Agrometeorológia

Pontosan milyen örökzöld bokor? Abba beletartozik a tuja vagy a fagyal is.

Szeretném megkérdezni, hogy tudjátok-e, mi lehet a gondja a mamámék örökzöld bokrának?Az összes levele tele van fehér foltokkal, de ugyanez a jelenség megfigyelhetõ az unokatestvéreméknél is.
Gondolom valami gomba lehet vagy valamilyen betegség, remélem tudtok valami választ adni.
Elõre is köszi.

Iszonyú mennyiségû lótetû van az idén, és muszáj volt venni Arvalint, de egy kg. 1800 HUF!

Sajnos a krumpli növekedésén meglátszik a esõ hiánya,az a patakvíz amibõl locsolunk nem tartalmazza azokat az anyagokat ami a növényeknek kellene, sok helyen locsolás után amikor felszárad a talaj valami fehér kiütéses foltok vannak a talajfelszínen.
Link
Link
Link
A Cleopátra azért beindult szépen:
Link
Link
Link
Link
A hét eleji öntözésnek és a kevés esõnek köszönhetõen a nagyobb szárú krumpliban még nedves a talaj.
Link

A seregélyek itt is sok kárt okoznak, de idén még nem jöttek, viszont a verebek eszik idén elég rendesen a cserit, leverik kivágdossák, de azért bõven marad a családi fogyasztásra belõle. Folytatás: Paradicsomoknál jártam: Holland féldeterminált: Link Korall: Link Paprikák: Link Link Bab: Link Ennyi egyelõre, jó locsolást, és eredményes védekezést a kártevõk ellen mindenkinek!

Valamit tudnátok ajánlani a csóró-madarak ellen? Lenne légpuskás leszedés, de ezt én is elvetem,nem gyilkolni akarok, csak elzavarni õket,egy utca után 200 méterre ott a gyep;
Link

Nagyon szép a cseresznyéd,meg a többi földi gyümi, olyan ellopós fajta. Nyammm..
Vigyázz rá,mert nálam is éredik, de a seregélyek nagy gyûlést tartanak a szomszéd magas fáján.( az éppen a szélmérõ)

Nagyon klassz az Othello, és szépen indulnak a dugványok. Nálunk most 4 indult el szépen a tavalyi friss dugványokból, bízom benne, hogy ezek már maradnak is Az eredeti tõ sokkal gyengébb a Tiédnél, nem lesz rajta ilyen sok, de szegény mostoha helyen van, tényleg csak az életösztöne mutatta meg, hogy egyáltalán ott van.

Nálunk így néz ki most a helyzet: cseresznye Link eper Link ribizli Link kajszi Link körte Link köszméte Link bodza Link õszibarackok Link Link uborka Link sdinnye Link gdinnye Link nagydobosi sütõtök Link Paradicsomok: Kecskeméti Link Lugas Link Korai Link A többit majd legközelebb.

Én hegylakó vagyok Mivel Nyíregynek ezt a részét ahol lakom, Sóstóhegynek nevezik. Van is 3 "hegyünk" (Keselyûs-, Kereszt-, és Bodó-hegy (gugli earthön is látszik)

Bizony más a talaj.. Majd csinálok olyan képet a szomszéd területrõl, amin szépen látszik a talaj foltossága, ami a magassági különbségekbõl ered (pedig nem is olyan nagy különbségek, csak épp enyhén hullámos).
Az a rész amit legelõnek hívunk mi (régebben tehenet legeltettek ott, most birkák-kecskék járják), egy vizenyõs rét. Fekete talaja van, benne apró csigahéjakkal. Járnak oda kócsagok is, a pocsolyákból halászni.

Egy tavalyi kép, ilyen szép volt a borókás, most szárad el Link Ezt a ritka homoki növényt se látom sehol Link

Óriási eltérés van a buckák talajszelvényében, korábban terepgyakorlatok alkalmával volt szerencsém ezt is (egy védett parabolabucka szélén és annak közelében fúrtunk) megfigyelni. Nagyon érdekes, hogy a homok abban a pillanatban, hogy megfelelõ nedvességet kap az alsóbb rétegekbõl máris megindul rajta a humuszosodás, valamivel kötöttebb lesz, nagyobb rögökben porlik az ember kezében, nem lesz annyira "folyós" (futóhomokból humuszos homok lesz) ez a sivár vidéken maga a mészlepedékes csernozjom "szupertalaj" amit azonnal ellepnek a növények és tovább javítják. Egy kis trágyázás, szántás és máris kész a nem is olyan rossz homokos termõtalaj, ilyeneket próbálnak megmûvelni a környéken (itt Debrecen határában is van erre példa), néhol egész jó eredménnyel. Fura világ ez, ennél csak a szikes puszták mikroformái érdekesebbek: szikpadkák, köztük a csillogó vizû sekély sós tavacskák, sótûrõ és nedvességkedvelõ növénytársulások váltják egymást egy szemre szinte teljesen sík vidéken (pl. a Hortobágyon). Ezen a területen csak a talaj felsõ 5-10 cm-ét vizsgálva ilyen eltéréseket produkál a természet. Tényleg fantasztikus!

Hogyne-hogyne, azért is tettem utána a vigyorgó napszemüveges csákót, mert bár az éjszakai hõmérsékleteknek is lehet hozzá köze, de tényleg így van, a buckák közötti mélyedések alján megülõ csapadékvíz külön kis oázist tud létrehozni ott!
Megnéznék egy buckatetõ és egy buckagödör talajszelvényt, micsoda különbség lehet a felsõbb rétegekben!
Akkor Te és Hari buckalakók vagytok

Jól mondod! De mellette ott van a talajvíz hatása is, persze nem minden egyes mélyedésben. Sokszor az ilyen "gödrök" belvizesek, valóságos miniatûr mocsarak, növényzetük is merõben más mint a buckáké. Hari egyik képén is ott a kecskefûz a "gödörben".
Még a talaj is teljesen más lehet lent, mint fent, azelõtt ilyen helyekrõl szedték a vályogvetõk az agyagot, míg 50 méterrel odébb szép sárga bányahomokból van a "hegyoldal". Épp ez a szép ebben a tájban: a változatosság...külön kis világok 50-100 méterenként.

Hari, szép képek, bizony magával ragadó vidék. Nekem is volt szerencsém ilyen helyen cseperedni.
Ma meg a Nyírség egyik legszélsõ buckáján kertészkedni...a fórumot olvasva már el se merem mondani, mennyi vizet kapnak a fák és milyen idõközönként...

A borókák kapnak vizet, meg még néhány hamisciprus, és az az ágyás is, ahol a rózsák is vannak.
Denevérek is vannak, alkonyattól látni a levegõben körözni.

Hát ne dobálózdjunk mi itt a 100 literekkel, holott Hari földje megérdemelné ezt,az égiektõl. A rózsákra elég lenne 5 liter is.

Nagyon szép képek Hari, engemet az ausztráliai Kroki-Dunde filmjére emlékeztet,amikor fogadja a vendégeit, ahol gyurgyalagok helyett óriás denevérek csüngenek a fán...

Hát bizony, a buckák tetején magasabb az éjszakai hõmérséklet (alacsony rh, nuku harmat, kiég a fû), közöttük a mélyedésekben meg alacsonyabb (magasabb rh, ezáltal van harmat, zöld a fû)

Így van, azért írtam, hogy az én 110literemet kell-e ismételni 2-3naponta, he-he!

Nálam annyiból jobb a helyzet, hogy csak egy öntözendõ cseresznyefa van ásott földben (egy másik egy dió, ám azt locsolni nemigen kell), a többi alatt dús gyep van (itt, a gyümölcsös egy részét ábrázoló képen jól látszik: Link ) és a talaj is kötött fekete föld.

Mai képek, innentõl: Link az akácvirágzás vége. A homokbuckák közti mélyedésekben zöld a fû: Link míg a dombokon száraz Link (itt költenek a gyurgyalagok). A borókáink rozsdásodnak Link A szomszéd földje most nem zöldebb, sõt: Link Link Link Az oázis a mi "kertecskénk" Link néhol egész hosszú fûvel Link Alakuló évelõ dísznövényes ágyás Link nyílik már a rózsa Link végül egy lonc-féle Link

Az a hõségtõl, vagy a Rh.-tól is függ.Helyi tapasztalat szerintem.Ha 2 naponként sarabolóval,kapával belevágtok a "csurgóba",kitányérozott helyre, és nedves 10-20 cm. mélyen akkor nem kell öntözni.Én a homokra vagyok belõve, itt 3-4 naponként kell a 100-150 liter,mert ha beforrósodik a feltalaj, leáll a felszívó erõ, megfõ a bolyhos gyökérzet.
Ha viszont nedves a talaj 20 cm mélyen, akkor nem érdemes locsolni, mert a túlöntözés gyökér-gombákat, levegõ-hiányt okozhatnak.Jót tesz ilyenkor egy feltalajos,2-5 cm-es sarabolás,szellõztetõ kapálás (az öntözõ csatornára).

"Én így próbálom a fákat nedvességhez juttatni.
2 naponta kb. 2-300 liter/fa"

Ezt Koczkás irta, azért is szóltam, mert ez túl sok.

Meg rengeteg sárgabarack lesz. Majd 2-3 hét után beindul a természetes ritkulás, de ha maradnak, akkor érdemes a terhes ágakat kikötözni,nehogy egy átlagos zivi szele lehasítsa az egész oldalágat.

Ezek szerint a 110liter/fa tegnap fák alá juttatott víz 2-3naponta megismételendõ?
Az sem sok egy kicsit (hisz a mélyben még van nedvesség)?

Hello Koczkás!

Látom a képeket, nagyon szépek, a szõlõ már virágzik?Persze az Othello.

A fák, alma-barack öntözése is idõszerû, a képeket látván azért a kör gyûrût tehetnéd beljebb, olyan 20-30 cm szélesre,a törzstõl 50 cm.-re, akkor jobban oszlik el a víz.Az aktív, felszívó gyökérzóna ilyen középidõs fáknál a fél-egy méter, nagyobbaknál a 2-3 méternél optimális.
Viszont ilyen kötött talajon (szürkés-fekete), a 2-300 liter szerintem kicsit sok, elég a 100L/2 nap.

Más; kopogtassuk meg a sárga-õszibarackfák kérgét vmi.szerszámmal, és ha dongó, alacsony hangot észlelünk,kaparjuk meg a háncsot ott ahol mézgásodik, vagy sebhelyet látunk.
Kéregmoly fészke feltételezhetõ.A hasadékba pedig injektáljunk olajos rovarölõt, mint a környezet kímélõ Agrol-olajat, persze 1:1 ben higítva.Ez megfullasztja a pajort,kukacot, azontúl meg nem bántja a háncsot, sõt lezárja a kedvezõtlen kiszáradást, és sejtosztódást,gyógyulást okozhat.

Szia!
Nem esõvízgyûjtõ.
Az esti kannából való locsolások vízgyûjtõedénye (szivattyúval nyomjuk oda).

Hello!
Abban a kádban az esõvizet gyûjtöd? Mennyire szokott megtelni?

Képeid láttán kedvet kaptam kirohanni a már nagyon kevés fényben lefotózni a kertet, így a néhol homályos képek ennek köszönhetõek.

Borsó: Link
A burgonya már kezd szépen sorolni: Link
Paprika (különbözõ stádiumok): Link
Paradicsom (a java még kicsi, három ilyen nagy): Link
Uborka (most indulnak meg): Link
A gyömölcsös egy részlete: Link
Maga a kert: Link
Kertrészlet a hellmannal és garázzsal háttérben: Link

Egy képpel még tartoztam Kutatónak az Othelló szõlõrõl.
Nagyon szépen alakul ismét, rezisztens fajta ahogy azt megbeszéltük a múltkor.
Link
Link

8 új dugványból 5 szépen hajt.
Link

A paradicsom is kezd alakulni
Link

A borsó siralmas. Elvileg eladásra is szántunk belõle, de nagyon megsínylette a meleget és a csapadékhiányt.
Link
Link

Én így próbálom a fákat nedvességhez juttatni.
2 naponta kb. 2-300 liter/fa
Alma
Link
Barack
Link
Link
Eper is szépen alakul
Link
A bodza virágát üdítõnek használjuk fel.
Link

A borsó nagyon messze lett ültetve a szivattyúktól így azt csak nehezen tudtam locsolni, és akkor is kis mennyiséggel, meg is látszik rajta.
Fúrt kutak nélkül már keresztet lehetne vetni az egész kertre.
A többi növényt csak szigorú locsolással lehetett valamilyen szinten normális állapotba tartani.
(Peti a rózsát is)

Végül egy komodói sárkány
Link

Ahhhhh....
Ezek a videók önmagukért beszélnek.
Tényleg nagy a szárazság nálad!
A rózsa azért szép! Valamilyen sivatagi fajta?

Kicsit félreérthetõen írtam, a porzós most, a termõ meg holnap, 1-2 nap különbség van köztük virágzásban!

Az is szép mennyiség..
Nálunk dettó, csak itt más a talaj.. Mi az a pár mm. A szél most is élénk, jó szárító..

Sajnos nem volt valóban így jelenleg az 52 nap/ 1,5 mm.-nél tartunk.
Két tegnapi rövid videó a helyzetrõl.
Link
Link

Milyen az a széri átok?

Nálunk se esett 14 óta (1.5mm), elõtte pedig ápr. 17-én esett utoljára érdemleges (komoly 5.5mm). Az áprilisi csapadék 6.5mm.

Most virágzik a porzós kivi Link Link Link

Szép estét!

Ma ismét kisebb szerencsénk volt ugyanis hullott 6mm esõ. A kertben a talajfelszín ugyan már délutánra felszáradt, de a felszín alatt, illetve az öntözött helyeken még nedves volt. Az esõvíz gyûjtõm ismét megtelt,sõt már túlfolyt. Pont tegnap tisztítottam ki, kb 650l-es, majd a hétvégén még két 200l-es hordót is beállítok mellé: Link A kertünk alatt lévõ napraforgó szépen megugrott a múltkori és a mostani esõnek köszönhetõen: Link Végül virágok a kertbõl: Nyílnak az amarilliseim: Link Link Törökszegfû: Link Link
Koczkás: Hallottam, hogy megint nem volt esõ Nálatok [esõ] Remélem hamarosan megtörik a rossz szériátok.

Ide is: szép írisz-gyûjtemény Nyírszõlõsbõl: Link Link több 100 fajtából áll.

Láttad volna, amikor élénk-erõs szél volt jópár hete, a homokot fújta-hordta a szél, tényleg mint a Szaharában.

Tejóég!
Félelmetes!
Mint a Copacabana

A mienk még csak most virágzik, nem kapta meg idõben a vizet,sajnálom hogy megint nem volt nálatok komolyabb esõ itt 8mm esett de mintha nem is lett volna, délutánra már semmi nem látszott belõle, de az öntözött területeken jobban tudott hasznosulni ott valószínûleg még holnap is sár lesz, még szerencse hogy elkezdtük az öntözést, nem bíztunk az esõben.

582 Snowhunter, kb 60 éves.

Így néztek ki a környezõ szántóföldek május 6-án (most is, csak annyi kül., hogy a kukorica pár centivel nagyobb..). Látszanak a szél által létrehozott homokfodrok, mint a sivatagban. És a mi borókáink, csupa rozsdásak a tûlevelek. Majdnem minden nap öntözzük Link utolsó képen: a szél a betonútra hordta a homokot.

Ok!
A barackfa sajna megadja magát. Ha nem javul, ki kell vágni, még a gyökereket is kiszedni, mert ez a gyökér-golyva (gombás+vírusos fertõre utal).Ha a gyökerek barnás-pirossas felszínûek,és-vagy ripacsosak, akkor ez van.
A helyébe 1-2 évig más növényt, esetleg zöldséget,termelj, majd ezután lehet õszibarack, meggy-cseresznye, vagy alma-birs.

Bár alattomos féreg még a gyökérmoly, a háncs alatt 10-50 cm.-re a talajtól megbúvó kártevõ, olyan 3-5 cm.-es kövér kukac.Ha többen vannak, képesek a háncs-tápcsatornát teljesen körberágni, és a következmény a fa halála.
Köszi a talcsit, remélem segíthettem.

Nagy szenvedések árán, (amit a csapadékhiány okoz és locsolással kell pótolni,) de elkezdtük ma a "szüretet"
Link

Köszönöm a választ!

Általában a kis fák esetében a törzset övezõ 1méteres, a nagyobbaknál 1,5-méteres sugárban öntöztem szét a vizet, ezek szerintem ezt jól tettem.
A tápanyagon gondolkoztam, ám fák java gyepes talaj felett tenyészik és az aljnövényzetet nem akartam táplálni, lehet rosszul gondolom.

Erõsen petyhüdtek a levelek, és gyümölcsrõl már (már tavaly sem) szó nincs, egyszerûen a fa életérõl van már szó.
Permetezni már nem fogom, meglátom az öntözés segít-e rajta, ha nem, kivágom, nem hagyom szenvedni, nincs annál rosszabb, hogy védem a fát, ám hiába (nagyon szeretem a fákat, a mieinket különösen, szinte fáj, ha szenvednek, egy meggyfát különösen imádok, a tavalyi moníliaözön szinte elvitte, ám gondoztuk és szépen túlélte, sõt, becsülettel terem, szinte naponta néztem, tavaly és idén is).
Sajna eme talajon nem igazán érdemes kajszit ültetni, 7-8év után agóniájuk következik.
Már csak kettõ kajszi van, egyiket nemsokára már vágom ki, teljesen elszáradt, amit ma locsoltam, még tenyészik, meglátom túl éli-e az évet.

Szerintem jól csináltad, elegendõ a víz.
Láttam múlt héten a veteményes kerted, szerintem jó a talaj, nem olyan "fosó-homok",mint ami felénk van pár helyen.(ha belelépsz, elmerül a kalucsnid bokáig).
A gyümifák általában középmélységben (30-50 cm) veszik fel a tápanyagot aktívan.Ha az öntözés törzstõl kifelé 0,5-1-1,5 méteres sugárban történik, akkor a felszívódás tökéletes.A 100-150 liter kb.10-20 cm.ig áztatja át, ami persze lassan 48 óra alatt szivároghat mélyebre(kötöttebb talaj.)
Érdemes a vödrözékor 1-1,5 evõkanálnyi mikroelemes tápsót is bekeverni.
A sárgabarackod ha beteg lehet, sokat használt az öntözés.Bár vannak jelek, ha megnyúltak a levelek, vagy kanalasodnak,a színûk sötétzöld,akkor jó hatásos az öntözés.Ha viszont tovább tart a levél-petyhülés, azonnal permetezni a leghatásosabb gombaölõvel,felszívódó,levélen keresztül. Ha nincs baj,akkor a felületi védelmi szerekkel, (Dithane M45) lehet a csontikat védeni.Érés elõtt, kb. 20 nappal.

A gyümölcsmentõ akció nagy része megcsinálva.
A 45 már kifejlett (átlag 10-15éves) gyümölcsfából a 22 legfontosabb, meglocsolva.
Jórészt azok, amelyek messze esnek a szivattyútól és az 50méternyi (a kert végéig elérõ) locsolótömlõ hatáskörétõl.
Így a tömlõbõl vödrökbe gyûjtve a vizet egyedül szétszortíroztam 15 delikvensnek, hét a tömlõvel, egyszerûbb módon lett megöntve.
Minden fa alá átlagban bõ 110liter víz jutott, a kisebbek 90-100, a nagyobbak 110-130l, egy nagyon rosszul kinézõ sárgabarack 200litert kapott.
Összesen majd három köbmétert locsoltam szét, ebbõl kettõ vödrözve, átlagban 15-20mérett cipekedve.
Egy óra alatt végeztem feszített tempóban, ki is vagyok...

Kérdésem a hozzáértõkhöz: Az igen ritka szükségessége folytán nem vagyok ebben (szerencsére) jártas és azt kérdezném, ez az átlag 110liter víz/gyümölcsfa mennyire elegendõ?

A szomszédasszony legalább csinos volt, he-he?

Tegnap esti locsolás:
Link
Link
Link
A szomszéd asszonynak már minden baja volt hogy a szórófej áthordott a kertjébe

Nagyon szép példányok és tetszik ez a szoliter kialakítás is. Teljes mértékben igazad van. A yucca recurvifoliának Debreczy Zsolt szerint a könyvében(Télálló kaktuszok, agávék és pálmaliliomok)is megemlített DNY-i régi a legjobb:
"Dél-Baranyában az Alföld felõl áramló meleg párosul a horvátországi területek, az Illyricum felõl áramló nedves légtömegek hatásával. Barcs területén például a sok évi hõmérsékleti átlag 10,2C, a csapadék pedig787mm!!!"
Valóban itt azért rosszabb a helyzet, mert mi jóval többet kapunk a keleti hedegekbõl, mint ti. Ráadásul tavaly gyakorlatilag mi termeltünk ki egy hidegpárnát is, ami errefelé elég nehezen szokott feloszlani az utóbbi években. Egyébként a recurvifilának tanácsos a rászáradt leveleit rajta hagyni a törzsén, mert az is védi valamennyire. Állítólag 10 fokkal is melegebben tartja a kinti valós hõmérséklethez képest.

Én a fügével nem nagyon foglalkozok, mert be is vallom nem szeretem, utálom az ízét, de itt a lakótelepen sok példányát látni, viszont a városi szennyezett levegõ miatt nem tanácsos enni belõle. Egyébként a kivid felkeltette az érdeklõdésemet. Egyszer ültetni szeretnék.

Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2215 - 2009-05-18 19:29:44)


Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.

A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.

A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!

Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).

Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!

Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2214 - 2009-05-13 18:59:31)

Ha viszont "rückverket" hoz a június, sok esõvel, akkor meg a katlan környékét kapáljuk fel, hogy szellõzzön a felsõ gyökérzóna,nehogy vmi. penész-golyva fertõzést kapjon a fa.

Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2213 - 2009-05-13 18:46:3

Nem vagyok én olyan szakember, mint Bálint-gazda, csak a több évtizedes tapasztalat jön ki belõlem.Csonthéjas-gyümi kedvelõ vagyok,fõként cseresznye-meggy-öszi-sárgabarackjaim voltak, vannak.

Jót tesz az öntözés ilyenkor.Az 5-10 éves fáknál alkalmaztam a ki-katlanozást, olyan 10-20 cm.mélyen, és az ág csurgó átmérõig.Ha az megtelik, akkor elég 2-4 naponként megismételni, de csak a szárazság, kevés Rh. esetén.
Ez van alulról, de felülrõl pedig nem árt, sõt hasznos kicsi védõvegyszerrel(gomba-róvarölõ) is permetezni a lombot,gyümölcs-csoportosulásokat.
Ide kapcsolódna az is, hogy tápanyag-utánpótlásban nagyon jó, és hatékony lehet a permetbe kevert, vízben gyorsan oldódó, kolloidos mikroelemek, és makroelemek (N-K-P+ vas-réz-mangán-bór-Mg..stb)pláne ilyen szárazságban.
De egyre vigyázunk,- az adagolásra.Szigorúan csak az elõírt töménységben, ált.0,3-0,6 %, 10 literbe 3-6-centil.=féldeci.Esetleg max: 1 deci, de akkor légporlasztásos, nagyon terítõ géppel vigyük fel a lombra mostan.Érzékenyek a gyümölcsöskék, meg a fiatal levelek,hajtásvégek, nehogy perzselés, leégetés legyen a vége.
A permetezést is 3-6 naponként ismételhetjük lombtrágyával.
Ahol nincs öntözésre mód, ez is szép eredményeket produkálhat.