Agrometeorológia
Ha beindul a bolha és a hernyó invázió nincs mit tenni. 
Tényleg hogy sikerült az a pár db tavaly?
Tényleg hogy sikerült az a pár db tavaly?
A becsehelyi fõutcai füge Link nem bírta a decemberi -20 fokokat, bár a ház elõtt nem -20 fok volt, mondjuk -17-16 fok, de az már kinyiffantotta Link Link Link Link
Látható, hogy Becsehely hiába van egy kis dombon és hiába van körbe-körbe néhány ház, ez nem elég ahhoz, hogy egy nagyon hideg éjszakán a kritikus hõmérsékletet ne lépje át. Igaz, éveken át bõ terméssel örvendeztette meg a lakókat, és az idén is lesz rajta valamennyi, de megint kell neki 1-2 év, mire jó nagy lesz.
Az összehasonlítás kedvéért egy csörnyeföldi szõlõhegyi füge sértetlen ága Link . Van különbség.
Látható, hogy Becsehely hiába van egy kis dombon és hiába van körbe-körbe néhány ház, ez nem elég ahhoz, hogy egy nagyon hideg éjszakán a kritikus hõmérsékletet ne lépje át. Igaz, éveken át bõ terméssel örvendeztette meg a lakókat, és az idén is lesz rajta valamennyi, de megint kell neki 1-2 év, mire jó nagy lesz.
Az összehasonlítás kedvéért egy csörnyeföldi szõlõhegyi füge sértetlen ága Link . Van különbség.
Hetente 2-szer permetezed? Jó tudni, akkor inkább megtermelem a kertben azt tudom hogy csak háromszor volt összesen permetezve pl. tavaly.
Csak az idei év marad ki,reménykedünk hogy április után elkezdõdik valami változás Magyarország gazdasági helyzetében.
Nem írom le a jelzõs kifejezést, amit szeretnék, mert kitiltanak a fórumból, de az a bajom, hogy a sok szemét külföldi vackot lehet kapni a boltokban, ahelyett, hogy jóféle hazai karfiollal (meg egyéb növénnyel)tömnék meg a piacot. Mi nagy rajongói vagyunk e csodás növénynek (tányérilag), így külön fájdalom olvasni a soraidat... Sajnos annyit nem tudunk megenni, mint amennyit termeltek, de ha képes lennék rá, akkor elõfizetnék a karfiolodra, hogy tudjátok tovább csinálni. Remélem, fog még változni annyit itthon a politikai helyzet, hogy születik valami törvény a hazai áru védelmében, aminek köszönhetõen a hazai mezõgazdaság újjászülethet!
Idén valószínûleg kimarad a karfiol termelés,egyszerûen nincs rá vevõ + 60 Ft-ért nem sok értelme van mikor 30-40Ft 1 palánta.1 héten 2-szer kellene permetezni,3-szor bekapálni,rotálni,takargatni.......öntözésrõl nem is beszélve. 
Meg ami utána marad Link Link
a töveit lehetne kihúzgálni csak hát nem gyengén fagyos a föld most. Link Link 
Meg ami utána marad Link Link
a töveit lehetne kihúzgálni csak hát nem gyengén fagyos a föld most. Link Link
Csak hogy a mért adatok mennyire tájékoztatnak egy településrõl vagy egy térségrõl, arra nagyon jó példa, hogy az olasz hivatalos állomások -14 fok alatt nem mértek, egy mért -15,5 fokot.
Közben olyan növények is tönkre vannak fagyva arrafelé, amik -17 fokig bírják.
Azóta megtudtam, hogy több amatõr mért ott -18-20 fokot is.
Hogy mennyire hitelesek ezek a mérések, persze az kérdés, de a fagykárokból nem kizárt, hogy valóban voltak -20 fokos hidegek is.
Másrészt mivel sokszor emlegetem a füge tûréshatárát, mint növényi indikátort, növényi minimumhõmérõt, így minél több példa van, annál jobban be lehet lõni az értéket.
Közben olyan növények is tönkre vannak fagyva arrafelé, amik -17 fokig bírják.
Azóta megtudtam, hogy több amatõr mért ott -18-20 fokot is.
Hogy mennyire hitelesek ezek a mérések, persze az kérdés, de a fagykárokból nem kizárt, hogy valóban voltak -20 fokos hidegek is.
Másrészt mivel sokszor emlegetem a füge tûréshatárát, mint növényi indikátort, növényi minimumhõmérõt, így minél több példa van, annál jobban be lehet lõni az értéket.
Sziasztok!
Ma jutottam ki hosszú idõ után újra a kertünkbe. Biciklivel kimenni életveszélyes, a földutakat jégpáncél fedi.
A télálló kaktuszokat jelenleg 4-5 cm-es fagyos hóréteg fedi, ami alól csak a magasabbra növõ cylindropunták kandikálnak kifelé. Sok ember ilyenkor fél, hogy a tartós hó tönkreteszi a növényeket, de ezt a hóréteget nem szabad eltávolítani, mert szigeteli a növényt a nagyobb fagyoktól...(Habár ezek a szívós növények bármit elviselnek)
Cylindropuntia imbricata, ami csak kilátszik: Link Link Link Link
Az egészrõl is: Link Link Link Link
Ilyenkor is könnyen meg lehet különbözetetni a két yukka fajt. A yucca recurvifolia-nak ívesen visszhajlanak a levelei a hó súlya alatt: Link
Illetve csináltam ma egy négyévszakos képet is: Link
(Sajnálom, de ezeket a képeket mobillal fényképeztem, ugyanis a digitálisom bekrepált)
Hari: Nekem pedig mûködnek a linkek
Ma jutottam ki hosszú idõ után újra a kertünkbe. Biciklivel kimenni életveszélyes, a földutakat jégpáncél fedi.
A télálló kaktuszokat jelenleg 4-5 cm-es fagyos hóréteg fedi, ami alól csak a magasabbra növõ cylindropunták kandikálnak kifelé. Sok ember ilyenkor fél, hogy a tartós hó tönkreteszi a növényeket, de ezt a hóréteget nem szabad eltávolítani, mert szigeteli a növényt a nagyobb fagyoktól...(Habár ezek a szívós növények bármit elviselnek)
Cylindropuntia imbricata, ami csak kilátszik: Link Link Link Link
Az egészrõl is: Link Link Link Link
Ilyenkor is könnyen meg lehet különbözetetni a két yukka fajt. A yucca recurvifolia-nak ívesen visszhajlanak a levelei a hó súlya alatt: Link
Illetve csináltam ma egy négyévszakos képet is: Link
(Sajnálom, de ezeket a képeket mobillal fényképeztem, ugyanis a digitálisom bekrepált)
Hari: Nekem pedig mûködnek a linkek
Tapasztalataid szerint milyen téli idõjárás szükséges ahhoz, hogy az árpa mondjuk júniusban, a búza pedig netalán-esetleg már július folyamán aratható legyen?
Sziasztok! Egy másik oldalról lévõ topiktársamnak a télálló-kaktusz gyûjteményét szeretném bemutatni dióhéjban...
Echinocereus reichenbachii Link Link Link
Echinocereus baileyi Link
Echinocereus triglochidiatus Link
Cylindropuntia whipplei Link
Cylindropuntia spinosior Link Link
Cylindropuntia imbricata Link
Opuntia phaeacantha Link Link
Opuntia basilaris Link Link Link
Opuntia hystricina Link Link
Opuntia fragilis Link
Escobaria leii Link
Escobaria vivipara Link Link
Ez csak a növények töredéke volt. Sziasztok.
Echinocereus reichenbachii Link Link Link
Echinocereus baileyi Link
Echinocereus triglochidiatus Link
Cylindropuntia whipplei Link
Cylindropuntia spinosior Link Link
Cylindropuntia imbricata Link
Opuntia phaeacantha Link Link
Opuntia basilaris Link Link Link
Opuntia hystricina Link Link
Opuntia fragilis Link
Escobaria leii Link
Escobaria vivipara Link Link
Ez csak a növények töredéke volt. Sziasztok.
Szia Zöld kert!
Már onnantól kezdve, hogy búzát és árpát ültetsz, az egész nem egyéb, mint virtuális eltévelyedés!
Üdv.: Ordax
Már onnantól kezdve, hogy búzát és árpát ültetsz, az egész nem egyéb, mint virtuális eltévelyedés!
Üdv.: Ordax
Én ültetek minden évben egy kis részen búzát és árpát, de ha marad a hosszú tél és azzal együtt a hó is megmarad akkor kevés az esély, hogy idõben kialakuljon rajtuk a kalász. Már most se vagyok benne biztos, hogy idõben leszünk-e még, de ha ez így marad akkor biztos. Más években ilyenkor már nem volt hó és nõtt a búza de most csak a hó lenyomja és az is okozhat károkat a növényben.
Tavalyi adataim:
Ilyenkor már nõtt a búza ill. az árpa, augusztus végén - szeptember elején már arattunk.
Idei virtuális elképzelések:
Szeptember közepe és vége lesz az aratás idõpontja.
Tavalyi adataim:
Ilyenkor már nõtt a búza ill. az árpa, augusztus végén - szeptember elején már arattunk.
Idei virtuális elképzelések:
Szeptember közepe és vége lesz az aratás idõpontja.
Valóban tökéletes a következtetésed. Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmed, hogy a tényleges városi hõmérséklet nem indokolta volna a vizsgálódásodat, mivel az általad említett tûréshatárt sem érte el a minimum hõmérséklet. Azért az ilyen extrém hõmérséklet különbségek nem olyan sûrûn fordulnak elõ. Ugyanakkor - a Te javadra írva - pont az ilyen vizsgálatok segítik elõ a növények fagytûrésének végsõ határát.
Ordax
Ordax
Szia Ordax!
Akkor ezek szerint jól vettem figyelembe és jól vontam le a következtetéseket!
Melyik utcában mérsz?
Az a -14,1 fok még a füge halálos küszöbe felett van.
Majdnem 10 fokkal enyhébb, mint az omsz állomás.
Akkor ezek szerint jól vettem figyelembe és jól vontam le a következtetéseket!
Melyik utcában mérsz?
Az a -14,1 fok még a füge halálos küszöbe felett van.
Majdnem 10 fokkal enyhébb, mint az omsz állomás.
Szia Floo!
Érdeklõdéssel olvaslak mindig, hozzászólni nem igazán szoktam.
Csak a teljesség igénye miatt - bár én nem a betonrengetegben lakom - a mért minimum hõmérséklet a kérdéses idõben -14,1°C volt a városban. Ezt figyelembe véve kellene a következtetéseidet levonni.
Üdv.: Ordax
Érdeklõdéssel olvaslak mindig, hozzászólni nem igazán szoktam.
Csak a teljesség igénye miatt - bár én nem a betonrengetegben lakom - a mért minimum hõmérséklet a kérdéses idõben -14,1°C volt a városban. Ezt figyelembe véve kellene a következtetéseidet levonni.
Üdv.: Ordax
"-15 fokos halálos küszöbe alatt volt a hõmérséklet"
Felett, bocsánat, késõ van.
Felett, bocsánat, késõ van.
Egy kis múltidézés és fagykárvizsgálat: mivel amióta ilyen alaposan és szisztematikusan vizsgálgatom a klímát, nem volt alkalmam megtapasztalni egy -20-23 fokos éjszaka hõmérsékleti viszonyait, ezért ismét a december 20-21-i erõs fagyok nyomait kutattam, most Kaposváron.
Az omsz állomás ott -23,2 fokos minimumot mért Link
Ami azért már egész jó kis hideg, szõlõ illetve barack is károsodik már ilyen hõmérséklet mellett.
Arra voltam kíváncsi, hogy egy ilyen nem szokványos hõmérsékletet a városi hõsziget milyen mértékben tud kompenzálni.
Mivel Kaposváron jártam ma, és egy fél órás szabadidõmben gyorsan felkerestem 1-2 fügét, hogy vajon a -23,2 fokos december 21-i éjszaka okozott-e kárt a városi fügékben!?
A bekarikázott példány Link a Tesco melletti utcában van, belváros, de elég szabadon vannak ott a terek mellette, illetve ebbõl a képbõl Link kiderül, hogy a távoli dombhoz képest eléggé mélyen fekvõ hely, nagy nyitott, bár bebetonozott tér van a Tesco fele, de mivel ez a füge elég fagyérzékeny fajta, nem voltam benne biztos, hogy a kaposvári állomás -23,2 fokos minimuma után teljesen ép lesz!
Ennek ellenére a rügyek állapota azt mutatja, hogy biza nem lett baja Link Link Link , a csúcsrügyek és a termõrügyek zöldek, tehát a füge -15 fokos halálos küszöbe alatt volt a hõmérséklet ott, mivel fagyérzékeny fajta, akár 1-1,5 fokkal is.
-23,2 fokos külterületi érték mellett!
Egy másik példány is ezt támasztja alá, a kép bal felében a ház elõtt Link , itt meg jobb oldalt Link , ez családiházas övezet, bár közel hozzá a panelrengeteg, ez kicsit magasabban van, de nem sokkal. A GPS-em 125 métert mutatott a város egyik alsó pontján, míg a most talált füge utcájában 145-öt, tehát mondjuk 20 méterrel lehet feljebb, azért csak mondjuk, mert nem tudom mennyire pontosak ezek a magassági adatok, de a lényeg, a város alsó felétõl kb. 20 méterrel van feljebb.
Annyira épnek és sérülésmentesnek tûnt Link Link Link , hogy pár pillanatig levelet is kezdtem rajta keresni, mondom biztos nem tudja hogy tél van, és kilevelesedett.
Totál fagyásmentes!
Az épülettõl legtávolabb lévõ rügyek is zöldek!
-23,2 fokos állomási érték után!
Egy kis domb és egy kis város, és a füge -23,2 fok mellett vígan telel!
Elképesztõ, mit tud egy 70 000-es város hõszennyezése!
Az omsz állomás ott -23,2 fokos minimumot mért Link
Ami azért már egész jó kis hideg, szõlõ illetve barack is károsodik már ilyen hõmérséklet mellett.
Arra voltam kíváncsi, hogy egy ilyen nem szokványos hõmérsékletet a városi hõsziget milyen mértékben tud kompenzálni.
Mivel Kaposváron jártam ma, és egy fél órás szabadidõmben gyorsan felkerestem 1-2 fügét, hogy vajon a -23,2 fokos december 21-i éjszaka okozott-e kárt a városi fügékben!?
A bekarikázott példány Link a Tesco melletti utcában van, belváros, de elég szabadon vannak ott a terek mellette, illetve ebbõl a képbõl Link kiderül, hogy a távoli dombhoz képest eléggé mélyen fekvõ hely, nagy nyitott, bár bebetonozott tér van a Tesco fele, de mivel ez a füge elég fagyérzékeny fajta, nem voltam benne biztos, hogy a kaposvári állomás -23,2 fokos minimuma után teljesen ép lesz!
Ennek ellenére a rügyek állapota azt mutatja, hogy biza nem lett baja Link Link Link , a csúcsrügyek és a termõrügyek zöldek, tehát a füge -15 fokos halálos küszöbe alatt volt a hõmérséklet ott, mivel fagyérzékeny fajta, akár 1-1,5 fokkal is.
-23,2 fokos külterületi érték mellett!
Egy másik példány is ezt támasztja alá, a kép bal felében a ház elõtt Link , itt meg jobb oldalt Link , ez családiházas övezet, bár közel hozzá a panelrengeteg, ez kicsit magasabban van, de nem sokkal. A GPS-em 125 métert mutatott a város egyik alsó pontján, míg a most talált füge utcájában 145-öt, tehát mondjuk 20 méterrel lehet feljebb, azért csak mondjuk, mert nem tudom mennyire pontosak ezek a magassági adatok, de a lényeg, a város alsó felétõl kb. 20 méterrel van feljebb.
Annyira épnek és sérülésmentesnek tûnt Link Link Link , hogy pár pillanatig levelet is kezdtem rajta keresni, mondom biztos nem tudja hogy tél van, és kilevelesedett.
Totál fagyásmentes!
Az épülettõl legtávolabb lévõ rügyek is zöldek!
-23,2 fokos állomási érték után!
Egy kis domb és egy kis város, és a füge -23,2 fok mellett vígan telel!
Elképesztõ, mit tud egy 70 000-es város hõszennyezése!
Dolgozunk rajta
Az olajfaültetvény sajnos nem fog mûködni, mégha dombon van is.
Ugye a fügék túlélése, és a fügéktõl függetlenül is a dombok sokkal magasabb minimumai az inverziónak köszönhetõ, ez tud olyan óriási különbséget produkálni, hogy a völgyben-síkon elfagy a szõlõ vagy a barackfa, míg a mellette lévõ dombon még a fügének sincs baja. Sajna az érintett szakmák ezt a tényt, az inverzió okozta szédületes különbségeket nem vették elég komolyan, ha tudtak is magáról a jelenségrõl, nem tudták összekapcsolni az egyéb tényezõkkel, nem tudták rendszerben szemlélni a dolgot, nem érzékelték ennek jelentõségét.
Viszont az olajfa eleve nem bír annyit, mint pl. egy füge, a -15 fok már sok(k) neki, a fügénél pont az a határ, de nem is az egy-egy éjszakai -13-14 fok a végzetes az olajfának.
Ugyanis az olajfa télen is vegetál, nincs mélynyugalmi állapotban, levelei zöldek maradnak. Egy egyéjszakás -14 fokot a növény még túlél, viszont a levelek már sérülhetnek, illetve a termõrügyek is lefagyhatnak rajta. De a növény akkor még túlélhet.
"Ha az elsõ két telet túlélik, akkor már biztosan megmaradnak – mondja a tulajdonos"
A fószer ugye ezt állítja, na ez biztosan nem így van.
A nagyobbik baj az, amikor 2-3-4 hétig hidegpárna van nappali -2-4-6, éjszaka -5-8-10 fokkal, na ezt nem bírja az olajfa. A hosszantartó fagyos idõszak végez vele.
Az olaszoknál ez a tenger miatt nincs, ott a tenger hõtartaléka miatt nem tud hosszantartó fagyos hidegpárna kialakulni.
Nem is beszélve arról, hogy ha pl. egy 2003-as tél bejön, akkor nyekk, egy -6-8 fokos minimumátlagú hónapot nem bír ki, miközben a fügének 2003-ban a dombon kutya baja sem lett.
Úgyhogy a fószer olajfaültetvénye biztosan nem fogja 100 évre megoldani a jövõjét.
Az olajfaültetvény sajnos nem fog mûködni, mégha dombon van is.
Ugye a fügék túlélése, és a fügéktõl függetlenül is a dombok sokkal magasabb minimumai az inverziónak köszönhetõ, ez tud olyan óriási különbséget produkálni, hogy a völgyben-síkon elfagy a szõlõ vagy a barackfa, míg a mellette lévõ dombon még a fügének sincs baja. Sajna az érintett szakmák ezt a tényt, az inverzió okozta szédületes különbségeket nem vették elég komolyan, ha tudtak is magáról a jelenségrõl, nem tudták összekapcsolni az egyéb tényezõkkel, nem tudták rendszerben szemlélni a dolgot, nem érzékelték ennek jelentõségét.
Viszont az olajfa eleve nem bír annyit, mint pl. egy füge, a -15 fok már sok(k) neki, a fügénél pont az a határ, de nem is az egy-egy éjszakai -13-14 fok a végzetes az olajfának.
Ugyanis az olajfa télen is vegetál, nincs mélynyugalmi állapotban, levelei zöldek maradnak. Egy egyéjszakás -14 fokot a növény még túlél, viszont a levelek már sérülhetnek, illetve a termõrügyek is lefagyhatnak rajta. De a növény akkor még túlélhet.
"Ha az elsõ két telet túlélik, akkor már biztosan megmaradnak – mondja a tulajdonos"
A fószer ugye ezt állítja, na ez biztosan nem így van.
A nagyobbik baj az, amikor 2-3-4 hétig hidegpárna van nappali -2-4-6, éjszaka -5-8-10 fokkal, na ezt nem bírja az olajfa. A hosszantartó fagyos idõszak végez vele.
Az olaszoknál ez a tenger miatt nincs, ott a tenger hõtartaléka miatt nem tud hosszantartó fagyos hidegpárna kialakulni.
Nem is beszélve arról, hogy ha pl. egy 2003-as tél bejön, akkor nyekk, egy -6-8 fokos minimumátlagú hónapot nem bír ki, miközben a fügének 2003-ban a dombon kutya baja sem lett.
Úgyhogy a fószer olajfaültetvénye biztosan nem fogja 100 évre megoldani a jövõjét.
Ez nagyszerû, mekkora lenne már magyar fügét, kákit exportálni olaszba. (és ezek alapján akár realitása is lehetne, csak okosan kéne cselekedni.) Olvastam egy újságban egy mozsgói, kétéves olajfa ültetvényrõl, amit egy Dél-Tirolból származó fószer telepített kísérletképpen. Kíváncsi lennék mi van vele.
Szerk: közben megtaláltam a teljes cikket a neten is: Link
(és ezek alapján akár realitása is lehetne, csak okosan kéne cselekedni.) Olvastam egy újságban egy mozsgói, kétéves olajfa ültetvényrõl, amit egy Dél-Tirolból származó fószer telepített kísérletképpen. Kíváncsi lennék mi van vele.Szerk: közben megtaláltam a teljes cikket a neten is: Link
A kert (és egyben a mérõhely is) az egész faluhoz hasonlóan, két patak által kialakított ÉNy-DK irányítottságú, sekély völgyben fekszik. Ezeken a térképen bejelöltem a falu helyét: Link Ezen berajzoltam a két patakot, a kertet, meg a sekély völgy széleit kirajzoló sárgás színû lösz? réteget: Link Legrészletesebb domborzati viszonyokat talán ez a két 1700-as 1800-as évekbõl származó térkép szemlélteti: Link Link A házunk, és így a kert is a falu szélén található, teljesen nyitott K-DK-D felõl. Jelentõsen nem szoktam eltérõ értékeket mérni pl. Koczkás (Hatvan) által mért értékektõl, de szélcsendes, derült, vastagabb hóval borított éjszakákon akár 3-4 fokkal is alacsonyabb értékeket mérek. Még két kép: Link ezen a házunk a kép bal szélén a fák takarásában van. Link ezen meg jobb szélen kb. az erõmû kéménye alatt.
Igen a szõlõtermesztés jó példa, itt van pl ez a két régi térkép, itt is a falutól északra, a dombocska oldalába, tetejére van berajzolva a szõlõterület. Mára már egy db tõke nincs a falu határában, csak belterületen a kiskertekben.
Igen a szõlõtermesztés jó példa, itt van pl ez a két régi térkép, itt is a falutól északra, a dombocska oldalába, tetejére van berajzolva a szõlõterület. Mára már egy db tõke nincs a falu határában, csak belterületen a kiskertekben.
Nagyon jó kísérlet, éppen ma gondolkodtam azon, ha Rossmann korábbi hozzászólására írt válaszom után példákat kérne tõlem, a szõlõtermesztést hoznám fel, mivel -20 fok alatt a szõlõ már nem szeret lenni.
A -23 az nemsemmi, az már gyilkos tud lenni.
Milyen fekvésben van a kerted egyébként?
A -23 az már a kákinak biztosan halálos.
Olaszországban is pusztított a fagy, elfagyottnak tûnõ fügék Link Link Link Link Link Link Link , olajfák Link Link Link Link és oleanderek Link Link
A -23 az nemsemmi, az már gyilkos tud lenni.
Milyen fekvésben van a kerted egyébként?
A -23 az már a kákinak biztosan halálos.
Olaszországban is pusztított a fagy, elfagyottnak tûnõ fügék Link Link Link Link Link Link Link , olajfák Link Link Link Link és oleanderek Link Link
Szép napot!
Ma a kertben található szõlõ fajtákról szedtem néhány vesszõt, rügyvizsgálat céljából. Kíváncsi voltam van-e esetleg jele károsodásnak az általam mért decemberi -23°C után. (Úgy tartják-tanítják, hogy -20 alatt minden szõlõfajta károsodik valamilyen mértékben, -15 alatt pedig a fajták nagy része) Elõször az Othellot néztem meg, ez ugye egy észak-amerikai direkttermõ fajta, amelyek a kelet-ázsiai fajok után a legellenállóbbak a hideggel szemben. Ahonnan levettem egy rügyet -rügyalap- ott az Othello esetén teljesen zöld részt találtam: Link A rügy metszetén is teljesen jól látható az ép, zöld rész: Link
A Cabernet franc, viszonylagosan jó fagytûrésûnek tartott fajta esetén a rügyalap már nem volt ilyen szép zöld: Link A metszete esetén zöld részek csak a mellékrügyeknél figyelhetõk meg: Link
A harmadik, valamilyen muskotályos fajta (fagyérzékenynek tartják, korábbi években nálunk is érte már fagykár, volt hogy az idõsebb fás részek is elfagytak) esetén a rügyalap szintén barna színû: Link A rügymetszet ebben az esetben a legkiábrándítóbb: Link csak barna részek láthatók, és a kéreg alatti vékony réteg is barna, amely az elõzõ két esetben zöld volt.
Ezelõtt még sosem csináltam ilyet, de szerintem elég látványos. A vesszõket 1-1,2m magasságból szedtem. A hónap végén majd viszek be, és megpróbálok hajtatni egyrügyes csapokat is próbaképpen.(akkorra biztos túl lesz a szõlõ a mély-nyugalmi állapoton)
Szegény kákim (most volt két éves) biztos kipusztult (az õ esetében a rügyek és alapjaik tök feketék), már tavaly is visszafagyott, az akkori abszolút Tmin -17,3 volt. Persze tudom, minek ültettem, ha tudtam, hogy úgyis ez a sors vár rá. (Azért mert finom, és szeretném a sajátomat enni, nem a boltit, csak sajnos dombom meg nincs ) A fügével nem tudom mi van, takarás alatt van, tavaly néhány centit visszafagyott, de komoly baja nem lett.
Ma a kertben található szõlõ fajtákról szedtem néhány vesszõt, rügyvizsgálat céljából. Kíváncsi voltam van-e esetleg jele károsodásnak az általam mért decemberi -23°C után. (Úgy tartják-tanítják, hogy -20 alatt minden szõlõfajta károsodik valamilyen mértékben, -15 alatt pedig a fajták nagy része) Elõször az Othellot néztem meg, ez ugye egy észak-amerikai direkttermõ fajta, amelyek a kelet-ázsiai fajok után a legellenállóbbak a hideggel szemben. Ahonnan levettem egy rügyet -rügyalap- ott az Othello esetén teljesen zöld részt találtam: Link A rügy metszetén is teljesen jól látható az ép, zöld rész: Link
A Cabernet franc, viszonylagosan jó fagytûrésûnek tartott fajta esetén a rügyalap már nem volt ilyen szép zöld: Link A metszete esetén zöld részek csak a mellékrügyeknél figyelhetõk meg: Link
A harmadik, valamilyen muskotályos fajta (fagyérzékenynek tartják, korábbi években nálunk is érte már fagykár, volt hogy az idõsebb fás részek is elfagytak) esetén a rügyalap szintén barna színû: Link A rügymetszet ebben az esetben a legkiábrándítóbb: Link csak barna részek láthatók, és a kéreg alatti vékony réteg is barna, amely az elõzõ két esetben zöld volt.
Ezelõtt még sosem csináltam ilyet, de szerintem elég látványos. A vesszõket 1-1,2m magasságból szedtem. A hónap végén majd viszek be, és megpróbálok hajtatni egyrügyes csapokat is próbaképpen.(akkorra biztos túl lesz a szõlõ a mély-nyugalmi állapoton)
Szegény kákim (most volt két éves) biztos kipusztult (az õ esetében a rügyek és alapjaik tök feketék), már tavaly is visszafagyott, az akkori abszolút Tmin -17,3 volt.
Persze tudom, minek ültettem, ha tudtam, hogy úgyis ez a sors vár rá. (Azért mert finom, és szeretném a sajátomat enni, nem a boltit, csak sajnos dombom meg nincs ) A fügével nem tudom mi van, takarás alatt van, tavaly néhány centit visszafagyott, de komoly baja nem lett.
Lehet, hogy több száz éve tudták (bár ez is kétes), de oldalakon keresztül sorolhatnám a példákat, amik azt igazolják, hogy azért ez nem biztosan így van. Pláne ha nem többszáz évet megyünk vissza, hanem csak néhányat.
Egy ismerõsöm a Szegedtõl délre 100 km-re lévõ szerbiai Újvidéken járt, az ottani egyetem gyümölcstermesztési részlegénél.
A Karácsony elõtti -20-22 fokos fagyok után már vizsgálgatják a barackosokban keletkezett károkat, mégpedig oly módon, hogy pl. megnézik, 100 virágrügybõl hány fagyott el, ha mondjuk 25, akkor az 25 %-os fagykár, ha 47 akkor 47 %-os a fagykár.
Az ismerõsöm megkérdezte õket, hogy: "Hol volt a -20-22 fok?"
Értetlen nézés, és a válasz, hogy: "Hát Szerbiában." Új kérdés, "Na de mégis hol mérték?"
A válasz: "Hát az állomásokon Szerbiában meg az ültetvényekben."
Újabb kérdés, hogy azon belül hol?
További értetlenkedés: "Hogy hogy hol, hát az ültetvényekben!"
Újabb kérdés: "Az ültetvények melyik részén?"
Válasz: értetlen tekintetek...
Úgy tûnt, mintha nem lenne tudatosulva ilyen szinten sem az inverzió jelentõsége, hogy még ha sík terület is, biztosan voltak többfokos különbségek, és ha levagdosnak egy fáról néhány ágat és megállapítanak egy bizonyos fagykárt, a terület másik végén, vagy másik ültetvényben meg lehet nem volt semmilyen fagykár, hisz vannak ott arrafelé dombos részek is. Olyan értetlenül néztek a kérdésekre, mintha nem tudnának az inverzióról, és ha -22 fok volt, akkor annyi volt hegyen-völgyön mindenhol, kész punk-tum.
A Karácsony elõtti -20-22 fokos fagyok után már vizsgálgatják a barackosokban keletkezett károkat, mégpedig oly módon, hogy pl. megnézik, 100 virágrügybõl hány fagyott el, ha mondjuk 25, akkor az 25 %-os fagykár, ha 47 akkor 47 %-os a fagykár.
Az ismerõsöm megkérdezte õket, hogy: "Hol volt a -20-22 fok?"
Értetlen nézés, és a válasz, hogy: "Hát Szerbiában." Új kérdés, "Na de mégis hol mérték?"
A válasz: "Hát az állomásokon Szerbiában meg az ültetvényekben."
Újabb kérdés, hogy azon belül hol?
További értetlenkedés: "Hogy hogy hol, hát az ültetvényekben!"
Újabb kérdés: "Az ültetvények melyik részén?"
Válasz: értetlen tekintetek...
Úgy tûnt, mintha nem lenne tudatosulva ilyen szinten sem az inverzió jelentõsége, hogy még ha sík terület is, biztosan voltak többfokos különbségek, és ha levagdosnak egy fáról néhány ágat és megállapítanak egy bizonyos fagykárt, a terület másik végén, vagy másik ültetvényben meg lehet nem volt semmilyen fagykár, hisz vannak ott arrafelé dombos részek is. Olyan értetlenül néztek a kérdésekre, mintha nem tudnának az inverzióról, és ha -22 fok volt, akkor annyi volt hegyen-völgyön mindenhol, kész punk-tum.
Link
"a néhány héttel ezelõtti rekordhideg még nem ártott a vetéseknek, mivel az rövid ideig tartott"
Csak azt nem értem, hogy a rekordhideg hogyan árthatott volna a vetésnek, amikor a hideg idején a vetés 10-20-30 centis hó alatt volt!?
Téli rekordhideg eleve nem tud lenni hó nélkül, akkor meg a vetés biztonságban van.
3 hónapig lehetne -40 fok fél méter hó felett, akkor sem lenne baja a vetésnek, így gyakorlatilag tökmindegy, mennyi ideig tart a (rekord)hideg.
"a néhány héttel ezelõtti rekordhideg még nem ártott a vetéseknek, mivel az rövid ideig tartott"
Csak azt nem értem, hogy a rekordhideg hogyan árthatott volna a vetésnek, amikor a hideg idején a vetés 10-20-30 centis hó alatt volt!?
Téli rekordhideg eleve nem tud lenni hó nélkül, akkor meg a vetés biztonságban van.
3 hónapig lehetne -40 fok fél méter hó felett, akkor sem lenne baja a vetésnek, így gyakorlatilag tökmindegy, mennyi ideig tart a (rekord)hideg.
Úgy látom, az 1. képeden lévõ oszlopkaktuszfaj van nekem is, már régóta megvannak, ám egyszer se virágoztak. Volt ebbõl 1-2 ami kirothadt.
Opuntiáról tudtam hogy fagyállók, azt hiszem abból 4 féle van nekem, ha jól számolom. Van egy viszonylag kis tüskés szép zöld (ebbõl több cserépnyi), egy vastag tüskés kissé hamvas és 2 apróbb "talpakat" hozó növényke: egyik tüskétlen, másik sûrûn tüskés. Cylindropuntiaval én is kísérleteztem, tavalyelõtt úgy felejtettem egy levágott hajtást. Egy évig volt föld nélkül egy fûtetlen fedett helyiségben, úgy hogy meg is fagyott, nyáron forróság perzselte. Na gondoltam, annyi neki. Tavasszal beültettem egy cserépbe, azóta már szépen megbokrosodott. Most tavasszal ezeket szabadföldbe ültetem.
Opuntiáról tudtam hogy fagyállók, azt hiszem abból 4 féle van nekem, ha jól számolom. Van egy viszonylag kis tüskés szép zöld (ebbõl több cserépnyi), egy vastag tüskés kissé hamvas és 2 apróbb "talpakat" hozó növényke: egyik tüskétlen, másik sûrûn tüskés. Cylindropuntiaval én is kísérleteztem, tavalyelõtt úgy felejtettem egy levágott hajtást. Egy évig volt föld nélkül egy fûtetlen fedett helyiségben, úgy hogy meg is fagyott, nyáron forróság perzselte. Na gondoltam, annyi neki. Tavasszal beültettem egy cserépbe, azóta már szépen megbokrosodott. Most tavasszal ezeket szabadföldbe ültetem.
Peti80!
Nyugodtan rajta alukálhat, hiszen ennek a fajnak nincsenek valódi tüskéi csak serteszõrök. Még rá lehet akár tenyerelni is, nem szúrnak. Egyébként az én macskám is imádja ezt a kaktuszt enni, megdézsmálni! Nem tudom mit érezhet rajta vagy hogy finom-e...
Ahol leharapja ott 1-2 hét múlva csomó sarjat kezd el fejleszteni a növény. Aztán ezért is tettem fel õket a rácsra, így nem jut hozzá. Link Link
Nyugodtan rajta alukálhat, hiszen ennek a fajnak nincsenek valódi tüskéi csak serteszõrök. Még rá lehet akár tenyerelni is, nem szúrnak. Egyébként az én macskám is imádja ezt a kaktuszt enni, megdézsmálni!
Nem tudom mit érezhet rajta vagy hogy finom-e...Ahol leharapja ott 1-2 hét múlva csomó sarjat kezd el fejleszteni a növény. Aztán ezért is tettem fel õket a rácsra, így nem jut hozzá. Link Link
Hello! Örülök ha valakit érdekel.
Magyarországon leginkább az opuntia nemzetségek közül válogathatunk bõségesebben, de az utóbbi években egyre több a más nemzetségekbõl való törpe vagy kis oszlopkaktuszok is, amik szintén 100%-osan télállóak. Link Link
De vannak már-már embermagasságúra növõ fajták is. Ezek fõleg a cylindropuntia családból. Link Link Link Link Link Link (bozót)
Elõször próbálkozz a legelterjedtebb opuntia humifusa kaktusszal. Lehet láttál is már ilyet, nem tudom. Én még akkoriban 2000 környékén egy földszint emeleti panelháznak az erkélyérõl csentem el pár talpat, egy nagyon zord téli estén. Azóta elszaporodott az az állományom is. Link Link
Aztán ott van az opuntia phaeacantha, aminek rengeteg változata van. Nekem kb. 8-10 féle lehet. Link Link Link Link Link Link Link Link
Az opuntia basilaris is gyönyörû. Link Nekem ebbõl tavaly sikerült 1 db talpat szereznem. Link
Ez csak a növényeknek a töredéke volt, még rengeteg közül lehet válogatni.
De ha igazán érdekel a téma, akkor regisztálj be ide és szinte biztos vagyok benne, hogy tavaszra télálló kaktusz tulajdonos lehetsz. Habár már netrõl is lehet rendelni, vagy kiállítás és 1-2 kaktuszosnál, ha arrafelé van-e a piacokon!? Link
Magyarországon leginkább az opuntia nemzetségek közül válogathatunk bõségesebben, de az utóbbi években egyre több a más nemzetségekbõl való törpe vagy kis oszlopkaktuszok is, amik szintén 100%-osan télállóak. Link Link
De vannak már-már embermagasságúra növõ fajták is. Ezek fõleg a cylindropuntia családból. Link Link Link Link Link Link (bozót)
Elõször próbálkozz a legelterjedtebb opuntia humifusa kaktusszal. Lehet láttál is már ilyet, nem tudom. Én még akkoriban 2000 környékén egy földszint emeleti panelháznak az erkélyérõl csentem el pár talpat, egy nagyon zord téli estén. Azóta elszaporodott az az állományom is. Link Link
Aztán ott van az opuntia phaeacantha, aminek rengeteg változata van. Nekem kb. 8-10 féle lehet. Link Link Link Link Link Link Link Link
Az opuntia basilaris is gyönyörû. Link Nekem ebbõl tavaly sikerült 1 db talpat szereznem. Link
Ez csak a növényeknek a töredéke volt, még rengeteg közül lehet válogatni.
De ha igazán érdekel a téma, akkor regisztálj be ide és szinte biztos vagyok benne, hogy tavaszra télálló kaktusz tulajdonos lehetsz. Habár már netrõl is lehet rendelni, vagy kiállítás és 1-2 kaktuszosnál, ha arrafelé van-e a piacokon!? Link
Öreganyámnak is volt ilyen egy csomó, iszonyú szépek voltak nála mindig, egész nyáron csurig virággal. Aztán keresztanyám megörökölte és kinyírta õket...
Érdekes írás volt! Engem érdekel a téma.
Fel tudnád nekem sorolni a "télálló" kaktusz fajokat-fajtákat? Idén én is szeretnék kiültetni kaktuszokat a kertbe, van jópár faj, de nem tudom melyiket ültessem ki. Majd le is fotózom õket sorban, és megmutatom.
Köszi elõre is!
Fel tudnád nekem sorolni a "télálló" kaktusz fajokat-fajtákat? Idén én is szeretnék kiültetni kaktuszokat a kertbe, van jópár faj, de nem tudom melyiket ültessem ki. Majd le is fotózom õket sorban, és megmutatom.
Köszi elõre is!
Habár sok embert nem érdekel, de azért megírom...
Már többször is írtam itt a fagytûrõ chamaecereus silvestrii kaktuszról Link Link , amit idén takarás nélkül kint hagytam az erkélyemen. Nem tudom mennyi volt Szegeden a minimum hõmérséklet, de elég sokáig voltak "betonkeménységûre" fagyva, illetve a hó is befedte õket és kaptak hideget-meleget hirtelen váltakozva, rövid idõ alatt. Elméletileg a -18 fokot viselik csak el. Link Jobban belegondolva azért elég merész voltam, ha az egész "állományomat" tekintjük. Most vizsgáltam meg közelebbrõl is a növényeket, hogy vannak-e fagyási sérülések.
Az a helyzet, hogy amik tavalyi ültetésûek, azok mind kifagytak. A "vázuk" összeesett, és ha egy kicsit megnyomom õket "lekvárszerû" anyag jön ki belõlük. Nagyon közelrõl megnézve látni, hogy kicsi buborékokkal van tele, vagyis beindultak a rothadási folyamatok is. Egyértelmû, ezeknek már annyi. Vagyis igaz, hogy egy növénynek van "megedzõdése", ami nem elhanyagolható. Link Link
Amelyek már egyszer, vagy már kétszer is átteleltek, azoknak csak egy részén tapasztaltam gyenge sérüléseket, de azoknak a 90%-a ép. Link Link
Idén már nem merek tovább tesztelgetni, így beraktam õket a "teleltetõbe", ami egy egyszerû kis papírdoboz, amit elhasznált ruhákkal, rongyokkal terítek, takarok be. Jövõhéten csak a hajnali fagyoktól kell tartani, de jobb az elõvigyázatosság.
Link Link
Szóval ez a dél-amerikai kis szépség elég jól "meghonosítható" lenne azoknak is, akik csak egy erkéllyel ellátott panelban laknak. Télire csak egy dobozba kell betenni õket a "nyíltabb", közvetlenebb fagy miatt, de a rendkívül enyhe teleknél még egy ilyet sem kell csinálni...
Aki fél, hogy télen kifagyna és a szobába teleltetné át, az sem jobb, mert "beindulnak, megnyúlnak" és rendszerint ellepi õket a takácsatka, ami a pusztulásukhoz vezethet. Egész évben friss levegõt igényel és télen csak néha legyen gyengén nedves a talaja.
Kerti talajba ültessük, mert ez a kedvence. A homokot sokszor kell/kellene locsolni.
Gyönyörû, ahogy az idõs(2-3éves)növény egyszer csak "kiömlik" a kaspóból, cserépbõl...
Link
Link
Link
Link
Link
Már többször is írtam itt a fagytûrõ chamaecereus silvestrii kaktuszról Link Link , amit idén takarás nélkül kint hagytam az erkélyemen. Nem tudom mennyi volt Szegeden a minimum hõmérséklet, de elég sokáig voltak "betonkeménységûre" fagyva, illetve a hó is befedte õket és kaptak hideget-meleget hirtelen váltakozva, rövid idõ alatt. Elméletileg a -18 fokot viselik csak el. Link Jobban belegondolva azért elég merész voltam, ha az egész "állományomat" tekintjük. Most vizsgáltam meg közelebbrõl is a növényeket, hogy vannak-e fagyási sérülések.
Az a helyzet, hogy amik tavalyi ültetésûek, azok mind kifagytak. A "vázuk" összeesett, és ha egy kicsit megnyomom õket "lekvárszerû" anyag jön ki belõlük. Nagyon közelrõl megnézve látni, hogy kicsi buborékokkal van tele, vagyis beindultak a rothadási folyamatok is. Egyértelmû, ezeknek már annyi. Vagyis igaz, hogy egy növénynek van "megedzõdése", ami nem elhanyagolható. Link Link
Amelyek már egyszer, vagy már kétszer is átteleltek, azoknak csak egy részén tapasztaltam gyenge sérüléseket, de azoknak a 90%-a ép. Link Link
Idén már nem merek tovább tesztelgetni, így beraktam õket a "teleltetõbe", ami egy egyszerû kis papírdoboz, amit elhasznált ruhákkal, rongyokkal terítek, takarok be. Jövõhéten csak a hajnali fagyoktól kell tartani, de jobb az elõvigyázatosság.
Link Link
Szóval ez a dél-amerikai kis szépség elég jól "meghonosítható" lenne azoknak is, akik csak egy erkéllyel ellátott panelban laknak. Télire csak egy dobozba kell betenni õket a "nyíltabb", közvetlenebb fagy miatt, de a rendkívül enyhe teleknél még egy ilyet sem kell csinálni...
Aki fél, hogy télen kifagyna és a szobába teleltetné át, az sem jobb, mert "beindulnak, megnyúlnak" és rendszerint ellepi õket a takácsatka, ami a pusztulásukhoz vezethet. Egész évben friss levegõt igényel és télen csak néha legyen gyengén nedves a talaja.
Kerti talajba ültessük, mert ez a kedvence. A homokot sokszor kell/kellene locsolni.
Gyönyörû, ahogy az idõs(2-3éves)növény egyszer csak "kiömlik" a kaspóból, cserépbõl...
Link
Link
Link
Link
Link
Azt a linket csak azért tettem be, hogy lássátok, hányadik oldal meg valami link mégis legyen.
Hess a könyvesboltba vagy az újságárushoz
Hess a könyvesboltba vagy az újságárushoz
Számonként csak 3-4 cikk olvasható online, ezért kell megvenni a lapot. Így is csak havi párezer (tudtommal 5 alatt) példányban megy, míg pl. az Ezoterika c. szennylap 50.000-ben, de hát itt tart a tudomány a 21. században... Szóval tessék csak megvenni.
Gratula a cikkhez Neked és Jánosnak,de van egy kis bibi,mégpedig,hogy nem lehet elolvasni a cikket. Nem aktív a cikketek linkje...Link
Nem tudom, hogy kapok-e, elvileg kellene, de nem bírom kivárni, úgyhogy maximum lesz 2 példányom
Ide is illik, de illik akár a klímaváltozás fórumba is, meg bármelyikbe.
Köszönöm!
Ide is illik, de illik akár a klímaváltozás fórumba is, meg bármelyikbe.
Köszönöm!
Floo, természetesen oda is beírom, de azért ide írtam, mert azért témában ide illik leginkább.
Gondolom, kapsz tiszteletpéldányt, de ha nem gyõzöd kivárni, nagyobb újságosnál (talán Kanizsán) már meg tudod venni.
Gondolom, kapsz tiszteletpéldányt, de ha nem gyõzöd kivárni, nagyobb újságosnál (talán Kanizsán) már meg tudod venni.
Köszönöm János nevében is!
Sajna a cikk címében történt szerkesztõi hiba és néhány kimaradt kép miatt nem tudok felhõtlenül örülni a dicséretednek, de örülök, hogy tetszett.
Remélem sokan elolvassák, ezek szerint Te hamarabb olvastad mint én, mert én még nem láttam
A met.társalgóba is beírnád ugyanezt, mert itt nem sokan olvassák, ha még én írom be az olyan önreklám, és azt nem szeretem.
Köszönöm!
Sajna a cikk címében történt szerkesztõi hiba és néhány kimaradt kép miatt nem tudok felhõtlenül örülni a dicséretednek, de örülök, hogy tetszett.
Remélem sokan elolvassák, ezek szerint Te hamarabb olvastad mint én, mert én még nem láttam
A met.társalgóba is beírnád ugyanezt, mert itt nem sokan olvassák, ha még én írom be az olyan önreklám, és azt nem szeretem.
Köszönöm!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat