Bioszféra

Link Link

De nem harapták le semmidet, ugye? :-)

Tegnap Balatonbogláron meg volt a nap legextrémebb élménye.
Benn voltunk a vízben,úgy jó 100-150méterre a parttól. Rajtunk kívül nem sokan voltak fürdõzõk.
Tõlünk 20-25 méterre látszott,hogy ragadozó halak rabolnak épp.
Ez még semmi,de amikor négyünk közé ugrott egy az elég furcsa meglepetés volt. Ilyet még nem éltem át.

Valóban nem védett, viszont szerepel a "Magyarország nagygombáinak javasolt Vörös Listája" kiadványban, mint veszélyeztetett faj. Nem azért került fel a listára, mert különösebben ritka lenne (bár nem mondható gyakorinak, legfeljebb egyes tájegységeken az), hanem mert különösen ízletes csemegegomba, amire szinte "vadásznak" a gyûjtõk.
A legjobb, forgalomban lévõ magyar gombászkönyv is megjegyzi, hogy "Magyarországon az utóbbi évtizedekben visszaszorulóban van, ezért kíméletre szorul".
Biztosan nehéz lehet a csábításnak ellenállni, de javasolandó. Szerintem jól döntöttél, hogy nem gyûjtöttél belõlük.

Pont Rád gondoltam, amikor beraktam a linket. :-)

Hm. Érdekesek.

Köszönöm! Alsóörsre bejutni is csak Felsõörs felõl tudnék, így egyszerûbb direkt Felsõörsrõl menni :-) Van buszmegálló Felsõörsön ott, ahol elágazik a káptalanfüredi út, az a legtisztább, ha onnan lesétálok. Még egyszer köszönöm!

Köszönöm szépen az információt!

Dr. Rimóczi Imre - Gombaválogató címû könyvsorozatában védett gombaként szerepelt mikor vagy 6 éve utoljára a kezembe vettem. Azóta ezen tudásomat nem frissítettem.

A 23/2005 (VIII. 31.) KvVM miniszteri rendelet 5. sz. mellékletében, - ami a védett gombákat tartalmazza - a császárgomba nem szerepel, tehát jelenleg nem védett! Egyes gombával foglalkozó netes lapok tévesen szerepeltetik védettként. Legközelebb nyugodtan szedd fel õket, igen jóízû gomba fõleg levesnek és salátának.

Ez így is van,csak át kell vágni a hegyen,de nem Felsõörsrõl,hanem Alsõörs régi hegyfalujából a legegyszerûbb.Persze Felsõörsrõl is oda lehet jutni.

Egy kis érdekesség, Barrett Klein rovarász-hallgató nagyrészt rovaros témájú grafikái, képei:
Link

Még egy kérdés: ez az az erdõs rész, ami Alsóörs és Káptalanfüred közt van? Mert akkor ez Felsõörs felõl megközelíthetõ legegyszerûbben.

"Bearanyozzák", ahogy társadalomföldrajz tanárom mondta egyszer... Igaz nem gombára, almára. Hát mindegy tulajdonképpen..

Esõ nélkül is??? Megnézem, hogy lehet odajutni, szombaton szabadnapos vagyok, ha tudok, lenézek. Köszönöm a tippet!

A káptalanfüredi(Balatonalmádi) Cserehegy település melletti oldala mesébe illõen jó gombatermõ hely.Sok a vargánya is.

Gyönyörûek!
A védett gombák listáján Link a császárgalócát én nem látom, ha az volna, nem lenne árusítható gomba.

Annyit gondolkodtam már rajta, mivel nálunk horribilis ára van a gombának a piacon, vargányás erdõ meg nincs a közelben, hogy valamely gombaszedõ fúrumtársat megkérjem, utánvéttel postázzon már nekem 2-3 kiló vargányát a termõhelyen lévõ piaci áron számolva... Nem tudom felfogni, hogy a Mátrában 300-500 forintos gomba hogyan lesz 3000-3500 mire ideér a piacunkra...

Mint ahogy azt már sokan írták, igazi vargányadömping volt az elmúlt hetekben az Õrségben.
Mi is többször, több kosár gombát szedtünk (a fagyasztó tele, a rokon pedig ellátva)
Pár kép az egyik délutáni vadászatról:Link Link Link Link A császárgombát én nem gyûjtöm, mivel tudomásom szerint védett: Link Link

Gyönyörûek! Hari jól határozta meg. :-)
Amúgy szerintem talán Te és a feleséged se örülnétek, ha valaki egy hatalmas fényképezõgéppel betörne a hálószobátokba a legintimebb pillanatokban. :-)))

Nagy gyöngyházlepkék, ha jól látom. Szépek!

Egy képpel még adós maradtam a Börzsönyi találkozóról. Ezzel a "szégyenlõs" párocskával, vagy negyed óráig "kergetõztem" mire pózoltak nekem egy fotó erejéig... Link

Ejh, ez olyan összevissza, mint egy rózsás cigány kendõ. :-) Nekem idén nyáron a sárga árnyalatai nyílnak odakinn, vagyis a tavaszi hagymások lenyílása után. A csicsókám még nem nyílik, viszont jó lisztharmatos, ami azért jó, mert így a kis lisztharmatzabáló katicabébijeim hízhatnak.

Link

Lakóhelyembõl kifolyólag fõleg az észak-dunántúli erdõket ismerem,a Balaton-felvidéktõl Gyõr környékéig.A jelenség mindenhol tapasztalható,még a Csallóközben is találkoztam ilyen fákkal.Elõször a Balaton mellett jelent meg a betegség a 90-es évek elején.A 70-es,80-as években a balatoni feketefenyvesek még egészségesek voltak.A kór balatoni jelentkezése után egy darabig a szentiván-gönyûi erdõkben még nem volt tapasztalható,majd itt is megjelent.Most már a balatoni fenyvesek állapota szemmel láthatóan javul,jelenleg a Gyõr környékiek a betegebbek.Tehát fel lehet vetni egy délrõl észak felé való terjedés lehetõségét.Emellett úgy sejtem-bár ebben nem vagyok teljesen biztos- hogy a keletebbre fekvõ országrészek kevésbé érintettek.

Tûkarcgomba (Lophodermium) okozta száradással, levélhullással gyakran találkoztam magam is a Gönyûi- és Szentiváni-erdõben, szerintem elsõsorban ez okozza a levélhullást. Önmagában a száraz, meleg idõszakok nem lehetnek betegség, vagy arra való hajlam okozói, hiszen a fa õshazáját jelentõ balkáni és kis-ázsiai térségben még szélsõségesebb nyarakhoz szokhatott.
Melyik erdõrõl van szó?

Meg tudná valaki mondani,mi okozza az erdei és feketefenyõk kb.húsz éve tapasztalt betegeskedését,pusztulását?Nyári hõségidõszakok után a tülevelek egy része elszárad,fõleg a fiatal hajtások.Néha az egész fa napok alatt teljesen kiszárad.A fenyvesben az elpusztult,a senyvedõ beteg és az egészséges fák foltokban,mozaikosan helyezkednek el.Szerencsére úgy tapasztalom,minta az utóbbi egypár évben a betegség visszaszorulóban lenne,több az egészséges fa.Mi lehet ez?Én valami parazitára gyanakszom,melynek kedvez a meleg,száraz idõ.

Emléke legalább örökre megmaradt.

Ó, eszembe jutott róla a legendás tantermi szenderünk, ami annak idején végtelenül idegesítette a tanárt, és sajnos egy épp(nem)olyantársamat is..
A tanóra anyagából nyilván semmi nem maradt meg, de legalább gyorsan lepergett a 45 perc..

Szender a teremben
Halál-fejét szegetten,
Pödörnyelvét harapva,
Bé szorult a neonba

Jaj, de iszkolt a forróságból
A szívós zuhanó-bombázó,
S kivoltát bizonygatva
Nyolcasait újra írta,

Mígnem egyszer megfáradt,
de mint szender nem lazsálhat,
Átszelte már széltét-hosszát,
Jobb lesz itt az öngyilkosság

Koppan halál-feje a táblába
- nem bízta a krétára -
S derékszöget írte le hullta:
a katedrán egy szender-hulla

Szender a teremben,
merev teste meg-meg rebben,
Látni véli a halál ajkát:
"Csak egy állat!" cipõtalpát..

Úgy tûnik nem csak a börzsönyi Morgó-patak völgyében húzódó égerest és a távolabbi tölgyeseket csavargatta meg kis hazánkban tornádó...az Õrségben már komoly méreteket öltõ pusztításról szólnak a hírek...4000 köbméter már nem játék ..és szálalóban ráadásul..tud errõl valaki helyi erõ többet-bõvebbet?...
Link

Szerk:közben látom a tornádós fórumban volt már róla szó..
Link

Szoktam valódi gerebengombát is találni, sõt már az idén is találtam belõle a lakásomhoz közeli erdõben rókagomba gyûjtés közben, de igazi hazája az Õrség, ott egyes helyeken rengeteg szokott lenni belõlük. Én csak a fiatalokat szedem le, tojásosan és pörköltnek szoktam elfogyasztani, jó az íze, de persze a rókagombával nem versenyezhet, no és ez utóbbinak nálunk most van a szezonja, míg a gerebengombának csak ezután jön majd...

Szerencse, hogy nem mondjuk a délelõtti Napközben-ben ment le, amikor a kertészkedõk is hallgatják a mûsort.

Ez gáz.

jajj

Nem sokan guggolnak le hozzájuk, hogy lefotózzák, hiszen olyan az állaguk, mintha valaki náthásan kicsapta volna a .. biztosítékot.

Sikerült ma reggel a rádióban egy orbitális dolgot mondani...
A Kossuth Hajnal-táj mûsorában a harangvirágokról volt szó, 4:10 körül volt.
Egy kertésznek látszó nõlénnyel beszélt a riporter, a vadon nõtt szépséges harangvirágok említése után a riporter kérdi, hogy ezek hogy kerülnek a kertekbe ("hogy kerül a hegyi rétekbõl és az erdõkbõl a kertekbe a harangvirág?"). Erre a nõlény a magfogáson kívül a következõ mondatot hallatta: "valóban, a harangvirágok közt olyan szépek vannak, hogy egy az egyben beültethetõk, mint dísznövény, a kertbe"
Nem beszélek a mondatban fellehetõ nyelvtani problémákról, bár az is megérne pár szót. A lényeg, ami engem kiakasztott, hogy ezzel a mondattal a nõlény azt sugallta a hallgatónak, hogy hozzuk csak haza az erdõbõl kiásott harangvirágot és ültessük csak a kertünkbe....
A problémát részben az jelenti, hogy egy területen élõ virág minden bizonnyal ahhoz a talajhoz, klímához szokott, így egész kis eséllyel fog a kertben megmaradni, ezért eleve marhaság ilyet mondani, hogy a vadvirág egy az egyben mehet a kertbe. A súlyosabb problémát a védett növények hazahordása jelenti, a ugye a harangvirágok közt is akad védett, fokozottan védett (Széleslevelû harangvirág)... A jó magyar pógár kiszakad az erdõbe, azt se tudja, milyen növényt lát, s a fényképezõgépe helyett a gyalogsági kisásót veszi elõ (jobb esetben, rosszabb esetben csak kézzel kitépi), hogy eztán otthon, a kertjében nõjön tovább a szépséges növény. Persze valószínû nem fog, de a birtoklási vágy ereje hatalmas... És ugye ez nem csupán a harangvirágokra érvényes.
Mondja a rádió mindezt abban a korban, amikor mindenhol lehet kertészeti hibrideket kapni, amelyek legalább olyan szép dísznövények, mint a vadak az erdõben, sziklaormokon. Lehet persze vitatkozni, hogy valóban arra biztatott-e a nõlény, hogy vidd haza az erdõbõl a harangvirágot. Szerintem igen. Pedig azt kellett volna hangsúlyozni, hogy NE vidd haza, hanem vegyél a kertészetben, mert az utóbbi biztosan meg is marad a kertedben s a vadon élõk sem károsodnak.
Azzal, ha az erdõbõl egy vad növényt hazaviszek, károsítom magát a növényt, az erdei életközösséget, megrövidítem embertársaimat, hisz õk már nem csodálhatják meg a virágot egy tisztás szélén, megrövidítem az államot, hisz közvagyont képez a vadvirág, még ha pénzben alig lehet kifejezni az értékét, akkor is... Jó lenne ezen elgondolkodni...

Szerencse.

Nem férgesek, épek és egészségesek, egyedül a nagyoknak a szárába lehet csak találni egy keveset.

Az igen. Szépek. Nem férgesek?
Errefelé már elmúlt a vargánya és a rókagomba. Viszont kilószámra hordja apósom a csuprosgombát. A vacsi is az volt lesütve. Meg kékhátú is sok van, csak azok férgesek...

Munkából hazaérkezésem után vettem a fáradságot és kiugrottam a közeli erdõbe körülnézni, ezeket a szép vargányákat találtam.
Link
Link
Elõtte az Õrségben volt dolgom onnét kaptam kedvet hozzá, ugyanis nem volt idõm megállni.

Még tavasszal történt: Link
Ez készült: Link

Nálunk, a Tekeres-völgyben mindkettõ megterem. :-)

Link
Link

A keréknyomban..

Mintegy megerõsítésként írtam le a gombatest tapintása révén szerzett tapasztalatomat.

Ó, van ott Kabaláson, pár száz méterre az Arborétumtól olyan sívó homok, hogy esetenként a kocsikerék is elakad benne.

Ezek szerint nem véletlen a "gelatinosum" elnevezése.

Gogo, köszönöm hogy pontosítottál. Ebbõl a családból a a kevésbé bizalomgerjesztõ kormos mirigygombához és az elég gyakori aranyos rezgõgombához volt eddig szerencsém.
"Igazi" gerebent te szoktál találni, esetleg kóstoltad már?

Nagyon komoly képsorozat!

Több szem többet lát, több koponya többet tud.
Valóban korhadó fenyõtuskón találtam. Megtapogattam és a nagy melegben is jéghideg tapintásúnak éreztem. Állaga kissé hasonlított a zselés cukorkáéra.
Köszönöm a pontos meghatározást.

Õk inkább hím kisasszonyok.. vagy aminek magukat érzik éppen.

Most nálunk is nagy növény-burjánzás van, nem is gyõzzük kaszálni..
A tavacskánk is teli vízzel, partján tocsog a víz. Néhány szárazabb évben alig van benne víz, van hogy ki is szárad.
Ugyanakkor a Kék-Kálló-völgye menti parabolabucka kopárságához képest az arborétum területe mindenkor valóságos dzsumbuj.

Az általad fotózott gomba a kocsonyás álgerebengomba (Pseudohydnum gelatinosum (Scop.:Fr.)Karst), a rezgõgombafélék családjába tartozik. Ehetõ gomba, elsõsorban korhadó fenyõtuskókon él.

Kisasszony hím, micsoda szó, ilyeneket a pesti utcákon is látni. :-)))))))))))