Bioszféra
Köszönöm a tanácsot s az utánajárást!
A baráti kör amolyan városrészi polgári egyesület, piszkosul nem ilyesmivel foglalkoznak... Ha új harangot akarnék a templomba, tuti segítenének. :-)
A terület beépítése kizárt, mivel vízmû van rajta, s körülötte a szántók egyik régi helyi család birtokában vannak (az övék volt a környék összes szántója a kommunista éra elõtt), másrészt millió nagyfesz vezeték megy itt át, így oda se költözne senki. A legnagyobb gondot épp az jelenti, hogy városhatáron kívüli a terület, ennek a jogi vonatkozásaival együtt. Ha fejleszik a víztározót (föld alatt van), logikus, hogy a magasabb terület felé növeljék a méretet, ami pont nem a növénykék által preferált hely, hanem egy ültetett fenyves rész.
A csatári telkek kicsit más tészta, ott már 500 éve is laktak, mûvelték,a török idõk után itt ment át a "borhordó út", ahol a bakonyi falvakba vitték a balatoni bort. (A legendák szerint Herend is balaton-felvidéki falu volt, s a török elõl költöztek fel a Bakonyba, ám megmaradtak az egykori kertek, szõlõk a felvidéki dombokon. Fene tudja, mennyi igaz ebbõl. Ma tiszta sváb falu, ahogy sok hasonló is a környéken. Ja bocs, mindig elfelejtem, hogy papíron Herend az város...)
A baráti kör amolyan városrészi polgári egyesület, piszkosul nem ilyesmivel foglalkoznak... Ha új harangot akarnék a templomba, tuti segítenének. :-)
A terület beépítése kizárt, mivel vízmû van rajta, s körülötte a szántók egyik régi helyi család birtokában vannak (az övék volt a környék összes szántója a kommunista éra elõtt), másrészt millió nagyfesz vezeték megy itt át, így oda se költözne senki. A legnagyobb gondot épp az jelenti, hogy városhatáron kívüli a terület, ennek a jogi vonatkozásaival együtt. Ha fejleszik a víztározót (föld alatt van), logikus, hogy a magasabb terület felé növeljék a méretet, ami pont nem a növénykék által preferált hely, hanem egy ültetett fenyves rész.
A csatári telkek kicsit más tészta, ott már 500 éve is laktak, mûvelték,a török idõk után itt ment át a "borhordó út", ahol a bakonyi falvakba vitték a balatoni bort. (A legendák szerint Herend is balaton-felvidéki falu volt, s a török elõl költöztek fel a Bakonyba, ám megmaradtak az egykori kertek, szõlõk a felvidéki dombokon. Fene tudja, mennyi igaz ebbõl. Ma tiszta sváb falu, ahogy sok hasonló is a környéken. Ja bocs, mindig elfelejtem, hogy papíron Herend az város...)
Hoztam én is pár fotót a likócsi lõtérrõl: Link (11 kép)
Rengeteg volt a lepke, fõként az általad felsoroltakat láttam én is, a leggyakoribb egy Hipparchia-faj volt (meghatározni eddig nem sikerült), de bõven volt kéneslepke, répalepke és fekete szemeslepke, utóbbi igen szép színezetû, nagy termetû faj.
Egy õszapó-párral is találkoztam, örömömre mindössze 5 méterrõl volt szerencsém figyelni, ahogy csivitelve kergetõznek ágról-ágra.
Rengeteg volt a lepke, fõként az általad felsoroltakat láttam én is, a leggyakoribb egy Hipparchia-faj volt (meghatározni eddig nem sikerült), de bõven volt kéneslepke, répalepke és fekete szemeslepke, utóbbi igen szép színezetû, nagy termetû faj.
Egy õszapó-párral is találkoztam, örömömre mindössze 5 méterrõl volt szerencsém figyelni, ahogy csivitelve kergetõznek ágról-ágra.
Sajnos amennyire dekoratív, annyira nemkívánatos ez a nagy termetû növény a hazai flórában. Bíbor nebáncsvirág a neve, a távoli Közép-Ázsia magashegyvidéki területein honos, fõként a Himalája környékén. Botanikus kertekbe kezdték ültetni, majd innen kiszökve meghódította egész Európát. Elsõsorban patakok, folyók mentén, ártéri társulásokban gyakori nálunk is, különösen a Rába, Mosoni-Duna és mellékfolyói mentén. A legtömegesebb talán a Szigetközben, a puhafaligetek és nemesnyarasok alatt ilyenkor jóformán nincs is más lágyszárú növény..
Hatalmas termetébõl nem várná az ember, de egynyári faj, a késõ tavaszi csírázást követõen iszonyú gyorsan növekszik, virágzásra eléri a 2-3 méteres magasságot is. Annyira lédús az üreges szára, hogy ha átgázolunk az állományában, recsegve-ropogva törnek a szárak, miközben fröcsköl belõle a növényi nedv.
A leírásod a reggeli horgászatról nagyon hangulatos, klassz élmény lehetett.
Hatalmas termetébõl nem várná az ember, de egynyári faj, a késõ tavaszi csírázást követõen iszonyú gyorsan növekszik, virágzásra eléri a 2-3 méteres magasságot is. Annyira lédús az üreges szára, hogy ha átgázolunk az állományában, recsegve-ropogva törnek a szárak, miközben fröcsköl belõle a növényi nedv.
A leírásod a reggeli horgászatról nagyon hangulatos, klassz élmény lehetett.
Itt a Duna-parton (Fanyilas-sétány) zárható kapu, kerítés nélkül megoldották kidönthetetlen, mélyen leásott "betonbabákkal" vagy betonnal kiöntött derékig érõ erõs acélcsövek sorával, melyek között gyalogos-kerékpáros simán átfér, más nem. Aszfaltozott közútba torkolló végén mélyített árkon terepjáró sem tud áthajtani.
Noli weblap-tervezeted kíváncsian várom
Javaslom, a névválasztásnál fontold meg, hazánk sok tájegységén van "Látó-hegy". Veszprémi lapok: Látó-hegy Link Csatár-hegy: Link Ha baráti segítségre is számítasz, kérdés mennyire tudod elkerülni a "szócsõvé" válást (egy jóbarát polg.m is kormány/pártérdekek súlya alatt nyög, kevés a saját mozgástere). Látóhegy megóvása- nem tervez valaki suttyomban lakóparkot esetleg felparcellázni hétvégi üdülõknek? (A Csatár-hegyen már 2001-ben 420 üdülõ volt. Szentendre Pismány-hegyen apám 1972-ben még erdõközeli telke mára messze került onnan. A B.szárszói rokonok közvetlen vízparti telke is szárazra került. Széles sávban feltöltötték elõtte a partot, "bungalókat" és szabad-strandot építettek rá. A rendszerváltás után felparcellázva eladták, most nádas helyett kétszintes épületek emelkednek.) Tizennyolc éve hallottam: nem az USA, Magyarország vált a korlátlan lehetõségek hazájává, de hozzátették ezentúl börtönöket és nem lakóházakat kell építeni mert nem lesz elég börtön a sok simlisnek.) Rákerestem területfejlesztési tervezetekre, ezekben szerepel a látóhegyi víztározó bõvítése, a vízelvezetõ árok környékének rendezése. A rendezés tág fogalom, sok minden belefér.
Viszont találtam egy fórumtagunkhoz köthetõ érdekességet, közreadom bár nem Bioszféra bocs: Link
GRAT "lgym" szokásos alaposságához
Ui: Controll, Palui tartjátok magas a mércéteket
Noli weblap-tervezeted kíváncsian várom

Viszont találtam egy fórumtagunkhoz köthetõ érdekességet, közreadom bár nem Bioszféra bocs: Link
GRAT "lgym" szokásos alaposságához

Ui: Controll, Palui tartjátok magas a mércéteket

Tegnap reggel vargányásztunk, ma a horgászat jött!
Ködös napkelte a Mura egyik holtágán Link Link
Kisgyermekkorom óta erre a vidékre járunk horgászni, és elképesztõ varázsa van. Gyûlölöm azt a horgászati módszert, amikor mindenféle csodamasinákkal, csodabotok, csodahorgok, csodacsalik segítségével egy horgásztó (lényegében halastó) kiéhezett halaira horgászik a nép oly módon, hogy leülnek a tiszta, fa és bokormentes tópartra, behajítják a csalit 60-80 méterre a partól, felteszik a csilingelõ, fütyülõ vagy éppen akár zenét is játszó kapásjelzõjüket, és a kiéheztetett halakat kicsörlõzik a vízbõl.
Itt, a Mura holtágain, bányatavain, ahol a halak teljesen vadvízi körülmények között élnek, roppant módon érzékenyek a frontjárásra, szélre, a vízszint emelkedésre (mivel az összes holtág, bányató, folyó és patak mind-mind kapcsolatban van a Murával, így azok vizének szintje és minõsége a Muráéval szinkronban változik), itt halat fogni tudni kell.
Gyakran sûrûn benõtt vízpart van, a víz alatt növényzet, fák, faágak, a víz fölé fák hajolnak, külön mutatványokat kell gyakran végrehajtani minden bedobásnál, kivételnél vagy akár fárasztásnál.
Itt nehéz halat fogni, vannak olyan napok, amikor az idõjárás olyan feltételeket teremt, hogy egész nap ott ülhetünk, és egy darab halat nem fogunk.
Tudni kell, mikor kell menni. És hova. És hogyan.
Ez most egy compós hely volt, fogtunk is néhányat Link , a legkisebb fél kilós, a legnagyobb 1,20 körül volt.
Az ártéren van egy növény, ami ilyenkor, a nyár második felében virít, nagyon hangulatossá teszi a vízpartot, nagyon szép virág, csak nem tudom mi ez Link Link Link Link
Valaki szakértse meg lécci, köszönöm!
Ködös napkelte a Mura egyik holtágán Link Link
Kisgyermekkorom óta erre a vidékre járunk horgászni, és elképesztõ varázsa van. Gyûlölöm azt a horgászati módszert, amikor mindenféle csodamasinákkal, csodabotok, csodahorgok, csodacsalik segítségével egy horgásztó (lényegében halastó) kiéhezett halaira horgászik a nép oly módon, hogy leülnek a tiszta, fa és bokormentes tópartra, behajítják a csalit 60-80 méterre a partól, felteszik a csilingelõ, fütyülõ vagy éppen akár zenét is játszó kapásjelzõjüket, és a kiéheztetett halakat kicsörlõzik a vízbõl.
Itt, a Mura holtágain, bányatavain, ahol a halak teljesen vadvízi körülmények között élnek, roppant módon érzékenyek a frontjárásra, szélre, a vízszint emelkedésre (mivel az összes holtág, bányató, folyó és patak mind-mind kapcsolatban van a Murával, így azok vizének szintje és minõsége a Muráéval szinkronban változik), itt halat fogni tudni kell.
