Agrometeorológia
Itt szeretnék gratulálni Floo-nak és persze Jánosnak is a Természet Világa cikkhez, most olvastam délután, kiváló munka lett!!!! Szívbõl ajánlom a lap megvásárlását mindenkinek, no nem csak a két említett nemes tollú úr miatt, hanem azért, mert az egyetlen hazai tudományos ismeretterjesztõ lap, amelyben még odafigyelnek a cikkek minõségére és a szerkesztõi munka nem merül ki abban, hogy egyik fiókból átteszik a másikba az írásokat.
Én sem tudok, bár biztosan van. Egyébként hogy Csongrád, Fejér vagy Somogy megyében van a kertészet, majdnem tökmindegy, bárhonnan pillanatok alatt el lehet juttatni bárhova.
Fontos, hogy a csemete megbízható legyen, mind fajtát és mind nemet illetõen, hisz a kivinél ugye termõ-porzó páros kell. A korábbi kiviterjesztõk, nem tudni mi okból, a hozzáértés hiányából vagy trehányságból fakadóan nagyon sok olyan kivit juttattak szét az országban, amik pl. termõként lettek eladva, de kiderült évek múlva, hogy termõ, vagy fordítva, illetve sok önporzó kivit adtak el, amihez ugye nem kell külön ellenkezõ nemû növény, és kiültetés után a gazda azt látta, hogy az önporzóként vett növény valójában porzó.
Tehát nagyon oda kell figyelni.
Fontos, hogy a csemete megbízható legyen, mind fajtát és mind nemet illetõen, hisz a kivinél ugye termõ-porzó páros kell. A korábbi kiviterjesztõk, nem tudni mi okból, a hozzáértés hiányából vagy trehányságból fakadóan nagyon sok olyan kivit juttattak szét az országban, amik pl. termõként lettek eladva, de kiderült évek múlva, hogy termõ, vagy fordítva, illetve sok önporzó kivit adtak el, amihez ugye nem kell külön ellenkezõ nemû növény, és kiültetés után a gazda azt látta, hogy az önporzóként vett növény valójában porzó.
Tehát nagyon oda kell figyelni.
Kár, pedig reméltem, hogy tudsz esetleg vmit. Ha adódik vmi, feltétlen szólj légyszi nekem is. 
Tud vki Csongrád megyében vagy a közelben kertészetet, ahol hozzá lehetne jutni megbízható minõségû csemetéhez, tõhöz kiwibõl, kákiból?
Kipróbálnám.
Kipróbálnám.
Hát igen, Floo barátunk eddigi terjesztési munkájáért már akár egy rózsaszín pontot is bevéshetne magának.
A ferihegyi vizited után feltétlenül mutass majd képeket!
Nekem is van egyébként. Csak nem Pesten, hanem északkeleten. (Tokaj-hegyalja -dny)
Még új...tavaszi ültetésû, egy domboldal aljában, pár 10m-rel kiemelkedve a síkból, remélem tavasszal az is egyben lesz.
Az ettõl nem messze lévõ fügérõl a keményebb fagyok után vágtam egyébként egy hajtást, vízbe téve pár nappal késõbb ilyen volt:
(persze ettõl még a szállítószövetek károsodhattak, és akkor nem fog kihajtani..)
A ferihegyi vizited után feltétlenül mutass majd képeket!
Nekem is van egyébként. Csak nem Pesten, hanem északkeleten. (Tokaj-hegyalja -dny)
Még új...tavaszi ültetésû, egy domboldal aljában, pár 10m-rel kiemelkedve a síkból, remélem tavasszal az is egyben lesz.
Az ettõl nem messze lévõ fügérõl a keményebb fagyok után vágtam egyébként egy hajtást, vízbe téve pár nappal késõbb ilyen volt:
(persze ettõl még a szállítószövetek károsodhattak, és akkor nem fog kihajtani..)
Igen elég sok helyen foglalkoznak már ezzel a gyümölccsel, nálunk az országban azt hiszem három helyen van több éves kísérleti ültetvény, ami sikeresnek mondható. Az egyik valahol Budapest Ferihegynél van, majd megnézem egyszer. Nekem van 4 db. Floo barátunk jóvoltából ! Most majd tavaszra kiderül, hogy ki-e bírta a -20 fokot.
A kákival kapcsolatban egy régebbi cikk (Kárpátaljáról):
Link
A benne lévõ minimumértéket nem feltétlenül kell készpénznek venni, még ha az egyes fajták között lehetnek nagyobb különbségek is fagytûrésüket tekintve.
Link
A benne lévõ minimumértéket nem feltétlenül kell készpénznek venni, még ha az egyes fajták között lehetnek nagyobb különbségek is fagytûrésüket tekintve.
Az elsõ kérdésedre a válasz: amikor ezen növények túlélése veszélybe kerül, ahhoz minden esetben derült ég és gyenge légmozgás, illetve vastag hótakaró kell. Hó nélkül sík vidéken, mély fekvésben, völgyben a hõmérséklet -15 fok alá csak a legritkább esetben süllyed, viszont hóval még egy 5-10 fokot rá lehet számítani az említett fekvésekben, mert a hó elzárja, elszigeteli a felette lévõ levegõtõl a föld hõjét.
Ilyen, fent leírt helyzetben a kisugárzási inverzió miatt a sík, völgyi fekvések, és a dombok, domboldalak, fennsíkok közti éjszakai hõmérsékletkülönbség akár a 10 fokot is meghaladhatja, ami egyes növények számára élet és halál kérdése.
Az inverzió azért jön létre, mert a hideg levegõ sûrûbb, nehezebb, ezáltal mozdulatlan, és az alsóbb szinteken kiülepszik és továbbhûl, míg felette többtíz méterrel egy dombtetõn magasabb hõmérsékletû levegõ marad, ami ráadásul mozgásban is van. A hó nagyon sarkítja ezt a különbséget, mégpedig az alsóbb fekvések kárára.
Íme egy grafika errõl, a 2005. február 10-i éjszaka alapján készítettem Link
Két írásom a 2 héttel ezelõtti mérésrõl Link Link
Válaszolva a kérdésedre, a -18-20 fok attól más a dombtetõn, hogy az a síkon -42.
Illetve ha a síkon van -18-20, akkor a dombtetõn az -10.
Hogy a helyzetet bonyolítsam, ez alól egy kivétel van, amikor az északról bezúduló hideglevegõ eleve olyan hideg, hogy dombon völgyben síkon mindenhol közel ugyanolyan hõmérséklet van.
Sõt, amikor ilyen hidegbetörés van, és a levegõ még vadul áramlik, fúj a szél, akkor a magassággal felfelé haladva hidegebb van, ezt hívjuk szállított fagynak. Ekkor ha -18 fok van lent a síkon, völgyben, akkor a dombon -19.
Csak ahhoz, hogy ezek a növények szállított fagyban károsodjanak, irgalmatlanul hideg levegõnek kell bejönnie, ami nagyon ritka. Szerencsére.
A káki -17-18 körül már sérül, idõsebb korban hidegebbet is elvisel 1-2 fokkal, a kivi fagytûrését még nem sikerült próbára tenni, mert még nem volt olyan hideg itt, ami bántotta volna, pedig már volt -20 fok alatti érték is.
A füge már -15-nél remeg.
Ezért fantasztikus dolog a dombklíma a mi klímánkon, mert pont az a -14-15 fok, ami alá 20 évente csak egyszer megy a hõmérséklet, dombon. Sík területen, völgyben ez az érték 2-3 évente elõfordul, elõfordulhat.
Ilyen, fent leírt helyzetben a kisugárzási inverzió miatt a sík, völgyi fekvések, és a dombok, domboldalak, fennsíkok közti éjszakai hõmérsékletkülönbség akár a 10 fokot is meghaladhatja, ami egyes növények számára élet és halál kérdése.
