Időjárási visszatekintő

Erre akartam célozni...
Amennyiben a melegrekord idõpontjában nem volt megfelelõ az árnyékolás, akkor ugye teljesen egyértelmû, hogy elõtte sem, illetve utána sem volt megfelelõ. Ezzel együtt kell kezelni azokat az adatokat.

Itt este 10 óta gyakorlatilag folyamatosan esik, 10-11 cm a hóréteg. Reggel óta 2-3 mm lejött még. Helyzetkép egy órája:
Link

Szépen látszik a különbség, nálam reggel 7-kor 1,3mm csapadék és 1cm körüli hó volt (éjfél után kezdte, már majd fagyponton, így nem sok veszett kárba).
Kivételesen már most megmértem a mai hozamot (mivel már nem várok csapadékot, azért holnap reggel ráellenõrzök), kíváncsi voltam, mivel most ritkán tapasztalhatóan klasszikusan ekvivalens hóvíz-egyenértékû havazás volt.

Nos, 7-15óra között 1,5mm illetve 2cm hullott, azaz összességében 2,8mm illetve 3cm, klasszikus.

Ezzel a 2009/10-es télen elértem a 30cm-nyi leesett hómennyiséget, ilyen korán legutóbb 2002/03-ban jött össze, ez a szintén 2002 óta nem tapasztalt havas december érdeme.

Mivel katonai állomásról van szó, el tudom képzelni, hogy az árnyékolás más, mint az OMSZ-nál, és ez valamennyit emelhet az értékeken. Ugyanis kicsit közelebbi visszatekintésként beugrott, hogy a 2007-es nyári melegrekordok idején ebbõl az okból folyt vita azon, hogy a "nem szabványos" árnyékolás miatt a katonai állomások mérései érvényes rekordok lehetnek-e. (Igaz, végül úgy döntöttek, hogy igen.) Volt is errõl szó a Metneten: pl. Link

Elég valószínû, hogy betudható, de 13 évesen (ez ám a visszatekintés ) nem hiszem hogy ez felróható Neked, illetve nem tudom, akkor is ezek a mûszerek voltak-e ott, mint most.

Egy sûrûn beépített város szûk utcáiban természetesen így mûködik a dolog, de Szolnok az igazi hõszigetes városokhoz képest eleve kisebb, szellõs, és a városon belül jóval több az árnyékot adó + párologtató fa, mint a "pusztában".

A téli hõsziget (a fûtés és egyéb hõszennyezés miatt) Szolnokon is szépen megvan, de a nyári hõségben nincs ok, amitõl a város jobban felmelegedne a környezeténél. Pl. itt: Link már nincs, ami befülledjen.


A szolnoki állomás mérõjérõl: annak idején, 13 éves fejjel semmi rendelleneset nem láttam a hõmérõházon és a mûszereken, de fogalmam sincs, hogy ez mennyire tudható be akkori zsenge koromnak és tapasztalatlanságomnak.

2008 után most is készítettem egy válogatást az elmúlt év legjobban sikerült képeibõl: Link

Miskolc-Belváros (2009. december):

Minden lényeges adat itt: Link

És a jelzõnapok:
-Téli: 7 nap;
-Fagyos: 13 nap;
-Hideg: 5 nap;
-Zord: 3 nap.

"...és megenyhült -15 °C-ra."

Sopron-Jereván lakótelep, 2009. december:

Havi középhõmérséklet: 2 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: -0.7 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 4.7 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: -14.3 °C (21.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 16.9 °C (25.)
Legnagyobb napi hõingás: 15.5 °C (22.)
Csapadékos napok száma: 21
Zivataros napok száma: 1 (25.)
Nyári napok száma: 0
Fagyos napok száma: 14
Téli napok száma: 8
Zord napok száma: 2
Ködös napok száma: 8
Legnagyobb hóvastagság: 12cm
Hótakarós napok száma: 4

-----------------------------------------------------------

2009-es év, Sopron-Jereván lakótelepen:

Zord napok száma: 3 (január 10, december 20; 21)
Fagyos napok száma: 56
Téli napok száma: 24
Utolsó tavaszi fagy: március 25. (Tmin: -2.0°C)
Elsõ õszi fagy: október 31. (Tmin: -1.2°C)
Ködös napok száma: 42
Hótakarós napok száma: 22
Legnagyobb hóvastagság: 16cm (február 21-én reggel)
Zivataros napok száma: 35
Nyári napok száma: 93 (Elsõ nyári nap: április 11. Utolsó nyári nap: október 08.
Hõségnapok száma: 19 (Elsõ hõségnap: június 19. Utolsó hõségnap: szeptember 03.)
Forró nap, 35°C-ot elérõ vagy azt meghaladó hõmérséklet nem fordult elõ 2009-ben.
Éves abszolút Tmin: -14.3°C (december 21.)
Éves abszolút Tmax: +34.1°C (július 23.- késõ hatalmas vihar, orkán erejû széllel)

Reggel 7-kor 6 cm hóréteg, 8,6 mm csapadékmennyiség. Este 10-kor kezdett el esni +2 fokban, fél tizenkettõ körül kezdett megmaradni, akkoriban értük el a fagypontot.

Bükk-fennsík 2009. december

Hõmérsékleti adatok

- havi középhõmérséklet napi 4 mérésbõl: -2,7°C.
- legmagasabb napi középhõmérséklet: +6,5°C. (1-én)
- legalacsonyabb napi középhõmérséklet: -18,7 °C (20-án)

- abszolút maximum-hõmérséklet: +9,8 °C. (25-én)
- abszolút minimum-hõmérséklet: -33,2 °C. (20-án)
- napi maximum-hõmérséklet minimuma: -10,9 °C (19-én)
- napi minimum-hõmérséklet maximuma: +2,9 °C (24-én)
- maximum hõmérsékletek átlaga: +0,6°C
- minimum hõmérsékletek átlaga: -7,5°C
- átlagos napi hõingás: 8,1°C
- legnagyobb napi hõingás: 22,8 °C (20-án)
- legkisebb napi hõingás: 1,1 °C (5-én)
- abszolút havi hõingás: 43 °C.

Hõmérsékleti küszöbnapok:

Fagyos napok száma: 20
Hideg napok száma:6
Zord napok száma: 3

A decemberi hónap a töbörben is a változékonyság jegyében telt.
A hónap közepi igen hideg, és vastag (átlagosan 25 cm) hótakarónak köszönhetõen az eddig általam mért leghidegebb napot is regisztrálhatjuk a Fennsíkon. Értéke: -33,2 °C; és december 20-án értük el ezt az igen figyelemre méltó értéket.

Az ettõl hidegebb értéket, az a bizonyos délnyugati erõs rohamokkal érkezõ szél, és melegedés miatt nem sikerült regisztrálnunk.
Egy bõ óra alatt a megülepedett igen hideg levegõt a szél át is mozgatta, és megenyhült -15 °C-ra.
Ha az adott idõponton figyelembe veszem a harmatponti értéket (-35,8 °C; az RH pedig 76,8% stagnált) bizony könnyen elõfordulhatott volna a szélcsendes derült idõben -35 - -36 °C közötti reggeli érték is. Ez azonban jelenleg nem teljesült.
A talaj + 5 cm szinti mérés sajnos még nem valósult meg.

Csak 3 napon (1-én; 24; és 25-én) nem volt fagyás.

A havi abszolút hõingás érték a Sellyén mért értékkel azonos, csak itt a minimumot dec. 20-án, a maximumot pedig dec. 25-én mérhettük.

Ez ám a Gelida.

