Bioszféra

Kevés az esély,hogy a megyei vagy helyi önkormányzatok vagy az illetékes állami hivatalok közszolgái valaha hallottak volna ezekrõl az ökológiai dinamikai folyamatokról vagy ismernék a háttér törvényszerûségeket.Emellett nehéz lenne kommunikálni a gyors eredményt váró átlag állampolgárnak,hogy türelem....sajnos...

Sziasztok!

Segítségeteket szeretném kérni. Milyen jószág lehet az, ami kb. úgy néz ki mint a hagyományos légy, de fele akkora és abban viszont a szúnyogra hasonlít, hogy neki is van egy szívókája, amivel úgy be tudja oltani az embert, hogy a helyén akár hónapokig(!) tartó vörös folt marad, ami irtó ronda és nagyon viszket. Hihetetlen lassan gyógyul tehát. Több évvel ezelõtt volt elõször, hogy egyik nyáron ezek megjelentek. Elég csúnyán néztem ki hónapokon keresztül ott ahol megcsíptek. Több év után most megint megjelentek, és ma derült csak ki, hogy több munkatársam is összefutott velük. Az egyiknek még a bokája is feldagadt, a másiknak, sok apró hólyagból álló csípésnyom volt látható az ujján. Nekem most egy ilyen csípés a sípcsontomon figyel: kb. 2 forintos nagyságú, izzóan vörös, és marhára viszket. Egy másik a bal karomon éktelenkedik, az meg olyan mintha agyonvakartam volna (pedig nem nagyon bántottam). Ez még(!) nem annyira vörös, de szerintem be fog ez is durvulni! Szóval tudja valaki, hogy milyen dögök ezek???
És lehet valamivel ellenük védekezni a szokásos dolgokon kívül (off, stb...) Ha már megcsípett, mivel lehet leghatékonyabban kezelni! Elõre is köszönöm a válaszokat!

Lehet, hogy akik elrendelik az irtásokat ilyen esetekben, azok nem hallottak az összeomló túlduzzadt populációkról?

Úgy tûnik a régi kedves mogyoróskai mondóka, mely a kevéske kenyérrõl szól, most a rovarfaunára is igaz lesz egy nemzedéknyi idõre... [esõ] patakmenti kisérõ üde rétek..pompás ..gondolom az Arka-patak kies völgye se marad ki..és ahogy Noli írta, épp ezek biológiai változatossága, ami kiemelten értékes..
A természetes piretrin (krizanteumsav+piretrol) egyébként a margitvirág(krizantémok) nemzetségbõl nyert természetes anyag, amit ma már szintetikusan állítanak elõ (pl. mert így nem érzékeny a fénybontásra)..de a hatóanyag erõs idegméreg (Na-ion permeábilitás gátló többek közt)és nem válogat..itt is a kijuttatott dózis aránya ami döntõ és a szórási módszer..egy hektárra 0,5-0,8 l hatóanyagot szórnak ki valamilyen hordozóanyagban higítva..vagyis a testtömeghez arányítva a tyúkjaid alig mérhetõ dózisban veszik majd fel...ráadásul elég jól lebomlik és a bélsárral távozik..nagy testû haszonállatokon közvetlen bõremulzióként is használjék kullancsok és egyéb gyötrõrovarok ellen..a méheidre (halakra, vizi élõlényekre) viszont nagyon veszélyes idegméreg!az MGSZH által jóváhagyott kísérõlap is errõl tanúskodik..én a pár óránál jóval elõvigyázatosabb lennék...idõjárás függõ is, mennyi ideig hat, de 24 óra puffer idõ jogosnak tûnik...
az egész kémiai irtás csak a többi kétszárnyú és egyéb rovar nemzetségek irtására jó kb., a kémiai irtás hatékonyságának vizsgálatai se festenek túl jó képet az eredményességrõl..eleve nem a kifejlett egyedekre, hanem a lárvák ellen kellene védekezni a specifikus biológiai irtással...ha már irtunk..ami az árvizzel sújtott területeken jogos is lehet, annyi gyötrelem után..bár én inkább hagynám érvényesülni a populációdinamika törvényeit...

Szépek a fügéid! Úgy látom, ez az "ujjas" fajta.
Félig Floonak is írva:
Az enyémek még egész kicsik, bár jó mélyen lettek eldugva, némelyik a föld alól hozott hajtást. Csak pár darab nem hajtott ki, amit a városból hoztam.

Lakótelepi fák...
Ez a virágzó melyik fa? Sajnos szúnyoghálón át tudtam csak lefotózni. Link
Ezt sem tudom. Link
Bodza. Link
Koronaakác? Link
Hársok. Link
Idõs platánok a háttérben. Link

A fügéim pár napja. Link Link

Pár napja itt is volt repgépes permetezés. Mit szórtak nem tudom, a szúnyogok száma látszólag nem csökkent, de van változás mert kisebbek, ezért látszólag fiatalabbak repkednek. A megszokott "elhullási sûrûséghez képest" több (cincér-méretnél nagyobb) elhullott szárnyas/kitinszárnyfedõs rovart találtam, megritkultak a legyek (közülük a kapitális testméretûek mozognak a kicsik eltûntek), darazsakat az esõzések óta csak elvétve láttam, a rep.permetezés óta még egyet sem. Szubjektív érzés: érdekesen "szárazak" a szúnyogok. Talán szokatlan a meghatározás - máskor egy szúnyog "elkenõdött" az ember ujja alatt, most furcsa módon szinte száraz szalmaszálként érzékeltem ujjam alatt elmorzsolódó testüket (a tetragnatha lábának volt hasonló, száraz fûszálra emlékeztetõ hûvös tapintása)
Ui: "igazi" katicát, harlekint és rokonfajait már az esõk elõtt is keveset láttam. Volt egy "rajzás", ami hamar megritkult. (Utoljára a laptopra telepedett katica makro-széria idejében láttam gyakrabban, akkor sem sokat)

Nálunk a lakótelepen kitinszintézis-gátlóval permeteztek mindent végig, nem is látni azóta más rovart, mint a szúnyogokat, legyeket, akik nem kaptak belõle... A katicák egy az egyben eltûntek, nem csak a harlekinek, hanem a többi is. Már egy nyamvadt káposztalepke sincs... Mindezt a hülye gesztenyék és az aknázómoly miatt... Persze nem csak a gesztenyéket fújták le, hanem a fenyõket, más fákat is, mivel nem csak rovarirtót, hanem valami gombaellenes szert is kifújtak egyszerre (keverékben)...
Ha belegondolok abba, hogy pont a patakmenti rétek gazdag rovarvilága mit kap Mogyoróskán, nagyon csúnyákat tudnék mondani. Durva az, hogy nálunk még csak nem is terjeszt pl. maláriát a szúnyog, így tényleg meg tudom, hogy egy erdei kis faluban mi a frásznak kell irtani.

Hogy leginkább a patak menti rétek kapnának belõle, arra csak a terület nagyságából (Mogyoróska: 192 ha, Háromhuta: 1 ha) következtetek. Lehet hogy az 5-10 méter védõtávolságot be fogják tartani (a háromhutai 1 ha így kicsit érthetõbb), de akkor meg még feleslegesebb az egész, ha pusztán a szúnyogirtás szemszögébõl nézzük.
Egy nagyobb méhész úgy tájékoztatott minket, hogy hajnalban a kijárónyílásokat be kell zárjuk és a kaptár tetejét kell felnyitnunk, hogy a rácson át lélegezhessenek. Amikor aztán jön a helikopter, le kell csukjuk a kaptártetõt is. Ez van reggel. Este, ha nincs kifejezetten hideg idõ, sajnos nem sokat lehet tenni, Egyelõre mi még a szerencsésebbek közé tartozunk, de az idõjárással változhat még a terv.
Az idõtartamot tekintve ismerõsünk azt mondta, hogy pár óráig kell õket zárva tartani. Tulajdonképpen meddig tart a hatása? Mondjuk a virágra hullt permet meddig képes kifejteni gyilkos hatását? Halaknak, madaraknak biztos nem árt? Tyúkjaink is rengeteg rovart esznek és kertünk végében pont van egy lápa (lapály), kis patakocskával. Remélem, a kertek végét nem fogják behinteni.
Az Hernád völgyében indokoltnak tartom a szúnyogírtást, de itt bosszant ez a felesleges pusztítás, fõleg hogy közpénzen teszik
Amit a hutaiakkal csinálnak egyetlen(!), a többi faluétól garantáltan elszigetelt hektár miatt, az pedig már végképp felháborít!

Szintetikus piretrin alapú általános kémiai rovarölõ szer.Igen hatékony és gyors, fõleg mivel ULV módszerrel, 20 mikronos permetben fogják kiszórni.Gyakorlatilag ennek köszönhetõen a cseppek vékony fóliakén borulnak rá mindenre.Mivel nem szelektív hatású (érdekes lenne mondjuk...)így amit elkap a permet, az pusztulni fog a toxintól.Köztük számos értékes és védett rovarfaj is.A méheidre - ha vannak - különösen veszélyes, két-három napra a kaptárakat el kell vinni a permetezett területrõl.Az is nagy ötlet, ha a vízfolyásokat fogják benyomni vele, a volt KvVM miniszteri rendelete kötelezõ 5-10 m(?) védõtávolságot ír elõ az élõvizektõl.Tehát egy zempléni patakvölgyet sem lehet közvetlenül megszórni.Na el lehet képzelni ez, hogy kivitelezhetõ...éljen a hatékony kémiai irtás!

A harmadik lepkéd a tüzes tarkalepke. (Melitaea didyma)

Helyesen látod! Micsoda szép bogár! Annyi gyönyörû kis virágcincér meg darázs- és egyéb cincér van, mind ünneplõben járják a virágokat!

Igen, ebbõl már egyértelmû a múltkori üstökös gyöngyike gyanúm. :-) Jó lett a haja! :-)

Szerintem tarkacsápú karcsúcincér (Rutpela maculata).
Nekünk is van egy fotónk róla a Kõszegi-hegységbõl.

Szeder virágon valami virágbogár?

Mondjuk valamilyen szeder. De fajt ne várjatok

Színeiben pontosan odaillõ, csak tudnám, valójában ki is õ...? Netán cincér?
Link

Az lesz! A gyíkfû nem is így néz ki.. De a bakfüvet nem ismertem.

Köszönöm szépen.
Errefelé bizony "kopnak" a lepkék (is), a nagy meleg, s elõtte a sok esõ nekeik sem kedvezett. Ma szinte fürödtek az éltetõ napsugárban, szívogatták a virágok nedveit, így könnyû volt lencsevégre kapni õket.

Gábrusz, neked is köszönöm a tippet.

Tippem: a 2. kép (orvosi) bakfû (Betonica v. Stachys officinalis).
Az általam korábban említett szerrõl nem tudtok valamit?

Szívesen!
Az elsõn valamilyen boglárkalepke van, a 3.-on talán gyöngyházlepke. a 2. tán tarkalepke, eléggé megkopott már szegényke.
A virágok: ? ligetszépe, gyíkfû.

Köszönöm, Enikõ.
Ha még a lepkékrõl is tudnál valami meghatározás-szerû információt, azt is köszönném..

Hú, mind szép, de az elsõ és az utolsó fantasztikus!
Szerintem ugyanaz az üstökös gyöngyike van mindkét (utolsó) képen.

Mai "vadászat" képei:
Link
Link
Link

Virágok:
Link
Link
Fentiek kilétérõl sajnos fogalmam nincs. Szakértõk majd "megszakértik"..
A következõnél az a gyanúm, a múltkori gyöngyike Link kinyílt, s ilyen mesés látványt nyújt most: Link (Ha mégsem õ volna az, szakértõ helyesbítését kéri a laikus ecsetkoptató..)

Ma kaptuk meg az értesítést, hogy szúgyogírtás lesz, holnap este a szomszéd falu környékén, holnapután reggel (talán az a szerencsésebbik eset) meg a mi falunk határában K-othrin 10 ULV, deltametrin hatóanyaggal.
A baj csak az, hogy nálunk alig-alig van több szúnyog, mint az átlagos években ilyenkor és egyáltalán nincs több szúnyog, mint más olyan években, amikor nem volt szúnyogírtás. Vagyis szerintem ez ITT felesleges. Úgy tûnik, hogy nem a valós helyzetet mérték föl, hanem úgy szól a parancs, hogy az ár- és belvízzel sújtott KÖZIGAZGATÁSI régiókban minen nagyobb vízfolyás környékét és minden lapályos területet le kell fújni.
Az csak egy dolog, hogy holnap este 6-kor ha még meleg lesz, hogy zárjuk majd be a még hordó vagy pláne a kaptár szájánál nagy csomóban tõgyelõ méheket.
De vajon ez a szer csak a szúnyognak árt súlyosan vagy a többi repülõ rovarnak is? Az õket megevõ fecskék miatt aggódom leginkább, no meg a mi néhány méhcsaládunk miatt. És vajon ennek egy része nem felesleges pénzkidobás?

Nolinak az elõzõ gombbal Link
Milyen jó ezeknek a növényeknek, hogy ilyen kilátással ébrednek minden nap Link Link Link Link
Bussay doktor birtokáról Link Link

Rá van írva a csomagolására. Pontosan nem tudom, de pár %-os arány kell csak. CSodát ne várj, fõleg, ha teli van vele a fa... Azért remélem, sikerül megmentened!
Azért egy jó gazdaboltot vagy esetleg növényorvost is megkeresnék még a helyedben, biztos van hatékony rovarölõ is, bár a szõrös rovarok általában ellenállnak a kontakt mérgeknek, valami felszívódó szerrel hatékonyabb lehet a védekezés. Sok esetben azonban akkor is sikertelen, ha már nagyon ellepték a növényt. A pajzstetvek nem túl vidám lények egy kertben, de maradjunk annyiban, hogy szerencse, hogy nem ennivalót bántanak.
Sok sikert!

A vihar elõszele: Link

A végre megérkezett esõ után: Link

A növényzet szinte fekete Link
Bírom az ilyen nyárfasorokat Link
A kis fügémet tavasszal ültettem el elég késõn Link Link Link , aztán kétszer is lerágta valami a friss leveleit, harmadszorra már nem bírt vele az a valami.
A kivim egyik ága Link
A szomszéd néni késõi cseresznyéje Link , akkorák "mint egy dinnye" Link . A környéken a késõi ropogós cseresznyék dugig vannak mind, majd le szakadnak, ráadásul a sok esõtõl szép nagyszemûek.

Hûûûû,köszönöm ez óriási segítség volt!
Amúgy az egész fenyõ tele van vele sajnos holnap kipróbálom majd a
káliszappanos oldatot és majd írok hogy mi történt.
Most hogy volt a vihar kevesebb maradt a fán így holnap permetet nekik!
Még egyszer köszönöm hogy utána néztél!

szerk:a szappanos vizet mégis milyen arányba keverjem?

Yucca-helyzet nálam 06.14-én estefelé hirtelenjében:

Bal képen távolabb a nagyobb (jócskán 2 m feletti) elõtérben a kisebb; mellette a kisebb bimbói közelebbrõl. Általában június vége felé nyílnak teljes pompájukban

Hello!
A yucca recurvifolia(törzses) kb. 10-15 nappal hamarabb kezdi el fejleszteni virágszárát, mint a yucca filamentosa.
Elõvettem a kedvenc könyvemet(DEBRECZY ZSOLT :TÉLÁLLÓ KAKTUSZOK, AGAVÉK ÉS PÁLMALILIOMOK) ott úgy írja, hogy "virágzata nálunk júniusban fejlõdik"... Ez ugyebár elég tág idõmeghatározás, de lehet az író direkt így akarta "elintézni" az ország különbözõ részein, júniusban különbözõ idõpontban elnyíló recurvifoliáknak az idõpontját.(?) A yucca filamentosára azt írja, hogy "nálunk június közepétõl nyílnak"...Ezt most is láthatjuk, hiszen napokon belül kinyílnak a virágok.
Itt egy bizonyítás a yucca recurvifolia június eleji virágzásához: Dunakeszi Link Balatonalmádi Link (alsó kép)
Egyébként még van a yucca gloriosa, ami kísértetiesen hasonlít a yucca recurvifoliára. A gloriosának legközelebb hozzánk a horvát tengerparton vannak több évtizedes törzses példányai. Link
Elképzelhetõ, hogy felétek gloriosa van ültetve, ami nem meglepõ. Bár picit rosszabb a télállósága, mint a recurvifoliának, ezért is õ a 3. legáltalánosabban ültetett yucca.
De van még a yucca stricta, amelybõl meglehetõsen csekély példány van kiültetve Magyarországon, pedig a mínusz 30-40 fokot lazán elviseli. Itt Szegeden egy körforgalomban vannak egyedül példányai, amik ráadásul már törzsesek is, sajnos képem nincs róla, de itt van egy másik. Link (ott a háttérben)

Biztosan nem takácsatka, annak ilyen a lakhelye: Link

Kizárom a levélbolhát is, amit Gábrusz említett, nem csak a már leírtak miatt, hanem:
Link

Kizárom a Chionaspis pinifoliae kártételét is, mert azok ugyan fehérek, de nem szõrösek egyáltalán:
Link

A pajzstetvek is nagyon sokfélék lehetnek, ezek közül a gyapjasak a gyanúsak. (Többféle pajzstetû is hord a hátán valamiféle védõeszközt) Van pl. egy ilyen:
Link
Ez meg egészen olyan, mint a Te kis dögöd:
Link
Link (ez utóbbinak van neve is: Pseudophilippia quaintancii - magyarról nem tudok, de gyapjas fenyõpajzstetû lehetne)
Ennél pontosabb, jobb ötletem nincs. Továbbra is tartom, hogy káliszappan, ill. káliszappanos oldattal kis kézi spricnivel fújkáld le alaposan, esetleg ha nem túl nagy felületen érintett a fád, törölgesd is le róla. A Chilocorus katicafajok nagy ellenségei az efféle pajzstetveknek. Õk: Link
Nem tudom, hogy a nedves idõ mennyiben növelte a pajzstetvek életlehetõségeit, de lehet, hogy nem tudsz mit tenni, ha teli van a fa már a petéikkel. Alaposan vizsgáld meg a fát és ha van másik fenyõd, akkor azt is, mert ezek gyorsan átterjednek másik növényre is.

Siheone!

Én ezt nem értem.
Azt írtad: "A recurvifolia lassan elvirágzik"
Írtad, hogy a filamentosa nem nyílt még ki.

A recurvifolia a törzses yucca ugye?
Felénk egyik sem virágzik még, a törzsesnek az a virágnyele sem nõtt még ki, míg a filamentosa már virágnyeles, virágbimbós.
Tehát a recurvifolia nyílik elõbb, felétek már elvirágzott, közben felénk a filamentosa virágbimbós, a törzses meg még nem.
A városban virágzott el felétek a valamelyik, vagy a hõszennyezésmentes területeken, vidéken, falun is elvirágzott?
Felénk annyira el van maradva az elvirágzáshoz képest, hogy valami nem okés.
Aki ismerõsöm járt néhány napja Kecskeméten, mesélte, hogy Kecskemét környékén még majdnem úgy sem állt a yucca, mint felénk.
Kecskemét és Szeged között nem hinném, hogy komoly különbség lenne az idõjárásban.
Valami más fajták lehetnek, vagy hogyan van ez?

Sziasztok!

Újabb túrafotók ezúttal a Bihar-hegységbõl: Link

Éljen-éljen! Megmenekültek a frissen nyílt és bimbózó virágok, a paradicsomok-paprikák, és a sok-sok növény. Tartottunk a jégtõl, letakartuk amit tudtunk (a tavalyi viharból tanulva). Szerencsére elmaradt.
Sajnos Balkány és környéke viszont kapott..

Akela, bizony, nagyon sokat növekedtek, üde és dús minden idén.

Remélem másutt is így van - valósággal "berobbantak" a növények, olyannyira gyarapodnak-húsosodnak, huzakodnak A yucca-kupacok központi szárain még mindig csak bimbók vannak de a legutóbbi fotón még csak 1-1,5 m magas szárak voltak, magasságuk pár nap leforgása alatt 2 m fölé nyúlt! A fáklyaliliom hasonló magasságokba tör, mellette szépen kiszínesedett és további virágokat bontott melyek szintén színesednek már. A levélzet mindenfelé harsogóan élénkzöld színû. Az örökzöld cserjék is helyrejöttek, a korábbi, esõzések alatt keletkezett ágvég-barnulás észrevehetetlenné vált rajtuk. Csináltam megint fotókat a yucca-virág bimbóiról, de inkább késõbbieket teszek majd fel, ha már kinyíltak a "yucca-harangvirágok"
Összbenyomásom, most lett nagyjából olyan az élõvilág (növények-rovarok-madarak) amilyen lenni szokott normális menetében

Nálam a fenyõket zabálta meg az örvös pajzstetû....

A levélbolhák eléggé fajspecifikusak (egy bolhaféle egy növényfajt, vagy csak annak közeli rokonait eszi). A Psylla alni nem lehet tehát fenyõn.
Egyébként ez egy viszonylag nagy állatka, kb fél centis, zöld, szárnyas és olysmi, mint a levétetû szárnyas alakja, vagy esetleg a muslica, amire még hasonlít.
Maci képén egyértelmûen nincsenek ilyen állatkák, csak az ághoz, levéltõhöz tapadó kis "gömböcök", amik körül fehér szõr van.
Amint lesz egy csepp idõm, utánajárok pontosan, hogy mi ez, de nem bolha.

Nekem az a gyanúm, hogy ez vmi pajzstetû (talán gyapjas pajzstetû) lesz, vagy ilyesmi. Még pontosabban utánanézek.
Káliszappannal próbálkozz, az biztosan nem árt a fának, árt viszont a tetveknek.

Köszönöm az infókat,Neked is Hari.
Írok majd hova alakultak a dolgok

Nekünk az égerfánkon volt ilyen, utánanéztem és a Brehm (ejtsd: Rém)Állatok világában égerfa levélbolhája (Psylla alni L.) néven azt hiszem, rátaláltam. Mármint az éger állatkájára. Azt is írja, hogy az a fehér gubó viasszálakból áll. Ezt meg tudom erõsíteni. Ha bedörzsölöd vele a kezedet és megszagolod, olyannak fogod érezni, mint amilyen illata a krémszappanoknak van, csak valamivel nehezebb. Én kipróbáltam fa tárgyon is, azon hetek múlva is érezni lehetett a viaszszagot és úgy tûnik, hogy jól lepergeti a vizet, hamar megszárad utána a fa.
A mi böhöm nagy égerfánkat egy nagyon rövid idõre nagyon kicsit megviselte, de már eltûntek róla a levélbolhák. A fenyõnek viszont úgy látom, komolyabb kártevõi vannak. Annál ugye nagyon számít a szép ép lomb, fõleg fiatalon. Itt megtalálod az egész növényi tetû csapatot, válogathatsz
Link
Renélem, szerencsésen választasz majd a tennivalókat illetõen!

Ha ma minden jól megy megyek ki tanyára leszedni a meggyet kora este. Képeket majd hozok.

Szerintem takácsatka, de nem biztos.

Más!

Meg tudja valaki mondani hogy õk milyen tetvek vagy hogy miféle élõlények és milyen vegyszer jó nekik?
Beburkolóznak ilyen selyem szerû hálóba és szívják a leveleket

Link Link Link

Õ egy kerti rozsdafarkú.

sziasztok

Valaki megtudná mondani ez milyen madár?
Link
Link
Link
berepült a szobámba, nagyon szelíd, még a volt papagájomnál is szelídebb, fotózás utána elengedtem Ivott vizet is szegény

Link