Időjárási visszatekintő

Taglaltam annak idején,hogy az év milyen ,60 éve nem látott csapadékkal indult ill.a tél csapadéka is utoljára 60 éve volt ennyi,mint most.
Pápán a tavasz eddig csak 58 mm-t hozott,de az utóbbi 42 napra csak 8 mm jutott.A 40 napos csapadéktalanságot hozó 2007-hez képest milyen is az állás ?Akkor is sok csapadék volt a tél végén és tavasz elején.Erre jött 40 nap csapadékszünet és kiadós csapadékú május.A nyári hõségkárok ezt követõen jöttek.Akkor,2007-ben a februártól mért csapadékaim a következõk voltak:
Febr:59mm
Márc:89mm
Ápr: 1 mm
Máj.1.dekád:52mm.Febr.1-máj.10.:201 mm

Most ugyanez 2009-ben:
Febr:71mm
Márc:50 mm
Ápr: 8 mm
Máj.1.dekád:0 mm.Összesen 129mm

Tehát most 72 mm-el rosszabb az állás és semmi biztosíték nincs,hogy az akkori 76 mm májusi csapadék meglesz.Így a nyár kezdete még rosszabb is lehet,az akkorinál,de ha május végétõl hideg és esõs idõ jönne is,az ország felén késõ lenne,mert a gabona,burgonya,kukorica,napraforgó stb. addigra már visszavonhatatlan károkat szenved,hisz a mostani meleg már a vegetációt jún.eleji állapotba hozta(kivéve,ahol eleve nem kelt ki a vetés).

Ugyanezt másik mérõhelyemen,Cseszneken így néz ki:
2007:51+93+0+60=204 mm
2009:82+66+2+27=179 mm
Itt nem annyira nagy a hiány,de az eloszlás sokkal rosszabb,hisz ápr-máj eddig csak 29 mm az akkori 60-nal szemben+a nagy meleg.Elég sok esõ kéne az elkövetkezõ 3 hétben,hogy az akkori május 104 mm-ét elérjük...

13 mm eddig a május, a Bakonyban néhány helyen valamint tõlem 3-5 km-re D-Dny-ra jóval több. Panaszra nem lehet okom.

Nálam utoljára március 29-én volt normális mennyiségû csapadék. Akkor 17,9 mm esõ esett. Azóta összesen 5,9 mm hullott. Májusban még mérhetõ mennyiség nem volt.
Ha az év elsõ 3 hónapjában nem lett volna az átlagosnál több csapadék (188,4 mm), akkor most komoly gondok lennének a mezõgazdaságban.
Így is kezd kisülni a fû, ami júliusban és augusztusban jellemzõ.

Nálam pedig utoljára április 23.-án volt csapadék,akkor 45.7 mm esõ hullott felhõszakadás formájában.Én nem panaszkodhatok,még mindig szép zöld minden ,még a fû is.Ma kellett idén ötödik alkalommal füvet nyírnom

Nálam utoljára április 17-én volt mérhetõ mennyiségû csapadék, 3,6 mm. Egyben az az áprilisi szumma. Azóta kétszer csapadéknyom.

Errefelé a hónap elején folyamatosan felhõs idõ volt.

Aha, akkor nálad kb. 20 órával kevesebbet sütött, mint az átlag!

Jé isze télleg, hülye kérdés volt
Most már csak össze kéne adni a napiból a napfényeket, de már annyit adtam össze mostanában, hogy már nincs hozzá idegem

Szia Floo!
Áprilistól mérek szolárt.

Áprilisi átlag (Pécs-Pogánytól származtatva): 182 h
2009. április nálam (Szekszárd): 163,5 h

2009. május (10-én 13:10-ig): 48 h. Idõarányosan számolva az átlagnál ez is kevesebb. Hatodikán egyáltalán nem volt napsütés, elsején, másodikán, harmadikán csak 2-3 óra.

Link

Elképesztõ mennyiségû napsütés van az utóbbi 1,5 hónapban, ha jól érzékelem, kis túlzással szinte éjjel-nappal süt a nap!
Tud valaki mondani egy átlagos napos órák számát áprilisra-májusra?
És ehhez képest az idei év április és az eddig eltelt májusi átlagot is?!
Köszönöm!
Kíváncsi vagyok, normál napfénymennyiség-e ez a sok?!

Csapadék nálunk eddig májusban :
0.0 !! mm .

Május, a mai napig bezárólag (csapadék kivételével, de ma nem hullott mérhetõ mennyiségû):
Tmin átlag: 5,4°C
Tmax átlag: 22,0°C
Csapadék: 0,4mm

Tmin és Tmax szélsõértékek: 1,8°C illetve 26,0°C
Legmagasabb Tmin: 8,4°C
Legalacsonyabb Tmax: 14,5°C

És még annyit, hogy ez azt jelenti, mint hogy Pécs térségében az elmúlt 190(!) évbõl mindössze 14-ben mértek olyan típusú helyen hõmérsékletet, mint például zömmel Zala megyében a meteorológiai mérések történelmének kezdetétõl a mai napig!
Ugyanakkor Pécs környékén 178 éve csupán dombi fekvésbõl, sõt sokszor durván hõszennyezett területrõl származnak adatok!
Ráadásul ehhez az is hozzátartozik, hogy az abszolút minimumok nem merülnek ki abban, hogy a lehûlés éjjel egy alacsonyabb ponton áll meg, hanem azt jelenti, hogy az egész éjszakai hõmérsékleti adatsor mélyen alacsonyabb értékeket mutat, mint egy jó fagylefolyású helyen, ezáltal a középhõmérséklet is lényegesen alacsonyabb!
Viccesen úgy képzelném el, hogy 178(!) évvel ezelõtt, látva ezt, Pécs környékén bizonyos helyekre vonatkozóan (a medence alja, a környék bombatölcsérszerû mélyedései, de egyáltalán az alacsonyan fekvõ területek) örökös mérési, sõt hõmérõbeviteli tilalmat rendeltek el, katonák védték a mélyebben fekvõ helyeket, nehogy még egyszer valaki hasonlóan alacsony hõmérsékletekkel rombolja a város hírnevét és ne legyen beadható egy egész nemzetnek a "szubmediterrán" maszlag!

Elköltözik a mezõgazdaságunk a csapadékosabb vidékekre.....pl. az Egyenlítõ mellé

Az áprilisi csapiadatok is nagyon kevesek, bizonyára voltak olyan helyek, ahol 0 mm esõ volt. Az OMSZ-os márciusi és áprilisi térkép alapján én nem tartozok a legszárazabb helyek közé, de Soltvadkert is a az aszályos helyek között van jócskán. Hogy mi lesz így a mezõgazdasággal...

A hétfõi felettem kialakult zivatar: Link Link Link
Persze itt csak 1 mm-t produkált...

Hát hogy HÓmérséklet nem volt -17, azt el is hiszem

Nálam sem volt -17°C-nál alacsonyabb hómérséklet amióta 1990-ben elkezdtem mérni.

Pécs-Pogányban pl. az elmúlt 13 évben -22 fok volt azt hiszem a legalacsonyabb, talán szállított fagy lehetett, mert Pakson is -22 volt, az évre nem emlékszem biztosan, de talán 1996 volt!
Azóta -16,9 volt a leghidegebb, közben körbe a mélyebben fekvõ részeken -25 alatti értékek is voltak!
A Pécsi Szõlészeti Kutatólaborról nem találtál adatokat vagy feljegyzéseket, hogy ott miket mértek!
Az 1950-es években már volt ott mérés, a Mecsek déli oldalában a város felett!

Még egy kis kiegészítés:

Pécsett a meteorológiai mérések 1819-ben(!) kezdõdtek, Dr. Patkovich József fizikus folytatott 1819-34 között folyamatos megfigyeléseket. Sajnos az utolsó két év adatai elvesztek, azonban az 1819-32 közötti adatokat az 1850-ben kiadott bécsi meteorológiai évkönyv egy több oldalas táblázatban közli.

A Pécsi Tudományegyetem könyvtárának honlapjáról: "Bécsben, a Csillagvizsgálóban 1775-ben indultak meg a rendszeres meteorológiai megfigyelések. Lehet, hogy Bécsbõl kérték meg, talán õ ajánlkozott, [...] mindenesetre 1819. január 1-jétõl kezdve végezte ezeket a bécsi elõírások szerint. Bécsbõl kapott mûszereket és megfelelõ nyomtatványokat..."

Amiért ezek a mérések külön figyelmet érdemelnek, hogy a felölelt 14 év alatt a Patkovich-féle állomáson nem egy alkalommal elõfordult -20°c, sõt -24°c alatti hõmérsékleti érték , miközben a feljegyzett legmagasabb hõmérséklet 40-41°c körül volt. Az 1880-as években nem egy télen mértek az országban többfelé (Gyõr, Debrecen, Szeged, Szolnok, Kecskemét, Tokaj, stb.) -25°c körüli értékeket, azonban ekkor Pécsett a szõlõhegyi állomáson még -20°c sem fordult elõ. Ellenben 1819-32 között nem egy alkalommal volt példa erre, ráadásul akkor, amikor Budán vagy Sopronban jóval magasabb havi abszolút minimumokat észleltek.

Ha nem csak a szélsõséges értékeket vizsgáljuk, akkor teljesen egyértelmûvé válik, hogy a Pécsen mért havi abszolút minimumok rendre alacsonyabbak voltak, mint Budán vagy Sopronban. Késõbb (1871-tõl) ilyen sohasem fordult elõ. Hogyan lehetséges ez? Egyetlen magyarázat létezik: a Patkovich-féle állomás valahol a történelmi városrész déli peremén helyezkedhetett el, völgyi pozícióban. Mást nemigen tudok elképzelni...

Cseszneken megszûnt a súlyos szárazság(az esõ hatására még van remény némi termésre),de Pápa környéke az Alfölddel kezd vetekedni.Ma 41. napjába lép a szárazság.Ennyi idõ alatt 8 mm esett sok részletben,a legnagyobb napi adag 3 mm volt.2007-ben csak 40 napig tartott az esõmentes idõszak és hidegebb volt.

Én sem tudtam, akkor az is valami dombféle hely lehetett, erre utaltál egy korábbi hozzászólásodban, amikor az 1900-as évek elsõ évei közül elõbányásztad a kanizsai állomás adatait???
A 240 méter és a Szõlõhegy az erõsen dombinak tûnik!
Bár errõl Cauchy tud pontosan infókat!

Ezt nem is tudtam, köszönöm, hogy leírtad!

Cauchy lényegében ott mér, ahol a hivatalos pécsi állomás mûködött 1871 és 1914 között. Ebben az idõszakban Vasastól valamivel Ny-ra, a Szõlõhegyen mértek 240m-es magasságban. A 19. század utolsó éveiben alapították az egyetemen lévõ állomást, 1914-tõl kb. 1957-ig (a pogányi állomás alapításáig) ez volt az egyetlen meteorológiai állomás Pécsen.

Hozzám és Leohoz képest.

Hogy érted, hogy kedvezõ helyen mér ebbõl a szempontból?
Leoéhoz képest, vagy úgy amúgy?

Cauchy elég kedvezõ helyen tud mérni ilyen szempontból, már régóta követem a méréseit. Fõleg azért is, mert nincs messze Martonfától.

15 nappal több, mint Leonál!

Na azé, az a 46 már barátságosabb!

Úgy mértem, hogy nem volt kritérium a 0,1 mm, ezért is lehet megtévesztõ a szám.

Idén már külön írom mind a 2 elv alapján a csapadékos napok számát. Tehát ez alapján idén eddig 73 napon fordul elõ csapadék, ebbõl pedig 46 alkalommal esett legalább 0,1 mm.

Itt 61 csapadékos nap volt eddig >=0,1mm kritériummal.
205,1 mm az összcsapadék.

164?
Az kegyetlen sok!
Úgy mérted, mint a szabvány, vagyis hogy a 0,1 mm-t meghaladó csapadékú napok számát jegyezted fel, és az lett 167?

Május 4-én 27 mm esett Cseszneken.A zirci 47 mérési körülményeit nem ismerem,de elképzelhetõ,a még most is vizes,sáros talaj(helyenként még áll a víz)miatt.Ma Zircen is jártam.

Úgy lesz, ha addig nem felejtem el.

Egyébként tavaly 164 csapadékos napot regisztráltam, ami szintén nagy szám, gyakorlatilag szinte minden 2. nap volt csapadék, amirõl az ember egyenlítõi klímát gondolhatna.

Azért ez borzasztó: Link
90 napnyi összegek, több helyen egyhavi szummával egyenlõek, vagy az alattiak

126 napból 73 nap csapadékos nap az kemény!
A sokéves átlag valamennyivel 100 nap felett van felétek, idõarányosan eddig az idõszak több mint a felén csapadékos napotok volt!
Éves átlagban ez jóval 100 fölé fog kijönni elvileg, majd írjad be december második felében is, kíváncsi vagyok!
Bár nyáron eleve ritkább a csapi szerintem, mint az eddig eltelt idõszakban!

Még mindig nem volt idõm áprilist összegezni, most sem errõl írok...


A 2009-es év eltelt 126 napjából eddig 73-on volt csapadék a város ezen részén, ezzel elõkelõ helyen állunk a többi helyszín között, míg az éves csapadék kerekítve 5 mm híján 200 mm.


A rendszeres adatfeltöltõk közül Pécsett volt eddig a legmagasabb abszolút T min: -8,5 és -10 fok között.


A zivataros napok számában is elõl állhatunk - 5 db(ezt nehezen tudnám ellenõrizni), a zivatarok számában akár még jobban - 9 db.


A többi paraméterben is a legek közelében vagyunk, jó ez a pécsi klíma.

"A lõrinci sorban (1954 óta) biztosan elsõ, de miért? Erre próbáltam volna a figyelmet felhívni. A Ferihegyen mért 14,7°c már nem."

A ferihegyi 14,7 °C is elsõ lenne a lõrinci adatsorban...

Amúgy persze, értem én teljes mértékben, hogy mire akarsz kilyukadni, és félig-meddig igazad is van. Légy szíves olvasd végig a 14149., 14157., 14159., 14161.-es hsz-eket ezzel kapcsolatban, ott sok szó esett errõl.

keddi zápor Egerben Link és Verpeléten Link

A tegnapi volt zsinórban tizennyolcadik csapadékmentes nap.
Amennyiben délután nem szerencsétlenkedik le néhány tized mm, akkor utána bõven 20 felé nõhet és akkor a 24 nap is veszélybe kerülhet.
Ez a 24 nap a nyolcadik éve tartó csapadékmérésem leghosszabb csapadékmentes periódusa (2002 nyár illetve 2005 tavasz).

2009 áprilisa Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 14,9°C (30 éves átlag 11,5°C)
max. 26,6°C (9-én), min. 2,2°C (26-án).

Csapadék: 0,8 mm (átlag 41 mm, tavaly 26,9 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 0,8 mm (17-én).

Részletek: Link

Éves csapadék: 100,3 mm, ez 29 mm-el kevesebb az átlagosnál.

A múlt hónap rendkívül magas középhõmérséklete és igen kevés csapadéka egyaránt új rekord a rendelkezésemre álló ceglédi adatsorokban is:
Csapadékadataim szerint az elsõ 5 legszárazabb április 1928 óta:
1. 0,8 mm 2009
2. 3,1 mm 2007
3. 3,1 mm 1949
4. 5 mm 1992
5. 5,1 mm 1946

Hõmérsékleti adataimban az elsõ 5 legmelegebb április 1956 óta:
1. 14,9°C 2009
2. 14,0°C 2000
3. 13,6°C 1983
4. 13,5°C 1989
5. 13,5°C 1961

Értem, a szövegezésbõl elsõre nem tûnt ki, hogy arra utaltál.

A lõrinci sorban (1954 óta) biztosan elsõ, de miért? Erre próbáltam volna a figyelmet felhívni. A Ferihegyen mért 14,7°c már nem. Az 1970-es években lényegében Ferihegy és Lõrinc egymáshoz közel azonos értékeket mért, mára azonban közel 0,8-0,9°c különbség van közöttük.

Az 1901-2009-es idõszakban az idei április 15,5°C-os közepe bizony az elsõ.
Az általad említett 1952-es április is ennél hûvösebb volt (a szolgálat honlapján 14,9°C szerepel).

Az 1800-as 17,0°C az egészen rendkívüli lehetett (érdekes, hogy ezt egy átlagosnál hûvösebb nyár követte).

1800 áprilisa például minden kétséget kizáróan szélsõségesen meleg volt. A havi középhõmérséklet Budán +17,3°c, Sopronban +17,4°c-nak adódott. A rendkívüli értéket megerõsítik a Prágában és a Kremsmünsteri Apátság területén végzett mérések is.

Réthly Antal mûvében tudomásom szerint található feljegyzés errõl a nem mindennapi, szinte nyárnak megfelelõ tavaszközéprõl is.

Néha nem gyõzi az ember hangsúlyozni a hõszennyezés torzító hatását. Kétségtelen, hogy nagyon meleg volt az idei április, azonban szinte teljesen kizárt, hogy 1901 óta a legmagasabb középhõmérsékletû legyen. 1952 áprilisa minden bizonnyal ennél is melegebb volt.

A Kitaibel Pál utcában nem csodálkoznék, ha elsõ helyre kerülne, elvégre tudomásom szerint 1986-ban került fel az állomás a háztetõre, és a legutóbbi ehhez fogható hõmérsékletû április 2000-et leszámítva 1952-ben volt.

A Lõrincen mért 15,5°c-os havi középhõmérsékleti adat kiugróan magas, összehasonlításképpen Szegeden ennél 1 fokkal alacsonyabb volt az elmúlt hónap középhõmérséklete (14,5°c), de még Békéscsabán is csak 14,6, ill. Pécs-Pogányban a kifutópálya szomszédságában(!) 14,7°c. (Paks: 14,4°c, Baja: 14,2°c) A Ferihegyen mért 14,7°c-os középhõmérséklet sokkal reálisabbnak tûnik Budapest környékén.

A legmelegebb áprilisok országos sorrendje 1775 óta a következõ: 1800, 1794, 1841, 1952, 1876

Tegnap majdnem 1 órás zivatarban volt részünk, nem sokkal 14:30 után kezdõdött. Tulajdonképpen itt felettünk képzõdött vagy erõsödött meg, Kõszegen és környékén már nem volt semmi. A csapadékmennyiség ránézésre 5-10 mm lehetett (nincs mérõm), a hivatalos OMSZ adat 8 mm-t ír, de a NY-i városrészben ennél több is eshetett. Az elején kb. 5 percen át borsó nagyságú jégesõ esett (a város NY-i részén több is lehetett) a szakadó gigacseppek mellett. A zivatarban igazán látványosak voltak a lecsapók és a dörgések, jó néhánynál beleremegett az ablak. A legnagyobb lecsapó 50-100 m-es körzetben történt, ezt vele egyidõben fülsüketítõ reccsenés követte. 15 óra után pár percen át még felhõszakadászerû intenzitással szakadt az esõ, majd lassan gyengült és 15:30 körül elállt.
A radart nézve a megye DK-i része nagyot kaphatott, Káldon pl. 27 mm-t mértek.

Te jó ég!
És melyik ugrik ki, a max átlag vagy a min átlag, vagy mindkettõ?
Meg tudnád mondani esetleg valamelyik másik állomás ugyanilyen összehasonlított adatát errõl az áprilisról?

Azt a 700-át, ez elég durva! Reméljük a május legalább csapadékban többet hoz a konyhára. Itt már kezd kiégni a fû