Agrometeorológia

"Megoldás" lehet még középtávon a pekándió. Állítólag azt nem bántják ezek a dióburokfúró legyek: Link
"Őshazájában több diófajon is képes kifejlődni, így a Juglans nigra, J. californica, J. microcarpa, J. hindsii és J. regia fajokon. Európában potenciális veszélyt elsősorban közönséges dióra (J. regia), másodsorban a fekete dióra (J. nigra) jelent."
Illetve gyorsabban is nő, mint a dió (nekem idén az 1,2 méteres fán már több, mint 1 méteres hajtások), vízigény nagy. Viszont - szerintem - kissé fagyérzékenyebb (vagy korábban hajt ki), VAGY az én kertem egy fagymocsár (ami meglehetősen valószínű). Meg figyelni is kell, hogy az ember melyik fajtát veszi, nálunk csak a rövidebb tenyészidejűeket érdemes, azokból is 2-3 különböző fajtát a keresztbeporzás miatt.
Egyébként a jégkorszak előtt állítólag Európában is őshonos volt.
Igen az ára egész húzós, de most pl. találtam a 12.000 helyett 6.500-ért is.

Nagyon úgy néz ki, hogy ezek velünk maradnak. Mivel idén elfagyott a dió virágzáskor, így kevesebb lett a termés, vagyis a kártevőnek nem volt mibe beköltöznie, abban bíztam, hogy így majd csökken a számuk. Hát nem tudom, hogy így lesz-e. De ha igen, akkor az gondolom csak átmeneti visszaszorulást fog eredményezni.
A permetezésen, illetve a korábban említett, permetezést megkönnyítő alacsonyabbra nevelésen kívül más megoldásról nem hallottam.

Ez egy gombás (gnomóniás) fertőzés, ősszel elég gyakran megtelepszik a dió levelein (mondjuk én úgy vettem észre, hogy inkább az esős időt szereti). Nálam is hullanak már a levelek.

Tudja valaki, hogy mi történt a diófákkal felém 2 hete!?
Még 2 héttel ezelőtt aug. utolsó hétvégéjén szinte egyik napról a másikra majdnem az összes diófa kisebb - nagyobb mértékben elkezdett barnulni, sárgulni, fekete pöttyök jelentek meg a leveleken, és kisebb - nagyobb mértékben megindult a lombhullás.

Mi lehet az ok?! Betegség, gombás fertőzés, vízhiány vagy egyéb!?
Vagy csak az ősz beköszöntének számlájára írható ez!?
Bár hozzáteszem, azért szept. végéig szépek szoktak lenni a diófák.
De idén 1 hónappal korábban csúnyák lettek. 

Link

Tudja valaki mi a neve ennek a gyönyörűségnek?
Debrecenben fotóztam a Nagyerdőn, meccsre menet.

Még vissza a kajszihoz;  Nekem is ez volt (ceglédi óriás) a homokos talajon. Nyáron nagyon meg hálálta az öntözést. Olvasom- szilva alanyon van a növény, ez kedvezőbb, kevesebb a pörsenyős háncs repedés, sok kártevő kizárva. A leveleken észlelt sárgulás, a levél erezet vörösödése szerintem élettani hatás, a levél befejezi az éves tevékenységét, és szépen lehull. Nincs itt semmi baj. A locsolás meg a jövő évi termőrügy differenciálódás miatt fontos. Annak mértéke pedig a talaj áteresztő képességétől is függ, ha kövecses, v. kötött (-> lásd szilva alany) akkor kevesebb víz is elég.
A késő őszi lemosót én csak a rezes alapút használnám, felesleges atkák, más bogarak ellen kombinálni,  majd tavaszra, rügypattanás előtt!!. Persze a metszés is ősszel kedvezőbb, tavasszal már csak a letört, rossz irányú vesszőket vágjuk vissza. (--> dió)

A permetezésen kívül egyébkènt létezhet más védekezési módszer? 
Valamint, ha egyszer ez beindult, akkor innentől kezdve minden évben számíthatunk a kártevő visszatérésére? 