6 utc-s hókörkép :
Bp-Lõ: 4
Kecskemét 9
Szeged 4
Paks 2
Szolnok 6
Miskolc, Bcsaba 2
Eger 7
Kékes 12
Gyõ, Pécs, Debrecen foltok

Pedig az ember azt gondolná, hogy a városban jobban megszorul, befülled (by Pitom ) a meleg.
Sajna van egy olyan gyanúm, miután láttam egy fotót a szolnoki állomás mérõjérõl, hogy az az 1-2 fok többlet lehet nem csak a környezeti körülménynek tudható be.
Azért is kérdeztem, hogy láttad-e!?

Igen ezt én is tapasztaltam, korábbi évek nyarain többször írtam (és Usrin is) errõl a tényrõl itt a fórumon.

A csapi témához: figyelve az elmúlt évek idõjárását és is úgy látom, hogy az éves csapadékmennyiség megvan, de a csapadék eloszlás egyre egyenletlenebb: hosszabb aszályos idõszak, aztán egy-két hirtelen felhõszakadásból megvan majdnem egyhavi csapi. Több szakember is ebben látja a következõ évek-évtizedek klimaváltozásra utaló (egyik) jeleit Mo.-on.

2009.december, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: 2,7 °C (+2,2 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: 0,4 °C
Tmax átlag: 4,9 °C
Havi csapadékmennyiség: 44,8 mm (112%-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1010,9 hPa
Napsütéses órák száma: 37 h (SYNOP) (-11 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 1,2 h
Uralkodó szélirány: ÉÉK

Szélsõértékek:
Tmin: -14,6 °C (21.)
Tmax: +15,4 °C (25.)
Legnagyobb napi hõingás: 8,8 °C (22.)
Pmin: 993,8 hPa (31.)
Pmax: 1024,7 hPa (10.)
Szélseb. max: 31,6 km/h (23.)
Széllökés max: 50 km/h (25.)
Legnagyobb napi csapadék: 8,8 mm (25.)

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 12
Jelentõs csapadékú napok: 4
Zivataros napok: 1
Fagyos napok: 11
Téli napok: 7
Zord napok: 3
Havas napok: 3
Hótakarós napok: 7
Ködös napok: 6

Az idei december igen változatos idõjárást produkált, jelen volt a kemény tél és a tavaszi, sõt késõ tavaszias idõjárás is. A csapadékmennyiség az átlagnak megfelelõ volt, a havi T közép magasabb volt a sokéves átlagnál. A hó elsõ harmadában enyhe idõjárás uralkodott, majd azután igazi téliesre fordult az idõ. Északról beáramló hideg levegõ, több mediterrán ciklon okozott nálunk és az ország nagy részén havazást, jóval fagypont alatti hõmérsékletekkel. Néhány hótakarós nap és kemény hideg után gyökeres változás következett: az ünnepekre jelentõs enyhülés érkezett. Több helyen megdõltek a melegrekordok, karácsony elsõ napján zivatarban volt részünk, nemcsak Szolnokon, országszerte alakultak ki zivatarok, sõt SC-k, jégesõk! Ezután visszaesett a hõmérséklet, nyugodtabb napsütéses napok következtek. A hó legvégén szürke, esõs idõ volt a jellemzõ.

Igen, jártam, bár ez már több mint 10 évvel ezelõtt volt.

Igaz, az állomás azóta is ugyanott, külterületen, a katonai reptéren mûködik. Némi beton és sok-sok, nyáron teljesen kiszáradó füves terület veszi körül a mérõhelyet. Fontos sajátossága, hogy fa, és pláne vízfelület gyakorlatilag nincs a közelben, míg a város belsõ részén ezek bõvebben elõfordulnak. Így aztán nyári kánikulában az állomás rendre 1-2 fokkal magasabb maximumokat mér annál, amit mi a város belsõ részén észlelhetünk.

Köszönöm a választ!

Hideg nap, ha Tmin kisebb/egyenlõ -5 °C.

Kevéssé ismert és használatos kifejezés valóban, de a téli félévben a minimum-hõmérsékletek jellemzésére jól használható, ha a fagyos és a zord közé ezt is beillesztjük. (Azaz pont olyan 5 fokos ugrások lesznek így benne, mint a nyári-hõség-forró napok esetében.)

Floo: valóban, ez nagyon szép példája, hogy szélsõségesen hideg napok ellenére is tud lenni átlagosnál melegebb hónap (és fordítva). Ezért is írtam, hogy pl. a fagyos és a zord napok számának alakulása ebben az esetben jól jellemzi a hónapot: az elõbbibõl az átlagosnál jóval kevesebb volt (19 helyett csak 12, vagyis csak kb. a szokásos 60 %-a), utóbbiból viszont az átlagosnak többszöröse (1 helyett 3). Ha valaki csak ezt olvassa, már ebbõl is rögtön kikövetkeztethetõ, hogy összességében az átlagosnál valószínûleg nem volt hidegebb a hónap, de lehetett benne olyan idõszak, amikor szélsõségesen hideg napok fordultak elõ.

A "hideg nap"-nak mi a definíciója? Elnézést, hogy itt teszem fel a kérdést, de a másik fórumban lehet, hogy kicsit furcsán nézne rám néhány ember.

Majdnem 1 fokkal magasabb közép úgy, hogy közben a lõrinci állomás az 1987 óta mért legalacsonyabb hõmérsékletet is mérte 21-én a -17,3 fokkal.
Igaz ugyan, hogy az 1987 január 13-án, amikor a legutóbb volt ilyen hideg a lõrinci állomáson, akkor a napi közép volt pontosan -17,3 fok.
Ezért szoktam mondani, hogy a melegedés úgy jön össze, hogy közben borzalmas szélsõségek vannak.

Bp-Lõrinc, 2009. december
Az adatok a SYNOP táviratok alapján készültek, így csupán tájékoztató jellegûek! A táviratok bárki számára hozzáférhetõk a következõ oldalon:
Link

Hõmérsékleti adatok
- havi középhõmérséklet napi 4 mérésbõl: 1,4 °C (a sokéves átlaghoz képest: +0,6 °C)
- a legmagasabb napi középhõmérséklet: 10,8 °C (25.)
- a legalacsonyabb napi középhõmérséklet: -11,3 °C (21.)

- a napi maximum-hõmérsékletek átlaga: 3,8 °C (a sokéves átlaghoz képest: +0,3 °C)
- a napi minimum-hõmérsékletek átlaga: -0,9 °C (a sokéves átlaghoz képest: +0,5 °C)
- abszolút maximum-hõmérséklet: 13,5 °C (25.)
- abszolút minimum-hõmérséklet: -17,3 °C (21.)
- a napi maximum-hõmérséklet minimuma: -7,2 °C (19. és 20.)
- a napi minimum-hõmérséklet maximuma: 8,7 °C (1.)

- átlagos napi hõingás: 4,7 °C
- a legnagyobb napi hõingás: 12,2 °C (22.)
- a legkisebb napi hõingás: 1,4 °C (14.)
- abszolút havi hõingás: 30,8 °C

Hõmérsékleti küszöbnapok
- fagyos napok száma: 12
- téli napok száma: 7
- hideg napok száma: 6
- zord napok száma: 3

Csapadékadatok
- havi összeg: 69,5 mm (a sokéves átlaghoz képest +84 %)
- csapadékos napok száma: 26
- mérhetõ csapadékú napok száma: 17
- az 1 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 12
- az 5 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 8
- a 10 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 1
- a maximális napi csapadék összege: 17,8 mm (8.)

Napfénytartam
- napos órák száma összesen: 51,4 óra (a sokéves átlaghoz képest -2 %)
- a napos órák számának napi maximuma: 7,7 óra (26.)
- napsütés nélküli napok száma: 18

Egyéb adatok
- zivataros napok száma: 1 (25.)
- havas napok száma: 11
- hótakarós napok száma: 8
- a hóréteg havi maximuma: 17 cm (20.)
- ködös napok száma: 6
- derült napok száma: -
- borult napok száma: 22
- szeles napok száma: 6
- viharos napok száma: 3
- maximális széllökés: 17 m/s (20.)


Igazán szélsõséges idõjárású hónap van mögöttünk, nagyon sok tekintetben.

Ami a hõmérsékletet illeti, egy közel 10 napos periódustól eltekintve általában az ilyenkor megszokottnál magasabban alakultak az értékek. Ebben az említett 10 napban (13. és 22. között) viszont az átlagosnál hidegebb, néhány napon pedig szélsõségesen hidegebb volt. Ez utóbbi idõszak december 19. és 21. közé esett: ekkor a napi közép tartósan -10 °C körül alakult, mind a három zord nap volt, és a hõmérséklet két egymást követõ napon nem emelkedett -7 °C fölé. A legalacsonyabb hõmérséklet -17,3 °C lett, a legalacsonyabb radiációs minimum-hõmérséklet pedig -21 °C volt. Néhány nappal késõbb viszont már szélsõségesen meleg lett: 25-én 13,5 °C volt a maximum, és aznap állt be a hónap során a legmagasabb napi közép is (10,.
A havi 30,8 °C-os abszolút hõingás igen szép teljesítmény így decemberben, persze meg sem közelíti egyes délnyugati állomások hasonló adatát (hiszen például Sellyén 21-én még -21 °C volt, 25-én pedig már +22, azaz ez 43(!) fokos különbség).
A zord napok száma átlag felettinek, a téli és a hideg napok száma körülbelül átlagosnak, a fagyos napok száma viszont átlag alattinak mondható - ez is mutatja, hogy alapjában véve a hónap nem volt kifejezetten hideg, viszont abban a néhány napban, amikor hideg lett, akkor szélsõségesen alacsony hõmérsékletek is elõfordultak.
Így tehát összességében az 1971-2000-es átlaghoz képest +0,6 °C-os anomália adódott, azaz kissé magasabban zártunk az átlagosnál.

Novemberhez hasonlóan ezúttal is a szokásosnál jelentõsen több csapadék hullott: ez a közel 70 mm az átlagosnak majdnem 2-szerese! A hónap legtöbb napján elõfordult csapadék (26-szor), ebbõl 17-szer mérhetõ mennyiség is esett. 11 havas nap volt, és ennek során egy igen szép sorozat is kialakult: december 12. és 21. között valamennyi napon, azaz egymást követõ 10 napon volt havazás/hózápor.
Továbbá december 16. és 23. között minden nap hótakarós volt (azaz összesen 8 nap), de ami még érdekesebb, az a maximális hóvastagság. 20-án reggel és este is 17 cm-t mérhettek, ez pedig az utóbbi éveket tekintve igen magasnak számít: ennél vastagabb hótakarót itt utoljára 2003. februárjában jegyeztek fel (31 cm), sõt azóta még 20 cm-t elérõ érték sem fordult elõ egyszer sem! A decembereket tekintve még távolabbra kell visszamennünk az idõben: 1998-ban volt utoljára ennél nagyobb hóvastagság (19 cm). Az abszolút havi (és meglepõ módon egyszersmind abszolút állomási) rekordot egyébként 1980. decembere tartja: akkor a hónapban 40 cm-es hótakaró-vastagság is elõfordult Bp-Lõrincen.

December 25-én pedig egy igazán rika esemény, zivatar is elõfordult. Sajnos hosszabb idõre visszamenõ statisztikák most nem állnak rendelkezésemre, csak 1997-tõl, de az azóta eltelt idõszakot megnéztem: a 13 december során összesen 3 napon észleltek zivatart. Ezek közül mindjárt a legelsõ a legkülönlegesebb: 1999. december 28-án hózivatar fordult elõ! Ezt követõen 9 évig egyáltalán nem volt, majd pedig tavaly, 2008. december 1-jén jegyezhettük fel ismét, és azután most, 2009. december 25-én. Mindenesetre ha lesz rá lehetõségem, utánanézek a régebbi idõknek is, mert ez tényleg nem mindennapos jelenség, országos viszonylatban sem.

Ezzel a zivatarral pedig még egy másik, ha lehet még kevésbé gyakori dolog is megtörtént az elmúlt decemberben: a hónap 31 napja során mind a 7 féle fõbb jelenség-csoportra volt példa az állomáson! Azaz elõfordult zivatar, záporos csapadék, hó, esõ, szitálás, köd és hófúvás is - ez pedig szintén igazán különleges.

A megannyi szélsõség után a végére jöjjön valami, ami viszont pontosan ennek ellenkezõjét hozta: a napsütéses órák száma majdnem hajszálpontosan a sokéves átlagnak megfelelõ lett, az eltérés mindössze 1 óra.

Környéketeken éppen nemrég figyeltem meg jelentõs belvizes területeket fõként Székkutas környékén, és most még rájött a mostani nem kis mennyiségû esõ, bizony vannak helyek, ahol elég komoly belvízhelyzet alakulhatott ki. Tudom, tudom, amirõl én beszélek, az egy tipikusan belvizes terület, ám most elég nagy területet érinthet a dolog, nemcsak Székkutas környékét. Szóval kicsit nyögve nyeli az a kacsa a nokedlit

Újévi csemege, saját adataimból egy évösszesítõ statisztikai oldal, hõmérsékleti, csapadék és küszöbnap értékekkel, íme: Link

És még van itt valami, ami talán visszatekintéshez és témához illik.
Nagyon szembetûnõ, hogy az elmúlt idõszakban igen sok csapadék volt a térségben. Az itteni viszonyokhoz képest fõleg sok.
A korábbi években fele ennyi csapadék után nagyon komoly belvizek, krízishelyzetek voltak még nálunk is. Ezzel szemben jelenleg semmi gáz. Még a mostani 30 mm-es hozam egy nap alatt sem vágott oda. Szinte hihetetlen, hogy a föld még mindig úgy nyeli a vizet, mint kacsa a nokedlit.
Ez szemlélteti talán legjobban a mögöttünk hagyott éve(ek) komoly, gyakori szárazságai által okozott hiányt a talajban.

Tehát lehet, hogy az éves csapi még átlag feletti is Szolnokon úgy, hogy komoly aszálykárok voltak. Durva!
A szolnoki állomásnál jártál már?

Jól gondolod, Szolnokon az átlagos évi csapadék (attól függõen, hogy az utóbbi évtizedekbõl pontosan melyik intervallumot vesszük alapul) 480-520 mm között van. Ez nagyjából az Alföld teljes középsõ részére (Magyarország legszárazabb térsége) igaz.

Az OMSZ havi összesítésein is látszik, alig gyõztük a locsolást nyáron. Az átlagos középhõmérséklet (ami itt DK-en nem kevés) fölött járkáltunk 2,5-3 fokkal (Szeged térségében). Ez a kevéske csapadékot is "fölszárította" a termõrétegbõl. Július: Link , augusztus: Link , szeptember: Link .

Nálam bizony száraz volt a 2009-es esztendõ, de voltak kiugró hónapok is. Most éjjel 10,4mm hullott, december 71,6mm zárt ami jóval az átlag felett van. Az év pedig csak 508,5mm hozott így több mint 100mm hiány van. A nyári zivatarok rendre kihagyták a térséget, míg körülöttem bizony ez idõközben szép mennyiségek hullottak.
2008: 667,9mm
2007: 588,7mm
2006: 588,2mm
2009: 508,5mm

Igaz volt 2000-ben és 2003-ban 500mm alatti hozam is.

Ezért nem értem azokat a klímaelemzéseket, amik az éves csapadékmennyiség csökkenését várják a jövõre nézve és az ebbõl következõ mezõgazdasági elõnyöket illetve hátrányokat elemezgetik.
Rekordalacsony éves csapadékösszeg mellett is lehet jó termés, ha pont a tenyészidõszakban esik le az éves összeg nagy része, illetve átlagnál magasabb csapadékösszeg mellett is lehetnek súlyos aszálykárok, mint ahogy az Alföld egyes vidékein a tavasszal és nyáron voltak.
Persze valószínû, hogy amennyiben csökken az éves csapadék, úgy csökken a vegetációs idõszakra várható csapadék elégséges mennyiségének esélye is.
De elég durva, hogy az ország nagy részén az éves csapadékmennyiség átlag körüli vagy feletti, közben az ország egyes részein komoly aszályok voltak.
Pl. az éves szinten egyik legszárazabbnak tûnõ Szolnok térsége éves csapadékát nem tudom pontosan, de ebbõl a térképbõl Link kiindulva az idei 530-540 mm-es szolnoki csapadékösszeg átlagos körülinek tekinthetõ.
Csak hát az eloszlás.

Annyit helyesbítek, hogy itt is esett sok éjfél óta, így az "elmúlt 2 nap" nem túl szerencsés megfogalmazás volt az összegzésem végén.

Éjfél óta, azaz idén kb. 30 mm esõ esett itt.
36 mm van most a mérõben, de volt benne 6, max 7 mm múlt évrõl.
Sajnos tavalyi összeget nem tudok mondani, mert az év eleje és vége hiányos lett. Viszont annyi, mint Torontálnál itt nem esett. Õ egy kiadós felhõszakadásnyival biztos beelõzött.

Az éjszaka itt 7mm esõ esett, így a hónap 74mm-en zárt.
Év egésze pedig kereken 600mm lett!
(2007: 595mm, 2008: 659,5mm)
Decemberben 7 hótakarós nap volt, a maximális hóvastagság pedig 15cm volt.
Kaptunk egy pompás decembert, csak a karácsonyi enyhülés, rekord meleg rondít bele a képbe. Egy "kicsit".
Átlagos csapadékú évként kerül majd be a statisztikákba 2009. Ezzel szemben azonban igen szeszélyesen alakultak a hónapok.
Erõs kezdés után (január: 44mm, február: 59mm, március: 57mm) egy katasztrófális április (1,5mm!) és május (26,5mm)következett.( májusnál árnyalja a képet, hogy ebbõl bõdületes 26,5mm-bõl 21mm a hónap utolsó napján hullott!!, tehát gyakorlatilag 2 hónapig szinte nem volt csapadék!).
Majd jött egy kiugróan zivataros június, a maga 126,5mm csapadékával. Ezek után ismét silány hónapok jöttek, nyárhoz képest igen kevés csapadékkal: július: 21mm, augusztus: 32mm, szeptember: 30,5mm.
Az év utolsó hónapjaira összeszedte magát az idõjárás, jóval átlag fölötti mennyiségekkel, így sikerült kihozni végül is ezt az évet egy "átlagos" évre.
október: 58mm, november: 70mm, december: 74mm.

630 mm lett az éves csapadék. Ez az 580 mm-es sokévi átlag fölötti, csak az eloszlás lett kedvezõtlen..
A második félév szummái:
július + augusztus + szeptember (tenyészidõszak) = 86 mm.
október + november + december = 242 mm.
Az elmúlt 2 napban több esett, mint aug + szept összesen...

A december 59,1 mm csapadékot adott, az éves mennyiség 727,8 mm, az átlagos 657 mm-hez képest egész jó teljesítmény. A téli csapadék eléggé elmarad az átlagostól. Eddig...

Kutas évi csapadéka:690mm., ebbõl december 100 mm. körül lett. Minket a nagy nyári zivatarok gyakran csak érintettek, ezért lehetett pl. az, hogy a 10 km-re lévõ Nagyatádon 120mm.-rel több csapadék hullott.

Dabason ünnepeltem az új évet,de ami ott volt az nagyon komoly volt.1 óra körül elindultunk tûzijátékot nézni.Ahogy elindultunk ,akkora nagy felhõszakadást kaptunk ,hogy az csak na ,mindenünk szét ázott,néhányan vissza is fordultak annyira vizesek lettek.Utoljára ilyen nagy esõzést 2007.aug.20-án kaptam...

Gyõrújbarát egész éves csapadéka 611,5 mm lett, amely kevesebb, mint az elõzõ két évben, de az év folyamán egész arányosan esett le ez a mennyiség. Egyedül áprilisban volt szárazság, abban a hónapban csak 5,9 mm csapadék hullott.
61,5+75,3+51,6+5,9+33,3+83,2+57,0+40,4+38,6+42,2+55,2+67,3=611,5

2009: 611,5 mm
2008: 726,0 mm
2007: 774,8 mm

BUÉK MINDENKINEK!

A Szilvesztert sajnos nálunk a szakadó, ömlõ esõ határozta meg, ennek az eredménye a délutáni záporokkal együtt összesen 21,6 mm, amivel december átlépte a bûvös 100-as határt, 101,9 mm (!) csak júniusban esett egy picivel több ennél.

A részletes havi és az éves összegzéssel még késõbb jelentkezem.

2009-ben 636 mm csapadék hullott, szemben a 2008-as 727 mm-rel.
Az éves középhõmérséklet 2009-ben 10,98 fok lett (min-maxból számítva!), nem sokkal kevesebb, mint 2008-ban (11,23 fok).

Elõször is szeretnék Mindenkinek boldog új évet kívánni!

Szekszárd 2009-es átlaghõmérséklete 12,1°C lett, mely átlag feletti érték de 2008-tól 0,4°C-al kevesebb. December igen nagy szélsõértékeket produkált, az absz. min decemberben -14,5°C, az absz. max. pedig 18,4°C volt. A csapadékmennyiség mintegy 100mm!-el maradt el az átlagtól de a 2008-as értéktõl is alulmaradt 80mm-el. December 20 mm-el hozott több csapadékot mint az átlag. A napsütéses órák száma is az átlagos alatt maradt.

A részleteket az érdeklõdõk érdekes grafikonokkal itt megtalálják:
Link Link Link

December 82.2mm
Éves összeg 752mm,a legcsapadékosabb hónap a zivataros június lett 171mm.
Legnagyobb csapadékösszeg 1 nap alatt 43.5mm november 8.
Legnagyobb csapadékösszeg 1 óra alatt 42mm Június 26.

Köszönöm!
A 87-es az tuti, mert akkor nem tudtam 3 napig hazajönni Pestrõl. De akkor már dolgoztam, az ominózus eset 86 január volt, amikor negyedikes gimis voltam. A 86-osból arra emlékszem, hogy reggel volt nagy hó széllel, utána OK lett, talán el is olvadt a java. Aznap se volt teljesen OK a közlekedés, mivel egy órával késõbb is kezdtük a nyelvvizsgát, hogy odaérhessenek, akiknek késik a buszuk/vonatuk a hó miatt. Végül is annyira nem halálosan fontos, csak gondoltam, hátha akad valami fogódzó egy dátum kiderítéséhez.
Az adatbázis linkeket viszont hálásan köszönöm, az hasznos lehet még!

No, megtaláltam, amire emlékeztem - Jaurinum és Kenya gyûjtése a sajtóból az 1987-es nagy havazásról: Link


Ez meg Borka emléke az említett napokból: Link

Kunszentmiklós 2009:
Éves csapadék: 443.3 mm (2007-ben 551 mm)
Éves Tá: 12.1°C (van némi adathiány, de ezek hiánya nem befolyásolná érzékelhetõen az átlagot!)

Nagyatád a 2009-es évi csapadék elérte a 811,0 mm
-t ezzel valamivel átlag felett vagyunk.

Decemberben 95mm-nyi csapadék hullott, a harmadik legcsapadékosabb hónap lett az évben, egy téli hónaptól ez kiemelkedõ dolog.

Illetve egy még kellemesebben használható visszatekintõs oldal: Link