Meteorológiai társalgó

NNA! 
18z megint popcorn futás, csak most már esővel... Link

Egyébként zsinórban ez a 10. hét felém, amikor meg volt legalább az erősen szeles kategória ( 50-60 km/h között ).
Erre rámondható már, hogy tartós dinamika. 2 hónapja tart, ezen belül az elmúlt 1 hónapban csúcsra járatódott szinte.

Hasonló legutóbb 2 éve, 2020. január legvége és március közepe között volt. Azóta nem.

Már csak egyet nem értek. Te imádod a szelet, de ugyanakkor a rengetegnél, rengetegebb csapadékot is. Az megvan ugye, hogy ha állandóan fúj a szél, jóval magasabb a párolgás, és ezzel a szárazság foka növekedik. Tehát kissé ellentmondásos a dolog.

Töbör -15 fok

A havas-magas-távoli a Bihar-hegység (legmagasabb pontja a Nagy-Bihar, 1849 m), a közelebbi-alacsonyabb a Béli-hegység.
Tiszta időben viszonylag gyakran láthatók.

Ma febr. 12. szombaton tipikus jó idő nap volt.
Derült, napközben kevés lapos gomolyfelhővel, tiszta levegővel, napközben mérsékelt széllel.
Tmin : -1,5 fok volt, mely este állt be ( reggelre -1,2 fokig hűlt a levegő ), Tmax : 8,4 fok volt. Napi közép T. : 3,45 fok lett.
Csapadék nem hullott.

Jól beosztja azt a keveset ami hullott.

Mai terepfutáson Börzsöny 850 felett még hozta téli formáját, Csovi, Magosfa 20 cm felett:

Az idei év jó szeles eddig. Tegnapig bezárólag pont 6 hét, azaz 42 nap telt el, és ebből 21 nap volt szeles, ezen belül jó néhány nap erősen szeles, ill. viharos.
És még csak mostanság kezdenek belendülni a böjti szelek, majd jön a legszelesebb évszakunk, a tavasz.
Bár idén elég későn lesz húsvét ( április közepe táján ), így a nagyböjt kezdete is csak március eleje lesz.

Román tezsvéreink nevezik így.
Link

(Amennyiben irónia volt, ezer boccs' az okoskodásért!)

Akkor kezdem a sort. Egyáltalán nem hiányzik hogy a másik végletbe csapjunk át! Éghajlatunk hajlamos erre. Csaoadekosabb időszak, jelentős esőkkel, de hosszabb szünetekkel. Remélhetőleg végre áprilisban is fog esni, illetve a vegetációs időszak legyen kielégítően csapadékos (Nyáron úgyis öntözni kell, csak az nem mindegy mennyit, és az eső lényegesen jobb.) Tehát valószínűleg egészen másképp képzeljük el egy kívánatos csaoadekosabb időszakot.  Igen, még mindig ujjongani fogsz a sok csapadéktól, amikor mások már egy kis jó időt várnának. 

Pont keletre van tőlem a legmagasabb és legtávolabbi rész a hósapkával. Kis szünet után DK felé egy másik? vonulat látható de az valamivel közelebbi és alacsonyabb. 
A Bihari- hegység egyébként része a Nyugati -Kárpátoknak.

Febr. 11. péntek is az előző napihoz hasonló mértékű, de annál nem nagyon  napi hőingást hozott.
A Tmin : -2,2 fok, Tmax : 12 fok volt kereken. Napi közép T. : 4,9 fok volt. Napi hőingás elérte a 14,2 fokot.

A front a délutáni rövid mérsékelt záporból 0,1 mm csapadékot hozott. Ennyi lett a napi csapadékösszeg.
Ezzel a havi csapadékösszeg 9 mm-re, az éves pedig 16,7 mm-re emelkedett. 
Időarányos hiány tovább hízik, már 25 mm, hiszen a sokéves átlag alapján felém ilyenkor 40-45 mm közötti összeg lenne az elvárható.

Kora este volt a legerősebb a szél a hidegfront nyomán, napi Wgmax : 49,7 km/h volt.

Szinevér az nagyon szép hely.

Igen, önmagában a fagyos napokat nézni nem sok értelme van, mert annak elég nagy az évek közötti változékonysága, és ahogy írod, simán lehet, hogy egy erősebb ősz és/vagy tél nagyban rádob a szezonra.

Ahogy neked már korábban mondtam többször is, az utóbbi években az erős fagyok száma csökkent le számottevően. Ezt most meg is néztem a saját adataimmal, és elsőként rögtön kezdeném azzal, hogy mivel 2006-ból, 2007-ből és 2008-ból még sajnos kerekítve vannak csak meg a napi értékek, viszont én nem szoktam a páros felé kerekíteni, ezért a biztosan fagyos és téli (Tmin <= -0,5 °C és Tmax <= -0,5 °C) napokat vettem, erős fagyként pedig a Tmin <= -5,5 °C minimumú napokat.
Ez utóbbiak száma mostanihoz hasonló 2006-2007-es télen szinte ugyanennyi volt, utána viszont 20-25 körül alakult az erős fagyok és 15-20 a biztosan téli napok száma a 2011-2012-es télig. A 2012-2013-as téltől viszont mintha elvágták volna, hirtelen mindkét érték lecsökkent 5-10 nap köré a 2016-2017-es tél kivételével, amit a január ugye elég rendesen megnyomott (külön pikantéria, hogy a jelentős csökkenés épp a leghavasabb télen volt, tehát valamennyi igazság azért csak van abban, hogy a nagy havakhoz nem feltétlenül kell nagy hideg ). Az talán egyértelműnek mondható, hogy amikor sok erősen fagyos nap volt, akkor sok (biztosan) fagyos nap is, viszont több alkalommal azokban a szezonokban is sok volt a fagyos nap, amikor erősen fagyos kevés, ami arra utal, tehát bizonyos szezonokban inkább az erősen fagyos napok aránya csökkent le a fagyos napokhoz képest. Ez alól a 2015 környéki telek voltak kivételek, amikor fagyos napból is határozottan kevesebb volt.

A mostani szezon természetesen még nem végeredmény, egyelőre 55 biztosan fagyos és 7 erősen fagyos napnál járunk (a tényleges fagyos napok száma egyébként 70 a mai nappal bezárólag), de nehéz elképzelni, hogy még legalább 10-15 biztosan fagyos nap ne legyen a szezon (április) végéig, viszont az erősen napok további gyarapítása már sokkal kérdésesebb, de persze nem lehetetlen (belátható időn belül egyedül holnap lehet rá esély, mivel most már nem néz ki felhősnek az éjszaka, ahogy pár nappal ezelőtt).

100 %, hogy előbb-utóbb be fog indulni egy csapadékos időszak hazánkban ( persze a hossza az kérdéses ), és kíváncsi vagyok, mennyi idő után fognak sorjázni a hangzatos kijelentések, hogy ez nem igaz, már megint esik, ennek már soha sem lesz vége, most már elég a jóból.
A rekord tavaly december elején volt : hosszas szárazság után november végén beindult egy csapadékos időszak, és 1 hete tartott, és már megjelentek a fent emlegetett hangzatos kijelentések, méghozzá azoktól is, akik korábban az esőért epedeztek.

Kilátás a Sümeg melletti Fehérkőről: a vár és pusztuló feketefenyő erdő.

Az nem a Bihar-hegység inkább? Vagy azt tűélesen látod picit arrébb?  Békéscsabáról tiszta időben mindig sasoltuk a Bihar-hegységet, de lehet a sokkal messzebb lévő Kárpátok is látszik, mi sose láttuk.

Számos usert csak és kizárólag a havazás érdekel a télből , azt se bánják ha öt percig marad meg, vagy meg se marad!  Teljesen jogos a reakciód! 

Engem hagyjál ki ebből, itt egész pöpec, haromhetes január volt! 
A klasszikus északkeleti stratusos, hidegberagadásos térségbe még a Tisza tó, Heves megye bele szokott tartozni, most is így volt 
Valóban hihetetlenül gagyi január volt (szerintem) gyakorlatilag az egész Dunántúl, Pest megye, a Duna Tisza köz térség nyugati, déli fele az átkeverés miatt. 
Nálam 10 téli nap is összejött, míg az általam említett térségekben számos helyen 0, vagy max néhány.. 

A havunk továbbra is tartja magát, hamisítatlan tél!

Ma már nálam is szinte teljesen elolvadt a hó. Jeges hófoltok maradtak nagyobb kupacokból. A jövőre nézve nem igazán néz ki már komolyabb tél támadás. Inkább a melegebb időnek áll most a zászlóLink
Sebaj jövőhétvégén kiruccanunk Synevyrre egy kis tél búcsúztató gyanánt. Ilyen egy tél fanatikus
Link

Sajnos csak telefon van nálam de szabad szemmel nagyon jól látszik innen keletre a Nyugati- Kárpátok vonulata.
Ez a havas hegycsúcs lenne:



Fhsz: Gyula

Hú de klassz lenne, ennyi csapadékot egész télen nem láttam a diagrammon. Link

Igen, rengeteget süt a Nap, nincs köd, ezek is fokozzák ezt a furcsa érzetet.

A fagyos napok számát én kivenném a pakliból. Ferihegyen például tavaly  a naptári évben 123(!) napon fagyott, ez bizony sokéves távlatban is nagyon szép szám lenne úgy önmagában. Azonban mindez úgy jött össze, hogy "rendes" tél sem az előző, sem a mostani szezonban nem volt. Idén is egyelőre: január 25, február 9 fagyos nappal áll, ezekkel alapjáraton olyan nagy probléma nincs.

Nyilván a dolog nyitja egyrészt az, hogy a fagyos napok bizonyos része tavaszra/őszre esik, aminek nem sok köze van már/még az igazi téli időjáráshoz. Másrészt, télen pedig, éppen ezek a száraz, napos makrohelyzetek elősegítik, hogy a hosszú éjszakákon, akárcsak átmenetileg legyengülő szél mellett is fagyok, esetenként akár komolyabb fagyok alakuljanak ki, visszatérő jelleggel.

A probléma abban gyökerezik, hogy ezekhez a téli fagyokhoz nappal rendre pozitív, rosszabb esetben +5, +10 fokos értékek társulnak, megint csak a napos, szeles, száraz, jól átkevert helyzetnek köszönhetően. És itt akkor vissza is térhetünk a téli napok számához, amelyből viszont a tavalyi naptári évben már csak összesen 8, idén eddig 0(!) darab gyűlt össze. És ezek, ellentétben a fagyos napok számával, bizony már igen siralmas értékek.

Illetve, ez a fenti kombináció így együtt már bőven azt okozza, hogy a havi középhőmérsékletek is rendre jóval az átlagos fölött alakulnak.
Persze jól hangzik a havi visszatekintőben például idén januárban is, hogy a hónap némileg a szokásosnál melegebb lett - igen, ez nálunk +1,2 fokos közepet jelent, ami a történelmi klímaátlaghoz képest +3,7(!) fokos anomália. Szóval erről ennyit. De már ez ügyben írtam máskor is, ez az én vesszőparipám, a 30 éves vs. sokéves átlag kérdése.

És akkor a nagyobb havas helyzetek vagy például a hótakarós napok számának drasztikus csökkenéséről most nem is írnék, csak gondolatban tegyük hozzá a háttérben, hogy ez utóbbi a fenti hőmérsékleti anomáliának egyrészt okozata, másrészt viszont oka is, tehát igen összetett rendszerrel van dolgunk.

Szerencsére Magyarország klímája közel sem annyira szélsőséges GLOBÁLIS szinten.
Ami itthon szélsőségesnek számít, az globálisan nézve lepkefing.
Ez vigasztaljon. 

Sőt, tovább megyek! Én úgy érzékelem, hogy az elmúlt 10 évben kevésbé volt szélsőséges az időjárás hazánkban, mint az azt megelőző 10 évben. Lehet persze nincs így, de én így érzékelem.
2001-2011. között nekem gyakrabban rémlenek komoly, nagyobb területre is kiterjedő tavaszi, nyári, de olykor őszi és téli heves zivataros helyzetek, több hó, nagyobb, erősebb nyári hőhullámok, szélsőségesen száraz vagy éppen rendkívül csapadékos évek váltakozása, több viharciklon, több tornádó, mint a 2011-2021. közötti elmúlt 10 évben.

Ez  tökéletesen igaz. Ugyanakkor az idei tél éppen nem szolgált rá arra, hogy ekkora letargia tomboljon. Pl. a február első hetének végén a visszatekintőbe írtam, hogy ilyen enyhe február az utóbbi 15 évben volt öt Pápán és gondolom ugyanez a helyzet országosan is. (A dec. meg jan. 7-8 enyhe nap kivételével télies volt) . Mindössze 2012 hozott kemény februári hideget és vagy 12 február átlag felett volt a 15-ből. Az biztos, hogy ez is meleg lesz, de eddig nem annyira mint 4-5 a közelmúltban. Pl. nálam már 9 fagyos napot hozott (igaz háromszor +10 fölött volt a Tmax. (de ilyen minden februárban megszokott az utóbbi évtizedekben). Ami tavaszérzetet ad inkább az, hogy rengeteget süt a nap és nincs köd ,csapadék és ez utóbbi már aggasztóbb, mint az, hogy nincs téli nap. Ez utóbbi ill. hogy kevés a hó meg a zord nap az is a csapadékhiány miatt van a rengeteg napsütés meg ilyenkor már sokat dob a T-n. Ha januárban esik 1 mm csapadék, akkor nehéz elvárni, hogy zord napok meg téli napok legyenek. Ahol viszont volt csapadék ott gyakran volt hótakaró és zord meg téli napok is szép számmal. Mindig azzal vádoltak, hogy kiterjesztem a nálam tapasztaltakat az országra. Holott kb 5-6 megyényi terület az, amire ráillett  a tél tényleges elmaradása: kb. a Kaposvár-Fehérvár-Budapest-Mezőkövesd sáv emlékeim szerint, amit eső,hó,hideg vagy mindegyik elkerült a télen. De ez nem az egész ország és akkor a környező hegyvidékek igazi (de legalábbis átlagos) teléről, vagy Európa többi részéről nem is beszélve. Korábbi években nemegyszer arról szóltak a hírek, hogy a Kárpátokban, oroszoknál,skandinávoknál stb. nincs igazi tél,hideg,hó stb. sőt melegrekordok. Ezen a télen ilyen híradásokat nem nagyon hallottam. Ha Róma, Párizs vagy Valencia nem fulladt a hóba az meg nem biztos, hogy enyhe télre utal vagy kardjukba dőlésre ösztönöz.

Lassacskán a nappalok hosszabbodásával, ebben a tartósan száraz időjárási helyzetben egyébként Ferihegyen már megjelentek az első, az utóbbi évek tavaszi rémképeire utaló jelek. Azaz a 13, 14 fokos Tmax-okhoz a napokban rendre -4, -6 fok társult reggelente. Ez persze még csak amolyan előjáték, hiszen egyrészt február van, a mezőgazdaság szempontjából ez most még semmi különöset nem jelent talán, másrészt ez egyelőre "csak" 17, 19 fokos napi ingás, nem mondjuk 20, 24.
Mindenesetre ha nem változik majd számottevően a jelenlegi makrohelyzet, 4-6 héttel később már valószínűleg nagyobb kellemetlenségek származhatnak ebből, szokás szerint... 

DK- en is szuper az idő.
Fhsz Gyula 

Nagyon egyetértek.

Ez azért most nagyon kisarkított példa volt, szerintem te is érzed...
Éppen az évszázad egyik legkomolyabb téli helyzetét belekeverni ebbe, hát...
Nyilván te is tudod, hogy - legalábbis racionális gondolkodásmóddal - senki nem azt várja, hogy minden évben ahhoz hasonló helyzetek ismétlődjenek meg. Viszont azt azért sokkal nehezebb elfogadni (nem, nem az "elvetemült" télfanok szemével, hanem normális, a magyarországi klímát általában ismerő és józanul értékelni tudó szemlélettel), hogy az utóbbi évtizedben most már szinte átlagosnak mondható az, hogy az ország nem kis részén például a hótakarós vagy a téli napok száma 5-10, vagy még annyi sem. Ezt egy darabig még igenis emésztgetni kell, szerintem ezt azért nézd el a télkedvelőknek.

Vagy hogy egy kicsit megfordítsam: képzeld el, hogy mostantól a nyári félévek úgy telnének el, hogy a 28-30 fok körüli vagy a zivataros napok száma tartósan mindössze 5-10 körül alakulna. És amikor valaki emiatt siránkozik, akkor azt vetnénk a szemére, hogy "de hát mit akarsz, nem lehet minden évben 2018, fél éven át tartó nyárral és 50 zivis nappal...". Körülbelül ennyire ült az általad felhozott példa.

Bezzeg tavaly ilyenkor! (nem saját fotó) 

Feje tetejére fordulhat a világ jövőhéten, több front is hozhat csapadékot a katlanba', akár országos érintettséggel is. Igaz ezek a délnyugati AC-k nem a nagy esőkre vannak hitelesítve, de pl az ECM jelen verziójában még behullámzó frontnak is lehetne esélye.

Vicces (vagy annyira nem is) olvasni a fórumot a napokban, teljes letargia a tél hiánya miatt, pedig aztán még bőséges hetek vannak hátra a hóesélyes időből. Jó persze nem olyan a tél, mint 1987-ben, de nem igaz, hogy ezt ennyi év után nem lehet bedolgozni az agyunkba, azok az idők elmúltak.. ennek ellenére majd ősztől megint megy a polar vortex meg a major warming, aztán tavasszal meg újra a kardba dőlés. Alkalmazkodni kellene, aztán kevesebb csalódás van.
On: Pazar verőfény, szél alig, ennek ellenére most is csak 2 fok, mondjuk nekem ez is eléggé tél, élhető hangulati elemekkel.

A Fertő-tó is többször kiszáradt, pedig ott nem nagyon van mesterséges betáplálás (viszont a korábban levezetésre szánt Hansági-főcsatornán kialakított Mekszikópusztai-zsilip megépítésével a vízszintet éppenséggel a korábbinál magasabb szinten stabilizálták).
És igazából ugyan ez a helyzet a Velencei-tónál (és a Balatonnál) is. Egyrészt hiába van mesterséges betáplálás, nagy szárazság idején ezek is elapadnak, mivel jellemzően kisebb környékbeli források, patakok felduzzasztásából, csatornázásából alakítják ki őket, hacsak nincs a térségben egyenletesebb vízhozamú, nagyobb folyó (ez a Velencei-tónál ugye nem játszik, de ilyen "megfontolások" alapján merült fel anno a Balaton esetében a Rába). Másrészt a kivezető zsilipekkel megfelelő kezelés mellett tudják úgy szabályozni a vizet, hogy a (ki)száradás üteme esetenként még lassabb is legyen, mint a természetes esetben lenne (ha a száraz időszak előtt magasabb vízszintet hagynak, persze ha elcseszik és túl sok vizet eresztenek be, akkor a visszájára is elsülhet a dolog, erre is láttunk már példát, ha jól emlékszem, még talán a Velencei-tó mostani száradása kapcsán is felmerült ennek a lehetősége, de ezt talán a vízügyesek jobban tudják).

Picit “megutómunkázva” a szemléltetés kedvéért. Egyébként ez a Sejcei bányánál készült.

Link

Köszi, a huszárok megragadtak csak az évszám nem volt pontos. Arra sem emlékeztem hogy ez 100 évente összejött .

A lényeg amit Rossman is írt és amit én is szerettem volna hangsúlyozni, de valószínű nem ment át, hogy korábban is voltak komoly aszályos periódusok ha hinni lehet a feljegyzéseknek és nem váltunk sivataggá. Persze akár válhatunk is de pár száraz év vagy hónap okán nem gondolnám ill. remélem, hogy ez nem visszafordíthatatlan folyamat. 

1863 és 1866 közt.
Link

Réthy Antal emlékeim szerint.
Az 1830-40 és évek otthon majd kikeresem.

1 éve ezen a napon, 2021. febr. 11-én érkezett a komoly, de korábban sokkal komolyabbnak kinéző sarkvidéki eredetű hidegbetörés, sokfelé viharos széllel. Azok a széllökések tavaly az év legszelesebb napjait jelentették jó néhány állomáson a Dunántúlon.
Kicsit durva, hogy mennyit változtak azóta a dolgok.
Az elmúlt 1 hónapban gyakorlatilag minden hétre jutott kb. 1-2 db hasonló kaliberű szélvihar.

Dehogynem.
Egyik sem volt szabályozva mesterséges módon akkor még (vagy legalábbis a maihoz képest szinte egyáltalán).

Forrás?

Nem jó a hasonlat.

És az akkori tó kiterjedése vajon mennyivel haladta meg a mait? Átlagos vízmélysége mennyi volt? Mennyi nádas volt akkor a maihoz képest? Ugyanolyan volt a tó beépítése mint ma? Ne vicceljünk már. Ez olyan mint amikor arra hivatkozunk hogy régen befagyott a Duna. 

Nézzetek fel az égre itt a környéken:

A friss GFS ha bejön, akkor a február kimehet érdemi időjárás változás nélkül.
Azaz maradhat a sok front, kevés csapadékkal, gyakran szeles, olykor viharos, és átlagnál enyhébb időjárással.

Addig remélem sok 15 kg feletti halat terelek a szákba a vízparton. Azok a nyári, zivataros esték horgászat közben hmmm. Lehet jobbak mint egy 1 napig megmaradó havazás...

Azért a március közepét és az április elejét még várd meg. Mostanság akkor vannak a nagy havak.
Ha idén is ránk szakad az összeomló poláris örvény, simán megismétlődhetnek a pár év óta tapasztalt jelenségek.

Hát az Inchmoan most ennek majdnem a 10-szeresébe kerül - azon az egy helyen ahol egyáltalán van  Na majd este a társalgóban folyt köv.