Agrometeorológia

Gondolom valami belvárosi, jól beépített terület lehet.
A banánt biztos beviszik télire, a másik kettõ megfelelõ hõszennyezés mellett túlélhet.
Majd készíts képet róluk!

Nemrég fedeztem fel, a szomszéd utca egyik házának elõkertjében 6 m magas termõ banánfa, füge (kisebb, kb. 4m) és közöttük egy terebélyes gránátalma-fa (Punica granatum) áll, mindegyik terem is szépen, a legszebb gyümölcsök a gránátalmán lógnak.

Vikarel nagyon jól leírta, én még annyit hozzátennék, hogy itt a környékünkön nem volt korábban üzemi õszibaracktermesztés. Azért záródtunk ki belõle, mert az úgynevezett "franciabarack", ahogy egykor a nemesített fajtákat nevezték gyûjtõnéven, olyan helyeken terjedtek el elsõsorban, ahol nagyon meszes volt a talaj. Ezért a "franciabarackot" kizárólag mandulaalanyra oltották. Az erre a környékre hozott mandulaalanyos barack az itteni talaj teljes mészhiánya következtében néhány év múlva kipusztult. Ebbõl az lett az általános vélemény, hogy itt franciabarackot nem lehet termeszteni. Ugyanakkor az õszibarack számára (amin a spontán, magból kelt, rendkívül változatos fajtájú magoncokat értem) a talaj olyan nagyon megfelelõ volt, hogy a szõlõkben félévszázados, vagy még annál is idõsebb példányok álltak. Az õszibaracktermesztés ezek jobb fajtáinak magról vetésében merült ki. Néha az eredetinél is jobb fajták jöttek elõ. A fák kezelése nélkülözött minden szakszerûséget. Egyes fajták úgyis fantasztikus méretû és minõségû termést adtak, hogy sem permetezve, sem metszve, sem ritkítva nem lettek.
Emellett soha senki nem próbálkozott itt üzemi méretû õszibaracktermesztéssel, annál is inkább, mert a tipikus termõkörzetekben mandulaalanyon elterjedt, divatos, piacos fajták itt nem léteztek a leírtak miatt. A szakkönyvek nem gyõztek arról beszélni, hogy Zala megyében (az elõnytelen pozíciókba telepített mérõállomások adataira támaszkodva) sem a hõösszeg, sem a napfénytartam, sem a talaj nem megfelelõ az õszibaracktermesztéshez.
Az elsõ "franciabarackok" akkor jelentek meg (de csak a házikertekben), amikor az alföldi olajfeltárások elkezdõdtek és zalai szakemberek jelentek meg a szeged környéki olajmezõkön, ahol az õszibarack õszibarackba oltásának evidenciájával elõször találkozhattak. Szenzációként hozták haza a nemes fajták oltóvesszõit, és oltották bele az itt annyira elterjedt magoncokba. Házikerti szinten olyan csodálatos barackok teremtek, hogy az itteni olajos lakótelepek legdivatosabb fája a franciabarack lett, bámulatos termésekkel, amelyek gyakran túlszárnyalták az alföldi eredetit is.
Ki tudja miért, ezek a házikerti példák nem lettek elegendõek ahhoz, hogy ültetvényi kezdeményezéseket indítsanak el itt a térségben, feltehetõen a felvevõpiacok nagy távolsága miatt. De gyanítom, nem kis "érdeme" van ebben az ittenieket teljesen elbátortalanító szakmai leírásoknak is, hiszen az akkori központi irányítás Zalát a klímaleírásoknak megfelelõen "almaországgá" válásra ítélte. A Tsz. ültetvények terület szerinti fajtaelosztását a "szakma" határozta meg.
Az itt látható õszibarack olyan illetõtõl származik, aki szisztematikusan foglalkozott a fellelhetõ spontán fajták szelekciójával és azok szaporításával. Ebben az ültetvényben több olyan "vadbarack" példány van, amelyik megállná a helyét a legelegánsabb olasz, francia vagy kaliforniai fajták között, (annál is inkább, mert azok nagyrésze is ilyen egyszerû szelekció eredménye).
Ez az egész történet talán eléggé érzékelteti, hogy mennyi elhibázott lépés következett a szûklátókörûségbõl, az igazi szakmaiság hiányából és a hozzá nem értõ szakmai vezetõk hatalmából.
Ne gondoljuk, hogy ezen a fázison már túljutottunk.

Értelek,akkor nálam a %-os többség szerepelt eddig.
Nagyon elenyészõ lehet az a szám,ami mégis örökli az anyafa tulajdonságait.
Köszi a választ.

Véletlen magonc. Gyümölcsfajtáink egy része is így alakult ki, illetve a ezen magoncok szelekciójával (a többi fajta keresztezéses nemesítéssel; természetes és indukált mutációkkal) A magról kelt fák igen kis százalékban ugyan, de hozhatnak értékes, bizonyos tulajdonságokban akár a szülõétõl is értékesebb termést.

Már csak annyit kellene elárulnod,hogy magról ültetett példány hogy a francba õrzi meg oltás,szemzés,stb.nélkül így a fajtatulajdonságokat...?!
Én már sok magról ültetett barackot láttam,de a gyümölcse,hát nem akarok csúnyán fogalmazni: még köszönõviszonyban sincs az anyagyümölccsel,kicsik lesznek,szintelenek,rossz ízûek,maguk a fák pedig szuperfogékonyak a legtöbb betegségre.
A kertben vannak gyökérsarjból nevelt fáim,azokkal nincs is semmi baj,de a magról kelteket már vagy 15 éve elfelejtettem,rég lecseréltem oltványokra.
Biztos,hogy hiteles infót kaptál arról a fáról?

Bizony, azért nem termett valószínû, mert lefagyott, tõrõl elkezdett hajtani, és az új hajtásokon már nem tudott beérni a füge, sõt, ezek szerint a vesszõk sem, és azért fagytak el a következõ télen is.
Viszont ebbõl következõleg nem lehet egy jó fajta, tehát azt ne is erõltessed, vannak jobb fagytûrõ fajták is.
Hova szeretnéd ültetni?
Próbáljad épület, ház közvetlen közelébe tenni, bár nem tudom mekkora szintkülönbségû a telketek dombja, de ha nem túl nagy dombról van szó, akkor egy épület által tárolt hõ télen tud segíteni. A füge ugye -13-15 között fagy el, a be nem érõ vesszõk meg gyakran a -13 foknál enyhébb értéken is elfagynak, ezért nem jár sikerrel az, akinek a fügéje minden évben megkapja ezt az értéket. Ezt úgy lehet kiküszöbölni például, hogy az elsõ 1-2 évben takarni kell, igy nem fagy el a még be nem érett vesszõ sem, megnõ, és akkor már 1-2 fokkal tovább bírja, persze egy -20 alatti értéknél tökmindegy.
Bármikor erre jársz, kapsz hajtást vagy tövet

Nagyim egyik telekszomszédjának van egy igen aprószemû, vad barackja. Nagyon bõven termett az idén, amit kaptunk, abból lekvár készült, egy kis részét megettük. Finom, olyan az íze mint a kajszinak (gondolom annak az alanya lehet). Magja könnyen elválik a húsától.
Szeretnék én is kísérletezni füge ültetéssel. Csak be kell szerezni töveket (amik érnek is, nem úgy mint a miénk).
A telkünkön van egy domb, az nyugati fekvésû. Jelenleg a nem érõ kis bokrunk É-D iránynak kitett helyen van, kerítés tövében. Ez annak a dugványa, ami kb. 10-15 évig élt a házunk közvetlen közelében. Minden évben elfagyott, és újrahajtott, lehet ezért nem termett, nem tudom. De egyszer se élete során..

Bizony, -15-ig, bár pontosabb kifejezés a -13-15, illetve vannak olyan fajták, amíg egy kicsit még ennél is tovább bírják néhány félfokkal, de a zöme -15-nél már elfagy.
A domboldal déli fekvésû, igyvan.
Ez meg keleti-dombtetõi fekvésben van Link , ez meg dombtetõi, tehát lényegében lejtés szerint sík helyen Link Link , ez délkeleti oldalban van Link

A füge -15 fokig fagyálló?! 15 éves kísérletezés az valóban sok, de mindig van új a nap alatt. Ahhoz viszont mindenképpen elegendõ, hogy biztonsággal lehessen termeszteni. A hûvös és csapadékos (magyarországi viszonylatban) Zala megye, a magyar füge hazája. Ez érdekesen hangzik... Az a domb, ahol a kép készült, milyen fekvésû? Déli?

"Meg kell 1-2 nagy létrát venni, mert magasra nõnek"
Nem kicsit, nagyot!

Nyugi, az is készül ezerrel, a minõségi szilva lekvárnak megy.
Berakva pedig rengeteg van.

Miért nem tesztek el télire szilvát almával? Isteni! Vagy a szilvakompót is jó megoldás, nembeszélve a szilvalekvárról