Hydroinfo

Aztakutya, az Ipoly hozama óránként bõ három köbméterrel emelkedik! Link
szerk.: hopp, hírekben épp' Ipolytarnóc... Nem csoda persze, ártérre épített házak...
szerk.2: Nógrádszakál... Link

A Dráván most nem várható jelentõs vízszintemelkedés. Nem minden egyébként a hóvastagság. Egy ismerõsöm szerint aki Vízügyes, elég 20-30 cm hó a hegyekben, ennek az olvadása és hozzá 60-70 mm esõ bõven elég egy komoly árhullámhoz. A linkelt ábrán a lilás színek 100 mm vízbevitelt jelölnek... Szerintem ez önmagáért beszél.

A Balaton aktuális vízszintje: Link Több, mint biztató.

Baranya:
Link

Az idõszakos maximumot ugyan túllépi a hókészlet, de az abszolút maximumnak csak kb. 1/3-a. Az árhullám elõrejelzés még elsõfokú tetõzéssel sem számol Csengernél. Ahogy korábban írtam, jelenleg a legfõbb kockázat az alsó szinttáj megtelt folyómedrei.
A Dráván már komolyabb a hókészletbõl a kockázat.

A Szamos vízgyûjtõjén rengeteg hó van, a sokéves maximum fölött ami márc. végét illeti. Link Ez talán a legaggasztóbb Link

Rahó térségébe délután betört a tavasz 10 fokot mértek.

Hûû, de jó! Köszönöm! (reméljük nem vetetik le velük jövõhétre)

A hydroinfo-s vízhozamokat ismerem, de ahogy te is írod, azokat max csak emlékezetbõl tudnám felidézni.

A hydroinfo-n jónéhány állomás esetében ott van a reggeli vízálláshoz rendelt vízhozam, idõsor viszont nem készül belõle és archívum sincs hozzá.
A kétóránkénti csapadékadat viszont itt még megtalálható Link

Igen, ezért is mondtam, hogy 150 év alatt rengeteget változik egy folyó, ami problémássá teszi az idõben távoli adatok összehasonlítását. Viszont régi vízhozamokat sajnos nem ismerek (valójában a frissebbeknek sem ismerek archívumát, gondolom szupertitkos, mint a két óránkénti csapadékadat). Kisvizieket fõleg nem. Napiszíntû meg létezett egyáltalán? Egyedül a MÁSZ emelkedésével kapcsolatban láttam becsült régi vízhozamokat a Felsõ-Tiszára vonatkoztatva.

A Felsõ-Tisza vízgyûjtõjét szoktam követni, a többit csak nagy vonalakban. A Tiszabecs feletti rész gyakorlatilag üres. Ma reggel 135 millió köbméter vizet tárolt a hó, ami valamivel több, mint a harmada az átlagnak és még a tizede sincs a mai napra vonatkozó maximumnak. A Szamos Csenger feletti vízgyûjtõjén más a helyzet; ott jóval az átlagot meghaladó a vízkészlet (541 millió m3) és csak kb 15%-kal kevesebb mint az eddigi mai napi maximum. A következõ napokban 30-40 mm csapadék (esõ) várható és olvadás szinte a legmagasabb csúcsokig (ECMWF). Nem vagyok szakember, de szerintem max a Szamoson lehet majd árvizes téma

Tisza Szolnoknál 710 cm jelenleg: Link , ez bõven I.fok feletti vízállás. Az elõrejelzések szerint a péntek körüli tetõzés után- Kisköre beduzzasztásával kedden süllyedhetünk 650 cm alá: Link Várhatóan a húsvéti felmelegedés: Link , és a sok csapadék: Link a jelenleg tapasztalható hókészletek mellett: Link elindíthHAT komoly árhullámokat is áprilisban.

Hosszú távon a vízállás mindenképpen félrevezetõ lehet és nem is könnyû egy adatsort "rendbetenni".
Sokkal célszerûbb a vízhozammal foglalkozni.