Gyakran sûrûn benõtt vízpart van, a víz alatt növényzet, fák, faágak, a víz fölé fák hajolnak, külön mutatványokat kell gyakran végrehajtani minden bedobásnál, kivételnél vagy akár fárasztásnál.
Itt nehéz halat fogni, vannak olyan napok, amikor az idõjárás olyan feltételeket teremt, hogy egész nap ott ülhetünk, és egy darab halat nem fogunk.
Tudni kell, mikor kell menni. És hova. És hogyan.
Ez most egy compós hely volt, fogtunk is néhányat Link , a legkisebb fél kilós, a legnagyobb 1,20 körül volt.
Az ártéren van egy növény, ami ilyenkor, a nyár második felében virít, nagyon hangulatossá teszi a vízpartot, nagyon szép virág, csak nem tudom mi ez Link Link Link Link
Valaki szakértse meg lécci, köszönöm!
Gondolom jó fészekrakóhely, védett, macska nem tudja elérni õket. A muteréknál a vadszõlõbe szoktak fészkelni a rigók, fenn a falon. :-)
Köszi. Egymáshoz viszonylag közel -80-90 centire- bóbiskoltak a borostyánfalon.
Édes pofák, peeeersze.. Több, lábon kihordott törpeszívroham után bosszúból kaptam le õket. Az ember gyanútlanul bámészkodik a töksötét kertben, amikor mellmagasságból, fél méterrõl repül ki az orgonabokorból az édes pofa, ja.
Amúgy kik õk? Seregélyek?

Köszönöm a tippet (saját munkahelyemen fogom a domaint regelni, mivel ilyen cégnél dolgozom)!
Metnetes repcsik :-))
A nappali pávaszemek áttelelõ nemzedéke mostanában kel ki a bábból, gyönyörû színesek, frissek még, ahogy azt a képeden is látni.
A szitakötõ Neked is igen szépre sikeredett! Egy alföldi szitakötõ lányról van szó (Sympetrum sanguineum), gyönyörû a színe!!!
A nappali pávaszemek áttelelõ nemzedéke mostanában kel ki a bábból, gyönyörû színesek, frissek még, ahogy azt a képeden is látni.
A szitakötõ Neked is igen szépre sikeredett! Egy alföldi szitakötõ lányról van szó (Sympetrum sanguineum), gyönyörû a színe!!!
De édes pofák :-))))
A szitakötõd gyönyörû!!!
A színjátszó meg mit csúfolódik, hogy öltögeti Rád a nyelvét? :-)))
A szitakötõd gyönyörû!!!
A színjátszó meg mit csúfolódik, hogy öltögeti Rád a nyelvét? :-)))
Ó, gondolkozom én nagyon sok dolgon, csak túl gyorsan forog a Föld... Valamit úgyis össze kell raknom, ha megkeresem majd a leendõ p.m.-t, latohegy.hu még nem regisztrált domain, szóval lehet, be kéne vetnem magam, ez annyira nem húzós, legalábbis a regisztráció / fenntartási díj, de kell mögé tárhely is, az a húzósabb fele. Szóval köszönöm, hogy felhívtad a lehetõségre a figyelmemet!
Remélem, kinyílnak elõtted a kapuk.
Nem gondolkodtál egy honlapról, ami a Látóhegyrõl szólna? Nem hinném, hogy komolyabb gondot okozna egy színvonalas, tudományos alapokon nyugvó, érdekes és olvasmányos oldal összeállítása, és talán képekkel is tudnád illusztrálni.
Nem gondolkodtál egy honlapról, ami a Látóhegyrõl szólna? Nem hinném, hogy komolyabb gondot okozna egy színvonalas, tudományos alapokon nyugvó, érdekes és olvasmányos oldal összeállítása, és talán képekkel is tudnád illusztrálni.

Link
Nem t'om, miért, de a legemberibb érzésem ezen hír kapcsán még mindig az, hogy szegény bika... Nem, egyáltalán nem tudom sajnálni azt, akinek az jelenti a szórakozást, hogy egy kiszolgáltatott állat öncélú legyilkolását nézze végig.
Nem t'om, miért, de a legemberibb érzésem ezen hír kapcsán még mindig az, hogy szegény bika... Nem, egyáltalán nem tudom sajnálni azt, akinek az jelenti a szórakozást, hogy egy kiszolgáltatott állat öncélú legyilkolását nézze végig.
Kösznöm! :-) Volt pár hasalás a fûben c. számom. :-)
Érdekes módon tavasz vége óta nem láttam kullancsot odafenn. Tavasszal brutál sok volt (mindenhol), igaz, nem is a nyár a fõ idõszakuk.
Az élõhely kapcsán a reményeimet kicsit táplálja, hogy jó eséllyel olyan emberke lesz az új polg.m. nálunk, aki gimiben évfolyamtársam volt. Kicsit talán nagyobb eséllyel tudok lobbizni majd nála a Látóhegy védettségéért majd. (és nem fogok foglalkozni a helyi term.véd. egyesülettel, mert azok egyáltalán nem term.védenek...) A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a vízmû miatt az autók elõl nem lehet teljesen elzárni (esetleg kulcsos kapuval, de mint tudjuk, szemfüles a magyar...), pedig az lenne az elsõ dolog, amit lépni kellene... Már azon is gondolkodtam, hogy a helyi lappal és az ingyenes hetilappal együttmûködve lehetne egy olyan rovatot csinálni, ahol egy kis környezeti nevelést belecsempészve megpróbálnám bemutatni a környék élõvilágát, ami kapcsán elég sokan kapnának infót arról, hogy kik is vesznek minket körül. Legjobb lenne egy fotós könyv, de azt sokkal kevesebben olvasnák s messze nem jutna el annyi emberhez az ügy, mint a lapokon keresztül. Mondjuk egy jó fotókiállítás azért segíteni, amit lehetne vinni könyvtárba, iskolákba. De ehhez rengeteg pénz kell... :-( Lehet, lottózni kéne...
Érdekes módon tavasz vége óta nem láttam kullancsot odafenn. Tavasszal brutál sok volt (mindenhol), igaz, nem is a nyár a fõ idõszakuk.
Az élõhely kapcsán a reményeimet kicsit táplálja, hogy jó eséllyel olyan emberke lesz az új polg.m. nálunk, aki gimiben évfolyamtársam volt. Kicsit talán nagyobb eséllyel tudok lobbizni majd nála a Látóhegy védettségéért majd. (és nem fogok foglalkozni a helyi term.véd. egyesülettel, mert azok egyáltalán nem term.védenek...) A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a vízmû miatt az autók elõl nem lehet teljesen elzárni (esetleg kulcsos kapuval, de mint tudjuk, szemfüles a magyar...), pedig az lenne az elsõ dolog, amit lépni kellene... Már azon is gondolkodtam, hogy a helyi lappal és az ingyenes hetilappal együttmûködve lehetne egy olyan rovatot csinálni, ahol egy kis környezeti nevelést belecsempészve megpróbálnám bemutatni a környék élõvilágát, ami kapcsán elég sokan kapnának infót arról, hogy kik is vesznek minket körül. Legjobb lenne egy fotós könyv, de azt sokkal kevesebben olvasnák s messze nem jutna el annyi emberhez az ügy, mint a lapokon keresztül. Mondjuk egy jó fotókiállítás azért segíteni, amit lehetne vinni könyvtárba, iskolákba. De ehhez rengeteg pénz kell... :-( Lehet, lottózni kéne...
Nem is volt vagy 32 éve ilyen csapadékos az elsõ félév, mint most..
Persze, ebbõl nem következik feltétlenül, hogy minden növény tömegével virít idén, de úgy tûnik, a Scillának elõnyére vált. Ideális alkalom a tõszámbecsléshez. A kedvenc képem is csillagvirágos (32.), de gyönyörûek a dajkapók-fotók is. Fehér szemes errefelé sem gyakori, a homokon nem is láttam, csak a dombságban. A nyírfalepkéhez gratulálok!

Nem tudom, milyen szemes, mert nem bontogattam szét a gyûrött kis szépségemet. :-) S annyi idõm nem volt, míg megszárad és felpumpálja magát. (Amúgy se szeretem a szemeseket, nem engednek közel, hogy rendesen fotózzam õket, meg mind tök egyforma, de ha nem, akkor is egy fajon belül is hol kijön a minta egyes eleme, hol nem, szóval legalább olyan szivatós lepkék, mint a boglárkák.)
Ma délben, életem és egészségem kockáztatása árán jártam egyet a Látóhegyen (leégtem rendesen, remélem, napszúrás nem lesz...). Derékig jártam a lepkékben. Teleobi nélkül....
Ez a legkevesebb. ISZONYÚAN SOK ÕSZI CSILLAGVIRÁG van! Jóformán a hegy harmadát beteríti! 1982 óta járok fel, ennek immáron 32 éve, de soha eddig nem láttam ilyen szõnyeget belõle! (Máshol se, nem csak itt.) Eddig csak egy kis foltocskában szoktam látni. Most viszont az egyik ÚTON végig, a bakhátat borító növényzetben virít, meg mindenhol az hegy felsõ részén. Szóval sokezer tõ, nyílnak, virítanak, egyesével, csoportokban, tömegével! Végtelenül gyönyörû!
A lepkék közt a legizgalmasabb egy fecskefarkú mama volt, aki épp sorra járta a vadmuroktöveket s rakta le a petéit. :-))) Ezen kívül még egy nyírfalepke is megmutatkozott, ilyet sose láttam még, illetve egy fehéröves szemeslepke is volt, vele vagy 20 éve nem találkoztam (most is csak messzirõl.....) Voltak szénalepkék, szemeslepkék, millió boglárka, répalepkék, mustárlepkék, nappali pávaszemek (friss kelés, ragyogó, élénk színekkel), busalepkék, stb.
Manócskák is voltak, kékszárnyú sáskák, olasz sáskák, meg millió másféle sáska (külön élet kéne csak az itteni sáskák - szöcskék fajszintû felméréséhez).
Természetesen pókban sincs hiány, dajkák, darázspókok, mindenféle karolók, keresztesek nyüzsögnek, várakoznak, de a legtöbb eszegetett. :-)
Képek:
Link
Ez a legkevesebb. ISZONYÚAN SOK ÕSZI CSILLAGVIRÁG van! Jóformán a hegy harmadát beteríti! 1982 óta járok fel, ennek immáron 32 éve, de soha eddig nem láttam ilyen szõnyeget belõle! (Máshol se, nem csak itt.) Eddig csak egy kis foltocskában szoktam látni. Most viszont az egyik ÚTON végig, a bakhátat borító növényzetben virít, meg mindenhol az hegy felsõ részén. Szóval sokezer tõ, nyílnak, virítanak, egyesével, csoportokban, tömegével! Végtelenül gyönyörû!
A lepkék közt a legizgalmasabb egy fecskefarkú mama volt, aki épp sorra járta a vadmuroktöveket s rakta le a petéit. :-))) Ezen kívül még egy nyírfalepke is megmutatkozott, ilyet sose láttam még, illetve egy fehéröves szemeslepke is volt, vele vagy 20 éve nem találkoztam (most is csak messzirõl.....) Voltak szénalepkék, szemeslepkék, millió boglárka, répalepkék, mustárlepkék, nappali pávaszemek (friss kelés, ragyogó, élénk színekkel), busalepkék, stb.
Manócskák is voltak, kékszárnyú sáskák, olasz sáskák, meg millió másféle sáska (külön élet kéne csak az itteni sáskák - szöcskék fajszintû felméréséhez).
Természetesen pókban sincs hiány, dajkák, darázspókok, mindenféle karolók, keresztesek nyüzsögnek, várakoznak, de a legtöbb eszegetett. :-)
Képek:
Link
Igen, az E-misszió példaértékûen dolgozik, nincs hiány tudásban, elszántságban és jogilag "harcolni" is jól tudnak.
Ja, ma a rengeteg különféle ízeltlábú megfigyelése mellett láttam egy keserûgyökér-nappalibaglyot, védett faj, eddig csak egyszer találkoztam vele a Sokoróban. Viszonylag észrevétlen, apró kis világosbarna lepke, nyugodtan üldögélt a Picris fészkén.
Még ki sem kel az "ágyából" a homoki szemes (jól tippelek?), már lila õszi csillagokat lát s szívogat. Irigylésre méltó napkezdet.

Szerintem kb. országosan elmondható, hogy igencsak csendesek. Tisztelet a rémesen kevés kivételnek.
No meg a sok évtizede begyöpösödött hatalomelvû politika, a civilek, civil szervezetek bevonása nélküliség itt erõsen érezteti a hatását...
No és hol vannak azok az oknyomozó újságírók, akik egy ilyen nyilvánvaló stiklinek utána mernek járni? Persze õket nem a 2 éves gyorstalpalókról kikerülõ szöszik közt kell keresni, akikkel teli van a sok lap, netes médium.
No meg a sok évtizede begyöpösödött hatalomelvû politika, a civilek, civil szervezetek bevonása nélküliség itt erõsen érezteti a hatását...
No és hol vannak azok az oknyomozó újságírók, akik egy ilyen nyilvánvaló stiklinek utána mernek járni? Persze õket nem a 2 éves gyorstalpalókról kikerülõ szöszik közt kell keresni, akikkel teli van a sok lap, netes médium.
Én a gyilkos galócát szoktam felrúgni, nehogy valaki véletlenül felvegye.
Ma pl. láttam egy olyan gyilkost, ami 4-5 szép galambica közé volt beékelõdve, a galambica is és a galóca is zöldes színû volt, a kevésbé jó szemû gombász véletlenül beleteheti a kosarába.
Azokat fel szoktam lökni.
Ma pl. láttam egy olyan gyilkost, ami 4-5 szép galambica közé volt beékelõdve, a galambica is és a galóca is zöldes színû volt, a kevésbé jó szemû gombász véletlenül beleteheti a kosarába.
Azokat fel szoktam lökni.
A te mentalitásod kellene ide, errefelé igencsak csöndben "dolgoznak" a természetvédelmi aktivisták, ha léteznek egyáltalán.. Egy audi szintû cég simán lepaktál az állammal anélkül, hogy a szakhatóságoknak, az illetékes NP-nak bármiféle komoly ellenlépésre lehetõségük lenne.
Ma is kint voltam a katonai lõtéren, sétáltam, jegyzeteltem, figyeltem a rovarokat, a szélmozgást, szívtam a homokpuszta nehézkes, beteg lehelletét.. Holnap viszek fényképezõt is.
Ma is kint voltam a katonai lõtéren, sétáltam, jegyzeteltem, figyeltem a rovarokat, a szélmozgást, szívtam a homokpuszta nehézkes, beteg lehelletét.. Holnap viszek fényképezõt is.
Nálunk is elkezdõdött a vargánya szezon, ma jó 2kg-ot szedtem a Szárhalmi erdõben a Tómalom fölött. Hétfõn voltam fent a Lõverekben, de ott mindössze egy darabot találtam csak. Elég sokan járnak oda, sajnos meg is látszik, rengeteg gombát kirúgdaltak sajnos.
Szárhalmi erdõ szerencsére nem annyira ismert hely, mint a Lõverek. A gombászás mellett készítettem néhány szép képet a Kecskehegyi kilátóból:
Maga a kilátó: Link
Csodás kilátás: Link Link
Fertõ tó is szépen látszott, bár lehetett volna tisztább idõ is: Link
Sopronkõhida fentrõl nézve: Link
Íme egy vargánya: Link
A mai kis kirándulásom talán legszebb képe: Link
Ezen az utolsó képen, ahol ez a két gyönyörû vargánya van egymás mellett, itt kis területen 4db szép példányt találtam. Valaki esetleg felismeri, hogy milyen madárka hagyhatta ott a tollát az utolsó képen? A méretébõl ítélve elég nagy testû lehetett.
A mai gombászáshoz tartozik még, hogy gyakorlatilag nem is kellettem bemenni mélyen az erdõbe, sok olyan vargánya volt, amely közvetlen az erdei utak mellett meredezett. Sajnos itt is rúgdaltak fel gombákat, de messze nem olyan nagy számban, mint a Lõverekben. Nem tudom mi benne a jó, én még egyetlen egy gombát nem rúgtam fel, még akkor sem, amikor tudtam, hogy mérgezõ vagy nem ehetõ.

Szárhalmi erdõ szerencsére nem annyira ismert hely, mint a Lõverek. A gombászás mellett készítettem néhány szép képet a Kecskehegyi kilátóból:
Maga a kilátó: Link
Csodás kilátás: Link Link
Fertõ tó is szépen látszott, bár lehetett volna tisztább idõ is: Link
Sopronkõhida fentrõl nézve: Link
Íme egy vargánya: Link
A mai kis kirándulásom talán legszebb képe: Link
Ezen az utolsó képen, ahol ez a két gyönyörû vargánya van egymás mellett, itt kis területen 4db szép példányt találtam. Valaki esetleg felismeri, hogy milyen madárka hagyhatta ott a tollát az utolsó képen? A méretébõl ítélve elég nagy testû lehetett.
A mai gombászáshoz tartozik még, hogy gyakorlatilag nem is kellettem bemenni mélyen az erdõbe, sok olyan vargánya volt, amely közvetlen az erdei utak mellett meredezett. Sajnos itt is rúgdaltak fel gombákat, de messze nem olyan nagy számban, mint a Lõverekben. Nem tudom mi benne a jó, én még egyetlen egy gombát nem rúgtam fel, még akkor sem, amikor tudtam, hogy mérgezõ vagy nem ehetõ.
Ahhoz is gratula!
Nem tudom, ismered-e ezt az "eljárást": ha a császárgomba (úrigomba) még fiatal, különösen ha még a "tojásában" van, akkor mi vízbe szoktuk tenni, amitõl másnapra megnõ, a tojásából pedig kibújik.
A következõ rész másoknak szól:
Ne értse senki félre: ha egy gomba tojásszerû burokban van, az attól még nem biztos, hogy császárgomba, mert mérgezõ galóca is lehet! Mindig meg kell nézni, mi van a burok alatt! Csak az lehet az ehetõ császárgomba "tojása", amelyikben sima narancssárga tetejû és citromsárga aljú gomba van!
Nem tudom, ismered-e ezt az "eljárást": ha a császárgomba (úrigomba) még fiatal, különösen ha még a "tojásában" van, akkor mi vízbe szoktuk tenni, amitõl másnapra megnõ, a tojásából pedig kibújik.
A következõ rész másoknak szól:
Ne értse senki félre: ha egy gomba tojásszerû burokban van, az attól még nem biztos, hogy császárgomba, mert mérgezõ galóca is lehet! Mindig meg kell nézni, mi van a burok alatt! Csak az lehet az ehetõ császárgomba "tojása", amelyikben sima narancssárga tetejû és citromsárga aljú gomba van!
Bizony, találtunk azt is.
A másik vödörben, ami nincs a képen, van császárgomba is.
A másik vödörben, ami nincs a képen, van császárgomba is.
Ma is megjelentek a falu felett a sasok, többször is.
Épp méhészkedtünk, mikor hármat láttam a tõlünk valamivel feljebb lévõ porták felett félmagasan kóvályogni, majd mikor újra odanéztem, már csak kettõt... de már hallottam is a hirtelen támadt kisebbfajta riadalmat a baromfiudvarban, aztán egy árnyék suhanását láttam, majd a sast, ahogy a mellettünk lévõ szilvafa tetejét szinte súrolta. Természetesen nem a társai jött. Szerencsére úgy néz ki, nem sikerült nálunk lecsapnia, de mindenesetre azt meg kell hagyni, ügyes húzás volt. A tyúkok egy része igen csak megkésve reagált, szerencsére õk nem estek a sas útjába.
Épp méhészkedtünk, mikor hármat láttam a tõlünk valamivel feljebb lévõ porták felett félmagasan kóvályogni, majd mikor újra odanéztem, már csak kettõt... de már hallottam is a hirtelen támadt kisebbfajta riadalmat a baromfiudvarban, aztán egy árnyék suhanását láttam, majd a sast, ahogy a mellettünk lévõ szilvafa tetejét szinte súrolta. Természetesen nem a társai jött. Szerencsére úgy néz ki, nem sikerült nálunk lecsapnia, de mindenesetre azt meg kell hagyni, ügyes húzás volt. A tyúkok egy része igen csak megkésve reagált, szerencsére õk nem estek a sas útjába.
Utánanéztem az ápolka magról való szaporíthatóságának, elméletileg mûködnie kell, de tavasz (ápr-máj) a vetési ideje, tehát most hiába is keresgéltem a magoncokat a kertben. Szedtem viszont egy kevéske magot, amit szívesen elküldök, ha írsz egy postacímet, ahová mehet.
Írják még róla, hogy teapótlónak lehet használni, illetve earl grey-t lehet vele hamisítani bergamottos aromája miatt. A "Bostoni teadélután" után is ezt használták a telepesek.
Írják még róla, hogy teapótlónak lehet használni, illetve earl grey-t lehet vele hamisítani bergamottos aromája miatt. A "Bostoni teadélután" után is ezt használták a telepesek.

Ilyenkor sajnálom, hogy nincsenek nálunk ökoterroristák. Megérdemelne az audi egy kis "zûrzavart"... Bár õk a legkevésbé felelõsek, sokkal inkább azok a politikus fattyak, akik ilyesmihez az aláírásukat adják.
Mindezt azon a felszólamláson, hogy munkahelyteremtõ, még az EU is alá fogja írni, alapos félretájékoztatás után, gondolom.
Kíváncsi lennék, HÁNY munkahelyet és MENNYI IDÕRE teremt ez a rettenet.
Félmillió munkahelyért már esetleg éreznék sajnálatot azok iránt, akik egy nemleges döntésnél nem kapnának állást, de csodálnám, ha 50-100 fõnél többrõl lenne szó. Hányan is élnek Gyõrben? Hm, sztem egy hét alatt elküldenek ennyi embert más helyekrõl... Arról nem beszélve, hogy elég még egy kis válság, oszt annyi az audinak úgyis, vagy viszi pár év múlva a gyárát Mongóliába...
Egyébként a Reflex hozzáállásával se értek egyet, mi az, hogy úgyse tehetnek semmit? Elég egy kis nyilatkozat, aztán lehet bebújni a lapulevelek alá???? Egy normális országban minimum tömegtüntetést szerveznének. Még talán politikai párt is lenne, aki melléáll...
Nem csak a Tubesért kell tüntetni, hanem az ilyen helyek védelméért is.
Mindezt azon a felszólamláson, hogy munkahelyteremtõ, még az EU is alá fogja írni, alapos félretájékoztatás után, gondolom.
Kíváncsi lennék, HÁNY munkahelyet és MENNYI IDÕRE teremt ez a rettenet.
Félmillió munkahelyért már esetleg éreznék sajnálatot azok iránt, akik egy nemleges döntésnél nem kapnának állást, de csodálnám, ha 50-100 fõnél többrõl lenne szó. Hányan is élnek Gyõrben? Hm, sztem egy hét alatt elküldenek ennyi embert más helyekrõl... Arról nem beszélve, hogy elég még egy kis válság, oszt annyi az audinak úgyis, vagy viszi pár év múlva a gyárát Mongóliába...
Egyébként a Reflex hozzáállásával se értek egyet, mi az, hogy úgyse tehetnek semmit? Elég egy kis nyilatkozat, aztán lehet bebújni a lapulevelek alá???? Egy normális országban minimum tömegtüntetést szerveznének. Még talán politikai párt is lenne, aki melléáll...
Nem csak a Tubesért kell tüntetni, hanem az ilyen helyek védelméért is.
Meg is köszönöm, hogy közhírré teszed, ugyanakkor ismét csak fájdalmat okoz bennem ez a szörnyûség.
Kb. 2 hónapja szereztem tudomást a beruházásról, úgy éreztem, mintha egy kést döftek volna belém. Lehet mondani, hogy a gyakorlótér mellett nõttem fel, tizenegy-két éve oda vezettek elsõ botanikai felfedezõútjaim, rengeteg szép élmény, emlék köt a homokpusztához. Most, hogy munkám ismét a területre szólít, újraélem ezeket, s közben mérhetetlen szomorúság és düh borít el, mert "az ember buldózerekkel a háta mögött készít értékleltárt arról, ami MÉG van..".
Kb. 2 hónapja szereztem tudomást a beruházásról, úgy éreztem, mintha egy kést döftek volna belém. Lehet mondani, hogy a gyakorlótér mellett nõttem fel, tizenegy-két éve oda vezettek elsõ botanikai felfedezõútjaim, rengeteg szép élmény, emlék köt a homokpusztához. Most, hogy munkám ismét a területre szólít, újraélem ezeket, s közben mérhetetlen szomorúság és düh borít el, mert "az ember buldózerekkel a háta mögött készít értékleltárt arról, ami MÉG van..".
Az Õrségben már több mint 3 hete tart a vargányadömping, de nálunk Zalaegerszeg közvetlen környékén csak a múlt hét legvégén kezdõdött. Ma kétszer is megfordultam az erdõben és mindkétszer egy-egy kosár vargányát szedtem, a 90 %-uk bronzos volt. Az én tapasztalatom szerint a vargányák meglepõen egészségesek, pl. a 3 héttel ezelõtt az Õrségben talált közel 200 db vargányából mindössze 1 azaz egy db volt férges. A mostaniak valamivel már kukacosabbak, de arányuk csak 4-5 % lehet. Közben a lakásomtól 10 perc sétára lévõ rókagombás helyeim is beindultak, ezeket hetente kétszer szüretelem.
Felfedeztem ma egy szép, számomra teljesen új õszi csillagvirág lelõhelyet!!!!
Egy példány: Link
Már csupa virág volt minden, kb. 30-40 négyzetméteres területen, legalább száz tõ nyílt! Mindez városhatáron belül egy szikla oldalán.... Biztos van még a környéken több ilyen folt is, de a szikla meredek, én meg nem vagyok alpinista, se szuicid hajlamaim nincsenek. :-)
Közben egy csomó olasz sáska ugrált, repkedett a szép piros szárnyait villogtatva. :-)
Egy példány: Link
Már csupa virág volt minden, kb. 30-40 négyzetméteres területen, legalább száz tõ nyílt! Mindez városhatáron belül egy szikla oldalán.... Biztos van még a környéken több ilyen folt is, de a szikla meredek, én meg nem vagyok alpinista, se szuicid hajlamaim nincsenek. :-)
Közben egy csomó olasz sáska ugrált, repkedett a szép piros szárnyait villogtatva. :-)
Én ilyenkor kijelölöm egérrel a szürke szöveget és így sötétkék háttéren jól olvasható.
De a véleményeddel egyet kell értsek, pontosan beleillik a fórumba a "kávé+pipa filó".
De a véleményeddel egyet kell értsek, pontosan beleillik a fórumba a "kávé+pipa filó".
Ha 80% fiú, akkor is megéri, mert fele annyi, mint nálunk. Persze szedni lenne jó... Vagy lovat kéne vennem, s csak késõbb csacsit. Lóval hamar megfordulnék akárhonnan is.
Drága Lordom, szeretnélek valamire megkérni. Szerintem ne OFF-ban küld a hozzászólásodat, mert piszok nehéz olvasni,
azonkívül abszolút témába vág, a másik meg hogy ne kérj elnézést a filóért, nagyon jókat írsz, élvezet olvasni. De csak sötét betûkkel.
(Persze ha valamelyik modi nem ért vele egyet, akkor nyilván jelezni fogja.)


(Persze ha valamelyik modi nem ért vele egyet, akkor nyilván jelezni fogja.)
Hosszabb filó még a GM-hez: a vegyszerek használata a gyomirtótól a hírhedt E-xxx színezék éstartósító sorozatig (egyenlõre) károsabbnak tûnik mint az emberi szervezetre mint a génmódosított, feleannyi idõ alatt kétszer akkorára növekedõ lazac, melyet bizonyára követni fog egyéb növények haszonállatok génmódosítása. A táplálkozási szokásokat nehéz megváltoztatni, ezért vélhetõen inkább a táplálékot fogják génkezeléssel módosítani nagyobb hozamra, magasabb tápértékkel alacsonyabb káros-anyag tartalommal. A jelenlegi eljárások többnyire kemikáliák alkalmazásával irányulnak a kártevõk kiiktatására és a föld termõképességének fokozására. Az emberi szervezet soha nem fog hozzászokni olyan anyagokhoz melyek bármily szelektíven is de élõ szervezetek elpusztítására irányulnak. Az étel gasztronómiai értékét illetõen, ha lehetõség van hangyapuding-kukac-fõtt patkány vagy kõolajszármazékokból elõállított szintetikus élelmiszer helyett génmódosított de "hagyományos külsejû" hal, hús, növény fogyasztására, az emberek többsége ez utóbbit fogja választani. A tudósok sem hülyék, közgyûlölet tárgyává sem akarnak válni, vélhetõen gondosan járnak el a mellékhatások kiküszöbölésében. A gyógyszereknél is elõfordul mellékhatás ahogy vannak lisztre-tejre érzékenyek. Nem lehet mindenre felkészülni, pedig 5-10 éves kísérleti-ellenõrzõ idõszak elõzi meg engedélyezésüket. Más út nincs - vagy mérgezõ vegyszerekkel "dúsított" vagy génmódosított táplálékot kapunk. A GM élelem-félelem olyan mint a védõoltásoktól való félelem, a többségnek hasznára van, akinek árt, más terápiával gyógyítják. Kell és szükséges a haszonnövények, húsállatok génmódosítása, természetesen szoros ellenõrzés mellett, ideértve a H1N1 esethez hasonló anyagi haszonlesés kizárását. "Bezárkózhatnak" önellátásra a kedvezõ adottságú országok, de nem sokáig. A tengerszint emelkedése megmûvelt területeket áraszt el, az ott élõ százmilliók végszükségben az "élhetõ" területekre özönlenek szelíden vagy lázadó reménytelen elkeseredéssel. Azt vélem nem a GM táplálék esetleges mellékhatása a fõ gond, bizonyára kiküszöbölhetõ. A csökkenõ édesvízkészlet fontosabb. Szomjoltás, tisztálkodás mellett az élelmiszer termeléséhez is fontos, víz nélkül elpusztul minden lény. Fúrt kútról locsolok, nem drága vezetékes vízzel. Környezõ szomszédok is fúrattak kutakat. Elszivattyúzzák egymás elõl a vizet és morognak egymásra. Kutam alacsonyabban van, mindig van víz, várom mikor morognak rám is. Népek elvándorlásától tartanak nemcsak az emelkedõ tengerszint miatt, a várható vízhiány felmérhetetlen konfliktusokba torkollhat. Több "mezítlábas" országnak van nukleáris fegyvere ha "pusztuljon velem mindenki" fanatizmussal bevetik, kipusztulhat bolygónk. Évezredes szokásokat kellene változtatni (különféle vallások is serkentenek sok gyerek nemzésére) megértetni a népességszabályozás szükségét és leállítani a természet kirablását. Válaszút- GM élelmiszer, születésszabályozás, természetbe illeszkedés, vízkészlet megóvása VAGY pusztító nukleáris összecsapás utáni környezetben kezdi újra néhány túlélõ (a radioaktív sugárzás majd nélkülünk is módosítja az élõvilág génjeit). Egyszer élünk itt és most, ám gondolnunk kell leszármazottaink sorsára is. A szülõk ha már világra hozták utódaikat, nem tékozolhatják el a vagyont elõlük. Ez érvényes "kicsiben" a családokra, "nagyban" az emberiségre. Bocs a filóért, köszönöm a türelmet
Eredetileg két harkály emberi szemmel is optimális "vésõforgatását" akartam leírni. A lényege - nem légkalapács módjára kopácsolnak, egy-két nagyobb koppantás után a fellazított anyagrészt oldalról forgácsolják akár rigó a csigaházat

