Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Úgy van,ahogy mondod,mamámék ott laknak arrafelé,és ott az elmúlt 2 hétben 2,0mm esõ hullott.
Pontosan úgy, ahogy az éghajlatunkról szóló tankönyvekben meg vagyon írva...
De a Dél-Alföld se semmi szélsõségek tekintetében, én a csapadékot emelném ki:
A tizennégy napos, hivatalos mérések alapján a legkevesebb csapadékot a Körösök-vidékének magyarországi szakasza kapta, amit a környékemen élõk is tapasztalnak, éppen ezért többen "letámadtak", hogy mikorra várható említésre méltó csapadék errefelé. A félhavi csapadék sok helyen a 2mm-t sem éri el (Békésszentandrás-Szarvas - Kötegyán vonal viszi el a pálmát az idõszak negatív rekordját illetõen, térképen is jól látszik) Érdemes megnézni a hydroinfo.hu térképét:
Link
Ha a 2000-2009 közti éves periódust nézzük, a legkevesebb csapadékot 2000-ben Szeged kapta, emögött végzett Csabacsûd (Szarvastól 10km-re DK-re) második helyen. 2003-ban az országos átlagtól jelentõsen lemaradva végzett Szarvas (több újságcikkben/internetes oldalon olvastam, hogy aszály index rekordot döntött), 2007-ben pedig Orosháza vitte el a pálmát.
A tizennégy napos, hivatalos mérések alapján a legkevesebb csapadékot a Körösök-vidékének magyarországi szakasza kapta, amit a környékemen élõk is tapasztalnak, éppen ezért többen "letámadtak", hogy mikorra várható említésre méltó csapadék errefelé. A félhavi csapadék sok helyen a 2mm-t sem éri el (Békésszentandrás-Szarvas - Kötegyán vonal viszi el a pálmát az idõszak negatív rekordját illetõen, térképen is jól látszik) Érdemes megnézni a hydroinfo.hu térképét:
Link
Ha a 2000-2009 közti éves periódust nézzük, a legkevesebb csapadékot 2000-ben Szeged kapta, emögött végzett Csabacsûd (Szarvastól 10km-re DK-re) második helyen. 2003-ban az országos átlagtól jelentõsen lemaradva végzett Szarvas (több újságcikkben/internetes oldalon olvastam, hogy aszály index rekordot döntött), 2007-ben pedig Orosháza vitte el a pálmát.
Én még tartozom a júliusi összegzéssel:
2009. július, Martonfa:
Havi csapadék: 36,2 mm
Csapadékos napok száma: 9
Jelentõs csapadékú napok száma: 2
Zivataros napok száma: 9
Legnagyobb napi összeg: 7,9 mm (7.)
Augusztus eddig 7,3 mm, ez a sekély ciklon termése is egyben.
2009. július, Martonfa:
Havi csapadék: 36,2 mm
Csapadékos napok száma: 9
Jelentõs csapadékú napok száma: 2
Zivataros napok száma: 9
Legnagyobb napi összeg: 7,9 mm (7.)
Augusztus eddig 7,3 mm, ez a sekély ciklon termése is egyben.
Vagy akár én is említhetném 1992 augusztusát, amikor nálam csak 2 nap nem volt hõségnap és akkor is 29 fok volt a maximum, ráadásul 2-a és 30-a között egy csepp esõ nem hullott.
Alighanem a nyár legmelegebb hete lett aug. elsõ 7 napja,annak ellenére,hogy hidegcsepp pusztított.Mi lett volna hidegcsepp nélkül?
A térképünk szerint 2-5 fokos a pozitív anomália augusztusban,és megnézve az amatõr méréseket,csak 5-én fordult elõ olyan az országban,hogy sehol sem volt hõségnap.Bár sokak szerint 40 foknál kezdõdik a meleg és már évszakváltó frontokat látnak augusztus elején,azért nem semmi volt 2007 augusztusa,amikor 20-án Budapesten és 21-én Hatvannál SC szerû zivatarból felhõszakadásokat kaptunk,majd ennek ellenére az elkövetkezõ napokban Hevesben,Borsodban és Zemplénben majdnem megsültünk,a Szalajka kiszáradt.Az hittem enyhülésben lesz részünk aug. végén a fagyzugairól híres ÉK-en,erre olyan meleg volt,amire még júliusban is ritkán van példa.Vagy említhetném a tavalyi szept.elejét,amikor júliusi meleg volt országszerte.