Valaki tud valami infot a Tisza és mellégfolyói vízgyûjtõjérõl?
Nagyon érdekelne mi várható, csak mert mint tudjuk sokkal több csapadék volt az elmúlt 3 hónapban mint az átlag. A vízgyûjtõkön is ilyen nagy mennyiségben esett hó és esõ?
Most hogy jön a húsvét 10-15 fokokkal és sok esõvel, nem várható nagy árhullám?

Én mindig visszaszámoltam a mai mércére. A naményit is tologatták ide-oda 98,98 mBf és 101,98 mbf között. Persze én csak azokból tudtam számolni, ami az archívumban meg van adva. Ha nem jók, akkor csöcs.

"Menet közben" az alapszint, amihez képest ezeket a vízmércéket kalibrálják, is többször megváltozott. Vizeseknek készített térképekre rá szoktuk írni az adriai magasságot, pedig már a balti sem "hivatalos" (elvileg)
Link

Link Máramarosszigetre vonatkozó elõrejelzés

Most már tényleg aggasztó amit az ECM és a GFS mutat elõbb 8-10 mm hóban aztán 50 mm esõ és +15 fok. Ez a Biscayai öbölnél lévõ ciklon már ismerõs nekem sajnos, egy ilyen után következett a súlyos árvízhelyzet a Tiszán és a gátszakadás Tarpánál.
2001 Link 2013 Link

Naigen!
Ezek a rekordok, átlagok, mérések, adatok minden szakmában, tudományágban problémát jelentenek.

Nem hiszem, Ahogy az már meg fog dõlni. Ahhoz kutya vízállások kellenének. Sajnos igazából ez is csak hidrológiai bulvár kategória, mert azóta már annyit változott a meder (pl bevágódás), hogy így tisztán ez nem vethetõ össze. Sem az elõbb írt negatív rekord, sem egy esetleges pozitív. A XIX század utolsó harmadában nem voltak ritkák a 200-300 centis, a mostani 0 pontra számolt átlagos évek sem, míg az 1900-as évek második felében csak elvétve találni 100 centi felett is. Példának okáért ott a XXI. századból a 2010-es esztendõ, amikor (bár a Tisza vízgyûjtõjén nem volt abszolút rekordcsapadék, de mindenképpen egy kiugró év volt) csak 112 centiig sikerült felvinni az átlagot. Pedig akkor volt víz dögivel.

Biztos van valami módszer a homogenizálásra, de arról meghallgatjuk a házi hidrológusainkat, vízügyeseinket

Csak nehogy az idei évben meg egy pont ellenkezõ elõjelû rekord dõljön meg.

Tavaly a reggel 7-kor mért vásárosnaményi vízállásokból számolt átlag -90 cm lett. Az 1876 óta íródó adatsorban ilyen alacsony érték eddig még nem volt. Az eddigi negatív csúcstartó az 1961-es esztendõ volt -88 centiméterrel. Az LKV viszont egyelõre mardt a 2003-as -235 cm, mivel a múlt évben csak - 227 cm-ig csökkent a Tisza vízszintje Naménynál.

2013.03.: Link 2012.04.: Link
(Itt a tavalyi képen sajnos a háttér éppen lemaradt..de zöld színû felületet kell odaképzelni )
2013.03.: Link 2012.04.: Link

Én meg ezt néztem a napokban

A mûholdképeken is jól látszik a több kilométer széles vízfelület

Hû, nem rossz!


Nem is tudom, mikor volt ilyen utoljára, de az Ipoly egész hónapban bõven-bõven 100 centi felett volt:

(átlagos kisvíz -50 centi körül szokott lenni)
Ez a szinuszos jelleg meg szépen mutatja ezt a bolond idõjárást, ami igencsak bõvelkedik csapadékban. Bár látványos, hogy az egymás után következõ áradások egyre csökkenõ amplitúdójak: Link (Legalábbis a tetõzések, mert hát lefelé nem nagyon akar menni, ez gondolom a hókészlet folyamatos olvadása miatt van.)
szerk.: arra is kíváncsi vagyok, mennyit dolgozott-dolgozik ez a meder formáján, a szabályozatlan részeken látványosan fejlett meanderek is vannak, azoknak normál víz mellett sem adtam volna pár évnél többet, de lehet, hogy ez az egy hónap több év munkáját is elvégezhette... Ha át nem is szakadtak, biztosan meglátszik rajtuk. Nem bánnám, ha április elsõ hetére lemenne annyira a víz, hogy ki lehessen menni ezekre a szabályozatlan részekre (jelenleg fél-egy méteres víz hömpölyög az értéren...).

03.23.
Link Link Link
Link Link Link

Bodrogzug 03.21.: Link

Nem is használtam az árvíz szót Amúgy néha belefutok a csapdába

Ahogy nézegettem az adatokat, Namény felett 800 millió köbméternél több volt még hétfõn (a Fetivízig által közölt részvízgyûjtõk összegébõl) a tárolt vízkészlet. A hydroinfo-n ekkor jóval kevesebbet közöltek; kb 500 millió körül, de a pontos számra nem emlékszem. Viszont az igaz, hogy ez átlag alatt van valamivel.

Árvíz a jelenlegi információs és elõrejelzési körülmények mellett a harmadfoknál kezdõdik. Jelenleg nincs árvíz, csak árvízi kockázat, amit a telt medrek okoznak. Az elõrejelzés szerint 24-én 620 cm alá csökken a kiskörei alvíz, ami lényegesen csökkenti a kisköre alatti szinteket a Tiszán és a mellékfolyóin. A nyári (730 cm-es) tározó szintre áttérésnél marad is víz , meg nem is a lejjebb levõ szakaszokon, mellékfolyókon. Érdemi hómennyiség nincs a Tisza vízgyûjtõn, ami emelhetné az árvízi kockázatot. A Duna vízgyûjtõn komoly a hókészlet, de az sem garantál semmilyen árvizet.

Rég nem látott medertetségek vannak a Felsõ-Tiszán és a mellékfolyókon.

A Tiszán Tiszabercel alatt I. fokot meghaladó a vízállás
A Túron az egész hazai szakaszon I. fok felett
A Krasznán az egész magyarországi szakaszon I. fok felett

Az sok csapadék, az olvadás és a befogadó magas vízállása miatt természetesen a Lónyai-fõcsatornán is magas vízállások alakultak ki. Az Érpataki(VIII sz.)-fõfolyáson gyakorlatilag végig I. fok felett

Csapadék lesz bõven a következõ napokban (most éppen 20-30 mm közé teszi az ECMWF a vízgyûjtõ következõ 6 napi csapadékát), bár a hidegebb idõ miatt ez inkább csak a hóvízkészlet növekedésében segít majd. Legalábbis a most elõrejelzett -5 körüli T850-bõl kiindulva

Már majd' 6 m a Tisza, Szolnokon a Mentetlent hamarosan kiönti a Tisza.

Naménynál 639 lett a teteje.

Hidrológiai elõrejelzés tetõzõ vízállásokra:

Tisza

- Vásárosnamény 650 cm+-10 cm (I. fok 600 cm), március 13.
- Záhony 510 cm+-20 cm (I. fok 500 cm), március 13.
- Dombrád 610 cm+-20 cm (I. fok 550 cm), március 14.
- Tiszabercel 650 cm+-20 cm (I. fok 600 cm), március 14.

Forrás: Fetivízig

Ez az árhullám annyit jelent, hogy az alsó szinttájon megtelnek a medrek, a közép szinttáj közelében esetleg a víz eléri a töltések lábát. Jelenleg a hóban tárolt vízkészlet a Tisza vízgyûjtõn jelentõsen az átlag alatti, a hét végi lehûlés megállítja az olvadást és az árhullámot.

A teli medrek kockázati tényezõt jelentenek, de nem állítható, hogy érdemi kárt okozó árvizek lesznek a közeljövõben. Az kizárólag a jövõbeni csapadékviszonyoktól függ.

A Duna medre nincs telve, nem akadályozza a levonulást. Ott a hóban tárolt vízkészlet jelentõs, de árhullámot csak a jelentõs csapadék melletti felmelegedés okoz.

Egészen megbízható forrásból tudom, hogy a Közép-Tiszán a jövõhét elejétõl elrendelésre kerülhet az I.fok. Fokozatot elérõ árhullám a Tisza ezen szakaszán legutóbb 2010 decemberében-2011 januárjában vonult le. Elõrejelzés: Link

Voltunk délután a Tiszánál Tivadarnál. Elég korrekt árhullám van most, hozta a gallyakat kisebb fákat, habzott rendesen, igazi szõke Tisza feeling volt. Sajnos a szemetet is hozta..

Közben sikerült belépnem. Vannak jó dolgok, elég lesz átolvasni Köszönöm

Ezaz, hogy (egyelõre?) nem akarok mindent a hidrológia témakörébõl. Különösen nem a szinguláris magvú parciális integro-differenciál egyenleteket a talajnedvesség evapotranspirációs egyenlegének leírására Az ELTE-t azért "választottam" a limnológiára, mert gyakorlatilag nincs jegyzet (még BME-s sem!) ebben a témában az elmúlt 30 évbõl. A Felföldy Lajos-féle Vizek környezettana is 1981-es. Azóta már megszülettem én is és jópár új eredmény is. Amúgy tényleg elég grotesztk, hogy egy olyan egyetem kiadója gondoz pl általános limnológiai tankönyvet, ahol nincs is szakemberképzés erre a területre





Harki: Köszönöm a linket, de nekem e-mail címet kér.
"
331 User name okay, please send complete E-mail address as password
530 Sorry, no ANONYMOUS access allowed
"




Pinki: kb 500 centinél

Nano te úgy is helyi lakos vagy(Vásárosnamény) nem tudod pontosan milyen vízmagasságnál lép ki az üdülõ részre a Tisza?? mert ahogy nézem Szerdára igen magas víz állás lesz a Tiszán!

ftp://193.225.84.12/Vizepitesi%20es%20vizgazdalkodasi%20int%E9zet/
Itt vannak hidrológiás anyagok. Fõleg a hidrológia I. mappában a pdf-es jegyzetek tudom ajánlani. De a TVG vagy árvízvédelemben is akadhatnak számodra megfelelõek. Ha felhasználót és jelszavat kérne, akkor "hallgato" kell beírni.

Bocs, csak a poénra koncentráltam: A lebegtetett hordalék mennyiségének, hozamának meghatározásánál vízsebességet is kell mérni minden ponton, ahol hordalékmintát veszünk. A poén viszont változatlan.

Majdnem jó az irány, de inkább javaslom a BME-t (BMGE-t) a jegyzetekkel kapcsolatban.
Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéket keresd meg. K épület, magasföldszint. Szerintem célszerû beszerezned az összes hidrológia tantárgyi jegyzetet, számítási segédletet. Túl tudományos könyveket szerintem nem igazán javasolt megvenni, ha az alapokra vagy kíváncsi.

Egy vizsga a tanszéken 1984-ben. A vizsgázót nem nevezem meg, a mai világban az ilyesmi esetleg perrel járna. Alapinformációk: A karon a matematika, mechanika, tartók statikája voltak a szórós tantárgyak, aki a 4. féléven túljutott, azt az Isten sem mentette meg a diplomától. A Vízépítõ Szakon a 3. évfolyamtól oktatott szakmai tárgyakból mûvészet volt elvérezni egy vizsgán.

V. Nagy Imre professzor úr (akit a hallgatók maguk között 6. Lenin mintájára 5. Nagy Imrének neveztek) mentõ kérdésként a hallgató mérõgyakorlaton szerzett tudását próbálta kicsikarni. (Lebegtetett hordalék minta vétele: Az adott mederszelvény adott pontján csónakból leengedünk egy ledugózott palackot a kívánt mélységbe, majd a dugót a hozzá csatlakoztatott madzaggal kirántjuk. A palack az adott mélységben telefolyik a hordalékot tartalmazó vízzel. A palackot felhúzzuk, a hordalékot kiülepítjük, lemérjük. Ezt a meder szelvényben elég sok helyen elég sok mélységben elvégezzük, a hordalékszállítás közelítõleg számítható.)

Kérdés: "Hogyan történik a lebegtetett hordalék mintavétel?"
Válasz: "Palackkal."
Kérdés: "Hogyan kerül a víz a palackba?"
Válasz öt perc gondolkodás után: "Véletlenszerûen!"
A vizsgázók közül többen hangosan elmosolyogták magukat.
V. Nagy Imre professzor úr: "Kollégák egy kicsit több komolyságot kérek! Maga nyugodjon meg, a kettese megvan, de adjon egy papírt, ezt le kell írnom, ennek benne kell lennie a jövõ évi ballagó újságban!"

Egyszer már kérdeztem, de sajnos válasz nélkül maradtam, így nekifutok mégegyszer; valaki tud nekem ajánlani és/vagy szerezni egy a potamológia témakörét alaposan taglaló könyvet vagy jegyzetet? A múltkor erre kérdeztem rá konkrétan Link

Van néhány hidrológiai témájú könyv, melyben hangsúlyt kap, de nem tudom, hogy érdemes-e azért megvenni a 600-800-1000 oldalas (mûszaki) könyvet. Ezért kérem az ajánlásotokat. Elõre is köszönöm!

(Éppen most olvasom Padisák Judit Általános limnológia c. könyvét Link Elég jó )

Vigyázó szemünket a Drávára vessük... Link Hm...
szerk.: no meg persze a Murára...

Azért nagy szerncse, hogy egy tartós felmelegedés helyett adagokban olvad a hó. Most hétvégére jön az újabb csapadékos meleg, viszont jövõhéten a hegyekben már újra tartósan fagypont alatt lesz a hõmérséklet, nagyobb csapadék nélkul.
Elsõsorban a felvidéki folyókra gondoltam.

Sajnos képekkel nem tudok szolgálni, de Ipolyvece-Drégelypalánk térségében (és minden bizonnyal az alsóbb szakaszokon is) a teljes hullámteret elöntötte az Ipoly. Több kilométer(!) szélességben szinte végeláthatatlan vízrengeteg, ráadásul letisztulóban, így a szikrázó napsütésben gyönyörû azúrkékben pompázik. Április-májusban egy ilyen kiöntés szépen megalapozhatná a következõ évek halbõségét... Bár ahhoz talán túlságosan rövid életû egy ilyen áradás, tartósan magas vízszint ilyen mederviszonyok mellett pedig nehezen jön össze (ld. 2010).
Tetõzések és LNV, folyásnak lefelé:
Ipolytarnóc: 408/432 cm
Nógrádszakál: 355/393 cm
Balassagyarmat: 377/474 cm
Ipolytölgyes: 490/611 cm

Tegnap voltam a Princinél, Zsigárdmajor közelében. A halastóban is lett víz, de nem tudtam közelebb menni, ma a másik oldalról megpróbálom. Videóösszeállítás: Link

326cm-el tetõzött, már apad.

Harmadfokot közelíti a Zala Zalaapátinál, jelenleg 292cm a vízállás, 330cm-tõl harmadfok.Az elõrejelzések szerint bele fog érni.

Link

Sárvári árvízhelyzet 28-án
Link
Tegnap 19 órakor tetõzött 410 cm-rel , ma reggel már 405 cm, igen lassan apad.