Az inverzió azért jön létre, mert a hideg levegõ sûrûbb, nehezebb, ezáltal mozdulatlan, és az alsóbb szinteken kiülepszik és továbbhûl, míg felette többtíz méterrel egy dombtetõn magasabb hõmérsékletû levegõ marad, ami ráadásul mozgásban is van. A hó nagyon sarkítja ezt a különbséget, mégpedig az alsóbb fekvések kárára.
Íme egy grafika errõl, a 2005. február 10-i éjszaka alapján készítettem Link
Két írásom a 2 héttel ezelõtti mérésrõl Link Link
Válaszolva a kérdésedre, a -18-20 fok attól más a dombtetõn, hogy az a síkon -42.
Illetve ha a síkon van -18-20, akkor a dombtetõn az -10.
Hogy a helyzetet bonyolítsam, ez alól egy kivétel van, amikor az északról bezúduló hideglevegõ eleve olyan hideg, hogy dombon völgyben síkon mindenhol közel ugyanolyan hõmérséklet van.
Sõt, amikor ilyen hidegbetörés van, és a levegõ még vadul áramlik, fúj a szél, akkor a magassággal felfelé haladva hidegebb van, ezt hívjuk szállított fagynak. Ekkor ha -18 fok van lent a síkon, völgyben, akkor a dombon -19.
Csak ahhoz, hogy ezek a növények szállított fagyban károsodjanak, irgalmatlanul hideg levegõnek kell bejönnie, ami nagyon ritka. Szerencsére.
A káki -17-18 körül már sérül, idõsebb korban hidegebbet is elvisel 1-2 fokkal, a kivi fagytûrését még nem sikerült próbára tenni, mert még nem volt olyan hideg itt, ami bántotta volna, pedig már volt -20 fok alatti érték is.
A füge már -15-nél remeg.
Ezért fantasztikus dolog a dombklíma a mi klímánkon, mert pont az a -14-15 fok, ami alá 20 évente csak egyszer megy a hõmérséklet, dombon. Sík területen, völgyben ez az érték 2-3 évente elõfordul, elõfordulhat.
(Közben visszaolvastam, így kérdésem egy része, asszem felesleges.)
Flo!
Ne haragudj, de ez nekem nem teljesen világos. Mitõl más a -18 - -20 fok dombtetõn, mint sík vidéken??? Szívesen ültetnék szüleimnél kiwit, kákit, csak nem tudom a feltételek mennyire jók hozzá. Szüleim kertje jó tíz éve "áll", csak kaszálják, meg pár fa van benne. Mennyit visel el a kiwi, és a káki? Hol lehet megfelelõ példányokhoz jutni?
Ne haragudj, de ez nekem nem teljesen világos. Mitõl más a -18 - -20 fok dombtetõn, mint sík vidéken??? Szívesen ültetnék szüleimnél kiwit, kákit, csak nem tudom a feltételek mennyire jók hozzá. Szüleim kertje jó tíz éve "áll", csak kaszálják, meg pár fa van benne. Mennyit visel el a kiwi, és a káki? Hol lehet megfelelõ példányokhoz jutni?
Persze, ismerem!
Igen, persze, itt van az elmúlt néhány év képeinek egy része Link
Igen, persze, itt van az elmúlt néhány év képeinek egy része Link
Hello! Jó ez a cikk. Gondolom ismered!? Valahol meg lehet nézni egy képtáradat?
Link
Link
A 2 héttel ezelõtti elég durva fagyok Link után megnéztük, hogy a fityeházi káki és kiviültetvényben okozott-e valamilyen kárt ez a hideg.
Ami ijesztõ volt az egészben, hogy az elsõ éjszaka, 20-án hajnalra virradóan is -18-21 fok volt, aznap este pedig már 7 óra körül -18-20 fokok voltak, szóval elég durva volt.
Az ültetvény egy kis halmon, kis dombon van Link Link Link
A területen -17-18 fok körüli hõmérséklet lehetett, ennek ellenére a néhány éves kákik teljesen épek, a rügyek szétvágva tiszta zöld színûek Link Link Link Link és a kéreg alatt sincs elszínezõdés Link , illetve a kivik zsenge, friss hajtásai sem sérültek Link Link
Amennyiben a kéreg alatt a zöld részbe barnás részek keverednek, illetve a rügy szétvágva barnás árnyalatú, nem tiszta zöld, akkor az lenne a fagyás jele.
Tehát sík vidéki, fagyzugi -20-21 fok mellett a kis dombon vígan telelnek ezek a növények.
Jobb fekvésekben pedig észre sem veszik a telet, sík és fagyzugi -25-28 fokos kisugárzási fagy esetében sincs bajuk.
Ami ijesztõ volt az egészben, hogy az elsõ éjszaka, 20-án hajnalra virradóan is -18-21 fok volt, aznap este pedig már 7 óra körül -18-20 fokok voltak, szóval elég durva volt.
Az ültetvény egy kis halmon, kis dombon van Link Link Link
A területen -17-18 fok körüli hõmérséklet lehetett, ennek ellenére a néhány éves kákik teljesen épek, a rügyek szétvágva tiszta zöld színûek Link Link Link Link és a kéreg alatt sincs elszínezõdés Link , illetve a kivik zsenge, friss hajtásai sem sérültek Link Link
Amennyiben a kéreg alatt a zöld részbe barnás részek keverednek, illetve a rügy szétvágva barnás árnyalatú, nem tiszta zöld, akkor az lenne a fagyás jele.
Tehát sík vidéki, fagyzugi -20-21 fok mellett a kis dombon vígan telelnek ezek a növények.
Jobb fekvésekben pedig észre sem veszik a telet, sík és fagyzugi -25-28 fokos kisugárzási fagy esetében sincs bajuk.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118021 - 2010-01-01 16:09:5
Több irányból lehet megközelíteni a kérdést. Egyrészt a világ egyik legnagyobb kivitermesztõ országa Olaszország, így a legtöbb leírás innen ered, pl. a télállóságát illetõen is. Az olasz klímán gyakran még decemberben is rajta vannak a levelek a növényen a hosszú õsz és vegetációs idõszak miatt. Ezért elõfordul, mint az idén is, hogy a kivire egy decemberi -10-12 fok gyakorlatilag vegetáló, de legalábbis nem nyugalmi állapotban lévõ növényre jön rá, és már az egyébként nem túl erõs fagy is károkat okoz. Olaszországban.
Nálunk ennyibõl jobb helyzetben vagyunk, hogy decemberre a kivi már nyugalmi állapotban van. Itt a környéken többfelé vannak 15-20 éves kivipéldányok is, amik az elmúlt 15-20 évben kaptak mindent, amit a mi klímánkon kaphat egy növény. Tehát ha az elmúlt 15-20 évet túlélték, akkor nem is érdemes foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy szerencsés ötlet-e vagy sem, fagytûrõ-e vagy sem. Ha még azt is hozzávesszük, hogy az említett példányok nagy része átlagos fekvésben van, vagy esetleg átlagos alatti fekvésben, akkor pláne.
De ha számszerûsíteni kell a kérdést, akkor -22-23 fokig nincs baja a kivinek.
Egy korábbi írásom: "Például az 1980-as évek elején történt egy kivihonosítási kísérlet Magyarországon, történetesen Zala megyében. Azért ide hozták, mert annyit tudtak, hogy a savanyú, jó vízellátottságú, nedves talajokat kedveli és nagy a vízigénye. Viszont nem tudták, hogy kell mûvelni, ezért nem igen hozott gyümölcsöt, ráadásul pechü(n)kre jött az 1985-ös brutális tél, ami -20-25 fokos, vagy az alatti hidegeket hozott, és a kiviültetvény elpusztult.