Most a héten is állandóan azt hallom,hogy már 30 fok meleg kizárt,meg hogy hidegek lesznek az éjszakák.Erre ma 18 fok volt a minimum Pápán és már 9 órakor 23 fok van.A tv meg 28 fokokról beszél,holott délen már tegnap is volt 30...
A térképünk szerint 2-5 fokos a pozitív anomália augusztusban,és megnézve az amatõr méréseket,csak 5-én fordult elõ olyan az országban,hogy sehol sem volt hõségnap.Bár sokak szerint 40 foknál kezdõdik a meleg és már évszakváltó frontokat látnak augusztus elején,azért nem semmi volt 2007 augusztusa,amikor 20-án Budapesten és 21-én Hatvannál SC szerû zivatarból felhõszakadásokat kaptunk,majd ennek ellenére az elkövetkezõ napokban Hevesben,Borsodban és Zemplénben majdnem megsültünk,a Szalajka kiszáradt.Az hittem enyhülésben lesz részünk aug. végén a fagyzugairól híres ÉK-en,erre olyan meleg volt,amire még júliusban is ritkán van példa.Vagy említhetném a tavalyi szept.elejét,amikor júliusi meleg volt országszerte.
Most a héten is állandóan azt hallom,hogy már 30 fok meleg kizárt,meg hogy hidegek lesznek az éjszakák.Erre ma 18 fok volt a minimum Pápán és már 9 órakor 23 fok van.A tv meg 28 fokokról beszél,holott délen már tegnap is volt 30...
Ott élõben nem láttam tornádót. Szerintem a busz ablakán volt a pacni, és a képen eléggé megtévesztõ helyre került.
Most megnéztem a képeket, és én is ezt véltem felfedezni. Eléggé közel van a földhöz így képen keresztül.
Egészen pontosan 74,5 mm hullott Zsámbok nevû községben. A község Bp-tõl keletre van, az infó pedig Pitomtól 
Ma a Bakonyban voltam(Csesznek,Ördög-árok).A cseszneki augusztusi termés 29 mm,itt Pápán feleannyi.
Itt 4 mm-t erõlködött ki magából. Szépen elkerült minden jelentõs felhõtömb.
Összeraktam pár régebbi panorámámat.
Az elsõ tavaly augusztus 9-én délután készült: Link Ez a zápor felettünk alakult ki, majd tõlünk délre durrant be, ekkor készült a kép is.
A következõ két kép idén, június 25-én kora este készült: Link Link Ekkor tõlünk nyugatra alakult ki egy szép multicellás zivatarrendszer. Az elsõ képen jól látható a három különálló, különbözõ stádiumban lévõ cella. A második képet kb. fél órával késõbb fényképeztem. A középen lévõ erdõsávtól jobbra lévõ zivatar az elsõ képen középen látható góc, melyben akkor még csak keskeny leáramlás volt, ekkorra azonban szépen kiszélesedett a csapadéksáv. Az elsõ képen bal oldalon látható, kialakulóban lévõ cella beleolvadt ebbe a zivatargócba, de valamennyire még elkülönül a csapadéksávja a (ami az erdõ bal széle felett van). másik celláétól. A kép bal oldalán látható zivatar pedig ebben a fél órában alakult ki, és már abból is megkezdõdött a csapadékhullás.
Az elsõ tavaly augusztus 9-én délután készült: Link Ez a zápor felettünk alakult ki, majd tõlünk délre durrant be, ekkor készült a kép is.
A következõ két kép idén, június 25-én kora este készült: Link Link Ekkor tõlünk nyugatra alakult ki egy szép multicellás zivatarrendszer. Az elsõ képen jól látható a három különálló, különbözõ stádiumban lévõ cella. A második képet kb. fél órával késõbb fényképeztem. A középen lévõ erdõsávtól jobbra lévõ zivatar az elsõ képen középen látható góc, melyben akkor még csak keskeny leáramlás volt, ekkorra azonban szépen kiszélesedett a csapadéksáv. Az elsõ képen bal oldalon látható, kialakulóban lévõ cella beleolvadt ebbe a zivatargócba, de valamennyire még elkülönül a csapadéksávja a (ami az erdõ bal széle felett van). másik celláétól. A kép bal oldalán látható zivatar pedig ebben a fél órában alakult ki, és már abból is megkezdõdött a csapadékhullás.
Leányfalun a keddi felhõszakadásból alig másfél óra alatt 54 mm csapadék hullott egy ismerõsünk mérése alapján. Ennél több is lehetett, mert az intenzív szakaszban elég erõs volt a szél.
Kissé megtörném a száraz tényeket!
Fogalmam sincs, hogy itt mennyi csapadék hullott, de eseménydús idõszak volt, az biztos. Elõször 3.-án este egy szupercella közeledett. Érkezését rengeteg felhõvillám, ill. lecsapó jelezte. Gyanítom, a kifutófelhõ elõtt és alatt elõfordultak min. erõsen viharos, de talán orkánszerû széllökések is. A villámok fényénél látni lehetett a farokfelhõt (?) is. Mivel gyakorlatilag itt esett össze, ezért nyomnyi mennyiségû csapadék hullott csak. Aztán 4.-én és 5.-én napos-felhõs idõszakok váltogatták egymást, de jobbára a felhõké volt a fõszerep, mert a napsütés hatására hihetetlen mennyiségû gomolyfelhõ képzõdött. Kevés csapadék hullott esõ és záporesõ formájában. 6.-án végre eltûnt a zavaró felhõzet és a gomolyok akadálytalanul törhettek a magasba. Több zápor és zivatar is kialakult a környéken, azonban mindegyik csak súrolta a települést. Délután viszont Dombóváron elkapott egy tisztességes zivatar, de szerencsére közel volt a buszmegálló. Ma pedig újabb záporok tomboltak, de ezek sem voltak "adakozó kedvükben". Röviden ennyi. 
Fogalmam sincs, hogy itt mennyi csapadék hullott, de eseménydús idõszak volt, az biztos. Elõször 3.-án este egy szupercella közeledett. Érkezését rengeteg felhõvillám, ill. lecsapó jelezte. Gyanítom, a kifutófelhõ elõtt és alatt elõfordultak min. erõsen viharos, de talán orkánszerû széllökések is. A villámok fényénél látni lehetett a farokfelhõt (?) is. Mivel gyakorlatilag itt esett össze, ezért nyomnyi mennyiségû csapadék hullott csak. Aztán 4.-én és 5.-én napos-felhõs idõszakok váltogatták egymást, de jobbára a felhõké volt a fõszerep, mert a napsütés hatására hihetetlen mennyiségû gomolyfelhõ képzõdött. Kevés csapadék hullott esõ és záporesõ formájában. 6.-án végre eltûnt a zavaró felhõzet és a gomolyok akadálytalanul törhettek a magasba. Több zápor és zivatar is kialakult a környéken, azonban mindegyik csak súrolta a települést. Délután viszont Dombóváron elkapott egy tisztességes zivatar, de szerencsére közel volt a buszmegálló.
Ma pedig újabb záporok tomboltak, de ezek sem voltak "adakozó kedvükben". Röviden ennyi. 
A "ciklon" termése 3 mm (1+1 mm csendes esõbõl, 1 mm szitálásból!), ami egyben az eddigi havi szumma. Nagyon kevés és jó ideig ennyi is marad itt.
Itt az augusztusi csapadékmennyiség eddig 9,5 mm. Nem valami sok, de több a semminél.
A 4-én éjjel hullott 21,4 mm a hónap eddigi termése, az elmúlt két napban nem hullott csapadék.
6,5 mm csapadék hullott augusztus elsõ napjaiban, most hosszú csapadékszünet következik.
Nálam az elmúlt napokban 9,8mm esõ hullott. Nem a legtöbb, de mindenképp jól hasznosult, hisz nem volt özönvíz így megtette a hatását. Elégedett vagyok, a közel 10mm esõvel.
Akkor ott hidegebb volt, mint nálunk, nem semmi, ez sem gyakran fordul elõ. De azért nem kell eget rengetõ különbségre gondolni, itt 2 tizeddel volt magasabb a Tmin, vagyis 18,1 fokig hûlt le a levegõ reggel.
Érdekes lett a ma reggeli Tmin a városhatás miatt. Itt a belvárosban derült, szélcsendes éjszakákon általában 2,5 - 3 fokkal van melegebb, mint kinnt a város szélén, a gyöngyöshermáni met. állomáson. Ma reggel viszont az éjszaka fújó szél miatt külterületen 18,6 fok lett a minimum, addig nálam a k-ny irányú háztömb megszûrte a szelet, ezért 17,9 fokig lement a minimum.
Néhány kép a július 24-iki éjszakai szélvihar "munkájáról" (Leányfalu, Duna-part): Link Link Link
A délies szél szinte akadály nélkül garázdálkodhatott a folyómeder mentén. A képen látható fák csak a nagyobbak voltak. Néhány nappal a vihar után még szanaszét feküdtek a sétányon a kisebb-nagyobb ágak. Gyakran az egyik letört ág magával sodorta a másik fa ágait. Volt, ahol az aszfalttal együtt dõlt ki a fa, de azt szombatig (amikor a képeket készítettem) már elvitték.
A délies szél szinte akadály nélkül garázdálkodhatott a folyómeder mentén. A képen látható fák csak a nagyobbak voltak. Néhány nappal a vihar után még szanaszét feküdtek a sétányon a kisebb-nagyobb ágak. Gyakran az egyik letört ág magával sodorta a másik fa ágait. Volt, ahol az aszfalttal együtt dõlt ki a fa, de azt szombatig (amikor a képeket készítettem) már elvitték.
Szintúgy júliusi közepek, 1990-2009 (már a tökéletlen, erõsen hõszennyezett, avasi városközponti buszpályaudvar mellett): Link
Csúszóátlagok:
1990-1999: 20,8°C
2000-2009: 21,4°C
A vastagon szedett kettõ betû a vulgáris szóhasználat határát súroló jelzõ miatt került bele, azaz hóhért önakasztása zajlott. - Snowhunter
Csúszóátlagok:
1990-1999: 20,8°C
2000-2009: 21,4°C
A vastagon szedett kettõ betû a vulgáris szóhasználat határát súroló jelzõ miatt került bele, azaz hóhért önakasztása zajlott. - Snowhunter
Valóban, a szegedi állomástörténet ismeretében nem lehet évtizedes ciklusokat vizsgálni.
Ugyan nem maximum hõmérsékleti átlag, hanem középhõmérsékleti, de ez azonos körülmények közül való, a miskolci klímaállomás 1952-1989 között egyazon helyen (Miskolc-Repülõtér, a város északkeleti peremén) kapott helyett, íme az 1952-1989 közötti júliusi középhõmérsékletek egy most összerakott diagrammon: Link
Kiegészítésül a júliusi közepek csúszóátlagai:
1952-1960: 20,6°C
1961-1970: 20,1°C
1971-1980: 19,4°C
1981-1989: 20,1°C
Rögvest jövök az 1990 utáni adatokkal.
Ugyan nem maximum hõmérsékleti átlag, hanem középhõmérsékleti, de ez azonos körülmények közül való, a miskolci klímaállomás 1952-1989 között egyazon helyen (Miskolc-Repülõtér, a város északkeleti peremén) kapott helyett, íme az 1952-1989 közötti júliusi középhõmérsékletek egy most összerakott diagrammon: Link
Kiegészítésül a júliusi közepek csúszóátlagai:
1952-1960: 20,6°C
1961-1970: 20,1°C
1971-1980: 19,4°C
1981-1989: 20,1°C
Rögvest jövök az 1990 utáni adatokkal.
Mindennek az alapja (kellett volna, kellene hogy legyen), hogy amit mérünk, azt hogyan, hol, merre, milyen helyen mérjük!
Erre a sohasemnemlátott nyárra volt egy kis írásom a minap a Met. Társalgóban. Adaléknak jó: Link
Ez így ferdítés, nézd meg, hogy korántsem egyenletesen oszlottak el a 30 fok feletti átlagok a 100 éves sorban. Az 1927-1947 közötti idöszakban pl. 8 volt belölük, azaz akkor is 2 és fél évente következtek be, míg 1952 után évtizedeken keresztül egyszer sem!
Bár az állomás elhelyezkedésének hatását azért tényleg érdemes számításba venni, az AMO jellegü ciklusok vizsgálatára egy ilyen, az adatsor közepén más jellegü környezetbe áthelyezett állomás nem a legalkalmasabb. (Ma délelött fedeztem fel, hogy fent van a szegedi adatsor, így az állomástörténetet csak most olvastam el.)
Bár az állomás elhelyezkedésének hatását azért tényleg érdemes számításba venni, az AMO jellegü ciklusok vizsgálatára egy ilyen, az adatsor közepén más jellegü környezetbe áthelyezett állomás nem a legalkalmasabb. (Ma délelött fedeztem fel, hogy fent van a szegedi adatsor, így az állomástörténetet csak most olvastam el.)
Abban igazad van, hogy 100 év alatt 14-szer volt 30 fok felett a maximum átlaga és ebbõl az jön ki, hogy kb 8 évente volt egyszer, de szerintem érdemesebb úgy vizsgálni, hogy 1927-1952 között volt 10-szer, tehát 25 év alatt 10-szer. Ami hasonlóan meleg periódust jelent, mint a 2000-es években.
Snowhunter pedig szerintem nem 1980 júliusára, hanem 1988-ra gondolt.
Snowhunter pedig szerintem nem 1980 júliusára, hanem 1988-ra gondolt.
Ebbõl a 100 éves sorból az jön ki,hogy 8 évente volt 30 fok vagy afelett.A Floo féle adatokból az jön ki,hogy az utóbbi 8 év alatt 4-szer,vagyis 2 évente...
Persze, a városban, meg a háztetõn Link nemcsoda hogy magasabb T max átlagot mértek.
Ha most megnézed a belvárosi és a külterületi szegedi állomást, most is jó kis különbség lehet a kettõ között. Az elmúlt években a külterületi állomás mért olyan magas maximum átlagokat, mint korábban a városi-háztetõi.
Az Aradi vértanuk tere és az Ady tér is a legbelvárosabb belváros, ahogy a térképen nézem.
Ha most megnézed a belvárosi és a külterületi szegedi állomást, most is jó kis különbség lehet a kettõ között. Az elmúlt években a külterületi állomás mért olyan magas maximum átlagokat, mint korábban a városi-háztetõi.
Az Aradi vértanuk tere és az Ady tér is a legbelvárosabb belváros, ahogy a térképen nézem.
Az 1980-as értéket szerintem elnézhetted, az az OMSZ oldalán is csak 26,6 fok. (Így viszont még szebben kijön az említett hosszútávú ingadozás.)
Ajánlom figyelmedbe a szolgálati honlapon található éghajlati idõsorokat, íme a szegedi: Link
Az 1901-2000 közötti idõszakból csak a legalább 30,0°C-ot elérõ júliusi átlagos maximum-hõmérséklettel bíró hónapokat emeltem ki:
1904 Július, Tmax átlag: 30,0°C
1911 Július, Tmax átlag: 30,1°C
1927 Július, Tmax átlag: 30,8°C
1928 Július, Tmax átlag: 32,3°C
1931 Július, Tmax átlag: 30,7°C
1932 Július, Tmax átlag: 30,2°C
1936 Július, Tmax átlag: 31,2°C
1939 Július, Tmax átlag: 30,1°C
1946 Július, Tmax átlag: 30,8°C
1947 Július, Tmax átlag: 30,0°C
1950 Július, Tmax átlag: 30,5°C
1952 Július, Tmax átlag: 31,3°C
1980 Július, Tmax átlag: 30,0°C
1995 Július, Tmax átlag: 30,7°C
Azaz pont egy hûvösebb (Svadasz Zoli lassan megérteti velünk az AMO-ciklusok hatásait, 1952-utáni harminc évben épp egy negatív fázisába voltunk. elõtte-utána pozitívban, látszik is) idõszakkal hasonlítod össze az elmúlt éveket.
Az 1927-1952 közötti idõszakot különösen ajánlom!
Az 1901-2000 közötti idõszakból csak a legalább 30,0°C-ot elérõ júliusi átlagos maximum-hõmérséklettel bíró hónapokat emeltem ki:
1904 Július, Tmax átlag: 30,0°C
1911 Július, Tmax átlag: 30,1°C
1927 Július, Tmax átlag: 30,8°C
1928 Július, Tmax átlag: 32,3°C
1931 Július, Tmax átlag: 30,7°C
1932 Július, Tmax átlag: 30,2°C
1936 Július, Tmax átlag: 31,2°C
1939 Július, Tmax átlag: 30,1°C
1946 Július, Tmax átlag: 30,8°C
1947 Július, Tmax átlag: 30,0°C
1950 Július, Tmax átlag: 30,5°C
1952 Július, Tmax átlag: 31,3°C
1980 Július, Tmax átlag: 30,0°C
1995 Július, Tmax átlag: 30,7°C
Azaz pont egy hûvösebb (Svadasz Zoli lassan megérteti velünk az AMO-ciklusok hatásait, 1952-utáni harminc évben épp egy negatív fázisába voltunk. elõtte-utána pozitívban, látszik is) idõszakkal hasonlítod össze az elmúlt éveket.
Az 1927-1952 közötti idõszakot különösen ajánlom!
Elég sok vita szól arról mostanában, hogy soha nem látott szárazságok és melegek vannak a délkeleti országrészben.
Egy kis visszatekintés a szegedi júliusi maximumokra, sajna több év hiányzik:
(mindegyik linken a 2. oszlop a T max-ok))
1954. július Link T max átlag 24,1
1955. július Link T max átlag 25,7
1956. július Link T max átlag 27,3
1960. július Link T max átlag 27,2
1973. július Link T max átlag 27,3
1974. július Link T max átlag 25,6
1975. július Link T max átlag 27,0
1976. július Link T max átlag 28,5
1977. július Link T max átlag 27,4
1978. július Link T max átlag 25,7
1979. július Link T max átlag 24,7
1980. július Link T max átlag 26,4
1981. július Link T max átlag 26,4
1982. július Link T max átlag 27,0
1983. július Link T max átlag 29,6
1984. július Link T max átlag 24,9
1985. július Link T max átlag 27,7
1986. július Link T max átlag 26,4
2002. július Link T max átlag 30,1
2003. július Link T max átlag 28,9
2004. július Link T max átlag 28,4
2005. július Link T max átlag 27,4
2006. július Link T max átlag 30,7
2007. július Link T max átlag 31,5
2008. július Link T max átlag 28,2
2009. július Link T max átlag 30,3
Több fokkal magasabb maximum átlagok vannak az elmúlt években, mint a 70-es 80-as években, illetve ami akkor a magasabb átlagok közé tartozott, az most is több fokkal kilóg, csak épp ellentétes irányban.
25-26 fokos maximum átlagok 2000 óta nem is voltak, pedig korábban elég gyakorinak számítottak.
Egy kis visszatekintés a szegedi júliusi maximumokra, sajna több év hiányzik:
(mindegyik linken a 2. oszlop a T max-ok))
1954. július Link T max átlag 24,1
1955. július Link T max átlag 25,7
1956. július Link T max átlag 27,3
1960. július Link T max átlag 27,2
1973. július Link T max átlag 27,3
1974. július Link T max átlag 25,6
1975. július Link T max átlag 27,0
1976. július Link T max átlag 28,5
1977. július Link T max átlag 27,4
1978. július Link T max átlag 25,7
1979. július Link T max átlag 24,7
1980. július Link T max átlag 26,4
1981. július Link T max átlag 26,4
1982. július Link T max átlag 27,0
1983. július Link T max átlag 29,6
1984. július Link T max átlag 24,9
1985. július Link T max átlag 27,7
1986. július Link T max átlag 26,4
2002. július Link T max átlag 30,1
2003. július Link T max átlag 28,9
2004. július Link T max átlag 28,4
2005. július Link T max átlag 27,4
2006. július Link T max átlag 30,7
2007. július Link T max átlag 31,5
2008. július Link T max átlag 28,2
2009. július Link T max átlag 30,3
Több fokkal magasabb maximum átlagok vannak az elmúlt években, mint a 70-es 80-as években, illetve ami akkor a magasabb átlagok közé tartozott, az most is több fokkal kilóg, csak épp ellentétes irányban.
25-26 fokos maximum átlagok 2000 óta nem is voltak, pedig korábban elég gyakorinak számítottak.
Köszönöm az információkat.
"A régió összes észlelõjének ki kéne adni egy kiválasztott napszalagot, hogy ki mennyi napfénytartamot értékelne ki belõle. Ezzel megkapnánk a személybõl adódó hibát. Utána kell egy felhõtlen téli és egy felhõtlen nyári napszalag kiértékelése az összes állomásról összeszedve egy észlelõvel kiértékeltetve. Ekkor megkapnánk az állomás elhelyezkedésének napfényhibáját."
Ez egy nagyon okos gondolat. Azt is tudom, hogy pl. amikor még volt napfénymérés Nagykanizsán, és a fák árnyéka miatt saccolgatták a napfényt, akkor volt olyan észlelõ, aki ugyanarra a napra többet saccolt, mig volt aki bõven alátartott. Tehát biztos hogy emberi hiba is belejátszik.
Szerintem pl. nemcsak az észlelõ személyek között van eltérés, hanem állomás és állomás között is, mert ha az egyik észlelõ helyen az a szokás, hogy a gyenge, felhõzeten átszûrõdõ napfény által okozott halvány jelet is belevegyék, míg a másikon csak azt, amikor lángol a szalag, akkor ez is okozhat eltérést.
Nemtudom ezeket olvastad-e Link Link Link
Itt van a napfény elásva.
"A régió összes észlelõjének ki kéne adni egy kiválasztott napszalagot, hogy ki mennyi napfénytartamot értékelne ki belõle. Ezzel megkapnánk a személybõl adódó hibát. Utána kell egy felhõtlen téli és egy felhõtlen nyári napszalag kiértékelése az összes állomásról összeszedve egy észlelõvel kiértékeltetve. Ekkor megkapnánk az állomás elhelyezkedésének napfényhibáját."
Ez egy nagyon okos gondolat. Azt is tudom, hogy pl. amikor még volt napfénymérés Nagykanizsán, és a fák árnyéka miatt saccolgatták a napfényt, akkor volt olyan észlelõ, aki ugyanarra a napra többet saccolt, mig volt aki bõven alátartott. Tehát biztos hogy emberi hiba is belejátszik.
Szerintem pl. nemcsak az észlelõ személyek között van eltérés, hanem állomás és állomás között is, mert ha az egyik észlelõ helyen az a szokás, hogy a gyenge, felhõzeten átszûrõdõ napfény által okozott halvány jelet is belevegyék, míg a másikon csak azt, amikor lángol a szalag, akkor ez is okozhat eltérést.
Nemtudom ezeket olvastad-e Link Link Link
Itt van a napfény elásva.
Magam is meglepõdök milyen sok a napfény Sopronban amikor mi vagyunk a ború és az esõ, szél városa. Mivel Nyugat-Dunántúlon 7 db OMSZ-os napfénytartam mérõ állomás van (bár ebbõl 4 Gyõr-Sopron megyében). Összeadtam a havi napfénytartamokat január-június idõszakra:
Sármellék 1039 óra
Sopron 1035 óra
Sopronhorpács 1019 óra
Pér 981 óra
Mosonmagyaróvár 977 óra
Szombathely 977 óra
Szentgotthárd 946 óra
A tõlünk 15 km-re lévõ burgenlandi Kismartonban ezen idõszak napfénytartama 1039 óra, kisértetiesen hasonlít a miénkre a havi menet, csak 2-3 óra az átlagos eltérés. Természetesen oka lehet ennek az emberi tényezõ is, de nyílván ha nincs égésnyom nem lehet napfénytartamot megadni. Itt Sopronban felhõtlen ég esetén már 4-5 óra között égetett a múlt héten a nap, míg Péren csak 5-6 óra között. A kiértékelés módja azonos, ismerem mindkét állomás észlelõinek kiértékelési szokásait. A január-július 6 hónapnyi idõszakban 5 hónapban Sopronban volt több a napsütés. Ha a kicsivel keletebbre lévõ Sopronhorpácsot hasonlítom Pérhez, akkor már csak 4 hónapban nyert Sopronhorpács, ha még keletebbre lévõ Mosonmagyaróvárt veszem Pér mellé, akkor már csak 3 hónapot nyert Móvár. Érdekes módon kelet felé és a tengerszint feletti magasság csökkenésével lesz egyre kevesebb a napfény. Lehet itt valóban a reggeli és alkonyi idõszak napfényének égetési képessége a probléma kulcsa. Ugyanis ilyenkor fokozódik az alsó néhány 50 méteres szennyezett rétegen való átsütés, ami lehet 240 méteren még éget, de 110 méteren már nem. Persze ez jól magyarázza Gyõr-Sopron megye napfényviszonyait, de a többire már nem jó. A nappali órák felhõzet középértékét is érdemes lenne vizsgálni ehhez. Még egy érdekesség: júliusban a maximális napi napfénytartam Sopronban 14.6 óra, Sármelléken 14.5 óra, Szombathelyen 13,7 óra, Péren 13,4 óra, Szentgotthárdon 13,0 óra volt. Szerintem az észlelõk a maximális elvárható színvonalon értékelik ki a napfényszalagokat, az 1,6 órás eltérés túl nagy ahhoz, hogy azt valahol az észlelõ elhanyagolja a szalag kiértékelésekor. Az eltérés oka valami más lehet: domborzat, távoli fák, légszennyezõ anyagok, tengerszint feletti magasság, hajnali harmat a napfénytartam mérõn stb. Sopronban (újra), Sármelléken és Péren 2007 óta van napfénymérés. Most lehet hogy csak véletlen, de hosszabb távon érdekes lesz ha a régióban évekig Sopron és Sármellék marad a legnaposabb. A régió összes észlelõjének ki kéne adni egy kiválasztott napszalagot, hogy ki mennyi napfénytartamot értékelne ki belõle. Ezzel megkapnánk a személybõl adódó hibát. Utána kell egy felhõtlen téli és egy felhõtlen nyári napszalag kiértékelése az összes állomásról összeszedve egy észlelõvel kiértékeltetve. Ekkor megkapnánk az állomás elhelyezkedésének napfényhibáját.
Floo! Sopronban 1974 óta van a Kurucdombon az állomás, azelõtt 1928-tól az Egyetemen volt, egyébként 1711-ben voltak az elsõ mûszeres mérések. Az állomáson az észlelést 2000-ben megszûntették, majd 2004-ben kiköltöztették az automatát Fertõrákosra, ezután 2005-ben mégis hoztak egy automatát vissza a Kurucdombra, majd 2007-tõl ismét van vizuális észlelés. Szóval elég kacifántos valóban Bocs a hosszért!
Sármellék 1039 óra
Sopron 1035 óra
Sopronhorpács 1019 óra
Pér 981 óra
Mosonmagyaróvár 977 óra
Szombathely 977 óra
Szentgotthárd 946 óra
A tõlünk 15 km-re lévõ burgenlandi Kismartonban ezen idõszak napfénytartama 1039 óra, kisértetiesen hasonlít a miénkre a havi menet, csak 2-3 óra az átlagos eltérés. Természetesen oka lehet ennek az emberi tényezõ is, de nyílván ha nincs égésnyom nem lehet napfénytartamot megadni. Itt Sopronban felhõtlen ég esetén már 4-5 óra között égetett a múlt héten a nap, míg Péren csak 5-6 óra között. A kiértékelés módja azonos, ismerem mindkét állomás észlelõinek kiértékelési szokásait. A január-július 6 hónapnyi idõszakban 5 hónapban Sopronban volt több a napsütés. Ha a kicsivel keletebbre lévõ Sopronhorpácsot hasonlítom Pérhez, akkor már csak 4 hónapban nyert Sopronhorpács, ha még keletebbre lévõ Mosonmagyaróvárt veszem Pér mellé, akkor már csak 3 hónapot nyert Móvár. Érdekes módon kelet felé és a tengerszint feletti magasság csökkenésével lesz egyre kevesebb a napfény. Lehet itt valóban a reggeli és alkonyi idõszak napfényének égetési képessége a probléma kulcsa. Ugyanis ilyenkor fokozódik az alsó néhány 50 méteres szennyezett rétegen való átsütés, ami lehet 240 méteren még éget, de 110 méteren már nem. Persze ez jól magyarázza Gyõr-Sopron megye napfényviszonyait, de a többire már nem jó. A nappali órák felhõzet középértékét is érdemes lenne vizsgálni ehhez. Még egy érdekesség: júliusban a maximális napi napfénytartam Sopronban 14.6 óra, Sármelléken 14.5 óra, Szombathelyen 13,7 óra, Péren 13,4 óra, Szentgotthárdon 13,0 óra volt. Szerintem az észlelõk a maximális elvárható színvonalon értékelik ki a napfényszalagokat, az 1,6 órás eltérés túl nagy ahhoz, hogy azt valahol az észlelõ elhanyagolja a szalag kiértékelésekor. Az eltérés oka valami más lehet: domborzat, távoli fák, légszennyezõ anyagok, tengerszint feletti magasság, hajnali harmat a napfénytartam mérõn stb. Sopronban (újra), Sármelléken és Péren 2007 óta van napfénymérés. Most lehet hogy csak véletlen, de hosszabb távon érdekes lesz ha a régióban évekig Sopron és Sármellék marad a legnaposabb. A régió összes észlelõjének ki kéne adni egy kiválasztott napszalagot, hogy ki mennyi napfénytartamot értékelne ki belõle. Ezzel megkapnánk a személybõl adódó hibát. Utána kell egy felhõtlen téli és egy felhõtlen nyári napszalag kiértékelése az összes állomásról összeszedve egy észlelõvel kiértékeltetve. Ekkor megkapnánk az állomás elhelyezkedésének napfényhibáját.
Floo! Sopronban 1974 óta van a Kurucdombon az állomás, azelõtt 1928-tól az Egyetemen volt, egyébként 1711-ben voltak az elsõ mûszeres mérések. Az állomáson az észlelést 2000-ben megszûntették, majd 2004-ben kiköltöztették az automatát Fertõrákosra, ezután 2005-ben mégis hoztak egy automatát vissza a Kurucdombra, majd 2007-tõl ismét van vizuális észlelés. Szóval elég kacifántos valóban
Bocs a hosszért!
Persze, ez nem is kérdés, minden mérés bizonyos hibával terhelt, csak a humán rész az tévedhet mindkét irányba, egy fa vagy fák vagy akármi más árnyéka pedig inkább csak lefelé.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat