Historical Weather: JOSVAFO, Hungary
Weather station: 127660
Latitude: 48.48
Longitude: 20.53
Altitude: 305 m

Hatalmas tévedésben vagy Jósvafõvel kapcsolatban! Pontosan nem tudom neked megmondani, hogy milyen magasan van az állomás, de bõven 300 m felett van! 300-400 m között lehet valahol. Beírtam gugliba, hogy Jósvafõ OMSZ állomás és erre bejött a Katasztrófavédelem honlapja! Kiderült, hogy csomó OMSZ állomáson mérnek háttérsugárzást! Link Lementettem egy képet az oldalról, miután a térképen mentem Jósvafõre az állomáshoz! Link Egyértelmû, hogy az állomás nem a faluban van a katlanban (~tszf. 210 m), hanem fent a hegyen.
Egy OMSZ-os kollégát megkérdezek majd priviben, hogy pontosan hány méteren van ez a jósvafõi állomás.

jav.:
"dombtetõn lévõ....dombokkal"
mérõkkel akart lenni természetesen

A tarcali legalacsonyabb hõmérséklete pedig 2001-es érték.
A mostani -18.0 a miskolcival összehasonlítva -az eltérõ árnyékolási módban rejlõ különbségek miatt- még nagyobb differenciát sejtet.

Látom, nem rég szóba jött 3 ék-i úgymond dombi állomás.
A tarcali állomás 124 m-en van, a szintkülönbsége kb. 30 m, szóval ez egy kicsit más elbírálás alá esik, ha abs. minimumot vizsgálunk.
Nem igazán összehasonlítható Csörnyefölddel, vagy a Csillagdával.
De a régi szlovén lendvai állomással már igen. Annak 30-40 m lehetett kb. a szintkülönbsége.
Az elmúlt évtizedben 2003-ban -19,3, 2005-ben -19,0 fokot regisztrált (de több -15 alatti volt még)
A tarcali állomásnak -400 km-re északkeletre- az elmúlt évtizedben mért legalacsonyabb hõmérséklete -18,3°C volt.
A kérdés csak annyi, mit, hogyan, és milyen szemszögbõl vizsgálunk.

A jelenlegi miskolci állomás fennállásának leghidegebb értékét mérte ezzel a -18,7-tel.
Viszont ebbõl nem lehet olyan következtetéseket levonni, hogy akkor 50-100 km-re ettõl a helytõl hasonlóan történt minden, még azon a szinten sem.
Ezer oka lehetett a helyi erõsebb fagynak.

A B-A-Z megyében lévõ jósvafõi állomás teljesen hõszennyezésmentes helyen csak -15,5 fokkal zárta a telet.
Kevesebb szintkülönbséggel és fagylefolyással. Ráadásul az egész egy völgykatlanban van, természetesen nem az alján van az állomás..a környékén Zabar,Edelény,Hidasnémeti mind -20 alatt volt.
Jósvafõnek -17,6 az elmúlt évtizedes abs.minimuma a tutiempo szerint, ami az elviekben sokkal jobb fekvésû, dombtetõn lévõ szlovén dombokkal összehasonlítva is igencsak jónak számít.

De ha már agromet.
A fügék azért nem hõmérõk, és elég szubjektívan érzékelik a hõmérsékletet. Max. intervallumban lehet beszélni tûréshatárról.
Fõleg, hogy vannak olyan fajták, amelyek jóval -15 alatti T-t is elviselnek.
Ez viszont egy elviekben kevésbé fagytûrõ fajtáról lett szedve..B-A-Z megyében...januárban...150 m környékérõl és nem épített környezetben.
Link

10 fok eltérés itt is volt Dunaújvárosban azon a dec. 21-i napon…Dericktõl tudom, hogy a helyi OMSZ automata -14.3 fokot mért, miközben a síkon -24 fokot mértek Tasson.

A kanizsai patakparti állomáson -20,3 fok volt a december 21-i éjszakán.
A képen látható füge rügye még nem is annyira, hanem a képeken piros karikával Link Link jelölt kis gombóc nagyon nem bírja a hideget. Az a kis gombóc egy kis füge, az lesz az elsõ termés, és -6-8 fokban már elfagy.
A hegyen, ahol -12 fok volt, ezek a kis gyümölcsök le vannak fagyva. Jön helyettük rengeteg új, tehát nem gond, csak jelzi, hogy az a kanizsai belvárosi udvar ezen a télen bõven -10 fok alatti minimumot hozott. Ami nem is csoda, hiszen kis túlzással szobanövénynek tekinthetõ ebben a belsõ udvarban.
Még néhány példa, hogy bizony a 10 fokos "spórolás" megvolt:
Kaposvári állomás -23,2 fok, Ordax mérése Kaposvár városban -14,1 fok(és a kaposvári fügék is belül maradtak a -15 fokos letális küszöbön).
Pécsi egyetemi mérõ -12,5 körül zárt, a Pécs környéki mély fekvések -23-24 fokot mérhettek volna, ha lett volna ott mérõ.
Bp. körül Felcsút és Kakucs -23 fok, belvárosi állomás -14 fok.
Ez mind 10 fok körüli különbség.
Nyilván ha az Avason lévõ miskolci állomás -19 fokát nézed, ahhoz képest egy belvárosi -15 fok tényleg nem 10 fokos különbség, de mély fekvésben ott is -23-25 fokok lehettek, abból kiindulva, hogy az Avas domb és mégis -19 fok volt. Az egri állomás is nagyon jó dombi fekvésben van, mégis -17 fok volt, szemben a dunántúli dombok -12-13-15 fokos értékeivel.
Szóval a mély, hõszennyezésmentes fekvések és a belvárosok között majd mindenütt 10 fok körüli "spórolás" volt.

A mai nap zöldség,répa elültetve + 1 óra kínlódás a rotáció beröffentésével.
Holnap a borsó vetés lenne, és kb 1 hektárnyi terület berotálása.

Így van.
Elõször is, ha már jönni kell a hidegnek, még épp jókor jön, ahogy írtad és ahogy tapasztaltam errefelé én is.
Aztán már csak reménykedni kell, hogy nem jön áprilisra újabb hideghullám (sajna esélye 30% feletti).
Ettõl függetlenül a márciuson nem múlik (azaz nincs vészesen kitavaszodó növényzet), már ez is nagy szó.

Nem feltétlen "spórolt" meg a beépítettség 10fokot, mág a jóval nagyobb miskolci belváros védett udvaraiba is csak öt fokos "spórolás" jött létre.

Ha ez lesz a tél utolsó támadása, és ezután nem lesz fagy, akkor jól jöhetünk ki belõle, mert még nem indultak meg a növények annyira, hogy kárt tudjon tenni.
Bár a kajszikon már van 1-2 pirosbimbó, de még kibírnak azért elég sokat.
Bár, látva azt, hogy idõrõl idõre eláraszt bennünket a hideg ezen a télen, nem nagyon van rá biztosíték, hogy április elején nem jön a következõ.

Más:
Egy kis füge Nagykanizsa belvárosában, körbeépítve Link Link Link Link
Szerintem még -10 fokot sem kapott, annyira épek és zöldek a rügyei Link Link Link
A külterületi -20 fokból csinált ez a belsõ udvar -10 fok alatti értéket.
Dombi viszonylatban, ahol -12-12,5 fokos érték volt ezen a télen a legalacsonyabb, ott onnan indult volna a "fûtés", nem -20-ról.
El lehet képzelni, ha pl. a csörnyeföldi szõlõhegy helyén és alatta a síkon egy város terülne el, micsoda klimatikus adottságokkal rendelkeznének az ott lakók.
Nem tudom, van-e olyan hideg, ami ezt a kanizsai belvárosit, vagy egy itt lévõ fügefát elpusztítana.
Kár, hogy valamelyik örökzöld helyett nem fügét ültettek többtíz évvel ezelõtt, jó nagy lenne már.

Rácspontomra bizony januárt idézõ a fáklya középtávja: Link

Nem lesz melege a földnek Európa-szerte az elkövetkezõ egy hétben, illetve a növények is le fognak állni Link Link Link Link Link
Illetve ahol már megindultak a növények, ott akár fagykárok is lesznek.