Úgy ítélték meg, hogy a talaj meg a víz az jó neki, de Zala hûvös klímájú a kivinek, nem is nagyon terem meg el is fagy.
Itt óriásit tévedtek, ugyanis nem tudták értelmezni az 1985-ös telet. Az ugyanis Olaszország-szerte kinyírt mindent, ott is -20-25 fokok voltak, és ilyen tél nagyon-nagyon ritkán van, tehát ez alapján nem lett volna szabad úgy ítélni, hogy a kivi elfagy meg nem jó ide.
Sõt, mivel azon a télen a Lentitõl 30 km-re lévõ Jeruzalem meteorológiai állomása -18,5 fokot mért a dombon, ami a kivinek meg sem kottyan, illetve egyéb információim szerint a dombok közepes fekvéseiben is -19-20-21 fok volt, tehát a kivi ott is túlélt volna. Magyarán olyan helyre ültették a kertészmérnök szakemberek a kivit, ahova nem kellett volna.
Tehát több hibát is elkövettek, amit egy klímához értõ szakember 2 perc alatt orvosolhatott volna."
Írtad, hogy: "csak korlátozottabb, kisebb területek jöhetnek számításba, bár a Dunántúl, DNY- Dunántúl tele van jó fekvésû dombokkal"....ez így van, óriási területeket fednek le ezek a kitûnõ adottságú dombok, ezért sem szeretem a mikroklíma szót használni, mert amikor többszáz, többezer ha-t érint ugyanaz a hõmérsékleti érték, azt nem lehet "mikro"-nak nevezni. És ezeken a dombokon sokfelé erdõk vannak, amik 60-80-120 éves vágásérettségükkel nem hoznak akkora gazdasági hasznot, mint egy ugyanennyi ideig jól mûködõ kiviültetvény, vagy egyéb más gyümölcskultúra. A szlovéneket kellene például venni, a fentebb említett Jeruzalem (itt találsz róla egy beszámolót lélegzetelállító képekkel, amikor ott jártam a nyáron Link , lehet megérne egy metnet-talit...), illetve Lendva környéki borvidékeken a völgyekben és az északi oldalakon meghagyták az erdõt, de a többi fekvés tele van ültetve szõlõvel, ameddig a szem ellát.
Zala megye dombjain gyakorlatilag ismeretlen a téli szõlõfagyás, illetve amennyiben barackültetvény vagy bármilyen másik gyümölcsültetvény lenne, azokban is. Ugyanannyit süt a nap, mint másfele, a dombok hõösszege messzemenõkig kielégíti az összes gyümölcs igényét, ezekkel együtt a csapadék bõségesebb, mint a többi dombvidéken, a talaj nagyon jól tartja a nedvességet, öntözni nem kell, van meleg-napfény-víz, tehát, ahogy ezekbõl kikövetkeztetve egyik fórumtársunk néhány napja megjegyezte: "Az ország legkellemesebb klímájú vidéke, gyümölcstermesztésre pedig a legkiválóbb." Persze a szakkönyvek leírása ezzel pont ellentétes, a lehetséges okok közül pedig néhányat ismerünk már. Egészen biztos vagyok benne, hogy a fentebb leírt, valósak tûnõ klímajegyek ismerete mellett nem ment volna veszendõbe a térség dombjainak fantasztikus adottsága.
Ennek ellenére erdõk vannak a dombokon, és persze nagyon fontos a fa is, de a dombtetõk és a keleti, déli és nyugati domboldalak ennél többre hivatottak. Ezt pedig a múlt hétfõi csörnyeföldi domboldal -10,1 fokos minimumértéke, a 15-20 éve vígan tenyészõ fügefák évi mázsában mérhetõ zamatos gyümölcse nagyon jól bizonyítja....még akkor is, ha a GFS jövõképe alapján ismét veszély leselkedik rájuk. Ezért tartom annyira fontosnak az inverzió, mint légköri jelenség jelentõségét, fontosabbnak, mint az érintett szakmák gondolják.
Ezért szoktam mondani, hogy az inverzió felülírja a térségi különbségeket, lásd a múlt hétfõi olaszországi mediterrán területeken mért -12-14 fokok kontra csörnyeföldi hegy -10,1 fokos értékét.
Ez pedig óriási fegyvertény.
Derick!
A -21-et ki
Több irányból lehet megközelíteni a kérdést. Egyrészt a világ egyik legnagyobb kivitermesztõ országa Olaszország, így a legtöbb leírás innen ered, pl. a télállóságát illetõen is. Az olasz klímán gyakran még decemberben is rajta vannak a levelek a növényen a hosszú õsz és vegetációs idõszak miatt. Ezért elõfordul, mint az idén is, hogy a kivire egy decemberi -10-12 fok gyakorlatilag vegetáló, de legalábbis nem nyugalmi állapotban lévõ növényre jön rá, és már az egyébként nem túl erõs fagy is károkat okoz. Olaszországban.
Nálunk ennyibõl jobb helyzetben vagyunk, hogy decemberre a kivi már nyugalmi állapotban van. Itt a környéken többfelé vannak 15-20 éves kivipéldányok is, amik az elmúlt 15-20 évben kaptak mindent, amit a mi klímánkon kaphat egy növény. Tehát ha az elmúlt 15-20 évet túlélték, akkor nem is érdemes foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy szerencsés ötlet-e vagy sem, fagytûrõ-e vagy sem. Ha még azt is hozzávesszük, hogy az említett példányok nagy része átlagos fekvésben van, vagy esetleg átlagos alatti fekvésben, akkor pláne.
De ha számszerûsíteni kell a kérdést, akkor -22-23 fokig nincs baja a kivinek.
Egy korábbi írásom: "Például az 1980-as évek elején történt egy kivihonosítási kísérlet Magyarországon, történetesen Zala megyében. Azért ide hozták, mert annyit tudtak, hogy a savanyú, jó vízellátottságú, nedves talajokat kedveli és nagy a vízigénye. Viszont nem tudták, hogy kell mûvelni, ezért nem igen hozott gyümölcsöt, ráadásul pechü(n)kre jött az 1985-ös brutális tél, ami -20-25 fokos, vagy az alatti hidegeket hozott, és a kiviültetvény elpusztult.
Úgy ítélték meg, hogy a talaj meg a víz az jó neki, de Zala hûvös klímájú a kivinek, nem is nagyon terem meg el is fagy.
Itt óriásit tévedtek, ugyanis nem tudták értelmezni az 1985-ös telet. Az ugyanis Olaszország-szerte kinyírt mindent, ott is -20-25 fokok voltak, és ilyen tél nagyon-nagyon ritkán van, tehát ez alapján nem lett volna szabad úgy ítélni, hogy a kivi elfagy meg nem jó ide.
Sõt, mivel azon a télen a Lentitõl 30 km-re lévõ Jeruzalem meteorológiai állomása -18,5 fokot mért a dombon, ami a kivinek meg sem kottyan, illetve egyéb információim szerint a dombok közepes fekvéseiben is -19-20-21 fok volt, tehát a kivi ott is túlélt volna. Magyarán olyan helyre ültették a kertészmérnök szakemberek a kivit, ahova nem kellett volna.
Tehát több hibát is elkövettek, amit egy klímához értõ szakember 2 perc alatt orvosolhatott volna."
Írtad, hogy: "csak korlátozottabb, kisebb területek jöhetnek számításba, bár a Dunántúl, DNY- Dunántúl tele van jó fekvésû dombokkal"....ez így van, óriási területeket fednek le ezek a kitûnõ adottságú dombok, ezért sem szeretem a mikroklíma szót használni, mert amikor többszáz, többezer ha-t érint ugyanaz a hõmérsékleti érték, azt nem lehet "mikro"-nak nevezni. És ezeken a dombokon sokfelé erdõk vannak, amik 60-80-120 éves vágásérettségükkel nem hoznak akkora gazdasági hasznot, mint egy ugyanennyi ideig jól mûködõ kiviültetvény, vagy egyéb más gyümölcskultúra. A szlovéneket kellene például venni, a fentebb említett Jeruzalem (itt találsz róla egy beszámolót lélegzetelállító képekkel, amikor ott jártam a nyáron Link , lehet megérne egy metnet-talit...), illetve Lendva környéki borvidékeken a völgyekben és az északi oldalakon meghagyták az erdõt, de a többi fekvés tele van ültetve szõlõvel, ameddig a szem ellát.
Zala megye dombjain gyakorlatilag ismeretlen a téli szõlõfagyás, illetve amennyiben barackültetvény vagy bármilyen másik gyümölcsültetvény lenne, azokban is. Ugyanannyit süt a nap, mint másfele, a dombok hõösszege messzemenõkig kielégíti az összes gyümölcs igényét, ezekkel együtt a csapadék bõségesebb, mint a többi dombvidéken, a talaj nagyon jól tartja a nedvességet, öntözni nem kell, van meleg-napfény-víz, tehát, ahogy ezekbõl kikövetkeztetve egyik fórumtársunk néhány napja megjegyezte: "Az ország legkellemesebb klímájú vidéke, gyümölcstermesztésre pedig a legkiválóbb." Persze a szakkönyvek leírása ezzel pont ellentétes, a lehetséges okok közül pedig néhányat ismerünk már. Egészen biztos vagyok benne, hogy a fentebb leírt, valósak tûnõ klímajegyek ismerete mellett nem ment volna veszendõbe a térség dombjainak fantasztikus adottsága.
Ennek ellenére erdõk vannak a dombokon, és persze nagyon fontos a fa is, de a dombtetõk és a keleti, déli és nyugati domboldalak ennél többre hivatottak. Ezt pedig a múlt hétfõi csörnyeföldi domboldal -10,1 fokos minimumértéke, a 15-20 éve vígan tenyészõ fügefák évi mázsában mérhetõ zamatos gyümölcse nagyon jól bizonyítja....még akkor is, ha a GFS jövõképe alapján ismét veszély leselkedik rájuk. Ezért tartom annyira fontosnak az inverzió, mint légköri jelenség jelentõségét, fontosabbnak, mint az érintett szakmák gondolják.
Ezért szoktam mondani, hogy az inverzió felülírja a térségi különbségeket, lásd a múlt hétfõi olaszországi mediterrán területeken mért -12-14 fokok kontra csörnyeföldi hegy -10,1 fokos értékét.
Ez pedig óriási fegyvertény.
Derick!
A -21-et ki
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118014 - 2010-01-01 15:09:4
Komáromban nagyanyum ültetett kivit, szépen felfuttatta. Termés? Mindössze 3 nagy kosárral lett, pedig csak 1 tõ (meg ugye a másik "nem" mellette). Isteni finom, ráadásul fejenként 10-et ettünk (vagyunk hatan) és még mindig maradt, nem kevés. Csak sokat kell érnie, miután leszedjük (ez most 1-2 hónap volt).
Komáromban!
Egyébként van friss fáklya, úgy tûnik, érdemes ÉNy felé mozdulni majd, mert felettünk kicsit plussz T850 lesz a csapi ideje alatt. 204 óránál meg érdekes dolgok körvonalazódnak...
Link
Komáromban nagyanyum ültetett kivit, szépen felfuttatta. Termés? Mindössze 3 nagy kosárral lett, pedig csak 1 tõ (meg ugye a másik "nem" mellette). Isteni finom, ráadásul fejenként 10-et ettünk (vagyunk hatan) és még mindig maradt, nem kevés. Csak sokat kell érnie, miután leszedjük (ez most 1-2 hónap volt).
Komáromban!
Egyébként van friss fáklya, úgy tûnik, érdemes ÉNy felé mozdulni majd, mert felettünk kicsit plussz T850 lesz a csapi ideje alatt. 204 óránál meg érdekes dolgok körvonalazódnak...
Link
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118012 - 2010-01-01 15:00:40)
Ha nem tévedek, a kivinek van bizonyos fagytûrõ képessége, amit hosszabb idõn át nem képes elviselni, és a pusztulásával járhat. Gondolok itt a téli nagy hidegekre, amely lényegesen hidegebb nagy területen, mint a "kivis dombon". Nem vágom a kivis témát, de ezen tényezõ miatt csak korlátozottabb, kisebb területek jöhetnek számításba, bár a Dunántúl, DNY- Dunántúl tele van jó fekvésû dombokkal. A másik tényezõt szemléletesen a dióval lehet bemutatni. Az ország számos helyén nincs, vagy alig van diófa, ez nem véletlen. De felénk is idõnként nagy elfagyások vannak, amit csak elég nehezen, évek alatt hever ki a dió. Utoljára az ötvenes években voltak látványos, komoly károk. Mondjuk ennek ellenére itt sok a dió, míg számos helyen jártam, ahol véletlenül sem láttam. Csak nehogy valaki a globális felmelegedéssel kezdjen el ....
Ha nem tévedek, a kivinek van bizonyos fagytûrõ képessége, amit hosszabb idõn át nem képes elviselni, és a pusztulásával járhat. Gondolok itt a téli nagy hidegekre, amely lényegesen hidegebb nagy területen, mint a "kivis dombon". Nem vágom a kivis témát, de ezen tényezõ miatt csak korlátozottabb, kisebb területek jöhetnek számításba, bár a Dunántúl, DNY- Dunántúl tele van jó fekvésû dombokkal. A másik tényezõt szemléletesen a dióval lehet bemutatni. Az ország számos helyén nincs, vagy alig van diófa, ez nem véletlen. De felénk is idõnként nagy elfagyások vannak, amit csak elég nehezen, évek alatt hever ki a dió. Utoljára az ötvenes években voltak látványos, komoly károk. Mondjuk ennek ellenére itt sok a dió, míg számos helyen jártam, ahol véletlenül sem láttam. Csak nehogy valaki a globális felmelegedéssel kezdjen el ....
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118010 - 2010-01-01 14:52:53)
Ebbõl most nem igen derült ki számomra, hogy a kivi miért nem szerencsés ötlet?!
Ebbõl most nem igen derült ki számomra, hogy a kivi miért nem szerencsés ötlet?!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118007 - 2010-01-01 14:47:34)
Azért a kivi nem biztos hogy szerencsés ötlet. Az hogy nálad egy - egy jó fekvésû dombon szépen megél, az olyan dolog, mint pl. hogy nálunk a város két része között jó tíz méteres magasságbeli különbség van, én a magasabb területen lakom, ritkábbak a tavaszi gyümölcsfa virágzás idején az elfagyások, mint a mélyebb fekvésû másik részen. A gyümölcsösök, szõlõk itt is a környékbeli dombokon vannak, az elõnyösebb, napfénynek kitett fekvés mellett így kerülik el a tavaszi fagyokat a sík területekhez viszonyítva legalábbis jobban. Ki az ördög méri, hogy egy -egy völgyben, ahol nincs gyümölcsfa mennyivel van hidegebb egy -egy téli hidegben, vagy tavaszi fagynál! A sok - sok évtizedes, sõt évszázados tapasztalat hõmérõ nélkül is tudja.
Azért a kivi nem biztos hogy szerencsés ötlet. Az hogy nálad egy - egy jó fekvésû dombon szépen megél, az olyan dolog, mint pl. hogy nálunk a város két része között jó tíz méteres magasságbeli különbség van, én a magasabb területen lakom, ritkábbak a tavaszi gyümölcsfa virágzás idején az elfagyások, mint a mélyebb fekvésû másik részen. A gyümölcsösök, szõlõk itt is a környékbeli dombokon vannak, az elõnyösebb, napfénynek kitett fekvés mellett így kerülik el a tavaszi fagyokat a sík területekhez viszonyítva legalábbis jobban. Ki az ördög méri, hogy egy -egy völgyben, ahol nincs gyümölcsfa mennyivel van hidegebb egy -egy téli hidegben, vagy tavaszi fagynál! A sok - sok évtizedes, sõt évszázados tapasztalat hõmérõ nélkül is tudja.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118001 - 2010-01-01 14:21:10)
"Borhídi Attila botanikus is sötét viharfelhõket sejt a horizonton.
– A Dunántúlon már látható a lucfenyõk pusztulása, Zalában pedig olyan szuvasodás indult meg az erdõkben, ami egyértelmûen a klímaváltozás számlájára írható – számolt be az éghajlatváltozás "eredményeirõl" a szakember."
A legjobb az egészben, hogy akkor végre kivághatják az erdõket, ha már úgyis szuvasodnak, és beültethetik a helyüket kivivel meg egyéb gyümölcskultúrákkal
Csak sajnos ehhez nincs eszük, mint ahogy például a szlovéneknek volt.
"Borhídi Attila botanikus is sötét viharfelhõket sejt a horizonton.
– A Dunántúlon már látható a lucfenyõk pusztulása, Zalában pedig olyan szuvasodás indult meg az erdõkben, ami egyértelmûen a klímaváltozás számlájára írható – számolt be az éghajlatváltozás "eredményeirõl" a szakember."
A legjobb az egészben, hogy akkor végre kivághatják az erdõket, ha már úgyis szuvasodnak, és beültethetik a helyüket kivivel meg egyéb gyümölcskultúrákkal
Csak sajnos ehhez nincs eszük, mint ahogy például a szlovéneknek volt.
Kivit is ehetnének Link Link Link Link
Most kaptam ezeket a sárga kiviket.
Én ezekkel a képekkel kívánok Boldog Karácsonyt a meteorológia-klimatológia és a mezõgazdaság/gyümölcstermesztés kapcsolata és egymásra hatása iránt érdeklõdõknek Link (a jobb felsõ sarokban lévõ "következõ" gombbal végig lehet lépegetni)
Most kaptam ezeket a sárga kiviket.
Én ezekkel a képekkel kívánok Boldog Karácsonyt a meteorológia-klimatológia és a mezõgazdaság/gyümölcstermesztés kapcsolata és egymásra hatása iránt érdeklõdõknek Link (a jobb felsõ sarokban lévõ "következõ" gombbal végig lehet lépegetni)
Az agrometeorológia iránt érdeklõdõknek ezzel a képpel kívánunk boldog karácsonyt Borkával és Bálinttal: Link
Köszönöm. Igen, egy kis fiatalítás, ritkítás ráférne már.
Minden tavasszal elhatározom, hogy megritkítom, dehát olyan szép nagy és dús. De idén tavasszal már biztosan megcsinálom majd, márcsak azért is mert a téli-nyári (ki, be) költöztetése már elég nehézkes.
Minden tavasszal elhatározom, hogy megritkítom, dehát olyan szép nagy és dús. De idén tavasszal már biztosan megcsinálom majd, márcsak azért is mert a téli-nyári (ki, be) költöztetése már elég nehézkes.
Halványan dereng vmi.A kaktuszodat lehetne ifjítani,úgy hogy leperceled a hajtást 10 cm.-ként, és cserépbe dugványozni 5-5 cm.-ként felezve. Lehet, hogy Húsvétra újraéled, és nagyobb virágokat hoz,mint az anyatõ.
Shieone: a fene a vastag szõrjét, nem szúr,persze csak kb.3 mm.-ig.Túlmelegíti a hajtásokat. Lehet hogy ez a kakukktojás,ha szépen fog virágozni?
Shieone: a fene a vastag szõrjét, nem szúr,persze csak kb.3 mm.-ig.Túlmelegíti a hajtásokat. Lehet hogy ez a kakukktojás,ha szépen fog virágozni?
Köszi, vigyázok is rá nagyon. Sok-sok évvel ezelõtt kaptam egy pici cserépben, azóta gondozom és szépen meghálálta.
Az a cicás kép...
Az a cicás kép...
Hello!
Nekem is van karácsonyi kaktuszom, de már évek óta alig növekszik. Sajnos én nem tudom neki biztosítani a megfelelõ körülményeket. Nyáron még el van az erkélyen árnyékban, de télen már rossz neki a száraz szoba levegõ, de azért virágozgat. Ezért is álltam át a fagytûrõ és télálló kaktuszok nevelésére, mivel a panelban igencsak korlátozottak a lehetõségek...
Amúgy gyönyörû a "teleped"
Kaszabubu: Kösz az infót, bár jobban örültem volna még ennél keményebb fagynak is, mert már mondtam tesztelem a növényt.
Szerk: Jajj nézzétek milyen képet találtam. Link
Nekem is van karácsonyi kaktuszom, de már évek óta alig növekszik. Sajnos én nem tudom neki biztosítani a megfelelõ körülményeket. Nyáron még el van az erkélyen árnyékban, de télen már rossz neki a száraz szoba levegõ, de azért virágozgat. Ezért is álltam át a fagytûrõ és télálló kaktuszok nevelésére, mivel a panelban igencsak korlátozottak a lehetõségek...
Amúgy gyönyörû a "teleped"
Kaszabubu: Kösz az infót, bár jobban örültem volna még ennél keményebb fagynak is, mert már mondtam tesztelem a növényt.
Szerk: Jajj nézzétek milyen képet találtam. Link
Szia,
Bár nem fagytûrõ kaktusz, de azért lefényképeztem az én karácsonyi kaktuszomat. Csaknem 1 méteres átmerõvel rendelkezik és már 1 hónapja virágzik.
Link
Bár nem fagytûrõ kaktusz, de azért lefényképeztem az én karácsonyi kaktuszomat. Csaknem 1 méteres átmerõvel rendelkezik és már 1 hónapja virágzik.
Link
Hello! A hét eleji min: -16-18 közt volt,kérdés a hely magassága.2 méter, vagy 2-4 emelet. Szép kis kaktusz,trilla-pozsgás virággal!
Sziasztok!
Idén a dél-amerikai chamaecereus silvestrii kaktusszal kísérletezgetek. Link Link Több szakirodalomban azt írják róla, hogy csak fagytûrõ, de szárazon állítólag elviseli még a -18C is. Szóval csak fagytûrõnek számít. Nyáron kitettem a kertünkbe egy cseréppel ebbõl a növénybõl, és rábíztam a természetre, hogy majd az gondoskodik róla...
Na ugyebár folyamatosan kapja az esõt, tûzõ napsütést és csont keménnyé volt fagyva most 4-5 napig. Nemtudom mennyi volt itt Szegeden eddig a minimum, de szerintem elég beszédes, hogy él még a növényke. Persze még egy hónap sem telt el a télbõl, de ha átvészeli a hátralévõ idõt, akkor sok helyen át kell írni télálló kaktuszra. Persze ez lehet sok embert nem érdekel, de ez nekem mérföldkõnek számítana.
Idén a dél-amerikai chamaecereus silvestrii kaktusszal kísérletezgetek. Link Link Több szakirodalomban azt írják róla, hogy csak fagytûrõ, de szárazon állítólag elviseli még a -18C is. Szóval csak fagytûrõnek számít. Nyáron kitettem a kertünkbe egy cseréppel ebbõl a növénybõl, és rábíztam a természetre, hogy majd az gondoskodik róla...
Na ugyebár folyamatosan kapja az esõt, tûzõ napsütést és csont keménnyé volt fagyva most 4-5 napig. Nemtudom mennyi volt itt Szegeden eddig a minimum, de szerintem elég beszédes, hogy él még a növényke. Persze még egy hónap sem telt el a télbõl, de ha átvészeli a hátralévõ idõt, akkor sok helyen át kell írni télálló kaktuszra. Persze ez lehet sok embert nem érdekel, de ez nekem mérföldkõnek számítana.
Olvasok én is.Köszi a leírásokat,válaszokat.Hát igen; a fagyküszöb, vagy hideg-állóság kutatása új irányokat fed fel.Amit eddig is leírtál, már majdnem totál.
Egy jónak tünõ hasonlat: ha valaki 2,3 percig bírja víz alatt, akkor ha minden lemerülés alkalmával 2,1 percig marad víz alatt, akkor hiába lesz nagyon vizes és hiába fogy ki nagyon a levegõ a tüdejébõl, túléli.
De ha csak egy alkalommal is 2,5 percig marad, akkor vége.
De ha csak egy alkalommal is 2,5 percig marad, akkor vége.
Floo, nagyszerûen leírtad a füge példájával a télállóság és a fagytûrés közti különbségeket. Ugye a fagytûrés meghatározásánál egy minimum hõmérsékleti érték mellé megadnak egy idõtartam értéket, amit még a növény éppen elvisel. Télállóságnál, viszont figyelembe vesznek számos más tényezõt is, pl: Rh, szél, napi hõingadozás, talaj átfagyottsága, stb.
Annyi különbség azért van, hogy a Trachycarpus pálma -16 fok alatt már nem szeret lenni, és bizony ez az érték a sík, mélyen fekvõ, völgyi területeken 2-3 évente megvan, van olyan tél, hogy 2-3-4 évig nincs -16 alatt egy pl. alföldi településen, de utána meg van egy -20 fok, ami már sok neki.
Persze takarással lehet védekezni ellene, de mivel a kertészetek nem tudják, hogy ezeket a növényeket akár fagy elleni takarás nélkül is lehetne ültetni a dombok megfelelõ pozíciójába vagy a belvárosok utcáira is akár, ezért ezen információ hiányában nem fog úgy elterjedni, ahogy elterjedhetne.
Pl. a neten találtunk egy cikket, amiben arról írnak, hogy egy olasz egyetemi tanár ingyen és bérmentve küld szerte Európába káki oltóvesszõket, azért, hogy a káki minél jobban terjedjen el.
Felhívtuk az illetõt, és meséli, hogy rengeteg megkeresése van Ukrajnából, Csehországból, Romániából, Szlovákiából, magánszemélyek és egyetemek egyaránt, de Magyarországról még senki nem kereste meg, hogy szeretne oltóvesszõt.
Ezért nagyon örült neki.
Elküldtünk neki egy csomó itteni képet fügékrõl, babérról, pálmáról, kákiról és kivirõl, és elájulva írt vissza, hogy a képek tanúsága szerint ennek a vidéknek a klímája nagyon kedvezõ ezen növényeknek.
Csak sajna a magyar szakmák odáig sem jutottak el a kérdésben, hogy a néhány egyetem kertjében álló néhány többtíz éves káki, kivi vagy egyéb gyümölcsöt termõ fa nem csak dísznek jó, meg ha egy van belõle, akkor lehetne 2000 db is vagy 10000, és lehetne üzemi méretekben is termeszteni, hanem úgy nézegetik mint valami különleges csodát.
Ami a maga nemében csoda is, csak a csodálkozásnak nem lesz gazdasági haszna az ország számára.
A füge egyébként mediterrán növény, ez nem kérdés, de nem a nyári hõösszeg miatt elsõsorban, hanem a téli fagytûrése miatt.
Ezért mosolygok a fügérõl(és egyéb fagyérzékeny növényekrõl) szóló szakleírásokon, amikor írják, hogy a déli domboldalakon nagyon jól mûködik, mert ugye nem a déli a kulcs a leírásban, mint ahogy sokan gondolják, hanem a domboldal, ugyanis 30 centi hó felett éjjel 3-kor -14,4 foknál tökmindegy, hogy a domb déli vagy keleti vagy északi. Ugyanis a déli szó a napsütés nagyobb beesési szöge miatt van ennyire felértékelve, de ugye éjjel 3-kor ez annyira nem játszik szerepet.
Persze takarással lehet védekezni ellene, de mivel a kertészetek nem tudják, hogy ezeket a növényeket akár fagy elleni takarás nélkül is lehetne ültetni a dombok megfelelõ pozíciójába vagy a belvárosok utcáira is akár, ezért ezen információ hiányában nem fog úgy elterjedni, ahogy elterjedhetne.
Pl. a neten találtunk egy cikket, amiben arról írnak, hogy egy olasz egyetemi tanár ingyen és bérmentve küld szerte Európába káki oltóvesszõket, azért, hogy a káki minél jobban terjedjen el.
Felhívtuk az illetõt, és meséli, hogy rengeteg megkeresése van Ukrajnából, Csehországból, Romániából, Szlovákiából, magánszemélyek és egyetemek egyaránt, de Magyarországról még senki nem kereste meg, hogy szeretne oltóvesszõt.
Ezért nagyon örült neki.
Elküldtünk neki egy csomó itteni képet fügékrõl, babérról, pálmáról, kákiról és kivirõl, és elájulva írt vissza, hogy a képek tanúsága szerint ennek a vidéknek a klímája nagyon kedvezõ ezen növényeknek.
Csak sajna a magyar szakmák odáig sem jutottak el a kérdésben, hogy a néhány egyetem kertjében álló néhány többtíz éves káki, kivi vagy egyéb gyümölcsöt termõ fa nem csak dísznek jó, meg ha egy van belõle, akkor lehetne 2000 db is vagy 10000, és lehetne üzemi méretekben is termeszteni, hanem úgy nézegetik mint valami különleges csodát.
Ami a maga nemében csoda is, csak a csodálkozásnak nem lesz gazdasági haszna az ország számára.
A füge egyébként mediterrán növény, ez nem kérdés, de nem a nyári hõösszeg miatt elsõsorban, hanem a téli fagytûrése miatt.
Ezért mosolygok a fügérõl(és egyéb fagyérzékeny növényekrõl) szóló szakleírásokon, amikor írják, hogy a déli domboldalakon nagyon jól mûködik, mert ugye nem a déli a kulcs a leírásban, mint ahogy sokan gondolják, hanem a domboldal, ugyanis 30 centi hó felett éjjel 3-kor -14,4 foknál tökmindegy, hogy a domb déli vagy keleti vagy északi. Ugyanis a déli szó a napsütés nagyobb beesési szöge miatt van ennyire felértékelve, de ugye éjjel 3-kor ez annyira nem játszik szerepet.
A trachycarpusok kenderpálmák, legyezõ alakú levelei vannak. Ennyit tudok róluk. A 2. kérdésedre annyit tudok írni, hogy minden pálma virágozhat, ám minálunk pl. a Dactiliferák (datolyapálmák) nem nagyon szoktak vegetatív részeket hozni, legfeljebb üvegházakban. Legyezõpálmáról nincs tapasztalatom, de kenderpálmát, gyompálmát láttam eddig virágozni, utóbbit nálunk.
Köszönöm a hsz.eket,jó volt olvasni.A trachycarpus-ok azonosak a "legyezõ"- pálmákkal? Vannak virágai, és termése? Nagyon tetszenek!
Hello!
A trachycarpus fortunei mostanában nagyon "felkapott" lett. Jó látni, hogy egyre többen kísérletezõ jellegûek lesznek, és próbálkoznak ilyen növények átteleltetésével és nevelésével. Az a baj sok emberrel, ha lát egy kaktuszt, pálmát vagy fügét, azt egybõl egy mediterrán vagy trópusi éghajlattal párosítja, holott ez egyáltalán nem így van. Sajnos ezt nagyon sokszor tapasztalon, a közvetlen környezetemben is. Arról mi most nem tehetünk, hogy egy másik kontinensen(Észak-Amerika), hozzánk hasonló éghajlaton honosodott meg sok "mediterrán-jellegû" növény(yucca, cactus stb.) Mi csak próbáljuk itthon megismertetni, bemutatni ezeket az embereknek. Pl. itt van a yucca elata. Link Tipikus Észak-amerikai növény. El lehet menni a fûvészkertbe és megnézni, hogy télen-nyáron takarás nélkül ki vannak kiültetve. Na vajon ez mikor lesz Magyarországon úgy elterjedve, mint a yucca filamentosa? Én mindenesetre tavasszal ültetek pár példányt belõle.
Aki a mediterrán növények és a sivatagok szerelmesei, és van telke az feltétlen ültessen tavasszal.
A trachycarpus fortunei mostanában nagyon "felkapott" lett. Jó látni, hogy egyre többen kísérletezõ jellegûek lesznek, és próbálkoznak ilyen növények átteleltetésével és nevelésével. Az a baj sok emberrel, ha lát egy kaktuszt, pálmát vagy fügét, azt egybõl egy mediterrán vagy trópusi éghajlattal párosítja, holott ez egyáltalán nem így van. Sajnos ezt nagyon sokszor tapasztalon, a közvetlen környezetemben is. Arról mi most nem tehetünk, hogy egy másik kontinensen(Észak-Amerika), hozzánk hasonló éghajlaton honosodott meg sok "mediterrán-jellegû" növény(yucca, cactus stb.) Mi csak próbáljuk itthon megismertetni, bemutatni ezeket az embereknek. Pl. itt van a yucca elata. Link Tipikus Észak-amerikai növény. El lehet menni a fûvészkertbe és megnézni, hogy télen-nyáron takarás nélkül ki vannak kiültetve. Na vajon ez mikor lesz Magyarországon úgy elterjedve, mint a yucca filamentosa? Én mindenesetre tavasszal ültetek pár példányt belõle.
Aki a mediterrán növények és a sivatagok szerelmesei, és van telke az feltétlen ültessen tavasszal.
Közben a vasárnap-hétfõi éjszakánál maradva, a radiációs minimum tesztelése folyik, ugyanis a fügék alsó ágai közül levágtunk Link Link Link Link néhányat, amik a többi, észlelõvel ellátott állomás radiációs minimumaiból Link Link kalkulált értékek alapján -17-18 fokot biztosan kaptak, illetve ott egy hagyományos, árnyékolatlan radiációs minimummérõ -17-18 fokot biztosan mért volna.
Ugyanis ha másik állomáson a -14-16 fokhoz -21-24 fokos radmin érték tartozik, akkor a fügéknél, az vasárnapra virradó éjszakán mért -12,5 fokhoz a -17-18 fok biztosan mért érték lett volna.
Ami a levágott fügeágaknak minden bizonnyal végzetes lett volna.
Vázába tettük õket, és ki lesznek hajtatva, bár ezt a képet megnézve talán felesleges is hajtatni, hiszen a jövõ évi elsõ termés termõrügye zöld, nedvezik, láthatóan nem fagyott el Link , de biztos ami biztos, megvárjuk a zöld leveleket.
Ugyanis ha másik állomáson a -14-16 fokhoz -21-24 fokos radmin érték tartozik, akkor a fügéknél, az vasárnapra virradó éjszakán mért -12,5 fokhoz a -17-18 fok biztosan mért érték lett volna.
Ami a levágott fügeágaknak minden bizonnyal végzetes lett volna.
Vázába tettük õket, és ki lesznek hajtatva, bár ezt a képet megnézve talán felesleges is hajtatni, hiszen a jövõ évi elsõ termés termõrügye zöld, nedvezik, láthatóan nem fagyott el Link , de biztos ami biztos, megvárjuk a zöld leveleket.
A 2-3 napig tartó erõs fagy és a "gyökér nyaka védelem" nincs összefüggésben a füge túlélésével.
A 2-3 napig tartó erõs fagy azért nem, mert a füge halálos küszöbértéke -15 fok. Egy nagyobb fa elbír -16-17 fokot is, amennyiben elõtte tartósan át van fagyva a talaj, és a növény szinte hibernálva van, illetve ha szeles idõ volt elõtte, és a növény ki van szárítva, kevés benne a víz, akkor kicsit -15-nél alacsonyabbat is elbír.
Ha viszont egy enyhe idõszak után, meleg és nagyon nedves talaj után jön egy -14 fok, akkor akár nagyobb kárt okozhat, mint az elõbbi esetben a -17 fok, mert a növény nincs mélynyugalmi állapotban.
Az olaszok például alacsonyabb értéket állapítanak meg a füge halálos küszöbeként, mert ott gyakran +15 fok után jön rá a szinte még vagy már vegetálni akaró növényre a -13-14 fok, és kárt okoz.
Ha -13,8 fok van 2 hétig éjjel-nappal, a fügének meg sem kottyan, de ha egy éjszaka lemegy -16-ra, akkor megfagy, elfagy.
Tehát nem a 2-3 napon van a lényeg, hanem a hõmérsékleti értéken.
A füge különbözõ elfagyási fokozatai az ágvégtõl indulnak, az fagy meg legelõször, a súlyosabb fokozat a vastagabb ágak elfagyása, a legsúlyosabb pedig a törzsé, az fagy meg utoljára.
Nincs köze a gyökérnyaknak semmihez.
Ha ez nem így lenne, akkor nem lehetne olyan, hogy a füge egyes ágai fagynak csak meg, mint pl. ezeken az idei májusi képeken Sellyén Link Link Link és a Pécs melletti Kozármislenyben Link Link .
Jól látni, hogy egyes ágak megfagytak, egyesek nem, van ahol alig maradt ép ágrész, máshol meg alig van fagyott ág.
Tapasztalatok szerint könnyebben következik be fagyás, ha a gyökérzet viszonylag meleg talajban van, a föld feletti részek viszont nagy hideget kapnak, és mint feljebb is írtam, elõny, ha a talaj át van fagyva és a növény teljes mélynyugalmi állapotban van.
A másik, hogy amennyiben nincs hó a talajon, ritkán megy síkvidéken, még a völgyekben is -15 fok alá a hõmérséklet. Persze van rá példa, de nem gyakori, a -15 alatti értékhez hó kell. Akkor meg a hó védi a talajt és a gyökér nyakát.
Ezek az információk persze nem csak a fügénél használhatóak, hanem más gyümölcsfajaink fagyásainál is, persze más-más arányokban.
Az elõzõ hozzászólásomban írtam, hogy részletezem, miért fontosak ezek a mérések és milyen jelentõségük van.
Az egyik, hogy ezeknek a domboknak a megfelelõ szintjei 15-20 éve nem kaptak -15 foknál hidegebb hõmérsékletet, tehát amelyik növénynek ezen belül van a tûréshatára, az akár termeszthetõ is lenne.
Vagyis, durván hangzik, de azokon a településeken, ahol megfelelõ fekvésben laknak, vagy a szõlõhegyi pincék elõtt nyugodtan óriási pálmák állhatnának, hiszen a Trachycarpus fortunei Link Link Link a fügével megegyezõ téltûrésû.
Ez egy gellénházi példány, több mint 15 éves Link
A másik, hogy ezeknek a domboknak a klímapotenciálja ezek szerint óriási, hiszen nem csak most, hanem minden egyes derült éjszakán ehhez közeli különbséget produkál a sík és a mély fekvésû területekéhez képest, tehát sokkal magasabb az éves középhõmérséklete is.
Nem véletlen, hogy a Bussay doktor borai ámulatba ejtik a világot.
Persze a környéken lévõ meteorológiai állomások adataiból ez egyáltalán nem derül ki, sõt, talán inkább az ellenkezõje bizonyítódik.
