Légköroptika
Uhh, Controll, ez nem semmi!! Gratula!
Ma itt embertelenül fényes volt a 22es meg az uta. Volt a Nappal szemközti résznél parhélikus kör darabka is. Telefonnal azért lefotóztam, de nem hiszem, hogy sokat ér.
Ma itt embertelenül fényes volt a 22es meg az uta. Volt a Nappal szemközti résznél parhélikus kör darabka is. Telefonnal azért lefotóztam, de nem hiszem, hogy sokat ér.
Mire eszembe jutott, el is múlt..mármint a jelenés.. S az erõteljes szentségelés is lassított, az ismert technikai gondok miatt. De dolgozunk az ügyön..
Állat!
Megcsipoghattál vóna.. :/ Igaz, hogy be vagyok zárva a 4fal közé, de kirohantam volna legalább megnézni. [esõ]
Megcsipoghattál vóna.. :/ Igaz, hogy be vagyok zárva a 4fal közé, de kirohantam volna legalább megnézni. [esõ]
Köszi! Azóta itt is eltûntek a masszintû felhõk az égrõl.
Controll: epekedve várjuk az égi csodáidat!
Controll: epekedve várjuk az égi csodáidat!
Kék könyvben a 76-os: Jégtûk (köddel vagy anélkül)
Tehát a jégtûhöz sem kell feltétlen köd,
Mivel ahogy Krisztián is írta, rengeteg féle formában megjelenhet a vízgõz fagypont alatt, ezért csak kellett lennie egy oknak, ami miatt pont az ilyen alakú jégkristályoknak adtak egy jelenidõt és nem egy másiknak.
Szerk: Közben olvasom, hogy már leírták elõttem.
Tehát a jégtûhöz sem kell feltétlen köd,
Mivel ahogy Krisztián is írta, rengeteg féle formában megjelenhet a vízgõz fagypont alatt, ezért csak kellett lennie egy oknak, ami miatt pont az ilyen alakú jégkristályoknak adtak egy jelenidõt és nem egy másiknak.
Szerk: Közben olvasom, hogy már leírták elõttem.
Itt még csak most el oszladozni a felhõtakaró, a nap is kibukkan idõnként.
Figyelek, hátha lesz odafenn valami.
Figyelek, hátha lesz odafenn valami.
Pontosítok, teljes, igen fényes 22-es van körülíróval, ami körbeéri a halot. Az év eddigi legszebb komplexuma!
Nagyon erõs 22-es van felsõ érintõvel! Lehet egyéb is látszik, de nem tudom kivenni napszemüveg nélkül. A 22-es csak úgy világít, annyira erõs!
Kár, hogy nem tudom megörökíteni.:/
Kár, hogy nem tudom megörökíteni.:/
Ez a bágyadtka nemrég jelent meg, gyengusz, vergõdik de kitart
A pipa volt kéznél kitakarásra, a régi zöld szûrõs kitakarót szétszedtem, azóta se raktam össze
A pipa volt kéznél kitakarásra, a régi zöld szûrõs kitakarót szétszedtem, azóta se raktam össze
Nolinak igaza van. (Fénytani kérdésekben érdemes hozzá fordulnunk.) A Déli- és az Északi-sarkkör mentén észlelõk szerint valóban nem csak jégtûk hullanak, hanem lemezek, hasáb és egyéb poligonális alakú jégkristályok. Ezek Stratus-ban éppúgy elõfordulhatnak, mint verõfényes felhõtlen idõben. A különbözõ alakú, nagyon apró jégkristályok nagyon különféle halóelemeket idéznek elõ, a legváltozatosabbakat. Sok szélsõségesen halvány halóelemet a sarkvidékek táján fedeznek fel, és ez nem is csoda.
A szakmeteorológusoknak valóban konzultálniuk kellene a fénytan szakértõivel. (Találkoztam olyan - a fentiek alapján mostmár tudjuk, hogy hibás - szakmai megjegyzésekkel, miszerint a jégtûk halótüneményekkel kapcsolhatók, ez igaz is, de nem teljes. A 76-os számú szinoptikai kódnak halókkal való kapcsolata csak részben igaz.)
A Stratus felhõ hegyeken, alföldön mindenképpen felhõnek tekintendõ (Kékestetõrõl nem véletlenül halljuk ezt: "felhõben van" (Stratus boritja). A levegõben szálldosó jégtû elõbb-utóbb lejut a talajra, tehát csapadék. Ezek is elvitathatatlan tények. (Az már a szakemberek dolga, hogy a jégtû kifejezést igen apró, csillogó jégkristályokra cseréljék.)
A szakmeteorológusoknak valóban konzultálniuk kellene a fénytan szakértõivel. (Találkoztam olyan - a fentiek alapján mostmár tudjuk, hogy hibás - szakmai megjegyzésekkel, miszerint a jégtûk halótüneményekkel kapcsolhatók, ez igaz is, de nem teljes. A 76-os számú szinoptikai kódnak halókkal való kapcsolata csak részben igaz.)
A Stratus felhõ hegyeken, alföldön mindenképpen felhõnek tekintendõ (Kékestetõrõl nem véletlenül halljuk ezt: "felhõben van" (Stratus boritja). A levegõben szálldosó jégtû elõbb-utóbb lejut a talajra, tehát csapadék. Ezek is elvitathatatlan tények. (Az már a szakemberek dolga, hogy a jégtû kifejezést igen apró, csillogó jégkristályokra cseréljék.)
Na ja, de azt is írta, hogy nem biztos, hogy jégtû :-) Na tényleg, a lényeg, hogy a meteorológusok és a légköroptikusok egyáltalán nem egyeztettek ez ügyben.:-)
Gyönyörû képek, nagy élmény lehetett!
Sieltetek is, vagy csak túráztatok?
Sieltetek is, vagy csak túráztatok?
A 76-os, 78-as jelenidõk sem feltételezik a ködöt. Legalábbis tegnap Lõrincen az aktuális észlelõ azt mondta, a kettõ közül az egyik Stratusból, a másik Cirrusból hullik. Antibulvár meg azt írta annak idején, hogy a 76-oshoz nem kell felhõ: Link
A leírásod egyértelmûsíti a gyp jelenségét. Persze, hogy mind csillog, hisz miniatûr, sima felületû kristályok. Nálam a decemberi így hullott (totál derültségnél, kb 50km körzetben nem volt felhõ) Link
A köd is stratus, ugye, csak bokánál. :-) A stratus, ami alulról nézve a hegyen van, ha benne vagy, dettó köd. Kedvezõ körülményekkor ez ki tud fagyni és csinálja a fesztivált odafenn. :-)
Ez a cseh cucc: Link hasonló helyzetet mutat, mint a Te gyp halód. Ott vannak a ködréteg tetején, ezt még egy kicsivel fentebbrõl már simán egy felhõnek látod, nem ködnek, de itt még köd.
Biztos megvernek érte a meteorológusok, de nem fedhetõ a gyp jelenidõkkel. Szerintem. Már csak azért sem, mert a gyp nem biztos, hogy KÖDbõl hull, ami ugye rontja a látótávolságot, egyszerûen csak van elég pára a levegõben, de ez nem kell, hogy köd legyen.
A köd is stratus, ugye, csak bokánál. :-) A stratus, ami alulról nézve a hegyen van, ha benne vagy, dettó köd. Kedvezõ körülményekkor ez ki tud fagyni és csinálja a fesztivált odafenn. :-)
Ez a cseh cucc: Link hasonló helyzetet mutat, mint a Te gyp halód. Ott vannak a ködréteg tetején, ezt még egy kicsivel fentebbrõl már simán egy felhõnek látod, nem ködnek, de itt még köd.
Biztos megvernek érte a meteorológusok, de nem fedhetõ a gyp jelenidõkkel. Szerintem. Már csak azért sem, mert a gyp nem biztos, hogy KÖDbõl hull, ami ugye rontja a látótávolságot, egyszerûen csak van elég pára a levegõben, de ez nem kell, hogy köd legyen.
Szóval szerinted a gyémántpor se nem 76-os, se nem 78-as jelenidõ?
Akkor leírom részletesen, hogy nézett ki a dolog. Hidegpárna, 8 okta Stratus. Alul borult ég, majd köd és hideg, ahogy kiértünk, gyengén felhõs ég (egy-két kondenz és lenticularis).
Felül nem volt semmi extra. A halojelenségeket mindig akkor láttuk, amikor már megközelítettük a felhõt, gyakorlatilag a felhõ tetejében voltunk. Ha tovább haladtunk lefelé, pillanatok alatt beködölt, onnantól nem láttunk semmit. Szóval nagyon úgy tûnt, hogy ezek leginkább felhõelemek.
Egyébként nem is a halókra figyeltünk fel, hanem a csillogó, hulló porra, olyankor mindig megálltunk körülnézni. Szóval nagyon látványos volt a sok-sok csillogó szemcse az ember körül. Tehát nem csak a halótól váltak láthatóvá, ott potyogtak az ember körül.
Akkor leírom részletesen, hogy nézett ki a dolog. Hidegpárna, 8 okta Stratus. Alul borult ég, majd köd és hideg, ahogy kiértünk, gyengén felhõs ég (egy-két kondenz és lenticularis).
Felül nem volt semmi extra. A halojelenségeket mindig akkor láttuk, amikor már megközelítettük a felhõt, gyakorlatilag a felhõ tetejében voltunk. Ha tovább haladtunk lefelé, pillanatok alatt beködölt, onnantól nem láttunk semmit. Szóval nagyon úgy tûnt, hogy ezek leginkább felhõelemek.
Egyébként nem is a halókra figyeltünk fel, hanem a csillogó, hulló porra, olyankor mindig megálltunk körülnézni. Szóval nagyon látványos volt a sok-sok csillogó szemcse az ember körül. Tehát nem csak a halótól váltak láthatóvá, ott potyogtak az ember körül.
Ez egyértelmû gyémántporos haló, gratulálok itt is!
Láttam, hogy a képtárba tett CZAnál kétségeid voltak gyp ügyben.
Tegyük tisztába!
Gyp esetén hideg idõ + magas RH kell, némi kondenzmaggal persze (erre szokták a finn srácok a kaolint használni). A Gyp a felszín közelében képzõdik, ideális esetben itt lenn a medencében is, de általában csak hegyen látni, mindössze a hidegebb miatt. (nem beszélünk a finnekrõl most)
Alapjukat tekintve a gyp kristályai ugyanazok, mint a cirruszokat, cirrosztrátuszokat alkotók, nagyon picik, és ez semmiképp se hó (aminek a jégtûk hullása esetén tanúi vagyunk).
A gyp más, mint a jelenidõkkel meghatározott csapadékhullás, tehát a gyp nem egyenlõ a 76-ossal. A jégtûk láthatóan vastagodó hóréteget adhatnak, a gyp ennél sokkal rövidebb életû jelenség és sokkal kisebb szemcseméretû. Úgy nézzünk rá, mint a csapadékovira, ahol még meg kell nõni a gyerekeknek ahhoz, hogy csapadékká legyenek. Ezek 1-2 tizedmilliméteres kristályok.
Lásd: Link
Nincs az a meteorológus, aki ekkora kristályméretet már 76-tal ír le. :-) Jó esetben nem is látja a kristályokat, max. a ködszerû felhõjüket. (A halósodástól azért válnak egyenként láthatóvá a méretük ellenére, mert csillannak, ez olyan, mint amikor nem tudod élesen fókuszba hozni pl egy fûszál végén ülõ harmatcsepp csillanását és egy kis fényes kör látszik a képen, holott maga a csillanás csak egy fél milliméteres folt a vízcseppen.)
A jégtûk, amelyek hullani tudnak havazásszerûen, 3-5mm nagyok lehetnek és persze, hullhat ködbõl jégtû, hisz a köd is olyan, mint a felhõ, csak alacsonyan van. :-)Ködnél is megfigyelhetõ a vízcseppméret növekedése, ahogy öregszik a köd és összetapadnak a cseppecskék, ez is kb. olyan, mint a felhõben a csapiképzõdésnél.
Szóval ne akard csapadékként besorolni a gyémántport szerintem, hanem kezeld simán gyémántporként. Abban az értelemben csapi, hogy már elkezdõdött a kondenzálódás. :-)
Láttam, hogy a képtárba tett CZAnál kétségeid voltak gyp ügyben.
Tegyük tisztába!
Gyp esetén hideg idõ + magas RH kell, némi kondenzmaggal persze (erre szokták a finn srácok a kaolint használni). A Gyp a felszín közelében képzõdik, ideális esetben itt lenn a medencében is, de általában csak hegyen látni, mindössze a hidegebb miatt. (nem beszélünk a finnekrõl most)
Alapjukat tekintve a gyp kristályai ugyanazok, mint a cirruszokat, cirrosztrátuszokat alkotók, nagyon picik, és ez semmiképp se hó (aminek a jégtûk hullása esetén tanúi vagyunk).
A gyp más, mint a jelenidõkkel meghatározott csapadékhullás, tehát a gyp nem egyenlõ a 76-ossal. A jégtûk láthatóan vastagodó hóréteget adhatnak, a gyp ennél sokkal rövidebb életû jelenség és sokkal kisebb szemcseméretû. Úgy nézzünk rá, mint a csapadékovira, ahol még meg kell nõni a gyerekeknek ahhoz, hogy csapadékká legyenek. Ezek 1-2 tizedmilliméteres kristályok.
Lásd: Link
Nincs az a meteorológus, aki ekkora kristályméretet már 76-tal ír le. :-) Jó esetben nem is látja a kristályokat, max. a ködszerû felhõjüket. (A halósodástól azért válnak egyenként láthatóvá a méretük ellenére, mert csillannak, ez olyan, mint amikor nem tudod élesen fókuszba hozni pl egy fûszál végén ülõ harmatcsepp csillanását és egy kis fényes kör látszik a képen, holott maga a csillanás csak egy fél milliméteres folt a vízcseppen.)
A jégtûk, amelyek hullani tudnak havazásszerûen, 3-5mm nagyok lehetnek és persze, hullhat ködbõl jégtû, hisz a köd is olyan, mint a felhõ, csak alacsonyan van. :-)Ködnél is megfigyelhetõ a vízcseppméret növekedése, ahogy öregszik a köd és összetapadnak a cseppecskék, ez is kb. olyan, mint a felhõben a csapiképzõdésnél.
Szóval ne akard csapadékként besorolni a gyémántport szerintem, hanem kezeld simán gyémántporként. Abban az értelemben csapi, hogy már elkezdõdött a kondenzálódás. :-)
Egészen biztosan 22 fok sugarú gyûrû részlete, bal oldali melléknap és a parhélikus kör kicsi, fehér darabja látszik a melléknapból kiágazódva. Jó hideg lehetett, mert a CZA-val együtt valamennyi halóelem csillogó jégtûkön (jelenidõ: 76), ún. gyémántporon jött létre. Nagyszerû képek! Gratulálok!
Neked és Flurries-nek is köszönöm a gratulációt!
A Marsot fölismertem, mert az elmúlt napokban már többször figyeltem ilyenkor, ha tiszta volt az ég, jól elüt a színével a többi csillagtól. A másik kettõt nem, de az Ikrek csillagkép amúgy is kötõdik hozzám (a horoszkópom révén).
8 óra után készítettem még egy fotót is, ezt 1 perces záridõvel (az elõzõ 30 másodpercessel készült): Link Kicsit jobban megnéztem, és szabad szemmel is látszott a körülírt jelleg, az alsó és felsõ része egyértelmûen vékonyabb volt, mint a két széle.
Maga a halo egyébként még mindig megvan, de már halványodott, változik a felhõzet szerkezete.
A Marsot fölismertem, mert az elmúlt napokban már többször figyeltem ilyenkor, ha tiszta volt az ég, jól elüt a színével a többi csillagtól. A másik kettõt nem, de az Ikrek csillagkép amúgy is kötõdik hozzám (a horoszkópom révén).
8 óra után készítettem még egy fotót is, ezt 1 perces záridõvel (az elõzõ 30 másodpercessel készült): Link Kicsit jobban megnéztem, és szabad szemmel is látszott a körülírt jelleg, az alsó és felsõ része egyértelmûen vékonyabb volt, mint a két széle.
Maga a halo egyébként még mindig megvan, de már halványodott, változik a felhõzet szerkezete.
Sziasztok!
Hoztunk pár fényképet
CZA 1600 méteren: Link
22-es, melléknap: Link
Jannesz szerint kisebb volt, mint 22 fok, az lehet?
Az egész napi galéria itt van: Link
Van benne hidegpárna alulról-felülrõl-belülrõl, néhány síelõs fotó, hõlégballonok, ködbe veszõ fák, stb.
Hoztunk pár fényképet
CZA 1600 méteren: Link
22-es, melléknap: Link
Jannesz szerint kisebb volt, mint 22 fok, az lehet?
Az egész napi galéria itt van: Link
Van benne hidegpárna alulról-felülrõl-belülrõl, néhány síelõs fotó, hõlégballonok, ködbe veszõ fák, stb.
A gyûrûn belül, baloldalt a fényes narancssárga égitest a Mars bolygó! Kissé fölötte - ha nagyitjuk a képet - a Pollux és a Castor csillagok tündökölnek a Gemini (Ikrek) csillagképbõl. Gratulálok!
Szép holdhalo van: Link (A valóságban nem látszik ilyen színesnek, mint a képen.)
Néztem CHA-t is, de azt nem láttam sem élõben, sem a képeken. Késõbb még lehet, hogy készítek egy-két képet, bár elég homogén a felhõzet, így nem nagyon fog változni szerintem.
Néztem CHA-t is, de azt nem láttam sem élõben, sem a képeken. Késõbb még lehet, hogy készítek egy-két képet, bár elég homogén a felhõzet, így nem nagyon fog változni szerintem.
Szép estét! 2003. november 20-án este már sötétedés kezdetekor feltûnt a legutóbbi fényes sarki fény. Felül mély biborlila, alatta piszkosfehér, legalul halványzöld. De közben égõvörös és narancssárga szinben is - szó szerint - lángolt. Szinte mindenütt látszott a Kárpát-medencébõl, ahol derült volt az ég.
Én extrám is támadó webhely. Megjelenik, de az admin oldalnál már jelzi, hogy gáz van.... Nekem is új oldalam lesz.
Úgy látszik, ez sehogy sem akar változni. De mivel megszûnik az ingyenes extra.hu, nemsokára úgyis új tárhelyre teszem az oldalamat, és törlöm a felesleges fájlokat, képeket, kíváncsi vagyok, akkor is ez lesz-e a helyzet.
Noli: Gyönyörû képeket készítettél, gratulálok!
Itt vagy túl vastag volt a felhõzet, vagy túl szakadozott, ezért most nem igazán jött össze a halo, ez lett a legjobb kép: Link Egyszer úgy tûnt, hogy akár CHA is lehet, de az jóval alacsonyabban volt, mint ahol kellett volna lennie, így valószínûleg csak egy vékonyabb rész volt a felhõzeten, ami így világosabbnak látszott.
Egyébként sikerült hasznosítani a Noli által tegnap drótmentesített napkeltés képet: Link
Itt vagy túl vastag volt a felhõzet, vagy túl szakadozott, ezért most nem igazán jött össze a halo, ez lett a legjobb kép: Link Egyszer úgy tûnt, hogy akár CHA is lehet, de az jóval alacsonyabban volt, mint ahol kellett volna lennie, így valószínûleg csak egy vékonyabb rész volt a felhõzeten, ami így világosabbnak látszott.
Egyébként sikerült hasznosítani a Noli által tegnap drótmentesített napkeltés képet: Link
Sikerült átböngészni az elmúlt napok képeit... Egy országból írunk? :-) Ide vagy komor szürkeség, vagy derült ég jut. Ci pedig természetesen csak akkor van ha egy kis alacsony vagy középszintû felhõzet is jut mellé. :-))) Szerencsére nálatok nem így van. Gratulálok a képekhez, gyönyörû fotók születtek! Ha nehezen is de talán beindul az év. :-)
Holdhalo...? Hold...? Az mi? Nálunk inkább csak Sc ismeretes. :-)))
Holdhalo...? Hold...? Az mi? Nálunk inkább csak Sc ismeretes. :-)))
Ennyit tesz a gyakorlott szem!
A közelmúltig azzal sem voltam tisztában, hogy egyáltalán hol keressem!
A közelmúltig azzal sem voltam tisztában, hogy egyáltalán hol keressem!
Pedig gyanús volt élõben, azért is fényképeztem a kivilágított utcát....