Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Nem konkrétan a témához szeretnék szólni, de kapcsolódik a dologhoz, mármint a szélirány megváltozása okozta hõmérséklet változáshoz. Régóta figyelem Szekszárdon ezt a jelenséget. Nálunk a nyugati szél szokott éjszaka ilyen anomáliát okozni. Én a város keleti peremén élek, itt mérek. Van a városnak egy kalibrált mûszere is a nyugati végeken, a domboldalban. Ennek adatai egyébként a neten elérhetõk: Link
Ha az én állomásomat nézem, elképzelhetõ lenne egy a nyugati szél hatására a városból érkezõ hõszennyezés, viszont a nyugati végeken levõ városi automata is kiméri a hõmérséklet jónéhány fokos emelkedését! A ma hajnali példa, mint illusztráció kiváló:
Az én állomásom grafikonja: Link (A zöld vonal a hõmérséklet)
Ugyanezen idõben a nyugati végen felállított automata adatsora:
Link
A város mûszere olyan 30-40 méterrel van magasabban nálam. A Kálvária domb alatt, gyakorlatilag 1-2 utca választja el a város nyugati határától. Az én mérõhelyem gyakorlatilag már a Mezõföldön van, mégha a távolság tulajdonképp csak 1,5 km is. A város mûszerén szinte kizárhatónak tartom a nyugatról érkezõ mesterséges hõszennyezést. Nálam nyilván van ennek is valami hatása, de véleményem szerint itt döntõ mértékben valami másról lehet szó, valami fõnszerû dologról. Legalábbis én erre gondolok.
Ha az én állomásomat nézem, elképzelhetõ lenne egy a nyugati szél hatására a városból érkezõ hõszennyezés, viszont a nyugati végeken levõ városi automata is kiméri a hõmérséklet jónéhány fokos emelkedését! A ma hajnali példa, mint illusztráció kiváló:
Az én állomásom grafikonja: Link (A zöld vonal a hõmérséklet)
Ugyanezen idõben a nyugati végen felállított automata adatsora:
Link
A város mûszere olyan 30-40 méterrel van magasabban nálam. A Kálvária domb alatt, gyakorlatilag 1-2 utca választja el a város nyugati határától. Az én mérõhelyem gyakorlatilag már a Mezõföldön van, mégha a távolság tulajdonképp csak 1,5 km is. A város mûszerén szinte kizárhatónak tartom a nyugatról érkezõ mesterséges hõszennyezést. Nálam nyilván van ennek is valami hatása, de véleményem szerint itt döntõ mértékben valami másról lehet szó, valami fõnszerû dologról. Legalábbis én erre gondolok.
Ma reggel összeszedtem a "túrázó mûszereimet", ismét tettem egy reggeli hõmérsékletmérõ körutat a városban és határában.
Eredmények: itthon 5:50-kor 11°C; munkahelyemen (a lakhelyemtõl 2km északra): 9,2°C; Kálvária kilátó 6:10-kor 13,3°C; déli városrész 12,2°C; 6:30-kor észak, Sió híd: 8,1°C; Sötétvölgyi horgásztó 6,6°C.
Délután a fotómasinával tettem pár kört: Link
Eredmények: itthon 5:50-kor 11°C; munkahelyemen (a lakhelyemtõl 2km északra): 9,2°C; Kálvária kilátó 6:10-kor 13,3°C; déli városrész 12,2°C; 6:30-kor észak, Sió híd: 8,1°C; Sötétvölgyi horgásztó 6,6°C.
Délután a fotómasinával tettem pár kört: Link
Teljesen igazad van!
Ha a repülõtér kifutópályáját akarom mérni, akkor jó a pogányi állomás, ha a silótartályok melegét, akkor jó a teveli, ha a szennyvíztelep hõjét akkor a kaposvári is jó, ha 160 ha-os esõztetõ öntözéssel ellátott intenzív almaültetvényt, akkor jó az egerszegi is, ha tófürdõ vizét akkor jó az orosházai is, és igy tovább!
Az iklódbördõcei állomást eredetileg a Lenti-hegyre akarták tenni, de mivel oda nem sikerült, így tették le Iklódbördõcére!
Dombtetõ helyett fagyzugba, gondolom nem kell részleteznem a két hely közti különbséget!
A térség Tevele helyett megcsinálták a térség Bátaapátiját!
Azért ha ennyire mindegy, hol és mit mér egy állomás, az szerintem probléma!
ÉS a legnagyobb baj szerintem továbbra sem az állomások elhelyezése, hanem az állomásokról bejövõ adatok, adatsorok gépies feldolgozása, bejön az adat, átlagolják, ráteszik egy térképre, adnak neki egy színt, aztán kész!
Hogy egy adott állomáson azért mérnek hideget vagy meleget, mert a térség tényleg hidegebb, vagy melegebb, vagy azért mert egy fa alatt a mérõ vagy mert hõszennyezés van, vagy azért mert elõnyösebb helyen vagy hátrányosabb helyen van-e a mérõ, ez soha, sehol nem derül(t) ki!
Amit a tanulmányomban leírtam 172 oldalon keresztül, ott benne van, hogyan lehet klímát elemezni ilyen, szakmai szempontok nélküli állomástelepítés esetén is!
Ahogy írod, kellenének kategóriák, hogy melyik állomás miért mit mér!
Nem vagyok benne biztos, hogy a klimatológusok és az adatfeldolgozók tudják, hogy az adott állomások pontosan milyen tereppontokon vannak elhelyezve, és miért mérik azt, amit mérnek, legalábbis elég sok olyan jel van, amibõl az derül ki, hogy nem tudják!
Nem hozok példákat, mert már 1000-szer leírtam, már mindeki ugyis kívülrõl fújja õket
Ha a repülõtér kifutópályáját akarom mérni, akkor jó a pogányi állomás, ha a silótartályok melegét, akkor jó a teveli, ha a szennyvíztelep hõjét akkor a kaposvári is jó, ha 160 ha-os esõztetõ öntözéssel ellátott intenzív almaültetvényt, akkor jó az egerszegi is, ha tófürdõ vizét akkor jó az orosházai is, és igy tovább!
Az iklódbördõcei állomást eredetileg a Lenti-hegyre akarták tenni, de mivel oda nem sikerült, így tették le Iklódbördõcére!
Dombtetõ helyett fagyzugba, gondolom nem kell részleteznem a két hely közti különbséget!
A térség Tevele helyett megcsinálták a térség Bátaapátiját!
Azért ha ennyire mindegy, hol és mit mér egy állomás, az szerintem probléma!
ÉS a legnagyobb baj szerintem továbbra sem az állomások elhelyezése, hanem az állomásokról bejövõ adatok, adatsorok gépies feldolgozása, bejön az adat, átlagolják, ráteszik egy térképre, adnak neki egy színt, aztán kész!
Hogy egy adott állomáson azért mérnek hideget vagy meleget, mert a térség tényleg hidegebb, vagy melegebb, vagy azért mert egy fa alatt a mérõ vagy mert hõszennyezés van, vagy azért mert elõnyösebb helyen vagy hátrányosabb helyen van-e a mérõ, ez soha, sehol nem derül(t) ki!
Amit a tanulmányomban leírtam 172 oldalon keresztül, ott benne van, hogyan lehet klímát elemezni ilyen, szakmai szempontok nélküli állomástelepítés esetén is!
Ahogy írod, kellenének kategóriák, hogy melyik állomás miért mit mér!
Nem vagyok benne biztos, hogy a klimatológusok és az adatfeldolgozók tudják, hogy az adott állomások pontosan milyen tereppontokon vannak elhelyezve, és miért mérik azt, amit mérnek, legalábbis elég sok olyan jel van, amibõl az derül ki, hogy nem tudják!
Nem hozok példákat, mert már 1000-szer leírtam, már mindeki ugyis kívülrõl fújja õket
Mármint áprilisban sütött az elsõ 17 napban ennyit! A többi hónap eddig 60-80 között volt, ha jól emlékszem.
"Ha a met.hu-s, szegedi állomástörténet és mûszeres leírást jól értelmezem, akkor pl. a 100 éves szegedi adatsorban az 50-es években egyetlen szegedi mérés volt, 24 méter magasan, egy épület tetõteraszán!
És elvileg ez is belekerült a 100 éves adatsorba, persze homogenizálva, de nem tudom mit lehet egy tetõteraszi városi állomáson homogenizálni, ami kb. Róma középhõmérsékletét mérhette!"
Igen, pontosan az ilyen dolgokra gondoltam én is. Persze, tudom, manapság világszerte nagy bûvészkedés folyik, hogy minél hosszabb idõre visszanyúló, "homogenizált, interpolált" adatsort hozzanak létre, de nem tudom, hogy ennek mennyire van értelme...Az eredeti, "in situ" mérést semmilyen módszer nem helyettesíti. Lehet bárhogyan is modellezni utólag, még a legpontosabb eredmény is csak közelítést ad.
"Egyébként szerintem semmilyen városi állomást, vagy bármilyen hõszennyezésgyanús állomást nem lenne szabad elemezni, illetve egy kalapba dobni az összes többi állomással, külön kategóriaként lenne csak szabad értelmezni õket!"
Igen, ez már így jobban hangzik. Tényleg azt kellene csinálni, hogy külön kategóriaként értelmezzük õket. De az, hogy nem foglalkozunk velük, semmiképpen nem megoldás. A XXI. századi Föld körülményeihez akárhogy is, de hozzátartozik a városok jelensége, és ilyen módon a légkör, a felszín, a vizek stb. állapotát befolyásoló hatásként kell kezelnünk õket.
"A lõrinci állomás hõszennyezésére pedig nagyon jó példa, amikor északnyugati szél van felugrik a hõmérséklet több fokot, amikor keletiesbe fordul akkor meg lezuhan több fokot!"
Ez pedig még egy érdekes kérdést vet fel. Akkor hogyan döntsük el, hogy hol van az a határ, ahol még éppen érzõdik a városhatás, és utána mondjuk 500 méterrel meg már nem? És ha például megváltozik az idõjárási helyzet, akkor meg ez a határ is változik...? Ezt így képtelenség elkülöníteni. Ennek alapján tulajdonképpen semmilyen nagyobb, ember lakta településnek nem szabadna több km-es körzetében mérni, hiszen ilyen vagy olyan idõjárási helyzetben érzõdik a hõszennyezés.
(És akkor még nem beszéltünk arról, amirõl régebben itt már elég sok szó esett: mivel minden állomásnak más a környezete, akkor egyáltalán nem is szabadna a különbözõ helyeken végzett méréseket összehasonlítani! Például Siófok esetében ott a Balaton. Maradjunk a szeles példánál: 2007. július 16-án és 17-én teljesen azonos idõjárási helyzet volt az országban. Csak éppen az elsõ napon a Balaton déli partján délkeleti szél fújt, így lett 38 fok Siófokon, ami aznap a legmagasabb Tmax-ot jelentette az egész(!) országban. Másnap fordult a szél északnyugatira, így lett Siófokon 35 fok, ami meg majdnem a legalacsonyabb(!) Tmax volt aznap az egész országban. Úgy, hogy közben az idõjárási helyzetben lényeges változás nem is történt. És hasonlóképpen: ha hegy vagy dombság van a közelben, akkor az azért nem jó, ha fagyzug, akkor azért, ha magasan van, akkor azért, vagy ha erdõ veszi körül, vagy a talaj homokos/agyagos a közelben...és még sorolhatnánk. Éppúgy, mint ezek a természetes képzõdmények, sajnos ma már az ember alkotta dolgok is ugyanúgy hozzátartoznak a teljes földi felszín-légkör rendszerhez. Persze-persze, itt nem a belváros aszfalt-dzsungelében álló toronyháznak a 3. emeletén lévõ mérésrõl van szó, az teljesen más dolog. De ha van egy külterületi állomás, ami valahol egy város szélén áll, akkor az nagyon nehéz dolog, hogy eldöntsük, hogy ott mennyire és mikor érvényesül a város hatása. Ha valamit lehetne tenni, akkor az tényleg annyi, amit említettél, hogy létrehoznánk egy ilyen hibrid-kategóriát, amibe a nem teljesen városi, de nem is teljesen külterületi állomások tartoznának, és akkor ezeket az állomásokat külön lehetne kezelni.)
És elvileg ez is belekerült a 100 éves adatsorba, persze homogenizálva, de nem tudom mit lehet egy tetõteraszi városi állomáson homogenizálni, ami kb. Róma középhõmérsékletét mérhette!"
Igen, pontosan az ilyen dolgokra gondoltam én is. Persze, tudom, manapság világszerte nagy bûvészkedés folyik, hogy minél hosszabb idõre visszanyúló, "homogenizált, interpolált" adatsort hozzanak létre, de nem tudom, hogy ennek mennyire van értelme...Az eredeti, "in situ" mérést semmilyen módszer nem helyettesíti. Lehet bárhogyan is modellezni utólag, még a legpontosabb eredmény is csak közelítést ad.
"Egyébként szerintem semmilyen városi állomást, vagy bármilyen hõszennyezésgyanús állomást nem lenne szabad elemezni, illetve egy kalapba dobni az összes többi állomással, külön kategóriaként lenne csak szabad értelmezni õket!"
Igen, ez már így jobban hangzik. Tényleg azt kellene csinálni, hogy külön kategóriaként értelmezzük õket. De az, hogy nem foglalkozunk velük, semmiképpen nem megoldás. A XXI. századi Föld körülményeihez akárhogy is, de hozzátartozik a városok jelensége, és ilyen módon a légkör, a felszín, a vizek stb. állapotát befolyásoló hatásként kell kezelnünk õket.
"A lõrinci állomás hõszennyezésére pedig nagyon jó példa, amikor északnyugati szél van felugrik a hõmérséklet több fokot, amikor keletiesbe fordul akkor meg lezuhan több fokot!"
Ez pedig még egy érdekes kérdést vet fel. Akkor hogyan döntsük el, hogy hol van az a határ, ahol még éppen érzõdik a városhatás, és utána mondjuk 500 méterrel meg már nem? És ha például megváltozik az idõjárási helyzet, akkor meg ez a határ is változik...? Ezt így képtelenség elkülöníteni. Ennek alapján tulajdonképpen semmilyen nagyobb, ember lakta településnek nem szabadna több km-es körzetében mérni, hiszen ilyen vagy olyan idõjárási helyzetben érzõdik a hõszennyezés.
(És akkor még nem beszéltünk arról, amirõl régebben itt már elég sok szó esett: mivel minden állomásnak más a környezete, akkor egyáltalán nem is szabadna a különbözõ helyeken végzett méréseket összehasonlítani! Például Siófok esetében ott a Balaton. Maradjunk a szeles példánál: 2007. július 16-án és 17-én teljesen azonos idõjárási helyzet volt az országban. Csak éppen az elsõ napon a Balaton déli partján délkeleti szél fújt, így lett 38 fok Siófokon, ami aznap a legmagasabb Tmax-ot jelentette az egész(!) országban. Másnap fordult a szél északnyugatira, így lett Siófokon 35 fok, ami meg majdnem a legalacsonyabb(!) Tmax volt aznap az egész országban. Úgy, hogy közben az idõjárási helyzetben lényeges változás nem is történt. És hasonlóképpen: ha hegy vagy dombság van a közelben, akkor az azért nem jó, ha fagyzug, akkor azért, ha magasan van, akkor azért, vagy ha erdõ veszi körül, vagy a talaj homokos/agyagos a közelben...és még sorolhatnánk. Éppúgy, mint ezek a természetes képzõdmények, sajnos ma már az ember alkotta dolgok is ugyanúgy hozzátartoznak a teljes földi felszín-légkör rendszerhez. Persze-persze, itt nem a belváros aszfalt-dzsungelében álló toronyháznak a 3. emeletén lévõ mérésrõl van szó, az teljesen más dolog. De ha van egy külterületi állomás, ami valahol egy város szélén áll, akkor az nagyon nehéz dolog, hogy eldöntsük, hogy ott mennyire és mikor érvényesül a város hatása. Ha valamit lehetne tenni, akkor az tényleg annyi, amit említettél, hogy létrehoznánk egy ilyen hibrid-kategóriát, amibe a nem teljesen városi, de nem is teljesen külterületi állomások tartoznának, és akkor ezeket az állomásokat külön lehetne kezelni.)
A tegnapi nap Becsehelyen szinte szárazan telt, a reggeli csöpörgés is csak ippeghogy megnedvesítette az aszfaltot, a délutáni záporok-zivatarok pedig elkerültek!
Ha a met.hu-s, szegedi állomástörténet és mûszeres leírást jól értelmezem, akkor pl. a 100 éves szegedi adatsorban az 50-es években egyetlen szegedi mérés volt, 24 méter magasan, egy épület tetõteraszán!
És elvileg ez is belekerült a 100 éves adatsorba, persze homogenizálva, de nem tudom mit lehet egy tetõteraszi városi állomáson homogenizálni, ami kb. Róma középhõmérsékletét mérhette!
Egyébként szerintem semmilyen városi állomást, vagy bármilyen hõszenyezésgyanús állomást nem lenne szabad elemezni, illetve egy kalapba dobni az összes többi állomással, külön kategóriaként lenne csak szabad értelmezni õket!
A lõrinci állomás hõszennyezésére pedig nagyon jó példa, amikor északnyugati szél van felugrik a hõmérséklet több fokot, amikor keletiesbe fordul akkor meg lezuhan több fokot!
És elvileg ez is belekerült a 100 éves adatsorba, persze homogenizálva, de nem tudom mit lehet egy tetõteraszi városi állomáson homogenizálni, ami kb. Róma középhõmérsékletét mérhette!
Egyébként szerintem semmilyen városi állomást, vagy bármilyen hõszenyezésgyanús állomást nem lenne szabad elemezni, illetve egy kalapba dobni az összes többi állomással, külön kategóriaként lenne csak szabad értelmezni õket!
A lõrinci állomás hõszennyezésére pedig nagyon jó példa, amikor északnyugati szél van felugrik a hõmérséklet több fokot, amikor keletiesbe fordul akkor meg lezuhan több fokot!
Az nem túl sok nem?
Átlagban kevesebb mint 2 órát sütött a nap naponta!
Ha jól értem!
Bár az év elsõ két hónapja az szinte végig borult jellegû volt!
Más állomásoké nincs meg véletlenül?
Átlagban kevesebb mint 2 órát sütött a nap naponta!
Ha jól értem!
Bár az év elsõ két hónapja az szinte végig borult jellegû volt!
Más állomásoké nincs meg véletlenül?
Kiragadott példa?
Melyikre gondolsz?
Általában a példák kiragadottak szoktak lenni
Melyikre gondolsz?
Általában a példák kiragadottak szoktak lenni
Tegnap délután nálunk is megvolt az év elsõ zivatara. Tulajdonképpen száraz zivatarnak is nevezhetõ, hiszen itt csak pár cseppet adott, tõlünk K-re durrant be és produkált néhány szép dörgést is. A felhõk viszont látványosak voltak, pláne amikor rájuk sütött a nap. A nem sokkal mögötte kialakuló záporból szintén csak csapadéknyom esett, így áprilisban még nem hullott mérhetõ mennyiségû csapadék.
A 2004/2005-ös tél abszolút minimuma -26,5°C volt, Pitvaroson (Csongrád).
Igazad van, hogy általánosítani nem szabad, ám a kiragadott példák félrevihetnek, ilyet a szakma soha nem alkalmaz.
Igazad van, hogy általánosítani nem szabad, ám a kiragadott példák félrevihetnek, ilyet a szakma soha nem alkalmaz.
"A lõrinci állomás adatait nem kimondottan szeretem használni, ugyanis éves átlagban az összes fellelhetõ vidéki állomásnál (beleértve Pécset, Szolnokot, Szegedet stb.) magasabb értékeket mér, ez egyértelmûen erõs hõszennyezésre utal."
Ha Lõrincen is minden létezõ lakott területtõl 1,5-2 km távolságban lenne az állomás, mint pl. Szeged, Pér, Debrecen, nem beszélve a katonai repterekrõl... esetében, akkor nyilván nem kellene szembenézni ilyen problémával. Valamikor még itt is így volt ez, de sajnos az idõk során eléggé beépült az állomás környéke. Kétségtelen, hogy a fent említett, a szó szerinti értelmében külterületnek nevezhetõ (bár ismerve ezeknek a konkrét objektumoknak a környezetét, én inkább a senkiföldje elnevezést használnám rájuk) állomásoknak a budapesti megfelelõje - jellegét tekintve - manapság Ferihegy lenne. Ferihegy azonban már jó ideje nem funkcionál az OMSZ szinoptikus állomáshálózatának részeként (más a mérési programja stb.), így az ottani adatokat a szolgálat nem is használhatja fel hivatalosként. Így marad Lõrinc. Nem külterületi, de mondjuk rá, hogy fél-külterületi állomás. Nem belváros, de nem is Ferihegy - azaz a fõváros külsõ, de még lakott(!!!) részeinek viszonyait véleményem szerint napjainkban tökéletesen jól jellemzi.
Illetve az igazság az, hogy az utóbbi idõk méréseit megfigyelve, Újpest talán jobb választás lenne - csakhogy annak meg még mindössze 8 éves adatsora van, elemzésre és összehasonlításra így nem lehet alkalmas.
Még valami: ahogy te a lõrinci adatokkal, én pedig az 1700-1800-as évek méréseivel kapcsolatban vagyok erõsen szkeptikus. Nem hinném, hogy túl szerencsés dolog a 200-300 évvel ezelõtti technikai színvonalon, körülmények, módszerek között stb. végzett méréseket a maiakkal egy lapon említeni.
Csak érdekességképpen: az OMSZ jelenlegi adatbázisában több, mint 30 budapesti állomás adatai szerepelnek. De még ennél is sokkal több helyen mértek az idõk során a fõváros mai területén, a legkülönbözõbb történelmi idõkben, a legkülönbözõbb helyeken, környezetben és módszerekkel.
Van egy belvárosi adatsorunk immár több mint száz éve, amely valameddig a múlt század közepéig talán még nem számít a városi hõsziget és egyebek hatása alatt állónak. Azóta viszont egyértelmûen városklíma-állomás, komoly mérésekre ma már használhatatlan....
Van egy 56 éves lõrinci adatsorunk, amely mondjuk az 1970-es, 1980-as évektõl lett "nem külterületi", vagy hogy is fogalmazzam...
Van egy 59 éves ferihegyi adatsorunk, amely azonban csak egy ideig szerepelt szinoptikus állomásként, és ma már nem szerepel a hivatalos összehasonlításokban...
És így tovább.
Szóval akkor vajon melyek használhatók fel jogosan a mai mérésekkel való összehasonlításra??? Szerintem ma már ezt lehetetlen megállapítani...
Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyon nehéz egy ilyen folytonosan beépülõ, terjeszkedõ, változó környezetû város, mint Budapest esetében eldönteni, hogy mik a megfelelõ adatsorok, és melyekhez viszonyítsunk manapság.
Ha Lõrincen is minden létezõ lakott területtõl 1,5-2 km távolságban lenne az állomás, mint pl. Szeged, Pér, Debrecen, nem beszélve a katonai repterekrõl... esetében, akkor nyilván nem kellene szembenézni ilyen problémával. Valamikor még itt is így volt ez, de sajnos az idõk során eléggé beépült az állomás környéke. Kétségtelen, hogy a fent említett, a szó szerinti értelmében külterületnek nevezhetõ (bár ismerve ezeknek a konkrét objektumoknak a környezetét, én inkább a senkiföldje elnevezést használnám rájuk) állomásoknak a budapesti megfelelõje - jellegét tekintve - manapság Ferihegy lenne. Ferihegy azonban már jó ideje nem funkcionál az OMSZ szinoptikus állomáshálózatának részeként (más a mérési programja stb.), így az ottani adatokat a szolgálat nem is használhatja fel hivatalosként. Így marad Lõrinc. Nem külterületi, de mondjuk rá, hogy fél-külterületi állomás. Nem belváros, de nem is Ferihegy - azaz a fõváros külsõ, de még lakott(!!!) részeinek viszonyait véleményem szerint napjainkban tökéletesen jól jellemzi.
Illetve az igazság az, hogy az utóbbi idõk méréseit megfigyelve, Újpest talán jobb választás lenne - csakhogy annak meg még mindössze 8 éves adatsora van, elemzésre és összehasonlításra így nem lehet alkalmas.
Még valami: ahogy te a lõrinci adatokkal, én pedig az 1700-1800-as évek méréseivel kapcsolatban vagyok erõsen szkeptikus. Nem hinném, hogy túl szerencsés dolog a 200-300 évvel ezelõtti technikai színvonalon, körülmények, módszerek között stb. végzett méréseket a maiakkal egy lapon említeni.
Csak érdekességképpen: az OMSZ jelenlegi adatbázisában több, mint 30 budapesti állomás adatai szerepelnek. De még ennél is sokkal több helyen mértek az idõk során a fõváros mai területén, a legkülönbözõbb történelmi idõkben, a legkülönbözõbb helyeken, környezetben és módszerekkel.
Van egy belvárosi adatsorunk immár több mint száz éve, amely valameddig a múlt század közepéig talán még nem számít a városi hõsziget és egyebek hatása alatt állónak. Azóta viszont egyértelmûen városklíma-állomás, komoly mérésekre ma már használhatatlan....
Van egy 56 éves lõrinci adatsorunk, amely mondjuk az 1970-es, 1980-as évektõl lett "nem külterületi", vagy hogy is fogalmazzam...
Van egy 59 éves ferihegyi adatsorunk, amely azonban csak egy ideig szerepelt szinoptikus állomásként, és ma már nem szerepel a hivatalos összehasonlításokban...
És így tovább.
Szóval akkor vajon melyek használhatók fel jogosan a mai mérésekkel való összehasonlításra??? Szerintem ma már ezt lehetetlen megállapítani...
Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyon nehéz egy ilyen folytonosan beépülõ, terjeszkedõ, változó környezetû város, mint Budapest esetében eldönteni, hogy mik a megfelelõ adatsorok, és melyekhez viszonyítsunk manapság.
Hát erre most nem is tudom, mit írjak!?
Mert a hozzászólásod alapján egy kukkot sem értettél meg abból, amit írtam, pedig elvileg Te foglalkozol ezzel a témával!
"hát ezért nem emlegetem én soha ezen területeket fagyzugnak..."
Eleve területet nem lehet fagyzugnak emlegetni, egy területen belül vannak fagyzugok, de egy terület soha sem lehet egészében fagyzug!
"Azok ott délnyugaton nem fagyzugok az én értelmezésemben."
2 adat szerepelt a hozzászólásomban, az egyik a Pécs-pogányi, ami dombtetõ, fennsík, vagyis még jó hogy a Te értelmezésedben nem fagyzug, mivel dombtetõ!
Így senkinek az értelmezésében nem fagyzug, de ezt tudnod kellene!
A másik a nagykanizsai, aminek a -16 fokja csak azért nem -23 (mint ezen a télen Zabarban volt a leghidegebb), mert nem volt a leghidegebb éjszakán Nagykanizsán hó, az meg hogy van-e épp hó vagy nincs, nem hiszem, hogy fagyzug kérdése!
2004-2005 tele enyheséggel telt eleinte, majd február elsõ felében bejött a hideg és a hó, ebben a peridóusban az iklódbördõcei (délnyugati) fagyzugállomás -25 fokos minimumot mért!
Ez a -25 fokos érték volt itt a leghidegebb mért érték ezen a télen, miközben Zabaron mindössze -23 fok volt!
Visszajött a tél március elején, Zabar -19-el zárta azt a hidegbetörést, meg Iklódbördõce is -19-el...
Ilyet nem lehet kijelenteni, hogy Te nem tekinted fagyzugnak, mert nem a Te tekintésedtõl kisebb vagy nagyobb fagyzug valami!
Ha tudod, hogyan rétegzõdik derült, hóval fedett éjszakákon az alsó 200-300 méteres légréteg, és van egy kis tapasztalatod meg meteorológiai alaptudásod, akkor a 2003-as Pécs-pogányi dombtetõi -16,9 fokból könnyen ki tudod következtetni, hogy hány fok lehetett azon az éjszakán egy Pécs-Pogány melletti fagyzugban!
Egy kis segítség: 2005. február 10!
Iklódbördõce -25, mellette néhány kilométerrel Bussay doktornál -13 fok volt!
Magyarán Pécs mellett 2003 telén lehetett volna -30 fok környéki minimumokat mérni, ha lenne ott olyan helyen állomás!
Ha Baja alföldi állomás létére tudott -27 fokot mérni, akkor egy medence vagy egy völgy a -30-at abban a térségben simán hozta!
Az meg, hogy épp nincs, arról meg megint nem a fagyzugok tehetnek!
Persze mondhatod, hogy mutassak egy adatot, de mivel nincs állomási adat, csak ilyen becsült adatok vannak, amiket a kényszer szül, ezek teljesen mûködõképes dolgok, elég hozzá egy kis tudás!
Amiért Zabar minimum átlaga (valószínûleg) alacsonyabb, mint a délnyugati fagyzugállomásoké, az csupán azért van, mert Zabar térségileg hidegebb klímájú helyen van, de mint fagyzug, se nem kisebb se nem nagyobb, mint a több ugyanolyan karakterû fagyzug!
Az összehasonlításom az elõzõ beírásomban éppen azt próbálta megcélozni, hogy egy adott állomáson egy mért adat mit jelent térségileg!
Pl. 2003.01.12-én ha a zabari állomás nincs, hanem helyette valami dombi mérõ lenne ott, ami mért volna -18 fokot, közben lett volna Mecseknádasdon egy mérõ -31 fokkal, akkor a helyzet pont fordítva lenne, egy mecseknádasdi kolléga bizonygatná, hogy az ott a legnagyobb fagyzug!
Ezért kell okosan, tudatosan és nem csak úgy gépiesen szemlélõdni, mert becsapódik az ember!
Mert a hozzászólásod alapján egy kukkot sem értettél meg abból, amit írtam, pedig elvileg Te foglalkozol ezzel a témával!
"hát ezért nem emlegetem én soha ezen területeket fagyzugnak..."
Eleve területet nem lehet fagyzugnak emlegetni, egy területen belül vannak fagyzugok, de egy terület soha sem lehet egészében fagyzug!
"Azok ott délnyugaton nem fagyzugok az én értelmezésemben."
2 adat szerepelt a hozzászólásomban, az egyik a Pécs-pogányi, ami dombtetõ, fennsík, vagyis még jó hogy a Te értelmezésedben nem fagyzug, mivel dombtetõ!
Így senkinek az értelmezésében nem fagyzug, de ezt tudnod kellene!
A másik a nagykanizsai, aminek a -16 fokja csak azért nem -23 (mint ezen a télen Zabarban volt a leghidegebb), mert nem volt a leghidegebb éjszakán Nagykanizsán hó, az meg hogy van-e épp hó vagy nincs, nem hiszem, hogy fagyzug kérdése!
2004-2005 tele enyheséggel telt eleinte, majd február elsõ felében bejött a hideg és a hó, ebben a peridóusban az iklódbördõcei (délnyugati) fagyzugállomás -25 fokos minimumot mért!
Ez a -25 fokos érték volt itt a leghidegebb mért érték ezen a télen, miközben Zabaron mindössze -23 fok volt!
Visszajött a tél március elején, Zabar -19-el zárta azt a hidegbetörést, meg Iklódbördõce is -19-el...
Ilyet nem lehet kijelenteni, hogy Te nem tekinted fagyzugnak, mert nem a Te tekintésedtõl kisebb vagy nagyobb fagyzug valami!
Ha tudod, hogyan rétegzõdik derült, hóval fedett éjszakákon az alsó 200-300 méteres légréteg, és van egy kis tapasztalatod meg meteorológiai alaptudásod, akkor a 2003-as Pécs-pogányi dombtetõi -16,9 fokból könnyen ki tudod következtetni, hogy hány fok lehetett azon az éjszakán egy Pécs-Pogány melletti fagyzugban!
Egy kis segítség: 2005. február 10!
Iklódbördõce -25, mellette néhány kilométerrel Bussay doktornál -13 fok volt!
Magyarán Pécs mellett 2003 telén lehetett volna -30 fok környéki minimumokat mérni, ha lenne ott olyan helyen állomás!
Ha Baja alföldi állomás létére tudott -27 fokot mérni, akkor egy medence vagy egy völgy a -30-at abban a térségben simán hozta!
Az meg, hogy épp nincs, arról meg megint nem a fagyzugok tehetnek!
Persze mondhatod, hogy mutassak egy adatot, de mivel nincs állomási adat, csak ilyen becsült adatok vannak, amiket a kényszer szül, ezek teljesen mûködõképes dolgok, elég hozzá egy kis tudás!
Amiért Zabar minimum átlaga (valószínûleg) alacsonyabb, mint a délnyugati fagyzugállomásoké, az csupán azért van, mert Zabar térségileg hidegebb klímájú helyen van, de mint fagyzug, se nem kisebb se nem nagyobb, mint a több ugyanolyan karakterû fagyzug!
Az összehasonlításom az elõzõ beírásomban éppen azt próbálta megcélozni, hogy egy adott állomáson egy mért adat mit jelent térségileg!
Pl. 2003.01.12-én ha a zabari állomás nincs, hanem helyette valami dombi mérõ lenne ott, ami mért volna -18 fokot, közben lett volna Mecseknádasdon egy mérõ -31 fokkal, akkor a helyzet pont fordítva lenne, egy mecseknádasdi kolléga bizonygatná, hogy az ott a legnagyobb fagyzug!
Ezért kell okosan, tudatosan és nem csak úgy gépiesen szemlélõdni, mert becsapódik az ember!
Az elsõ felhõs éjszaka a hónapban megtette a hatását:14,2 fokig hatolt le a T.Bár ma jégesõ várható,a 20 fokos maximummal már megvan a 17 fokos közép,tehát nem csökken ma,hanem nõ nálam a havi közép,ha a jégesõ nem hût 14 alá...
Országosan sem más a helyzet:8-16 fokig hûlt le a levegõ,és a tegnap beállt 15-20 fokos maxok fényében megvan eddig a 15 fokos átlag.
Országosan sem más a helyzet:8-16 fokig hûlt le a levegõ,és a tegnap beállt 15-20 fokos maxok fényében megvan eddig a 15 fokos átlag.
(A hozzászólásomat, bár vannak benne növények is, azért teszem ebbe a fórumba, mert a növények csak mint hõmérõk, minimumhõmérõk szerepelnek benne, de nem maga a növény a lényeg, hanem a visszatekintés és a meteorológiai része a témának!)
Az elmúlt, 2008-2009-es tél legalacsonyabb nagykanizsai minimumhõmérséklete -16,0 fok, január 10-én reggel született!
Hogy mennyire kis területe a térségnek az, ahol a -16 fok volt a leghidegebb ezen a télen, hogy a kanizsai és a térségben korábban és jelenleg elhelyezett mérõállomások (Letenye, Lenti, Iklódbördõce) völgyfenéki pozíciója mennyire értelmezhetõ térségi érvénnyel, arra nagyon érzékletes példával próbálok szolgálni!
Többször írtam, hogy a füge -13-14-15 foknál, fajtától függõen, tövig visszafagy!
A -13 fokot arra a fajtára értem, amelyek vesszeje nem teljesen érik be elõzõ õsszel, zölden marad, a beérett vesszõk tûréshatára -15 fok!
Azért jövök a fügével, mert pontosan behatárolható a letális küszöb, illetve pont abban a tartományban van, amiket nálunk telente lehet mérni!
Mivel sem pénzem sem idõm sem semmim sincs minden völgybe és minden dombra mérõállomást tekepíteni, így kényszerûségbõl kell minimumhõmérõnek használnom a fügét, de több éves tapasztalás és megfigyelés eredményeképp ez kitûnõen mûködik!
Azt sejtettem a január 10-i reggelt követõen, illetve miután úgy nézett ki, hogy ez lesz a legalacsonyabb érték a kanizsai állomáson, hogy a fügék mindenhol túléltek a megyében, még a fagyzugokban is, magyarán ennél hidegebbet sehol sem mérhettek volna, -16 fokot is csak elvétve!
Tófej település Zala megye szívében, gondolom nem kell bizonygatnom, hogy a falu egy része fagyzugban van Link Link
Ez a két füge a településen átfolyó patak szintje felett néhány méterrel van, láthatóan épen és egészségesen Link Link Link Link
Még a talaj felett 15-20 centire lévõ ágak is épek!
Itt ebbõl következõen -15-16 nem lehetett, hiszen a csúcsrügy nem lehetne ennyire zöld és ép, sem a kis füge sem lehetne már ott rajta!
A következõ település Bánokszentgyörgy, a környék rémálma, a helyi lakosok Becsehelyre, mint sokkal jobb fekvésû településre úgy néznek gyümölcstermesztés szempontjából, mint valami mediterrán paradicsomra (igaz, a falu dombi része már nagyon jó fekvésben van), a település mélyen fekvõ részeiben rendszeresek a komoly fagykárok Link Link
Ebben a faluban is van egy fügebokor, a második képen látható házak egyikének udvarán, abszolut fagyzugban!
A füge így néz ki Link Link
Ép rügy, szépen jönnek rajta a levelek!
A szomszédos település Borsfa, a képek a falu déli felét mutatják Link Link
A két kép arról a magas domb tetejérõl készült Link
Itt is jól érzékelhetõ, hogy fagyzugról van szó!
A fügét ez itt sem nagyon zavarja, a kanizsai -16,0 meg végkép távol áll tõle Link
Így kell értelmezni egy nagykanizsai és iklódbördõcei (vagy épp korábbi lenti vagy letenyei) minimumhõmérsékleti értéket, vagy minimumhõmérsékleti átlagot!
Ez pedig egy Tófej melletti dombtetõ, ahol még a múlt éven õsszel be nem érett, teljesen zöld vesszõk sem károsodtak, sõt... Link Link
Nem azért jövök Péccsel, mert bármi bajom van velük, sõt!
Csak épp rettentõ jó összehasonlítási alapot adnak azzal, hogy a környéki állomások jobb pozícióban vannak, és fügefa is akad arrafelé!
A lényeg, 2003 legendásan kemény telén, január 13-án -16,9 fokos minimum volt a Pécs-pogányi fennsíkon!
Azon a télen Pécs városában is fagytak el fügefák (volt ami túlélte, volt amelyik nem), ami a tudott hõszennyezés mellett nem kis dolog!
Lényegében a kanizsai -16,0 és a Pécs-pogányi -16,9 között hõmérsékletileg szinte nincs is különbség, viszont micsoda különbség az, hogy az elõbbi mellett Zala megye fagyzugjaiban épek a fügék, míg az utóbbi következtében Baranyában kifagytak a fügék!
Az elmúlt, 2008-2009-es tél legalacsonyabb nagykanizsai minimumhõmérséklete -16,0 fok, január 10-én reggel született!
Hogy mennyire kis területe a térségnek az, ahol a -16 fok volt a leghidegebb ezen a télen, hogy a kanizsai és a térségben korábban és jelenleg elhelyezett mérõállomások (Letenye, Lenti, Iklódbördõce) völgyfenéki pozíciója mennyire értelmezhetõ térségi érvénnyel, arra nagyon érzékletes példával próbálok szolgálni!
Többször írtam, hogy a füge -13-14-15 foknál, fajtától függõen, tövig visszafagy!
A -13 fokot arra a fajtára értem, amelyek vesszeje nem teljesen érik be elõzõ õsszel, zölden marad, a beérett vesszõk tûréshatára -15 fok!
Azért jövök a fügével, mert pontosan behatárolható a letális küszöb, illetve pont abban a tartományban van, amiket nálunk telente lehet mérni!
Mivel sem pénzem sem idõm sem semmim sincs minden völgybe és minden dombra mérõállomást tekepíteni, így kényszerûségbõl kell minimumhõmérõnek használnom a fügét, de több éves tapasztalás és megfigyelés eredményeképp ez kitûnõen mûködik!
Azt sejtettem a január 10-i reggelt követõen, illetve miután úgy nézett ki, hogy ez lesz a legalacsonyabb érték a kanizsai állomáson, hogy a fügék mindenhol túléltek a megyében, még a fagyzugokban is, magyarán ennél hidegebbet sehol sem mérhettek volna, -16 fokot is csak elvétve!
Tófej település Zala megye szívében, gondolom nem kell bizonygatnom, hogy a falu egy része fagyzugban van Link Link
Ez a két füge a településen átfolyó patak szintje felett néhány méterrel van, láthatóan épen és egészségesen Link Link Link Link
Még a talaj felett 15-20 centire lévõ ágak is épek!
Itt ebbõl következõen -15-16 nem lehetett, hiszen a csúcsrügy nem lehetne ennyire zöld és ép, sem a kis füge sem lehetne már ott rajta!
A következõ település Bánokszentgyörgy, a környék rémálma, a helyi lakosok Becsehelyre, mint sokkal jobb fekvésû településre úgy néznek gyümölcstermesztés szempontjából, mint valami mediterrán paradicsomra (igaz, a falu dombi része már nagyon jó fekvésben van), a település mélyen fekvõ részeiben rendszeresek a komoly fagykárok Link Link
Ebben a faluban is van egy fügebokor, a második képen látható házak egyikének udvarán, abszolut fagyzugban!
A füge így néz ki Link Link
Ép rügy, szépen jönnek rajta a levelek!
A szomszédos település Borsfa, a képek a falu déli felét mutatják Link Link
A két kép arról a magas domb tetejérõl készült Link
Itt is jól érzékelhetõ, hogy fagyzugról van szó!
A fügét ez itt sem nagyon zavarja, a kanizsai -16,0 meg végkép távol áll tõle Link
Így kell értelmezni egy nagykanizsai és iklódbördõcei (vagy épp korábbi lenti vagy letenyei) minimumhõmérsékleti értéket, vagy minimumhõmérsékleti átlagot!
Ez pedig egy Tófej melletti dombtetõ, ahol még a múlt éven õsszel be nem érett, teljesen zöld vesszõk sem károsodtak, sõt... Link Link
Nem azért jövök Péccsel, mert bármi bajom van velük, sõt!
Csak épp rettentõ jó összehasonlítási alapot adnak azzal, hogy a környéki állomások jobb pozícióban vannak, és fügefa is akad arrafelé!
A lényeg, 2003 legendásan kemény telén, január 13-án -16,9 fokos minimum volt a Pécs-pogányi fennsíkon!
Azon a télen Pécs városában is fagytak el fügefák (volt ami túlélte, volt amelyik nem), ami a tudott hõszennyezés mellett nem kis dolog!
Lényegében a kanizsai -16,0 és a Pécs-pogányi -16,9 között hõmérsékletileg szinte nincs is különbség, viszont micsoda különbség az, hogy az elõbbi mellett Zala megye fagyzugjaiban épek a fügék, míg az utóbbi következtében Baranyában kifagytak a fügék!
Ez valóban érdekes megakadás.
Ha nem is pontosan ilyent, de régebben én is végeztem hónapnál "finomabb" idõszak-összevetéseket.
5 napos bontásban 9 év (1993-2001) átlagát nézve annyi állapítható meg, hogy az április 1-5(-ig tartó idõszak) melegebb volt, mint a 6-10, és 11-15, a maximumokat nézve pedig még 16-20-ánál is. Egy hirtelen ugrás 20. után volt, ekkor az 5.6°C-os minimum 8.0°C-ra, a 14.9°C-es maximum 20.2°C-ig emelkedett.
Kiragadott példa, ráadásul rövid periódus, de azért érdekes.
Jó lenne kiegészíteni a számítást a legutolsó évig bezárólag, kíváncsi vagyok, 17 év átlagából mi jönne ki.. Majd egyszer megcsinálom.
Ha nem is pontosan ilyent, de régebben én is végeztem hónapnál "finomabb" idõszak-összevetéseket.
5 napos bontásban 9 év (1993-2001) átlagát nézve annyi állapítható meg, hogy az április 1-5(-ig tartó idõszak) melegebb volt, mint a 6-10, és 11-15, a maximumokat nézve pedig még 16-20-ánál is. Egy hirtelen ugrás 20. után volt, ekkor az 5.6°C-os minimum 8.0°C-ra, a 14.9°C-es maximum 20.2°C-ig emelkedett.
Kiragadott példa, ráadásul rövid periódus, de azért érdekes.
Jó lenne kiegészíteni a számítást a legutolsó évig bezárólag, kíváncsi vagyok, 17 év átlagából mi jönne ki.. Majd egyszer megcsinálom.
Yuki!
Meg tudnád nekem nézni ezek után, hogy tegyük fel az 1998-as évvel kezdve és 2007-el bezárólag is ez jön-e ki, hogy az elsõ dekád melegebb, mint a második?
Köszönöm!
Meg tudnád nekem nézni ezek után, hogy tegyük fel az 1998-as évvel kezdve és 2007-el bezárólag is ez jön-e ki, hogy az elsõ dekád melegebb, mint a második?
Köszönöm!
Este 8-kor az országban 15-20 fok volt,vagyis ennél kevesebb nem lehet a holnapi max.A min.a sok magasszintû felhõ miatt 10 fok felett is lehet,vagyis a holnapi közép(bár hidegfront és esõ lesz állítólag)akár 15 fok is lehet.Ha derült ég miatt mégis reggel erõsen lehûlnénk(10 fok alá)akkor a délelõtti napsütés akár 20 fok fölé is felhajthatja a T-t a front elõtt.Tehát nagy hõmérsékleti visszaesés nem lesz,szombattól meg ismét jön a napsütés és melegedés... 
Ferihegyen az idei április középhõmérséklete 14,7°c eddig, ez a 0,8°c-kal magasabb az elmúlt évek legmelegebb áprilisánál (2000, +13,9°c).
Országos átlagban az idei április 1775 óta a 6. legmelegebb, azonban a következõ napokban várható lehûlés miatt ennél jóval hátrébb fog csúszni, persze még így is várhatóan tisztességes pozitív anomáliával zárhat majd (személy szerint 13°c körüli értékre számítok), azonban nem lesz kiugró.
A valaha feljegyzett 5 legmelegebb április Budapesten:
1800. +17,3°c(!)
1794. +16,5°c
1841. +15,4°c
1952. +15,1°c
1876. +14,6°c
A lõrinci állomás adatait nem kimondottan szeretem használni, ugyanis éves átlagban az összes fellelhetõ vidéki állomásnál (beleértve Pécset, Szolnokot, Szegedet stb.) magasabb értékeket mér, ez egyértelmûen erõs hõszennyezésre utal.
Országos átlagban az idei április 1775 óta a 6. legmelegebb, azonban a következõ napokban várható lehûlés miatt ennél jóval hátrébb fog csúszni, persze még így is várhatóan tisztességes pozitív anomáliával zárhat majd (személy szerint 13°c körüli értékre számítok), azonban nem lesz kiugró.
A valaha feljegyzett 5 legmelegebb április Budapesten:
1800. +17,3°c(!)
1794. +16,5°c
1841. +15,4°c
1952. +15,1°c
1876. +14,6°c
A lõrinci állomás adatait nem kimondottan szeretem használni, ugyanis éves átlagban az összes fellelhetõ vidéki állomásnál (beleértve Pécset, Szolnokot, Szegedet stb.) magasabb értékeket mér, ez egyértelmûen erõs hõszennyezésre utal.
Nálam 10.-én kereken 25°C lett a max. ez volt eddig a csúcs, T átlag a mai nappal bezárólag 16°C, csapi 1,7 mm.
Nálam az elsõ dekád 14,8°C-os közepe után a mai nappal már csak 14,2°C a hónap közepe.
A mai 19,8°C-os Tmax egy szép sorozat végét jelenti, a hónap elsõ két 20°C alatti Tmax-jai után 13 sorozatban 20°C feletti Tmax következett, ennek a maximuma 24,2°C volt.
A havi csapadék szerény 0,3mm eddig.
A mai 19,8°C-os Tmax egy szép sorozat végét jelenti, a hónap elsõ két 20°C alatti Tmax-jai után 13 sorozatban 20°C feletti Tmax következett, ennek a maximuma 24,2°C volt.
A havi csapadék szerény 0,3mm eddig.
Nálunk eddig 5 nyári nap volt a hónapban, a maximum 25,2 fok volt, kétszer volt 24,6 fok, egyszer 24,9 fok és ma 24,7 fok.
Csapadék egyáltalán nem fordult elõ, és könnyen elõfordulhat, hogy holnap sem változik e téren a helyzet.
Mindössze egy ködös nap okozott némi "izgalmat" eddig.
Csapadék egyáltalán nem fordult elõ, és könnyen elõfordulhat, hogy holnap sem változik e téren a helyzet.
Mindössze egy ködös nap okozott némi "izgalmat" eddig.
Nálam 4 nyári nap volt, a havi csúcs 25,5°C eddig. Viszont tegnap és tegnapelõtt is volt zivatar összesen 8,8mm esõt hozott magával, ami országosan nagyon elõkelõ helyen van:-)
Lehet,hogy melegzug van itt a kertemben(persze 2m-en,hõmérõházikóban,épülettõl vagy 20 m távol mérek de már szabálytalanul,mert a közeli kajszifa kilombosodva árnyékol egy kissé),de már a 7. nyári nap is megszületett ma 25,3 fokkal...
15. hét, Balassagyarmat
Heti középhõmérséklet: 14,5°C
Heti csapadékmennyiség: 0,9mm
Abszolút minimumhõmérséklet: 3,1°C (14.)
Abszolút maximumhõmérséklet: 25,3°C (10.)
Átlagos relatív páratartalom: 60%
Átlagos relatív légnyomás: 1012,0hPa
Átlagos felhõfedettség: 2 okta (26%)
Legcsapadékosabb nap: 11. (0,6mm)
Zivataros napok száma: 4
Nyári napok száma: 2
Link
Heti középhõmérséklet: 14,5°C
Heti csapadékmennyiség: 0,9mm
Abszolút minimumhõmérséklet: 3,1°C (14.)
Abszolút maximumhõmérséklet: 25,3°C (10.)
Átlagos relatív páratartalom: 60%
Átlagos relatív légnyomás: 1012,0hPa
Átlagos felhõfedettség: 2 okta (26%)
Legcsapadékosabb nap: 11. (0,6mm)
Zivataros napok száma: 4
Nyári napok száma: 2
Link
Nálam döbbenetes módon - kerekítés nélkül - egy nyári nap sem volt eddig.
A havi abszolut maximum 24,9°C, ami nagyon az utolsó helyek körül van.
Az átlagos 15,6°C is a középmezõnyben van.
Csapadékos napom 4 is volt, összesen 4,6 mm csapadékkal (ezzel benne vagyok az elsõ 10-ben
), azért nagyon kellene ide is az esõ.
A havi abszolut maximum 24,9°C, ami nagyon az utolsó helyek körül van.
Az átlagos 15,6°C is a középmezõnyben van.
Csapadékos napom 4 is volt, összesen 4,6 mm csapadékkal (ezzel benne vagyok az elsõ 10-ben
), azért nagyon kellene ide is az esõ.
Csak egy érdekesség: Szarvason 32 év átlagában (1976-2007) április 1. dekádjának középhõmérséklete 10,3 fok, április 2. dekádja ennél 0,3 fokkal hûvösebb (10,0 fok).
A tavaszi felmelegedés határozottan megakad. Pont a tavasz közepén. Ki gondolná ezt?
A tavaszi felmelegedés határozottan megakad. Pont a tavasz közepén. Ki gondolná ezt?
Nem mindenévi fél hónap van mögöttünk.A csapadék 0,0 mm-e rekord,hisz ezt alulmúlni nem lehetett a múltban sem,viszont a 2007-es évben a hóelõ hozott pár tizedmm-t Pápán.A közép T 15,4 fok lett csupán(vannak jóval melegebb helyek az országban)amiatt,hogy a Tmin nem maradt egyszer sem 10 fok felett(bár 5 fok alá sem ment)köszönhetõen az állandóan derült és szélcsendes idõnek.A napsütést alig zavarta néhány napon némi felhõzet,gondolom ez is rekordközeli,bár nem mértem.Az igazán kirívó a napi maxok sora(18 és 26,7 fok közt voltak)csak 1 napon,elsején nem érte el a 20 fokot,6 nyári nap volt!
Nálam az elsõ dekád 14,8°C-os középértékkel zárt, ez négy fokkal magasabb a környék sokévi átlagánál!
Április eddig eltelt 13 napja alapján az átlaghõmérséklet Bp-Lõrincen 15,9 °C.
Önmagában már az sem mindennapi dolog, hogy a sokéves teljes havi áprilisi átlaghoz (11,1 °C) képest ez +4,8 °C-os anomáliát jelent (és mindössze 0,3 °C-kal marad el egy átlagos májustól), azonban az talán még érdekesebb lehet, hogy ez laza 1,3 °C-kal veri az itteni mérések kezdete, vagyis 1954 óta elõfordult legmelegebb áprilist.
Érdekességképpen kiszámoltam: ha a hátralévõ 17 nap mindegyike csak a havi átlagnak megfelelõ 11,1 °C-ot hozná, a hónap akkor is 13,2 °C-kal végezne, és így az adatsorban az 5. legmelegebb április lenne. Azonban tekintve, hogy erõteljes lehûlés továbbra sem várható, nagy bizonyossággal kijelenthetõ, hogy ennél melegebb lesz a hónap. A csúcsdöntéshez (azaz a 14,7 °C-os hónaphoz) pedig átlagosan 13,7 °C-os napok kellenének a hátralévõ idõszakot tekintve. Na majd meglátjuk...
Mindenesetre én nagyon kíváncsian várom, hogy végül hogyan fog végezni ez a hónap az "örökrangsorban".
Önmagában már az sem mindennapi dolog, hogy a sokéves teljes havi áprilisi átlaghoz (11,1 °C) képest ez +4,8 °C-os anomáliát jelent (és mindössze 0,3 °C-kal marad el egy átlagos májustól), azonban az talán még érdekesebb lehet, hogy ez laza 1,3 °C-kal veri az itteni mérések kezdete, vagyis 1954 óta elõfordult legmelegebb áprilist.
Érdekességképpen kiszámoltam: ha a hátralévõ 17 nap mindegyike csak a havi átlagnak megfelelõ 11,1 °C-ot hozná, a hónap akkor is 13,2 °C-kal végezne, és így az adatsorban az 5. legmelegebb április lenne. Azonban tekintve, hogy erõteljes lehûlés továbbra sem várható, nagy bizonyossággal kijelenthetõ, hogy ennél melegebb lesz a hónap. A csúcsdöntéshez (azaz a 14,7 °C-os hónaphoz) pedig átlagosan 13,7 °C-os napok kellenének a hátralévõ idõszakot tekintve. Na majd meglátjuk...
Mindenesetre én nagyon kíváncsian várom, hogy végül hogyan fog végezni ez a hónap az "örökrangsorban".
Gyõr-Likócs és Pér éves középhõmérsékleti átlaga között milyen eltérés van, tudsz errõl valamit?
Igen. A kiszámíthatatlanul felerõsödõ délies áramlatok ismét "alkottak". Ráadásul a (Gyõr-Likócs szempontjából) 9°C-os többlet éjfélkor még 4°C-os mínusz volt..
Gyönyörû, "színgazdag" hõtérképet lehetne összeállítani, ha a környék valamennyi településérõl érkeztek volna adatok abban az idõszakban.
Gyönyörû, "színgazdag" hõtérképet lehetne összeállítani, ha a környék valamennyi településérõl érkeztek volna adatok abban az idõszakban.
Döbbenetes a ma hajnali minimum Gyõr (Likócs) és Pér összehasonlításának tekintetében.
Link
10 km és 9°C-os különbség.
Link
10 km és 9°C-os különbség.
Most, hogy jobban utánanéztem, valójában nem is a május eleji fagy okozta a károkat, hanem inkább az április 23-i! A májusi már "csak" azt gyilkolta le, ami esetleg megmaradt. 23-án inkább a -2,-3 fok volt a jellemzõ az ÉK-i térségben, nem pedig a -1, viszont nem dõlt meg a hidegrekord, így hivatalos állomáson biztosan nem volt akkor sem -5,6 foknál alacsonyabb. Ettõl persze még lehetett -5,-7 fok, Zabar -5 fok lett kerekítve. Ami viszont aggasztó, hogy ez ráadásul pozitív T850 mellett következett be, az ÉK-i csücsökben volt kb. +1 fok, Zabar térségében már +3, a nyugati végeken +7 fok. Pont fölöttünk volt az AC központ, a hidegöblítés java tõlünk K-re került, de még így is beütött a krach. Egyre rosszabbak az elõérzeteim, ki fogjuk még böjtölni ezt az áprilisi nyarat! 
Valójában abban a térségben -5-7 fokos fagyok pusztítottak, amit az állomások nem adtak vissza!
Milliárdos károk keletkeztek!
A -1 fokos fagy még nem nyír ki semmit, elõtte éjszaka -1 fok volt Nagykanizsán, úgy, hogy fagykárnak még az árnyéka sem volt a térségben!
A fagy zentrumától elég távol, Kakucson -4 fok volt, még távolabb, Pakson -3, tovább távolodva Pápa -2 és Kapuvár -1!
Közben Szolnokon volt +2 fok!
Ezért problémás az állomások elhelyezése, mert nem derül ki belõlük semmi!
A rad.min-t illetõen pedig írtam pár napja egy szösszenetet a Kérdések és válaszok fórumban Link
Milliárdos károk keletkeztek!
A -1 fokos fagy még nem nyír ki semmit, elõtte éjszaka -1 fok volt Nagykanizsán, úgy, hogy fagykárnak még az árnyéka sem volt a térségben!
A fagy zentrumától elég távol, Kakucson -4 fok volt, még távolabb, Pakson -3, tovább távolodva Pápa -2 és Kapuvár -1!
Közben Szolnokon volt +2 fok!
Ezért problémás az állomások elhelyezése, mert nem derül ki belõlük semmi!
A rad.min-t illetõen pedig írtam pár napja egy szösszenetet a Kérdések és válaszok fórumban Link
Döntõ lesz a csapadék mennyisége, minél több, annál kisebb esély a fagyokra, minél kevesebb, vagy száraz hidegfront lesz annál nagyobb az esély a kiterjedt fagyokra, sajnos 2007-ben is ez volt, száraz hidegfront, és május elején emlékszünk milyen idõ alakult ki. Remélem lesz országosan 10-20mm és akkor nem lesz nagy gond.
Hát ezt sem megerõsíteni, sem cáfolni nem tudom, mondjuk a -7 kizárt, hiszen akkor az lenne a hidegrekord, nem pedig a zabari
Ami biztos és ez talán a -6-ot is kicsit túlzónak minõsíti, az az, hogy Újfehértó, Nyíregyháza, Záhony, Milota és Pátyod is -1 fokos Tmin-t regisztrált, legalábbis a Napijelentésben ez van. Nem ismerem ezen állomások fekvését, de ezek szerint ez a -1 is bõven elég a fejlõdõben lévõ gyümölcsnek. A rad. min. az mondjuk -4, -7 fok között volt a keleti végeken.
Ami biztos és ez talán a -6-ot is kicsit túlzónak minõsíti, az az, hogy Újfehértó, Nyíregyháza, Záhony, Milota és Pátyod is -1 fokos Tmin-t regisztrált, legalábbis a Napijelentésben ez van. Nem ismerem ezen állomások fekvését, de ezek szerint ez a -1 is bõven elég a fejlõdõben lévõ gyümölcsnek. A rad. min. az mondjuk -4, -7 fok között volt a keleti végeken.
Nyírlugoson is valami -6-7 fokot mért az automaticki meteoroloska postaj
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat