Hydroinfo

Azt megfigyeltem, hogy a Tiszán is a nagy mennyiségû csapadék után az emelkedést mindig alábecsülik. Ami komoly kockázati tényezõként látok, hogy a jövõ hétvégétõl a vízgyûjtõn megint csapadékosabb idõ látszik a fáklyán. Ez beteheti a nagy kaput, ha rászalad a elsõ igen magas tetõzés után az apadó vízszintre. Jelenleg egy hosszú és igen magas árhullámmal számolok.

Ami a legdurvább hogy ez még semmi, a Duna legfelsõ szakasza napi 1-1,5m-t árad, kicsit lejjebb is 1m közeli a napi vízszint emelkedés. Arról nem is beszélve hogy a vízgyûjtõn a következõ 48 órában 100mm körüli csapadék is hullhat még.

Nem túl jó elõjel, hogy még a vízügy is alábecsülte már rövidtávon is a várható vízállást.
Ma reggelre Nagybajcsra pont az I.fokot "kellett" volna elérnie: Link
Ehhez képest a valóság: Link már 30cm-rel több.
Komoly árvizünk lesz.

Link

Kemény.. Link
Rég volt már ekkora víz, mint amekkora most várható.

Német és osztrák területeken már 1-2 m ugrott a Duna tegnap óta. Keddre a belépõ oldalon a +3 m emelkedés is meg lehet. Link
A grafikon csütörtökig látszik elõre. Ott akár 1 m belül lehet az LNV Nagybajcsnál. [esõ]

Bizony, az év talán eddigi legnagyobb árhulláma jöhet, a ciklon szépen megszórja majd a vízgyûjtõket. Link

Ebbõl lehet egy árhullám a Dunán: Link Link

Bocs, bulvárhírekben volt a zárásról a hír, keresni próbáltam másikat, de mellément. A lónak négy lába van, mégis megveri a szódás

Yakin:

A gátaktól 10 km-re inkább a csapadékos idõszakban helyben megemelkedõ talajvíz okozhat a mélyebb területen belvizet. Okozhat még esetleg a földárja jelenség is, ahol egy távolabbi, magasabban fekvõ beszivárgási zónával összeköttetést biztosít egy vízzáró rétegekkel határolt vízvezetõ homokréteg. A beszivárgási zóna nyilván nem a Tisza irányában van a Bodrogközben, hanem a Bodrog hordalékkúpján. Ahol ez a réteg a felszínhez közel kerül, a magasabb hidrosztatikus nyomás miatt a víz megtalálhatja az utat a felszín felé.

Igen, ez volt gyanús nekem, hogy "csak úgy" természetes tavak mellé nem szoktak gátakat emelni, a folyó mellettiek is gyakorta "eresztenek" árvízkor (gyakran pont az ilyen szivárgások keserítik meg a védekezõk munkáját), így a Balaton esetében gátat emlegetni számomra gyanús.
A Bodrogközben ismerek nem egy helyet, ahol nagyobb tiszai árvíz esetén a folyótól akár 10 km-re is megjelennek vízfelületek, igaz ezeknél nehéz eldönteni, hogy a csapadék/olvadékvíz folyik össze, vagy az árvíz által megemelt talajvíz az, ami felszínre kerül. Közlekedõedény pedig egy jó szó, tébláboló, vagy éppen bringázó fazekakat juttat eszembe

A mûszaki megvalósításhoz nem értek, de elméletben ha a gát alapja elér egy vízzáró réteget, akkor tartósan is megtartja a terepszint feletti vízoszlopot. Ha ilyen réteg nincs, akkor a gát két oldala közlekedõedényként fog mûködni, és elõbb-utóbb a mentett oldalon is megjelenik (belvíz formájában) a víz. A Balatonnál valószínúleg ez utóbbi lenne a helyzet, emiatt nem gát, hanem a mélyen fekvõ partrészek teljes feltöltése volna a megoldás.

A képeden látható "tónál" a gát vízzáró rétegre volt alapozva. Ennek az a szépséghibája, hogy az ilyen rétegek (jellemzõen agyag) felszíne nedvességgel telítõdve "csúszópályaként" kezdhet mûködni, és képtelen lesz megtartani egy nagy tömegû építményt. Persze egy fél méteres, túlcsordulás ellen védõ töltésnél ez azért nem annyira fenyegetne.

A hír valóban igaz, a zsilip 18-án bezáródott (19-én reggel 0 a vízhozama a Siónak), de a linked egy több mint négy (4) évvel ezelõtti zárásról szól.


"Befejezõdött a vízeresztés
sioman, 2009, Április 24 - 18:51"

A zsilip lezárva. Az átlagos vízszint ma 121 cm.

Link

120-nál tartunk ma. 11 nap alatt 5 centi apadás, ez nem kevés. Végig engedték kb. 15 m3/sec-al, azaz több, mint 2 centit leengedtek, a többi a párolgás. Most már zárnak fokozatoasan. Szerencsére, mert teljesen értelmetlen ilyenkor engedni. Egyébként elég sokat diskurálunk a témáról itt: Link

Valamilyen szinten lehetne magasabb a vízállás, mert egy vízügyi szakember ilyet nyilatkozott. "Ha 40km/h-nál nagyobb szél lenne, akkor a déli parton károk keletkezhetnének. Végig feltételes mód, de kérdem én milyen gátrendszer az, ami nem bírja visszatartani azt a tavat, ahova építették? Magyarul nem képes ellátni az eredeti funkcióját... Szerintem a problémák itt kezdõdnek. Egyik legnagyobb turisztikai célpontunk a Balaton, és nem fektetnek vele pénz pedig ki lehetne még jobban aknázni ezt a természeti kincset.

Balatoni vízszint témában felmerült bennem egy kérdés: magasabb vízállás jelent-e magasabb talajvízszintet is a tó környezetében?
Általánosabban: egy természetes állóvíz vízszintje lehet-e magasabban, mint a környezõ területek terepszintje? Ha igen, milyen technikai megoldásokkal lehetséges ez? (Nyilván van ilyen technológia, elég csak erre gondolnunk: Link ; igaz ez mesterséges "tó" volt)
Mindezt Laganus hsz-a nyomán kérdezem, természetes eredetû tavak körül nem tudom, láttam-e már gátakat.

No, akkor nézzük hol tartunk ma. Átlag 122, ami valóban már inkább 120-nak néz ki. És engedik, holott 125-rõl elég gyorsan lement ide. Nagyon nem kéne engedni, fogy az sajnos magától is.

Még 3-4 nap és duzzasztók mögötti tavakká válik a Tisza a mellékfolyóival együtt.

Az abs. rekord Dráva-Mura hóvízkészlet szép lassan elkopott, a Duna vízgyûjtõi készlet meg még régebben. Bebizonyosodott n+1-edszer, hogy az abszolút maximumnokak gyakran nem sok köze van az abszolút kockázatokhoz.

Duzzasztanak Tiszalöknél és Kiskörénél. A tiszai, körösi árvíz lezárva.

Balaton ügyben évek/évtizedek óta semmi nem történt, csak a nyálukat verik az illetékesek. Sem a védmûvek, sem a Déli part sétány stb. emelése, sem a beleépített illegális nyaralók elbontása..., sem a Sió zsilipje, sem a Sió kotrása... tekintetében egy fikarcnyi lépés nem történt. Az egész most már politikai témává vált. A vízügy nyilatkozatai meg nemhogy nevetségesek, hanem siralmasak, amit este beidéztem alul, hogy úgy eresztik a vizet, hogy egy, az átlagosnál szárazabb nyár esetén se csökkenjen a vízállás számottevõen a felsõ szabályozási szint, azaz 110 centiméter alá. Mindenki tudja, hogy május elejétõl a Balaton magától apad, max. egy szinten tartó eresztést tartanék elfogadhatónak (esetleg 120-ig). Én sehol sem látok olyan mennyiségû csapadékot mostanában, ami vészhelyzetet okozna. Most hol van vészhelyzet, valaki mutasson egy fényképet róla? Én lent bringázom gyakran, de nem láttam semmi ilyent. Pár éve télen a 129-es vízállásnál sem volt vészhelyzet, akkor jégtörõket emlegettek, vicc.

Ha nem lenne szabályozva a Balaton, akkor évente át lehetne építeni a strandot. Gondolom a síróknál ez fel sem merült.

Régebben hallottam, hogy a déli parton akarják magasítani, de már nem vagyok benne biztos, hogy mikor és hol hallottam/olvastam, de nem akarok hazudni. De mintha ilyesmire emlékeznék.

Pécseli Mártontól (KÖDUVIZIG balatoni szakaszmérnök)idézek: "A Balaton a vízgazdálkodás állatorvosi lova. El kéne dönteni végre, hogy halastónak, turisztikai látványosságnak, természetvédelmi területnek vagy épp nagy hajóforgalmú közlekedési csatornának akarjuk használni a tavat, és ha ez megvan, akkor ehhez tartani magunkat".

Sokáig ellehetne ezen vitatkozni.
Ami tény.
1.)A partvédõmûvek, kikötõk +100cm-es vízálláshoz vannak építve, ez volt sokáig a mértékadó (max)vízszint is, nemrég ezt emelték fel 110cm-re.
2.)A Sió csatorna állapota siralmas, köszönhetõen az elmaradt karbantartásoknak.Vízszállító képessége töredéke a zsilip max emésztõképességének, ami 80m3/s.
3.)Ezen körülményeket figyelembe véve a 125cm körüli vízállás hazárdjáték!

2010 õszén, ugyanilyen vízállásnál a tartós K-i szél vízalá tette az egész keszthelyi partot, raktam be akkor ide képet róla, keresd meg.

Milyen beígért gátakról tudsz és hova?

Sajnos így van és tisztába vagyok vele. Azonban a sok emberi beavatkozás miatt van a sírás is, hogy kiszárad a tó vize, ez tény és nem okostojásosodás. Ráadásul pont az 1860-as években volt az egyik legnagyobb aszály sorozat az országunk területén és akkor volt fontos a megépítése is, ez is picit vicces. De mint mondtam nincs új a nap alatt akkor is volt sok okoska és most is. Sajnos a politikai lobbi ott van és mindig is ott volt. Ha a mocsaras részek és egyéb néhány rész megmaradt volna akkor most ezzel nem lenne gond, és nagyjából a természet tudná irányítani a dolgot. Erre jó példa az alföldi mocsarak lecsapolása. És igen Széchenyinél nagyobb kárt még szinte senki sem okozott a természetbe! Ott is akkor sírunk mikor nincs esõ és akkor is mikor esik, normális ez így? Ugye nem!
Ráadásul a drága vízügyi urak honnan a jó pokolból tudják, hogy nem épp egy kifejezetten aszályos nyár, vagy nyarak jönnek? Mikor pl 2016-ban megint 40 cm lesz a tó szintje akkor fognak gondolkodni? No ez a nem mindegy! És itt van sok egyéb dolog is mert pl a szintén nagy tudású államtitkár úr aki képes megszüntetni a napfénytartalom mérést is, mert minek az! A hivatkozás, a jó a globálsugárzás mérés is! De könyörgöm én nem joule/cm2-ben alszom 8-at, hanem órában és nem 6 joule/cm2-ben megyek randizni hanem 6 órára! A földmûves növényének nem 100 joule/cm 2 hõigénye van hanem 100 órára, amit ért is és normális dolognak tartja. Szóval vannak érdekes dolgok:-) De befejezem nem bosszantom magam a "remek döntés hozok remek döntésein", ennél sokkal jobb dolgok is vannak az életben és addig is elvezzük a szép természet adta látványát amit el nem ront aki épp a legjobban ráér, és jár vele, de nem ért hozzá!

Most egyáltalán nem errõl van szó... ugyan.... még hogy vész-szint. Nem építették meg a beígért gátakat, amivel magasabban lehetne tartani a vízszintet. Ha nem látod be, hogy vétek beavatkozni egy természetes folyamatba akkor igencsak szûk látókörbõl tekintesz a helyzetre.

És pont. Sajnos egy olyan tányérba, amibe színig x mennyiség fér, rövid ideig sem lehet egy kicsivel többet tárolni. Az okostóbiások ezt felejtik el, amikor alacsony vízállásnál azon siránkoznak, hogy korábban mennyi vizet leengedett az a galád vízügy. A mostani 125 cm már gyakorlatilag vész-szint. Ilyen szintnél az is jelentõs probléma, hogy a Balaton a szél hatására meglehetõsen lötyög további területeket veszélyeztetve: nem véletlen, hogy a Balaton pillanatnyi átlag szintje a mértékadó.

Link

Politika, lobbi, politika lobbi stb! Sajnos a lobbi a politika kezében van a politika a mai meg a kukával egyelõ! Sajnos a múltunkról sincs semmi fogalmuk sem és a jövõrõl, hogy lenne? Segítek sehogy, sajnos együgyû semmihez nem értõ egyének tömkelege irányítja a mai országot és ez meglátszik az élet minden terén! Szomorú, de ez van!!!!!!!!!!

"apasztó jellegû vízeresztés"
Ismeretlen fogalom náluk a szintentartás. Én szomorú vagyok a dilettantizmus, bunkóság miatt. Ahelyett, hogy a természet eme fantasztikus ajándékát megbecsülnénk, leengedjük. Hihetetlen. Rossz olvasni a híreket, hallgatni a nyilatkozatokat. Teljesen megalapozatlan, amit csinálnak.
Link
"Molnár Béla azt ígérte: úgy eresztik a vizet, hogy egy, az átlagosnál szárazabb nyár esetén se csökkenjen a vízállás számottevõen a felsõ szabályozási szint, azaz 110 centiméter alá" Oszt hogy a francba garantála ezt a vízügy, amikor tudjuk, hogy egy forró nyári napon majd 1 centit fog apadni?!

Én is meghajlok a jövõbelátó képességük elõtt. Ha lesz esõ és ha lesz szél, akkor gondok lehetnek. Kb ennyit írtak, HA/Ha.... Mágusok...

Mert nyavalyognak a nyaralótulajdonok....

bíztam benne ,hogy nem következik be
sajnos hozzá nem értõ emberek tekergetik azt a kart,
májustól beindul a párolgás,rá kéne bízni talán a természetre -
egy éve még megkongatták a harangot,hogy kiszárad a Balaton [esõ]
a másik,hogy õk honnan látnak elõre hónapokra ,hogy milyen
idõjárás lesz - irigyelem õket.....

Link

A vízállás elõrejelzés és az alapján én is késtem, tévedtem vagy 4 - 5 napot.

A vízállás elõrejelzések alapján kb. egy hét múlva elkezdik a duzzasztást Tiszalöknél és Kiskörén, amivel a jelenlegi tiszai árvizet befejezettnek lehet nyilvánítani, hacsak nem szakad rá az ég a vízgyûjtõre.

Még egy kis kiegészítés:
A mai (04.16.00) ECMVF csapadék elõrejelzés szerint a következõ hat napban várható csapadék:
Link
A vízgyûjtõn 72-96, és a 96-120 h között lesz érdemi csapadék.
A felszíni vízbevétel elõrejelzés sajnos nincs meg napi bontásban, csak a 6 nap összesítése.
Link
A hóban tárolt vízkészlet
Link
magától napi kb. 0,2 km3-rel csökken, ami nem okoz árvizet. Ettõl az olvadástól a Dráva a felsõ szakaszon gyengén apad, a Mura gyengén árad.
Az elõre jelzett csapadékból és az olvadásból a Murán Letenyénél és a Dráván Õrtilosnál elsõ fokot éppen elérõ tetõzés körüli szintet jeleznek elõre +144 h környékén. Ez még messze nem extrém árvíz.
A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi nagysága kb. 4 km3, alacsonyabb a korábbi 4,8 km3 körüli abszolút rekordnál. Árvízi kockázatot az esetleges gyors elolvadásának lehetõségével okoz, túlkoros. A legnagyobb bizonytalanság a csapadék elõrejelzésben van. A vízgyûjtõn felvett GFS fáklyából (száraz) az következik, hogy a rekord hóban tárolt vízkészlet szép lassan elkopik.
Csökkenti az árvízi kockázatot a Dráván épült nagyszámú vízi erõmû. Hatalmas biztonságos tározó térfogatot jelentenek, az árhullám csúcsokat jelentõsen csökkentik, az árhullámokat elnyújtják.

Nagyon szépen köszönöm Nanovich* és Bkrisz!

Az elsõ kérdést Krisz már megválaszolta és ki is emelte, amit fontos mégegyszer megemlíteni: nem LESZ, hanem LEHET.

Vízvárt azért nem fenyegeti veszély, mert a település legalacsonyabb ponja is jópár méterrel a mértékadó árvízszint felett van

Az elsõ kérdésre: nem biztos, hogy lesz, csak lehet, mégpedig ezért: Link

Sziasztok!
Lenne két kérdésem,az elsõ: Dráván miért lesz extrém nagy árvíz?
második: Vízvár lakói miért nem kell hogy rettegjenek az árvíztõl?
A megerõsítõ válaszokat köszönöm elõre is!laza 2 plusz pontért megy a harc..csak szeretnék biztosra menni!

Nekem nem mûködik (nem vagyok regisztrálva).

A Hármas-Körös Kunszentmártonnál április 11-én, ha jól sejtem, ma tetõzött:

A többi kép, publikus fácse galéria, reg nélkül nézhetõ: Link

Egy kis Tisza: Link Link

A Sajó is elöntötte az árterét. 2010 óta nem láttam ekkorának a Sajót, igaz akkor még 1-2 m-el magasabb volt.

Tisza, Szolnoknál 2013.04.09-én

Link
Link
Link
Link
Link

617 centiméterrel tetõzik a Kraszna Kocsordnál. Nem rossz...

Ezt meg jól benéztem Nem volt olyan mértékû az áradás, mint amire számítottam. 750 cm lett a teteje. 1860 m3/s-t adtak 749cm-nél. Legutóbb 2 éve volt ilyen magas a vízállás (azelõtt 2006-ban), amikor a valaha mért 4. legmagasabb vízszintet regisztrálták (904 cm)

Egyik cimborám 1,5 órával ezelõtti képe a Krasznát mutatja a régi vásárosnaményi Kraszna-hídról. Link Pontosabban a Kraszna-Tisza párost, mert ez a trokolattól mindössze párszáz méterre van és jelenleg a két folyó vize az ártéren összeér. Nem messze innen ugyanez történik a Szamossal is, így több négyzetkilométernyi összefüggõ vízfelület van most a környéken.
További mai képek a Vásárosnamény Hírek fészbukk csoporttól Link (fészbukkos link, de kívülrõl megtekinthetõ)

"...Országosan 216 ezer ha-ra emelkedett a belvízzel elöntött terület, ebbõl 104 ezer ha vetés-szántó. Legnagyobb 40 ezer ha fölötti elöntések Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyében alakultak ki, 35 ezer felett regisztráltak Hajdú-Bihar megyében, 20 ezer fölött van Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben..."

Forrás: BM Vízügyi Fõigazgatóság

A fene se gondolta volna ezt még januárban... 48cm volt akkor az átlag.