Bioszféra

Egy állatos fotópályázat, ha valakit érdekel:Link

wellness-hétvége a fõdíj

Talán mert nem ügyészeket ölnek, s nem ügyészgyerekeket bántalmaznak elsõsorban......

A mobilokat ma már cellainformációk alapján pillanatok alatt megtalálják, nem olyan kapós áru. Egyik ismerõsöm talált egy mobilt, melyet megtartott magának. Cellinform alapján bemérték, "elkapták". Egy ügyészé volt, aki nem hagyta annyiban, büntetést akart, mert nem vitte be sehová sem leadni, mint talált mobilt. 3 évre bevonták a fegyvertartási engedélyét és ugyanennyi idõre eltiltották a közügyektõl..., pedig "csak" egy telefon volt... Vajon gyilkosságoknál, gyermekbántalmazásoknál miért nincs ehhez hasonló, elrettentõ erejû megtorlás??

Kis filó emberségrõl-állatságról friss élmény alapján Ismertek talán, nem vagyok nyavalygó széplélek de szeretem az állatokat az emberiesség ésszerû határáig, végül is állat az "csak" állat. Ha nekem nem ártanak én se ártok nekik, ha már segíteni nem tudok, legalább békén hagyom õket.
IGEN, vannak elesett, önhibájukon kívül nehéz sorsba került emberek IS, természetesen elsõdleges dolog elesett embertársainkon segíteni, de ehhez egyedül kevés vagyok. Való igaz van közöttük a lusta másokon élõsködõ aki már az "átkosban" is "közveszélyes munkerülõ" volt/lett volna. Viszont sok közöttük a betegség, sorscsapás következtében tönkrement ember IS aki bármily nyomorban tengõdve is de legalább ÉLNI szeretne. Tisztában vagyok a realitással, véleményem - elõbb az EMBEREK azután az állatok - DE...
Elesettekkel kegyetlenkedni, legyen az ember vagy állat mindennek a teteje.
Értelmetlen szadista barbár cselekedet felgyújtani egy benzinkút közelében alvó hajléktalant amint azt pár éve Pesten a Parlament és a "Fehér Ház" közötti benzinkút melletti téren "tréfás kedvû" suhancok tették. Ha a lángoló ruházatú ember bepánikol és beszalad a kútra, ki tudja mi történik, szerencsére a kutas szaladt oda tûzoltó készülékkel a kiabálásra
A lényeg: ma újra szembesültem az emberi kegyetlenséggel. A "túlparton" volt dolgom, átbringáztam. Megérkezve odasomfordált hozzám egy aranyos tacskóforma. Láthatóan "kivert kutya" volt szomorkás-kedvesen kereste a tekintetem, nézésével szinte könyörgött vigyem magammal, dehát nem gyûjthetem be a világ összes gazdátlan állatát, örülök hogy a "sajátjaimat" elláthatom. Fél óra múltán az intézménybõl kilépve még mindig ott volt, de riadtan félreugrott elõlem. Szeme rémült, oldalán sáros talpnyom, valaki oldalba rúghatta a tétlenül ott ácsorgó csoportból. Az ilyenek rugdalják fejbe a földre került embereket is. Ahelyett hogy egyenlõ erejû ellenfelet keresnének, csoportban mint a dögkeselyûk, az elesettebbeket kínozzák tépik-marják mert nem tud védekezni. Amennyiben ezek az emberek(?) saját kilátástalan sorsukat rugdalják le a gyengébben, pszichikailag érthetõ. De a pszichikai-fizikai kegyetlenkedés nem old meg semmit és bárkivel-bármivel szemben embertelen, ergo az ilyenek NEM emberek Idesorolom azokat is, akik sorsára hagyják rájuk szoruló egykori kedvencüket. Ismétlem, a gondoskodás sorrendje: elõbb az EMBER azután az ÁLLAT, DE MINDEN ÉLÕLÉNYNEK joga van a szenvedés nélküli élethez-halálhoz. Tudom, ölni is szükséges olykor, ám az legyen gyors és "kegyes" halál. Ez nekünk embereknek, "lények fölötti lényként" kötelességünk LENNE. Tisztelet a kivételnek, sajnos sokak fejében középkori sötétség maradt, számukra népek vagy állatok irtása-üldözése egyre megy.
Bocs hogy itt írtam ki kesernyés gondolataimat. Lám milyen a magyar nyelv, kicsi a különbség IRÁS és IRTÁS között...
Ui: hogy pozitívumot is írjak Megérkezés után felhívtam fiamat, majd ránézésre sem olcsó mobilomat a nyitott biciklikosárba tettem bringalakatolás alatt. Persze ott is hagytam. Fél órát idõztem az épületben, kijövet láss csudát ott volt ahol felejtettem. Többen is lézengtek ott tétlenül, de senki nem nyúlt hozzá pedig jól látható volt. Még ilyet manapság Bubu írta múltkoriban hogy kerülget a szerencse, kitöltök végre egy lottót
Azért a gutaütés is kerülgetett pár hete, mert kedvenc kisboltomban secperc ellopták a pénztár mellé letett hátizsákomat Kiszaladtunk a pénztárossal, még éppen láthattuk amint az egyetlen lehetséges tettes autóval távozott sietõsen

Link Azóta is hallani a kicsikét. Vagy lehet ez már egy másik?
Sose láttam, de sokszor nagyon közel hallom.
De édes az a kép.

Nagyszerû, köszi a választ! Akkor biztosan itt fészkelnek a környéken.
Elképesztõ hangja van a kis fióknak, retteghetnek majd a rágcsálók.
Muris: Link

Ez az erdei fülesbagoly (Asio otus) fiókájának hangja.

Sziasztok!

Az elmúlt napokban valami új élõlény költözött a környékre. Ilyenkor késõ este és az éjszaka hallatja a hangját. Jó éles, 100 m-en belülrõl jön, és a hideg futkározik a hátamon, mikor kint vagyok és meghallom.
Link
A videó messze nem adja vissza a valódi hanghatást. Mi ez az elõlény?

Coontac ennek örülök és udvariaskodás nélkül mondom megtisztel a véleményetek
Nem a stressz a gond, kitartásom szûnt meg. Kérlek ne tekintsétek önsajnáló énközpontú siránkozásnak, eleve orvosi elõírás "csak olyan messze menjek ahonnan biztonságban visszaérhetek, emelkedõn óvatosan". Sokat sétáltam unokáimmal a Duna-parton, gyakran meg kellett állnom mert elgyengültem. Fizikai erõm van, a ház körül eldolgozgatok, "öndícséret büdös" tegnap fogtam valakivel kezet és felszisszent "de erõs fogásom van" ám csak rövid idejû erõkifejtésre vagyok képes. Ez érvényes sétára, bringázásra, mindenre. Alig egy órányi autózás is kifáraszt pedig fiaim visznek. Ha bringával bemegyek a városba ami célpont szerint kb. 10-12 km-es út oda-vissza, utána "kidöglök" le kell feküdnöm kicsit. Itt az eldugott csendes zöld környezetben magányban jó a közérzetem, még látásom hallásom szaglásom is feljavult/kiélesedett. Mégis olyan vagyok mint a "hengerfejes-autó", jár a motor gurul a kocsi, de "nem húz". Néha még kiballagok RSP/NLC vadászatra ahonnan körkörösen belátom a teljes eget, de lassacskán és nem túl messze. Csak hátráltatnálak Benneteket. Ez van, ne haragudjatok hogy személyes elemekkel untattalak Benneteket.
Azért nem adtam fel legalább egy Metnet talira még elmegyek
Virtuálisan már öt éve "beszélgetünk" ideje hogy "élõben" is megismerjem azokat akiket megkedveltem. Bár az Isten mentsen meg ettõl Titeket mert ha egyszer elkezdek beszélni programozáshoz hasonló fárasztóan sokfelé ágazó "mindent mindennel összekapcsoló-megmagyarázó" dumámmal amit azért igyekszem nem untatóan formálni, csak abbahagyom nem befejezem. Oldalas fórum-filóim sejtethetik

Noli az, jó fej Kis vadóc ördögfióka, leleményes okos gazember és nagy hízelgõ, nem lehet nem szeretni

Bátran állítom, hogy sokunk örömére szolgálna, ha egyszer Lord Akela úr is tiszteletét tenné egy ilyen találkozón. Semmi stressz, csak meteorológia, jókedv, szabadidõ. Mi a visszatartó erõ? Ne legyen semmi

Bocs hogy belehuhogok mert nem megyek, de leírom mit ennék
Elõételnek jó tejfölös sûrû palócleves (akad akinek önmagában is sok)
fõételnek pedig egy kondér bográcsos birka- VAGY a lehetõségek fényében szarvaspörköltre szavazok illetve javaslom
Esténként pedig közös rablóhús pirítás - összeállításában Myloh és a többi erdõjáró-cserkelõ Metnetes kollega bizonyára nagy mesterek
Desszertnek hamuban sült krumpli, hagyma, kenyér, kísérõnek hazai gyümölcsök és üdítõitalok (kit mi üdít fel forrásvíztõl a sörig) este csillagnézés és éneklés (A "tûzbenézõ" közös ének még jobban összefûzheti a "Metnet-törzs" természetszeretõ "indiánjait") Az éjszakai cserkelés nagyszerû tervezet, életre szóló élmény lehet. Csupán a szabad ég alatt alvás lehetõségét hiányolom bár úgy vélem, ennek nyomós, leginkább természetvédelmi okai lehetnek
T. Metnetes kollegák jelentkezzetek, menjetek - mikor ha nem most?

Vendégem volt tegnap, Propylea quatordecimpunctata, tizénnégyfoltos katica:
Link
Link
Link

Örülök, hogy így alakul a dolog! Jó fej kis cirmos lehet ez a Kalóz! :-)))

Viszont KEDVES MINDENKI (most kiabálni fogok): MINDEN OLYAN RÉSZTVEVÕT MEGKÉRNÉNK ARRA, AKI MÉG NEM KÜLDTE EL MENÜVÁLASZTÁSÁT, HOGY MIHAMARABB TEGYE MEG, UGYANIS 6, AZAZ HAT NAP MÚLVA (AUG. 10-IG) LE KELL ADNUNK A VENDÉGLÁTÓNKNAK A MENÜSORT. EDDIG 23 VÁLASZTÁST KAPTUNK A MAJD" 60-BÓL.
KÉRLEK, NE FELEDJÉTEK, ITT EZ A VÉGSÕ HATÁRIDÕ!!!
AKI EZEN IDÕPONTIG NEM ADJA LE, ANNAK NEM TUDJUK GARANTÁLNI, HOGY AZT FOG ENNI, AMIT SZERETETT VOLNA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

KÖSZÖNJÜK A MEGÉRTÉST!!!

Nem nagy durranás de macskásokat érdekelhet: az orvos semmit nem csinált Kalóz cica szemével, az "üvegtesten" belül volt/van zavaros kicsapódott fehérje mely pupilláját is hályogszerûen eltakarta. Elfogadtam, fél szemére vak marad. Viszont ma reggel észrevettem hogy oszlani kezd a fehérje-kicsapódás. Szeme kétharmadában már kitisztult (pupillája is mûködik) csak a szeme sarka (embernél könnyzacskó felé) harmadában van még zavarosság Életem egyik legvitálisabb, hol fékezhetetlenül vad hol szelíd, "megszólalásig" értelmes macskája Ha nem fára mászik, akkor rajtam lóg vagy a kutyával hancúrozik. A félvad kótyagos kutya Cira cicát ki nem állhatja, Kalóz cicát teljesen szívébe fogadta. Pld. toppant egyet és játékosan menekül, a pici bõszen kergeti. Cira is elfogadta a picit, közömbösen figyeli de méteres körnél közelebb fúj rá.
Vakond téma: megint aktivizálódtak a "kiskertészek". A túrások földjét locsolásnál visszamosom a járatba, igaz így bokatörõ lyukak keletkeznek de azokat betömöm a levágott fûvel. A felület szilárd, benövi a fû (a vakond elmegy máshová) és nem lép lyukba az ember. Nem sok ész kell hozzá de csak rájöttem magamtól
Lényeg, Kalóz cica szeme "spontán" tisztul, remény van rá hogy nem lesz teljesen vak
"Kis színes": a minap egy vakond "lefejelte a betont"
A nyomokból ítélve szerencsétlen pont a beton járólap és a betonlépcsõ közötti keskeny résben akart túrást felnyomni de nem jött össze neki...

POnt az benne a jó, hogy ha nekiáll az ember valaminek utánajárni, millió másik kérdés merül fel, s egyre több összefüggést vesz aztán észre, amikrõl ismét újabb kérdések jönnek. Stb. :-)

Köszönöm,hogy válaszoltál!
Nekem még bõven van mit tanulnom,megfigyelnem ilyen téren,mert ugye a jó pap is holtig tanul..

Egyik sem, csak kíváncsi vagyok és szeretem az állatokat / növényeket, stb. Meg sokat olvasok, s figyelem a Természetet saját szememmel.

Azt megkérdezhetem,hogy te honnan tudsz ennyi mindent állati és növényi témában?
Ilyen irányú végzettséged van,vagy efféle területen dolgozol?

Olvasni jobb és hasznosabb, mint tévében nézni dolgokat... Van, hogy látványban persze fontos a képi megjelenítés, de az igazság... Az odaát van. :-)

Akkor ez is nagy kamu volt amit abban az ismeretterjesztõ filmben mondtak róla.
Amúgy köszönöm a felvilágosítást!

Éppen vasárnap nyálaztam át ezt az oldalt: Link

Annyira rengetegen haltak meg a marásától, hogy 1927 óta ez a szám egészen tizenhárom (13) esetet jelent! Azaz évente pontosan 0,156626506020963855421686746988 emberéletet jelent. (forrás: Link Magyarországon csak herointúladagolásban halnak meg ennyien kb. 4-5 hónap alatt. És mi mégis a póktõl félünk..... A kedves mézes háziméhek évente többszáz ember halálát okozzák, mégis méheket tartunk nagy tömegben, nem pókot...

A világ legveszélyesebb pókja a Loxosceles reclusa, a barna hegedûpók.

Vagy épp méreggel gyilkoló... ..a vincentinus/vince/toxicum/vincetoxicum ezért egyértelmûbb kifejezés,mivel tükörfordításban is "méreggyõzõ"...

Épp ezért írtam így, bár kicsit képszerûbben és nem egzaktan:
"pl. a magyar név a méreggyilok esetén a mai szemnek már(!!) elborzasztó tévút is lehet"...ez ugyanazt jelenti..nem értjük már eleink nyelvezetét,elnevezéseinek jelentéstartalmát..legalább is nem minden esetben és nem mindenki..

Egyetértek!! Így van!
A TUDATOSSÁG a kulcsa az egésznek.

"méregnek a gyilkosa" -> ezt gondolom én is.

Ez tényleg nagy szerencse!
Úgy hallottam Ausztráliában él a világ legveszedelmesebb pókja,talán az a neve,hogy Tölcsérhálós pók.
Láttam róla egy ismeretterjesztõ filmt is a NatGeo-on,simán bemegy lakásokba és bebújik cipõkbe papucsokba és akkor mar mikor felveszi azokat az ember.Rengeteg haláleset írható a számlájára!

Na oda tuti nem mennék az életben ha lenne rá pénzem akkor sem.
A Magyarországi pókokkal jó viszonyt ápolok,én nem bántom õket,õk nem bántanak engem alapon vagyunk.

Valószínû még én is felsikoltanék, ha váratlanul landolna rajtam egy tettigonia. De ha látom, hol van, odamegyek és megfogom. Ennyi. Az ijedtség sokat számít. Ha meg valakiben ez dominál, annak kicsit szegényebb az élete. Én az uramat simán rá tudom már venni ilyesmi állatok megfogására, cirógatására, korábban õ se volt oda értük. Segítve a megismerésüket sokat lehet tenni az irtózás ellen - ha az ember figyel, lát és tudatos, hogy mit lát. Ijedtem már meg a saját macskámtól is, amikor a sötétben rámugrott. :-)))

Egyetértek. A gyerek egyedül csak magától nem fog félni se kígyótól, se mástól. Volt egy kollégám, akik azért kellett eladják a pitonjukat, mert az alig egy éves kisöcsi csak azzal volt hajlandó játszani, nem érdekelték a gyerekjátékok és sírt, ha bezárták a kígyót....
A gyerek minden kukacot, bogarat, stb. összefogdoz, hazavisz. Az anyák, nagyanyák, óvónõk és társai plántálják beléjük a félelmet. Ez sztem nem genetikailag beivódott dolog, hanem tanult viselkedésforma. Ha genetikailag menne, akkor az ember ösztönösen félne a gombától is pl., hisz ugyanolyan gyilkosok vannak köztük, mint a kígyók közt.
Azt se feledjük, hogy a kígyó sok-sok-sok ókori népnél szent, gyógyító állat volt, gyógyító istenség jelképe, csak a zsidó-keresztény mondavilág tette gonosszá (talán pont az õsi gyógyító "pogány" istenek elleni tiltakozásul, ki tudja?). A világ kígyómítoszaiban SEHOL máshol nincs alapvetõ gonoszság bennük!!!!!

Ha a leányzód ilyen ügyes és érdeklõdõ, vegyél valami jó kis képes határozót, amibõl együtt meg tudjátok keresni, kit talált, s meg tudja tanulni, kit puszilgasson, s kit inkább ne. :-)

De az is lehet, hogy a mi nyelvünk is egzakt, csak épp nem értjük már a régies szókapcsolatokat. Ha már gyilok, itt a gyilokjáró, ami ugye arról szól, hogy ennek a védett felépítménynek a védelmébõl lehetett a várra támadóka gyilkolászni, s nem azért lett ez a neve, mert ott jár a várvédõkre leselkedõ halál.
Egyébként a méreggyilok kapcsán érdemes azon is elgondolkodni, hogy az ablakpárkány az ablaknak a párkánya, akkor miért nem értjük, hogy a méreggyilok meg a méregnek a gyilkosa? :-) Valószínû senkinek nem jut eszébe, hogy régen is volt "gyomormosás" egy mérgezést követõen, csak egy másik anyag bevitelével oldották meg, nem gumicsõvel...

Ha anyja és testvérei a vízben vannak, elõbb-utóbb utánuk megy. Egy tenyésztõ azonban nem adja vadász kiképzésre, mert félõs. Egy rókától is megijed. de lehet, hogy egy nyúltól is.
Ezzel csak azt akartam mondani, hogy az állatok ennyire különbözõek egy "családon" belül is, mi emberek ugyanilyen különbözõek vagyunk.
A "rossz emlék" jogos.

Biztos nem lehet? Fokozatosan hozzá lehetne õket szoktatni.
Valami rossz emlék is fûzheti õket a vízhez, ugyanígy van az emberekkel is. Pl. bizonyos ételek.

Engem egyszer megharapott egy katica, annyira szorongattam a tenyeremben. Sokáig nem mertem ezután megfogni õket. Ám késõbb, érettebb fejjel, belátva, hogyan kell a katicával bánni, hisz nem harap "csakúgy", már meg mertem fogni.

Egy alomban hat vizslakölyök van ugyanazon szülõktõl. Kettõ nem mer a vízbe belemenni. Belõlük biztos nem lesz vadászkutya, hiába próbálod nevelni. És ki nevelte beléjük a víztõl való félelmet?

Ebbõl azért ne vonj le következtetéseket az egész emberiségre! A legtöbb tulajdonságunkat - így sok félelmünket is - hozzuk magunkkal. Vannak tanult félelmek is, pl. addig nem félek a tûztõl, amíg meg nem éget egyszer.

A mai óvónénik pedig elborzadnak a látványtól és engem próbálnak "rábeszélni", hogy "szoktassam le a gyereket"..
Talán egy-két béka a kislány óvodai papucsába rejtve, kizökkentené õket kényelmes szûklátókörük határaiból.

Én ugyanilyen voltam. Az óvónénik gyûjtötték is nekem a különbözõ bogarakat. Nem volt "belénknevelve" a félelem..
Viszont érdekes, hogy a döglött rovarok kevésbé "vonzóak" számomra..

Egy bizonyos: nem bogaraktól-pókoktól-kígyóktól teli félelmekkel születünk a világra. Három és fél éves kislányom minden bogarat megfog (ami nem tud elõle idõben elfutni), hátukat simogatja, puszilgatja ( )"kedves" és "édes" jelzõkkel illetve õket, néhány hete pedig azért könyörög, hogy fogjak neki békákat a kerti tóból...

A magyar valóban óvatosabb és "redõs" jelzõvel illeti a pap sapkáját. De keleten többet tudnak a természetrõl könyvek, képletek és latin nevek nélkül is, mint Te vagy én.Rájöttek, hogy a giromitrin elég instabil vegyület, a hõt és az ecetes tárolást kifejezetten nehezen tolerálja. Így - bár némi készítési, eljárási rizikó mentén - de nem tudnak ellenállni a valóban ízletes íz és kitûnõ gombaillat varázsának, aminek az esculenta szól, ez esetben ismét joggal.Ha pedig beüt a krakk, lenyomnak egy B vitamin koktélt antagonistaként.
Esteleg az általad említett löttyökben feloldva..

A giromitrin nevû halálosan mérgezõ anyagot tartalmazó papsapkagomba is "esculenta", vagyis ízletes, a keleti népek talán ezért eszik elõszeretettel. Na jó, arrafelé sokaknak a fagyálló is megteszi, ha éppen nincs kéznél vodka.

Kóstolgatni valóban nem illdomos jónéhányukat, de ne feledjük,már nevükben is ott rejlik a furcsa kettõsség:mérgezés/halál és a gyógyítás...pl. a magyar név a méreggyilok esetén a mai szemnek már elborzasztó tévút is lehet, de a latin némileg egzaktabb nyelv..vincetoxicum...méreg legyõzõ.. ...

Szerintem más az, hogy írtózom vmitõl, undorodom tõle, vagy félek tõle. A minap berepült hozzám egy nagy zöld sáska és az ágyamon kötött ki. (Nem voltam rajta.) Belegondoltam, hogy éppen fekszem és akkor landol az arcomon, kezemen...Nem tudom miért, de nagyon rossz érzés. Pedig nem félek tõle, tudom, hogy nem bánt, nem csíp.

És aki a bogaraktól, és mindenfajta ízeltlábútól fél, az nem mélyen gyökerezõ félelem, csak a pókok-kígyóktól való félelem?
Amúgy szerintem a békáktól éppannyi ember irtózik mint a pókoktól.

Köszönöm szépen!

Az ilyen esetek inkább a modern kori társadalom magatartás-deformációiból adódnak.
A pókoktól való félelem mélyebben gyökerezik bennünk. Nézd meg, hány fórumtársunk irtózik tõle: szinte mindenki. Egy ideje "bejelentéskötelesek" is vagyunk, ha nyolclábú-portrékat teszünk közzé itt.

Egy általános cselekedet a legtöbb embernek, hogy jártában-keltében talált akármilyen rovart, vagy bogarat a földön eltapos, reflexbõl.
Emlékszem Myloh felháborodására, mikor leírta egy "élményét": egy biciklis csapat járt elõttük az erdei úton, mikor az egyik kivált a csapatból, és egy rézsiklót elgázolt. Az is pusztán ilyen reflex?
Ilyenkor rengeteget jelentene az ismeretterjesztés....

Emlékeztetõül, a "pókfóbia" kialakulásának eredete: Link
Ez nem az én eszmefuttatásom, hanem egy viszonylag modern tudományág, az evolúciós psichológia kutatásain alapuló tény.

Szívesen, az értõ szemeket még vállalom, de..
A túlontúl falánk és nem körültekintõ rovarokat, növényevõket pedig olyannyira kirázza a hideg, ha megkóstolják a félelmetes nevû szépségeket, hogy jó részük túl sem éli a következõ órát.. A mi szerencsénkre eleink tapasztalatából és utóbb a farmakognózia tudománya révén már pontosan tudjuk, hogy milyen levelekbõl érdemes eszegetni, és mivel tanácsos csak makrofotó-szintig megismerkedni.

Szerencsére nem sok esélye van, hogy holmi trópusi fenevad verjen tanyát a kertedben :-)))
Azonban a pókok nélkül (is) sokkal több kihívással kellene szembenéznünk. Egy koronás keresztes élete során kb. 10.000 szúnyogot pusztít el! (ezeknek csak egy részét eszi meg, sok csak a hálóba ragadva nyeri el az "örök vérmezõket") Szóval emberi szemmel nézve kimondottan hasznos állatkák a pókok. :-)