Innen már csak 1-2 lépés továbbvinni a gondolatot...
A 2-3 napig tartó erõs fagy azért nem, mert a füge halálos küszöbértéke -15 fok. Egy nagyobb fa elbír -16-17 fokot is, amennyiben elõtte tartósan át van fagyva a talaj, és a növény szinte hibernálva van, illetve ha szeles idõ volt elõtte, és a növény ki van szárítva, kevés benne a víz, akkor kicsit -15-nél alacsonyabbat is elbír.
Ha viszont egy enyhe idõszak után, meleg és nagyon nedves talaj után jön egy -14 fok, akkor akár nagyobb kárt okozhat, mint az elõbbi esetben a -17 fok, mert a növény nincs mélynyugalmi állapotban.
Az olaszok például alacsonyabb értéket állapítanak meg a füge halálos küszöbeként, mert ott gyakran +15 fok után jön rá a szinte még vagy már vegetálni akaró növényre a -13-14 fok, és kárt okoz.
Ha -13,8 fok van 2 hétig éjjel-nappal, a fügének meg sem kottyan, de ha egy éjszaka lemegy -16-ra, akkor megfagy, elfagy.
Tehát nem a 2-3 napon van a lényeg, hanem a hõmérsékleti értéken.
A füge különbözõ elfagyási fokozatai az ágvégtõl indulnak, az fagy meg legelõször, a súlyosabb fokozat a vastagabb ágak elfagyása, a legsúlyosabb pedig a törzsé, az fagy meg utoljára.
Nincs köze a gyökérnyaknak semmihez.
Ha ez nem így lenne, akkor nem lehetne olyan, hogy a füge egyes ágai fagynak csak meg, mint pl. ezeken az idei májusi képeken Sellyén Link Link Link és a Pécs melletti Kozármislenyben Link Link .
Jól látni, hogy egyes ágak megfagytak, egyesek nem, van ahol alig maradt ép ágrész, máshol meg alig van fagyott ág.
Tapasztalatok szerint könnyebben következik be fagyás, ha a gyökérzet viszonylag meleg talajban van, a föld feletti részek viszont nagy hideget kapnak, és mint feljebb is írtam, elõny, ha a talaj át van fagyva és a növény teljes mélynyugalmi állapotban van.
A másik, hogy amennyiben nincs hó a talajon, ritkán megy síkvidéken, még a völgyekben is -15 fok alá a hõmérséklet. Persze van rá példa, de nem gyakori, a -15 alatti értékhez hó kell. Akkor meg a hó védi a talajt és a gyökér nyakát.
Ezek az információk persze nem csak a fügénél használhatóak, hanem más gyümölcsfajaink fagyásainál is, persze más-más arányokban.
Az elõzõ hozzászólásomban írtam, hogy részletezem, miért fontosak ezek a mérések és milyen jelentõségük van.
Az egyik, hogy ezeknek a domboknak a megfelelõ szintjei 15-20 éve nem kaptak -15 foknál hidegebb hõmérsékletet, tehát amelyik növénynek ezen belül van a tûréshatára, az akár termeszthetõ is lenne.
Vagyis, durván hangzik, de azokon a településeken, ahol megfelelõ fekvésben laknak, vagy a szõlõhegyi pincék elõtt nyugodtan óriási pálmák állhatnának, hiszen a Trachycarpus fortunei Link Link Link a fügével megegyezõ téltûrésû.
Ez egy gellénházi példány, több mint 15 éves Link
A másik, hogy ezeknek a domboknak a klímapotenciálja ezek szerint óriási, hiszen nem csak most, hanem minden egyes derült éjszakán ehhez közeli különbséget produkál a sík és a mély fekvésû területekéhez képest, tehát sokkal magasabb az éves középhõmérséklete is.
Nem véletlen, hogy a Bussay doktor borai ámulatba ejtik a világot.
Persze a környéken lévõ meteorológiai állomások adataiból ez egyáltalán nem derül ki, sõt, talán inkább az ellenkezõje bizonyítódik.
Innen már csak 1-2 lépés továbbvinni a gondolatot...
Na azért van szerencsétek arra fele. A füge megmarad, pláne nem volt 2-3 napnál továbbtartó erõs fagy, a talajszint alatt, 0,25-0,50 cm.re védve volt a gyökér nyaka. Írom; a gyökér nyaka, a szíve a fának, ami nem mélyen dobog mint írtam.
Csak hogy valaki írjon ebbe a fórumba is:
A mára virradó éjszaka országos viszonylatban borzalmas hideget hozott.
Többhelyütt mértek -18-22-24 fokokat a hivatalos állomások.
Egyedül a dombi pozíciók maradtak a bûvös -15 fok körüli értéken belül, de láthatóan a térképen lévõ legmagasabb hõmérsékleti érték is csupán -13 fok Link
De látva azt, hogy több dombi pozíció is elvérzett -15-16-17 fokokkal, kicsit félve mentünk fel a csörnyeföldi fügék mellé kihelyezett hitelesített, szabványosan elhelyezett hõmérõhöz, annak ellenére, hogy a lendvai szõlészeti és a becsehelyi csillagdai adatok megnyugtatóaknak látszottak.
Izgalommal bontottam ki a mûszer vevõjét, és a kijelzõn a következõ érték állt minimumként, ami minden várakozást felülmúlt Link
Hogy ez miért is fontos, és mit jelent ez a -10,1 fokos, illetve a tegnap hajnali -12,2 fokos minimum, ezeknek milyen, a játszadozásnak tûnõ méregetéseken kívüli jelentõsége van akár gazdasági szempontból is, azt este leírom.....
A mára virradó éjszaka országos viszonylatban borzalmas hideget hozott.
Többhelyütt mértek -18-22-24 fokokat a hivatalos állomások.
Egyedül a dombi pozíciók maradtak a bûvös -15 fok körüli értéken belül, de láthatóan a térképen lévõ legmagasabb hõmérsékleti érték is csupán -13 fok Link
De látva azt, hogy több dombi pozíció is elvérzett -15-16-17 fokokkal, kicsit félve mentünk fel a csörnyeföldi fügék mellé kihelyezett hitelesített, szabványosan elhelyezett hõmérõhöz, annak ellenére, hogy a lendvai szõlészeti és a becsehelyi csillagdai adatok megnyugtatóaknak látszottak.
Izgalommal bontottam ki a mûszer vevõjét, és a kijelzõn a következõ érték állt minimumként, ami minden várakozást felülmúlt Link
Hogy ez miért is fontos, és mit jelent ez a -10,1 fokos, illetve a tegnap hajnali -12,2 fokos minimum, ezeknek milyen, a játszadozásnak tûnõ méregetéseken kívüli jelentõsége van akár gazdasági szempontból is, azt este leírom.....
A ma hajnali fagyvadászat a csörnyeföldi hegyen, kicsit agrometes tartalma is van Link
Az egész lényege, hogy a füge -15 fokig bírja, és ezért tudnak a dombokon a fügék ekkorára nõni, mert az inverzió nem engedi -15 fok alá hûlni a levegõt. 20-25 évente fordul elõ egyszer olyan tél, amikor ezek a területek is -15 fok alá kerülnek.
Legalábbis eddig volt 20-25 évente, a globális felmelegedéssel lehet, ez gyakrabban fog elõfordulni.
Az egész lényege, hogy a füge -15 fokig bírja, és ezért tudnak a dombokon a fügék ekkorára nõni, mert az inverzió nem engedi -15 fok alá hûlni a levegõt. 20-25 évente fordul elõ egyszer olyan tél, amikor ezek a területek is -15 fok alá kerülnek.
Legalábbis eddig volt 20-25 évente, a globális felmelegedéssel lehet, ez gyakrabban fog elõfordulni.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat