Bioszféra
Szép hiper-korai cseresznyék, ha még nem derítették fel a seregélyek. 
Azért itt is látszik, hogy elég "szellõs" a gyümölcs-kötõdés. Ez lehet a fa idõsebb ága, és a sokszor emlegetett Monília (nem gombócos fagyi) nevû alattomos gomba.
Ez azért sunyi betegsége a csonthéjasoknak, mert a leveleken nem látszik, sõt életerõs nagy karéjúak, csak éppen a termõbog el van száradva.
Ancsi fotója: Link
Sajnos pont akkor-amikor csúrgó esõs nyállal harapott a monília, nem kapott szegény termõnyárs védõ gyógyszert, a kötõdés egy-kettõ szem.
Ugyanez van a meggynél is, tán még erõsebb lerozsdásodás látszik.
Igazad van-volt Floo, hogy szinte naponta kellett szórni a vegyszert akkor amikor esett,és hûvös esõ volt. Csináltam én is, 1-szer egy héten, ez az eredménye:
Link
Jól berakott egyéves vesszõ.
Más: megint megmérgesítõ Eu.-s hírek hajnaltájt: bevonták a összes megvásárolható szex-feromon csapdákat, vmi.mérgezõ adalék anyag miatt.
Pont most, amikor kellene figyelni a rajzó kártevõ lepkéket,molyokat!
Mert nem mindegy, mikor kellene védekezni a kártevõk ellen, ne keljen hatástalan kiszórásokat csinálni, vagy agyonpermetezni a kultúr növényt.
Azért itt is látszik, hogy elég "szellõs" a gyümölcs-kötõdés. Ez lehet a fa idõsebb ága, és a sokszor emlegetett Monília (nem gombócos fagyi) nevû alattomos gomba.
Ez azért sunyi betegsége a csonthéjasoknak, mert a leveleken nem látszik, sõt életerõs nagy karéjúak, csak éppen a termõbog el van száradva.
Ancsi fotója: Link
Sajnos pont akkor-amikor csúrgó esõs nyállal harapott a monília, nem kapott szegény termõnyárs védõ gyógyszert, a kötõdés egy-kettõ szem.
Ugyanez van a meggynél is, tán még erõsebb lerozsdásodás látszik.
Igazad van-volt Floo, hogy szinte naponta kellett szórni a vegyszert akkor amikor esett,és hûvös esõ volt. Csináltam én is, 1-szer egy héten, ez az eredménye:
Link
Jól berakott egyéves vesszõ.
Más: megint megmérgesítõ Eu.-s hírek hajnaltájt: bevonták a összes megvásárolható szex-feromon csapdákat, vmi.mérgezõ adalék anyag miatt.
Pont most, amikor kellene figyelni a rajzó kártevõ lepkéket,molyokat!
Mert nem mindegy, mikor kellene védekezni a kártevõk ellen, ne keljen hatástalan kiszórásokat csinálni, vagy agyonpermetezni a kultúr növényt.
Lenne egy kérdésem a botanászokhoz!
Van egy növény, mostanában nõ, olyan mint a snidling, vadon nõ erdõben réteken!
Van valakinek ötlete, mi lehet?
Köszönöm!
Van egy növény, mostanában nõ, olyan mint a snidling, vadon nõ erdõben réteken!
Van valakinek ötlete, mi lehet?
Köszönöm!
Noli ahogy a szárnyas rovarokat sem tanítja senki repülni, de még a pókot sem amikor selyemszálon ügyesen lavírozva (van szériám amint kinyújtott lábaival ejtõernyõsre emlékeztetõen "kormányozza" magát) repül oda ahová akar NEM konkrét repülési módszerek bemutatására gondoltam hanem az olyan jelentekre amikor a kicsi egyre csak gubbaszt az ágon és a "szülõ" figyelmeztetõ hangokat hallatva körötte csapong, emberi szemmel nézve szinte biztatja hogy rugaszkodjon már el az ágtól
Nem is ilyesmi csataszerû "oktatásra" gondoltam mint pld. ez a tavalyi kép melyrõl megállapítottad hogy a madármama éppen elutasítja táplálékot "követelõ" fiókáját
Együtt volt a két kép (bocs az ismétlésért) egyik kedvencem a valódi légicsata az "éneklõ-fáért" Link
NEM konkrét repülési módszerek bemutatására gondoltam hanem az olyan jelentekre amikor a kicsi egyre csak gubbaszt az ágon és a "szülõ" figyelmeztetõ hangokat hallatva körötte csapong, emberi szemmel nézve szinte biztatja hogy rugaszkodjon már el az ágtól Nem is ilyesmi csataszerû "oktatásra" gondoltam mint pld. ez a tavalyi kép melyrõl megállapítottad hogy a madármama éppen elutasítja táplálékot "követelõ" fiókáját
Együtt volt a két kép (bocs az ismétlésért) egyik kedvencem a valódi légicsata az "éneklõ-fáért" Link
Lordom, a kismadarat nem kell tanítani repülni, ahogy a halat se kell úszni tanítani.
Amikor úgy néz ki, hogy az anyamadár repülni tanít, az konkrétan az, amikor menekül az õt folyamatosan nyaggató fióka elõl, ezzel is próbálja rávenni az önálló életre azt.
Amikor úgy néz ki, hogy az anyamadár repülni tanít, az konkrétan az, amikor menekül az õt folyamatosan nyaggató fióka elõl, ezzel is próbálja rávenni az önálló életre azt.
Jó napot kívánok, Bioszféra!
Elvoltam kicsit a hétvégén Mórahalmon kirándulni,végre Május van.
Nagy-széksóstói,volt v.á.megálló környéke,félúton Röszke felé:
Link
Vízi-bivalyok:
Link
Térképek anno:
Link
Alföldi zsilip:
Link
Ez csak két lukú híd, nem a hortobágyi:
Link
A bivalyokról:
Link
Link
Link
Végül egy kis erdei túra:
Link
Tájkép Horgos (Szerbia) határában.(bejelentkezett az új mobilszolg.)
Link
..és gyorsan visszafordultunk.
Elvoltam kicsit a hétvégén Mórahalmon kirándulni,végre Május van.
Nagy-széksóstói,volt v.á.megálló környéke,félúton Röszke felé:
Link
Vízi-bivalyok:
Link
Térképek anno:
Link
Alföldi zsilip:
Link
Ez csak két lukú híd, nem a hortobágyi:
Link
A bivalyokról:
Link
Link
Link
Végül egy kis erdei túra:
Link
Tájkép Horgos (Szerbia) határában.(bejelentkezett az új mobilszolg.)
Link
..és gyorsan visszafordultunk.
Még nem láttam ahogy a rigó "gyalog" eteti a fiókáját Tegnap a házirigó papa-mama megjelent elõttem egy ügyetlenül repdesõ fiókával gondolom vagy kiesett a fészekbõl vagy repülni tanították. Valahonnan a bokrok közül kerültek elõ és "leültették" a fiókát elõttem, tõlem alig 2 m-re. A tojó elrepült valahová, tán visszament fészkére, mert nem is jött vissza. A fióka "fegyelmezetten" ült a fûben és idõnként vékony "üveghangon" csiporászott. Apja ide-oda futkározott idõnként felkapott egy gilisztát (némelyiket komikusan ható "kötélhúzással" rángatta ki a földbõl) és "bedobta" a fióka kitátott csõrébe. Megható volt a jelenet, emberi beleérzéssel mintha rám bízta volna a fióka felügyeletét amíg ennivalót cserkészik olykor több méterre távolodva. Szerettem volna lekapni az etetés pillanatát, sajnos ahogy a fényképezõgépért nyúltam, bár a rigópapa meg sem rezzent, a pici megriadt, a kerítésmerevítõkön szárnyverdesve felkapaszkodott és eltûnt a közeli meggyfa lombjai sûrûjében, onnan "cirpegett" idõnként apjának, de az nem ment utána, hanem a fa lombjai körül repdesett hasonlóan cirpegõ de jóval erõsebb hangokat hallatva.
Mostanában talán a kerti munkák alatt kicsit "leeresztettem", nincs késztetésem fotózni ("szerencsétekre" fórumozni se nagyon 
inkább prímszámaimmal játszom) Ne csak szövegeljek, mellékelem a 04-i "bogaras brekusz" teljes testméretû képét amit akkor nem csatoltam Link
Tegnap a házirigó papa-mama megjelent elõttem egy ügyetlenül repdesõ fiókával gondolom vagy kiesett a fészekbõl vagy repülni tanították. Valahonnan a bokrok közül kerültek elõ és "leültették" a fiókát elõttem, tõlem alig 2 m-re. A tojó elrepült valahová, tán visszament fészkére, mert nem is jött vissza. A fióka "fegyelmezetten" ült a fûben és idõnként vékony "üveghangon" csiporászott. Apja ide-oda futkározott idõnként felkapott egy gilisztát (némelyiket komikusan ható "kötélhúzással" rángatta ki a földbõl) és "bedobta" a fióka kitátott csõrébe. Megható volt a jelenet, emberi beleérzéssel mintha rám bízta volna a fióka felügyeletét amíg ennivalót cserkészik olykor több méterre távolodva. Szerettem volna lekapni az etetés pillanatát, sajnos ahogy a fényképezõgépért nyúltam, bár a rigópapa meg sem rezzent, a pici megriadt, a kerítésmerevítõkön szárnyverdesve felkapaszkodott és eltûnt a közeli meggyfa lombjai sûrûjében, onnan "cirpegett" idõnként apjának, de az nem ment utána, hanem a fa lombjai körül repdesett hasonlóan cirpegõ de jóval erõsebb hangokat hallatva.Mostanában talán a kerti munkák alatt kicsit "leeresztettem", nincs késztetésem fotózni
("szerencsétekre" fórumozni se nagyon inkább prímszámaimmal játszom) Ne csak szövegeljek, mellékelem a 04-i "bogaras brekusz" teljes testméretû képét amit akkor nem csatoltam Link 
Megtisztelsz, hogy már "kapisgálom". 
Nekem egyelõre fél évet elég volt errõl, és a kikircs-rokonság mélyebb nevezéktani hátterérõl, mitológiai alapú körítéseirõl szólni gyakorlatokon, ennek folytatása itt kissé ego-domborítás lenne, amihez nem annyira ragaszodom.
Viszont az "érdeklõdõ oknyomozók", ha tán fonalat vesztettek, biztosan várják a boszi nevét, és a furcsa születési sorrend okát az etimológiai kacskaringó elindítójától (ami tényleg nagyon jó, az okítás e fajtája hozzád sokkalta közelebb áll).
Egy hétre elutazom (Nógrád-Zabar felé is ), így az esetleges válaszom késni fog, miként hasonló okok miatt elõfordult ez korábban is.
Mindenkintek szép hetet, sok apró születést Gaia lágy ölén.
Nekem egyelõre fél évet elég volt errõl, és a kikircs-rokonság mélyebb nevezéktani hátterérõl, mitológiai alapú körítéseirõl szólni gyakorlatokon, ennek folytatása itt kissé ego-domborítás lenne, amihez nem annyira ragaszodom. Viszont az "érdeklõdõ oknyomozók", ha tán fonalat vesztettek, biztosan várják a boszi nevét, és a furcsa születési sorrend
okát az etimológiai kacskaringó elindítójától (ami tényleg nagyon jó, az okítás e fajtája hozzád sokkalta közelebb áll). Egy hétre elutazom (Nógrád-Zabar felé is
), így az esetleges válaszom késni fog, miként hasonló okok miatt elõfordult ez korábban is. Mindenkintek szép hetet, sok apró születést Gaia lágy ölén.
Most nézem...elcsúsztam egy fával Hiába...három van egymás mellett a képeken meg nem vettem észre Köszönöm az észrevételt!
Hiába...három van egymás mellett a képeken meg nem vettem észre Köszönöm az észrevételt! 
Hari: micsoda páfrányfenyõ-erdõd lett!!!
Karesz: Igen, vérfoltos kabóca, Cercopis vulnerata látható. Ügyes vagy! A lepke egy csíkos busalepke, Thyomelicus acteon
Karesz: Igen, vérfoltos kabóca, Cercopis vulnerata látható. Ügyes vagy! A lepke egy csíkos busalepke, Thyomelicus acteon
Köszi, a válszt, ki fogom próbálni! Azt hittem, valami spéci makroobi..!
A minap nálam járt hivatásos bogarász kedves ismerõssel megállapítottuk, hogy a rovarok az átlagembernél sokkal jobb fejek. Szóval egy cseppet se bánom, ha bogaras vagyok, inkább, mint emberes. :-))))
Egyébként, ha már szóba került a dolog, érdemes megemlíteni egy általa látott különbséget hazánk és a mukahelyét adó Nagy-Britannia közt. Az ember azt hinné, hogy a nyugati országokban sokkal hangsúlyosabb a környezetvédelem és az emberek többet is tesznek érte, mint itthon. A különbség abban rejlik, hogy ott SOKKAL jobb a téma PR-ja, mint itthon!!! A saját terepi tapasztalatai szerint mi még mindig sokkal jobban állunk a természetes élõhelyek és élõvilág megõrzésében, mint a britek! Ebben elsõsorban az a titok, hogy nálunk sokkal hosszabb ideig állt fenn elmaradottabb mezõgazdaság és ipar, mint odakinn, így volt esélye a Temészetnek fennmaradni. Emellett a szigeteken sokszorosan több behurcolt állat és növény él, mint itt Közép-Európában, ehhez valószínû jól hozzájárultak a szigetek nagy világutazói, egzotikumokkal kérkedõ urai, ennek köszönhetõen él Londonban csapatban (kitelelnek!!!) Sándor-papagáj, ennek köszönhetõen tûnt el szinte mindenhonnan már a vörös mókus az amerikai szürkemókus térhódításával, stb. (A vörös mókusok talán csak Skócia hegyei, hegyi erdõségei közt maradnak majd fenn, mivel a nagy és kiterjedt erdõket nem szeretik a szürkemókusok, így ahol még megvannak a vörös populációi, azt úgy védik, mintha titkos atomfegyvereket rejtegetnének ott.)
Szóval sokat lehet még itthon tenni úgy, hogy legyen eredménye is. Ehhez egy dolgot kell átvenni nyugatról: a PR-t. Õszerinte ennek legjobb útja az lenne, ha a nagyközönség SOKKAL többet találkozna a médiában is az élõvilággal, akár természetfilmek (HAZAI!!!) akár más népszerûsítõ média segítségével. Egyszerûen érzelmileg kell közel hozni az állatokat, növényeket az emberekhez, s ha megismerik, hogy milyen csodásak, meglátják az összefüggéseket, jobban fognak vigyázni is rá. Ez a gondolatvilág szerencsére nem idegen teljesen a hazai területen sem, így pl. ifj. Vasuta Gábor fotói és kiscikkei rendszeresen a Blikkben (!!!) ill. más napilapban is. A képei meg olyanok, hogy nem lehet elsiklani felettük! Link
Egyébként, ha már szóba került a dolog, érdemes megemlíteni egy általa látott különbséget hazánk és a mukahelyét adó Nagy-Britannia közt. Az ember azt hinné, hogy a nyugati országokban sokkal hangsúlyosabb a környezetvédelem és az emberek többet is tesznek érte, mint itthon. A különbség abban rejlik, hogy ott SOKKAL jobb a téma PR-ja, mint itthon!!! A saját terepi tapasztalatai szerint mi még mindig sokkal jobban állunk a természetes élõhelyek és élõvilág megõrzésében, mint a britek! Ebben elsõsorban az a titok, hogy nálunk sokkal hosszabb ideig állt fenn elmaradottabb mezõgazdaság és ipar, mint odakinn, így volt esélye a Temészetnek fennmaradni. Emellett a szigeteken sokszorosan több behurcolt állat és növény él, mint itt Közép-Európában, ehhez valószínû jól hozzájárultak a szigetek nagy világutazói, egzotikumokkal kérkedõ urai, ennek köszönhetõen él Londonban csapatban (kitelelnek!!!) Sándor-papagáj, ennek köszönhetõen tûnt el szinte mindenhonnan már a vörös mókus az amerikai szürkemókus térhódításával, stb. (A vörös mókusok talán csak Skócia hegyei, hegyi erdõségei közt maradnak majd fenn, mivel a nagy és kiterjedt erdõket nem szeretik a szürkemókusok, így ahol még megvannak a vörös populációi, azt úgy védik, mintha titkos atomfegyvereket rejtegetnének ott.)
Szóval sokat lehet még itthon tenni úgy, hogy legyen eredménye is. Ehhez egy dolgot kell átvenni nyugatról: a PR-t. Õszerinte ennek legjobb útja az lenne, ha a nagyközönség SOKKAL többet találkozna a médiában is az élõvilággal, akár természetfilmek (HAZAI!!!) akár más népszerûsítõ média segítségével. Egyszerûen érzelmileg kell közel hozni az állatokat, növényeket az emberekhez, s ha megismerik, hogy milyen csodásak, meglátják az összefüggéseket, jobban fognak vigyázni is rá. Ez a gondolatvilág szerencsére nem idegen teljesen a hazai területen sem, így pl. ifj. Vasuta Gábor fotói és kiscikkei rendszeresen a Blikkben (!!!) ill. más napilapban is. A képei meg olyanok, hogy nem lehet elsiklani felettük! Link
Köszönöm!
Készítheted a repülõsót: kitobi + 4000 ft-os makró elõtét... A dolog "titka": F29-F32 + vaku. Erre véletlenül jöttem rá egyszer, amikor éjjel pókot fényképeztem. Azóta a makrókat, ha nem nagyon direkt a napfény, mindig így csinálom. Nem árt meg a mélységélességnek :-) Ami kicsit zavar, hogy vakuval csak 1/160-ig engedi a záridõt, néha ebbe belemozdulnak az állatkák. Ilyenkor kell ismételni a felvételt. :-) Egyébként élõben is szépek voltak, ott sikongattam a gyönyörûségtõl a bokrok elõtt, még jó, hogy senki nem járt kinn rajtam kívül...
Készítheted a repülõsót: kitobi + 4000 ft-os makró elõtét... A dolog "titka": F29-F32 + vaku. Erre véletlenül jöttem rá egyszer, amikor éjjel pókot fényképeztem. Azóta a makrókat, ha nem nagyon direkt a napfény, mindig így csinálom. Nem árt meg a mélységélességnek :-) Ami kicsit zavar, hogy vakuval csak 1/160-ig engedi a záridõt, néha ebbe belemozdulnak az állatkák. Ilyenkor kell ismételni a felvételt. :-) Egyébként élõben is szépek voltak, ott sikongattam a gyönyörûségtõl a bokrok elõtt, még jó, hogy senki nem járt kinn rajtam kívül...
De akkor is, eleve már észrevenni is nagy fegyvertény! Mindegy, milyne lett a kép, akkor is, Ti tudjátok, hogy lappantyú van rajta. Gratula anyukádnak!!!
Anyukám lappantyút fotózott!! Csak az a probléma, hogy annyira bemozdult (sötét volt), hogy élvezhetetlen. 
Arra azért kíváncsi lettem volna, hogy mit szólt az elsõ zenéhez a "célközönség"
És a kóróra milyen ruhát adtál?
Mondjuk, lehet, hogy érdemes lenne kipróbálni egy bogáncsot felöltöztetni emberi öltözékbe. Például bikinibe.
Köszönöm a hazai katicák nevében is!
A képtárban van egy közeli kép róla: Link
Itt megfigyelheted a mintázatát.
A képtárban van egy közeli kép róla: Link
Itt megfigyelheted a mintázatát.
Köszi - értettem és most már irtom ezerrel, ha megint meglátom. :-((
Harlekinkatica lárvája, nyomd agyon!!! Biztosan elkülöníthetõ a többi katicalárvától, a piros tüskéit figyeld, a szélein két sorban állnak, majd a végénél köztük 4 van egy csokorban. Ami fekete, tüskés és ilyen piros tüskéi vannak, az mind harlekin, tessék irtani! A négypettyes katicának, aki hazai rokona a behurcolt harlekinnek, annak 2 középsõ piros tüskéje van, így könnyû elkülöníteni. A többi lárva nem így néz ki. Irgalmatlan sok van már nálunk is.. :-(((
A kreatív ember ismérve, hogy túl gyorsan gondolkodik, s nem tudja követni a keze a fejét.:-)) Én meg nyelvtannáci vagyok. :-)
:-) Én konkrétan a land artist dologra gondoltam, de ennek ugye része a manóság is. :-)))))
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat