Bioszféra

De aranyos :-) A gyermeki logika csúcs dolog!

Köszönöm, Noli!
Álkaszás, vagy kaszás...ennyire nem vagyok (talán már nem is leszek) jártas a pókok világában. Igen, ezek a lusta díszpéldányok idebent, álkaszások. Azt a csenevész testüket kevés étekkel is kétségtelenül hamar jóllakatják. Nekem a veszedelmesen hosszú lábaik miatt tûnnek nagynak.

Pár napja egy esti, kerti szalonnasütögetés alkalmával a téglából épített sütõ külsõ oldalán pöffeszkedett egy hatalmas példány, minek láttán 3 éves kislányom örömteli felfedezését azonnal világgá kiáltva így szólt: - Itt egy tûzipók! (Nyilván a mesebeli vízipók mintájára történt a pók "azonosítása".)

Gondolom álkaszásra (Pholcidae)gondoltál :-) Link
A kaszás az más, még csak nem is pók, szorosan véve, csak pókszabású, közelebbi rokona az atka, mint a pók:
Link
Apró repülõ rovart - légy, szúnyog, muslica - ill. más pókot. Ez utóbbit annak hálóját rezgetve csalja tõrbe. Én az enyéimnél leginkább muslicát szoktam látni, de sok más rovar nem jár be hozzánk.
A pókok nagyon nagy része nem szõ semmilyen hálót (max. a fészkét béleli ki), ill. másik nagy része hasonlóan összevissza hálót szõ, csak egy kis részük kerekhálós.

Noli, Akela és a többi pókász!

Mondjátok meg, kérlek, mit eszik a kaszáspók és hogyan fogja meg az étkét?
Nem szõ rendes hálót, csak holmi giz-gazt húz maga mögött, elüldögél itt-ott, én meg azon töprengek, hogyan nem hal éhen.. Pedig nem hal éhen, kb. 6 cm-es példányait láttam idebent, a lakásban (átmérõje lábtól lábig értendõ).

Rablópille.
Korábban Jaurinum linkelte a 23890. hozzászólásában.
Nagyon szépek a felvételeid. Hol fotóztad ezeket a gyönyörûséges rovarokat?

Sziasztok!
Valaki beazonosítaná nekem?
Link Link

Erdei fülesbagoly hangját hallani kintrõl, már egy jó ideje. Most sikerült beazonosítanom a hangot Link

Csend éj volt mostanáig (csak én töröm meg a csendet meteorfotózás közben hallgatva laptopon a St.Tropez webrádiót)
Helyi idõ szerint 04:10-kor a rigó "felkelt" és azóta "nyomja ahogy a csõrén kifér". A többi madár még hallgat, úgy tapasztaltam õk általában fél öt tájt szólalnak meg egymást követve
Jó éjt avagy jó reggelt jó napot jó kedvet mindenkinek

Ma végre az idõ is engedte, hogy megpermetezzük a szõlõt. Ráfért már, néhány helyen megjelent a lisztharmat és a peronoszpóra. Remélem hatásos lett a permetezés..kár lenne a termésért. Rengeteg fürt van.
Némelyik akkora, mint a fél karom.

Amúgy a termelõk ugyanezt mondják, mármint ha lenne ember kapálni, a kutya se használná a vegyszereket, legalábbis nem ilyen mennyiségben.
Azon meg én is folyamatosan gondolkodom, hogy nincs ez jól, hogy az ügyeskedésben több pénz van, mint a termelésben. Pedig nagyon egyszerû - nincs termelés, nincs mivel seftelni. Csak nagyon eltolódtak az arányok. Önmagában nincs semmi baj az üzlettel addig, amíg nem azon van a fõ hangsúly. Világos példa a termelõk-felvásárlók-kereskedõk közti állandó feszültség. Magyarországon ez különösen élesen jelentkezik, mert a feldolgozóipar nem a termelõk kezében van, így fokozottan kiszolgáltatottak a feldolgozóknak. Hogy ez miért így alakult, azt nehéz lenne politikai kérdések feszegetése nélkül kibontani, így ebbe nem is megyek bele, mert nagyon síkos talaj.

Nem állnék neki kézikaszával levágni Link Link

WOAHH!!

Örömmel :-) Ilyen gyönyörû állatot bármikor. :-))))

Cserében egy bazi nagy fenevad:
Link
Tegnap reggel melóba menet láttam, elhúzott az orrom elõtt, majd leszállt, azt hittem, lódarázs, akkora volt. Aztán persze közel érve már kiderült, hogy zengõlégy: Link

Köszi a határozást!

Szabóméh-faj, Megachile centuncularis, elvileg rózsaméh a magyar neve, ha jól emlékszem. Link
Ja és a levéldarabokból csinálja a fészkét. Jövõ tavasszal kelnek ki a gyerekei. :-)

Valaki nagyon szorgoskodott tegnap: Link Valami vadméh féle? És mit csinálhatott? Vagy etetett valakit?

Noli egyszer eljön az ideje annak is. Ahogy manapság a pénzkereset nehézségei kényszeríti emberek sokaságát átgondolt beosztásra és ésszerû takarékos anyagfelhasználásra, majdan a Természet fogja kényszeríteni az egész emberiséget erre. Más kérdés nem torkoll újabb világméretû torzsalkodásokba vajon. Anno a nagy gyarmatosításokat is a megnövekedett nyersanyagszükséglet indította el és akkoriban becsületes, valamit-valamiért" osztozás vagy mindkét fél javára elõnyös kereskedelem helyett a fegyverekkel támadók számára egyszerûbb megoldás volt a helyi lakosok tömeges lemészárlása, túlélõkbõl rabszolgát csinálva. Régi lovam az emberekben rejlõ agresszivitás, melyet lélektani eszközökkel ügyesen lehet manipulálni mindenkor. Úgy vélem mindig lesz önhitt ember, aki úgy érzi neki több elõjoga van mint bárki másnak (neveltetése még erõsítheti is ebben) ezért agresszíven érvényesíti VÉLT jogait bár semmiben nem kiemelkedõ társaihoz képest csak a bajkeverésben. Származástól függetlenül mindenütt elõtérbe nyomakodik, manipulálja, összeugrasztja az embereket. Ez "kicsiben" is érzékelhetõ, eléd vág a sorban, kocsival számtalan affért éltem meg, amikor már a békés ember is kerékkulcs felé pislog. Az õsidõkben több elszórt kistelepülés szépen megélt vetésforgóval (minden növény oly növényre következzék, mely a földet megfelelõ fizikai állapotban és trágyaerõben visszahagyja) ügyesen párosított növényekkel (nitrogénpótlásra bab-borsó, levéltetvek ellen kaporral odacsalogatott ragadozó rovarok, olvastam "permetezhetünk mezei zsályával, hagymával egyéb fûszernövényekkel is, általában vírus- és baktériumölõ hatásúak." Forrás: Link
Az iparosokat, mûvészeket, gondolkodókat-tudást átadókat (kovács, ötvös, fafaragó, lantos, sámán) "természetben" fizették. A vándorló nomádok közül kivált letelepedett fölmûvelõk békésen eléltek volna, de mindig maradtak nomádok akik számára kényelmesebb volt nehéz munka helyett idõnként megsarcolni a telepeseket afféle "védelmi pénzt" szedve, ha ellenkeztek, raboltak öltek. Idõvel megjelentek más rablásból élõ hordák is, jöttek a háborúk. A háborúk szelekciójában a ügyesebb rablók csak gyarapodtak. A legyõzött rablók területeit annektálták, így keletkeztek nagy birodalmak-országok, manapság hasonlóan a nagy vagyonok. A hatalmat megszerzõ, csúcsra került rabló-fegyveres kaszt irányított, uralmát mindenkor a kor mûveltségi szintjének megfelelõ ideológiával igazolta. A gazdálkodás is rablógazdálkodás lett minden téren. Az õsi idõk óta ez megy kicsiben és nagyban ma már modern eszközökkel. A rablóvezérek mai utódai kezdik felismerni hogy ez így nem megy tovább, már csak hatalmuk "átmentése" érdekében is tenni kell valamit. Gond hogy a vezetõk ma sem a "legokosabb" természetes elõtérbe kerülésével hanem a tömegek manipulációja révén vagy erõszakkal kerülnek hatalomba. Az embereket kellene megváltoztatni, megfelelõ neveléssel totyogó kortól kezdve agresszivitást-ügyeskedési hajlamot átterelve a másik ember megbecsülésére, ésszerû és "fair-play" versengésre, fõképp a kitartó munkavégzésre. Régi római mondás: "amit gyakran teszel természeteddé válik". Kicsit elkanyarodtam, de úgy vélem a Természetnek-Embernek kölcsönösen hasznos munka helyett ma is sok helyen rablógazdálkodás folyik. A rablás az emberiség létezése óta "sikeres magatartásminta" - de csak addig, AMÍG LESZ MIT rabolni.
Bolondos gondolatom támadt: egy büszke piramis mindenek fölé magasló csúcsa önhittségében még magasabbra akar emelkedni, de más nem lévén, emelkedéséhez szükséges anyagát maga alól ássa ki, ezzel saját alapjait gyengíti és összeomlik. Nevezhetõ szerkezeti átalakítás nyomán alkalmazott újrahasznosításnak is akár, de ettõl még összeomlik az egész piramis, csúcsa pedig önmagában képtelen megállni a levegõben Bocs a filóért, jó napot jó kedvet mindenkinek

Kérdés az, hogy az erõforrásokat fel tudjuk-e valaha is használni normálisan, vagy továbbra is eldobható tárgyak meg a pénzmozgások jelentik majd a világgazdaság akapját? A döbbenet az, hogy véletlenül se a munka az, amibõl meg lehet élni, hanem a seftelés. Ha a munkának lenne értéke, s visszaszorulna a más módon pénzhez jutás, akkor a parasztnak is lenne becsülete újra. Egy áram és benzin nélküli világban milyen sok ember ráérne kapálni! :-)Már persze, ha enni akarna...
A kérdés nem az, hogy kipukkad-e a lufi, hanem az, hogy mikor, s mekkorát szól majd a pukkanása...
A ma meglévõ függõségi viszonyok - legalábbis az ún. nyugati kultúrákban - totál elszakadtak a természetes folyamatoktól, ezért is jelenti a kiutat egy term.csapás után a pénzbeli segítség, ahelyett, hogy pl. a segíteni tudó a probléma helyszínére menne s a két kezével próbálna segíteni. Városban ez elég nehézkes lenne, persze, de az ember eleve nem sokezres - milliós - csoportokra hitelesített faj, hanem kisközösségi létre. Néhányszáz fõ, akik ismerik egymást, ahogy egy faluban lehetséges, vagy inkább volt pár évtizede még, egy maroknyi ember sokkal jobban együtt tud mûködni, mint a tömegek. (Történelmi példák sokasága áll a tömegek együttmûködési kudarca mögött...)
A kisközösségi lét, mint a jövõ kivihetõ életformája, megnyilvánul abban is, ahogy bánnak a környezetükkel. Elég, ha pl. egy szépen rendben tartott kis falucska fõutcáját nézed összehasonlítva mondjuk a József körúttal...
Másik a családok összefogása. Nem az kell, hogy a Ricsike kimenjen Svédországba szoftverfejleszteni s skype-on integessen minden péntek este a maminak, hanem az, hogy helyben találjon munkát, amivel javára válik a családjának is, hisz a puszta jelenlétével segíteni tud, ha szükség van rá.
Most tényleg ott tartunk, hogy pár év és nem lesz, aki lefedje a brókerek háztetejét, mert aki ácsnak állt volna, az most valami büfészakon egyetemet végzett munkanélküli.
Ami miatt meg jó volna tényleg a természetes gazdálkodási módszereket preferálni, az az, hogy elõbb-utóbb tényleg nem lesz más, nem lesz permet, mûtrágya, stb.

Néhány vasárnapi tájkép Link Link Link Link Link Link Link Link Link

Nem mintha a mostani "táplálék" sokkal jobb lenne. Másodállásban kérdõíveket töltök ki gazdáknál, szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatban, vetõmag, növényvédõ-szer és mûtrágya kérdéskörben. A nagyok növényvédõ-szer felhasználása döbbenetes. Persze, lebomlik, hatását veszti, stb., stb. ezt mind tudjuk. Meg azt a töméntelen mennyiségû vastagbél- és egyéb daganatos betegségben szenvedõt is ismerjük, aki a környezetünkben él. Nagy csapda ez, mert megfelelõ mennyiségû és minõségû alapanyagot marha nehéz ún. bio módszerekkel elõállítani, arról nem beszélve, hogy aranyárban mérnék.
Amúgy a biotermeléssel kapcsolatban van egy eléggé cinikus mondás, miszerint az a biotermelõ, aki éjjel permetez. Ez azért erõs túlzás, de sajnos van benne valami. Persze a biotermelésnek is vannak különféle fokozatai, a változatos szerhasználattól a Demeter-módszerig, amiben az égvilágon semmilyen, de semmilyen hozzáadott anyagot nem használnak, csak és kizárólag arra hagyatkoznak, ami abban a pillanatban a földben van. Még baktériumtrágyát sem használnak, mert az is beleavatkozás. Érdekes módszer.

Na ahhoz teleportkapu kellene... :-( Nem gondolod, hogy nem szólnék, ha arra lenne dolgom? :-) Törzsvevõje vagyok azon málnásoknak (és áfonyás-szedreseknek), akik onnan hordják a cuccot, no meg õsszel a gesztenyét is.

Bocs hogy még ezen "rugózok", elgondolkodtató a "világ-census" alakulása. 2010-re várható lélekszámváltozás: másodpercenként 4 (4.2) gyerek születik, másodpercenként meghal 2 (1. ember, szaporulat +2 (2.4) fõ. Éves szinten >76 millió a szaporulat. Nem lehet vállat vonni, ez a sok újszülött is így vagy úgy, de a Föld fogyatkozó erõforrásait éli fel. Értelemre, egyéni megértésre alapozott "létszámstop" kell, a történelembõl évezredek óta ismert embertelen "célzott" népirtások sosem érték el céljukat. Így pedig egyre több energia és élelem elõállítása szükséges, de nem bõvíthetõ végletekig. A világûr benépesítése még odébb van, az energiakérdés megoldódik egyszer de az ennivaló/lakás gond marad, elkövetkezhet a Dredd bíró c. filmben vizionált "újrahasznosított élelmiszer" és Mega-City pokla. Hazánkban gyakorta láttam elnyomorodott hajléktalanná vált embereket akik megették a kukából kiszedett kenyérvéget. Tenni kell valamit az emberiség lélekszámának világméretû növekedése ellen és segíteni kell a fejletlen régiókat is, különben megismétlõdhet a történelem. Virágzó birodalmak pusztultak el a jólétükre irigykedõ felszaporodott barbár hordák miatt, manapság az egész földi civilizáció is "rámehet". Határokban és kerítésekben addig bízhatunk míg a "többiek odaát" elviselik sorsukat. Csak szóbeli kérésre mondhatják hogy a világ fejlett része saját jóléte védelmében kéri a kevésbé fejletteket önmérsékletre. Westernfilmeket idézõ megelõzõ csapás a latrokra és az önvédelem fejlesztése? A lõszer is elfogy idõvel, elkeseredett nekivadult sokaság könnyen áttörheti mind a morális mind a fizikai határokat. (Ha menekülni nincs hová, az egyéni bátorság csak "hõsi halálra" jó, nem használ sok támadó ellen).

Noli!
Jajó, aszittem erre jártál.

A piacunkról :-)

Gondolom tálból és jóízûen....

Honnan és hogyan?

Floo! Iklódbördõcei málnát eszegetek :-)

Szombati Borsodi viharról a kékvércse védõk összefoglalója:
Link

Kicsit még az egészséges táplálkozásról, ha valakit untatnék vele, elõre is elnézést kérek Lentebb #23955. alatt emlegettem a kínai követ szavait:
"Mindezidáig a fûszeres zsíros ételeket kívántam. Még akkor sem tudtam felhagyni ezzel a megrögzött szokással, amikor a testem már súlyos betegséggel tiltakozott ellenük"
Teljes indoklása a csatolás 5. percétõl hallható - A palota ékköve (Dae Jang Geum) 19. rész Link Csupán "napjainkban írt filmszöveg", alapgondolata lényeges (500 éve még komolyan vették)

Ebben a cikkben Ph. H. Abelson: A third technological revolution, Science 279, 2019, 1998. március 27. fejtegeti, idézem: "olyan változások kezdõdtek el, amelyek hatása az ipari forradalomhoz és a számítógépek által elõidézett hasonló társadalmi változáshoz hasonlítható. Ez a géntechnológia forradalma. A géntechnológiának eddig elsõsorban farmakológiai potenciálja került kiaknázásra, de a legnagyobb és az egész világra kiterjedõ hatása a növények DNS-ének manipulációjából fog származni. Ennek eredményeként végül is a világ az élelem, az üzemanyag, a kémia nyersanyagának nagy részét és a gyógyszerek bizonyos részét is a genetikailag módosított növényekbõl fogja szerezni" Forrás: Link Népesedünk, errõl "gondoskodik" a világ fejletlenebb része mivel szinte az egyetlen "szórakozásuk" az utódnemzés. A "civilizált" társadalmak 1-2 max. 3 utódot (apa-anya "pótlás" + 1 "szaporulat" ésszerû a korai halálozások- baleset, betegség ellensúlyozására) nevelnek és elöregedve is hosszabb ideig élnek. Így szinte fékezhetetlen a túlnépesedés, hacsak egy világméretû kataklizma, háború, járvány közbe nem szól. Nem is ragozom, inkább csatolom egy fórumtársunk utólagos engedelmével témába vágó 2008-as cikkjét Link Cikkébõl kiemelek egy sort "2. Nem idegenkedni a géntechnológia mezõgazdasági alkalmazásától." Én is hasonló állásponton vagyok és nem elsõsorban a génmanipulált élelmiszerek miatt aggódom. Többször említettem itt, jó pár éve láttam a Spektrum csatin egy filmet. Egyórás filmben bemutattak egy gépzsírszerû valamit mely tetszõlegesen formálható csirkemell, akár almáspite alakjára. Megfelelõ aromákkal ízesítve senki meg nem mondja hogy nem természetes alapanyagokból készült. 10 hivatásos "ételkóstoló" közül 8 valódinak ítélte a szutyokból formázott almáspitét, 2 is csak gyanakodott de nem volt bizonyos Nem tartom lehetetlennek, anno a Bambi üdítõt is kátrányszármazékkal ízesítették. Ez reálisabb veszély mint a génmanipulált étel (korábban vetõmagvaknál "nemesítésnek" nevezték) Valamit tenni kell, a világ fejletlenebb része szaporodik "ész nélkül" de vallási és egyéb okok miatt nem partnerek a születésszabályozásban. A fórumkollegina azzal zárja cikkét: "10 másodperc alatt harminc emberrel lettünk többen. Harminc éhes szájjal." Ehhez csatolt is cikkében egy "világórát" melynek forrása: Link
Nem szeretnék újabb vallási polémiába keveredni, de a keresztény egyházak is elítélik a születésszabályozást (segítve a túlszaporodást). Ezt az egyén öntudatára bízni kétes dolog, értelmi szint és mûveltség kérdése. Viszont a (bizonytalan hatásfokú) neveltetésbõl fakadó önmérsékletre alapuló morális szabályok nem hatásosak, számos esetrõl tudok, értelmes emberek is szívesen szinte "sportból" áthágják (tehetõs mûvelt emberek kiflilopása áruházban). Adminisztratív szabályozások felháborodást keltenek, enni viszont kell. Aki megteheti persze, vegyen-egyen természetes "igazi" eledelt, de ez kicsit analóg a "valódi" élõfából készült bútorok növekvõ árával. Ami természetes eredetû, egyre drágább. A lélekszám növekedésével egyre több a szegény ember. Keresztények harcosan védik a magzat jogait a megszületéshez, csak éppen gondoskodni is kell az elesett sorba kerülõ emberekrõl ha már megszülettek, ezt a Biblia is sok helyen "elõírja". A társadalmak vezetõi számára még fontosabb gondoskodni róluk, nehogy lélekszámuk elérje a "kritikus tömeget" és fellázadjanak. A múlt századi kommunista forradalmakat is az elnyomorodott sokaság elégedetlenségére támaszkodva robbantották ki. A témát indító említett génmanipulációs cikkben kihangsúlyozták hogy a lazacok esetében a 3 év fejlõdési ciklust 18 hónapra rövidítették, szaporodni nem tudnak, így keresztezõdni sem más fajokkal. Egyéni véleményem, ez kevésbé lehet ártalmas mint a fent említett "gépzsír". (Sehol nem akadok a film nyomára, ennek két oka lehet - vagy sikertelen vagy nagyon is sikeres, mindkettõ nyomós ok a hallgatásra, ma sem tudjuk mit eszünk/veszünk nagyáruház élelmiszer-osztályán, fene tudja mi és honnan került a tetszetõs csomagolásba) Inkább legyen GM "gyorsnövesztett" lazac, természetesebb eledel mint a "gépzsír" (a filmet tovább keresem, hogy ne beszéljek levegõbe) A japán kutatók megállapítása szerint 20 dkg termeszhangya-puding egy ember napi fehérjeszükségletét fedezi, ez se valami gusztusos bár természetes eredetû. Záradékul, az évszázadok óta használt kristálycukor gyártásához korábban foszforsavat, kénessavat, manapság kénsavat használnak. El kell fogadni, a kémia/biokémia szinte észrevétlen de ott volt ott van és ott lesz az étkezésben, különben nem lesz "mindennapi kenyerünk", a fohászkodás nem segít, tenni kell valamit. Tesznek is, mi pedig "eszi nem eszi, nem kap mást" esszük amit kapunk és csak remélhetjük hogy nem esik bajunk. A sok rossz közül a kevésbé rosszt választhatjuk.
Jó napot, jó kedvet mindenkinek

Hát, ha ennyien maradunk a bolygón, hamarosan kénytelenek leszünk mind GM holmikat enni...:-(((

Ez viszont valószínûsíthetõen nem génmanipulált mezõtárkányi pók a hálójával:
Link

Küszöbön a szép, új világ...
Link

Megnéztem a postám, "kijövet" olvastam az Origo-n, idézek:
"Magyarországon minden öt lakosra jut egy kutya, ötezer kutyatámadás történik évente, és a kutyák által termelt napi negyven tonna ürüléknek csak az ötödét takarítják fel Budapesten. Ki tehet minderrõl?"
.............
"Persze a kutyatartás kárhoztatása kapcsán rögvest felhangzik a kórus: "nem a kutya tehet minderrõl". Persze, hogy nem: korunk hõse, a gazdi tehet. A képmutató állatbarátság apostola. Az állati és korlátlan emberi jogok istápja, bizonyám. A gazdinak kéne beoltatnia kutyáját, fizetnie utána az ebadót, beültetnie a chipet a bõre alá, ivartalaníttatni, képzésre vinni, elaltatnia, ha megtámadja a postást, vagy csak egyszerûen képtelen neki méltó körülményeket biztosítani, továbbá illõ önmérsékletet gyakorolni az egy lakásban élõ kutyák számával vagy a tartott kutyafajtákkal kapcsolatosan. Ez lenne a gazdi dolga. Vagy, ha mást nem, legalább összeszedni kutyája után a sz**t." Forrás: Link
Én is csak a biciklim ellopása óta tartok kutyát a kertben, de vadsága miatt nem viszem sétálni. Ezért itt a kertben végzi dolgát, én felszedem és a komposztgödörbe dobom a kupacot ha nem akarok belelépni amúgy sem épületes látvány. Szerencsére nem "illatos" mert hamar "kiszárad". A sétáltatott kutyák viszont szabadon szaladgálnak nemegyszer száz méterekre gazdáiktól. A sétát megértem, faluvége, mozgás alig van, de ott könnyítenek magukon ahol rájuk jön, nem mellesleg elõszeretettel a kerítést, kaput, kocsibehajtó kaput, az "elõkertben" két örökzöldemet pedig tönkretették a "jelöléssel"...

Kicsit megszenvedtem a melegtõl az elõzõ két napon, ezért ma úgy döntöttem, hogy kora reggelre idõzítem a hátralévõ hétvégi terepi munkámat, talán így kevésbé lesznek tikkasztóak a körülmények. A szúnyoghadakkal úgy számoltam, hogy több nem lesz, mint az elõzõ 2 napon, de tévedtem.. Lépéseimre a reggeli, harmat-lepte dús fûbõl, a mozdulatlan cserjék közül óriási hadak vetették rám magukat, sokszorosan nehezebbé téve a munkát. (Igaz, a tegnapelõtti napon rögtön elfeledtem összes hõség- és vérszívó-okozta kínom, amikor rátaláltam a város jelenleg ismert egyetlen fokozottan védett növényének egy példányára. ).
---
Sajátos, és szinte rendkívüli látványt nyújt most a homokpuszta Gyõr mellett, ennyi vizet még sosem láttam a területen (11 éve járok ki). A máskor ilyenkorra már sárgára aszott, sercegõ homoki gyepek tarkállanak a rengeteg vadvirágtól, de ami igazán szokatlan: nem csak a (régi gyakorlatozásokból visszamaradt) lövészárkok, harckocsiállások teltek színültig vízzel, de a magasabb homokhátak közötti laposokban is tengernyi víz csillog, benne unkák, varangyok koncerteznek. A futóhomok-réteg itt kevésbé vastag, és az enyhén elszikesedett felsõ talajréteg miatt rossz a vízháztartás, könnyebben megreked, pang a víz. Máskor azonban ezek is teljesen szárazak, vízi növényzetnek nyoma sincs (legfeljebb a rövid életû csillárkamoszat-hínár telepedik meg), most pedig félméteres vízben áll a galagonyás "szárazgyep"..

Képernyõfény: meglehet, bár az LCD nem annyira fényes nappal, jobbára csak írni-olvasni lehet a gépen, sakkozni se nagyon, mert a fehér asztallap szinte vakít a napfényben (a szemembe húzott ellenzõs sapka valamit segít de érezhetõen fárad a szemem ilyenkor). Ilyenkor nagyobb esélyt adok hogy inkább elhúzódnak a direkt napfény elõl az árnyékot vetõ képernyõ mögé. Az észrevétel "semleges fényviszokra" vonatkozik, amikor felhõk tompítanak, homogén megvilágítás van)
Szúnyogok mozgásához saját észrevételem: túrázás-vitorlázás-telkezés közben rég megfigyeltem hogy két "nagy" aktivitási hullámuk van, cca. 2-3 órán át, valszeg párásodás és hõfokváltozás függvényében hajnalban és este, amit élénk szélsebesség is befolyásolhat Megfigyeltem vízparton és száraz dombos környezetben egyaránt, sötétedéstõl kb. 23h-ig tevékenyek aztán "elülnek" pitymallatig, a hajnal derengésében újra megindulnak hasonlóan 11-ig mozogva. Itt úgy tapasztalom éjszakai asztrofotózásnál ritkán és kevesen zavarnak, vélhetõen felriasztom õket a fûbõl, az is megesik hogy Tomi kutya "hozza" magával õket amikor hozzám sündörög a bokrok közül
A meleg órákban elbújnak a bokrok, növények de még fûszálak közé is, csak akkor rebbennek fel ha felverem õket. Viselkedésüket "keselyûszerûnek" ítélem, mert ha egy "megindul a prédára" a többi követi még nappal is. A Balcsin, nádasban kihajózásra szereléskor felriasztott szúnyogok nemegyszer felhõkben követték a vitorlást a parttól több száz m-ig, hogy mentek vissza nem tudom. Itt Kevin is követnek majd a Duna közepéig (fûzfa alatt van a csónak kikötve, onnan jönnek csónakázni a szunyik bármely napszakban. Szerencse hogy este itt hamar megjelennek a denevérek szúnyogpecsenyézni, némelyik akkora hogy kezicsókolomot köszön nekik az ember nehogy magával vigye valamelyik)

Errõl az jut eszembe, amit a kollégám mesélt, aki nemrág volt a brazil cimborájánál látogatóban. Utcán árulnak sima, feldarabolt, jégbe hûtött zsenge cukornádat. Semmi extra, cska édes. De finom is. :-) A srác is a fûszálak édességéhez hasonlította, cska a mennyiségben érezte komolyabbnak a benne lévõ cukrot.

Két dolog van: a laptop képernyõje akkor is fényesebb a környezetnél, ha amúgy világos van; ill. tényleg sztatikusak a szúnyogok. :-)) Ill. a kettõ együtt.
A szunyik hajnalban és akonyatkor a legaktívabbak, nappal elbújnak az árnyékos, hûvös helyekre, bokrokba, ilyesmibe. Mai kintlétem alatt fiogyeltem õket (muszáj volt..) reggel, kb. fél 3-tól 4-ig álltam kinn, befújva riasztóval. Amikor kiártem, azonnal lecsaptak, bár nem csíptek, de kerülgettek nagyon. Ezt követõen volt kb 40 perc szünet, majd ismét egy ostrom. Olyan volt, mintha figyelték volna, hogy jön-e új kaja, s amikor rájöttek, hogy nem vonzó (befújt), elmentek, majd ahogy gyengült a szer hatása, újra próbálkoztak. Érdekes állatok!

MrsEsztercica sokan nagyon eltávolodtunk a természettõl. Jól mutatja A palota ékköve - Dae Jang Geum Lehoztam a teljes sorozatot innen Link Sokan szappanoperának ítélik felületesen, de figyelmesen kell nézni. Bár a film cselekménye nagyon idealizált valóban, ám szinte minden egyes mondata vagy növények gyógyhatásait ismerteti vagy régi (ázsiai, de az minden emberi életsorsa érvényes) ma is megszívlelhetõ életbölcsességeket idéz, csak oda kell figyelni. Ötszáz éves történet, a történelem elsõ, férfiorvosoknál jobb (nõi gyógyító kb. ápolónõ) királyi orvossá kiemelt nõi orvosáról Link szól, (kiemelkedõ tudásért megkapta a tudományos fokozatot jelzõ "Nagy" kb. "Prof." szintû elõtagot) még operációval is kísérletezett. A történet folyamán látható, húst ritkán ettek (bár vadásztak és állatokat tenyésztettek) a tej luxuscikk volt, javarészt párolt-sütött zöldségeket/gombákat ettek. A legkülönfélébb növényeket - figyelembe véve élettani hatásaikat/összhatásaikat - dolgozták fel a gazdagok számára is. Õk még jóval közelebb voltak a természethez és természetes élethez mint manapság az "európai civilizáció" területein megszokott. Majdnem teljes "vega" konyha figyelhetõ meg, tarkítva a "tenger gyümölcseivel", hús elvétve. Jang Geum még gyereklányként kapta a feladatot tanárától, gyûjtsön össze 100 ehetõ- és gyógynövényt. Többségét magyar néven említették, tehát hazánkban is honosak. Jó példa volt a kínai követ története. Megsértõdött mert cukorbetegségére tekintettel Han asszony zöldféléket tálalt, emiatt õt azonnal letartóztatták. Segédje (Jang Geum) kiállt mestere mellett, sikertelenség esetén vállalva a súlyos büntetés lehetõségét, öt napig fõzött ugyanígy a követnek. A követ állapota annyira feljavult, hogy a hátralévõ idõben sem fogadta el a zsíros-húsos ételeket: "Mindezidáig a fûszeres zsíros ételeket kívántam. Még akkor sem tudtam felhagyni ezzel a megrögzött szokással, amikor a testem már súlyos betegséggel tiltakozott ellenük. Megtehetted volna, hogy csak olyanokat fõzöl amiket kedvelek... nem dobhatom el felelõtlenül az egészségemet... megvan a felelõssége annak is aki az ételt megeszi." A követ teljes indoklása: 19.epizód elején
Én is megrögzött húsevõ vagyok, szeretem a gyomrom, mégis igazat adok neki és a vegetáriánusoknak. Engem valamikor úgyis leállítanak orvosaim - beismerem, emberi gyengeség DE egyszer élünk

Tipródtam egy gyenge 22-es halo-darabka miatt, közben majdnem ráléptem egy tenyérnyi vízszintes pókhálóra. Idejében észrevettem, mert készítõje bemenekült a háló mélyén rejlõ zugába (gyors mozgással tûnt el, ezért tûnt fel). Gazdája egy tetragnatha. Bekattant amit Noli írt, ezek a pókok még víz fölé is építenek hálót. Ez a gyepen van (a gyep csurog a harmattól, ami azért érdekes mert reggel alig volt harmat a szokott helyeken) Csináltam fotókat de csak a potroha látható homályosan az automata makacsul az elõtérre élesít és nem vacakoltam a 22-es miatt csak lekaptam a hálót
A szúnyoghelyzet továbbra is érdekes, hirtelen megritkulásuk vajon meddig tart, 6 óra óta javarészt a teraszon ülök és pipázok, csak egyetlen szúnyog jött, az is letelepedett elõttem az asztalra. Rendesen tele volt a hasa, mozdulni alig bírt. Mivel a kutyaház felõl jött gondolom Tomi kutyán élõsködött. Békésen emésztett, azért csak lecsaptam a földre sapkámmal legalább ne szaporodjon azzal is ritkulnak Tomi is érdekesen védekezett a szúnyoginvázió alatt, háza mélyére húzódva kuksolt bánatosan, csak mostanában merészkedik elõ tartósan sütkérezni. Az én kutyaházamban eltûntek a beszökött szúnyogok ezzel szemben amerre nézek pókhálók sarkokban, kiugró szögletekben, benne elégedett kövér pókok Továbbra sem bántom a pókokat, ha végleg elfogy a kaja, maguktól elmennek jobb helyre. Nem kell ide kemotox, hatásos a Természet - nagy lett a kínálat, megnövekedett a kereslet
Másik megfigyelés: azt vettem észre hogy a laptop képernyõjét a legkülönbözõbb rovarok preferálják nappal is (este érthetõ, a fényre jönnek). Szignifikáns jelenség, vajon miért a laptop? Miért nem a kávéspoharam, egyéb cuccok kívánatosak? Nem koszos, nem tapogatom, néha letörlöm a port amit a szellõ rásodor. Laikusként még esetleges ionizációra/sztatikus töltésre is gyanakszom mert emberileg nem érzékelhetõ, de a porszemek szépen összegyûlnek az LCD-n

Ezek a virágok inkább látvány-, és illat-finomságok, megenni egyiküket sem tanácsos: Link ,Link
Mindkettõ tegnapelõtti kép. Mára egyetlen sziromlevél nem maradt épségben, a barna meztelen csigák jót vacsoráztak belõlük. Siralmas a látvány... Sosem szerettem virágot azért levágni, hogy vázába dugva nézzem szomorú hervadozását, de most tényleg fontolóra vettem a lilomok megmentésének ezen egyetlen módját.
Link
A trombita-folyondáron szorgos hangya-seregek tevékenykednek, mert a virágok nyílása idején a fekete tetvek értékes ennivalóra találnak.
Szirombontás elõtt: Link

Vadszõlõ: Link Majd csoda-pirosra színezi leveleit az õsz, amikor eljõ..

Kóstoltam...
Én is megeszek mindenféle finomságot. Szeretem az akác virágát, ám legszívesebben a fûszálak vastag, húsos, eleven-zöld száraiból rágcsálom ki a fanyar-édes nedvességet.
Az igazi nyalánkságok valóban a mézharmatot termelõ növények.

Ejh, hogy gyerekkoromban mindig lenyalogattam róla a nektárt! :-))))

Újra nyílik a viaszvirágom, négy kicsi ernyõ ontja esténként bódítóan mézes illatát. Mézharmat cseppjei csillognak a délutáni, ablakon betûzõ napsugarakban. Link

Stílusáról azonnal ( és kezérõl )felismerhetõ a cikkíró.

Tökéletesen igaz gondolatok!

Mint rendszeresen futó ember a szabályok be nem tartása nélkül "sétáltatott" kutyákkal, a kertemben pedig az idepiszkító macskákkal vagyok állandó háborúban.

Jelentem az ékszerteknõseim jól érzik magukat a tanyánkon kialakított nyári lakhelyükön. Vagy a köveken sütkéreznek vagy a vízben úszkálnak.

Hát korábban említettem, errefelé is sokan a gondozott kert ürügyén mértani idomokkal valóságos sírkertet teremtenek maguk körül épp csak a kripta hiányzik. Semmi természetes nincs bennük, én örülök hogy "félvad" környezetben élek
Az ökörbékához passzol a "sikoltó béka" Link
Ezt pedig érzékenyebbek ne nézzék - egy PÓK (Dolomedes tenebrosus - fishing spider) békát fog Link Szerencsére nálunk csak kisebb rokona él, a szegélyes vidrapók Mellé ajánlom fórumtársunk ismertetõjét védett hazai pókjainkról Link
Érdekes, leköti az embert, a Dolomedes típusok keresése közben akadtam rá Juteszembe, még mindig adós vagyok a tetragnatha násztánccal

Vitte a babájának ebédre.

Lordom, úgy, ahogy az urbanizált H. sapiens egyedek minden olyan dolgot utálnak, ami természetes. Lásd a kocka alakú bokrok, 3 cm-es "gazmentes" gyep, stb.