Én az égből jövő tiszta esővizes lemosót várom. Mondjuk nem olyat, ami kb. 2 hete volt, erős széllel esett valami agyagos-homokos trutyi. Le kellett mosnom az autót. Most meg a por és a pókok tanyáznak rajta.

Az eladó azért nézte végig nagyítóval a leveleket. Azt mondta, hogy mintha látott volna. Topas van itthon. És akkor külön fogom alkalmazni őket. Ja, azt is mondta, hogy ezekkel amúgy is érdemes lombhullás környékén a gyümölcsfákat megszórni. Utána meg rezes lemosóval. 

Atakölő? Érdekes. Az atkákat ha jó a szemed te is észre tudod venni, csak nagyon erősen kell figyelni a levelek fonák oldalát. A Dithane jó gombaölő, de egy felszívódó is jó lett volna mellé, mondjuk egy Topas. Az atkaölőt pedig nem is tanácsos kiszórni mással, mert ha valóban atka azok elég nehezen irthatók, pláne ha még mást is mellé kutyul az ember... 

A téma befejezéséhez... elvittem pár levelet a helyi Kertész áruházba. Megvizsgálták( nagyítóval is) majd kaptam Dithane m45 és Zoom 11 sc-t.

Igen, tegnap készültek.

Szeptember közepe van. Ha a képek frissek, nincs semmi rendkívüli baj azon a kajszin.

köszi. Remélem ez a verzió a nyerő  Ez egy szilvafába oltott ceglédi óriás és bízom a szilva szívósságában.

igen, már beszéltünk róla, csak nem olyan "eccerű".

Szia. Nincs mézgásodás.

Szerintem nincs komoly baj. A vörösödő erek a fonákon, a kilyukadó és kanalasodó levelek gombás betegségre utalnak. Hogy pontosan melyikre az nem egyértelmű (gnomónia, sztigmina, lisztharmat), de permetezd le két alkalommal 20-25 napon belül kontakt és felszívódó gombaölővel, mellette tapadásfokozóval, aztán egy főleg rezes lemosó lombhullás idején és rendbe jön. 
A gutaütésért felelős baktériumok ennél cifrább tüneteket okoznak, szerintem ez nem az.

Sürgősen ültess másik fát még az ősszel.

Szerintem átmeneti nedvesség hiány a gyökér zónában. Pár vödör langyos víz segíthet. Esetleg erősödhet a mézgásodás, de remélem nincs sok sérülés a háncson. A mostani erős Uv. sugárzás ellen is így védekezhet a levél.
A tavaszi levél pödrődés kártevőhöz kötött, (sodrómoly) okozhat látványos szivarosodást.

Szia. Így néznek ki a földön illetve a fán...
Link
Link
Link

Sajnos egyre több ilyen lesz, attól tartok.

Igen, idén kezdődött ezen a környéken, ezidáig nem fordult elő. 

Hát akkor szerencsések vagyok, ha nálatok még csak idén kezdődik. A Dunántúlon ez már hároméves történet. Eléggé reménytelennek tűnik a helyzet. A legújabb okosság szerint alacsony diófát kellene nevelni, hogy permetezni lehessen.

Nekünk a régi fajta, a gabonalégy hemzseg a diók kabátkájában, de az egyébként egészséges diók sajnos idén kisebbek:  talán az aszály miatt.

Hát ez nem tűnik ígéretesnek. Képet tudsz feltölteni? Akár gutaütés is lehet, de reméljük nem az...

A kajszi fám igen korán, már augusztus közepén elkezdte ledobni a leveleit. Ráadásul mindegyik levél mint  a feltekert szőnyeg, úgy néz ki. Maga a levél ép, nincs rajta semmilyen látható betegség, csak szivar alakúra össze pöndörödik... Tippek, szakik??

Link

Mi történik idén a diófával? Az összes termés elkezd feketedni még fent az ágakon, persze tök feketén hullik le...szétnyitom (ez túlzàs, inkább szétf@sik az egész) az egyébként még normális években zöld terméshéjat és nyüzsögnek a kukacok. Mi ez a kártevő? Honnan jött? 

Nem tudom hogy kit érdemes követni Youtube-on. Én a FB-on kertészeti/mezőgazdasági oldalakat követek, illetve ha konkrét témával kapcsolatban érdeklődöm akkor megpróbálok szakkönyvet, szakcikket keresni. Manapság nagyon sok a felkapott "influenszer", akiknek általában nagyobb a szájuk, mint a tehetségük/tudásuk, ezért igyekszem szelektálni a forrásokat. Persze ez nem egyszerű a mai információ cunamiban. 

Jó szívvel ajánlom a Csapody Vera Növénybarát Kör honlapját.
Stressztűrő növények  honosítása és kertbarát kultúrába illesztése a "hitvallása" a körnek, kb.170 botanikus kerttel vannak kapcsolatban,  szép házi kiskerteket "tettek le"  az asztalra, többeknek saját honlapja is van. A Csapodys honlap nem olyan rég indult, érdemes megnézni!

És szerinted ki az a kertész, akit érdemes követni youtube-on? Én néztem anno a Bálint gazdát is, de minden tiszteletem ellenére nekem sokszor tűnt úgy, hogy csak nagyon alapszinten adja át a dolgokat, általában hiányérzetem volt.
Ja, meg követem a Mcmenemy Márkot is, de ő inkább ilyen "kertészeti praktikákban" utazik, ott sem a "mély szakmaiság" a lényeg. De megértem, ez a videós műfaj népszerű szinten ennyi mélységet bír el.

Lehet hogy tesz le hasznos tartalmat is, de a szakmaisága nagyon gyér, sok hülyeséget hord össze. Tolja ezerrel a vállalkozást, ezzel a részével nincs baj, mindenki azt csinál amit akar.
Örülök az Amalgerol-t illetően a pozitív visszajelzéseknek, én is használtam a nyáron a gömbjuharok talajkezelésében, de annyi mindent kaptak hogy már nem tudom mi okozhatott fejlődést náluk.

Az igaz, hogy egy kicsit túlmozgásos, nyomulós, mindenhol ott van, sokszor érezni a videóin, hogy nagyon el akarja adni a portékáját, viszont szerintem rengeteg olyan tartalmat gyárt youtube-ra, amit senki más, és nekem laikusként hasznosnak tűntek eddig a videói. Amellett pedig tud beszélni is. Én alapvetően bírom, amit csinál.

Az egyik legjobb stimulátor. Viszont érdemes figyelni rá, magas ph mellett okozhat hiánytüneteket, mivel lúgos kémhatású 

Persze.
Hosszú évek óta használják felénk, főleg búzára és árpára.
Első osztályú lombtrágya, és nem is egy ökör ára ahhoz képest, hogy mennyit dob a növényen, főleg aszályos időszakokban.

Amalgerol-t használ valaki?
Link
Jókat olvasni róla, de személyes tapasztalatok is érdekelnének. 

Talán ez egy erős vélemény volt, talán kicsit túlzó is. Fogalmazzunk úgy, hogy ő egy elég extrovertált személyiség, jól felépített marketinggel, kevés szakmaisággal. Többet nem mondhatok.  
Visszatérve a fákra nagyon sajnálom hogy az utcakép miatt nem lehetett gömbkőriseket ültetni, mert kifejlődve gyönyörű fák. Nem mellesleg majdnem kétszer akkora lehet felnőtt korában, mint egy gömbjuhar. De ha gömbjuharos a környék, akkor nincs mit tenni, próbálom feljavítani a talajt és jó kondícióban tartani őket, hátha megindulnak.
Mindenesetre szerintem jól döntöttél, a gömbkőris meg fogja hálálni a törődést, jó választás.

Miért vagy róla ilyen rossz véleménnyel?

Ez a felfogás nagyon hiányzik hobbikertészek gondolkodásából. Végigmész egy random családi házas környéken, minden van ház előtt minden van, amit el lehet képzelni.  A környékemen látszik, hogy régebben azért volt ennek egy kultúrája. Az egyik utcában diók voltak, a másikban almák, a harmadikban juharok. Én nem akarok nagyon szervezkedni, ültetek 3 gömbkőrist a ház elé, aztán bízom benne, hogy követik a példámat a soron. Elég szűk, beépített utca, nagyon korlátozottak a lehetőségek, voltak is mindenféle elbukott kísérletek dióval, sima juharral, esetemben szilvával, úgy érzem, hogy most sikerült megtalálni a megoldást. Mondjuk a gömbkőris is nagy koronát tud nevelni 15 év alatt, de szépen vissza lehet metszeni.

Megyeri Szabolcs egy idióta. De ebben egyébként igaza van.  

A gömbkőris volt a favorit, de mivel az egész környék gömbjuharral van tele, így azt akartuk hogy illeszkedjenek a fák a "sorba". Nem lesz egyszerű menet...

Itt négy éves a sövény. Majd meglátjuk meddig bírja.

Megyeri Szabolcs szerint bár gyorsan nő, de ennek az az ára, hogy hamar elöregszik. 

Na, ezt részben cáfolom. Nekem sövény van belőle. Ami ok: jól alakítható, hirtelen növő. Egy évben 3-4 métert simán, még sövényként is. A nem túl magasat cáfolnám, elvileg 20-25 méter magasra megnő fának hagyva. Amúgy minden mással egyet értek.

Ha jól alakítható, hirtelen - nem túl magasra növő fát szeretnél, a turkesztáni szil igénytelen, apró levelű, verhetetlen.

Van itt valaki aki ért a Dosatronokhoz?
Nekem ilyen van, ahogy a képen is látható. Ebből van 3 db. Sajnos a problémám az, hogy szinte évente tönkre megy mind a három. Már szürő, szürő hátán és egyszerűen nem tudom mi lehet a baj. Egy darabig szépen viszi a tápanyagot, de egy idő után elkezd csökkeni a teljesítménye, majd a végén már csak komoly erőlködések után veszi fel az előre bekevert törzsoldatot. 
Fúrt kútról öntözök, a dosatron közbe van iktatva.

Ajánlom helyette a gömbkőrist, ha kivágnád a juharokat. Oltványként lehet kapni, a gömbjuharhoz hasonlóan gömbkoronát nevel, virágzik, ősszel nagyon szépen változtatja a színét. Annyiból szimpatikusabb nekem, mint a juhar, hogy egészen magasan is lehet oltani, tehát jobban el lehet férni alatta. Nálam ez szempont volt, ezért döntöttem a juhar helyett a kőris mellett. És úgy látom, hogy a strapát is sokkal jobban bírja.

A gömbjuharokat a szakkönyvek ellenálló, strapabíró fának írják le. Sajnos ez nincs így, a városi klímát nehezen tűrik. Én Alginitet szórtam a töveikhez, Amalgerollal öntözöm őket kéthetente, növénykondícionálóval és szöveterősítő lombtrágyával kezeltem őket 2-3 hetente. Ennek hatására megindultak a növekedésben, de a leveleik nem szépen, foltosodtak, égettek. A környéken az összes gömbjuhar ilyen, valamelyik jobban, valamelyik kevésbé, de összességében nem túl rózsás a helyzet. Ennél többet nem tudok tenni, ha nem fejlődnek akkor jövőre kivágom őket.

A juharfélék érzékenyek a  talaj nedvességtartalmára(üde nedves), mésztartalmára(mészkedvelő),nem kedvelik a száraz levegőt. Sajnos városi sorfaként sokszor jelentkezik az általad leírt tünet. Kecskemét környékét váztalajok jellemzik(homok) gyenge víz és tápanyag szolgáltató képességgel. Én megpróbálnám mésziszappal vékonyan megszórni a fa csurgójáig a talaj felszínét és belocsolnám

A mi szépséges vörös levelű korai juharunk akkor tért magához,  amikor a mellette lévő - jól szigetelt - derítőt esővizessé alakítottuk, és odébb megépült a csatorna-bekötés.  A szerves trágyának nem igazán örülnek a juharok, a szürke vizet - úgy látom a környékben - meghálálják.  A   gyökerük érzékeny bizonyos szimbionta gombákra is.  Ameddig  Iris volt alatta,  egy Glomus rhizobiontával,  addig szektorban a gyökér és a lomb kiszáradt! - átültettem,  erre az a szektor is elszállt! - elvittem az  Irist,  erre megépült a fa és benőtte a sebet...  a kiscserkészeket  igen jól tűri,  de a gyökere  "válogatós".