Agrometeorológia
Köszönöm a választ!
Általában a kis fák esetében a törzset övezõ 1méteres, a nagyobbaknál 1,5-méteres sugárban öntöztem szét a vizet, ezek szerintem ezt jól tettem.
A tápanyagon gondolkoztam, ám fák java gyepes talaj felett tenyészik és az aljnövényzetet nem akartam táplálni, lehet rosszul gondolom.
Erõsen petyhüdtek a levelek, és gyümölcsrõl már (már tavaly sem) szó nincs, egyszerûen a fa életérõl van már szó.
Permetezni már nem fogom, meglátom az öntözés segít-e rajta, ha nem, kivágom, nem hagyom szenvedni, nincs annál rosszabb, hogy védem a fát, ám hiába (nagyon szeretem a fákat, a mieinket különösen, szinte fáj, ha szenvednek, egy meggyfát különösen imádok, a tavalyi moníliaözön szinte elvitte, ám gondoztuk és szépen túlélte, sõt, becsülettel terem, szinte naponta néztem, tavaly és idén is).
Sajna eme talajon nem igazán érdemes kajszit ültetni, 7-8év után agóniájuk következik.
Már csak kettõ kajszi van, egyiket nemsokára már vágom ki, teljesen elszáradt, amit ma locsoltam, még tenyészik, meglátom túl éli-e az évet.
Általában a kis fák esetében a törzset övezõ 1méteres, a nagyobbaknál 1,5-méteres sugárban öntöztem szét a vizet, ezek szerintem ezt jól tettem.
A tápanyagon gondolkoztam, ám fák java gyepes talaj felett tenyészik és az aljnövényzetet nem akartam táplálni, lehet rosszul gondolom.
Erõsen petyhüdtek a levelek, és gyümölcsrõl már (már tavaly sem) szó nincs, egyszerûen a fa életérõl van már szó.
Permetezni már nem fogom, meglátom az öntözés segít-e rajta, ha nem, kivágom, nem hagyom szenvedni, nincs annál rosszabb, hogy védem a fát, ám hiába (nagyon szeretem a fákat, a mieinket különösen, szinte fáj, ha szenvednek, egy meggyfát különösen imádok, a tavalyi moníliaözön szinte elvitte, ám gondoztuk és szépen túlélte, sõt, becsülettel terem, szinte naponta néztem, tavaly és idén is).
Sajna eme talajon nem igazán érdemes kajszit ültetni, 7-8év után agóniájuk következik.
Már csak kettõ kajszi van, egyiket nemsokára már vágom ki, teljesen elszáradt, amit ma locsoltam, még tenyészik, meglátom túl éli-e az évet.
Szerintem jól csináltad, elegendõ a víz.
Láttam múlt héten a veteményes kerted, szerintem jó a talaj, nem olyan "fosó-homok",mint ami felénk van pár helyen.(ha belelépsz, elmerül a kalucsnid bokáig).
A gyümifák általában középmélységben (30-50 cm) veszik fel a tápanyagot aktívan.Ha az öntözés törzstõl kifelé 0,5-1-1,5 méteres sugárban történik, akkor a felszívódás tökéletes.A 100-150 liter kb.10-20 cm.ig áztatja át, ami persze lassan 48 óra alatt szivároghat mélyebre(kötöttebb talaj.)
Érdemes a vödrözékor 1-1,5 evõkanálnyi mikroelemes tápsót is bekeverni.
A sárgabarackod ha beteg lehet, sokat használt az öntözés.Bár vannak jelek, ha megnyúltak a levelek, vagy kanalasodnak,a színûk sötétzöld,akkor jó hatásos az öntözés.Ha viszont tovább tart a levél-petyhülés, azonnal permetezni a leghatásosabb gombaölõvel,felszívódó,levélen keresztül. Ha nincs baj,akkor a felületi védelmi szerekkel, (Dithane M45) lehet a csontikat védeni.Érés elõtt, kb. 20 nappal.
Láttam múlt héten a veteményes kerted, szerintem jó a talaj, nem olyan "fosó-homok",mint ami felénk van pár helyen.(ha belelépsz, elmerül a kalucsnid bokáig).
A gyümifák általában középmélységben (30-50 cm) veszik fel a tápanyagot aktívan.Ha az öntözés törzstõl kifelé 0,5-1-1,5 méteres sugárban történik, akkor a felszívódás tökéletes.A 100-150 liter kb.10-20 cm.ig áztatja át, ami persze lassan 48 óra alatt szivároghat mélyebre(kötöttebb talaj.)
Érdemes a vödrözékor 1-1,5 evõkanálnyi mikroelemes tápsót is bekeverni.
A sárgabarackod ha beteg lehet, sokat használt az öntözés.Bár vannak jelek, ha megnyúltak a levelek, vagy kanalasodnak,a színûk sötétzöld,akkor jó hatásos az öntözés.Ha viszont tovább tart a levél-petyhülés, azonnal permetezni a leghatásosabb gombaölõvel,felszívódó,levélen keresztül. Ha nincs baj,akkor a felületi védelmi szerekkel, (Dithane M45) lehet a csontikat védeni.Érés elõtt, kb. 20 nappal.
A gyümölcsmentõ akció nagy része megcsinálva.
A 45 már kifejlett (átlag 10-15éves) gyümölcsfából a 22 legfontosabb, meglocsolva.
Jórészt azok, amelyek messze esnek a szivattyútól és az 50méternyi (a kert végéig elérõ) locsolótömlõ hatáskörétõl.
Így a tömlõbõl vödrökbe gyûjtve a vizet egyedül szétszortíroztam 15 delikvensnek, hét a tömlõvel, egyszerûbb módon lett megöntve.
Minden fa alá átlagban bõ 110liter víz jutott, a kisebbek 90-100, a nagyobbak 110-130l, egy nagyon rosszul kinézõ sárgabarack 200litert kapott.
Összesen majd három köbmétert locsoltam szét, ebbõl kettõ vödrözve, átlagban 15-20mérett cipekedve.
Egy óra alatt végeztem feszített tempóban, ki is vagyok...
Kérdésem a hozzáértõkhöz: Az igen ritka szükségessége folytán nem vagyok ebben (szerencsére) jártas és azt kérdezném, ez az átlag 110liter víz/gyümölcsfa mennyire elegendõ?
A 45 már kifejlett (átlag 10-15éves) gyümölcsfából a 22 legfontosabb, meglocsolva.
Jórészt azok, amelyek messze esnek a szivattyútól és az 50méternyi (a kert végéig elérõ) locsolótömlõ hatáskörétõl.
Így a tömlõbõl vödrökbe gyûjtve a vizet egyedül szétszortíroztam 15 delikvensnek, hét a tömlõvel, egyszerûbb módon lett megöntve.
Minden fa alá átlagban bõ 110liter víz jutott, a kisebbek 90-100, a nagyobbak 110-130l, egy nagyon rosszul kinézõ sárgabarack 200litert kapott.
Összesen majd három köbmétert locsoltam szét, ebbõl kettõ vödrözve, átlagban 15-20mérett cipekedve.
Egy óra alatt végeztem feszített tempóban, ki is vagyok...
Kérdésem a hozzáértõkhöz: Az igen ritka szükségessége folytán nem vagyok ebben (szerencsére) jártas és azt kérdezném, ez az átlag 110liter víz/gyümölcsfa mennyire elegendõ?
Nagyon szép példányok és tetszik ez a szoliter kialakítás is. Teljes mértékben igazad van. A yucca recurvifoliának Debreczy Zsolt szerint a könyvében(Télálló kaktuszok, agávék és pálmaliliomok)is megemlített DNY-i régi a legjobb:
"Dél-Baranyában az Alföld felõl áramló meleg párosul a horvátországi területek, az Illyricum felõl áramló nedves légtömegek hatásával. Barcs területén például a sok évi hõmérsékleti átlag 10,2C, a csapadék pedig787mm!!!"
Valóban itt azért rosszabb a helyzet, mert mi jóval többet kapunk a keleti hedegekbõl, mint ti. Ráadásul tavaly gyakorlatilag mi termeltünk ki egy hidegpárnát is, ami errefelé elég nehezen szokott feloszlani az utóbbi években. Egyébként a recurvifilának tanácsos a rászáradt leveleit rajta hagyni a törzsén, mert az is védi valamennyire. Állítólag 10 fokkal is melegebben tartja a kinti valós hõmérséklethez képest.
Én a fügével nem nagyon foglalkozok, mert be is vallom nem szeretem, utálom az ízét, de itt a lakótelepen sok példányát látni, viszont a városi szennyezett levegõ miatt nem tanácsos enni belõle. Egyébként a kivid felkeltette az érdeklõdésemet. Egyszer ültetni szeretnék.
"Dél-Baranyában az Alföld felõl áramló meleg párosul a horvátországi területek, az Illyricum felõl áramló nedves légtömegek hatásával. Barcs területén például a sok évi hõmérsékleti átlag 10,2C, a csapadék pedig787mm!!!"
Valóban itt azért rosszabb a helyzet, mert mi jóval többet kapunk a keleti hedegekbõl, mint ti. Ráadásul tavaly gyakorlatilag mi termeltünk ki egy hidegpárnát is, ami errefelé elég nehezen szokott feloszlani az utóbbi években. Egyébként a recurvifilának tanácsos a rászáradt leveleit rajta hagyni a törzsén, mert az is védi valamennyire. Állítólag 10 fokkal is melegebben tartja a kinti valós hõmérséklethez képest.
Én a fügével nem nagyon foglalkozok, mert be is vallom nem szeretem, utálom az ízét, de itt a lakótelepen sok példányát látni, viszont a városi szennyezett levegõ miatt nem tanácsos enni belõle. Egyébként a kivid felkeltette az érdeklõdésemet. Egyszer ültetni szeretnék.
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2215 - 2009-05-18 19:29:44)
Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.
A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.
A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!
Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).
Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!
Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.
A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.
A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!
Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).
Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2214 - 2009-05-13 18:59:31)
Ha viszont "rückverket" hoz a június, sok esõvel, akkor meg a katlan környékét kapáljuk fel, hogy szellõzzön a felsõ gyökérzóna,nehogy vmi. penész-golyva fertõzést kapjon a fa.
Ha viszont "rückverket" hoz a június, sok esõvel, akkor meg a katlan környékét kapáljuk fel, hogy szellõzzön a felsõ gyökérzóna,nehogy vmi. penész-golyva fertõzést kapjon a fa.
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2213 - 2009-05-13 18:46:3
Nem vagyok én olyan szakember, mint Bálint-gazda, csak a több évtizedes tapasztalat jön ki belõlem.Csonthéjas-gyümi kedvelõ vagyok,fõként cseresznye-meggy-öszi-sárgabarackjaim voltak, vannak.
Jót tesz az öntözés ilyenkor.Az 5-10 éves fáknál alkalmaztam a ki-katlanozást, olyan 10-20 cm.mélyen, és az ág csurgó átmérõig.Ha az megtelik, akkor elég 2-4 naponként megismételni, de csak a szárazság, kevés Rh. esetén.
Ez van alulról, de felülrõl pedig nem árt, sõt hasznos kicsi védõvegyszerrel(gomba-róvarölõ) is permetezni a lombot,gyümölcs-csoportosulásokat.
Ide kapcsolódna az is, hogy tápanyag-utánpótlásban nagyon jó, és hatékony lehet a permetbe kevert, vízben gyorsan oldódó, kolloidos mikroelemek, és makroelemek (N-K-P+ vas-réz-mangán-bór-Mg..stb)pláne ilyen szárazságban.
De egyre vigyázunk,- az adagolásra.Szigorúan csak az elõírt töménységben, ált.0,3-0,6 %, 10 literbe 3-6-centil.=féldeci.Esetleg max: 1 deci, de akkor légporlasztásos, nagyon terítõ géppel vigyük fel a lombra mostan.Érzékenyek a gyümölcsöskék, meg a fiatal levelek,hajtásvégek, nehogy perzselés, leégetés legyen a vége.
A permetezést is 3-6 naponként ismételhetjük lombtrágyával.
Ahol nincs öntözésre mód, ez is szép eredményeket produkálhat.
Nem vagyok én olyan szakember, mint Bálint-gazda, csak a több évtizedes tapasztalat jön ki belõlem.Csonthéjas-gyümi kedvelõ vagyok,fõként cseresznye-meggy-öszi-sárgabarackjaim voltak, vannak.
Jót tesz az öntözés ilyenkor.Az 5-10 éves fáknál alkalmaztam a ki-katlanozást, olyan 10-20 cm.mélyen, és az ág csurgó átmérõig.Ha az megtelik, akkor elég 2-4 naponként megismételni, de csak a szárazság, kevés Rh. esetén.
Ez van alulról, de felülrõl pedig nem árt, sõt hasznos kicsi védõvegyszerrel(gomba-róvarölõ) is permetezni a lombot,gyümölcs-csoportosulásokat.
Ide kapcsolódna az is, hogy tápanyag-utánpótlásban nagyon jó, és hatékony lehet a permetbe kevert, vízben gyorsan oldódó, kolloidos mikroelemek, és makroelemek (N-K-P+ vas-réz-mangán-bór-Mg..stb)pláne ilyen szárazságban.
De egyre vigyázunk,- az adagolásra.Szigorúan csak az elõírt töménységben, ált.0,3-0,6 %, 10 literbe 3-6-centil.=féldeci.Esetleg max: 1 deci, de akkor légporlasztásos, nagyon terítõ géppel vigyük fel a lombra mostan.Érzékenyek a gyümölcsöskék, meg a fiatal levelek,hajtásvégek, nehogy perzselés, leégetés legyen a vége.
A permetezést is 3-6 naponként ismételhetjük lombtrágyával.
Ahol nincs öntözésre mód, ez is szép eredményeket produkálhat.
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2212 - 2009-05-13 13:39:47)
Én is locsolom az idõsebb fákat is, most. Most van a bekötött gyümölcsök növekedésének egy intenzívebb szakasza, és talán több , illetve jobb minõségû gyümölcsöt terem az idõsebb fa is, egy optimális vízellátás esetén, kevesebb lehet a természetes hullás a jövõ hónapban. Javítsál ki , ha tévednék, látom ezt a témát te nagyon vágod!
Én is locsolom az idõsebb fákat is, most. Most van a bekötött gyümölcsök növekedésének egy intenzívebb szakasza, és talán több , illetve jobb minõségû gyümölcsöt terem az idõsebb fa is, egy optimális vízellátás esetén, kevesebb lehet a természetes hullás a jövõ hónapban. Javítsál ki , ha tévednék, látom ezt a témát te nagyon vágod!
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2211 - 2009-05-12 20:52:13)
Hát az az ember mondása az öntözésrõl;
"Azzal gyõzött meg engem, hogy amíg le nem virágzik és meg nem köt a gyümölcskezdemény nem kell, mivel hogy most virágzanak azok a fák, amelyek érzékenyek a moníliára (kajszibarack,meggy). Ez az a dolog, ami az agrometeorológia témában is megállná a helyét,...."
-mostan már elmúlt,mert gyorsan nõnek a zöld gyümölcs kezdemények.A fás,mélyebben gyökerezõ gyümölcsökkel még most nincs baj, de felülrõl ható beöntözés segíti a gyökérzóna kapilláris felszívó képességét,ez által a magház egészséges kifejlõdését.
Ne feledjük, a csonthéjas gyümölcsök nem a bogyó-húsra "termelnek",hanem a magra, a bölcsõre.A magházat körülvevõ gyümölcshús, az csak energia-tartalék.
Hát az az ember mondása az öntözésrõl;
"Azzal gyõzött meg engem, hogy amíg le nem virágzik és meg nem köt a gyümölcskezdemény nem kell, mivel hogy most virágzanak azok a fák, amelyek érzékenyek a moníliára (kajszibarack,meggy). Ez az a dolog, ami az agrometeorológia témában is megállná a helyét,...."
-mostan már elmúlt,mert gyorsan nõnek a zöld gyümölcs kezdemények.A fás,mélyebben gyökerezõ gyümölcsökkel még most nincs baj, de felülrõl ható beöntözés segíti a gyökérzóna kapilláris felszívó képességét,ez által a magház egészséges kifejlõdését.
Ne feledjük, a csonthéjas gyümölcsök nem a bogyó-húsra "termelnek",hanem a magra, a bölcsõre.A magházat körülvevõ gyümölcshús, az csak energia-tartalék.
Pont azért írtam a fügés hozzászólásomat, illetve ha láttad a korábbi, Zala megyébõl betett fügés képeimet, hogy nincs olyan hogy Dél-Magyarországon nem fagynak el, meg kis túlzással nincs észak meg dél, hanem jó fekvés van meg rossz!
Persze, ez igy nem teljesen igaz, mert az északkeleti országrész ebben a tekintetben kicsit rosszabb a szállított fagy miatt, illetve az Alföld (pl. pont Dél-Magyarország) nem igazán alkalmas korlátozottan fagytûrõ növények élettereként!
Emiatt köptem már idáig is ki a tüdõmet!
A Yucca recurvifolia tényleg nem egy korlátozottan fagytûrõ növény, bírja a hideget!
Ezek a példányok pl. Becsehely fõutcáján virítanak már jóideje Link Link Link
Semmi kivételes fekvés, semmi komoly hõszennyezés (Szegedhez képest pláne), és ugyanígy Tatabányán vagy Sopronban is lehetnének, ami igencsak nem Dél-Magyarország!
Sajnos az érintett szakmák itt tévedtek a legnagyobbat, keverték a szezont a fazonnal, illetve a téli minimumot a középhõmérséklettel, a fagyzugot a hõösszeggel, a maximumot az abszolut minimummal, mindent mindennel!
Erre nagyon jó példa egy tényleg korlátozottan téltûrõ növény, a füge, ami elképesztõen jó hõmérõként funkcionál, és szerencsére több van belõle, mint meteorológiai állomásból!
Ez a két kép Dedeskecskésen (Lenti mellett) készült kb. 1 hónapja Link Link , több mint 20 éves fügefát ábrázol, aminek a több mint 20 év alatt egy rügye meg nem fagyott!
Teljesen hõszennyezésmentes helyen van!
Ilyen fügefát Dél-Magyarországon nem találni, hõszennyezésmentes területen természetesen!
A füge -14-15 fok alatt komolyan sérül, miközben az Alföld déli felén az elmúlt 10 évben több alkalommal is voltak -20-25-27 fokok, barackültetvények fagytak ki!
Tatabánya mellett egy dombon inkább lehetne nagy fügefa, mint Dél-Magyarországon!
Természetesen a baranyai dombvidék megfelelõ fekvései talán kivételt képeznek, bár az elmúlt 15 kemény telei ott is komoly fagykárokat okoztak!
A fügénél kicsit jobban bírja a fagyot pl. a trachycarpus fortunei pálma Link , tehát ahol a füge ekkorára nõ, ott ezek a pálmák is 15 méteresek lehetnének, vagyis nézhetne ki úgy az ország dombvidékeinek nagyobb része megfelelõ fekvésekben, mint Olaszország!
Fügék, pálmák, babérok!
A babér még a fünénél is fagyérzékenyebb, erre a csörnyeföldi hegyen 4 méteresre nõtt Link
De lehetne hozni a tolnai, baranyai, somogyi, veszprémi, stb. dombokat is példának, csak mivel én itt élek, innen vannak példáim, de kis, na jó nagy túlzással bárhonnan lehetne hozni õket, de nem dél meg észak meg kelet meg nyugat, hanem domb!
Az is igaz, hogy pl. az 1996-os, 2001-es, 2003-as és 2005-ös telek nagyon kemények voltak, még Pécs belvárosában is fagytak ki fügefák, miközben ez a dedeskecskési sértetlen, tehát vannak térségi különbségek, de sík és fagyzugi fekvésben nem nagyon, ott kis túlzással tökmindegy!
Az említett Yuccának nem tudom mennyi pontosan a fagytûrése, de azok bírják a gyûrõdést!
Azért írtam ezt le, mert a szakkönyvek leírásai sajnos sztereotípiák alapján, nem túlzás, láthatóan szakmai hibákkal teletûzdelve készültek, ezért nagyon kell vigyázni velük, mert félretájékozódhatunk belõlük!
Persze, ez igy nem teljesen igaz, mert az északkeleti országrész ebben a tekintetben kicsit rosszabb a szállított fagy miatt, illetve az Alföld (pl. pont Dél-Magyarország) nem igazán alkalmas korlátozottan fagytûrõ növények élettereként!
Emiatt köptem már idáig is ki a tüdõmet!
A Yucca recurvifolia tényleg nem egy korlátozottan fagytûrõ növény, bírja a hideget!
Ezek a példányok pl. Becsehely fõutcáján virítanak már jóideje Link Link Link
Semmi kivételes fekvés, semmi komoly hõszennyezés (Szegedhez képest pláne), és ugyanígy Tatabányán vagy Sopronban is lehetnének, ami igencsak nem Dél-Magyarország!
Sajnos az érintett szakmák itt tévedtek a legnagyobbat, keverték a szezont a fazonnal, illetve a téli minimumot a középhõmérséklettel, a fagyzugot a hõösszeggel, a maximumot az abszolut minimummal, mindent mindennel!
Erre nagyon jó példa egy tényleg korlátozottan téltûrõ növény, a füge, ami elképesztõen jó hõmérõként funkcionál, és szerencsére több van belõle, mint meteorológiai állomásból!
Ez a két kép Dedeskecskésen (Lenti mellett) készült kb. 1 hónapja Link Link , több mint 20 éves fügefát ábrázol, aminek a több mint 20 év alatt egy rügye meg nem fagyott!
Teljesen hõszennyezésmentes helyen van!
Ilyen fügefát Dél-Magyarországon nem találni, hõszennyezésmentes területen természetesen!
A füge -14-15 fok alatt komolyan sérül, miközben az Alföld déli felén az elmúlt 10 évben több alkalommal is voltak -20-25-27 fokok, barackültetvények fagytak ki!
Tatabánya mellett egy dombon inkább lehetne nagy fügefa, mint Dél-Magyarországon!
Természetesen a baranyai dombvidék megfelelõ fekvései talán kivételt képeznek, bár az elmúlt 15 kemény telei ott is komoly fagykárokat okoztak!
A fügénél kicsit jobban bírja a fagyot pl. a trachycarpus fortunei pálma Link , tehát ahol a füge ekkorára nõ, ott ezek a pálmák is 15 méteresek lehetnének, vagyis nézhetne ki úgy az ország dombvidékeinek nagyobb része megfelelõ fekvésekben, mint Olaszország!
Fügék, pálmák, babérok!
A babér még a fünénél is fagyérzékenyebb, erre a csörnyeföldi hegyen 4 méteresre nõtt Link
De lehetne hozni a tolnai, baranyai, somogyi, veszprémi, stb. dombokat is példának, csak mivel én itt élek, innen vannak példáim, de kis, na jó nagy túlzással bárhonnan lehetne hozni õket, de nem dél meg észak meg kelet meg nyugat, hanem domb!
Az is igaz, hogy pl. az 1996-os, 2001-es, 2003-as és 2005-ös telek nagyon kemények voltak, még Pécs belvárosában is fagytak ki fügefák, miközben ez a dedeskecskési sértetlen, tehát vannak térségi különbségek, de sík és fagyzugi fekvésben nem nagyon, ott kis túlzással tökmindegy!
Az említett Yuccának nem tudom mennyi pontosan a fagytûrése, de azok bírják a gyûrõdést!
Azért írtam ezt le, mert a szakkönyvek leírásai sajnos sztereotípiák alapján, nem túlzás, láthatóan szakmai hibákkal teletûzdelve készültek, ezért nagyon kell vigyázni velük, mert félretájékozódhatunk belõlük!
Szép hely lehet.Arra viszont vigyázz, hogy az esõvíz a csatornákon keresztül szabadon mehessen a tetthelyre.
Meg a visszaáramlás ne következzen be, egy kiadós zivi után.A halastót meg nagyon kell védeni ezek ellen.Itt már milli- grammokról beszélhetünk,nehogy vmi.vegyszer,mûtrágya,akár lombtrágya is visszamenjen a tóba.
Meg a visszaáramlás ne következzen be, egy kiadós zivi után.A halastót meg nagyon kell védeni ezek ellen.Itt már milli- grammokról beszélhetünk,nehogy vmi.vegyszer,mûtrágya,akár lombtrágya is visszamenjen a tóba.
Van hátul a kertünkben egy 2*1,5m keresztmetszetû 1,5m mély haltartó medencénk. Építettem hozzá egy kis csatornarendszert, így a tetõrõl lefolyó víz kb 1/3-a abba folyik bele, és abból tudok öntözni. A múltkori 20 mm elég szépen feltöltötte, ha nem lesz csapadék, akkor is kb 2 hétre elég víz van benne. (Nem olyan hatalmas a zöldségeskert hátul kb 8x8m-es.)
A füvemet elöl sajnos nem tudom abból öntözni, de arra gondoltam, szerzek valami nagy esõvíz tartót, és abba is beleirányítom az elöl lévõ csatornákat.
Itt szerintem mi még jól állunk csapadékügyileg, bár nap közben az elõzõ esti öntözés teljesen eltûnik, csak a fák alatt és a paradicsom tövében marad nedves.
Remélem az Alföldre is jut majd még elég csapadék, a téli nedvesség a mélyebb rétegekben még kitart, viszont felül valóban nagy arrafelé a szárazság.
A füvemet elöl sajnos nem tudom abból öntözni, de arra gondoltam, szerzek valami nagy esõvíz tartót, és abba is beleirányítom az elöl lévõ csatornákat.
Itt szerintem mi még jól állunk csapadékügyileg, bár nap közben az elõzõ esti öntözés teljesen eltûnik, csak a fák alatt és a paradicsom tövében marad nedves.
Remélem az Alföldre is jut majd még elég csapadék, a téli nedvesség a mélyebb rétegekben még kitart, viszont felül valóban nagy arrafelé a szárazság.
Ide kapcsolódna egy beírásom a hydroinfóból:
Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.
A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.
A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!
Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).
Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!
Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.
A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.
A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!
Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).
Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!
annyira nagy a szarazság hogy fû mar sehol nincsen, csak sárga kórók, a kis frissen ültetett fák (több száz lett ültetve tavaly ota) most kb a felük már halott, a nagy hársfák levele is log, a nyírfák sárgulnak, egyedül a platan es az akác, meg a nyár tartja még szepen magat... félek hogy öszig itt nem lesz mar esö... marcius eleje ota 2 mm esö volt!nyugat magyarorszag el sem tudja kepzelni milyenek itt a viszonyok, tegnap jartam baranyaban, zöldel mimnden, meg az árokparttok is szep zöldek. hatalmas katasztrofa elött, sôt már benne van a magyar mezôgazdaság. iden termes az alföldön semmi nem lesz, meg a gyümölcsök sem fejlödnek, a csersznye is akkora mint egy gyufaszál feje. nagy meglepetések lesznek a gyümölcs és zöldségárakban, no meg a gabona, buza, kukorica......nem folytatom, siralmas a helyzet.
Budapesten voltam hétvégén, hát nagyon durva állapotok vannak arrafelé!
A fû kiégve, olyan minden mint július végén, a fás szárú növények levelei is kókadoznak, elképesztõ!
Bele sem merek gondolni, mi lehet az Alföldön, arrafelé még kevesebb csapadék volt!
Hazaérve dús fû, kirobbanó növényzet fogadott!
A fû kiégve, olyan minden mint július végén, a fás szárú növények levelei is kókadoznak, elképesztõ!
Bele sem merek gondolni, mi lehet az Alföldön, arrafelé még kevesebb csapadék volt!
Hazaérve dús fû, kirobbanó növényzet fogadott!
Tennél fel képet a yukkáról?
Nem igazán ismerem az általad említett növényt a mandulafenyõt, de tuti van a városban.
Nem igazán ismerem az általad említett növényt a mandulafenyõt, de tuti van a városban.
Nálunk is gyönyörû példány van belõle a kertben, már 2 felé el is ágazott, megvan vagy 8-9 éves.
Tudsz Szeged környékén pinus pinea példányról?
Tudsz Szeged környékén pinus pinea példányról?
Selyemakác! Igen ismerem. Nálunk a lakótelepen egyre több helyen látni belõle. Valóban hihetetlen szép virágzata van. Én elõtte ilyesmit még nem is láttam. Mediterrán hangulatú növényke. Õsszel a közelbe ültettek belõle sokat. Szép, díszes növény. Akarok majd én is egyet a kertbe. De van belõle sötét levelû változat is. Egyik fórumba valaki csoki akácnak hívta
Kerestem neked pár képet a törzses yukkáról(yucca recurvifolia):
Link
Link
Link
Háttérben a yuca stricta:Link Szegeden egy helyen vannak belõle szép, törzses példányok. Igazi ritkaság.
Szeged Tarján-lakótelep:Link Link
Link
árusítás:Link
Találtam még két horvátországi képet. Ezek kb 12-16 évesek lehetnek. Hát nem gyönyörû. Igazi mediterrán hangulatú. Szegeden is elméletileg ugyanilyenre nevelhetõek:
Link
Link
No comment. Miso! Elég volt ennyi képLátod milyen gyönyörû fajta!?
Link
Link
Link
Háttérben a yuca stricta:Link Szegeden egy helyen vannak belõle szép, törzses példányok. Igazi ritkaság.
Szeged Tarján-lakótelep:Link Link
Link
árusítás:Link
Találtam még két horvátországi képet. Ezek kb 12-16 évesek lehetnek. Hát nem gyönyörû. Igazi mediterrán hangulatú. Szegeden is elméletileg ugyanilyenre nevelhetõek:
Link
Link
No comment. Miso! Elég volt ennyi kép
Látod milyen gyönyörû fajta!? 
Ha találsz képet azokról a magyarországi törzses példányokról szívesen megnézném.
Érdekes, hogy a valódi mérsékelt övezettõl egészen a trópusokig elõfordul és képes alkalmazkodni a számára megszokott klímaövekhez. Ahogy írtad a mesterséges környezet nem mindig a legmegfelelõbb számára. Nyilván fajtája válogatja.
---
Nem tudom ismered-e a selyemakácot (több fajta van, a képrõl biztos felismered, amire gondolok). Nyár második felében nyílik, virágzata rózsaszínes és ernyõszerû, az egész cucc tüskementes. A trópusokról származik és hazánkban is megél, igaz egy keményebb tél után (úgy mint a pampafû) képes részlegesen elfagyni, ilyenkor a vékonyabb ágakat le szokták vágni.
Link
Érdekes, hogy a valódi mérsékelt övezettõl egészen a trópusokig elõfordul és képes alkalmazkodni a számára megszokott klímaövekhez. Ahogy írtad a mesterséges környezet nem mindig a legmegfelelõbb számára. Nyilván fajtája válogatja.
---
Nem tudom ismered-e a selyemakácot (több fajta van, a képrõl biztos felismered, amire gondolok). Nyár második felében nyílik, virágzata rózsaszínes és ernyõszerû, az egész cucc tüskementes. A trópusokról származik és hazánkban is megél, igaz egy keményebb tél után (úgy mint a pampafû) képes részlegesen elfagyni, ilyenkor a vékonyabb ágakat le szokták vágni.
Link
Hello!
Ezekrõl egy kicsit konkrétabban kellene beszélni. Magyarországon nincs õshonsos yukka faj. Vannak több kontinensrõl származó yukka fajták. Mindegyik más és más igényekkel. Vannak trópusokon csak úgy, mint Amerikában. Hazánkban a legáltalánosabban a szabadba ületett törzs nélküli yukka(yucca filamentosa) mellett, a hozzászólásomban is említett yucca recurvifolia a legkedveltetebb. Ez törzset fejlesztõ fajta, de általában csak Dél-Magyarországon ajánlott az ültetése. Pompás példányai találhatók pl. Barcs környékén, Baranya megyében elhagyatott temetõkben, de én láttam a Balaton környékén is, azon belül Fonyódon sokat. Debreczy Zsolt 1976-os könyvében(télálló kaktuszok agávék és pálmaliliomok)részletesen leírja az összes hazánkban még nem ismert, de ültethetõ fajokat. Ezek a növények dióhéjban Észak-Amerikában a jégkorszakban jöttek létre csak úgy, mint a télálló kaktuszok. Ezért is bírják tehát a kemény(-20,-30C)fagyokat. Amiket belinkeltél cserepes, lehet oltott yukkákat azok trópusokról valók, lakásba. Én bevallom nem a kedvenc növényeim. Szobában csak sínylõdnek, szabadban meg csak nyáron lehet tartani. Üvegházban jól fejlõdnének egész évben, mert ott biztosítva lenne nekik a páratartalom és az állandó, egyenletes hõmérséklet.
Ezekrõl egy kicsit konkrétabban kellene beszélni. Magyarországon nincs õshonsos yukka faj. Vannak több kontinensrõl származó yukka fajták. Mindegyik más és más igényekkel. Vannak trópusokon csak úgy, mint Amerikában. Hazánkban a legáltalánosabban a szabadba ületett törzs nélküli yukka(yucca filamentosa) mellett, a hozzászólásomban is említett yucca recurvifolia a legkedveltetebb. Ez törzset fejlesztõ fajta, de általában csak Dél-Magyarországon ajánlott az ültetése. Pompás példányai találhatók pl. Barcs környékén, Baranya megyében elhagyatott temetõkben, de én láttam a Balaton környékén is, azon belül Fonyódon sokat. Debreczy Zsolt 1976-os könyvében(télálló kaktuszok agávék és pálmaliliomok)részletesen leírja az összes hazánkban még nem ismert, de ültethetõ fajokat. Ezek a növények dióhéjban Észak-Amerikában a jégkorszakban jöttek létre csak úgy, mint a télálló kaktuszok. Ezért is bírják tehát a kemény(-20,-30C)fagyokat. Amiket belinkeltél cserepes, lehet oltott yukkákat azok trópusokról valók, lakásba. Én bevallom nem a kedvenc növényeim. Szobában csak sínylõdnek, szabadban meg csak nyáron lehet tartani. Üvegházban jól fejlõdnének egész évben, mert ott biztosítva lenne nekik a páratartalom és az állandó, egyenletes hõmérséklet.
A pálmaliliomnak rengeteg típusa létezik. Ami hazánkban a legtöbb kertben is honos télálló és nem fagy el. Azért nem növeszt törzset mert nem olyan fajta! Amikor levirágzik (1.5m magas fehér virágzat) nem nõ tovább, az a hajtás onnantól kezdve befejezi életét. De továbbra is zöld marad, mivel vannak sarjhajtásai is.
Link
Link
Ez is pálmaliliom (Yukka), csak ez cserepes: Link Link
Google találatok: Link
Link
Link
Ez is pálmaliliom (Yukka), csak ez cserepes: Link Link
Google találatok: Link
Van benne valami, biztos , hogy jobb megoldás a kézi gyûjtés és peték szétmorzsolása, de így vizsgaidõszak kezdetén nem nagyon jut idõm ilyesmire. Egyébként mi eddig mindig meg tudtuk oldani permetezéssel, ma pl már rengeteg bogár lábbal felfelé volt a sorok között, lárvák és imágók egyaránt, sorsuk a talajba forgatás lett.
Bandero. Bocs, de elírtam, nem jégsalátára (az pont könnyen felmagzik), hanem Tépõsalátára gongoltam.
Bandero. Bocs, de elírtam, nem jégsalátára (az pont könnyen felmagzik), hanem Tépõsalátára gongoltam.
Ma az öntözés helyet inkább a permetezést kezdtük el mer ha leöntözzük nedves földbe 2 napig vétek lenne belemenni,még holnapra maradt egy jó 1.5hektárnyi terület aztán vasárnap indul a buli és az éjszakázás.
Szép munkát végzett a gép,mi rotálni szoktuk a közit 4 késsel ha már nagyobb a krumpliszár akkor 2 késsel és rá egy olyasmi sorkapát amivel te is csináltad.
Szép munkát végzett a gép,mi rotálni szoktuk a közit 4 késsel ha már nagyobb a krumpliszár akkor 2 késsel és rá egy olyasmi sorkapát amivel te is csináltad.
Sajnos a permetezések nem érnek semmit. Ezt tapasztalatból mondom. Sokkal hatásosabb, ha az ember rászán egy kis idõt a bogarak összegyûjtésére és elpusztítására. Persze nem akkora területre gondoltam, mint Dr.zivataré
Sajnos tökéletesen látod, a hétvégén szerettem volna lepermetezni,mivel már akkor elkezdtek kelni a kicsik, de közbejött a vasárnapi esõ (szerencsére itt volt) és csak szerdán tudtunk belemenni (lásd 538-as hsz), de addigra egy-két foltban már elég szépen megrágták.
Lehet rosszul látom vagy ezt a fajtát nem ismerem, de mintha krumplibogoarak zabálnák a leveleket!?
mai munkám a kertben: A hétvégi esõtõl már elkezdett erõteljesen cserepesedni a talaj, és rengeteg apró gyom magonc jelent meg, ezért be lett kapálva a burgonya, elõször a sora kézzel, majd a sorköz géppel. Itt még kapálás elõtt: Link Közben: Link Miután megkapáltam, betöltöttem géppel: Link Mire végeztem már kezdett sötétedni, ezért kicsit homályos a kép: Link Ilyen az újburgonya: Link
Bandero: Szerintem hagymát még duggathatsz, sárgarépából és petrezselyembõl rövid tenyészidejût szintén vethetsz. Salátából talán még jégsalátát, az kevésbé hajlamos a felmagzásra,a sima fejes saláta már ilyenkor a hosszú nappalok, és a magasabb hõmérsékletek miatt már hamar felmagzik, ugyanez a helyzet a hónapos retekkel is.
Bandero: Szerintem hagymát még duggathatsz, sárgarépából és petrezselyembõl rövid tenyészidejût szintén vethetsz. Salátából talán még jégsalátát, az kevésbé hajlamos a felmagzásra,a sima fejes saláta már ilyenkor a hosszú nappalok, és a magasabb hõmérsékletek miatt már hamar felmagzik, ugyanez a helyzet a hónapos retekkel is.
Kérdésem vagyon!
"Kicsit" megkéstem különféle okok miatt a veteményezéssel. A kérdésem az, hogy érdemes-e még vetni borsót, fejes salátát, póréhagymát, sárgarépát, petrezselymet, retket és ha igen, akkor milyen fajtákat, illetve lehet-e még dughagymát eltenni ilyenkor?
Várom a szakértõk és tapasztalattal rendelkezõk válaszát!
"Kicsit" megkéstem különféle okok miatt a veteményezéssel. A kérdésem az, hogy érdemes-e még vetni borsót, fejes salátát, póréhagymát, sárgarépát, petrezselymet, retket és ha igen, akkor milyen fajtákat, illetve lehet-e még dughagymát eltenni ilyenkor?
Várom a szakértõk és tapasztalattal rendelkezõk válaszát!
Tegnap elõtt reggel így nézett ki a kertünk az esõ után:
Összes kép: Link
1. kert:
Krumpli, kukorica, stb: Link Link Link
Vöröshagyma: Link
Mák: Link Látszik, hogy milyen törpe és már kivirágzott a szárazság és a meleg hatására.
Cukorborsó: Link Link
Szõlõ: Link
2. kert:
Krumpli, kukorica, cseresznyefa: Link
3. kert: ugyancsak krumpli, kukorica: Link
Jót tett az esõ, már kapálógépeztem is, mert elég gazos volt, holnap betöltjük a krumplit.
Sajnos több képet nem tudtam csinálni, mert elõzõ este lemerítettem az aksikat, pedig még lett volna mit fotózni...
Összes kép: Link
1. kert:
Krumpli, kukorica, stb: Link Link Link
Vöröshagyma: Link
Mák: Link Látszik, hogy milyen törpe és már kivirágzott a szárazság és a meleg hatására.
Cukorborsó: Link Link
Szõlõ: Link
2. kert:
Krumpli, kukorica, cseresznyefa: Link
3. kert: ugyancsak krumpli, kukorica: Link
Jót tett az esõ, már kapálógépeztem is, mert elég gazos volt, holnap betöltjük a krumplit.
Sajnos több képet nem tudtam csinálni, mert elõzõ este lemerítettem az aksikat, pedig még lett volna mit fotózni...
Az egyik kedvenc témám a mediterrán vagy annak hitt növények hazai kísérletezései. Én jelenleg törzses, szabadföldi yukkákkal(yucca recurvifolia) kísérletezek. Neten néztem Horvátországban hihetetlen szép, 2-3 magas, elágazó telepei vannak. Van egy könyvem: Télálló kaktuszok, agávék és pálmaliliomok. Abban írják, hogy Magyarország déli felén általában ezek nem fagynak el és törzset nevelnek. Nálam eddig még gond nem volt a 2 év alatt.
Ezt egy panelház elõtt fotóztam. Kb 150 cm lehet már: Link
Ezt egy panelház elõtt fotóztam. Kb 150 cm lehet már: Link
A tegnapi utam során végig figyelemmel kísértem az érintett térségekben az akác virágzásának és a kukorica méretének alakulását.
Az elsõ képet Barcs határában készítettem egy közepes kukoricatábláról Link Link
Az akácvirágzás végig a somogyi vonalon elõrehaladott állapotban volt, aztán Barcstól kelet felé fordulva Darány településhez közelede hirtelen sokkal kevésbé virágzott az akác, a képek már Sellye közelében készültek, teljes virágzásban lévõ akácok, az elsõ két képen egy nyílt helyen Link Link , ez pedig egy dél felé nézõ erdõsávban készült Link
Elvirágzóban lévõ akácot nem, vagy csak nagyon elvétve találtam, tehát hátrébb tartott a virágzás, mint a Csurgó-Barcs vonalon.
Tovább haladva Harkány-Siklós felé egy kicsit tovább romlott a helyzet Link Link
Ennél nagyobb kukoricát nem láttam arrafelé Link , sõt, sok helyen voltak ennél sokkal elmaradottabb táblák is annak ennelére, hogy errefelé valószínû hamarabb vetik, illetve a sötét színû talaj minden bizonnyal elõnyére szolgál a növekedésnek Link
Pécs felé közeledve aztán kicsit elõrébb tartott az akácvirágzás, voltak már a virágzás utolsó fázisában lévõ facsoportok is Link
Aztán nagy meglepetésemre Pécstõl Mohács felé fordulva újra kicsit, de érzékelhetõen gyengébben álltak az akácok Link , sõt, voltak részek, ahol gyengébben, mint Sellye környékén.
Egyébként a borult, idõnkét csöpögõ esõ ellenére is csodás volt Baranyai-dombság.
Mohács környékén jártam már régebben, de most jobban figyelve a tájat, az 56-os úton haladva a Dunával párhuzamosan észak felé, van egy kelet-délkelet felé nézõ dombvonulat, hát azok a lankák....
Nagyon szépek!
Akkor kezdett el rázendíteni jobban az esõ, így csak egy gyors akácképem van Mohács-Dunaszekcsõ közötti részbõl, vígan nyílt az akác Link
Baján egyszer régebben, 2005. februárjában voltam átutazóban, de semmire sem emlékszem belõle. A dombvidék peremérõl leérve a síkra az akác virágzási stádiuma jobb volt, mint a Pécs-Mohács közti útvonalon, Baja belvárosában pedig elvirágzóban volt az akác. Nyilván a hõszennyezés is rátett ott egy lapáttal.
A város túlsó felén, a meteorológiai állomás közvetlen közelében így álltak az akácok Link Link Link , a virágzás kellõs közepén.
A meteorológiai állomásnál Godazoli által leírtakat tapasztaltam, tényleg a környék legmagasabb pontján van, onnan délies irányba lejt a terep Link Link
Ez a kép pedig az egyik kis gödröt ábrázolja, ami itt köztem és a meteorológiai állomás között van, miközben én is már jóval lejjebb állok a fényképezés helyszínén, mint az állomás szintje Link
A bajai állomás középhõmérséklete és maximum átlaga elég magas, köszönhetõen az alföldi fekvésnek, alacsony tszf. magasságnak és a fekete talajnak, viszont a minimum átlaga a kiemelt fekvés ellenére elég alacsony, sõt, a környezõ kis gödrök valamelyikének alján bizony még alacsonyabb lenne, ami igencsak lehúzná a középértékét is. A környék nem teljesen sík, kisebb-nagyobb halmok, kupacok vannak körbe-körbe.
Visszafelé haladva, a Dunán átkelve Bonyhád felé vettem az irányt, és kíváncsian vártam, hogyan fog változni az akácvirágzás az Alföldrõl a tolnai dombvidék belsejébe hatolva.
Sejtésen beigazolódott. Azt vártam, hogy hiába szinte ugyanaz az idõjárás Baján és a Tolnai-dombság keleti felében is, a virágzás foka és eloszlása módosulni fog, amint a dombok közé érek.
Kismórágy település Bajától kevesebb, mint 30 km-re van Link Link Link
Az akác az eddig látottak közül a legelmaradottabb stádiumban volt, több fa éppen kinyílóban volt csak. Tovább haladva a dombok tetején és déli oldalakban egészen jól virágzott az akác, viszont elvirágzóban lévõ példányt egyet sem láttam. 10 km-re az alföldi síktól, ahol több fa már a virágzás végén járt.
Tény, Baja közelében a fekete talaj és a kevés csapadék biztosan közrejátszott a virágzás elõrehaladtában, mert a szárazság siettette a virgázást, csapadék hiányában szinte kínjában is hamarabb képes elvirágozni az akác, de látványos volt a különbség azon a néhány km-en belül, a sík és a dombság között.
A Tolnai-dombság Link Link
Az egyik tolnai fagyzug mélyén Link Link
Elképesztõ!
Aztán hazaérve gyorsan körbejártam Becsehely környékét!
Becsehely mellett Zala megye egyik legcsúnyább fagyzugának mélyén Link
Ezen fagyzug kivezetõ részénél, közepes fekvésben vannak még virágzó fák, de a legtöbb fa az utolsó stádiumban van Link Link Link
Link
Úgy áll itt a virágzás, mint a bajai állomás mellett közvetlenül!
A jobb fekvéseinkben pedig úgy, mint Baja belvárosában, totál elvirágozva Link Link
Kukorica Becsehelyen, a mi kertünk végében Link
Lenti környékén kis túlzással tegnap vetették el a kukoricát, annak ellenére, hogy amennyiben elvetették volna akkor, amikor a következõ képeken látható, Nagykanizsától néhány km-re Becsehely felé lévõ Sormás település melletti kukoricatáblát, akkor térdig gázolnának benne!
Ugyanis Sormáson ilyen a kukorica Link Link
Az északi oldalakat és az árnyékban lévõ akácokat sehol nem vettem figyelembe, illetve mindig próbáltam a legtipikusabb példányokat lefényképezni!
Adalék még ehhez a kis szösszenethez, hogy Pécs-Pogány és Baja az elmúlt 1,5 hónapban közel azonos középhõmérsékletet produkált, míg Nagykanizsa és Iklódbördõce közel 1 fokkal van lemaradva mögöttük...
Úgy gondolom, az én közepes fekvésemben lévõ mérések adatai Link sokkal inkább visszatükrözik a térségi klímát, ezt a füge elfagyási példák és az akác-kukorica összehasonlítások is jól bizonyítják.
Az elsõ képet Barcs határában készítettem egy közepes kukoricatábláról Link Link
Az akácvirágzás végig a somogyi vonalon elõrehaladott állapotban volt, aztán Barcstól kelet felé fordulva Darány településhez közelede hirtelen sokkal kevésbé virágzott az akác, a képek már Sellye közelében készültek, teljes virágzásban lévõ akácok, az elsõ két képen egy nyílt helyen Link Link , ez pedig egy dél felé nézõ erdõsávban készült Link
Elvirágzóban lévõ akácot nem, vagy csak nagyon elvétve találtam, tehát hátrébb tartott a virágzás, mint a Csurgó-Barcs vonalon.
Tovább haladva Harkány-Siklós felé egy kicsit tovább romlott a helyzet Link Link
Ennél nagyobb kukoricát nem láttam arrafelé Link , sõt, sok helyen voltak ennél sokkal elmaradottabb táblák is annak ennelére, hogy errefelé valószínû hamarabb vetik, illetve a sötét színû talaj minden bizonnyal elõnyére szolgál a növekedésnek Link
Pécs felé közeledve aztán kicsit elõrébb tartott az akácvirágzás, voltak már a virágzás utolsó fázisában lévõ facsoportok is Link
Aztán nagy meglepetésemre Pécstõl Mohács felé fordulva újra kicsit, de érzékelhetõen gyengébben álltak az akácok Link , sõt, voltak részek, ahol gyengébben, mint Sellye környékén.
Egyébként a borult, idõnkét csöpögõ esõ ellenére is csodás volt Baranyai-dombság.
Mohács környékén jártam már régebben, de most jobban figyelve a tájat, az 56-os úton haladva a Dunával párhuzamosan észak felé, van egy kelet-délkelet felé nézõ dombvonulat, hát azok a lankák....
Nagyon szépek!
Akkor kezdett el rázendíteni jobban az esõ, így csak egy gyors akácképem van Mohács-Dunaszekcsõ közötti részbõl, vígan nyílt az akác Link
Baján egyszer régebben, 2005. februárjában voltam átutazóban, de semmire sem emlékszem belõle. A dombvidék peremérõl leérve a síkra az akác virágzási stádiuma jobb volt, mint a Pécs-Mohács közti útvonalon, Baja belvárosában pedig elvirágzóban volt az akác. Nyilván a hõszennyezés is rátett ott egy lapáttal.
A város túlsó felén, a meteorológiai állomás közvetlen közelében így álltak az akácok Link Link Link , a virágzás kellõs közepén.
A meteorológiai állomásnál Godazoli által leírtakat tapasztaltam, tényleg a környék legmagasabb pontján van, onnan délies irányba lejt a terep Link Link
Ez a kép pedig az egyik kis gödröt ábrázolja, ami itt köztem és a meteorológiai állomás között van, miközben én is már jóval lejjebb állok a fényképezés helyszínén, mint az állomás szintje Link
A bajai állomás középhõmérséklete és maximum átlaga elég magas, köszönhetõen az alföldi fekvésnek, alacsony tszf. magasságnak és a fekete talajnak, viszont a minimum átlaga a kiemelt fekvés ellenére elég alacsony, sõt, a környezõ kis gödrök valamelyikének alján bizony még alacsonyabb lenne, ami igencsak lehúzná a középértékét is. A környék nem teljesen sík, kisebb-nagyobb halmok, kupacok vannak körbe-körbe.
Visszafelé haladva, a Dunán átkelve Bonyhád felé vettem az irányt, és kíváncsian vártam, hogyan fog változni az akácvirágzás az Alföldrõl a tolnai dombvidék belsejébe hatolva.
Sejtésen beigazolódott. Azt vártam, hogy hiába szinte ugyanaz az idõjárás Baján és a Tolnai-dombság keleti felében is, a virágzás foka és eloszlása módosulni fog, amint a dombok közé érek.
Kismórágy település Bajától kevesebb, mint 30 km-re van Link Link Link
Az akác az eddig látottak közül a legelmaradottabb stádiumban volt, több fa éppen kinyílóban volt csak. Tovább haladva a dombok tetején és déli oldalakban egészen jól virágzott az akác, viszont elvirágzóban lévõ példányt egyet sem láttam. 10 km-re az alföldi síktól, ahol több fa már a virágzás végén járt.
Tény, Baja közelében a fekete talaj és a kevés csapadék biztosan közrejátszott a virágzás elõrehaladtában, mert a szárazság siettette a virgázást, csapadék hiányában szinte kínjában is hamarabb képes elvirágozni az akác, de látványos volt a különbség azon a néhány km-en belül, a sík és a dombság között.
A Tolnai-dombság Link Link
Az egyik tolnai fagyzug mélyén Link Link
Elképesztõ!
Aztán hazaérve gyorsan körbejártam Becsehely környékét!
Becsehely mellett Zala megye egyik legcsúnyább fagyzugának mélyén Link
Ezen fagyzug kivezetõ részénél, közepes fekvésben vannak még virágzó fák, de a legtöbb fa az utolsó stádiumban van Link Link Link
Link
Úgy áll itt a virágzás, mint a bajai állomás mellett közvetlenül!
A jobb fekvéseinkben pedig úgy, mint Baja belvárosában, totál elvirágozva Link Link
Kukorica Becsehelyen, a mi kertünk végében Link
Lenti környékén kis túlzással tegnap vetették el a kukoricát, annak ellenére, hogy amennyiben elvetették volna akkor, amikor a következõ képeken látható, Nagykanizsától néhány km-re Becsehely felé lévõ Sormás település melletti kukoricatáblát, akkor térdig gázolnának benne!
Ugyanis Sormáson ilyen a kukorica Link Link
Az északi oldalakat és az árnyékban lévõ akácokat sehol nem vettem figyelembe, illetve mindig próbáltam a legtipikusabb példányokat lefényképezni!
Adalék még ehhez a kis szösszenethez, hogy Pécs-Pogány és Baja az elmúlt 1,5 hónapban közel azonos középhõmérsékletet produkált, míg Nagykanizsa és Iklódbördõce közel 1 fokkal van lemaradva mögöttük...
Úgy gondolom, az én közepes fekvésemben lévõ mérések adatai Link sokkal inkább visszatükrözik a térségi klímát, ezt a füge elfagyási példák és az akác-kukorica összehasonlítások is jól bizonyítják.
Úgy gondolom, azt senki nem vitathatja, hogy egy térség éghajlatát a növényzet fenológiai állapota eléggé megbízhatóan visszatükrözi. Azon sincs mit vitatkozni, hogy a meteorológiai mérõállomások elhelyezése akkor tekinthetõ jónak, ha összességében ugyanazt tükrözik vissza az adataik, mint a fenológia. Ha ennek a fordítottját mutatják, akkor baj van!
Ilyen szempontok alapján szemlélõdtem az elmúlt két napban a Dél-Dunántúlon és a Duna mentén.
Azért ide, ebbe a fórumba írok róla, mert a meteorológia, mint tudomány, leginkább a mezõgazdasági termelésre van kihatással, illetve annak támogatására szolgál.
A képek minõségéért elõre is elnézést, egyrészt nagyon rossz fényviszonyok voltak végig, másrészt nagyon kellett sietnem!
Az útvonal: Nagykanizsa-Sellye-Harkány-Pécs-Mohács-Baja-Bonyhád-Kaposvár
Elsõre nézzük a tél minimum hõmérsékleteit, amelyek nagyon kedvezõ tartományban voltak a Dunántúlon abból a szempontból, hogy pont a füge elfagyása-túlélése határán mozogtak, amint két leghidegebb éjszaka térképe is nagyon jól mutatja Link Link
Nagykanizsa 16, Iklódbördõce -15, Pécs-Pogány -11, Sellye -15, és Baja is -15 fokos minimummal zárta a telet.
A füge -13-14 fokon már láthatóan sérül, -15 fokon elfagy, természetesen vannak különbségek, de éppen ezért több példányt is lefényképeztem.
Sellyén elég sok helyen van füge, legtöbbjük házfalhoz közel, hogy az épület által sugárzott hõ egy kritikus érték esetén biztosítsa a túlélést.
A város sík, alföldi jellegû területen fekszik, egy kis halmon.
Településszerkezetileg más, mint a zalai települések, sokkal sûrûbben vannak a házak, így valamennyi hõszennyezést biztosan kapnak a növények, ennek ellenére sajnos nagyon sok komolyan sérült fügét találtam, akár házfal közelében is Link Link , sõt, volt amelyik teljesen elfagyott Link Link
A házak láthatóan nyújtottak némely esetben annyi védelmet, hogy a fügék éppen csak túlélték az állomás által mért -15 fokot, de a sok elszáradt ág azt sejteti, hogy a háztól elég távol bizony már semmi esélyük nem volt. Ezt a következõ kép is bizonyítja, amin a füge sajnos elég távol van a háztól, a kerítésen túl, a járda mellett, így elpusztult Link
Aztán volt olyan példány is, ami egészen jól átvészelte a -15 fokot Link , illetve volt olyan füge is, ami szinte be van építve a házfalba, azt szándékosan nem fényképeztem le, hiszen ott már elég erõsen jelentkezik a hõszennyezés.
De összességében elmondható, hogy a -15 fokos téli legalacsonyabb hõmérséklet erõsen megtizedelte a sellyei fügeállományt.
Baranya megye ezt a telet úgy úszta meg még komolyabb fagy nélkül, hogy amikor a hó és a hideg is jelen volt a térségben, akkor dél felõl befelhõsödött, így a hõmérséklet zuhanása egy bizonyos értéknél megállt. Ennek köszönheti részleges túlélését a már múlt éven is bemutatott, Pécs közvetlen közelében lévõ Kozármisleny település egyik fügéje, amely a falu közepén lévõ fagyzugban van, igaz, nem a völgytalpon, hanem már az emelkedõ részen, házfalhoz közel.
Így nézett ki tavaly Link , és így fest most Link Link
Amennyiben 3-4 órával késõbb felhõsödik be azon az éjszakán, abban az esetben biztosan súlyosabban sérült volna, így szerencsére lesz rajta termés, és maradtak ép ágai, hajtásai. Bár meglepõ, hogy a múlt éven nem elfagyott, a képen is látható ép része fagyott teljesen el az idei télen. Eközben a Kozármislenyhez közeli Pécs-Pogányon -11 fokos téli minimumot mért az állomás...
Ezek után nézzük akkor a -15-16 fokos minimum értéket produkáló nagykanizsai és iklódbördõcei állomás között félúton lévõ Letenye város fügéit. Én Becsehelyen -11,6 fokos minimumot mértem a télen. Letenye nagyon hasonló fekvésû, mint Sellye, ezért alkalmas az összehasonlításra. A két említett állomáson mért hõmérséklet ellenére a városban elpusztult füge nincs.
A házhoz közeli példányok így festenek Link Link
Ez elég távol van már a háztól, teljesen ép Link Link
Ez utóbbi két kép ráadásul elég rossz fekvésben lévõ fügét ábrázol, hisz a Mura folyó elég közel található hozzájuk, vagyis nagyon alacsonyan, mély, igaz sík területen vagyunk.
Ez pedig Lenti település szintén sík részén lévõ egyik fügéje, messzebb a nem fûtött épülettõl, mint a sellyei járda melletti füge a fûtött lakóháztól, teljesen sértetlenül Link Link
Ilyen szempontok alapján szemlélõdtem az elmúlt két napban a Dél-Dunántúlon és a Duna mentén.
Azért ide, ebbe a fórumba írok róla, mert a meteorológia, mint tudomány, leginkább a mezõgazdasági termelésre van kihatással, illetve annak támogatására szolgál.
A képek minõségéért elõre is elnézést, egyrészt nagyon rossz fényviszonyok voltak végig, másrészt nagyon kellett sietnem!
Az útvonal: Nagykanizsa-Sellye-Harkány-Pécs-Mohács-Baja-Bonyhád-Kaposvár
Elsõre nézzük a tél minimum hõmérsékleteit, amelyek nagyon kedvezõ tartományban voltak a Dunántúlon abból a szempontból, hogy pont a füge elfagyása-túlélése határán mozogtak, amint két leghidegebb éjszaka térképe is nagyon jól mutatja Link Link
Nagykanizsa 16, Iklódbördõce -15, Pécs-Pogány -11, Sellye -15, és Baja is -15 fokos minimummal zárta a telet.
A füge -13-14 fokon már láthatóan sérül, -15 fokon elfagy, természetesen vannak különbségek, de éppen ezért több példányt is lefényképeztem.
Sellyén elég sok helyen van füge, legtöbbjük házfalhoz közel, hogy az épület által sugárzott hõ egy kritikus érték esetén biztosítsa a túlélést.
A város sík, alföldi jellegû területen fekszik, egy kis halmon.
Településszerkezetileg más, mint a zalai települések, sokkal sûrûbben vannak a házak, így valamennyi hõszennyezést biztosan kapnak a növények, ennek ellenére sajnos nagyon sok komolyan sérült fügét találtam, akár házfal közelében is Link Link , sõt, volt amelyik teljesen elfagyott Link Link
A házak láthatóan nyújtottak némely esetben annyi védelmet, hogy a fügék éppen csak túlélték az állomás által mért -15 fokot, de a sok elszáradt ág azt sejteti, hogy a háztól elég távol bizony már semmi esélyük nem volt. Ezt a következõ kép is bizonyítja, amin a füge sajnos elég távol van a háztól, a kerítésen túl, a járda mellett, így elpusztult Link
Aztán volt olyan példány is, ami egészen jól átvészelte a -15 fokot Link , illetve volt olyan füge is, ami szinte be van építve a házfalba, azt szándékosan nem fényképeztem le, hiszen ott már elég erõsen jelentkezik a hõszennyezés.
De összességében elmondható, hogy a -15 fokos téli legalacsonyabb hõmérséklet erõsen megtizedelte a sellyei fügeállományt.
Baranya megye ezt a telet úgy úszta meg még komolyabb fagy nélkül, hogy amikor a hó és a hideg is jelen volt a térségben, akkor dél felõl befelhõsödött, így a hõmérséklet zuhanása egy bizonyos értéknél megállt. Ennek köszönheti részleges túlélését a már múlt éven is bemutatott, Pécs közvetlen közelében lévõ Kozármisleny település egyik fügéje, amely a falu közepén lévõ fagyzugban van, igaz, nem a völgytalpon, hanem már az emelkedõ részen, házfalhoz közel.
Így nézett ki tavaly Link , és így fest most Link Link
Amennyiben 3-4 órával késõbb felhõsödik be azon az éjszakán, abban az esetben biztosan súlyosabban sérült volna, így szerencsére lesz rajta termés, és maradtak ép ágai, hajtásai. Bár meglepõ, hogy a múlt éven nem elfagyott, a képen is látható ép része fagyott teljesen el az idei télen. Eközben a Kozármislenyhez közeli Pécs-Pogányon -11 fokos téli minimumot mért az állomás...
Ezek után nézzük akkor a -15-16 fokos minimum értéket produkáló nagykanizsai és iklódbördõcei állomás között félúton lévõ Letenye város fügéit. Én Becsehelyen -11,6 fokos minimumot mértem a télen. Letenye nagyon hasonló fekvésû, mint Sellye, ezért alkalmas az összehasonlításra. A két említett állomáson mért hõmérséklet ellenére a városban elpusztult füge nincs.
A házhoz közeli példányok így festenek Link Link
Ez elég távol van már a háztól, teljesen ép Link Link
Ez utóbbi két kép ráadásul elég rossz fekvésben lévõ fügét ábrázol, hisz a Mura folyó elég közel található hozzájuk, vagyis nagyon alacsonyan, mély, igaz sík területen vagyunk.
Ez pedig Lenti település szintén sík részén lévõ egyik fügéje, messzebb a nem fûtött épülettõl, mint a sellyei járda melletti füge a fûtött lakóháztól, teljesen sértetlenül Link Link
Már vannak olyan szerek amelyek csak a károsító rovarokra hatnak, és így minimális hatással vannak a hasznos rovarokra. Hatásuk a rovar izomszövetének összehúzódását akadályozza meg, és az ebbe pusztul bele. Természetesen az áruk is jelentõsen magasabb, illetve ezek nem szabad forgalmi kategóriájú szerek. Pl.: Link
Gyomlálás közben én is nyomkodtam õket szét,mivel a talaj puha volt és nem bírtam össze taposni így egy hatásos módszerrel hogy a kezem se legye trutyis a hátánál (jobb esetben a szárnyánál) megfogva a fejét a háta felé érdemes letörni.
Egyébként Calypso-val fogjuk leszórni gyors és halálbiztos Link
Egyébként Calypso-val fogjuk leszórni gyors és halálbiztos Link
Ma kereken 1mm hullott.
Dr. Zivatar: Nálunk már elkezdtek kelni a hétvégén, ezért is lett lefújva.
Koczkás: teljes mértékben egyetértek a növényvédelmi stratégiáddal , ha nem muszáj ne permetezzünk, én is leszedném az egész kertrõl is akár, persze ha lenne idõm, de sajnos abból van a legkevesebb, már a metnetre is alig jut. 
.
Dr. Zivatar: Nálunk már elkezdtek kelni a hétvégén, ezért is lett lefújva.
Koczkás: teljes mértékben egyetértek a növényvédelmi stratégiáddal
, ha nem muszáj ne permetezzünk, én is leszedném az egész kertrõl is akár, persze ha lenne idõm, de sajnos abból van a legkevesebb, már a metnetre is alig jut. . 
Mivel nincs olyan brutális területen és a permettel is spórolni akartunk nekiláttunk két délután a bogarakat és a petéket is leszedni.
Igen komoly mennyiséget sikerült likvidálni.
Mi a jövõ hétre tervezzük a permetezést, megvárjuk hogy a melegben kikeljenek a peték így egyszerre lemegy az öreg és a fiatal bogár is.
Az a 17mm pedig isten ajándéka volt hogy pont ott pont azon a helyen...........
Az a 17mm pedig isten ajándéka volt hogy pont ott pont azon a helyen...........
A vasárnapi hatalmas szerencsének köszönhetõen (17mm esõ) a burgonyát csak tegnap tudtuk lepermetezni, ugyanis tegnapra száradt meg annyira a sorköz, hogy bele lehetett menni. Természetesen a növénnyel nem borított, és korábban nem öntözött területeken már másnap száraz volt a talajfelszín. Hétvégén az egész kertet át lehet majd kapálni, hogy ne cserepesedjen fel a talaj. Az udvarban a fû ismét kizöldült, és a többi növény is üde zöld. Sajnos ez nem mondható el a környék minden területérõl, pl. a szomszéd faluban a fû szinte sárga és ki van égve. Képeket holnap készítek és hozok.
Még este kimentem egy kicsit horolni és kellemesen csalódtam, az igaz hogy az esõ nyoma alig látszódót de legalább az olyan helyeken ahol jobban levolt taposva a föld könnyebb volt felkapálni.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat