Bioszféra

A múlt héten kirándultam egyet:
Link

Bocsánat, hogy a napokban hanyagoltam a társaságotokat -elõbb egy irományom befejezésén dolgoztam, utána pedig rajzás rajzás hátán volt -éppen most, akác elõtt De nem baj, remélhetõleg erõs családokká válnak a rajaink és szerencsére nálunk októberig is el tudnak gyûjtögetni a méhek -persze, akkor már csak magukban.

Nem csoda, hogy füstifecske repült be hozzátok és nem molnár, mert a füsti szeret zárt, sötétebb helyen fészket építeni. Ezért is fészkeltek korábban, de talán ma is fõleg istállókban (meg gondolom, hajdanán a pitvarba is szívesen befészkeltek). Keresztapámnál az istállót ilyenkor már nem deszkaajtóval, hanem egy faráccsak zárták (meleg, száraz éjszakákon sokszor azzal se kellett törõdni, mert a tehenek az udvaron aludtak, szilvafához kötve). Szóval, a farács felett a füstifecskék minden gond módon siklottak ki és be a sötét istállóba és -ból.
Elnézést, hogy ilyen bizalmasat kérdezek: Ha esetleg vettétek a házat vagy lakásotokat, nem lehet, hogy ahol most laktok, tielõttetek füstifecskék is laktak? (Nem a szobára gondolok, hanem inkább az épületre.)

Egy másik madár:
Link
Még nem tudjuk, mit akart.

Nem kezdték már behordani a sarat?

Valószínûleg tényleg fészkelõhelyet kereshetett. Mint jobban megfigyelve kiderül nem is egyedül volt, hanem ketten. Egymásnak csiviteltek és nézelõdtek. Csak azt nem tudom, hogyha tízszer bejön és nem találja ideálisnak a helyet, akkor miért jön be tizenegyedszer is.
Nem ez a nekik való hely, nincs bajom velük, aranyosak, de egy macskáktól hemzsegõ belvárosi házba, fõleg az elõszobába nem ideális fészket rakni. Remélem erre maguktól is rájönnek és nem lesz belõlük macskalakoma.
Holnap beszámolok a fejleményekrõl.
21es: A függöny nem rossz megoldás, lehet kipróbálom. Sajnos nincs most sok idõm ezzel bíbelõdni, de ha holnap is visszajönnek, akkor muszáj lesz.

Tegyél fel egy függönyt. Levegõ bejön, fecske kint marad. Meg fogja találni ott is, amit keres.

Te; biztos tojás van nála, és fészkelõt keres. Próbálj vmi.kicsi dobozt ki-felkötni valahová,kevés szalmával.(Szélvédett, de világos helyet, olyan terasz-fal-plafon-sarok közelébe.

Egy furcsa "problémám" lenne. A mai nap több ízben meglátogatott egy füstifecske. Az elõszobába röpköd, ahogy kinyitom az ajtót (szeretném, ha melegedne a helyiség, mert nem kívánok már fûteni) gyakran berepül, körözget, volt hogy ide a szobámba is bejött. Bajt nem csinál, de félek, hogy a plafonnak, vagy a falnak ütõdve megsérül a szárnya. Az is felettébb érdekes, hogy közel 1 tucat macska közé röpül be, azok meg úgy követik, mintha madzag lenne rájuk kötve. Mit akarhat egy szobában? Fészket akar építeni? Hangosan csivitel egész nap a környezõ épületek felett, mintha keresne valamit. Azon kívül, hogy szeretnék nyugodtan szellõztetni és tanulni más "kívánságom" nincs. Mit csináljak vele? Tudom semmit, zárjam be az ajtót, de hátha van valakinek valami ötlete, én tanácstalan vagyok.

Nálunk nagyon is elterjedt, rengeteg van a (mindkét) kertben most is.. Több mint a kaszanyûg, pedig abból volt több régebben. De apró bükkönybõl is van szép számmal kint (elõszeretettel nõ a kökörcsines ágyásba..).

Nem, még neki sem lehet az, lévén nem hajlik orchideamód csalafinta megporzási furfangokra, és nem is faj(társ)talankodik a testvérpillangósokkal.
Felétek, a nyírségi mésztelen homokon is elterjedt faj, legelõkön, mezsgyéken, parlagokon látható, kecses pártájú gyomnövény.

Sajnos, a Bakonyban óriási a kár, különösen a szélnek kitett nyugati-északnyugati hegységrész (elsõsorban Farkasgyepû-Bakonybél-Zirc magaslatainak) a korábbi erdõleélések következtében meggyengült ellenállóképességû bükköseiben. Ha lenne szélmérés a Kõris-hegyen (100m-rel magasabb csúcs, mint a Kab-hegy), akkor valószínûleg nem 162km/h az új széllökés-rekord..

Annyi anyag található a neten hogy lefelejtettem a hsz-ból ezeket a csatolásokat melyek illeszkednek a "synthetic evolution/life" témához Link ugyanez "jutyubon" Link továbbá neuronpótlás Link (tervezet) és egy másik Link Kissé eltávolodtam az alaptémától, de érzékelhetõ hogy minden eszköz megvan ahhoz hogy akár atomonként rakjanak össze és keltsenek életre egy önreprodukálásra/szaporodásra képes mesterséges új "életet" bármennyire is berzenkedünk a gondolattól.

Mi is kíváncsiak vagyunk a növényre (nekem se jött be a kép).

Noli tökéletesen józan és logikus a gondolatfûzésed
DE én nem a jelenre hanem a jövõbe nézek. A bacikísérlettel analóg példa - festõk, szobrászok sokáig csak utánoznak valamit/valakit hogy gyakorlatot szerezzenek és végül kialakítsák saját stílusukat, merõben újat alkotva.
NEM a jelenlegi, vélhetõen üzleti érdekekbõl (és a további kutatás anyagi bázisának bõvítése érdekében) világgá kürtölt eredmény a félelmetes, hanem ami utána jöhet. Az utat mindenképp megnyitották és akár helyeslik vagy tiltakoznak, ettõl függetlenül tovább mennek a megkezdett úton. Innen kezdve jogos a félelem, ki mire fogja felhasználni.
A múltkoriban a digitális fotózás alacsony pixelhatárairól beszéltünk, elméletileg jól megalapozott fizikai akadályokat említettél, azóta már 100 megapixeles kamerák is léteznek. Akkor is említettem, hogy fejlõdést megállítani nem lehet, legjobb példa hogy a PC fizikai korlátait elérve a kvantumszámítógép illetve a foton/fényszámítógép felé indultak tovább, a nanotechnológia lehetõségei egyenesen elképesztõk.
A géntechnológia miért lenne kivétel?
Venter nem Venter, mégis valamit elgondoltak és megcsinálták. Kicsit ellenkezek Veled, úgy vélem, nem értelmeztem rosszul a hírt. Igazad van "Venterék nem egy még nem létezõ genomot állítottak elõ, hanem egy már meglévõt készítettek el mesterséges úton."
DE DE DE szerintem ez nagyon is logikus lépés mert legjobb ellenõrzése egy ismert tulajdonságú és egyszerû "dolog" létrehozása. Legegyszerûbb analóg példa saját monomániámból - ha egy prímgenerátor-szoftvert fejlesztek, elõbb ismert prímeket generálva ellenõrzöm le azután merészkedek az ismeretlenek felé
Korábbi vitáinkból ismersz, én nagy hibának tartom "ex katedra" kizárni bármit (persze az alapvetõ fizikai törvényekkel ütközõ örökmozgó botorság, az elgondolás hogy egy részecske egy idõben több helyen is létezhet érdekes ám emberi 3D világban logikátlannak tûnik, de a másik véglet sem jó, pld. a francia akadémikus kijelentése: "Márpedig kövek az égbõl nem eshetnek".
Én a szintetikus DNS kísérletek folytatását és számítógéppel tervezett élõ szervezetek "teremtésének" lehetõségét egyáltalán nem zárom ki, mivel még sok ismeretlen fizikai és biológiai effektus vár felfedezésre mely gyökeres változást idézhet elõ egy-egy tudományágban, így a géntechnológiában is. Biológiában LAIKUS vagyok felszínes ismeretekkel de nem zárom ki a fejlõdést korábban említettem, minden ellenvélemény korábbi idõben megszerzett ismereteken alapul melyeket bármikor felülírhatnak újabb felfedezések. Ha egy új ötlet nem ütközik alapvetõ fizikai törvényekkel -mert végsõ soron minden de minden a fizika/matematika ismert és még ismeretlen törvényeire vezethetõ vissza- akkor korábbi ismereteinkre alapozva tagadjuk lehetõségét? Nem az örökmozgó vagy a misztikus szabadenergia hóbortos kutatásáról van szó, ezért szinte bizonyosnak tartom hogy a géntechnológiában a mesterséges DNS elõállításában kellõ rutint szerezve és eddig ismeretlen új felfedezéseket alkalmazva akár "atomonként összerakva" (hiszen ma már lehetséges) létre fognak hozni új "nem természetes" létformákat remélhetõleg az emberiség hasznára. A folytatás irányát firtattam, mert hogy folytatni fogják a mesterséges élet az bizonyos. Látható a géntechnológiában IS, folyamatosan lépik át a Természet szabta gátakat. A biológus és egyéb kutatómunka összemérhetõ a mérnöki munkával. Az élet minden területén látható hogy szinte bármilyen technikai probléma megoldható és megoldják immár az atomokkal játszadozva. Legjobb példa a nanoszinten tervezett önreprodukáló automaták fejlesztése, melynek távoli végcélja hogy bármit megteremthess otthon a ruházattól a hétköznapi tárgyakig. Mesébe illõ szinte hóbortos ötlet, mégis dolgoznak rajta.
A génekkel ugyan miért is ne lehetne hasonló sikerrel játszadozni?
Legegyszerûbb példa, az antibiotikumok anyaga javarészt a csatornákban õshonos penészféléktõl származik. Már középiskolás koromban fermentorokban tenyésztették õket tonnaszám, hogy hatóanyagukat kivonják kellõ mennyiségben. Hatásos gyógyszer lett, de mint kiderült, sajnos nemcsak a vírusokat öli hanem az emberi szervezetet is legyengíti.
Megalapozott és láthatóan szakirányú ismeretekre épített véleményed ellenére én azt vélem, folytatják a mesterséges élet létrehozására irányuló kísérleteket. Ma még csak "utánoznak", de bizonyosnak tartom hogy rutint szerezve és újabb még ismeretlen felfedezéseket is felhasználva "célszerszám-létformákat" létre fognak hozni, bármennyire is ellenkezik mai ismereteinkkel. Én már nem fogom megérni, de fogadni mernék rá hogy így lesz, "bár úriember biztosra nem fogad"
Hiszem hogy sikerrel fognak járni, de a félelem viszont örökös lesz, vajon mire használják fel ha rossz kezekbe kerül... Mivel az "utánzat" életre kelt, bizonyosan követni fogja több más is. Mivel az emberi tévedés lehetõsége mindig fennáll ha valami rutinszerûvé válik, emiatt ellenõrizhetetlen mutáció is fenyegethet ahogy Kenya említette, az emberi rosszindulatról nem is beszélve. Nem látunk a jövõbe, mai ismereteink alapján a holnapról csak vélekedhetünk, de nem tudhatjuk mit hoz a jövõ ezért jobb óvatosnak lenni akár helyeslünk akár tagadunk. Nem kötözködöm, de a "skolasztikus ismeretekre" alapozott ellenvetések bármilyen területen emlékeztetnek a meteorológiai prognózisokra. Rövid távon jól beválnak, de hosszabb távon egyre bizonytalanabb becslésekké válnak, egy bizonyos csak, idõjárás-változás volt és lesz. Bármikor lecsaphat egy váratlan vihar ami még csak készülõdik "egy lepke szárnyrebbenése" miatt. Egyéni véleményem: ugyanez érvényes a tudományra. Nem kötekedés, bizonyosnak tartom hogy elõbb-utóbb minden problémát megoldanak vagy áthidalnak csak idõ és pénz kérdése. Úgy vélem, a felhasználás módját illetõ lamentálásom nem alaptalan
Kiegészítésnek még Neumann János ötlete
"Neumann 1948-ban publikálta alapvetõ munkáját az önreprodukáló automatákról (Neumann - Burks, 1966). A mû elsõsorban az elméleti biológiát és az élet keletkezésének kutatóit termékenyítette meg, de ne feledkezzünk el arról, hogy ez az elmélet lényegében pontosan meghatározta azt az alapsémát, amelyet a molekuláris biológia - már Neumann halála után - kísérletileg igazolt. Idézzük fel, mit írt errõl két évtizeddel késõbb Linus Pauling: "Neumann kimutatja, hogy egy önreprodukáló automatának négy fõ komponenssel kell rendelkeznie:
"A" egy automatikus gyár, amely összeszedi a komponenseket, és kívülrõl kapott instrukciók alapján összeállítja.
"B" egy duplikátor, azaz olyan automata, amely lemásolja az írott instrukciókat.
"C" egy kontrolláló elem, amely mind "A"-hoz, mind "B"-hez kapcsolódik.
"D" az írott program. Nem nehéz felismerni, hogy e szereposztás mit jelent az élõ sejtre applikálva: "A" a riboszóma, "B" a polimeráz enzimek, "C" a represszor vagy más kontrollmolekulák, és "D" a DNS (Pauling, 196"
Forrás: Magyar tudomány 2003. december
Mi ez ha nem a mesterséges élet elve?
Hozzáteszem hogy a nanotechnológia egyre jobb hatásfokkal dolgozik minden területen, atomi méretekben beavatkozva emberi gyógyításba, BÁRMIBE. A "programozható anyag" bármit képes elõállítani a "Claytron" elven. Egyenlõre még durva példa rá az "önjavító szék" Link A többi javarészt még animációs filmeken látható elképzelés, de máris "catom" nevet kapott az atomi méreteknél nem sokkal nagyobb "robot-mag", melyek sokasága programozás szerint tetszõleges alakot ölthet az emberi környezet tetszés szerinti alakításához vagy éppen mikrosebészeti szinten történõ beavatkozásokhoz Link vagy csak formatervezés Link Az USA 1999-2004 között 1 milliárd dollárt költött ezekre. Léteznek már "szuper-katonai" alkalmazások is. A nanotechnológia a génsebészetben is felhasználható, innen kezdve "határ a csillagos ég" vagy az se..... Kicsit irigylem is a jövõ nemzedékeket, de féltem is õket egyúttal.

Szia Nyuli, sajnos nekem nem jön be az oldalon se szöveg, se kép.. A észak-afrikai flórában nagyon sok cserjetermetû zanót- és rekettyefaj van, lehet, hogy valóban közülük lesz valamelyik. Van egy marokkói flórát bemutató könyvem a munkahelyemen, ha küldesz (akár privátban) egy látható képet, leírást (vagy linket) a fajról, kedden utánanézek a növényednek konkrétabban. Egyelõre így nem tudok többet segíteni.

Így van.
A másik az, hogy (tévesen) azt hisszük, hogy minnél többet birtoklunk, szerzünk, annál "többek" és boldogabbak leszünk.

Bizony, bizony, az a fránya egó. Szerepekbe bújunk miatta, játsszuk a kis játszmáinkat, közben rettegünk a sérüléstõl, a megnyílástól a másik felé.

"Félreértettek netán? - ne bánkódj emiatt, hiszen nem kell és nem is szabad mindig igazságot tenni. Az igazság az emberi élet legkínzóbb érzése, mert mindenkinek mást jelent."

L.A. Seneca

"Az a kérdés, hogy vajon megéri-e az emberi faj a nagykorúságot, ami ugye a felelõs viselkedést meghozza..."
Na ez nagy kérdés.. Sajnos az "egó" hátráltatja ezt - véleményem szerint - ami önzést és rövidlátást okoz.

Teljesen igazad van. Mondjuk azt is hozzá kell tenni, hogy az emberek központi "tudatmódosítása" is nagyban zajlik, nem véletlen, hogy meg lehet etetni akármit (szó szerint és átvitt értelemben is) a tömegekkel. A jelen életformánk fenntartását egyre jobban csak a mesterséges dolgokkal lehet megoldani, ezen belül is lehet azonban választani a valóban igen károsak és a talán nem károsak közt. Gondolok olyanra, hogy jobb bacikkal termeltetni a gyógyszermolekulákat, mint hatalmas vegyi üzemekkel, amelyek keményen szennyezik a világot. Persze ellenõrzött módon.
Abban a biztos tudatban, hogy az emberi faj se tart örökké, inkább jó lenne a hátra lévõ idõt kellemesen eltölteni, ehhez viszont tudatosságra van szükség.

Az a kérdés, hogy vajon megéri-e az emberi faj a nagykorúságot, ami ugye a felelõs viselkedést meghozza...

A zöldségesünk idén már nem mér nejlonzacskóba semmit, csak papírzacsiba, ahogy réges-régen. Ilyen apróságokkal lehet lépkedni jó irányba.

Személy szerint én nem is azoktól tartok, akik többé-kevésbé ismertek és a tevékenységük is ismert. Sokkal inkább azoktól, akik tökéletes csendben varázsolnak valami isten háta mögötti helyen, ki tudja, kinek a megbízásából és milyen célból. Nem beszélve az esetlegesen balul sikerült mûveletekrõl. Sajnos jó néhány összeesküvés-elméletrõl derült ki, hogy nem is annyira elmélet. Amúgy meg inkább a tendencia aggasztó. Lassan már minden mesterséges lesz, már az élet is, legalábbis részben.
Bizonyos erõk és körök mindent az irányításuk alá akarnak vonni, az élelmiszer-termelést szõröstül-bõröstül, a gyógyszeripart, a tudatformálást annak minden csatornájával együtt, és most az élet létrehozását és módosítását is. Hozzáteszem, ez abszolút nem újdonság, amióta világ a világ ez így van, csak mostanra összehasonlíthatatlanul fejlettebbek az eszközök, mind akár csak 100 évvel ezelõtt.
Még szerencse, hogy egy csomó dologról nem tudjuk, hogy készült, amit megeszünk-megiszunk, vagy bevesszük, mint gyógyszert.
Boldog tudatlanság.

Mi van akkor, ha idõd is van?
Egyébként jó volt olvasni.
A három napban valamikor én is szívesen felszaladnék Kab-hegyre, kocsival. Mit szósz? PÜ-ben írd meg, neked mikor felelne meg.

Hmm. Ez jópár gondolat lett.

Sajnos annyi idõm most sincs, amennyi kellene, de azért pár gondolat.
1, Istent Craig Venternek hívják? Nem, de ha mégis, még mindig jobb, mintha Musztafa lenne a neve.
2, Valóban Venter az új Frankensteing doktor? Szerintem nem.
3, Veszélyes-e egy mesterséges baci? Persze, az is lehet, ám Venter minden üzleti érdekeltsége ellenére is nagyságrendekkel kevéssé veszélyes dolgokat "gyárt" nagyüzemben hosszú-hosszú évek óta, mint pl. hazája bájos hangzású, Honeywell nevû cége.

Én egy percet sem csodálkoztam a híren, sõt, mondhatni, már kb. vártam. Venter túl rég rukkolt elõ valami sajtónak is csemegézni való szenzációval.

Hogy néz ki egy genom? Van benne egy kis csokor kódoló gén, amely különféle funkciókat határoz meg, idõzít bizonyos dolgokat, befejez bizonyos folyamatokat, stb., valamint van egy jóval nagyobb csokor gén, amit hulladéknak kezeltek sokáig, mivel nincs felismerhetõ funkciójuk az e részeken található kódoknak. Ma már tudjuk, hogy a nem kódoló szakaszok is jelentõséggel bírnak, ámbátor róluk még sokkal kevesebbet tudunk, mint a kódoló szakaszokról. Ahogy a cikk is írja, a mycoplasma baci meglehetõsen primitív méretû genomja viszonylag könnyen elõállítható volt, pusztán a mérete okán (a könnyen alatt nem kell azt érteni, hogy mostantól aztán minden bacit bacigyárban csinálnak majd, csak a TÖBBI bacihoz képest volt könnyebb). Arról van szó, hogy a Venter módszerével letapogatott genom elemeit mesterségesen egymás mellé tudták illeszteni. Ehhez iszonyú bonyolult folyamatokat kellett ellenõrzés alá vonni, még egy ilyen kis méretû genom esetében is. Olyasmit képzeljünk el, mintha a kódexmásoló szerzetesnek csak úgy lett volna esélye lemásolni a rábízott szöveget, ha saját maga kezdi a lúd háziasításától a dolgokat, mert ugye kell a lúdtoll, vagy ha az autószerelõnek az olajcsere pár perces eseményéért meg kellett volna tanulnia geológiai ismeretek alapján felfedezni a kõolajmezõket, kitalálni a fúróberendezések mûködését, megoldani a bányászatot, a finomítást, szállítást, stb. De inkább még ennél is bonyolultabb a dolog.

Mivel borzasztóan komoly üzleti érdeke fûzõdik hozzá, Venter úgy vigyáz a módszereire, amennyire ember csak képes valamire vigyázni. Emellett, hogy a módszert kitalálták, még kellettek a berendezések is, amelyekkel meg tudták valósítani, Venter és csapata ebben is nagymenõ. Biztos, hogy más is dolgozik ilyesmin, de valamiért Venter zsenialitása szükséges összetevõje ennek a receptnek, egyelõre nagyon úgy tûnik. El tudom ugyan képzelni azt a helyzetet, hoyg valakik elrabolják Ventert, s valamilyen módszerrel arra kényszerítik, hogy a hasznos kutatások helyett mondjuk olyan mûbacit csináljon, amivel országokat lehet leigázni, de nem hinném, hogy a James Bond filmeknek témát adó ötleten kívül ez a valóságban kivihetõ lenne, nem részletezem, miért, aki akar, gondolkodjon.

Aztán még egy fontos dolog, ami kicsit elhomályosul és talán Te is rosszul értelmezted a hírt: Venterék nem egy még nem létezõ genomot állítottak elõ, hanem egy már meglévõt készítettek el mesterséges úton. Vagyis itt arról van szó, hogy teljes egészében lemásolták egy élõlény genomját, aminosavról aminosavra, majd ezt behelyezték egy hasonló élõlénybe. Olyan, mint a mesterséges szívbillentyû, vagy csípõprotézis, csak kicsiben. Ezzel nem hoztak létre új baktériumfajt, az, hogy egy másik, de közeli rokon baciba ültették be a mesterséges genomot, azért kellett, hogy ezzel BIZONYÍTHATÓ legyen, valóban a mesterséges genom funkcionál megfelelõen. Mintha szervátültetés lett volna. Attól, ha egy Liszt zongoraverseny egy tételét egy opera közepén lejátszod, az még Liszt zongoraversenye marad.
Az, hogy új, még nem létezõ élõlényeket állítsunk elõ, bizonyos szempontból már rég megoldott dolog. Ne csak az öszvérre vagy a juhkecsre gondoljunk, hanem azokra a bacikra, amelyek pl. emberi növekedési hormont állítanak elõ, igen olcsón. Akinek betegsége okán ilyesmire van szüksége, nem ágál az új élõlények megalkotása ellen, hisz nem mindegy, hogy havi 10.000 vagy havi 10.000.000 a kezelési költsége.
A mesterséges genom elõállítás többek közt ezt az utóbbi folyamatot is segítheti, lehetõségeket adhat még hatékonyabb és célirányosabb élõlények megalkotására. Vegyük úgy, hogy elõ tudnak valamikor majd állítani egy olyan "nyers" genomot, amiben megvan a helye a kívánt funkciókat ellátó génszakaszoknak, amelyeket persze addigra pontosan meg kell ismerni (azt is, hogy mi mivel összefüggõen dolgozik a génben, pl. a fentebb már említett nem kódoló szakaszok tulajdonságait is meg kell hozzá ismerni alaposan).
Aztán: ahhoz, hogy képes legyen szaporodni egy élõlény, irtózatosan bonyolult másolótevékenységre van szükség. Ezt RNS-ek végzik, ez köztudott. Nemrégiben derültek ki a másolási eljárásokról is fontos tények, illetve sok tény még nem világos, természetesen. Itt a dolog biokémiájáról van szó, vagyis valami olyasmirõl, ami leírható "képletekkel" (ennél sokkal összetettebb persze). A másolásban résztvevõ RNS-eket vizsgálva már találtak összefüggéseket például a - többedszerre említett - nem kódoló génszakaszokkal is, bizonyos másolómechanizmusok kötõdnek ezekhez akkor is, ha a szakasz valóban nem kódol fizikailag semmit, de egyes RNS-kapcsolódási pontokat képes mégis meghatározni, így igenis beleszól a replikációba. Ahhoz, hogy valóban új élõlényt lehessen tehát mesterséges genom alapján létrehozni, ezeket a figurákat is meg kell ismerni, tanulni. Itt aztán belépnek olyan dolgok is, hogy pl. egy felhasznált molekula kiralitása se mindegy, milyen (kiralitás szerint válogatni irgalmatlan nehéz), igen pontos fizikai és kémiai körülmények kellenek, amelyekben az élõ anyag részei képesek megfelelõen mûködni (pl. egy sejtplazmában lévõ enzimek, katalizátorok eltérõ hõmérséklet függvényében mûködhetnek, nem mindegy a sorrendiség, stb.).

A különbözõ élõlények közti génátadás a természetben nem ismeretlen dolog, sok élõlényben találtak már másikból származó génszakaszt, ezt pl. vírusfertõzések adhatják át, vagy paraziták (ezen génszakaszok beépülnek a hoszt szervezet genomjába, vagy immunreakció nyomán, vagy a megbetegítõ ágens, parazita saját funkciói által, hogy emez így biztosítsa a hoszt szervezet utódaiban a befogadókészséget saját maga számára), de hiszen így "készülnek" az új influenzavírusok is, amikor két / több eltérõ vírus egy sejtben találkozik s "összekeveredik" a genomjuk. Nemrég olvastam, hogy egy növényben találtak gombából származó gént, tehát még országok közt is mûködik a természetes géntranszplantáció!!! Ha ezek a dolgok nem így lennének, akkor nem volna élet se.
Azzal, hogy az ember az egész bolygó szinte teljes területén jelen van, hurcolássza ide-oda a többi élõlényt, amúgy is sokat változott már az élet. Nem csak az idegen állatok, növények, egy adott terület számára ismeretlen betegségek behurcolása miatt, hanem a körülményeink, környezetünk átalakítása miatt is. Ezt sokmindenben teljesen tudatosan tesszük, hisz feltúrjuk a földet, eltereljük a vizeket, permetezzük a növényeinket, beoltatjuk a gyerekeinket, stb. Az élet minden területén beavatkozunk a világ mûködésébe, sokkal drasztikusabb hatásokat elérve, mint egy mûbacival lehet.

Egy utolsó megjegyzés annak kapcsán, hogy mi lesz, ha tényleg vadiúj, eddig nem volt, mesterséges bacik, stb. lesznek. Az élõvilág úgy mûködik, hogy közel négymilliárd év alatt egyre több és egyre specializáltabb helyet elfoglalt a bolygón. A kezdetek során az elsõ élõlények számára iszonyú sok lehetõség volt "élõhelyet választani", nagyon kis befektetéssel is képesek voltak meghódítani a maguk számára fontos területet. Ahogy egyre több s több élõlény lett, e felosztható területek száma drasztikusan csökkenni kezdett, így egyre több erõfeszítésbe kerül újat meghódítani. (Ha ma akarna valaki országot alapítani, azt nem tudná egy lépéssel megtenni,mert nincs olyan földterület, ami nem valakié már.) Egy idõ után, amikor elfogytak az élõhelyek, mert mindent betöltött a nyüzsgés, csak úgy volt lehetõség új területre átterjedni, ha valamelyik addig foglalt élõhely megüresedett egy másik élõlény kihalása által. Ez ma is így megy csak. Fel kell borulnia a meglévõ egyensúlynak (ami soha és semmiképp nem statikus egyensúly, csak a mi rövidre szabott életünk miatt tûnik annak), hogy a "betolakodó" találjon helyet. A múltban történt változások, kihalások, faj-alakulások vizsgálata alapján egyértelmûen megállapítható, hogy egy új élõlény (az adott helyen új) térnyerése SOKSZOROSAN nagyobb energiabefektetéssel jár (még akkor is, ha az adott hely kihalás által megüresedett), mint a kezdeti idõk szabad területeinek elfoglalása volt. Teljesen így mûködik ez politikai, gazdasági téren nálunk is, ha egy cseppet belegondolunk. Ma sokkal de sokkal drágább dolog egy országot, piacot elfoglalni, s sajátot alapítani a helyén, mint volt ez mondjuk 300 éve. Ezért is olyan végtelenül agresszív mindkét irányzat.
A bacik esetében sincs ez másképp. Ahhoz, hogy valóban veszélyes új fajokat hozzunk létre, amelyek szépen elözönlik a bolygót és kitakarítanak minket innen, az kell, hogy a baci képes legyen valami eddig teljesen ismeretlen mechanizmussal okozni megbetegedést, olyasmit, ami nem is hasonlít semmire, amit esetleg valaha az évmilliárdok során az élet megismerhetett. Egyéb módon egyszerûen nem találna területet, amit meghódíthat.

Elnézést a hosszért, de így is sokkal kevesebb dolog van benne, mint ami igazán kellene a meggyõzés tényeihez.

No, csak ki tudtál egyezni a seregély komákkal! :-) Egészségedre!

Hijj de tele vagyok cseresznyével
A késõbbi fajtából laktam be, finomabb, mint a korai.

Én a magam részérõl nem szoktam unatkozni az írásaidat olvasva. Pont azon filóztam, hogy már megint olyanba akarunk belematatni, ami nagyon, de nagyon veszélyes terület. Szép, szép ez a kísérletezgetés, de a hátamon feláll a szõr, ha mesterséges baktériumokról, DNS-rõl és egyéb dolgokról hallok. Egyrészt, mert már megint a saját mohóságunk "mellékhatásait" szeretnénk eltüntetni a segítségükkel, másrészt pontosan azért, mert mi van, ha kiszabadul a kontroll alól és elkezd mutálódni?
Volt egyszer egy kérdés, amelyre Einstein a következõt válaszolta: "azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogja vívni az emberiség, de azt igen, hogy a negyediket mivel. Kõbaltákkal."

Lordom, amióta öntudatra ébredtünk párszázezer éve, ezt csináljuk, csak eddig egész lassan ment.
Ha lesz idõm, reagálok majd hosszabban, de most rohannom kell melóba.

Eddig csak a géntechnológia "kiméráitól" tartottunk, de most úgy néz ki, akár új a Természetben/Földön sosem létezett fajokat is életre kelthetnek. Fajoknál ugyan még nem tartunk, de életre keltettek egy számítógép tervezte és lombikban készült szintetikus DNS beültetésével egy új önreprodukáló baktériumfajt. Azt vélem, innen kezdve nem az "ember-állat-növény hibridszörnyektõl" kell tartani. Az "alkotó" elképzelése szerint célja baktériumokat elõállítani, amelyek üzemanyagot termelnek, algákat tervezni, amelyek eltávolítják a szén-dioxidot a légkörbõl, jobb oltóanyagokat/gyógyszereket elõállítanini. Nemes cél, de akaratlan a párhuzam ahogy nukleáris/termonukleáris bombák alapanyát termelhetik az energiatermelés miatt szerintem nagyon szükséges atomerõmûvekkel (idõt nyerhetünk amíg végre létrehozzák a fúziós erõmûveket) akár a tegnap említett, kovakövet/acélt felváltó gyufával mely olcsó könnyen hozzáférhetõ méregforrássá is vált egyben, de ezernyi példa van rá hogy vasból nemcsak ekét hanem fegyvert is lehet kovácsolni. Hatalomvágyó rosszindulatú vagy elkeseredett emberek voltak/vannak/lesznek akik minden eszközt felhasználnak, egy késsel egyaránt lehet kenyeret szelni és embert ölni.
A tudomány szempontjából nagyszerû hír Link de kérdés miként alakul a további fejlesztés és alkalmazási területe. "Biblikusan" fogalmazva, némileg közhelyszerûen az Ember egyre jobban átveszi Isten szerepét a teremtésben, az Ördögét a pusztításban
A tudósokra egyre nagyobb felelõsség hárul, miként alakul az emberiség további sorsa. Régi borúlátó elmélet, hogy az emberiség saját technológiai fejlõdése miatt kozmikus léptékben rövid életû lesz, mert "túlfejlõdõ intellektusa" miatt kihal akár a kardfogú tigris egyre nagyobb foga miatt. Jobb esetben nem pusztul el, hanem széthullik egymástól elkülönülõ és tovább már nem fejlõdõ stagnáló kis csoportokra ahogy a számítógépes élet-modellekben szokott kialakulni rendszerint robbanásszerû fejlõdés után. Persze aki "játszott" számítógépes életmodellezéssel, tapasztalhatta hogy kedvezõbb esetben a korlátlan majd összeomló szaporodás helyett rögtön kialakulnak stagnáló elszigetelt kisebb csoportok, de némelyik forma "glider" nevû mozgó alakzatokat bocsát ki melyek egy-egy csoport felett "átrepülve" módosítják azokat, némelyiket elpusztítva-némelyiket gyarapítva de ezzel a "szabályozással" fékezik az "önpusztító" gyors növekedést csak formájában/elrendezésében átalakuló de létszámban nem változó alakzatokat formálva. Persze ez csak számítógépes modell sok sok lehetséges végeredménnyel, kérdés az emberiség sorsa melyik szimulációs modellt követi.
Bocs a filóért ha untattam valakit, jó napot, jó kedvet Mindenkinek

Meg a hernyókat, kukacokat is eleszik elõled. :-)

Hatalmas levéltetû áradat van a finn-svéd tóvilág környékén. A keleti szél hozta õket Oroszország felõl, 10cm vastagon lepik el a földeket/vizeket. Reggel mondták a rádióban, de a neten nem találtam.

Napok óta segergélyzsivalytól hangos az udvar, ezek a mocsok leeszik elõlem a cseresznyét.

Röhej laikus fogalmazás talán, ami ma reggel feltûnt - vízszintes "szemberepülésnél" még soha nem láttam felnõtt madár "hónalját", a siheder rigó szárnycsapásainál felvillant a szárnytõ alatti világosbarna tollazat. Sebessége megközelítette apja "surranását", de a szükségesnél szélesebbre tárta szárnyait, ezért fogalmaztam úgy hogy "erõbõl repül". Rigóim kedvenc "szórakozása" hogy nyílegyesen nekem repülnek és szinte az utolsó pillanatban egy parányi mozdulattal, szárnyvégmozdítással és oldalra dõlve kitérnek, elsuhannak mellettem. Errõl a "frontális támadásról" jut eszembe, többször megfigyeltem, hogy a rigók ilyenkor mindig halk ciripelésre emlékeztetõ hangot is hallatnak. Laikus vélemény, de akaratlan a párhuzam, ahogy denevérek mellett több madárfaj is hallat kattogó hangokat sötét helyen vélhetõen a tájékozódás miatt. Elképzelhetõnek tartom hogy a rigó is használ "hanglokátort", mert megfigyeltem, kivétel nélkül "cirpegnek" ilyenkor a rigók. Persze megeshet hogy csak "köszön" vagy lejtõsíelõkhöz hasonlóan "PÁLYA" ("Utat kérek") értelmû hangokat hallat No mindegy, akadályok elõtt rendszeresen hallok tõlük "cirpegõ" hangokat, melyeket gyors kitérõ manõver követ. Megfigyeltem, néhány rigó szinte "sportot ûz" ebbõl mondhatnám "szlalomozik", gyengébb röpképességû és nehezebb testû madarak idejében kitérnek akadály elõtt, a rigók szinte az "utolsó pillanatban" Sztem a rigók nagyon "elegánsan" repülnek, suhanásuk, manõverezõ készségük szerintem megközelíti a fecskék repülését.

Nem ismerem a konkrét pusztulást, de bringázáskor feltûnt hogy a "gyakorló/önállosodó" fiókák közül két nap alatt többet láttam elhullva, hat év alatt még egyet sem. Laikus véleménnyel vélhetõen a szél verte a földhöz õket hiszen még gyakorlatlanok a repülésben. Keményen odaveri olykor a szél a madarakat. Bár nem fotóztam, de évekkel ezelõtt két esetet is láttam amikor hirtelen feltámadt erõs széllökés "visszatolta" a kétségbeesetten elõre igyekvõ vadludakat. Bár az egész csapat hirtelen süllyedni kezdett, de se irányt váltani se leszállni nem tudtak. Bármilyen "kitérõ/leborító manõverbe" kezdtek a szél szó szerint "befújta a házak közé" és lecsapta õket. (Akkoriban említettem hogy az egyik csapat a házak között, egy másik a kertem végében szállt le, amitõl Tomi kutya viszont majd megõrült) Gondolom ezek az elhullott fiókák is hasonlóan jártak. Még nem lehetnek gyakorlott repülõk, ezt ma reggel is észrevettem "házirigóm" egyik fiókáján. Vízszintesen már gyorsan repül de "apjához képest darabosan" értem ezalatt hogy a szárnyait még nagyobb szögben nyitja és utána nem zárja teste mellé egy-egy szárnycsapásnál és nem siklik két fázis között ahogy számos madár, hanem, jobb kifejezésem nincs rá- "erõbõl" repül. Emberi hasonlattal ahogy kezdõ evezõs csapkodja/paskolja a vizet, a gyakorlott szoros, kimért gyors mozdulatokkal siklatja elõre evezõjét. A bokrok-lombok, kerítésváz és egyéb "finom-manõverezést" igénylõ helyeken még esetlen, ennek láttán jogos a gondolat hogy a több napig tartó viharos szél miatt számos gyakorlatlan fióka elpusztult nyílt területeken. Lentebb említettem, az "idõsebb" madaraknak "több eszük volt" elrejtõztek, napokig nem láttam õket.
Elnézést a laikus pongyola fogalmazásért, egy ornitológus precízebben lenne. A lényeg, nemcsak a növények/rovarok sínylették meg a rossz idõt hanem a most kirepült madárfiókák is.
Ui: ha megfigyelitek a sportevezõsöket, pontos gyors evezõcsapásaikban és az evezés/siklás ritmusában sok hasonló vonást lehet észrevenni a madarak repülésével.

Úristen :-(((((
Mondjuk itt a városban is csak a sarlósokat láttam a megszokott létszámban, a molnárok kb fele/hamrada arányban repültek tegnap. Biztos, hogy sok enni se tudott ennyi ideig tartó esõ miatt, így a fiókákat se tudták etetni, az évi 10% csökkenés idén gyanítom, a többszöröse lesz...

Balatonalmádiban a strandon dolgozunk. A látvány lehangoló: szanaszét fecske tetemek (sebtiben összeszámoltam 20-30db-ot). A munkások mondták, hogy a viharos szélben nekimentek a párkányoknak, falaknak és megsérültek. Volt olyan, hogy 2 perc alatt 5-10db hullott le... A múlt héten még 15db fészekhez szálltak madarak, ma csak KETTÕ-höz.

Na igen... Lehet, hogy attól is függ, mennyire talál el nagyobb hajszáleret, illetve kit evett elõtte, milyen baci lehet a szívókáján, stb. Sokmindenre lehet allergiás reakció, mint amilyen a fiadé is. Remélem, méhre, ilyenekre nem allergiás!

Már túl vagyunk rajta. Aszonta legyen nálunk calcium ampulla...
De nem mindegyik csípésre, csak valamelyik szúnyog tud lyet nála. Vannak " normális " szúnyogcsípései is.

Azért egy allergológushoz is vidd el, ez nem normális reakció.

Azért a veszettség oltás nem egészen "szivattyúzás", elég sok pénzébe kerül az államnak az erdõk veszettségmentesítése, illetve eléggé hatékonyan is csinálják (a Dunántúl gyakorlatilag veszettségmentes). Apósom állatorvos volt (nem aranyhörcsögös, hanem elég magas szintû szakember), eléggé benne volt a témában.
Az is nagy gáz, hogy pl. a macskák oltása nem kötelezõ (pl. az usában az), holott a macska ugyanúgy átadja a kórt!!! Sajnos az állattartási morál se ennek megfelelõ, meg az emberek törvénytisztelete sem (hm, mondjuk egy Kossuth utcai fán sétáló cirmosról nem tudni, hogy vajobn ott lakik-e, hogy kié, ám a kutya azért általában kertben marad, behatárolható, hol lakik, ki felel érte), gondolom, sokan a kutyát se oltatják. Régen pont amiatt volt ebadó, hogy így minden kutyát nyilvántartsanak az oltás végett.
De ne feledjük pl. a denevéreket se, nem túl gyakori eset, hogy valakit megharapjon egy denevér, de ki se zárható. Õk is terjesztik. Meg még jó néhány állat, bár a fõ "gonosz" továbbra is a róka-kutya-macska trió.
Szóval szerintem az állattartás ott kezdõdik, hogy csak akkor vállalok be állatot, ha
1, van annyi anyagi lehetõségem, hogy tisztességesen etetni, orvosilag elláttatni tudjam az állatot, beleértve MINDEN oltást és ilyesmit is
2, ne szaporítsam, hanem idõben (!!!!!!) ivartalanítsam
3, ne engedjem elkóborolni, hanem megfelelõ körülmények közt otthon tartsam (kutyánál ez kert, zsebkutyánál lakás, macskánál, háááát, ha szeretem az állatot, nem engedem ki a lakásból, az tuti)

Ezzel szemben az van, hogy nyakra-fõre szülnek a kutyák, macskák, rengeteg kóbor állatot termelnek, akik így potenciális veszélyforrássá is lesznek egyúttal, mert nincs gazdájuk, akik oltatná õket. Sajnos a veszettség oltása nem egy életre szól, így folyamatos odafigyelést és felelõs magatartást kíván az embertõl...

Myloh köszönöm a csatolást, megnéztem. Évi két nyakörv "aktív" napokra elosztva 25 Ft nem is olyan drága. De mi van ha a kutya/macska "felakad" valahol? Az elcsavargott macska ott pusztul, a kutya leszaggatja, lehet újat venni (nemrég ujjnyi vastag duplasoros lánc-nyakörvét szaggatta szét Tomi kutya a szomszéd kerítésén, mert meg akart lépni kutyálkodni, de felakadt és olyan erõvel rángatta, hogy a póráz-karabiner vastag forgó-perem nittelése kiszakadt, meg se tudtam javítani)

Ismerjük. Nála nem mûködik, sajna. Se az ecet.

Friss csípésre rá kell szorítani egy félbevágott vöröshagymát. Nem dagad fel, megszûnik a fájdalom is. Ezt már régóta alkalmazzuk. Nagyon jól bevált módszer.

Hú, ezt az Autan-t megjegyeztem, köszi!
A fiamnak némely szúnyogcsípés öklömnyi, fájdalmas, gennyes duzzanatban jelentkezik...

Húúú, már megörültem, hogy ilyen is van! Nem tudtam. De látom, hogy max. 1 hétig...., és gondolom, ez nem is intenzív használat esetén. Ezzel nem vagyunk kinn a vízbõl.

Akela: Link

Nekem pumpás spray van, de erre. :-)

Hát nem mindegy milyen címen szivattyúznak ki pénzt az embertõl? (és én marha még "jattolni" is szoktam amit nevezhetünk ököradónak is akár...)
Jattolás = hálapénz, borravaló stb.

Noli ha erre "dezodor-stickre" gondolsz, igazolom

Emberre - kisgyerekre és felnõttre egyaránt jó, este látványos ahogy a szúnyogok kb. 30 cm-re megállnak az embertõl mintha falba ütköznének
Engem szerencsére nem szeretnek a vérszívók (nomeg szinte mindig zárt ruházat van rajtam, különösen terepen) esetleges hétvégi vendégek miatt készenlétben tartom mert soxor bevált már

Link
Bocs, karperec, meg bokaperec, nyakörvben még nincs. :-)))))

A kivétel, pedig erõsíti a szabályt, mert ugye a pénzügyes nem igazán pénzes pedig de jó lenne
Akela! Ebadó??? Esetleg arra gondolsz, hogy ettõl olyan drága a veszettség elleni oltás?

A kutyáim majd" minden nap másznak velem a Börzsönyben, árkon-bokron át.
Nincs bennük kullancs. Egy darab sem. Én, mi egy igen jó alany/ok vagyunk, az ország egyik "legkullancsosabb" területérõl.

Nekem a Fronline-ról van hasonló véleményem. Az állatdokim a szemem láttára lekezelte a huskymat a csepp-pel, ezt követõen több kullancs volt benne, mint elõtte. Soha többé.

Elza: Igen. Hát tudod..., a festõ festékes lesz, az asztalos szálkás, az erdész pedig kullancsos..., és ez így van rendjén.

Hát igen, öt állatra átlagban 10-12 ezer kiadás, rájön még a napi kaja, állatorvos/oltások, ebadó... nem piskóta a mai világban.