Agrometeorológia
Itt még nem. Nagyapám azon eszi a kefét hogy a máknak már a földben kéne lenni. Március közepéig itt nem lesz semmi, ugyanis innen nem tud hova lefolyni.
Az utóbbi napokban sokat száradt a talaj, hála a szeles napos idõnek.
A következõ napokban már nem valószínû számottevõ csapadék, így lassan kezdõdhetnek a kerti munkák.
A következõ napokban már nem valószínû számottevõ csapadék, így lassan kezdõdhetnek a kerti munkák.
Most már nem kell letakarni õket, kivéve, ha megindultak a levelek alatt a rügyek.
Ha még totál alszanak, ami elég valószínû, akkor -15 foknak kellene lennie, hogy bajuk legyen. Az meg nem nagyon valószínû már.
A füge majd csak májusban kezd éledezni, ezért van az, hogy a tavaszi fagykár gyakorlatilag esélytelen a füge esetében.
Ennek is van azért hátránya, amikor egy hidegebb tél, vagy majdnem fügeelfagyás után még májusban sem tér magához a növény, a gazda, látva hogy az összes többi növény már leveles, a füge meg nem, gondolja elfagyott, és nyekk, kivágja.
Közben meg csak megkésett kicsit az amúgy is késõi lombosodással.
Ezt hívják a tetszhalott temetésének.
Ha még totál alszanak, ami elég valószínû, akkor -15 foknak kellene lennie, hogy bajuk legyen. Az meg nem nagyon valószínû már.
A füge majd csak májusban kezd éledezni, ezért van az, hogy a tavaszi fagykár gyakorlatilag esélytelen a füge esetében.
Ennek is van azért hátránya, amikor egy hidegebb tél, vagy majdnem fügeelfagyás után még májusban sem tér magához a növény, a gazda, látva hogy az összes többi növény már leveles, a füge meg nem, gondolja elfagyott, és nyekk, kivágja.
Közben meg csak megkésett kicsit az amúgy is késõi lombosodással.
Ezt hívják a tetszhalott temetésének.
Tavalyelõtt õsszel kaptam egy fügegallyat, leszedtem a vékonyabb gallyakat és leástam egymás mellé. Eléggé hevenyészve, nem vártam semmi extrát.
Igen késõn hajtottak ki, de kb õszre 10-15 cm-es hajtásokat hoztak. Õsszel szétültettem õket, 4 helyre. Sajnos eléggé siettem, így a gyökereit eléggé sérülten ültettem ki kivéve azokat, amelyek helyben maradtak. Igazából nem bánom, mert nem is akarnék 4 füge boktot a kertben (jóból is megárt a sok). Diólevéllel és gallyakkal takartam télen. Tegnap szedtem le róluk a dióleveleket, mivel féltem hogy össze ne rohadjon a sok vizes levélmassza alatt. Legalább levegõzik.
Egyelõre úgy látom hogy élnek a hajtások.
Kíváncsian várom a további fejleményeket, hogy megmaradnak-e, esetleg teremnek-e már.
Ha viszont fagyni fog, akkor estére valamivel biztosan le fogom takarni a jövõ héten.
Igen késõn hajtottak ki, de kb õszre 10-15 cm-es hajtásokat hoztak. Õsszel szétültettem õket, 4 helyre. Sajnos eléggé siettem, így a gyökereit eléggé sérülten ültettem ki kivéve azokat, amelyek helyben maradtak. Igazából nem bánom, mert nem is akarnék 4 füge boktot a kertben (jóból is megárt a sok). Diólevéllel és gallyakkal takartam télen. Tegnap szedtem le róluk a dióleveleket, mivel féltem hogy össze ne rohadjon a sok vizes levélmassza alatt. Legalább levegõzik.
Egyelõre úgy látom hogy élnek a hajtások.
Kíváncsian várom a további fejleményeket, hogy megmaradnak-e, esetleg teremnek-e már.
Ha viszont fagyni fog, akkor estére valamivel biztosan le fogom takarni a jövõ héten.
Egerben a fügére veszélyes napok, amikor -15 köré csökkent a hõmérséklet még dombos helyeken is: dec. 21, jan. 25, jan. 28, feb. 2., feb. 3. A közelemben lévõ füge kb. 215 m tszf-en el is fagyott.
Ha V alakú és észak felé néz, akkor nyáron sem kapna sok napfényt, ha jól képzelem el. És a füge tényleg fényigényes, sok példányt láttam más fák árnyékában például, és azok nem fejlõdnek olyan szépen. Nyilván, hogy egy domb keleti vagy nyugati oldala, az nem számít, de ha fél napig árnyékban van és több órával kevesebb fényt kap, az már nem jó.
Mindenképpen ültessed át.
Várom a képeket!
Enikõ!
Sajna azok tényleg el vannak fagyva.
Megtennél nekem valamit?
Nem tudom, van-e Nyíregyházának dombi része vagy szõlõhegye, de ha lesz egy kis idõd vagy pont arra jársz, megtennéd, hogy ott is nyitott szemmel jársz, és ha látsz valahol fügét, lefényképezed?
Kíváncsi vagyok, dombi fekvésekben mi a helyzet arrafelé
Csak mert az egri állomás dombon van és december 21-én -17 fokot mért, a miskolci dombon és hõszennyezéssel(?) mért -19 fokot(!!!), a tarcali is domb és -18 fokot mért, szóval elvileg a dombok sem muzsikáltak valami jól arrafelé, legalábbis a három állomás által kijelölt szinten biztosan nem.
Köszönöm, ha esetleg sikerül valamit találnod!
Mindenképpen ültessed át.
Várom a képeket!
Enikõ!
Sajna azok tényleg el vannak fagyva.
Megtennél nekem valamit?
Nem tudom, van-e Nyíregyházának dombi része vagy szõlõhegye, de ha lesz egy kis idõd vagy pont arra jársz, megtennéd, hogy ott is nyitott szemmel jársz, és ha látsz valahol fügét, lefényképezed?
Kíváncsi vagyok, dombi fekvésekben mi a helyzet arrafelé
Csak mert az egri állomás dombon van és december 21-én -17 fokot mért, a miskolci dombon és hõszennyezéssel(?) mért -19 fokot(!!!), a tarcali is domb és -18 fokot mért, szóval elvileg a dombok sem muzsikáltak valami jól arrafelé, legalábbis a három állomás által kijelölt szinten biztosan nem.
Köszönöm, ha esetleg sikerül valamit találnod!
Tegnap ellátogattunk a védett fügebokrokhoz. Link Kíváncsiak voltunk, hogy a növények hogyan vészelték át a külterületeken mért -20 °C-ot. A közeli házfalak és a hõerõmû Link Link Link hõtöbblete sem volt elegendõ arra, hogy a rügyek ne fagyjanak el, azaz többnyire ez volt a jellemzõ. Néhány egészségeset is találtunk, de sajnos a csúnyán elfagyott, barnás volt a jellemzõ. Link Link Néhányat szétvágtunk és meg is vizsgáltunk. Link Találtunk mumifikálódott Link és zölden konzerválódott Link terméseket is.
A bokrokat csúnyán megnyirbálták...
Link Link
Összes kép: Link
A bokrokat csúnyán megnyirbálták...
Link LinkÖsszes kép: Link
Köszönöm az infot!
Ahol van most: képzelj el egy V alakú épületet (kb. derékszögû), ahol a V nyílása észak felé néz. A fügebokor a V tövében van, házfalhoz közel. Helyzete két okból nem szerencsés: ránõ a járdára, illetve pont délrõl van árnyékolva, így a téli idõszakban gyakorlatilag nem kap napot.
Ahol lesz: napsütéses, déli fekvésû hely, házfaltól néhány méterre, ahol nincs útban semmi, visszavágni sose kell. Több fényt és meleget fog itt kapni.
Majd csinálok képet a két helyrõl és felteszem!
Ahol van most: képzelj el egy V alakú épületet (kb. derékszögû), ahol a V nyílása észak felé néz. A fügebokor a V tövében van, házfalhoz közel. Helyzete két okból nem szerencsés: ránõ a járdára, illetve pont délrõl van árnyékolva, így a téli idõszakban gyakorlatilag nem kap napot.
Ahol lesz: napsütéses, déli fekvésû hely, házfaltól néhány méterre, ahol nincs útban semmi, visszavágni sose kell. Több fényt és meleget fog itt kapni.
Majd csinálok képet a két helyrõl és felteszem!
Bandero!
Ez nem chat, csak válasz a kérdésedre!
Bármikor átültetheted, de legjobb lenne most.
Semmijét nem szabad visszavágni, az ágait pláne nem.
Lehetõleg minél nagyobb földlabdával, még 2 hónapig téli álmot alszik, úgyhogy ha most átteszed, az teljesen tökélestes.
Amúgy hol volt eddig és hol lesz az új helye?
Ez nem chat, csak válasz a kérdésedre!
Bármikor átültetheted, de legjobb lenne most.
Semmijét nem szabad visszavágni, az ágait pláne nem.
Lehetõleg minél nagyobb földlabdával, még 2 hónapig téli álmot alszik, úgyhogy ha most átteszed, az teljesen tökélestes.
Amúgy hol volt eddig és hol lesz az új helye?
Nagypapám néhány hete behozott a konyhába néhány szõlõvesszõt, hogy nem fagyott-e el?
Mondtam neki, felesleges, mert -17 fok volt, az meg még nem bántja õket.
Szépen kilevelesedtek Link Link
A szõlõhegyünkön lévõ, csenevész nyeke-nyóka fügéim (azért nyeke-nyókák, mert lucernaföldbe lettek ültetve, és alig nõnek valamit) teljesen épek Link
Mondtam neki, felesleges, mert -17 fok volt, az meg még nem bántja õket.
Szépen kilevelesedtek Link Link
A szõlõhegyünkön lévõ, csenevész nyeke-nyóka fügéim (azért nyeke-nyókák, mert lucernaföldbe lettek ültetve, és alig nõnek valamit) teljesen épek Link
Ma Badacsony környékén voltam!
Ezek a fügék Balatongyörök és Balatonederics között vannak az út mellett Link
Mintha jégfügék lennének, fagykármentesen Link Link Link
Elsõre gondolhatnánk, hogy a jégfüge jobb fagytûrése miatt nem lett bajuk annak ellenére sem, hogy nincsenek túl magasan Link
A hely, ahol ezek a fügék vannak, északra van a Balatontól, a parttól kb. 600-800 méternyire.
Amikor a december 21-i keményen fagyos éjszaka volt, és déli szél fújt, akkor még a Balaton nem volt befagyva, így a víz hõjét rávitte a fügékre, amik így a Balaton vize által fûtve nem fagytak el.
Ez a badacsonyi fügesor is eléggé közel van a Balatonhoz Link , szinte "belelógnak" a Balatonba.
De nincsenek túl magasan, de a déli szél által rájuk hordott vízhõ melegen tartotta õket Link Link Link
Ez egy fagyérzékenyebb fajta, annak sincs baja Link Link
Szóval jelen esetben mûködött a Balaton klimatizáló hatása, mivel nem volt befagyva a víz.
Ha be lett volna fagyva, a jégen pedig hó lett volna, akkor ezek a fügék valószínû elfagytak volna.
Ezek a fügék Balatongyörök és Balatonederics között vannak az út mellett Link
Mintha jégfügék lennének, fagykármentesen Link Link Link
Elsõre gondolhatnánk, hogy a jégfüge jobb fagytûrése miatt nem lett bajuk annak ellenére sem, hogy nincsenek túl magasan Link
A hely, ahol ezek a fügék vannak, északra van a Balatontól, a parttól kb. 600-800 méternyire.
Amikor a december 21-i keményen fagyos éjszaka volt, és déli szél fújt, akkor még a Balaton nem volt befagyva, így a víz hõjét rávitte a fügékre, amik így a Balaton vize által fûtve nem fagytak el.
Ez a badacsonyi fügesor is eléggé közel van a Balatonhoz Link , szinte "belelógnak" a Balatonba.
De nincsenek túl magasan, de a déli szél által rájuk hordott vízhõ melegen tartotta õket Link Link Link
Ez egy fagyérzékenyebb fajta, annak sincs baja Link Link
Szóval jelen esetben mûködött a Balaton klimatizáló hatása, mivel nem volt befagyva a víz.
Ha be lett volna fagyva, a jégen pedig hó lett volna, akkor ezek a fügék valószínû elfagytak volna.
Tavaly dugtam le fügeágakat, vagy 4-5 meg is fogant, és õsszel szétültettem. Letakartam ágakkal a friss hajtásokat, kíváncsi vagyok hogy túlélte e a füge vagy sem, ha igen idén már erõs hajtásnövekedésre számítok.
A füge -15 fok alatt elfagy!
Ha idõs a fa és vannak vastagabb ágak, akkor -16-17 fokig is elmegy, akkor csak a vesszõk és vékonyabb ágak fagynak vissza illetve el.
Tehát azért, hogy felén nincs füge erdõszám, a 10-20-30 évente bekövetkezõ egyszeri-kétszeri alkalommal elõforduló lábas hidegbetörés okolható.
Sok szakleírásban olvasható, hogy akár be is érik, vagy még kétszer is beérik, nos, a nyári hõösszeg gyakorlatilag a magashegységeinket leszámítva mindenhol bõven elegendõ az országban ahhoz, hogy beérjen.
Tehát csak a téli fagy az oka. Ha 3 hétig éjjel nappal -10-12 fok lenne, semmi baja nem lenne, de az évszázad legenyhébb telén egy éjszaka -16 fokos értéke elpusztítja.
A mediterrán vidékeken a tengervíz által tárolt hõ a biztosíték arra, hogy gyakorlatilag soha nem fagyjanak el.
Nálunk tenger nincs, így mediterrán klíma sem.
A -15 fokos halálos küszöb a mi klímánkon szerencsénkre pont annyi, hogy a dombokon akár több évtized is eltelik úgy, hogy ott ezt az értéket a hõmérséklet nem lépi át.
Térségileg van némi-nemû különbség az országban, de ezt úgy országosan lehet érteni.
Ezek a 3 hatalmas zalai példány azért elgondolkodtató Link Link Link
"hiszen a jónéptõl az állna legtávolabb hogy kiirtsa ezt a napjainkban is nagy becsben tartott gyümölcsöt"
A környéken elég sokhelyen van kisebb-nagyobb füge, csak sajna a nép úgy metszi-kaszabolja-vagdossa õket, mintha muszáj lenne Link
Korábbi írásom:
"Kezdem azt hinni, hogy ha nem lenne az emberi faj olyan amilyen, akkor több fügefa lenne a környéken, mint akácfa!
Ma voltam Tótszerdahelyen, ami Becsehelytõl délre van néhány km-re!
A család háza elõtt látom ám olyan 2,5 méter magas füge, tökéletesen épen, duzzadó rügyekkel, sõt az egyik rügy szét van nyílva, ezáltal láthatóak a levelek is már!
Bemegyek, kérdem hány éves a füge, válasz: 15 éves!
Piff mondom, akkor ezt is agyonvagdosták!
A történet: 15 ével ezelõtt a háziasszony apukája ültette a fügét, és 5 évvel ezelõtt már olyan lábszárvastagságú törzse volt, amikor is a házbõvítés munkálatai miatt elérkezett a füge halálának napja, markolóztak egyik nap a szomszédban, és áthívták a markolót, szedje ki a fügéjüket gyökerestül, mert útban van!
Füge nyekk, ámen!
Pár év múlva egyszer csak a kiásott füge helyén a család nagy döbbenetére egy kis fügesarj jelent meg!
Azóta ismét van fügéjük, DE!
Mivel a gyümölcsöt nem szeretik (a szomszéd néni szokta megkapni a másodtermést), csak a növény nagy leveleit és egzotikus kinézetét, ezért a háziasszony minden évben tõbõl kivágja, majd újrahajtatja ! ! !
vvvvvááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
Õrület!
Amikor megkérdeztem, miért nem hagyják békében megnõni, a válasz egy vállrándítás volt!
Az idei télen még nem nyírták ki!"
"Lenti környékén jártunk ma, és Tornyiszentmiklós településen megálltunk az egyik háznál, ahol még õsszel lefényképeztem azt a szép fügefát, amit mint már akkor is írtam, ki akartak vágni!
Úgy protezsáltuk be magunkat, mintha egy szaklap újságírója lennénk, azt szerettük volna éreztetni, hogy mennyire fontos ez a füge, hogy egy újságíró is eljön megnézni, és hogy ki ne vágják!
Semmiképpen nem akartuk azt mondani, hogy ne vágják ki, mert akkor annál is inkább kivágták volna!
Beszédbe elegyedtünk a kedves háziasszonnyal, és az 5. mondata az volt, hogy az egyik tövet (vagy az egészet) ki akarják vágni, mert árnyékot tart a konyhára!
Na itt nem bírtuk tovább, vagy 20 perces elkeseredett érvelésbe fogtunk, szó szerint könyörögtünk neki, hogy ne vágják ki, bevetettünk mindent, pénz is adtunk volna neki csak ne vágják ki!
De hogy a gyerekeknek útban van és nem férnek el alatta!
Megmutattuk neki, hogy lehetne úgy összekötözni, elhúzatni az ágakat, hogy könnyen el lehessen mellette menni, és mondtuk neki, hogy az idén már elég magasra nõnek az ágak ahhoz, hogy a levelek is feljebb kerüljenek, ezáltal több fény jut be a konyhába!
A család nagyon szereti a fügét, mondtuk a hölgynek, hogy micsoda élettani-egészségi hatása van a fügének, magas rosttartalom, a szív és érrendszeri problémákra, gyomorpanaszokra is jó hatással van!
Elkövettünk mindent!
Úgytûnik itt a tölgy 100 éves vágásérettsége mellett a fügéé csupán 5 év!
Van a két tõ között egy 3. tõ helye is, azt is 5 évvel ezelõtt vágták ki, látni a csonkot, az vastagabb is volt, mint a mostaniak!
Most megint nõtt 5 évet, megint halálra van ítélve!
A kanizsai -16 fok után fagyásnyom egyáltalán nem látszik rajta, sõt!
A falu egy másik fügefájáért is terveztük, hogy mentõakció keretében megkérjük a gazdát, ne vágják ki, de ezután a küzdelem után annyira kimerültünk, hogy nem volt kedvünk ott is könyörögni, így nem álltunk meg!"
Az emberekben benne van az ösztön, hogy ami az udvarában, van, azon uralkodni akar, valami belsõ késztetés miatt meg kell metszeni, agyon kell vagdosni a növényt. Ahelyett, hogy megfigyelné, hogy mûködik, és miután kitapasztalta a növény viselkedését, utána lehet alakítani.
Ezt még a nyár végén írtam: Link
Láttam néhány hete, a fügébõl gyakorlatilag 2 db ág maradt, a fa 90 %-át kivágták!
Szóval a nagy becs az így van jelen, más kérdés, hogy van, ahol a fügének kultusza van, van ahol az adott település fekvése, történelme, hõszennyezése okán a füge szimbólum, így ott nem vagdossák ilyen nagy lendülettel.
Illetve a mi, adriai típusú fügénk magról nem szaporodik, így ez sem segíti elõ az elterjedését.
Továbbá pl. felénk 2 fajta van elterjedve, természetesen a 2 legfagyérzékenyebb fajta, szóval a szerencse sem állt a füge mellé.
Az a tél, ami a fügét hegyen-völgyön kiírtja, az olyan, mint az 1985-ös és az 1987-es, ami.
Elõbbi tél Olaszországban is nagy térségekben kiirtotta a fügéket, tehát ott is vannak nagy területek, ahol 1985 óta van nagy fügefa. Meg felénk is, mint a fenti képen látható példány Lenti mellett Link
Sõt, ezen a télen is komoly fagykárokat szenvedtek Olaszország egyes, valóban mediterrán vidékein a fügék Link Link Link Link
Amíg ekkora fügefa tud nõni egy zalai dombon hõszennyezés nélkül, addig azért van létjogosultsága Link
Ha idõs a fa és vannak vastagabb ágak, akkor -16-17 fokig is elmegy, akkor csak a vesszõk és vékonyabb ágak fagynak vissza illetve el.
Tehát azért, hogy felén nincs füge erdõszám, a 10-20-30 évente bekövetkezõ egyszeri-kétszeri alkalommal elõforduló lábas hidegbetörés okolható.
Sok szakleírásban olvasható, hogy akár be is érik, vagy még kétszer is beérik, nos, a nyári hõösszeg gyakorlatilag a magashegységeinket leszámítva mindenhol bõven elegendõ az országban ahhoz, hogy beérjen.
Tehát csak a téli fagy az oka. Ha 3 hétig éjjel nappal -10-12 fok lenne, semmi baja nem lenne, de az évszázad legenyhébb telén egy éjszaka -16 fokos értéke elpusztítja.
A mediterrán vidékeken a tengervíz által tárolt hõ a biztosíték arra, hogy gyakorlatilag soha nem fagyjanak el.
Nálunk tenger nincs, így mediterrán klíma sem.
A -15 fokos halálos küszöb a mi klímánkon szerencsénkre pont annyi, hogy a dombokon akár több évtized is eltelik úgy, hogy ott ezt az értéket a hõmérséklet nem lépi át.
Térségileg van némi-nemû különbség az országban, de ezt úgy országosan lehet érteni.
Ezek a 3 hatalmas zalai példány azért elgondolkodtató Link Link Link
"hiszen a jónéptõl az állna legtávolabb hogy kiirtsa ezt a napjainkban is nagy becsben tartott gyümölcsöt"
A környéken elég sokhelyen van kisebb-nagyobb füge, csak sajna a nép úgy metszi-kaszabolja-vagdossa õket, mintha muszáj lenne Link
Korábbi írásom:
"Kezdem azt hinni, hogy ha nem lenne az emberi faj olyan amilyen, akkor több fügefa lenne a környéken, mint akácfa!
Ma voltam Tótszerdahelyen, ami Becsehelytõl délre van néhány km-re!
A család háza elõtt látom ám olyan 2,5 méter magas füge, tökéletesen épen, duzzadó rügyekkel, sõt az egyik rügy szét van nyílva, ezáltal láthatóak a levelek is már!
Bemegyek, kérdem hány éves a füge, válasz: 15 éves!
Piff mondom, akkor ezt is agyonvagdosták!
A történet: 15 ével ezelõtt a háziasszony apukája ültette a fügét, és 5 évvel ezelõtt már olyan lábszárvastagságú törzse volt, amikor is a házbõvítés munkálatai miatt elérkezett a füge halálának napja, markolóztak egyik nap a szomszédban, és áthívták a markolót, szedje ki a fügéjüket gyökerestül, mert útban van!
Füge nyekk, ámen!
Pár év múlva egyszer csak a kiásott füge helyén a család nagy döbbenetére egy kis fügesarj jelent meg!
Azóta ismét van fügéjük, DE!
Mivel a gyümölcsöt nem szeretik (a szomszéd néni szokta megkapni a másodtermést), csak a növény nagy leveleit és egzotikus kinézetét, ezért a háziasszony minden évben tõbõl kivágja, majd újrahajtatja ! ! !
vvvvvááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
Õrület!
Amikor megkérdeztem, miért nem hagyják békében megnõni, a válasz egy vállrándítás volt!
Az idei télen még nem nyírták ki!"
"Lenti környékén jártunk ma, és Tornyiszentmiklós településen megálltunk az egyik háznál, ahol még õsszel lefényképeztem azt a szép fügefát, amit mint már akkor is írtam, ki akartak vágni!
Úgy protezsáltuk be magunkat, mintha egy szaklap újságírója lennénk, azt szerettük volna éreztetni, hogy mennyire fontos ez a füge, hogy egy újságíró is eljön megnézni, és hogy ki ne vágják!
Semmiképpen nem akartuk azt mondani, hogy ne vágják ki, mert akkor annál is inkább kivágták volna!
Beszédbe elegyedtünk a kedves háziasszonnyal, és az 5. mondata az volt, hogy az egyik tövet (vagy az egészet) ki akarják vágni, mert árnyékot tart a konyhára!
Na itt nem bírtuk tovább, vagy 20 perces elkeseredett érvelésbe fogtunk, szó szerint könyörögtünk neki, hogy ne vágják ki, bevetettünk mindent, pénz is adtunk volna neki csak ne vágják ki!
De hogy a gyerekeknek útban van és nem férnek el alatta!
Megmutattuk neki, hogy lehetne úgy összekötözni, elhúzatni az ágakat, hogy könnyen el lehessen mellette menni, és mondtuk neki, hogy az idén már elég magasra nõnek az ágak ahhoz, hogy a levelek is feljebb kerüljenek, ezáltal több fény jut be a konyhába!
A család nagyon szereti a fügét, mondtuk a hölgynek, hogy micsoda élettani-egészségi hatása van a fügének, magas rosttartalom, a szív és érrendszeri problémákra, gyomorpanaszokra is jó hatással van!
Elkövettünk mindent!
Úgytûnik itt a tölgy 100 éves vágásérettsége mellett a fügéé csupán 5 év!
Van a két tõ között egy 3. tõ helye is, azt is 5 évvel ezelõtt vágták ki, látni a csonkot, az vastagabb is volt, mint a mostaniak!
Most megint nõtt 5 évet, megint halálra van ítélve!
A kanizsai -16 fok után fagyásnyom egyáltalán nem látszik rajta, sõt!
A falu egy másik fügefájáért is terveztük, hogy mentõakció keretében megkérjük a gazdát, ne vágják ki, de ezután a küzdelem után annyira kimerültünk, hogy nem volt kedvünk ott is könyörögni, így nem álltunk meg!"
Az emberekben benne van az ösztön, hogy ami az udvarában, van, azon uralkodni akar, valami belsõ késztetés miatt meg kell metszeni, agyon kell vagdosni a növényt. Ahelyett, hogy megfigyelné, hogy mûködik, és miután kitapasztalta a növény viselkedését, utána lehet alakítani.
Ezt még a nyár végén írtam: Link
Láttam néhány hete, a fügébõl gyakorlatilag 2 db ág maradt, a fa 90 %-át kivágták!
Szóval a nagy becs az így van jelen, más kérdés, hogy van, ahol a fügének kultusza van, van ahol az adott település fekvése, történelme, hõszennyezése okán a füge szimbólum, így ott nem vagdossák ilyen nagy lendülettel.
Illetve a mi, adriai típusú fügénk magról nem szaporodik, így ez sem segíti elõ az elterjedését.
Továbbá pl. felénk 2 fajta van elterjedve, természetesen a 2 legfagyérzékenyebb fajta, szóval a szerencse sem állt a füge mellé.
Az a tél, ami a fügét hegyen-völgyön kiírtja, az olyan, mint az 1985-ös és az 1987-es, ami.
Elõbbi tél Olaszországban is nagy térségekben kiirtotta a fügéket, tehát ott is vannak nagy területek, ahol 1985 óta van nagy fügefa. Meg felénk is, mint a fenti képen látható példány Lenti mellett Link
Sõt, ezen a télen is komoly fagykárokat szenvedtek Olaszország egyes, valóban mediterrán vidékein a fügék Link Link Link Link
Amíg ekkora fügefa tud nõni egy zalai dombon hõszennyezés nélkül, addig azért van létjogosultsága Link
Igen. Lehetséges, hogy valami "kisjégkorszak" pusztította ki a Kárpát-medencébõl, emiatt nem honosodott meg, ha volt is ültetve régen..
Nekem csak egy dolog sántít ezzel a fügével kapcsolatban, de nagyon! Ha a füge bárhol is honosodni tudna , akkor minden bizonnyal lennének "régi" fügéseink, hiszen a jónéptõl az állna legtávolabb hogy kiirtsa ezt a napjainkban is nagy becsben tartott gyümölcsöt, a régi szegény világban maga lehetett a paradicsom ez a kiváló íjnyencség. A füge ha elfagy, akkor újrahajt - tudtommal. De hogy az ördögben lehetséges, hogy írmagja nem maradt, amikor nehezen tudom elképzelni, hogy pl. Kücsük Hasszán szigetvári bég kedvenc csemegéjét ne próbálta volna elültetni, honosítani, a délvidéki dombok egyikén - másikán! Valami itt sántít, nekem gyanús hogy írmagja nincs e nemes növénynek 150 éves török uralom után, valószínûleg éghajlatunk szigorúságában keresendõ ez az ellentmondás, amely - lehet csak 50 évenként - de kíméletlenül kitakarítja a tájidegen , mediterrán növényeket.
Megpróbálkozok én is vele, egy 109-110m-es nyugati lejtésû buckán, ha a városban ettem termõ fügét (igaz, ott a városi hõsziget segíti), akkor feltehetõleg ott is meg fog teremni. Engem az se nagyon érdekel, ha minden évben újra hajt (de takarni fogom..), ha szép terebélyes bokor lesz belõle, terem az szépen. De Floo ígért nekem kevésbé fagyérzékeny fajtát is
hátha az jobban beválik majd. 
A hölgy 262 méteren észlel, de "felette" van még 14 méternyi domb, ahonnan kegyetlenül folyik lefelé a hideg, a hölgy lakóhelye "alatt" 242 méteren fekvõ patakvölgy irányába.
Mindezek ellenére túl vagyunk a füge-termesztés kísérleti stádiumán. Nem adjuk fel...
262 méteren észlel, de "felette" van még 14 méternyi domb, ahonnan kegyetlenül folyik lefelé a hideg, a hölgy lakóhelye "alatt" 242 méteren fekvõ patakvölgy irányába.Mindezek ellenére túl vagyunk a füge-termesztés kísérleti stádiumán. Nem adjuk fel...
Köszönöm neked a sok részletre kiterjedõ (mondjuk úgy, hogy terjedelmes )választ. Megszívlelendõ minden sora.
Eszembe jutott még a talaj esetleges tápanyagszegénysége (persze nem az elfagyással kapcsolatban), mert tudvalevõ, hogy az Õrség talaja a fazekasmesterség virágzását szépen segíti, viszont nem biztos, hogy amibõl kiváló minõségû agyagedény készíthetõ, azt a füge is hasonló hatékonysággal hasznosítja...
A talaj felsõ 30 cm-es rétege termõ (néhol még annyi sem), ami alatta van, színtiszta sárga agyag. Szerethetõ-e ez az állapot a füge által?
Egyre gyarapodnak az õrségi fügetermesztés ellenérvei?
)választ. Megszívlelendõ minden sora.Eszembe jutott még a talaj esetleges tápanyagszegénysége (persze nem az elfagyással kapcsolatban), mert tudvalevõ, hogy az Õrség talaja a fazekasmesterség virágzását szépen segíti, viszont nem biztos, hogy amibõl kiváló minõségû agyagedény készíthetõ, azt a füge is hasonló hatékonysággal hasznosítja...
A talaj felsõ 30 cm-es rétege termõ (néhol még annyi sem), ami alatta van, színtiszta sárga agyag. Szerethetõ-e ez az állapot a füge által?
Egyre gyarapodnak az õrségi fügetermesztés ellenérvei?
Azért az Alföldön is vannak igen kedvezõ mikroklímás területek, csak két példa: Nem véletlenül világhírû a kecskeméti kajszitermesztés, vagy a gönci barack (igaz Gönc már nem az Alföld.) Pl. nálam is vannak kedvezõ adottságú helyek a gyümölcstermesztésre,néhány tíz méter magas domboldalak, és máris töredéke a tavaszi elfagyás.Komoly õszi, és kajszibarackosok vannak nem csak itt, hanem a bükkaljai területeken több helyen. Ez a rész a városban ahol lakom imádnivaló! A legkiválóbb termõtalajú terület (A környék messzeföldön híres gabonatermõ talaja közelében) Laza szerkezetû, de tápanyagban gazdag, jóformán mindenféle gyümölcs jól, vagy kitûnõen megterem, a szõlõ is szereti, emellett a tavaszi elfagyástól a legkevésbé veszélyeztett rész. Pedig komoly próbatételnek van kitéve ez a terület, hiszen a város ÉK-i végeinek növényei az uralkodó téli ÉK-i széltõl sokat szenvedhetnek. Számtalan példa van arra, hogy az alacsonyabban fekvõ területek gyümölcsfái elfagynak virágzáskor, itt pedig jóval mérsékeltebb , vagy egyáltalán nincs kár, pedig "csak " 10 - 20 méteres szintkülönbségek vannak. Az alföldön sok helyen homok, löszhátakon vannak a szõlõk, gyümölcsösök, századok alatt kipróbált, bevált területek ezek, igaz ezt viszonylagosan kell érteni.
Végül egy kis OFF :Link
Végül egy kis OFF
:Link
Arra, hogy miért az Alföld az ország egyik legnagyobb baracktermelõ vidéke, sajnos nem tudok pontosan válaszolni.
Valamikor az Alföldön a kajszifák a szõlõ között álltak, onnan szüretelték a barackot, feltéve, ha túlélte a téli és a tavaszi fagyokat. Tehát akkoriban a kajszi nem a fõ termesztési cél volt, csupán melléktermék. Aztán az ötvenes évektõl hozták létre a nagyüzemi kajsziültetvényeket. (Ebben gondolom nagy szerepe volt az akkori politikának, azt hiszem ebben az idõben volt a gyapottal is a próbálkozás)
Valamikor az Alföldön a kajszifák a szõlõ között álltak, onnan szüretelték a barackot, feltéve, ha túlélte a téli és a tavaszi fagyokat. Tehát akkoriban a kajszi nem a fõ termesztési cél volt, csupán melléktermék. Aztán az ötvenes évektõl hozták létre a nagyüzemi kajsziültetvényeket. (Ebben gondolom nagy szerepe volt az akkori politikának, azt hiszem ebben az idõben volt a gyapottal is a próbálkozás)
A fügék között vannak jobb, és kevésbé jobb fagytûrõ fajták.
Az elmúlt 3 tél elég enyhe volt ebbõl a szempontból, csak a legeslegrosszabb fekvésekben károsodtak a fügék.
A füge -14-15 fokos értéknél sérül, elfagy, visszafagy esetleg tövig, és majd onnan hajt ki.
Van olyan fajta, ami nagyon késõig zöld marad Link , például az ujjas óriás Link és a hagyományos magyar barna fajta Link , és mivel késõig vegetál, ezért nem tud beérni rendesen a vesszõ, ezért már -14 fokon elfagy, a teljesen zölden maradt vesszõk -13-nál.
Ha épp ilyen fajtát ültetünk, akkor kevés reményünk marad arra, hogy jól megnõ, kivéve, ha jól beépített helyen lakunk vagy dombon, a kettõ együtt a legjobb, illetve ha rosszabb fekvésben lakunk, akkor ha nagyon közel ültetjük a házunk falához, akkor van rá esély, hogy 1-2 telet túlél, és megajándékoz bennünket a gyümölcsével.
A múlt télen pl. -13,2 fok volt a szentgotthárdi állomáson a minimum, de az állomás speciális fekvésébõl (dombtetõn lévõ fagyzug, mivel az állomás egy szinte zárt,kifolyástalan erdei tisztáson van, ahol össze tud gyûlni a hideg) adódóan ez az érték sokat nem mond.
Ha völgyben laksz, akkor a két fentebb említett füge elfagyhatott volna, ha kisebb, akkor pláne.
De szerencsére vannak olyan fajták, amik -15 fokig is bírják, sõt, az általunk jégfügévé keresztelt fajta a tapasztalatok szerint -16-ig is elmegy.
Komolytalannak tûnhet, hogy itt 1 vagy 2 fokokon vacillálok, amikor az idei télen az iklódbördõcei, kaposvári, paksi, sellyei, Bp-környéki állomások -20-24 fokos minimumokat mértek, akkor nem mindegy, hogy -14-nél vagy -16-nál fagy el a füge?
Nos, nem mindegy, mert az elmúlt 3 télen például ha az iklódbördõcei fagyzugállomáson lett volna egy füge, akkor túlélt volna, mert a 3 év alatt nem volt -15 fokot túllépõ hõmérséklet.
Aztán elõfordul, hogy utána 3 éven át minden télen elfagy.
A vicces az egészben az, hogy az idén ha azt a kettõ darab decemberi éjszakát, a 20-ait és a 21-eit túlélte volna a füge valamilyen úton-módon, akkor ezen a szerintem elég kemény télen nem fagyott volna el, mert azóta itt a környéken nem volt -15 fok alatti érték.
Gondolok itt arra, hogy van aki bebugyolálja november végén és kibontja márciusban.
Elég lett volna csak erre a két éjszakára betakarni, vagy fölé tenni valamit.
Mint ahogy Gellénházán a pálmák fölé tetõt építettek nejlonból Link , hogy ne essen bele a szívükhöz a csapadék és ne fagyjon bele, a fügének is lehetne, ilyet építeni, igaz más célból.
Leverni a füge köré, vagy a füge ágai közé 4 magasabb karót, oszlopot, arra rászegezni néhány szélesebb deszkát, és úgy hagyni egész télre.
Majd amikor esélyes lehet -14 fok, vagy annál hidegebb, akkor ráteríteni a fent lévõ deszkákra egy ruhát, ponyvát, vagy akármit, ami lelóg az oldalán, mintegy sátrat képezve, ami meggátolja a kisugárzást.
Ha alóla elszórjuk a havat, akkor a talaj hõjével fûtve gyakorlatilag nem tud akkora hideg lenni Magyarországon, hogy a füge elfagyjon.
Persze, egy ekkora fát, mint a dedeskecskési Link vagy a vörcsöki Link vagy a lenti-hegyi Link vagy a csörnyeföldi Link , már nehéz lenne takarni, nem is voltak soha(!), de ha már itt tartanál, gondolom kiegyeznél vele
Ha dombon laksz, nem kell ilyen beavatkozást elvégezned, de ha a rossz fekvésben, akkor igen. Emlékszem, hogy küldtél képet arról korábban, hogy hol laksz, de nem emlékszem.
Domb?
Völgy?
Kettõ között?
Ha tudsz csinálni holnap egy képet az udvarodról jobbról-balról lentrõl-fentrõl, akkor azt megköszönném.
Egyébként jól sejted, a beérés nem gond, minden éven beérik mindkét termés, ez nem kérdés, egy esetben nem érik be: ha elfagy!
Ezt kell meggátolni.
Igen, van olyan fajtánk, amit ha házfal mellé ültetsz közvetlenül, és -14 vagy annál hidegebb éjszaka elõtt nekitámasztasz valamit, ami elzárja a külvilágtól, akkor 2 év múlva saját fügét ehetsz
Arra figyelni kell, hogy ha van egy kis bokrod, és egy -18 fokos éjszakán rádobsz egy nejlont, akkor az nem megoldás, mert az áthûl. A talaj vagy a házfal hõjét kell a ruha, ponyva vagy nejlon alá zárnod lehetõleg úgy, hogy maga a takarásra szolgáló anyag ne nagyon érjen hozzá a növényhez.
Szóval ha szeretnél fügét, akkor megoldjuk.
Várom a képeidet.
Az elmúlt 3 tél elég enyhe volt ebbõl a szempontból, csak a legeslegrosszabb fekvésekben károsodtak a fügék.
A füge -14-15 fokos értéknél sérül, elfagy, visszafagy esetleg tövig, és majd onnan hajt ki.
Van olyan fajta, ami nagyon késõig zöld marad Link , például az ujjas óriás Link és a hagyományos magyar barna fajta Link , és mivel késõig vegetál, ezért nem tud beérni rendesen a vesszõ, ezért már -14 fokon elfagy, a teljesen zölden maradt vesszõk -13-nál.
Ha épp ilyen fajtát ültetünk, akkor kevés reményünk marad arra, hogy jól megnõ, kivéve, ha jól beépített helyen lakunk vagy dombon, a kettõ együtt a legjobb, illetve ha rosszabb fekvésben lakunk, akkor ha nagyon közel ültetjük a házunk falához, akkor van rá esély, hogy 1-2 telet túlél, és megajándékoz bennünket a gyümölcsével.
A múlt télen pl. -13,2 fok volt a szentgotthárdi állomáson a minimum, de az állomás speciális fekvésébõl (dombtetõn lévõ fagyzug, mivel az állomás egy szinte zárt,kifolyástalan erdei tisztáson van, ahol össze tud gyûlni a hideg) adódóan ez az érték sokat nem mond.
Ha völgyben laksz, akkor a két fentebb említett füge elfagyhatott volna, ha kisebb, akkor pláne.
De szerencsére vannak olyan fajták, amik -15 fokig is bírják, sõt, az általunk jégfügévé keresztelt fajta a tapasztalatok szerint -16-ig is elmegy.
Komolytalannak tûnhet, hogy itt 1 vagy 2 fokokon vacillálok, amikor az idei télen az iklódbördõcei, kaposvári, paksi, sellyei, Bp-környéki állomások -20-24 fokos minimumokat mértek, akkor nem mindegy, hogy -14-nél vagy -16-nál fagy el a füge?
Nos, nem mindegy, mert az elmúlt 3 télen például ha az iklódbördõcei fagyzugállomáson lett volna egy füge, akkor túlélt volna, mert a 3 év alatt nem volt -15 fokot túllépõ hõmérséklet.
Aztán elõfordul, hogy utána 3 éven át minden télen elfagy.
A vicces az egészben az, hogy az idén ha azt a kettõ darab decemberi éjszakát, a 20-ait és a 21-eit túlélte volna a füge valamilyen úton-módon, akkor ezen a szerintem elég kemény télen nem fagyott volna el, mert azóta itt a környéken nem volt -15 fok alatti érték.
Gondolok itt arra, hogy van aki bebugyolálja november végén és kibontja márciusban.
Elég lett volna csak erre a két éjszakára betakarni, vagy fölé tenni valamit.
Mint ahogy Gellénházán a pálmák fölé tetõt építettek nejlonból Link , hogy ne essen bele a szívükhöz a csapadék és ne fagyjon bele, a fügének is lehetne, ilyet építeni, igaz más célból.
Leverni a füge köré, vagy a füge ágai közé 4 magasabb karót, oszlopot, arra rászegezni néhány szélesebb deszkát, és úgy hagyni egész télre.
Majd amikor esélyes lehet -14 fok, vagy annál hidegebb, akkor ráteríteni a fent lévõ deszkákra egy ruhát, ponyvát, vagy akármit, ami lelóg az oldalán, mintegy sátrat képezve, ami meggátolja a kisugárzást.
Ha alóla elszórjuk a havat, akkor a talaj hõjével fûtve gyakorlatilag nem tud akkora hideg lenni Magyarországon, hogy a füge elfagyjon.
Persze, egy ekkora fát, mint a dedeskecskési Link vagy a vörcsöki Link vagy a lenti-hegyi Link vagy a csörnyeföldi Link , már nehéz lenne takarni, nem is voltak soha(!), de ha már itt tartanál, gondolom kiegyeznél vele
Ha dombon laksz, nem kell ilyen beavatkozást elvégezned, de ha a rossz fekvésben, akkor igen. Emlékszem, hogy küldtél képet arról korábban, hogy hol laksz, de nem emlékszem.
Domb?
Völgy?
Kettõ között?
Ha tudsz csinálni holnap egy képet az udvarodról jobbról-balról lentrõl-fentrõl, akkor azt megköszönném.
Egyébként jól sejted, a beérés nem gond, minden éven beérik mindkét termés, ez nem kérdés, egy esetben nem érik be: ha elfagy!
Ezt kell meggátolni.
Igen, van olyan fajtánk, amit ha házfal mellé ültetsz közvetlenül, és -14 vagy annál hidegebb éjszaka elõtt nekitámasztasz valamit, ami elzárja a külvilágtól, akkor 2 év múlva saját fügét ehetsz
Arra figyelni kell, hogy ha van egy kis bokrod, és egy -18 fokos éjszakán rádobsz egy nejlont, akkor az nem megoldás, mert az áthûl. A talaj vagy a házfal hõjét kell a ruha, ponyva vagy nejlon alá zárnod lehetõleg úgy, hogy maga a takarásra szolgáló anyag ne nagyon érjen hozzá a növényhez.
Szóval ha szeretnél fügét, akkor megoldjuk.
Várom a képeidet.
Szakértõtõl várok pár füge-kérdésemre választ..
Van-e értelme a fiatal fügefát téli takarással - úgymond - védeni a nagy hideg ellen, vagy inkább árt a vesszõnek, ha esetleg befülled a takarás alatt?
Nálad, tõled, általad hozzá lehet-e jutni olyan fügefajtákhoz, amelyek kellõen meleg és hosszú nyár (õsz) esetén beért terméssel lepik meg friss fügére vágyó gazdájukat?
Van-e értelme a fiatal fügefát téli takarással - úgymond - védeni a nagy hideg ellen, vagy inkább árt a vesszõnek, ha esetleg befülled a takarás alatt?
Nálad, tõled, általad hozzá lehet-e jutni olyan fügefajtákhoz, amelyek kellõen meleg és hosszú nyár (õsz) esetén beért terméssel lepik meg friss fügére vágyó gazdájukat?
Lekvárt és aszalt fügét is tettünk el.
A lekvár most fogyott el pár napja, nem csináltunk valami sokat, illetve csináltunk, csak több esetben is elrontottuk, az utolsó két fõzés lett nagyon finom, a többit ki is dobtam.
Van egy olyan fajta, amit gyakorlatilag aszalva lehet leszedni a fáról, és csak annyi dolgunk van, hogy betegyük a spájzba.
Ilyen éretten Link Link Link
Itt látni Link Link , mennyire zöldek a többihez képest, csak az nem látszik így, hogy zölden micsoda finomak. Aki nem ismeri, azt hinné, éretlen, pedig nem.
Megaszalódva pedig ilyen Link Link
Ezek a térkõre potyogtak le, onnan szedtem össze õket, isteni finomak voltak Link Link
Ezek a fán megaszalódó fügék sokkal finomabbak, mint amiket a boltban veszünk aszaltfügeként, mert azok nagyon szárazak, de ezeknek még marad egy kis "húsa", de közben nem rohad, nem penészedik, tehát félúton van a friss füge és a bolti aszalt füge között.
Ez egy másik fajta, fán megaszalódva Link Link , ez meg megint egy másik fajta Link Link Link
Csak hogy, lévén meteorológiai oldalon vagyunk, ennek is van klimatológiai vonzata: errõl a térségrõl az hírlik, hogy ködös, párás, óceáni klíma van itt, Nagykanizsa szakmai berkekben a "köd városa" címet érdemelte ki, ezt sokan az egész térség kiterjesztették. Továbbá sokat esik az esõ, a hegvidékeket leszámítva talán az ország legcsapadékosabb vidéke, a szõlõtermesztés a sok gombabetegség miatt kockázatos, szóval ez nem egy olyan vidék, ami kedvez a füge fán történõ aszalódására, mivel a füge nagyon magas cukortartalma és nedvessége miatt hamar romlik és penészedik.
A fenti képeket megnézve az elõzõ, erre a térségre vonatkozó klimatológiai jellemzés nagyon nem állja meg a helyét.
Visszatérve a fügére: nekem már csorog a nyálam Link Link Link
A lekvár most fogyott el pár napja, nem csináltunk valami sokat, illetve csináltunk, csak több esetben is elrontottuk, az utolsó két fõzés lett nagyon finom, a többit ki is dobtam.
Van egy olyan fajta, amit gyakorlatilag aszalva lehet leszedni a fáról, és csak annyi dolgunk van, hogy betegyük a spájzba.
Ilyen éretten Link Link Link
Itt látni Link Link , mennyire zöldek a többihez képest, csak az nem látszik így, hogy zölden micsoda finomak. Aki nem ismeri, azt hinné, éretlen, pedig nem.
Megaszalódva pedig ilyen Link Link
Ezek a térkõre potyogtak le, onnan szedtem össze õket, isteni finomak voltak Link Link
Ezek a fán megaszalódó fügék sokkal finomabbak, mint amiket a boltban veszünk aszaltfügeként, mert azok nagyon szárazak, de ezeknek még marad egy kis "húsa", de közben nem rohad, nem penészedik, tehát félúton van a friss füge és a bolti aszalt füge között.
Ez egy másik fajta, fán megaszalódva Link Link , ez meg megint egy másik fajta Link Link Link
Csak hogy, lévén meteorológiai oldalon vagyunk, ennek is van klimatológiai vonzata: errõl a térségrõl az hírlik, hogy ködös, párás, óceáni klíma van itt, Nagykanizsa szakmai berkekben a "köd városa" címet érdemelte ki, ezt sokan az egész térség kiterjesztették. Továbbá sokat esik az esõ, a hegvidékeket leszámítva talán az ország legcsapadékosabb vidéke, a szõlõtermesztés a sok gombabetegség miatt kockázatos, szóval ez nem egy olyan vidék, ami kedvez a füge fán történõ aszalódására, mivel a füge nagyon magas cukortartalma és nedvessége miatt hamar romlik és penészedik.
A fenti képeket megnézve az elõzõ, erre a térségre vonatkozó klimatológiai jellemzés nagyon nem állja meg a helyét.
Visszatérve a fügére: nekem már csorog a nyálam Link Link Link
Szia Floo!
Végig böngésztem a fotóidat és az jutott eszembe, ezt a szépséges és tengernyi mennyiségû fügetermést hogyan tudjátok tartósítani a "fügeszegény" téli napokra? Aszalással, vagy lekvárt fõztök belõle? Esetleg más módszeretek van?
Végig böngésztem a fotóidat és az jutott eszembe, ezt a szépséges és tengernyi mennyiségû fügetermést hogyan tudjátok tartósítani a "fügeszegény" téli napokra? Aszalással, vagy lekvárt fõztök belõle? Esetleg más módszeretek van?
Szõlõt én már nem láttam , de egyébként volt szõlõhegye és Gergi szõlõ névre hallgatott. Egy délnyugati fekvésû domboldalon terült el a dombtettõtõl a domb közepéig (40-70 m-rel volt a falu felett). A Tsz megjelenésével elhagyottá vált, csak a számtalan gyümölcsfa matuzsálemei éltek még, amikor gyerekként arra jártunk gyümölcsöt keresgélni.
Ott a szõlõhegyen nemigen fagytak ki a szõlõk mert sokáig eredményesen mûvelték.
Ott a szõlõhegyen nemigen fagytak ki a szõlõk mert sokáig eredményesen mûvelték.
Ezek után még kérded, miért fagy ki a szõlõ?
Ezek szerint brutális fagyzugban laktál, nemcsoda, ha kifagytak a szõlõk is!
Van a falunak szõlõhegye?
Ott is fagytak ki szõlõk?
Ezek szerint brutális fagyzugban laktál, nemcsoda, ha kifagytak a szõlõk is!
Van a falunak szõlõhegye?
Ott is fagytak ki szõlõk?
Köszönöm!
Korábban több baracktermelésrõl szóló szakkönyvet végigolvastam, és a klimatológiai részek katasztrofális hülyeségeket tartalmaznak.
Az utolsó mondatodhoz csak annyit, hogy akkor miért az Alföld az ország egyik legnagyobb baracktermelõ vidéke?
Kecskemét környékén a kajszit, Szeged környékén pedig õszibarackot termelnek nagyüzemben.
De ha "a téli hidegeknek ellenálló fajtáknál is terméskiesést okozhatnak a lehûlések az alföldi sík területeken", akkor miért ott vannak az ültetvények?
Ahol esetenként öntözni is kell!
Gyakorlatilag az Alföldön ezekbõl kiindulva nem lenne szabad egyetlen barackültetvénynek sem lennie, sokkal inkább az ország dombvidékeinek dombjain kellene, vagy kellett volna barackot termeszteni.
Téli fagyás szinte kizárva, tavaszi fagyás is kevésbé esélyes.
Korábban több baracktermelésrõl szóló szakkönyvet végigolvastam, és a klimatológiai részek katasztrofális hülyeségeket tartalmaznak.
Az utolsó mondatodhoz csak annyit, hogy akkor miért az Alföld az ország egyik legnagyobb baracktermelõ vidéke?
Kecskemét környékén a kajszit, Szeged környékén pedig õszibarackot termelnek nagyüzemben.
De ha "a téli hidegeknek ellenálló fajtáknál is terméskiesést okozhatnak a lehûlések az alföldi sík területeken", akkor miért ott vannak az ültetvények?
Ahol esetenként öntözni is kell!
Gyakorlatilag az Alföldön ezekbõl kiindulva nem lenne szabad egyetlen barackültetvénynek sem lennie, sokkal inkább az ország dombvidékeinek dombjain kellene, vagy kellett volna barackot termeszteni.
Téli fagyás szinte kizárva, tavaszi fagyás is kevésbé esélyes.
Szia!
A mi szõlõink Mihálygergén voltak a házunk elõtt. A ház a falu szélén, egy széles lapos aljú völgyben, a Dobroda patak völgyében helyezkedik el. Elég szélvédett környék, aug. 30-tól jún. 1-ig fordulhat elõ fagy (egyszer aug. 30-án a zöld kukoica, május 25-jún. 1 között pedig a bab és a krumpli fagyott le, ezek több alkalommal is).
Mindemellett bizonyára mostoha sorsa volt a szegény zalagyöngyének, mert volt olyan év, hogy szeptember végén még a fele savanyú volt. Meg olyan is volt, hogy a zöld levelei szeptemberben lefagytak róla, ez bizonyára a vesszõ beérésének sem használt. A 2-3 féle csemegeszõlõnkön minden évben volt fagykár, de általában csak a rügyek fagytak el. Viszont 3-4 évente a karok is, kicsit ritkábban törzs föld feletti része. Összességében tisza bukás volt a csemegeszõlõvel kínlódni, mert mire megerõsödött volna a tõke, addigra elfagyott valamije.
Most csak konkordit meg egy tömött, kis fürtû borszõlõt gondozunk. Ezek mindent kibírnak.
Ugyanígy lefagy nálunk az összes barackféle (idõnként a cseresznye is), kivéve a "vadbarackot", azt hiszem így hívják a magról kelt barackot. Ez októberben szedhetõ.
Köszi a képeket, mihelyt hozzájutok, végignézem õket.
A mi szõlõink Mihálygergén voltak a házunk elõtt. A ház a falu szélén, egy széles lapos aljú völgyben, a Dobroda patak völgyében helyezkedik el. Elég szélvédett környék, aug. 30-tól jún. 1-ig fordulhat elõ fagy (egyszer aug. 30-án a zöld kukoica, május 25-jún. 1 között pedig a bab és a krumpli fagyott le, ezek több alkalommal is).
Mindemellett bizonyára mostoha sorsa volt a szegény zalagyöngyének, mert volt olyan év, hogy szeptember végén még a fele savanyú volt. Meg olyan is volt, hogy a zöld levelei szeptemberben lefagytak róla, ez bizonyára a vesszõ beérésének sem használt. A 2-3 féle csemegeszõlõnkön minden évben volt fagykár, de általában csak a rügyek fagytak el. Viszont 3-4 évente a karok is, kicsit ritkábban törzs föld feletti része. Összességében tisza bukás volt a csemegeszõlõvel kínlódni, mert mire megerõsödött volna a tõke, addigra elfagyott valamije.
Most csak konkordit meg egy tömött, kis fürtû borszõlõt gondozunk. Ezek mindent kibírnak.
Ugyanígy lefagy nálunk az összes barackféle (idõnként a cseresznye is), kivéve a "vadbarackot", azt hiszem így hívják a magról kelt barackot. Ez októberben szedhetõ.
Köszi a képeket, mihelyt hozzájutok, végignézem õket.
A kajszi témához:
(Szakirodalmakból összeszedegetve)
A kajszi terjedése és termesztése során ökológiai, földrajzi csoportok alakultak ki. Így megkülönböztethetünk kínai, közép-ázsiai, iráni-kaukázusi és európai fajtákat. A mai termesztett fajták az európai csoporthoz tartoznak, de nemesítési szempontból a többi csoport tagjai is értékesek lehetnek Európában. A közép-ázsiai fajták nagy részére jellemzõ a hosszú mélynyugalom és a hosszú érési idõszak.A fajták többsége kismértékû ökológiai alkalmazkodóképességgel bír. Hidegigényük, hõigényük, hideg- és szárazságtûrésük, kórokozókkal szembeni érzékenységük gyakran egy országra vagy csak egy tájra korlátozzák gazdaságos termeszthetõségüket.
Magyarországon elsõsorban a téli lehûlések okoznak nagy termésveszteségeket. Azok a fajták, amelyeknek hosszú a mélynyugalmi idõszaka, illetve virágszerveik a tél folyamán lassan alakulnak ki, kevésbé károsodnak a lehûlésektõl (Nyujtó és Banainé, 1975). Ezek a fajták általában kései virágzásúak. A hidegtûrõ fajták nemesítésénél felhasználnak más fajokat is, pl: szibériai kajszi (Prunus sibirica); mandzsúriai kajszi (Prunus mandshurica)
Szintén szakirodalomból(!): A téli lehûlésekre érzékeny kajszifajták termesztése csak a környezetbõl kiemelkedõ, kevésbé fagyveszélyes helyeken javasolt. A téli hidegeknek ellenálló fajtáknál is terméskiesést okozhatnak a lehûlések az alföldi sík területeken.
(Szakirodalmakból összeszedegetve)
A kajszi terjedése és termesztése során ökológiai, földrajzi csoportok alakultak ki. Így megkülönböztethetünk kínai, közép-ázsiai, iráni-kaukázusi és európai fajtákat. A mai termesztett fajták az európai csoporthoz tartoznak, de nemesítési szempontból a többi csoport tagjai is értékesek lehetnek Európában. A közép-ázsiai fajták nagy részére jellemzõ a hosszú mélynyugalom és a hosszú érési idõszak.A fajták többsége kismértékû ökológiai alkalmazkodóképességgel bír. Hidegigényük, hõigényük, hideg- és szárazságtûrésük, kórokozókkal szembeni érzékenységük gyakran egy országra vagy csak egy tájra korlátozzák gazdaságos termeszthetõségüket.
Magyarországon elsõsorban a téli lehûlések okoznak nagy termésveszteségeket. Azok a fajták, amelyeknek hosszú a mélynyugalmi idõszaka, illetve virágszerveik a tél folyamán lassan alakulnak ki, kevésbé károsodnak a lehûlésektõl (Nyujtó és Banainé, 1975). Ezek a fajták általában kései virágzásúak. A hidegtûrõ fajták nemesítésénél felhasználnak más fajokat is, pl: szibériai kajszi (Prunus sibirica); mandzsúriai kajszi (Prunus mandshurica)
Szintén szakirodalomból(!): A téli lehûlésekre érzékeny kajszifajták termesztése csak a környezetbõl kiemelkedõ, kevésbé fagyveszélyes helyeken javasolt. A téli hidegeknek ellenálló fajtáknál is terméskiesést okozhatnak a lehûlések az alföldi sík területeken.
Biztos, hogy fajtafüggõ, milyen hideget bír. A faterék telkén 1974-ben ültetett rózsabarack van, óriási a fa, aládúcolt ágakkal, szinte minden évben rengeteget terem, soha nem volt fagyás rajta (persze a virága volt, hogy megfagyott, de a fának sose volt baja ilyenbõl).
Maga a faj (ahol a géncentruma is van), Kína északi részérõl, kb Koreával egy szélességrõl, de sokkal szélsõségesebb klímájú területrõl ered és többezer éve termesztik, meglehetõsen korán elkerült Európába is, így nyilvánvalóan rengeteg változatot nemesítettek ki belõle. Hozzánk két úton juthatott: római vagy török közvetítéssel, meg nem mondom, melyikkel jött, de mindkét ország Örményországból származó kajszit tartott. Szóval lehet, hogy egy kevéssé hidegtûrõ fajta került eleve Európába. Nemesített növényeknél nem tudom, mennyiben érdemes az eredeti géncentrum hõmérsékletébõl kiindulni.
Maga a faj (ahol a géncentruma is van), Kína északi részérõl, kb Koreával egy szélességrõl, de sokkal szélsõségesebb klímájú területrõl ered és többezer éve termesztik, meglehetõsen korán elkerült Európába is, így nyilvánvalóan rengeteg változatot nemesítettek ki belõle. Hozzánk két úton juthatott: római vagy török közvetítéssel, meg nem mondom, melyikkel jött, de mindkét ország Örményországból származó kajszit tartott. Szóval lehet, hogy egy kevéssé hidegtûrõ fajta került eleve Európába. Nemesített növényeknél nem tudom, mennyiben érdemes az eredeti géncentrum hõmérsékletébõl kiindulni.
A Kajsztermesztés képekben Link címû könyvet volt szerencsém olvasni nemrég, ott egy kiváló kajszis középázsiai régió téli középhõmérsékleti ábrája volt feltüntetve, egy diagrammon, ebbõl kiderül, egy jóval hidegebb (január -10 fok körüli közép), kontinentálisabb éghajlati érték a jellemzõ.
A kajszi, szõlõ, és egyéb gyümölcsfajták dombokon elhelyezése a kedvezõbb hõösszeg, napsütés mellett fõleg a tavaszi fagyok elleni védelem szempontjából óriási jelentõségû, töredéke a fagyveszély az ilyen kritikus idõszakokban, mint a völgyekben, sík területeken. Persze a téli kisugárzásos lehûlés is szelídebb, hiszen a hideg levegõ lefolyik a mélyebb területekre. Kajszinál a késõ téli (napfény idõtartam növekedés kezdetével) idõjárás a kulcs , ennek fényében hazánk éghajlata igen kedvezõtlennek minõsíthetõ. Nem szabad elfelejteni a most termesztett, és elterjedt fajták nem az ellenállóképességre lettek szelektálva, és számos tulajdonság tekintetében eltérhet a középázsiai fajtáktól, ezt a régiót tekintik a kajszi õshazájának, és fontos "génbank" a mai napig.
A kajszi, szõlõ, és egyéb gyümölcsfajták dombokon elhelyezése a kedvezõbb hõösszeg, napsütés mellett fõleg a tavaszi fagyok elleni védelem szempontjából óriási jelentõségû, töredéke a fagyveszély az ilyen kritikus idõszakokban, mint a völgyekben, sík területeken. Persze a téli kisugárzásos lehûlés is szelídebb, hiszen a hideg levegõ lefolyik a mélyebb területekre. Kajszinál a késõ téli (napfény idõtartam növekedés kezdetével) idõjárás a kulcs , ennek fényében hazánk éghajlata igen kedvezõtlennek minõsíthetõ. Nem szabad elfelejteni a most termesztett, és elterjedt fajták nem az ellenállóképességre lettek szelektálva, és számos tulajdonság tekintetében eltérhet a középázsiai fajtáktól, ezt a régiót tekintik a kajszi õshazájának, és fontos "génbank" a mai napig.
Szia Managger!
A zalagyöngyét Egerben állították elõ, és azért nevezték(csúfolták) el zalagyöngyének, mert nagyon ellenálló fajta, és úgy tudták, hogy itt Zalában olyan borzalmasan rossz klíma van, amelyben csak az ilyen ellenálló fajták tudnak túlélni és kielégítõen teremni.
Ehhez képest itt a dombokon teljességgel ismeretlen jelenség a szõlõ, sõt bármilyen érzékeny csemegeszõlõ kifagyása, itt ismeretlen volt az a gyakorlat, amit az ország sok részén végeztek, azaz hogy felkupacolták a szõlõk törzseit és vesszõit elfagyás ellen.
És tudod mindez miért alakult ki?
A síkságokon és völgyekben jelentkezõ súlyos téli fagyok miatt. Amikkel szemben a dombokon az éjszakai inverziónak köszönhetõ 4-6-8-10-12 fokkal enyhébb hõmérsékletek vannak!
Nem véletlenül kritizálom én annyit a meteorológiai szakma állomástelepítési, adatfeldolgozási és klímaértelmezési gyakorlatát, aminek jogossága itt, ezen a ponton nagyon jól tettenérhetõ ! ! !
Ugyanis a nagykanizsai, letenyei, lenti és iklódbördõcei meteorológiai állomások mind-mind fagyzugban voltak és vannak telepítve. Például a lenti meteorológiai állomás több napi hidegrekordot tart -25 fok körüli értékekkel, és a másik 3 mérõhely is gyakran mért -20-25 fokos értékeket, amik a szõlõk szempontjából már végzetes hõmérsékletek.
Ezek a hõmérsékletek elriasztották a szõlõtermesztési szakmát, illetve hiányoztak azok az információk, amelyek alapján tisztázható lett volna, hogy a völgytalpak minimumai(és általában éjszakai hõmérsékletei, páratartalmi értékei) köszönõ viszonyban sincsenek a kiemeltebb tereppontokéval.
Ahol a szõlõk vannak!
Eleve tudniuk kellett volna az érintett szakmáknak, hogy -20-25 fokos értékek dombokon, szõlõhegyeken nem fordulnak elõ.
Az érintett szakmák láthatóan nem voltak tisztában nagyon sok dologgal, az egyik nem tudta, hogy van jelentõsége annak, hogy hova kerül egy meteorológiai állomás, illetve az adatokat térségi érvénnyel kezelte, ezzel fatális hibát vétve, a másik meg azzal, hogy a fagyzugok hõmérsékleti adatait a szõlõtermesztésre érvényesnek tekintette.
Az inverzió helyes értelmezésével egyik sem volt(vagy van) tisztában.
Éppen azért voltam pár napja felháborodva, hogy Pécsrõl a hõtérképen megjelenítettek, és az omsz állomások közé betettek egy újabb állomást, a pécsi egyetemét, amelyik nem elég hogy egy kiemeltebb terepponton van, de még városi hõszennyezést is "élvez".
Így most a 80 méteres fagylefolyású Pécs-Pogány és többszáz méteres fagylefolyású Árpád-tetõ után újabb rettentõ elõnyös pozícióban szereplõ állomást kapott Pécs.
Így 8-10 km-es sugarú körben, Pécs környékén 3 elõnyös hõmérsékleti értékeket mérõ állomása van a meteorológiai szolgálatnak. (A kontraszt kedvéért a múltban gyakorlatilag ugyanez volt a Lenti-Nagykanizsa vonalon, csak teljességgel ellentétes elõjellel, egyidõben 3 db mély fekvésû helyen, Lentiben, Letenyén és Nagykanizsán lévõ meteorológiai állomással.)
Miközben körben ott tátonganak a Mecseket körülvevõ gödrök és medencék, amelyekben az általad említett szõlõk elfagyása ugyanúgy biztosítva lenne, mint Nálad.
Biztosítva lenének az összes más fagyzugéhoz hasonlító éjszakai hõmérsékletek is.
De ott az ilyen helyek nem mértek, nem mérnek.
Várom, hogy a megjelenített állomások sorában megjelenjen még a szõlészeti kutatóintézet kiváló fagylefolyású szõlõhegyének déli oldalának egyik teraszába biggyesztett mérõállomása is.
A dél-baranyai Siklós meteorológiai állomása is szõlõhegyen volt, déli domboldalban, a másik pedig a belvárosi gimnázium tornatermének fala elõtt.
A fent leírt állomásokról származó adatok alapján lett Zala megye hûvös klímájúnak, fagyosnak, ködösnek, párásnak, napfényszegénynek értékelve, amíg Baranya kiváló klímájúnak. Ez alapján az elõbbi a szõlõtermesztésnek alkalmatlannak, utóbbi kiválónak minõsíttetett.
Mindez szakmák és szakemberek által...
Az élet cáfolata lett, hogy a Pécsrõl Csörnyeföldre települt Bussay doktor szõlészetében termett szõlõbõl készült bor az országos és európai borversenyeken a pécsi, villányi és siklósi borokat is maga mögé utasította!
Pécs és Baranya, illetve Zala kontrasztja azért hihetetlenül jó példa erre, mert minden szempontból a két végletet valósítják meg, talán a világon a legjobb például szolgálva a klimatológiai szakma hiányosságait illetõen.
Sokan azt gondolhatnák, hogy érzelmi alapon vetem össze a két térséget, pedig errõl szó sincs.
De ez a két térség annyira jól példáz mindent, hogy hihetetlen.
Bár szeretek itt lakni, de néha kicsit bánom, hogy ide születtem, mert így rám lehet sütni az elfogultság és hazabeszélés, esetleg az irigység vagy féltékenység vádját.
Pedig errõl sincs szó, sõt!
Ebben a 9 oldalban összegyûjtött zalai képek azt hiszem önmagukért beszélnek Link
A nógrádi szõlõkifagyás esetében egy kérdés: ezek a kifagyott szõlõk szõlõhegyeken vannak, vagy esetleg síkon, medencékben vagy völgyekben lévõ településeken?
A zalagyöngyét Egerben állították elõ, és azért nevezték(csúfolták) el zalagyöngyének, mert nagyon ellenálló fajta, és úgy tudták, hogy itt Zalában olyan borzalmasan rossz klíma van, amelyben csak az ilyen ellenálló fajták tudnak túlélni és kielégítõen teremni.
Ehhez képest itt a dombokon teljességgel ismeretlen jelenség a szõlõ, sõt bármilyen érzékeny csemegeszõlõ kifagyása, itt ismeretlen volt az a gyakorlat, amit az ország sok részén végeztek, azaz hogy felkupacolták a szõlõk törzseit és vesszõit elfagyás ellen.
És tudod mindez miért alakult ki?
A síkságokon és völgyekben jelentkezõ súlyos téli fagyok miatt. Amikkel szemben a dombokon az éjszakai inverziónak köszönhetõ 4-6-8-10-12 fokkal enyhébb hõmérsékletek vannak!
Nem véletlenül kritizálom én annyit a meteorológiai szakma állomástelepítési, adatfeldolgozási és klímaértelmezési gyakorlatát, aminek jogossága itt, ezen a ponton nagyon jól tettenérhetõ ! ! !
Ugyanis a nagykanizsai, letenyei, lenti és iklódbördõcei meteorológiai állomások mind-mind fagyzugban voltak és vannak telepítve. Például a lenti meteorológiai állomás több napi hidegrekordot tart -25 fok körüli értékekkel, és a másik 3 mérõhely is gyakran mért -20-25 fokos értékeket, amik a szõlõk szempontjából már végzetes hõmérsékletek.
Ezek a hõmérsékletek elriasztották a szõlõtermesztési szakmát, illetve hiányoztak azok az információk, amelyek alapján tisztázható lett volna, hogy a völgytalpak minimumai(és általában éjszakai hõmérsékletei, páratartalmi értékei) köszönõ viszonyban sincsenek a kiemeltebb tereppontokéval.
Ahol a szõlõk vannak!
Eleve tudniuk kellett volna az érintett szakmáknak, hogy -20-25 fokos értékek dombokon, szõlõhegyeken nem fordulnak elõ.
Az érintett szakmák láthatóan nem voltak tisztában nagyon sok dologgal, az egyik nem tudta, hogy van jelentõsége annak, hogy hova kerül egy meteorológiai állomás, illetve az adatokat térségi érvénnyel kezelte, ezzel fatális hibát vétve, a másik meg azzal, hogy a fagyzugok hõmérsékleti adatait a szõlõtermesztésre érvényesnek tekintette.
Az inverzió helyes értelmezésével egyik sem volt(vagy van) tisztában.
Éppen azért voltam pár napja felháborodva, hogy Pécsrõl a hõtérképen megjelenítettek, és az omsz állomások közé betettek egy újabb állomást, a pécsi egyetemét, amelyik nem elég hogy egy kiemeltebb terepponton van, de még városi hõszennyezést is "élvez".
Így most a 80 méteres fagylefolyású Pécs-Pogány és többszáz méteres fagylefolyású Árpád-tetõ után újabb rettentõ elõnyös pozícióban szereplõ állomást kapott Pécs.
Így 8-10 km-es sugarú körben, Pécs környékén 3 elõnyös hõmérsékleti értékeket mérõ állomása van a meteorológiai szolgálatnak. (A kontraszt kedvéért a múltban gyakorlatilag ugyanez volt a Lenti-Nagykanizsa vonalon, csak teljességgel ellentétes elõjellel, egyidõben 3 db mély fekvésû helyen, Lentiben, Letenyén és Nagykanizsán lévõ meteorológiai állomással.)
Miközben körben ott tátonganak a Mecseket körülvevõ gödrök és medencék, amelyekben az általad említett szõlõk elfagyása ugyanúgy biztosítva lenne, mint Nálad.
Biztosítva lenének az összes más fagyzugéhoz hasonlító éjszakai hõmérsékletek is.
De ott az ilyen helyek nem mértek, nem mérnek.
Várom, hogy a megjelenített állomások sorában megjelenjen még a szõlészeti kutatóintézet kiváló fagylefolyású szõlõhegyének déli oldalának egyik teraszába biggyesztett mérõállomása is.
A dél-baranyai Siklós meteorológiai állomása is szõlõhegyen volt, déli domboldalban, a másik pedig a belvárosi gimnázium tornatermének fala elõtt.
A fent leírt állomásokról származó adatok alapján lett Zala megye hûvös klímájúnak, fagyosnak, ködösnek, párásnak, napfényszegénynek értékelve, amíg Baranya kiváló klímájúnak. Ez alapján az elõbbi a szõlõtermesztésnek alkalmatlannak, utóbbi kiválónak minõsíttetett.
Mindez szakmák és szakemberek által...
Az élet cáfolata lett, hogy a Pécsrõl Csörnyeföldre települt Bussay doktor szõlészetében termett szõlõbõl készült bor az országos és európai borversenyeken a pécsi, villányi és siklósi borokat is maga mögé utasította!
Pécs és Baranya, illetve Zala kontrasztja azért hihetetlenül jó példa erre, mert minden szempontból a két végletet valósítják meg, talán a világon a legjobb például szolgálva a klimatológiai szakma hiányosságait illetõen.
Sokan azt gondolhatnák, hogy érzelmi alapon vetem össze a két térséget, pedig errõl szó sincs.
De ez a két térség annyira jól példáz mindent, hogy hihetetlen.
Bár szeretek itt lakni, de néha kicsit bánom, hogy ide születtem, mert így rám lehet sütni az elfogultság és hazabeszélés, esetleg az irigység vagy féltékenység vádját.
Pedig errõl sincs szó, sõt!
Ebben a 9 oldalban összegyûjtött zalai képek azt hiszem önmagukért beszélnek Link
A nógrádi szõlõkifagyás esetében egy kérdés: ezek a kifagyott szõlõk szõlõhegyeken vannak, vagy esetleg síkon, medencékben vagy völgyekben lévõ településeken?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63846 - 2010-02-11 19:53:16)
Ez a hozzászólás eddig a csúcs!
Folytassuk az agromet fórumban...
Ez a hozzászólás eddig a csúcs!
Folytassuk az agromet fórumban...
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63845 - 2010-02-11 19:25:42)
A kajszi kiválóan érzi magát száraz kontinentális éghajlaton is, ahol a téli középhõmérséklet - 10 - 20 fok körül van. A kajszinak nem a hideg árt, hanem az európai rapszodikus, változékony tél. Jóval kevésbé problémás ilyen területeken a termesztése, mert nincs téli "beindulás", aztán tavaszi elfagyás, és természetesen szöveti károsodás. Meg lehet nézni micsoda kajszimatuzsálemek vannak közép Ázsia kajszitermesztõ részein, itt a tél nagyon hideg, de stabilan hideg, de a nyári félév kellõen meleg.
A kajszi kiválóan érzi magát száraz kontinentális éghajlaton is, ahol a téli középhõmérséklet - 10 - 20 fok körül van. A kajszinak nem a hideg árt, hanem az európai rapszodikus, változékony tél. Jóval kevésbé problémás ilyen területeken a termesztése, mert nincs téli "beindulás", aztán tavaszi elfagyás, és természetesen szöveti károsodás. Meg lehet nézni micsoda kajszimatuzsálemek vannak közép Ázsia kajszitermesztõ részein, itt a tél nagyon hideg, de stabilan hideg, de a nyári félév kellõen meleg.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63840 - 2010-02-11 17:47:04)
Amit Te írtál, az butaság!
Kérdezd meg a Szeged környéki baracktermelõket, mi a véleményük a 2003-as és 2005-ös tél -25-26 fokos hõmérsékleteirõl!?
A természetes növényvilág hozzá van szokva, csak a gyümölcsfák egy része -20-25 fok alatt már nem szeret lenni.
A kártevõk áttelelõ képleteinek legnagyobb része télen a talajban van. Ahhoz, hogy nagy hideg legyen, általában hótakaró kell. A hótakaró alatt pedig a talaj 0 fok körüli hõmérsékleten van, amit egy kártevõ úgy átvészel, mint a pinty. Miközben a hófelszín felett -30 fok van.
A talajban lévõ kártevõknek sokkal rosszabb egy -10-15 fokos száraz fagy teljesen átfagyott talajjal. Ami nem a talajban telel át, az pedig nagyon hidegtûrõ. Ha nem így lenne, akkor a 85-ös és 87-es tél teljesen kipusztította volna õket.
Az extrém hideg viszont egyrészt akár a növények pusztulását okozhatja, de ha nem is pusztul el a növény, akkor olyan szöveti károsodást szenved, hogy a kártevõk sokkal jobban meg tudják õket támadni.
Kevesen tudják, hogy a kajszibarackokat a nagy téli hideg hatása hozza olyan állapotba, hogy nyáron gutaütést kapnak és elpusztulnak egy baktérium miatt.
A fás növényi kultúrák legnagyobb ellensége a téli és a tavaszi fagy.
Amit Te írtál, az butaság!
Kérdezd meg a Szeged környéki baracktermelõket, mi a véleményük a 2003-as és 2005-ös tél -25-26 fokos hõmérsékleteirõl!?
A természetes növényvilág hozzá van szokva, csak a gyümölcsfák egy része -20-25 fok alatt már nem szeret lenni.
A kártevõk áttelelõ képleteinek legnagyobb része télen a talajban van. Ahhoz, hogy nagy hideg legyen, általában hótakaró kell. A hótakaró alatt pedig a talaj 0 fok körüli hõmérsékleten van, amit egy kártevõ úgy átvészel, mint a pinty. Miközben a hófelszín felett -30 fok van.
A talajban lévõ kártevõknek sokkal rosszabb egy -10-15 fokos száraz fagy teljesen átfagyott talajjal. Ami nem a talajban telel át, az pedig nagyon hidegtûrõ. Ha nem így lenne, akkor a 85-ös és 87-es tél teljesen kipusztította volna õket.
Az extrém hideg viszont egyrészt akár a növények pusztulását okozhatja, de ha nem is pusztul el a növény, akkor olyan szöveti károsodást szenved, hogy a kártevõk sokkal jobban meg tudják õket támadni.
Kevesen tudják, hogy a kajszibarackokat a nagy téli hideg hatása hozza olyan állapotba, hogy nyáron gutaütést kapnak és elpusztulnak egy baktérium miatt.
A fás növényi kultúrák legnagyobb ellensége a téli és a tavaszi fagy.
Szia Floo! Már régóta meg akarom tõled kérdezni, bár nem tudom "szakterületed-e", hogy a zalagyöngye szõlõ (és átltalában a csemegeszõlõk) miért fagynak ki állandóan itt észak-Nógrádban. Bár lehet, hogy a zalagyöngye nem is zalai eredetû, nem igazán tudom. Mindenesetre 8-10 évenként még a 6-7 cm-es törzs is elfagy.
Rossmann!
A barackok nemhogy -10-20 fokos középhõmérsékletet, de egyszeri alkalommal elõforduló -20 fok alatti hõmérsékletet sem viselnek el teljes épségben!
Ezen a hõmérsékleten már komoly rügykárosodás van.
-25 fok felé közeledve az õszibarackoknál például súlyos vesszõfagyások is kezdõdnek.
A -10-20(!) fokos téli középhõmérsékletek(!) -25-35 fokos minimumhõmérsékleteket is feltételeznek, ami teljesen kizárja a barackfák túlélését.
Ez egy közép-ázsiai település 1997-es januári adatsora Link
Ilyen hõmérsékleteket a kajszi kizárt, hogy kibírjon.
A kontinentális éghajlatú Szeged környéki barackültetvényekben szerinted miért a 2003-as és a 2005-ös, -23-26 fokos értékeket produkáló télen mentek tönkre a barackok?
A változékonyság vagy a fagy miatt fagytak-e el?
Az egyik ismerõsöm a kontinentális éghajlatú, Szegedtõl délre lévõ szerbiai Újvidék egyetemének gyümölcstermesztési karán tett látogatása után elmondta, hogy mutattak neki egy kajsziültetvényt, amelyben a barackfák diófákkal vegyesen voltak telepítve, amikor megkérdezte hogy lehetséges ilyen abszurd megoldás, azt válaszolták neki, hogy a kajszik élettartamát 15 év tervezik, mert úgyis kipusztulnak, és így egy ugyanazon a helyen lévõ dióültetvény a barackok kipusztulását követõen már jó nagyok, így idõt nyernek a terület kihasználásával.
A zalai dombokon rengeteg nagyon-nagyon öreg, 100 éves vagy annál is idõsebb kajszi van Link Link Link Link
Szerinted miért a dombokon vannak ezek a kajszik?
Miért nincsenek a sík vidékeken vagy a völgyekben?
Csak mert a tél "hegyen-völgyön" változékony!
Nem lehet, hogy azért, mert a kisugárzási inverzió miatt a dombokon soha, soha nem volt olyan alacsony hõmérsékleti érték, amin a kajszi károsodott volna?
A barackok nemhogy -10-20 fokos középhõmérsékletet, de egyszeri alkalommal elõforduló -20 fok alatti hõmérsékletet sem viselnek el teljes épségben!
Ezen a hõmérsékleten már komoly rügykárosodás van.
-25 fok felé közeledve az õszibarackoknál például súlyos vesszõfagyások is kezdõdnek.
A -10-20(!) fokos téli középhõmérsékletek(!) -25-35 fokos minimumhõmérsékleteket is feltételeznek, ami teljesen kizárja a barackfák túlélését.
Ez egy közép-ázsiai település 1997-es januári adatsora Link
Ilyen hõmérsékleteket a kajszi kizárt, hogy kibírjon.
A kontinentális éghajlatú Szeged környéki barackültetvényekben szerinted miért a 2003-as és a 2005-ös, -23-26 fokos értékeket produkáló télen mentek tönkre a barackok?
A változékonyság vagy a fagy miatt fagytak-e el?
Az egyik ismerõsöm a kontinentális éghajlatú, Szegedtõl délre lévõ szerbiai Újvidék egyetemének gyümölcstermesztési karán tett látogatása után elmondta, hogy mutattak neki egy kajsziültetvényt, amelyben a barackfák diófákkal vegyesen voltak telepítve, amikor megkérdezte hogy lehetséges ilyen abszurd megoldás, azt válaszolták neki, hogy a kajszik élettartamát 15 év tervezik, mert úgyis kipusztulnak, és így egy ugyanazon a helyen lévõ dióültetvény a barackok kipusztulását követõen már jó nagyok, így idõt nyernek a terület kihasználásával.
A zalai dombokon rengeteg nagyon-nagyon öreg, 100 éves vagy annál is idõsebb kajszi van Link Link Link Link
Szerinted miért a dombokon vannak ezek a kajszik?
Miért nincsenek a sík vidékeken vagy a völgyekben?
Csak mert a tél "hegyen-völgyön" változékony!
Nem lehet, hogy azért, mert a kisugárzási inverzió miatt a dombokon soha, soha nem volt olyan alacsony hõmérsékleti érték, amin a kajszi károsodott volna?
Füge a nagykanizsai kórház udvarában Link , mintha nem is lett volna tél Link Link Link , miközben a met.állomás -20,5 fokos minimumot mért.
Tehát vagy -20 fokot bír a füge és nincs inverzió illetve hõszennyezés, vagy van inverzió és hõszennyezés, és ebben az esetben elég volt a kórházi füge életben maradására egy kis domb és egy kis hõszennyezés.
Tehát vagy -20 fokot bír a füge és nincs inverzió illetve hõszennyezés, vagy van inverzió és hõszennyezés, és ebben az esetben elég volt a kórházi füge életben maradására egy kis domb és egy kis hõszennyezés.
Mármint a telet bírják-e?
Persze, ez a hideg meg sem kottyan nekik még lent a síkon sem, a dombjainkon meg gyakorlatilag nem tud olyan tél lenni, ami kárt tehetne bennük. Lent a síkon vagy a völgyekben persze lehet olyan hideg, hogy bajuk lehet, de a decemberi -20 körüli érték óta nem volt -15 alatt a mélyebb fekvésekben sem, a -20 körüli érték meg még nem okoz bennük kárt.
Persze, ez a hideg meg sem kottyan nekik még lent a síkon sem, a dombjainkon meg gyakorlatilag nem tud olyan tél lenni, ami kárt tehetne bennük. Lent a síkon vagy a völgyekben persze lehet olyan hideg, hogy bajuk lehet, de a decemberi -20 körüli érték óta nem volt -15 alatt a mélyebb fekvésekben sem, a -20 körüli érték meg még nem okoz bennük kárt.
Ami azt illeti elég drága egy oldal. Természetesen, amilyen növényre szükségem lenne nincs. (yucca stricta)
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat